Előre, 1954. június (8. évfolyam, 2060-2085. szám)

1954-06-01 / 2060. szám

_____________________________________________________________________________el JAVULT AZ ÁRUELOSZTÁS ÉS A KISZOLGÁLÁS MAROSVÁSÁRHELYEN a hektárhozam növelésére. Az „Előre” és a marosvásárhelyi „Vörös Zászló“ szerkesztősége februárban a városi néptanács végrehajtó bizottságának segítségével értekezletet szervezett Marosvásárhelyen. Kereskedelmi vállalatok dolgozói, helyiipari vállalatok vezetői, néptanácsi képviselők, munkások és háziasszonyok vitatták meg az áruelosztás kérdéseit és a kiszolgálás minőségét a marosvásárhelyi üzletekben. Az értekezlet feltárta, hogy állandóan fejlődik Marosvásárhely kereskedelmi hálózata, mind több közszükségleti cikk kerül a fogyasztókhoz. Felszínre kerültek azonban a hiányosságok is. Számos értékes javaslat hangzott el. A felszólalók arra törekedtek, hogy megmutassák a hibák felszámolásának módját és lehetőségeit. Vizsgáljuk meg, mi történt ezen a téren az értekezlet óta eltelt két és fél hónap alatt A KERESKEDELMI HÁLÓZAT tovább növekedett. Az „Alimentara” helyi kereskedelmi vállalat korszerűen berendezett Csemegeüzletet és fűszerüzletet létesített, az ipari termékeket elosztó helyi érdekeltségű kereskedelmi vállalat textilüzletet. A második negyedévre előirányzott hat ,kenyérelosztóból négy nyílt eddig meg a város különböző részein, a választók javaslatai alapján, amelyeket képviselőik közvetítettek a városi néptanácsnak. Teljesült a Fürszt-telep lakosainak kívánsága is. Mészárszéket kaptak. A kisipari termelőszövetkezetek tartományi szövetsége pedig minden igénynek megfelelő üzletet avatott fel nemrégen, ahol a szövetkezetekben előállított bőr-, textil- és faárut, háztartási cikkeket, valamint játékokat árusítanak. Megnyílt egy új cukrászda is, egy másikat pedig korszerűsítenek. A „Textil,a Mures" szövetkezet rövidesen férfi és női divatáruüzletet létesít, ahol mértékszeriintimegrendeléseket is vesznek fel. NÖVEKEDETT a közszükségleti cikkek mennyisége is. Az „Alimentara" helyi kereskedelmi vállalat egymaga 40—50 százalékkal több tésztaneműt (gríz, csőtészta, laskafélék), 20 százalékkal több hulláslisztet, 25 százalékkal több szabad kenyeret, fehér kenyeret és málélisztet hozott forgalomba. Jelentősen emelkedett a hús és ételolaj mennyisége is. Sikerült ezenkívül biztosítani a szappanellátás folytonosságát. Említésre méltó az is, hogy az Alimentara 50—60 százalékkal több gyümölcsizét, dzsemet és kekszet szerez be helyi erőforrásokból, mint egy negyedévvel ezelőtt. A TÁRSADALMI ELLENŐRZŐ CSOPORTOK tevékenységének számos eredményét tárta fel a februári értekezlet. Kiderült azonban az is, hogy a városi néptanács kereskedelmi ügyosztálya nem segítette az ellenőrző csoportok munkáját. Hiába jelentették a csoporttagok a felfedett hiányosságokat, sem a kereskedelmi ügyosztály, sem a kereskedelmi vállalatok vezetősége nem orvosolta a hibákat. Pedig a kereskedelmi ügyosztály — egymagában — képtelen volt ellátni az ellenőrzés fontos feladatát. Az ügyosztály vezetői hasznosították a megbeszélés tanulságait. Az értekezlet óta rendszeresen részt vesznek az ellenőrző csoportok ülésein s igyekeznek még magasabb színvonalra emelni a csoportok tevékenységét. Előadást tartottak a csoporttagoknak arról, hogyan végezhetik el legjobban feladatukat. Utána pedig a kereskedelmi ügyosztály ellenőrei, a csoporttagokkal közösen ellenőrizték a kereskedelmi egységeket, hogy gyakorlatilag is bemutassák a legjobb munkamódszereket. Az együttműködés eredménye máris megmutatkozik. Egy áprilisban megtartott gyűlésen felszínre került, hogy Szakács Mihály, a 16-os számú ,,Alimentara” egység üzletvezetője baráti alapon osztja szét az árut. A vizsgálat megállapította, hogy valóban így történt. A kereskedelmi osztály közbelépésére az üzletvezetőt haladéktalanul leváltották. Egy másik csoporttag jelentése alapján a 121. számú kenyérüzlet vezetőjét cserélték ki, mert durván viselkedett a vásárlókkal. Azt is az ellenőrző csopportokfedték fel, hogy a 10- es és 18-as számú „Alimentara“ egységekben a helytelen tárolás miatt megdohosodott málélisztet árusítottak. A használhatatlan lisztet azonnal kivonták a forgalomból, az üzletvezetőket felelősségre vonták. Orvosolták a régebbi sérelmeket is. Többek között leváltották a 6-os számú ,,Alimentara“ egység vezetőjét, akinek lelkiismeretlen magatartását még a múlt év szeptemberében jelentette egyik ellenőrző csoport tagja. Mindebből megállapítható, hogy a kereskedelmi ügyosztály és a kereskedelmi egységek vezetői gyakorlati intézkedésekkel válaszoltak a városi néptanács női bizottsága felelősének, Moldován Rozáliának az értekezleten elhangzott bírálatára. Ezzel szemben Moldován elvtársnő, aki a női ellenőrző csoportokat kiválóan irányította az értekezlet előtt, az utóbbi időben — sokoldalú elfoglaltságára hivatkozva — elhanyagolja ezt a feladatát. Számos ellenőrző csoport segíti és ellenőrzi közvetlenül a fontosabb közszükségleti cikkek szétosztását. Többek között Nagy Anna és más csoporttagok a 7-es és 85-ös „Alimentara" egységnél végeznek eredményes munkát. Sikerült a visszásságokat megszüntetniük, az árusítás gyorsan és a vásárlók teljes megelégedésére folyik. Az üzemi ellenőrző csoportok tevékenységét is jelentősen fokozná, ha Curtifan Petru, aki a tartományi szaktanács részéről irányítja őket, megjavítaná a munkamódszerét. Helyes, hogy egyszer havonta gyűléseken feldolgozza a csoportok tennivalóit, de azt is meg kellene hallgatnia, milyen munkát végeztek, milyen segítségre van szükségük. Ezenkívül segítenie kell abban, hogy a tartományban az összes szakszervezetek jobban törődjenek a csoportokkal. Ne akadjanak el egyes szakszervezeteknél a felsőbb utasítások. Márpedig Curtisam elvtárs kijelentése szerint „az építők és a könnyűipari dolgozók tartományi szakszervezete nem továbbítja minden esetben az utasításokat az üzembizottságokhoz, ,amiről az üzemekben győződött meg. Végül szorosabb kapcsolatot kell teremtenie az ellenőrző csoportok üzemi felelőseivel, akik közül egynek sem ismeri a nevét. A MEGVALÓSULT JAVASLATOK KÖZÜL elsőnek kell megemlíteni, hogy a kereskedelmi ügyosztály szoros együttműködést teremtett a kereskedelmi egységek, köztársasági érdekeltségű üzemek, helyiipari vállalatok és kisipari termelőszövetkezetek között. Megbízottaik kéthetenként találkoznak. Ilyenkor a kereskedelmi egységek képviselői feltárják, milyen újabb közszükségleti cikkekre van szükség, a helyiipari vállalatok, és kisipari tervszelőszövetkezetek pedig már nem egy esetben pótolták a hiányt. Arra is közvetlen lehetőség nyílik ezeken a megbeszéléseken, hogy az állami érdekeltségű vállalatok hozzájáruljanak a közszükségleti cikkek termeléséhez. A március 25-i ülésen például az ipari termékeket elosztó helyi érdekeltségű kereskedelmi vállalat megbízottja rámutatott, milyen nagy szükség van kerékküllőkre, kerékfalra, kaszanyélre a kollektív gazdaságok és más falusi dolgozók részére, továbbá teknőkre és gyúródeszkákra. Az ILEFOR tartományi vállalat ígéretéhez híven már gyártja is mindezeket. A CENTROFARM tartományi kirendeltségének viszont bádog tégelyek kellettek volna. A Medgyesfalvi Konzervgyár felajánlotta, hogy elkészül a szükséges mennyiséget doboz üzemében. Ostyára is szüksége van a CENTROFARM-nak. A „Carpali“ kisipari termelőszövetkezet vállalkozott arra, hogy gyártani fog ostyát. Az „UNITATEA” kisipari termelőszövetkezet megbízottja szalmacipők készítésének tervét közölte egyik ülésén. Legközelebb pedig arról számolt be, hogy a vállalat nem tudott szalma- és kukoricaháncsot szerezni Szebenben. A jelenlevők közölték, hogy hol van a tartományban megfelelő anyag s ezzel sok utánjárást és huzavonát, takarítottak meg. A kereskedelmi egységek, ipari vállalatok és szövetkezetek együttműködésének már a kezdeti szakaszban is komoly eredményei mutatkoznak. Számos egység (Medgyesfalvi Konzervgyár, Petőfi Sándor bőrgyár, „Munca Colectiva" és „Textila Mures“ szövetkezet, az ipari termékeket elosztó helyi érdekeltségű kereskedelmi vállalat stb.) vezetői kellően értékelik ezt a hasznos lehetőséget és a kérdéseket jól ismerő megbízottakkal képviseltetik magukat a megbeszéléseken. Ezzel szemben a „Simó Géza“ bútorgyár, „Minszki Lajos" üzem, „Lázár Ödön” helyiipari vállalat és a „Clocanus’ szövetkezet vezetői lebecsülik az együttműködést. Olyan megbízottakat küldenek a megbeszélésekre, akik hozzá sem tudnak szólni a felmerülő kérdésekhez. Márpedig az összes vállalatok tevékeny együttműködése az eddigieknél is jelentősebb eredményt biztosítana. ★ Sok más javaslat is megvalósult a februári értekezlet óta. Az értekezlet egyik részvevője akkor elmondotta, hogy a „Textila Mures” kisipari termelőszövetkezet, többszöri kérés ellenére sem hajlandó gyermekkonfekciót előállítani, bár megvan rá minden lehetősége. A szövetkezet vezetősége hasznosította a bírálatot s gyermekkonfekció osztályt állított fel, amely már működik. A „Lázár Ödön“ helyi ipari vállalat gyermekkonfekció osztálya viszont a választékot bővítette ki, ugyancsak az értekezleten elhangzott bírálat nyomán. A kenyér minőségének és idejében való szétosztásának kérdése szintén felmerült az értekezleten. István Jenő, a kereskedelmi osztály vezetője személyesen foglalkozott a megoldásával. Megállapította, hogy az új kenyérgyárban Huszár Ferenc osztályvezető nem ellenőrzi elég gondosan a munkát, így nem vette észre, hogy míg Eszéki János, Simon Béla és más kemencemunkások lelkiismeretesen dolgoznak, egyesek (az adott esetben Bács József kemencemunkás) nem sütik ki megfelelően a kenyeret, hogy így minél nagyobb eredményt mutathassanak fel. Mégpedig rendszerdíj olyankor, amikor az előző váltástól átveszik a munkát s arról a sorozat kenyérről van szó, amelyet az előző váltás dolgozói vezettek be. Mások viszont , mint Krácsony József például a hanyagságból összeégetik a kenyeret. Nagyrészt hanyagságra vezethető vissza a kenyér késedelmes szétosztása is. Amikor Nyomáti Tódor szállítási felelős kötelességének megfelelően reggel ötkor jelen van a járművek elindításánál, délelőtt 11 óráig az összes elosztó egységekhez eljut a kenyér. Gyakran előfordul viszont, hogy a szállítási felelős indokolatlanul késik s ilyenkor a gépkocsik jóval később indulnak el. Ebből kifolyólag órákkal később jut el a kenyér a fogyasztókhoz. A hiányosságok feltárása módot nyújt a vállalat vezetőségének arra, hogy az ellenőrzés fokozásával kiküszöbölje a hibákat. A marosvásárhelyi városi néptanács kereskedelmi ügyosztálya az utóbbi időben jóval nagyobb gondot fordít a dolgozók ellátására, mint azelőtt, aminek eredménye is van. Szükséges azonban, hogy még nagyobb támogatást kapjon az ellenőrző csoportoktól és az összes ipari és kereskedelmi egységek vezetőitől a közös feladatok megvalósításában, hogy tovább növekedjék a közszükségleti cikkek mennyisége és választéka, még jobban megjavuljon az áruelosztás és kiszolgálás. ADRIÁN MIKLÓS Tudományos munka a Bolyai egyetemen az 1953—54-es tanévben Az idei tanév fordulatot jelent egyetemünk életében is a tanszékek tudományos kutatótevékenységének fokozódása és tervszerű irányítása szempontjából. A tudományos tevékenység szerves része a főiskolai tanszemélyzet számára kötelezően megállapított munkanormának s e kötelezettség teljesítését a tanszemélyzet nagy többsége lelkesedéssel kezdte meg. A minisztérium és az egyetem vezetőségének útmutatása alapján tanszemélyzetünkben tudatosult annak a felismerése, hogy az ország, a nép nemcsak azt várja tőle, hogy képzett, ideológiailag magas színvonalú, hazafias szellemtől áthatott szakembereket neveljen a szocialista építés számára, hanem azt is, hogy hozzájáruljon a népet szolgáló tudomány fejlődéséhez. Tudományos érdeklődést ébreszteni, tudományos kutatásra ösztönözni csak az a tanár képes, aki maga is tudományos kutató munkát végez. Azon a tanszéken, ahol nincs tudományos érdeklődés, ahol hiányzik a tudományos kutatómunka, lehetetlen az oktató-nevelő munka színvonalának emelése, ott kikerülhetetlenül meghonosodik az ismeretek gépies, dogmatikus átadásának tudománytalan szelleme és módszere. Az RNK-ban is biztató fejlődésnek indult új tudományosság egyik sajátos vonása a tervszerűség, a tudományos kutatás tervszerű irányítása. Ez jellemzi az egyetemek és felsőoktatási intézetek tudományos munkáját is. Intézetünk tanszékein a tudományos tevékenység az egyetem tudományos tanácsa által elfogadott és a minisztérium által jóváhagyott terv alapján folyik. A terv meghatározza a kutatás irányát, tárgyát és a tervbe vett munkák elvégzésének időpontját. Jó a tudományos terv akkor, ha a szocialista építés gyakorlata által felvetett problémák megoldására irányul, ha reálisan méri fel a rendelkezésre álló erőket és azokat a fontos problémák megoldására összpontosítja. Az egyetem tudományos tervének összeállításánál egyaránt küzdeni kellett mind az öncélú „tiszta tudomány" hamis felfogásának maradványai, mind a szűk prakticizmus ellen. Tudományos kutatómunkánk alapvető iránya a szocialista építés szolgálata. Pártunk és kormányunk határozatai számos tudományos feladatot jelöltek ki az iparosítással, a villamosítással, a mezőgazdaság szocialista átalakításával és fejlesztésével,a tömegfogyasztási cikkeket gyártó könnyűipar támogatásával kapcsolatban. Ezek a feladatok általában tükröződnek az egyetem tervében , ezért a minisztérium azt, bizonyos módosításokkal jóváhagyta. E körülmény azonban nem mentesít bennünket attól, hogy rugalmasan vegyük Egyetembe a nemzetgazdaság fejlesztése során felmerülő időszerű igényeket. Ma az egész ország az RMP KV augusz- írfa : GALL ERNŐ prorektor tus 19-20-i bővített plenárisa határozatainak a megvalósításán dolgozik. A párt és a kormány figyelmének előterében a mezőgazdaság és a tömegfogyasztási cikkeket gyártó ipar fejlesztése áll. E központi feladatok azonban nem nyertek eddig megfelelő helyet tudományos tervünkben Az alapvető gyakorlati irányzat nem jelenti azonban azt, hogy csak gyakorlatilag azonnal alkalmazható eredményekhez vezető kutatásra van szükség. A szűk prakticizmus elleni harc követelménye, hogy támogatni kell az elméleti kutatásokat, amelyek arra hivatottak, hogy megteremtsék a tudomány fejlődésének elméleti tartalékát. Ez a szempont érvényesül több tanszék tervében, pld. az elméleti-fizikai és a matematikai kutatásoknál. A Bolyai-egyetem tanszékeinek túlnyomó része nem rendelkezik még hagyományokkal és jártassággal a tudományos munka tervszerű irányítását illetően. Ezért a tervbe hibák csúsztak be. Egyes katedrák túlságosan szétforgácsolták erőiket (pld. a fizikai tanszék) nem minden tanszéken sikerült helyes arányt teremteni a kollektív és az egyéni kutatások között (pld. marxizmus-leninizmus alapjai tanszék) más katedrák pedig olyan egyéni kutatásokat iktattak tervbe, amelyek meghaladják a rendelkezésre álló erőket (pld. a magyar irodalomtörténeti tanszék egyik tagja tervbe vette József Attila költői nyelve szótárának elkészítését.) Az egyetemi tudományos terv szerves része az állami tervnek, végrehajtása — a jóváhagyás után — kötelező. Meg kell honosítanunk a tudományos munka viszonylatában is a legszigorúbb tervjegyeimet. A legtöbb tanszék napirendre is tűzte a tudományos munka rendszeres ellenőrzését, megvitatását, így pld. a természetrajzi kar katedrái, a történelmi tanszékek, a magyar nyelvészeti és irodalomtörténeti katedrák, valamint egyes kari tudományos tanácsok nemcsak számonkérik a vállalások teljesítését, hanem igényes vitaüléseken komoly segítséget is adnak tagjaiknak tudományos tevékenységükben. Egyes tanszakvezetők azonban nem követnek el mindent, nem eléggé erélyesek és dinamikusak, hogy leküzdjék a nehézségeket, aminek következtében ezeken a tanszékeken lassan, akadozva indul meg a tudományos munka. Ez a helyzet a pedagógiai és a marxizmus-leninizmus alapjai tanszékeken. Az aspirantúra megszervezése és a didaktikai-tudományos fokozatok elismerése, illetve megadása ösztönzően hatott egyetemünkön is a tudományos munkára. A tanszemélyzet látja, hogy fejlődését nagy mértékben meghatározza az a tény, milyen erőfeszítést tesz tudományos-ideológiai és didaktikai színvonalának emeléséért, milyen eredményeket képes elérni a tudományos kutatásban. Jelenleg a Bolyai-egyetemen 104 tanár és tanársegéd készül letenni a kötelező kandidátusi minimum vizsgákat. A minisztérium egyetemünkön a következő tanszékek mellett engedélyezte az aspirantúra megszervezését: 3 éves függetlenített aspiráns-képzés folyik a magyar nyelv, és irodalomtörténeti tanszékeken, a növényélettan, a fizika és az orosz nyelv tanszékei pedig jogot nyertek arra, hogy aspiránsokat képezzenek a termelésből való kiemelés nélkül. A tudományos munka ösztönzőjeként hat egyetemünk két karának, akémia és a nyelv- és neveléstudományi karnak tudományos-kutató szekciókkal való kibővítése. Ezeken a szekciókon a tanulmányi idő öt év és a tanárképzés mellett kutató káderek képzése is folyik. ★ Az egyetem tudományos tanácsa nemrég számbavette é,s elemezte a tudományos terv teljesítésében elért eredményeket és hiányosságokat. Az ideiglenes mérleg kétségtelenül biztató. A természetrajzi karon a növénytani és növényélettani tanszéken Péterfts István professzor vezetésével sikerrel folynak — micsurini alapokon — a különböző növény-hibridizációs kísérletek, amelyek magas tápértékű és ellenálló növény- és gyümölcsfajták kitenyésztésére irányulnak. Ezen a tanszéken Csűrös István előadótanár kollektívája figyelemreméltó kutatásokat végez hazánk legelőinek feljavítására. Örvendetesen fejlődik az állattani tanszék kutató tevékenysége is. Schwartz Árpád előadótanári és munkatársai szép eredményeket értek el az inzulin-hatás mechanizmusának tanulmányozásában, az életműködések pavlovi alapokon való tanulmányozásában. Gyurkó István előadótanár és kollektívája az Aranyos halállományát és különböző madárfajták ökológiáját tanulmányozza. E kutatások eredményei is jelentősek nemzetgazdasági szempontból. A számtan-fizikai karon Gergely Jenő és Radó Ferenc előadótanárok és Maurer Gyula lektor matematikai tanulmányait kell megemlítenünk, amelyeket az RNK Akadémiájának ülésszakán is közöltek. A fizikai tanszéken Koch Ferenc lektor — az állatélettani kollektívával együttműködve — impulzus generátort készített, amelyet sikerrel alkalmaztak az ideggyógyászati klinikán betegek altatására. A készülék szovjet leírás alapján készült és az első az országban. Ugyanezen a tanszékem László Tihamér professzor vezetése alatt elektro-földtani kutatások folynak hazánk altalaja kincseinek felszínre hozására. A kémiai karon a tudományos kutatás viszonylag komolyabb hagyományokkal rendelkezik, itt gyakorlott kutatók dolgoznak. A szerves kémiai tanszéken Balogh Antal profes- szor -népegészségügyi szempontból jelentős gyógyszer-szintézisekkel járult hozzá gyógyszeriparunk fejlődéséhez. Almási Miklós előadótanár, a kémiai tudományok kandidátusa és kollektívája a metángázkémizálásával foglalkozik. Az általános és fizika-kémiai tanszéken Szabó Árpád előadótanárr és munkatársai több jelentős gyakorlati problémát oldottak meg különböző ipari üzemekkel való szoros együttműködésben. Kékedy László előadótanár több vegyület polarográfos elemzését dolgozta ki, munkája elméleti és gyakorlati jelentőségű. A földrajz-földtani kar munkatársai évek óta számottevő kutatásokat végeznek hazánk geológiai térképének kiegészítése, altalajkincseinek felderítése érdekében. Kiemelkedő Török Zoltán és Balogh Ernő professzorok munkássága. Egyetemünk tudományos arculatának kialakulásában megkülönböztetett szerep hárul a magyar nyelvészeti és irodalomtörténeti tanszékekre. A magyar nyelvészeti tanszék több éves kutatómunka eredményeként elkészítette a csángó nyelvjárási térképeit, a közeljövőben jelenik meg az Állami Tudományos Kiadónál a csángók történetével és nyelvével foglalkozó tanulmánykötet. Ezeket a munkákat Márton Gyula előadótanár és munkatársai végezték. Az irodalomtörténeti tanszék dolgozói Jancsó Elemér, Szigeti József és mások eredményesen járultak hozzá a középiskolai irodalomtörténeti tankönyvek elkészítéséhez és a haladó irodalmi hagyományok feltárásához, népszerűsítéséhez. A tanszék vezetője, Szabédi László professzor a magyar nyelv ritmikájával foglalkozó művén dolgozik. A lélektani tanszéken Zörgő Benjámin professzor és lelkes kollektívája igen fontos kísérleteket folytat és komoly eredményeket ért el. Fellendült a tudományos munka a jog- és közgazdaságtudományi karon is. A jogi tanszékek dolgozói, együttműködve a Babesegyetem tanszékeivel, több tanulmányon dolgoznak. A közgazdasági szekción Kecskés József előadótanár és társai munkanap fényképezéseket végeztek több ipari üzemben, ezek a kutatások alkalmasak arra, hogy felszínre hozzák üzemeink rejtett tartalékait. Fejlődika történelmi tanszékek tudományos tevékenysége. Bányai László több figyelemreméltó tanulmányt jelentetett meg, Cselényi József megírta Bolyai János életrajzát és Vágó Bélával együtt történelmi tanulmányt készített a csángó kötethez. Az Akadémia ezévi ülésszakán a kar több munkatársa Imreh István, Csetri Elek közleményekkel szerepelt, Fuchs Simon előadótanár, a marxizmus-leninizmus alapjai tanszék tagja, értékes tanulmányt irt a marosvölgyi munkásmozgalom történetéből. Eredményeinkhez jelentős mértékben hozzájárult a minisztérium gondoskodása a kutatás anyagi feltételeinek megteremtése és megjavítása érdekében. Az új költségvetési előirányzatban a tavalyinál 234 %-kal nagyobb összeg szerepel a tudományos kutatás céljaira. Ebben a tényben is erőteljesen megnyilvánul a párt és kormány tudománytámogató politikája. Feladatunk, hogy nagy felelősséggel gazdálkodjunk ezekkel az eszközökkel. Javult az egyetemi adminisztráció és a műszaki osztály segítsége is. Finommechanikai műhelyünk dolgozói sok igen értékes műszert, készüléket készítettek a tudományos kutatás céljaira. Szakszervezetünk intézményi bizottsága által a közelmúltban rendezett kiállítás visszatükrözte az egyetem tudományos és technikai személyzetének sikereit, amelyekkel jogosan büszkélkedhetik. Nem volna hiteles azonban a kép, ha megfeledkeznénk a tudományos kutatást gátló körülményekről, a tudományos munka hiányairól. Egyes tanszékeken az aránytalanul nagy didaktikai feladatok komolyan akadályozzák nemcsak a tanszemélyzeti tagok megfelelő szakmai szakosítását, hanem a tudományos tevékenységet is. Nem kielégítő még kapcsolatunk az ipari üzemekkel, a mezőgazdaság szocialista egységeivel. Tovább kell építenünk együttműködésünket az akadémiai intézetekkel és az ország többi egyetemével, elsősorban a testvér Babes-egyetemmel. Meg kell javítanunk az idősebb és a fiatal kutatók közötti kapcsolatokat, szem előtt tartva, hogy az új tudomány az idősebb és a fiatalabb kutató nemzedék szétszakíthatatlan egységén épül fel. Fokoznunk kell a polgári ideológia, a különböző tudományelllenes idealista, szubjektivista, kozmopolita, objektivista irányzatok hatásai elleni harcot. Az egyetem vezetőségének meg kell javítania ellenőrző-segítő munkáját ebben a viszonylatban is. A tudományos kutató számára eredményeinek közlése nélkülözhetetlen ösztönző erő és ugyanakkor a tudomány társadalmi funkciója érvényesülésének mellőzhetetlen feltétele. Az újtípusú kutató nem szobatudós, aki asztalfiókjának ír. Hazánkban a tudományos kutatás szabadsága biztosítja mindenki számára, hogy közölhesse a nép javára végzett búvárkodásainak eredményeit. A Bolyai-egyetem dolgozói is számos közlési lehetőséggel rendelkeznek a különböző tudományos szak- és népszerűsítő folyóiratok oldalain, az akadémia és a kiadók publikációinak hasábjain. Élnek is ezekkel a lehetőségekkel. Ennek ellenére ez a kérdés nincs még teljesen megnyugtatóan rendezve. Vonatkozik ez elsősorban a magyar nyelv és irodalomtörténeti tanszékek munkáira. Tény, hogy nyelvészeink számos dolgozata lelkiismeretes, fáradságos munka gyümölcse, évek óta kiadásra vár. E tarthatatlan helyzet felszámolására meg kell teremtenünk — karöltve az akadémiai és más kiadóvállalatokkal — a szaktanulmányok kiadásának lehetőségét. Tervbe kell vennünk a jövőre az egyetem kiadói tevékenységének megindítását, illetve fokozását. Ebből a szempontból egészséges, ösztönző erejű kezdeményezés az egyetem évkönyvének minél előbbi kiadása. ■k A főiskolán folyó tudományos munka alapvető eleme az egyetemi oktatás legjellemzőbb vonásának , a tudományosságnak a kialakulásában. Az egyetemet oktatásának tudományos jellege különbözteti meg a középiskolától. A főiskolai hallgatót el kell vinni a tudomány műhelyébe, meg kell ismertetni az élő tudomány fejlődésével, harcaival, nehézségeivel. A hallgatóknak el kell sajátítaniuk a tudományos gondolkodás fogalomrendszerét, a tudományos kutatás módszereit. A tudományos munkára való nevelés az egyetemi oktató-nevelőmunka nélkülözhetetlen, szerves része. Ennek biztosítására nemcsak a tanszemélyzetnek kell tudományos kutatómunkát végeznie, hanem be kell vonnunk a hallgatókat is ebbe a tevékenységbe. A minisztérium irányelveket dolgozott ki a főiskolai diákok tudományos munkájának fokozására. Ezek az irányelvek a hallgatóságnak a katedra tudományos munkájába való egyéni bekapcsolása mellett — e tevékenység fő formáját a diáktudományos körök működésében jelölték meg. Az elmúlt napokban rendeztük meg a Bolyai egyetem diákjai tudományos köreinek évi értekezletét. Jelenleg 18 kör működik egyetemünkön. Ezek munkaterv szerint dolgoznak és tagjaik havonta tartott munkaüléseiken, előadásokat, referátumokat olvasnak fel, közük önálló kísérleteik eredményeit. Több diák-tudományos kör kapcsolatot létesített az ipari üzemekkel, így pl. a közgazdasági kör, a kolozsvári Unirea üzem viszonyainak tanulmányozása alapjánkészítette el „A munka iránti új magatartás az Unirea üzemben” című beszámolóját. A fizika-kör a „Herbák János" üzemben tudományos népszerűsítő előadásokat tartott. Bensőséges együttműködés alakult ki a természetrajzi kar „Pavlov”köre és a Babes-egyetem fiziológiai köre között. Egyes körökben a látogatottság azonban nem kielégítő. A részvevők ugyan nagy érdeklődéssel követték az előadásokat, de még kevesen járultak hozzá azok megvitatásához. Az évvégi értekezleten megalakult a Bolyai egyetem diák-tudományos köreinek egyesülete, amelynek élén egy tanács áll. A megalakult egyesület kedvező feltételeket teremt a tudományos körök munkájának feljavításához. Ebben az évben a Bolyai-egyetem 9 éves. Fiatal intézményünk még nem rendelkezik hagyományokkal és kimagasló eredményekkel a tudomány művelésében. A tanszemélyzet ezért egyik legfontosabb feladatának tekinti megalapozni ezen a téren is egyetemünk hírnevét. Erre kötelez bennünket a párt útmutatása, a nép igénye, valamint névadónk, a lángeszű magyar geometer, Bolyai János emléke is. öse A legjobb sajtólevélért Augusztus 23. hazánk felszabadításának 10. évfordulója köszöntésére szerkesztőségünk levelezői versenyt indít a legjobb sajtólevél megírására. A versenyben részt vehetnek munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek, háziasszonyok, néphadseregünk katonái, vagy diákok, függetlenül attól, hogy eddig levelezői voltak-e szerkesztőségünknek, vagy sem. Pályázatként be lehet küldeni riportot, beszámolókat, elemző, bíráló és mozgósító cikkeket, könyv- színház- és filmismertetést, szatírát, verset, elbeszélést, valamint bármilyen más műfajhoz tartozó sajtólevelet. A beküldött írások tükrözzék hazánk szocialista építésének fontos kérdéseit, levelezőink élményeit, tapasztalatait, írják meg, hogyan harcolnak városuk, vagy falujuk fejlesztéséért. írjanak gazdasági és kulturális vívmányaikról, írják meg munkahelyük sajátos kérdéseit, nehézségeit és azt is, hogyan küzdik le ezeket a nehézségeket. Bírálják bátran és elvszerűen a különböző munkahelyeken megnyilvánuló hibákat, fogyatékosságokat és mutassanak rá a munka megjavításának lehetőségeire. A verseny június 1-től augusztus 23-ig tart. Ugyanazok a levelezők több levéllel is részt vehetnek. A leveleken tüntessék fel, hogy a levelezői versenyre küldik. A legjobb sajtóleveleket lapunkban közöljük és augusztus 23. után a következő pályadíjakkal jutalmazzuk: 1. dij 250 lej. 2. dij 150—150 lej. 3. dij 100—100 lej. Az elismeréssel jutalmazott levelekért 15 könyvjutalmat osztunk ki. Versenyre levelezők ! Vegyetek részt lapunk munkájában eleven harcos írásokkal. Leveleitekkel segítenetek kell a munkások, dolgozó parasztok és a haladó értelmiségiek millióinak közös harcát augusztus 23 vívmányainak megszilárdításáért, a békés alkotómunka további nagy győzelméért. Nagykároly rajon agrármérnökei a tudományos módszerek alkalmazásáért Nagykároly rajon agrármérnökei és technikusai jóval a tavasz beállta előtt felkeresték a rajon kollektív gazdaságait, társulásait és az egyénileg dolgozó parasztokat, hogy megismertessék velük a négyzetes vetés, a jarovizálás tudományos módszerét és alkalmazásuk hasznát. Az idejében és jól megszervezett munkának szép eredményeit láthatjuk a rajanbam. Május 4-re a vetési tervet 100,53 százalékban teljesítették és több mint 2281 hektár területen alkalmazták a növények négyzetes vetését. Kukoricából például 1692 hektárt vetettek be négyzetesen, burgonyából pedig 345 hektárt és napraforgóból 244-et. Ezenkiül több mint 308 hektár területen 616 tonna jarovizált burgonyát vetettek el. Az elért eredmények elsősorban a kollektív gazdaságokat, a társulásokat és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok munkáját dicsérik. De nagy szerepük volt a tudományos mezőgazdasági módszerek alkalmazásában a rajon agrármérnökeinek, technikusainak is. Különösen jó előadásokat tartott és szervezői munkt végzett Ákos és Felsőszopor községekben Pauleanu Gheorghe agrármérnök. Több mint 200 dolgozó parasztot szervezett be a kukorica, burgonya és a napraforgó négyzetes vetésére. A rajoni mezőgazdasági osztály mérnökei és technikusai a termények négyzetes vetésén kívül a burgonya nyári ültetésének előnyeit is népszerűsítették a kollektív gazdaságok, a társulások és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok körében. A négyzetesen vetett növények géppel való megkapázására eddig csak a nagysárolyi kollektív gazdaság kötött szerződést a GTA-val. A szerződéskötések azonban nem értek véget, a mozgalom tovább folyik és minden lehetőség megvan arra, hogy ezen a téren is szép eredményeket érjenek el a rajon dolgozói. Mezőgazdasági tanácsadó Használjuk fel a fahamut Egyik szerény, szürke anyag, amelyet nagyon sok üzemben, intézményben s általában a legtöbb városi és falusi házban országszerte állandóan „gyártunk“ —és aztán rendszerint a szemétbe dobunk — a fahamu, a tűzhelyek hamuja. Mindenütt ahol fát, tőzeget, szalmát, vagy más növényi eredetű anyagot égetünk el — hamu gyűl össze. Fel is használják néhol ipari célokra vagy a háztartásban hamufug készítésére, de legtöbbször kidobják és kárba vész. Pedig a növények hamuja sok értékes tápláló anyagot tartalmaz. Egy mázsa hamu átlag 4—5 mázsa burgonya, gyökérzöldség vagy széna, illetve egy mázsa gabona terméstöbbletet eredményez. A belső erőforrásokat jól kihasználóválaszút! (Kolozsvár tartomány) kollektív gazdaság zöldségtermesztő brigádja a tagoktól és a helyi kenderáztartó üzemtől a tavaly is több mázsa hamut gyűjtött össze és azt hasznosan alkalmazta a zöldségtermesztésben. Ezzel szemben a vele szomszédos bonchidai kollektív gazdaságban azt állítják, hogy semmi eredményt nem értek el a hamuval. Természetes, hogy ott ahol nem fordítanak kellő gondot a hamu összegyűjtésének megszervezésére, helyes tárolására, és észszerű felhasználására—ott nem is várhatnak eredményt tőle. MIT TARTALMAZ A NÖVÉNYI HAMU? A fa, tőzeg, szalma vagy bármely más növényi anyag elégetésekor megmaradó hamu olyan ásványi anyagokat tartalmaz, amelyekre a növényi szervezetnek élete folyamán feltétlenül szüksége van. A növények életében oly fontos szerepet betöltő nitrogént hiába keressük a hamuban. Ezért az istállótrágyát nem helyettesítheti. De annál több meszet, káliumot, foszfort, és ezeken kívül még egy egész sor olyan elemet találunk benne, amelyek csak nagyon kis mennyiségben vannak ugyan jelen a hamuban, de mégis nélkülözhetetlenek a növény életében. 100 kiló fahamu (lombos fából) például 10 kiló káliumot, 3 és fél kiló foszfort, 30 kiló meszet, 100 kiló napraforgó szárból származó hamu 36 kiló káliumot, 2 és fél kiló foszfort, 18 és fél kiló meszet tartalmaz, 100 kiló búzaszalmából származó hamu 13 és fél kiló káliumot, 6 és fél kiló foszfort és 6 kiló meszet tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy például egy mázsányi fahamuban körülbelül annyi kálium van mint 30—40 kiló kálisóban (műtrágya) és ezen kívül még annyi foszfort is tartalmaz, mint 20 kiló szuperfoszfát. Nem is beszélve a 30 kiló mészről, amely a savanyú talajokon különösen fontos és a gyökér fejlődéséhez nélkülözhetetlen. A lombos fák közül legértékesebb a nyírfának a hamuja, amely 13,8 százalék káliumot, 7,1 százalék foszfort és 36,3 százalék meszet tartalmazhat. MILYEN NÖVÉNYEKET ÉRDEMES HAMUVAL TRÁGYÁZNI ÉS HOGYAN? Tekintettel arra, hogy talajaink általában elég káliumot tartalmaznak, a hamut elsősorban olyan növények trágyázására használjuk fel, amelyek különösen sok káliumot igényelnek. Ilyenek például a burgonya, cukorrépa, dohány, a zöldségfélék és a gyümölcsfák. Minthogy azonban a hamu nem csak káliumot tartalmaz és a foszfor, mész és más elemek pótlására is alkalmas, ezért pillangósok, sőt gabonafélék alá is felhasználható. A burgonya termését, amint azt sok kísérletező megállapította, a fahamu jelentősen fokozza. P. P. Szolovjev szovjet kutató beszámolója szerint — a Szovjetunió különböző vidékein végzett 143 szántóföldi kísérletben a hamu felhasználásával a burgonya termésátlagát hektáronként 28,7 mázsával sikerült fokozni. Leghatásosabbnak és leggazdaságosabbnak az bizonyul, ha hektáronként 6—8 mázsa hamut szórunk ki. Ha fészekbe ültetjük a burgonyát — ahogyan a leghaladottabb burgonyatermesztők teszik — 4—6 mázsa hamu is elegendő. Ilyenkor fészkenként 15—20 gramm, vagyis körülbelül két evőkanálnyi hamut keverünk a fészekbe a gumó alá kerülő földhöz. Jó ha a hamut közvetlenül a felhasználás előtt portrágyával keverjük össze (1 rész hamuhoz 4 rész szerves trágyát). Ha fészektrágyázásra istállótrágyát használunk, akkor a fészekbe alulról a hamut s föléje a trágyát dobjuk, a trágyára hintett földrétegre pedig a gumót. Ha viszont sorba ültetünk, akkor a barázda mélyére szórjuk a hamut és az oldalára helyezzük a gumókat. Jó eredményt értek el 6 mázsa hamu és 4 mázsa szuperfoszfát együttes alkalmazásával. Ebben az esetben ugyanis 37 százalékos terméstöbbletet (hektáronként 57 mázsával több gumót) takarítottak be. A cukorrépa termését hektáronként 5—10 mázsa hamu kiszórásával átlag 27—39 mázsával sikerült fokozni. Használhatjuk a hamut alaptrágyázásra ősszel (hektáronként: 20 mázsát) vagy felültrágyázásra, kiegészítő trágyaként 10—13 mázsát hektáronként Ha a maggal egyszerre, esetleg kombinált vetőgéppel sorokba szórjuk a hamut, akkor 2—4 mázsa is jó eredményt hoz. Az élenjáró szovjet cukorrépatermelők a tenyészidő alatt négyszer is felül trágyázzák a cukorrépát. A napraforgó magtermését hektáronként 2—3 mázsával fokozhatjuk, ha a szerves trágyán kívül még 4—5 mázsa hamut szórunk a földbe. A napraforgó esetében is felhasználhatjuk a hamut mind a vetés előtt, mind pedig a kiegészítő trágyázáskor. Szovjet Moldova egyik kolhozában például hektáronként az egy és fél mázsa szuperfoszfát és fél mázsa kálison kívül a jól megművelt talajt 5 mázsa hamuval is megtrágyázták s igy 27,5 mázsás termést takarítottak be, mig ugyanott, azonos feltételek mellett, de hamu nélkül csak 18,8 mázsa volt a termés. A zöldségfélék közül főleg a paradicsom, káposzta, uborka és a gyökérzöldségfélék alá használjuk a hamut. A palánták kiültetésekor tövenként 15—25 grammnyit adagoljunk. A zöldségfélék kiegészítő tápoldatos trágyázására is használhatjuk a hamut. Ebben az esetben 5—15 deka hamut teszünk egy veder (10 liter) vízhez. A hamut a vízben kioldjuk és az oldatból tövenként félliternyit öntünk a növénytől bizonyos távolságra meghúzott sekély körbenfutó árkocskába, melyet aztán száraz földdel behúzunk. MIRE ÜGYELJÜNK A HAMU GYŰJTÉSEKOR, TÁROLÁSAKOR ÉS FELHASZNÁLÁSAKOR? A hamu gyűjtését egész éven át — rendszeresen és szervezetten végezzük. A tűzhelyből kikerülő hamut 2—3 napiigtartsuk széles vas, vagy cserépedényben, hogy kihűljön. A lehűtés céljából sohase öntsük le vízzel s a raktározás idején is gondosan óvjuk meg a nedvességtől. A kollektív és állami gazdaságokban, ipari vállalatok és intézmények mellékgazdaságaiban, ahol nagyobb mennyiségre számíthatunk, széltől, esőtől, hótól, talajvíztől védett helyet kell kiválasztani a hamu tárolásához. Egy tonna hamu tárolásához körülbelül 1,5—2 köbméter ártér szükséges. összegyűjtésekor rostáljuk át a hamut 3—3 milliméteres nyílású rostán. Kiszóráskor ajánlatos a hamut tőzeggel, per trágyával vagy ezek híján nyirkos földdel összekeverni. Ez lehetővé teszi, hogy szeles időben és helyen is kiszórhassuk. A hamut nem szabad közvetlenül összekeverni sem az ammóniumos műtrágyákkal, sem afriss szerves trágyákkal — trágyalé, istállótrágya, madártrágya, fekáltrágya, mert azok nitrogéntartalmát csökkenti. Ezért káros az ha a hamut a trágyadombra szórjuk Ha mindezeket az egyszerű szabályokat figyelembe vesszük és jól megválasztjuk azt a talajt és azt a növényt, amely alá a hamut felhasználjuk — sokezer tonnával növelhetjük hazánkban a növények hektárhozamát. PÁLFY FERENC a kolozsvári Agrártudományi Intézet tanára 1954. Június 1., ked 1.