Romániai Magyar Szó, 1950. május (4. évfolyam, 805-828. szám)
1950-05-01 / 805. szám
ISS9 május 1., hétfő 3 A Román Népköztársaság miniszter tanácsa az Állami Tervbizottság jelödlése alapján az alábbi számadatokban közli az állami terv teljesítése során 1950. első negyedében elért eredményeket. Az ipar AZ IPARI TERMELÉSI TERVET 104,6 SZÁZALÉKBAN TELJESÍTETTÜK. A tervet az egyes minisztériumok a következőképpen teljesítették: A FÉMIPARI ÉS VEGYIPARI MINISZTÉRIUM: 110,8 százalékban. Ebből: — az érckitermelő szektor 116,7 —a szűrésfém, szektor 115,2 —a kohászati és a fémipari szektor 112,4 — a vegyipari szektor 99,0 százalékban A BÁNYA- és petroLEUMÜGYI MINISZTÉRIUM: 10, 3 százalékban Ebből: — a petróleum szektor 95,4 —a földgáz szektor 110,1 —a szénbányászat szektor 160,7 százalékban A VILLAMOSSÁGI MINISZTÉRIUM: 109,1 százalékban Ebből : — a villamosenergia szektora 103,3 — az elektrotechnika szektor 116,3 százalékban AZ ERDÉSZETI ÉS FAIPARI MINISZTÉRIUM: 104,4 százalékban Ebből: — az erdőkitermelői szektor 104,8 —a faipari és bútoripari szektor 103,8 —a cerutoze- és papíripari szektor 104,8 százalékban AZ ÉPÍTKEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUM ÉPÍTŐANYAGOKBAN: 99,9 százalékban A KÖNNYŰIPARI MINISZTÉRIUM 190,7 százalékban Ebből: , — a textilipari szektor 101,6 —a bőripari szektor 95,4— az üvegipari és kerámiai szektor 112,5 százalékban AZ ÉLELMISZERIPARI MINISZTÉRIUM: 106,0 százalékban AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM (ipar termelésben): 99,5 százalékban A KÖZLEKEDÉSÜGYI MINISZTÉRIUM: 90,8 százalékban Ebbő: *• — a vasúti műhelyek 87,7 —a hajógyárak 104,6 százalékban AZ ÁLLAMI TERMÉNYBEGYŰJTŐ BIZOTTSÁG (termelésben): 104,2 százalékban A FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETEK KÖZPONTI SZÖVETSÉGE (ipari termelésben): 134,8 százalékban A KISIPARI SZÖVETKEZETEK SZERVEZŐ BIZOTTSÁGA: 83.9 százalékban A NYOMDAIPARI VEZÉRIGAZGATÓSÁG: 117.2 százalékban A főbb mari termékekben a következő szintet érjüük el 1949 felső évnegyedéhez képest: Villamosenergia 103,2 Laén 110,7 Réz 199,2 Ólam 118,2 Pöckölt cinkére 109,3 Kőolaj is, Földgáz m). cinkkötvas 120 9 Acél 109) Hengerelt vas 123,2 Húzott acélcső 129,6 Belső égésű motorok 299,3 Szuhov-rendszerű kazánok 500, Lokomobil típusú 15—25 atmoszférás gőzkazánok 252,9 Egyszerű párhuzamos esztergapadok 442,8 Mozdonyok 128,5 Mezőgazdasági traktorok 259, Traktorekék 280, Cséplőgépek 813,6 Rotary-trolley 500, Rotary-asztal 1.100, Rotary emelő 157,1 Rotary-rúd 157,1 Közszükségleti fémtermékek 208, Villanygépek 313,1 Villanyégők 141,1 Marószóda és mosószóda 106,8 Szerves festékanyagok 185,9 Kénsav 103,9 Szalmiák (ammóniák) 195,5 Autógumik 117, Cellulózé 116, Papír 107,2 Cement 121,4 Tűzálló tégla 153,2 Tégla 181,6 Fenyő fűrészáru 102,8 Keményfa fűrészáru 112,3 Bútor 251,5 Pamutszövöttáru 122,8 Gyapjú szövöttáru 131,4 Selyem-szövöttáru 124,1 Pamut kötöttáru 192,5 Len kötöttáru 255,7 Selyem kötöttáru 155, Talp 108,8 Lábbeli 160,1 Étolaj ISO. Gépolaj 229,7 Szappan 203,1 Tésztanemű 147,2 Édesipari termékek 285,5 Hústermékek 290,8 Zöldség, és gyümölcskonzervek 168,5 Vegyesiz 162,7 Tej 245,7 Tejtermékek 396 Alkohol 127,7 Sör 106,4 Dohány 120, Só 165,3 A petróliumiurasban és a nyersolaj - kitermelésben a munkások kitartó erőfeszítésével sikerült ugyan túlszárnyalni a múlt év azonos időszakának eredményeit, mégsem sikerült teljes mértékben teljesíteni az 1950 évi első évnegyedének tervét Ennek az az oka, hogy nem mindenütt készítették idejében elő új petróleumkutak fúrásához szükséges összeget, nem végezték el idejében és eléggé jól a talaj feletti munkát, egyes helyeken a régi petróleumkutak felszerelését nem használták fel eléggé észszerűen és a technológiai módszerek alkalmazásában is rmitatkoztak némi hibák. Ott, ahol észszerű és jól kitervelt technológiai módszereket alkalmaztak mint pl. az Ochium-Dâmbovita-telep — ott nagyon jó eredményeket értek el. Ugyancsak jó eredménnyel járt a felhagyott petróleumkutak megjavítására jól kitervelt és végrehajtott kampány. A színesfémek termelésében elért eredmények megmutatják, hogy a fém bányászásától kezdve egészen a készáruig, milyen nagy lendülettel dolgoztak és mekkora gondjuk volt erre a tevékenységi ágra, amelyben jelentős terv-túlszárnyalást értek el Az egész szektorban az 1949.év első negyedéhez képest 136 százalékot értek el és ennek keretében a koncentrátumból redukált réz termelése elérte a 199,2 százalékot. 1950 első negyedében a gépgyártó és fémfeldolgozó ipar az előző év azonos időszakához képest jelentős mértékben fejlődött. Különösen a joróseumipari felszerelés tekintetében, amelynek termelési átlaga elérte a 122,5 százalékos szintet. Ugyancsak nagyot haladtunk a traktor és a mezőgazdasági felszerelés gyártása terén, amely 1949 első évnegyedéhez képest elérte a 211 százalékos szintet. A kohászatban, jóllehet az öntőtvv. termelési tervét túlszárnyaltuk, a hunyadi üzemek az öntöttvas termelésében nem teljesít ették tervüket és arányuk, a S resteai Sovrommetal-ban elért többletből fedeztük. Az, hogy a hunyadi kohóüzemek nem teljesítették a tervet, annak tulajdonítható, hogy a fém és vegyipari minisztérium kohászati vezérigazgatósága, valamint a hunyadi üzemek vezetősége sem intézkedtek a Tervben előírt szervezési-technikai előírások életbeléptetéséről. A szövetkezeti termelést nem hangolták eléggé egybe. Egyes vállalatoknál hiányos volt a szervezés és emiatt nem mindig tartották tiszteletben a választékra vonatkozó előírásokat Nem teljesítették azt a feladatot, hogy közfogyasztási cikkeket gyártsanak e hulladékfémből. Az első évnegyedben igen nagy erőfeszítéssel dolgoztak a cementgyárak munkásai. Termelésük 1949. ugyanazon időszakához képest 121,20 százalék volt. A tordai cementgyár 115 százalékig, a brassói Temelia pedig 133 százalékig teljesítette a tervet, viszont a cernavodai gyár termelése jóval kisebb volt a tervben előirányzottnál. A Szovjetunióból segítségként kapott nyersanyag és felszerelés segítségével a közfogyasztási cikkek termelése is emelkedett. A közfogyasztási cikkek termelésének fokozásához hozzájárultak a kisipari termelő szövetkezetek is, amelyek száma 1949. első évnegyedéhez képest 75 egységgel emelkedett. Egyben a szükséges pénzalapokat is kiutaltuk a helyi gazdasági erőforrások értékesítéséhez szükséges beruházásokra, hogy a helyi gazdasági vállalatok számát további 600-zal gyarapíthassák. Jóllehet a közfogyasztási cikkek mennyisége 1949. első évnegyedéhez képest emelkedett, különösen a Szészruha-termékek és a lábbelik minősége nem volt kielégítő. A termelvények minősége más szektorban, például, a gépgyártó, a kohászati és a faipari szektorban sem volt kifogástalan. A termékek választékának észszerűsítése érdekében és a minőség megjavítására kedvező feltételek megteremtése érdekében a vállalatok igazgatóságainak több gondot kell fordítaniuk az új szabványok létrehozására és különösen a termelvények minőségének ellenőrzésére. A Szabványosító Bizottság teljesítette negyedévi tervét. Az iparban elért eredményeket nemcsak a termelés emelkedésének üteme, hanem a választék bővülése is tükrözi. 1950. első évnegyedében olyan új termelvényeket és mintapéldányokat késztettünk, amelyeknek gyártását már meg is kezdtük. Ilyenek például: a villamos talajvizsgálathoz való kábel, az új gőzkazán-, komppasszor-típusok az eddigieknél jóval nagyobb teljesítményű centrifugál szivattyúk, belső rektifikáló gépek, kovács kalapácsok, a monotip-szedőgépnek való papír, szigetelő vászon, villamos talajvizsgáló gép, textil-nyomógépekhez szükséges vászon, külsőgumihoz való hármasvászon, a papírgyáraknak szükséges posztó-karmantyú, természetes C vitaminés aszpirin. Sikerrel alkalmaztuk a legtökéletesebb és legújabb gépeket és felszereléseket A szovjet módszerek mindjobban terjednek az iparban és Bortkevics sztahanovista módszere nyomán kezdik bevezetni a gyorsfémvágást a többgépes munkát, villamosszikrával való csiszolást, öntöttvas hegesztését rézelektródával és a golyóscsapágyak gyűrűjének centrifugális öntését. A petróleumiparban a Krilovtei-csér és Doncov-bajonet, valamint az új furc-módszerek használata jelentős eredményeket hozott. A szénbányákban a frontfejtések biztosítására bevezették a Zsuravljov-Pokrovszkij-féle fémkereteket. Az építőanyag iparban, a tordai cementgyárban a munkások és technikusok erőfeszítésére, országunkban először sikerült a klinkerégető körkemencék forgásához szükséges hengerek és gyűrűk esztergályozását a kemence működése közben elvégezni. Ezzel a javítások végrehajtásának tartamát jelentősen csökkentették. 1950 első évnegyedében a berendezés kihasználásának technikaigazdasági mutatószámait olyan mértékben teljesítették, hogy lehetővé teszi az állami tervben megállapított évi feladatok teljesítését. Egyes vállalatok már ebben az évnegyedben túlszárnyalták a számukra megjelölt évi feladatot. A nehéziparban ez 1. számú vajdahunyadi kohónál és a Szovrommetal 1. számú kohójánál dolgozó munkacsoportok túllépték a rájuk háruló évi kihasználási mutatószámokat. Ez utóbbi kohónál érték el az országunkban eddig megvalósított legjobb kihasználási mutatószámot. A textilipar gyapjút feldolgozó ágában a kihasználási mutatószámokat 4,8 százalékban túllépték. A sajátlagos fogyasztás csökkentéséért folyó küzdelem nem volt eléggé állhatatos. Ennek az lett az eredménye, hogy egyes szektorokban a sajátlagos fogyasztás nagyobb volt az állami tervben megállapítottnál (így például a kokszfogyasztás a nehéziparban az ammóniák-fogyasztás a mosószóda gyártásában és a salétromsav fogyasztása a kénsav (u. n. kamarasav) előállításánál. A vállalatoknak általában fokozottabb gondjuk volt a technikai tervben foglalt problémákra, amelyek az új termékekre, tökéletesített technológiai folyamatokra, technikai-tudományos kutatásokra és technikai-szervezési intézkedésekre, nevezetesen a javítási munkálatok tervszerűsítésére és a főgépészi szekció létesítésére vonatkoznak. A bacaui „Steaua Rosie"‘-gyárban például a munka jó megszervezésével, a gyár belső tartalékai felhasználásáért folytatott küzdelemmel és a termelési folyamat figyelmes ellenőrzésével, 31 százalékkal szárnyalták túl a termelési tervet és az előírt választékhoz is ragaszkodtak. A gyár fennállása óta ez a legnagyobb cellulózetermelés. A munkástömegek az Országos Szakszervezeti Tanács szervezésével lelkesen folytatták a szocialista versenyt, fokozták a vállalat belső tartalékainak minél nagyobb mértékben való felhaszngálására és az élüzemek tapasztalatainak alkalmazására irányuló mozgalmat a termelékenység folytonos növekedése érdekében. Az első évnegyed versenyei különösen május 1. tiszteletére len,edültek fel. A kohászati, a bányaiparban és vegyiiparban az alkalmazottak 52 százalékát, a textiliparban 80, és a mezőgazdaságban 84 százalékát vonták be a szocialista versenybe A szocialista verseny új formákat öltött, mint például a kom* plex, minőségi és takarékossági brigádok létesítése, amelyek új nagy termelékenységű munkamódszereket vezetnek be. Az első évnegyedben számos újítást és észszerűsítést is bevezettek amelyek jelentős megtakarításokat eredményeztek. A villamos energiai szektorban például 35 újítást és észszerűsítést vezettek be. A termelés, a felszerelés és a munka megszervezés technikai színvonalának emelkedése, a dolgozók szakmai képesítésének, különösen pedig politikai és munka iránti magatartásának fejlődése következtében, számos gyárban és üzemben a munkásság az elavult normák felemelését kérte. Az iparban a munka termelékenysége 13,5 százalékkal növekedett az 1949. első évnegyedéihez képest. A többi termelési ágakban a munka termelékenységének növe-kedése a következő volt: a széniparban 22 százalék, a fémiparban 14 százalék és a villamosenergia-iparban 16 százalék. Az új kollektív szerződések, mind a munkások, mind a vállalatok vezetőségének kötelezettségvállalását fejezik ki és mozgósító tényezői a terv teljesítésének és máiszárnyalásának, valamint jó munka termelékenysége növelésének. Az első évnegyedben 1400 kollektív szerződést kötöttek meg. A szerződések megkötése alkalmából 40 ezer észszerűsítő és a munkafeltételeket megjavító javaslat hangzott el, ami a munkásosttály öntudati színvonalának emellkedését és a munka termelékenysége iránti növekvő érdeklődésié® igazolja. az Állami Terv végrehajtásáról 1950. év első évnegyedében II. Mező) Az 1950. évi állami terv első évnegyede a mezőgazdasági szektorban a tavaszi vetések előkészítését és megkezdését foglalja magában. A tervfeladatok megvalósítása érdekében a KMP Központi Vezetőségének és a kormánynak 1950 februári litetározata szellemében, amely határozat a nagyobb mezőgazdasági termés biztosítása érdekében a tavaszi vetések jó megszervezésére vonatkozó intézkedéseket tartalmazta — az első évnegyedben a következő főbb agrotechnikai intézkedéseket hajtották végre: — Számos községi magtisztító és csávázó központot szerveztek meg és ekképen az 1949. évi megfelelő időszak eredményeihez viszonyítva 142,9 százalékos eredményt értek el. — A dolgozó parasztságnak 60 ezer tonna vetőmagot osztottak ki. — A Szovjetunió hathatós segítsége révén értékes gyapot-, napraforgó-, rostién, és rostkenderfajták válogatott vetőmagjait lehetett szétosztani. — Számos községi mezőgazdasági gépjavító központot szerveztek, 149 százalékkal nagyobb eredményt érve el, mint 1949 megfelelő időszakában. — 223 ezer tonna vetőmag csírázóképességét próbálták ki, ami azt jelenti, hogy 113,2 százalékkal többet, mint 1949 első negyedében. Természetes trágyát szórtak 735.000 hektár területre és ezzel 1949 első évnegyedéhez képest, 130,4 százalékos eredményt értek el. Az elmúlt évihez képest, 1950 első évnegyedében a vetési csatát jobban megszervezték, jobban előkészítették, a dolgozó parasztság nagyobb tömegeit mozgósították Április 25-ig a tavaszi vetési csltában 5.350.000 hektárt vetettek be A mezőgazdaságban elért fenti sikerek ellenére kiküszöbölendő hiányosságok is voltak. Nem ■mindenütt tették meg például idejében a szükséges intézkedéseket a vetőmagvak megfelelő szétosztására és egyes növény-fajták vetésénél nem tartották be a legmegfelelőbb vetési időszakot ami a lucerna, lóhere, bükköny,borsó, napraforgó vetési tervének végrehajtásában késedelmekre vezetett. Az állattenyésztés terén a lófajták és szarvasmarhák számának biztosítására megtörtént a tenyészállatok osztályozása. 671 feedeztető állomás létesült. Megszerveztük az állatbetegségek megelőzését és leküzdését és akciókat folytattunk le ilyen irányban. Az állami gazdaságok 1950 első negyedében április 25-ig a vetési csatában 311.695 hektárt vezetetek be. A vetési tervet túlhaladták a búza-, tavaszi árpa-, zab- és borsóvetésben. Az állami gazdaságok még nem tudták kellően megszervezik a terv lebonyolítását és a vetési kampány előkészítését az összes egységeknél. Az első negyedév folyamán a gép- és traktorállomások 164,09® hantrinak (egy hektár közönséget szántsanak) megfelelő agrotechnikai munkát végeztek, ami 1914 első negyedével szemben jelentős túlhaladás. Hat új gép- és traktorállomást létesítettünk, ezzel az állomások száma összesen 108-ra emelkedett. Hogy a földeket gépesített eszközökkel dolgozhassák meg és a traktor-használat előnyeiben rá-éézesüljenek, 130.000 dolgozó paraszt. 2653 társulásba tömörülve szerződést kötött a gép- és traktor állomásokkal Mégi !, egyes gép és traktora!!«* Románia Magyar Sas