Előre, 1954. december (8. évfolyam, 2216-2242. szám)
1954-12-01 / 2216. szám
4 ELŐRE A moszkvai értekezleten részvevő küldöttségek vezetőinek felszólalásai MOSZKVA. (Agerpres.). — A TASZSZ közli az európai béke és biztonság kérdésével foglalkozó értekezleten részvevő küldöttségek vezetőinek felszólalásait. A lengyel kormány mélységes megelégedéssel üdvözli a Szovjetunió kormányának vele közös egyetértésben megindított kezdeményezését az európai kollektív biztonság kérdésének megvitatására összehívott európai értekezletre vonatkozólag. Kétségtelen, hogy ennek az értekezletnek a megtartása érdekében áll a biztonságra és békére szomjazó összes népeknek. Több kormány ennek ellenére sem tartotta lehetségesnek, hogy részt vegyen ezen az értekezleten. A Lengyel Népköztársaság korma. Ismételten azt állították, hogy a Szovjetunió az általános európai értekezlet összehívására november 29-re túlközeli időpontot javasolt, mert arendelkezésre álló idő nem volt elegendő egy ilyen értekezlet előkészítésére. Ez az állítás teljesen alaptalan, hiszen köztudomású, hogy a szovjet kormány már a berlini értekezleten javasolta, hogy hívjanak össze általános európai értekezletet az euró A Német Demokratikus Köztársaság kormánya a legmelegebben üdvözli az értekezlet összehívását. Ez érthető is, hiszen a párizsi egyezmények előirányzatai elsősorban a német népre és a Német Demokratikus Köztársaságra vonatkoznak. Az a gyorsaság, amelylyel ezt az értekezletet összehívták, már egymagában is felelet a párizsi egyezmények veszélyes tartalmára. A német nép szempontjából rendkívül fontos a gyors elhatározás, minthogy a párizsi egyezmények és az azok-Tisztelt értekezlet! A Magyar Népköztársaság kormánya örömmel fogadta a Szovjetunió javaslatát ennek az értekezletnek az összehívására. A londoni és párizsi egyezmények komolyan veszélyeztetik a magyar népet, s a Magyar Népköztársaság nemzeti függetlenségét. Különösen veszélyesek a Nyugat-Németország felfegya A Bolgár Népköztársaság kormánya fenntartás nélkül támogatja az értekezlet összehívására vonatkozó javaslatot. A bolgár kormány teljes egészében tisztában van a megvitatásra kerülő kérdések fontosságával és azoknak az intézkedéseknek a jelentőségével. Az Albán Népköztársaság küldöttsége az albán kormány nevében szívből jövő köszönetét tolmácsolja a szovjet kormánynak azért, hogy a londoni és párizsi egyezmények fog-A Román Népköztársaság, kormánya melegen üdvözli a szovjet kormány kezdeményezését a mostani értekezlet összehívására. A Román Népköztársaság kormányának vé-A Kínai Népköztársaság kormányának nevében melegen üdvözlöm a szovjet kormány kezdeményezésére összehívott értekezletet. Jóllehet az USA, Anglia, Franciaország és Josef Cyrankiewicz, nyak számot vetve a párizsi egyezmények tervbe vett gyors ratifikálásával és Nyugat- Németországnak ezzel kapcsolatos remilitarizálásával — szükségesnek tartja, hogy az értekezletet ebben az új helyzetben tartsák meg azoknak az államoknak a részvételével, amelyek a béke és a biztonság ügyében rájuk háruló felelősségük tudatában ideküldték megbízottaikat, hogy a Németország felfegyverzésével kapcsolatban felmerülő új veszélyek ellen közösen vitassák meg az orszá- Wiliam Siroku pai_ kollektív biztonsági rendszer megteremtésére. Ezenkívül az is ismeretes, hogy a szovjet kormány már július 24 én, vagyis több mint 4 hónappal ezelőtt javaslatot tett az általános európai értekezlet összehívására Egy ilyen értekezlet összehívására a legnagyobb mértékben szükség volt már csak azért is, mert a nyugati hatalmak nyomást gyakorolnak a párizsi szerződések ratifikálásának Otto Grotewohl kal kapcsolatos intézkedések a német militarizmus helyreállítására irányulnak. Minél gyorsabban vágnak vissza a békeszerető nőnek, annál előnyösebb lesz ez a német nép számára, annál sikeresebb lesz a német nép harca az összes problémák békés megoldásáért. Jól tudjuk, hogy béke nélkül nem oldhatjuk meg a német nép létfontosságú kérdéseit. Éppen ezért a legnagyobb érdekünk fűződik az európai kollektív biztonsági rend- Hegedüs András vérzésére irányuló törekvések. Történelmi tanulságaink világosan bizonyítják ezt a veszélyt. A Magyar Népköztársaság kormánya sajnálattal állapítja meg, hogy az európai államok egy része nincs jelen ezen az értekezleten Kormányunk mégis úgy véli, hogy, amint ezt a Szovjetunió javaslatában már Anton Jugov, amelyeket az értekezlet fog hozni a béke és népeink biztonságának megóvása érdekében. Meg vagyunk győződve arról, hogy az értekezlet hozzájárul a béke megszilárdulásához és népeink biztonságának megóvásához. Nincs olyan európai nép, amely közömbös Manush Myrtia tan Európát fenyegető veszéllyel kapcsolatban a jelenlegi értekezlet összehívását kezdeményezte az európai béke és biztonság megszilárdítása érdekében. Chivu Stoica: reménye szerint, a jelenlegi nemzetközi politikai helyzet az eddigieknél hatékonyabb intézkedéseket tesz szükségessé az európai béke és kollektív biztonság megóvása érde Csan Ven-tian: más nyugateurópai országok megtagadták az értekezleten való részvételüket, úgy vélem, hogy a mostani értekezletnek kétségtelenül nagy jelentősége lesz az európai kollektívaink védelmének biztosítására szükségesnek mutatkozó új intézkedéseket. A lengyel küldöttség ezért minden tekintetben csatlakozik a Molotov külügyminiszter által előterjesztett szovjet javaslatokhoz, nevezetesen ahhoz, hogy tartsuk meg az értekezletet az itt képviselt békeszerető államok részvételével. A lengyel küldöttség egyetért Molotov külügyminiszter arra vonatkozó véleményével is, hogy értekezletünk sikeresen teljesíteni fogja feladatait meggyorsítására, és azt akarják, hogy ez a ratifikálás még decemberben megtörténjék. A csehszlovák küldöttség ezért teljesen indokoltnak tartja a szovjet küldöttség vezetőjének ajánlásait és az ezekkel kapcsolatos kijelentéseit, s egyetért vele abban, hogy az értekezletet meg kell tartani a megjelent küldöttségek részvételével. szer megteremtéséhez. Meggyőződésünk, hogy Németország demokratikus erői és különösen a Német Demokratikus Köztársaság erős támogatást fog kapni a béke ügyéért vívott harcában. Az a kívánságunk, hogy jövő harcunkat az értekezleten hozott határozatok alapján folytassuk. Ezért üdvözöljük az értekezlet összehívását és kijelentjük, hogy egyetértünk Molotov szovjet külügyminiszter javaslatával, megállapította — az értekezlet összehívása helyes és szükséges volt. Az értekezlet összehívása a béke ügyét és az összeurópai kollektív biztonsági rendszer létrehozásának ügyét szolgálja, s egyben nagy előrehaladás is. A magyar küldöttség ezért mindenben támogatja Molotov elvtársnak az értekezlet megtartására vonatkozó javaslatát, maradna a német militarizmus újjáéledésének láttán. Küldöttségünk teljes egészében jóváhagyta Molotov elvtársnak azt a javaslatát, hogy az értekezletet tartsuk meg a jelenlevő országok részvételével. Küldöttségünk egyetért Molotov elvtárs javaslatával és helyesli, hogy tartsák meg a jelenlegi értekezletet az itt képviselt kormányok részvételével. kében. A román küldöttség helyesli a szovjet küldöttség javaslatát és arra vonatkozó álláspontját, hogy a mostani értekezletet meg kell tartani az itt képviselt országok részvételével, biztonság és a világbéke megóvásának szempontjából. Ezért mindenben támogatom Molotov elvtársnakk azt a javaslatát, hogy kezdjük meg az értekezlet munkálatait az itt képviselt államok részvételével. Az európai népek békéjének és biztonságának érdekében V. M. Molotov beszéde a moszkvai értekezleten (Folytatás a 3. oldalról.): fokozzák a háborús veszélyt Európában és újabb feszültséget idéznek elő a nemzetközi életben. Közismert dolog, hogy néhány év óta fennáll Európában egy katonai csoportosulás — az agresszív észak-atlanti szövetség. Ennek a csoportosulásnak saját vezérkara van, amely az új európai háború terveinek kidolgozásával foglalkozik s számtalan légi és tengerészeti támaszpontot létesít a Szovjetunió és a népi demokratikus országok határai közelében. Ennek az agresszív csoportosulásnak megvan a maga legfőbb parancsnoka is, egy amerikai generális személyében, aki szeret időnként dicsekvő, háborús beszédeket mondani. A párizsi egyezmények az új európai háború előkészítésének soron következő, igen veszélyes szakaszát jelentik. A Szovjetunió, Lengyelország és Csehszlovákia, Magyarország és Románia, Bulgária és Albánia és a Német Demokratikus Köztársaság népei — amelyek elküldték kormányképviselőiket erre az értekezletre — jól tudják, hogy a nyugati imperialista hatalmak jelenlegi tervei, nemcsak fokozott éberséget, hanem bizonyos gyakorlati intézkedéseket is megkövetelnek biztonságuk megóvása érdekében. Tudomásul kell ezt venniük más európai népeknek is és nemcsak Európa népeinek. Elküldte képviselőjét értekezletünkre a Kínai Népköztársaság is, amelynek részvétele a fontosabb nemzetközi kérdések megoldásában megfelel az összes békeszerető népek érdekeinek. Az európai országok és a Kínai Népköztársaság közötti baráti együttműködés kifejlesztése előmozdítja Európa és az egész világ békéjének megszilárdulását. Mivel rövidesen ratifikálni és alkalmazni készülnek a párizsi egyezményeket, a békeszerető európai népek nem szorítkozhatnak csupán azokra az intézkedésekre, amelyeket eddig hoztak biztonságuk védelmében. Ez elsősorban azokra az államokra vonatkozik, amelyek képviselve vannak ezen a mostani értekezleten. Természetesen vonatkozik ez más békeszerető országokra is, amelyek nem akarnak szolgaszerepet, vagy cinkosságot vállalni az új európai háború előkészítésében és kirobbantásában. Tartós biztonságuk megóvása végett az európai békeszerető államoknak szorosan egyesíteniök kell erőiket s meg kell szilárdítani együttműködésüket a párizsi egyezmények esetleges ratifikálásának és alkalmazásának esetére. Ennek érdekében védelmi képességük megszilárdítása végett olyan hathatós intézkedéseket kell hozniuk, amelyek teljes mértékben megfelelnek a jelenlegi helyzetnek. Ez megköveteli a jelenlegi értekezleten részvevő országoktól, hogy közös intézkedéseket tegyenek fegyveres erőik és parancsnokságaik megszervezésére, valamint olyan más intézkedéseket, amelyek teljes biztonságot nyújtanak népeik békés munkájához, biztosítják határaik sérthetetlenségét és megvédelmezik őket az esetleges agreszszióval szemben. A szovjet kormány mélységes meggyőződése, hogy a jelenlegi értekezleten részvevő országok egységesek ama törekvésükben, hogy elősegítsék az európai kollektív biztonság és béke megerősítését valamennyi ország számára, függetlenül társadalmi és állami rendszerüktől. Ám a békeszerető országok nem hagyhatják figyelmen kívül azt a tényt, hogy egyes nyugati államok agresszív körei alá szeretnék aknázni az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtését. Ezek a körök az utóbbi időben fokozták próbálkozásaikat, hogy a béke ügyére nézve veszélyes katonai csoportosulásokat hozzanak létre s odáig mentek, hogy legfőbb katonai támaszukká akarják megtenni a segítségükkel feltámasztott német militarizmust. Ezzel kapcsolatban mi nem hunyhatunk szemet afelett, hogy a párizsi egyezmények ratifikálása új, komoly intézkedéseket követel meg a békeszerető államok védelmi képességének biztosítása, az európai béke megóvása és megszilárdítása érdekében. Az egyes nyugati hatalmak kormányai által sebtében összetákolt párizsi egyezmények nem számíthatnak a népek reális támogatására, mert ezek az egyezmények a népek érdekei és elsősorban a béke érdekei ellen törnek. Ezekben az egyezményekben öltenek testet a három nyugati hatalom agresszív tervei és katonai-politikai kombinációi, amelyekkel oly behatóan foglalkoztak a nemrégiben tartott londoni és párizsi értekezleteken. Az említett egyezmények elleni harc csak most kezd igazán kibontakozni. Ami az európai béke és kollektív biztonság megóvására vonatkozó javaslatainkat illeti, ezek a javaslatok a német militarizmus feltámasztásának békét veszélyeztető terveivel szemben azt a célt tűzték maguk elé, hogy olyan nemzetközi egyezményt hozzanak létre a német kérdésben, amely egyaránt megfelel a világbéke és a német nép érdekeinek. Európa és az egész világ népei éppen ezért mind nagyobb mértékben támogatják a szovjet javaslatokat. Ékesszólóan bizonyítja ezt az európai államok jelenlegi értekezlete. Ez az értekezlet kétségtelenül jelentős lépés lesz az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésében. Ennek a rendszernek, minthogy az európai népek és az egész világ népeinek támogatását élvezi, elsőrendű fontossága van az új világháború megelőzésében. A Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia, a Német Demokratikus Köztársaság, Magyarország, Románia, Bulgária és Albánia népei — más baráti országokhoz hasonlóan bizalommal tekintenek a jövő elé. A mostani értekezleten jelenlevő államok politikájának és gyakorlati intézkedéseinek közös célkitűzése az, hogy kizárólag a nép, a dolgozók érdekeit szolgálja. Ez azt jelenti, hogy nekünk minden körülmények között elő kell mozdítanunk a népek közti béke és barátság megszilárdítását, harcolnunk kell népeink gazdasági és kulturális életének szakadatlan fejlesztéséért, mert ez biztosítja a szocializmus országaiban élő dolgozók életszínvonalának mind nagyobb arányú emelkedését. A szocialista államok úgy belpolitikájukban, mint külpolitikájukban a népek hathatós támogatására támaszkodnak. A jelenlegi moszkvai értekezleten megvitatásra kerülő problémáknak óriási jelentőségük van nemcsak Európa népei számára, hanem az egész világbéke megóvása szempontjából. A szovjet kormány meggyőződése, hogy az európai béke és biztonság megóvásával foglalkozó jelenlegi moszkvai értekezlet becsülettel fogja teljesíteni azt a feladatát, hogy mind szorosabb egységbe vonja a népeket az európai béke és biztonság megszilárdítása érdekében. A jelenlegi értekezlet ugyanakkor előmozdítja az egész világ békeszerető erőinek mind hatalmasabb és nagyobb arányú összefogását. A moszkvai értekezlet második ülése MOSZKVA (Agerpres). A TASZSZ jelenti: November 30-án tartották meg az európai béke és biztonság megóvásának kérdésével foglalkozó európai értekezlet második ülését. Az ülésen J. Cyrankiewicz, a Lengyel Népköztársaság minisztertanácsának elnöke, a lengyel küldöttség vezetője elnökölt. Az ülésen nyilatkozatot tett Viliam Siroky, a Csehszlovák Köztársaság miniszterelnöke, a csehszlovák küldöttség vezetője és Otto Grotewohl, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke, a Német DK küldöttségének vezetője-A következő ülést december 1-én 14 órakor tartják meg. A moszkvai értekezleten részvevő román küldöttség megkoszorúzta Lenin és Sztálin mauzóleumát MOSZKVA (Agerpres). Az európai béke és biztonság kérdésével foglalkozó európai értekezleten részvevő román küldöttség november 30-án koszorút helyezett el Lenin és Sztálin mauzóleumánál. A koszorú szalagján ezek a szavak olvashatók: ,,Leninnek és Sztálinnak — a nagy Szovjetunió, a béke és a népek függetlensége legyőzhetetlen bástyája megteremtőinek. A Román Népköztársaság kormánya“. A koszorú elhelyezésénél jelen voltak: Chivu Stoica, a Román Népköztársaság minisztertanácsának első alelnöke , a küldöttség vezetője; Simion Bughici, a Román Népköztársaság külügyminisztere; Grigore Preoteasa, a Román Népköztársaság külügyminiszterének első helyettese; Ion Rab, a Román Népköztársaság moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, valamint a nagykövetség személyzete és más személyiségek. Jelen volt továbbá E. D. Kiszelev, a Szovjetunió külügyminisztériumának protokollfőnöke. November 30-án megtekintették Lenin és Sztálin mauzóleumát a moszkvai értekezleten részvevő magyar és bolgár küldöttségek is. A nyugati kormányok válaszjegyzéke a szovjet kormány jegyzékére MOSZKVA. (Agerpres). — A TASZSZ jelenti. Az USA, Franciaország és Anglia moszkvai nagykövetségei november 29-én postán juttatták el a Szovjetuniókülügyminisztériumának kormányaik válaszjegyzékét a szovjet kormány október 23-i és november 13-i jegyzékeire. Az USA, Franciaország és Anglia kormányai azonos tartalmú jegyzékeikben kijelentik, hogy el vannak határozva „a párizsi egyezmények mielőbbi alkalmazására.“ Az USA, Franciaország és Anglia kormányai kijelentik, hogy „minden vitás kérdést az összes részvevők alapvető érdekei kölcsönös tiszteletben tartásának szellemében, tárgyalások útján kívánják megoldani“, ugyanakkor azonban megállapítják, hogy véleményük szerint nincs meg „a szükséges alap sem egy Németországra vagy Ausztriára, sem az európai biztonság más kérdéseire vonatkozó értekezlet sikeréhez. “ Válaszjegyzékében a fent említett három hatalom végül megállapítja, hogy egy effajta alap megteremtése után megvan a lehetőség egy négyhatalmi külügyminiszteri értekezlet megtartására, mégpedig „nyomban annak megállapítása után, hogy reális kilátás nyílik valamilyen megoldásra, és miután az érdekelt államok ratifikálták a párizsi egyezményeket.“ Ami az európai országoknak egy kollektív biztonsági rendszer megteremtésére irányuló értekezletét illeti, a három hatalom kormányai kijelentik válaszjegyzékeikben, hogy véleményük szerint van lehetőség „az európai hatalmak és más érdekelt államok szélesebb körű értekezletére“ is. De ezúttal is fenntartással élnek — olyan értelemben, hogy egy ilyen értekezletre csak a négy külügyminiszter értekezlete után kerülhet sor és csak akkor, ha összehívása „hasznosnak fog bizonyulni.“ Az osztrák dolgozók követelik: Szüntessék be a Németország Kommunista Pártja elleni pert BÉCS. (Agerpres). — A Németország Kommunista Pártja ellen megrendezett karlsruhei per mélységes felháborodást és tiltakozást váltott ki az osztrák dolgozók körében. Az OESTERREICHISCHE VOLKSSTIMME a perrel foglalkozva hangsúlyozza, hogy Németország Kommunista Pártja odaadóan harcol az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtéséért, s az összes államok békés együttéléséért, függetlenül társadalmi rendszerüktől. A kommunista párt ugyanakkor következetesen ellenzi a londoni és párizsi egyezményeket, amelyek a német nép és minden európai nép halálos ellenségének — a német militarizmusnak újjáélesztésére törekszenek. Az Adenauer-kormány azért indított pert a kommunista párt ellen — írja a lap —, mert ez a párt a legnagyobb politikai erő a fasizálás és a háborús politika ellen. Az osztrák üzemek és intézmények munkásai és tisztviselői megbélyegzik a bonni klikknek ezt az újabb szégyentelen akcióját és követelik a törvénytelen per azonnali megszüntetését. Az osztrák kommunisták erre vonatkozó követelését támogatják a szocialisták és a pártonkívüliek is. A berndorfi üzemek munkásai tiltakozó levelet intéztek a karlsruhei alkotmánybírósághoz, amelyben a többi között ezeket írják: „Németország Kommunista Pártja Németország demokratikus alapokon való egyesítésének élharcosa. Tiltakozunk a per ellen, amelynek célja Németország Kommunista Pártjának betiltása és követeljük a per megszüntetését.“ Adenauer pártja súlyos vereséget szenvedett a hesseni parlamenti választásokon BERLIN (Agerpres). — Adenauer kereszténydemokrata pártja súlyos vereséget szenvedett a november 27-i hesseni parlamenti választásokon. Mint sajtójelentésekből kitűnik, az 1953. évi választásokhoz viszonyítva, Adenauer pártja több mint 240.000 szavazatot vesztett Hessenben. Ez azt jelenti, hogy a kereszténydemokrata párt a szavazatoknak csupán 24,1 százalékát kapta az 1953. évi 33,2 százalékhoz képest. Adenauer kereszténydemokrata pártja vereséget szenvedett a bajorországi választásokon is: míg 1953-ban megszerezte a szavazatok 47,9 százalékát, a mostani választásokon a szavazatoknak csupán 38 százalékát kapta meg. A demokratikus szervezetek ellen indított terror s a karlsruhei perrel még inkább fokozott kommunistaellenes kampány ellenére, Németország Kommunista Pártja 30 százalékkal kapott több szavazatot mint 1953-ban. De a bonni klikk reakciós választási törvénye értelmében a kommunista párt egyetlen mandátumot sem kapott a hesseni parlamentben. Ezzel szemben Adenauer pártja, noha több mint 240.000 szavazatot vesztett, mégis 12 mandátummal többet kap mint eddig. Jelentős sikert ért el a választásokon a német szociáldemokrata párt is, amely a választási kampány során megfogadta, hogy a remilitarizálás ellen, Németország békés egyesítésének politikája mellett foglal állást. A szociáldemokrata párt 202000 szavazatot kapott. A bajorországi és hesseni parlamenti választások eredménye súlyos vereség Adenauerre nézve és beszédes bizonyítéka annak, hogy a nyugatnémet lakosság mind határozottabban elítéli a bonni klikk háborús készülődését és Németország kettéosztottságának állandósítására irányuló politikáját. AHOL AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS KOMÉDIÁVÁ FAJULT Újból meggyőződhetünk Lenin sokszor emlegetett megállapításának igazságáról: a tőkés demokrácia tüstént sutba dobja és megtagadja még saját törvényeit is, amelyek célja az állampolgári szabadságjogok védelme, az alkotmány biztosítása volna, mihelyt úgy látja, hogy szorult helyzetbe jutott és attól kell tartania, hogy ezeket a jog- és alkotmányvédő törvényeket a feltörekvő munkásosztály hatásosan, eredményesen tudná felhasználni mozgalmainak megerősítésére. Tanulságosan igazolódik ez napjainkban, amikor is az egész világ megdöbbenését és felháborodását váltották ki azok a hírek, hogy a Karlsruheban székelő „Szövetségi Alkotmánybíróság“ megkezdte annak a terrorpernek tárgyalását, amelynek célja: jogilag megalapozni Németország Kommunista Pártja működésének betiltását Érthető, hogy a felháborodás mindenütt, elemi erővel tör ki, hiszen ez csupán betetőzését jelenti azoknak a sorozatos terrorcselekményeknek, amelyeket már eddig is folyamatba léptetett a reakciós bonni kormányzat a szabadságjogok és az alkotmányos élet elfojtására. Most már az állampolgári szabadságjogok utolsó foszlányaira kerül a sor, hogy végeredményként a legridegebb és legnyíltabb despotizmus léphessen életbe: a feltámasztott hitleri rendszer, Adenauer kormánya egyre mélyebbre süllyed azon a lejtőn, amelyen elindult akkor, amikor e jog- és alkotmányellenes rendszabályokhoz kezdett nyúlni. Milyen büszkén emelik ki a német polgári államelméleti tankönyvek a „független“ bíróságok áldásos szerepét: az emberi-, állampolgári-, politikai- és szabadságjogok védelme terén. Sőt, elsősorban azt a körülményt domborítják ki e méltatás rendjén, hogy ez az alkotmányos oltalom legfőképpen a netalán önkényeskedő kormány esetleges visszaélései, túlkapásai ellenében nyer alkalmazást. Sőt, apolgári demokrácia igazságszolgáltatási rendszerében egyenesen e célra szolgáló különleges bírói fórumokat létesítenek s a sors iróniája, hogy a most szóban forgó „Szövetségi Alkotmánybíróság“ is éppen ebbe a kategóriába tartozik. Milyen szép elvek! Az állampolgárnak nincs mit tartania semmiféle visszaéléstől. Hiszen nemcsak ez egyes bűnözők ellenében, de magával a zsarnokoskodni akaró államhatalommal szemben is megvédi őt ésszabadságjogait az a „független bíróság“, amely „nem egyéb, mint a törvény szája“, amely tehát mindenkivel (de elsősorban a kormányzattal szemben) érvényt kell hogy szerezzen a törvény parancsának! Mindez azonban üres demagógia. A gyakorlat éppen ezeknek az elveknek az ellenkezőjét bizonyítja. A karlsruhei „Alkotmánybíróság“ előtt most megrendezett politikai per tanulságosan illusztrálja, hogyan valósulnak meg a nyugatnémetországi gyakorlatban ezek a fenkölt elvek. A dolgozó nép tömegei előtt az ilyen „bíráskodásnak“ nem lehet tekintélye. Ahol pedig az igazságszolgáltatás becsületességébe, törvénytiszteletébe vetett hit a közvéleményben megrendül, ott a bíráskodás megszűnt az „államhatalom alapja“ lenni, mert ott az igazságszolgáltatás komédiává fajult. Kiss Géza nyugalmazott egyetemi tanár 1954., december 3., Széftffe Sajtóértekezlet Moszkvában az európai konferencia megnyitása alkalmából MOSZKVA (Agerpres). — A TASZSZ jelenti: Moszkvában, az Újságírókó Központ. Hazában november 29-én sajtóértekezletet tartottak az európai béke és biztonság kérdésével foglalkozó európai értekezlet megnyitásával kapcsolatban. A sajtóértekezletem több mint 100 szovjet és külföldi sajtótudósító vett részt. . . Az újságírókat tájékoztatták az értekezlet megnyitásáról és közölték velük a szovjet küldöttség és a lengyel küldöttség vezetőinek beszédét majd válaszoltak a feltett kérdésekre. --------- A Szovjetunió városjegyzéke az USA-hoz az atomenergia békés célokra vaó felhasználásának kérdésében MOSZKVA (Agerpres). — A TASZSZ jelenti: . V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere november 29-én fogadta W. N. Walmsleyt, az USA ideiglenes moszkvai ügyvivőjét és a szovjet kormány nevében emlékiratjellegű jegyzéket nyújtott át neki az atomenergia békés célokra való felhasználásának kérdésében. A szovjet kormánynak ez a jegyzéke a válasz az USA kormányának azonos tárgyú jegyzékére, amelyet Dulles amerikai külügyminiszter 1954 november 3-án nyújtott át Washingtonban G. N. Zarubin szovjet nagykövetnek. Fogadás Helsinkiben A. J. Mikoján tiszteletére HELSINKI (Agerpres). — A TASZSZ jelenti: Urho Kekkonen Finnország miniszterelnöke ebédet adott A. J. Mikojánnak, a Szovjetunió minisztertanácsa alelnökének tiszteletére. A fogadáson jelen voltak a finn Szejm elnöke és alelnöke, a kermány tagjáé magasrangú miniszteri tisztviselők, a Finn- Szovjet Baráti Társaság elnöke és az ipari körök képviselői. Szovjet részről megjelentek A. J. Makóján és a kíséretében lévő személyeik, V. Z. Lebegyev, a Szovjetunió finnországi nagykövete, a szovjet nagykövetség és a kereskedelmi képviselet számottevő tagjai. Rekkonen miniszterelnök és A. J. Mikoján beszédet mondtak. --------- A Nemzeti Front döntő győzelme a csehszlovák nemzetgyűlési választásokon PRÁGA (Agerpres).A CETEKA közli a központi választási bizottság közleményét a Csehszlovák Köztársaság nemzetgyűlési választásairól. November 28-án a Csehszlovák Köztársaság egész területén nemzetgyűlési képviselőválasztásokat tartottak. A Nemzeti Front köré tömörült csehszlovák dolgozó nép ezútttal ismét kifejezésre juttatta hamissságát és összeforrottságát, egységesen felsorakozott a Cs?hszlovák Kommunista Párt és a kormány mögé. A központi választási bizottság előzetes adatai szerint a választásokon 8.708.102 választó vett részt, tehát a szavazásra jogosultak 99,1 százaléka. 8.482.894 választó — 97,8 százalék a Nemzeti Frontra adta le szavazatát. Aláírták a csehszlovák-román kulturális egyezmény 1955. évi munkatervét PRAGA (Agerpres). — A csehszlovák-román kulturális vegyes bizottság 1954 november 24 és 29 között Prágában ülésezett. A bizottság tárgyalásai barát légkörben folytak le és november 29-én aláírták a csehszlovák-román kulturális egyezménnyel kapcsolatos 1955 évi munkatervet. A munkatervet csehszlovák részről dr. K. Bedmna közoktatásügyi miniszterhelyettes, román részről pedig N. Bellu művelődésügyi miniszterhelyettes írta alá. Az aláírásnál jelen voltak : Ion Nistor, a Román Népköztársaság prágai nagykövete, J. Taufer, a Csehszlovák Köztársaság művelődésügyi miniszterhelyettese, a vegyes bizottság tagjai, továbbá a csehszlovák külügyminisztériumnak és a Csehszlovák Köztársaság Tudományos Akadémiájának képviselői. December 7-ét Németország remilitarizálása elleni tiltakozás napjává nyilvánítják Dániában KOPENHÁGA. (Agerpres.I. -A LAND OG FOLK című napilap kötötte a dán nép felhívását több társadalmi aktivistához. A felhívás rámutat arra, hogy a Folketing (a dán parlament) rövidesen megvitatja a párizsi egyezmények ratifikálásának kérdését és hogy a német militarizmus és fasizmus újjáélesztésének minden ellensége köteles állást foglalni a ratifikálás ellen. Eddig több mint 150 000 tiltakozó irat érkezett ezzel kapucsokiban a kormányhoz és a Folketinghez. A felhívás követeli, hogy december 7-ét nyilvánítsák a Németország remilitarizálása elleni tiltakozás napjának- s ezen a napon küldjenek újabb tiltakozó leveleket a Folketingnek. Svájci repülőtér az újjászülető Luftwaffe szolgálatában BERN (Agerpres). A NATIONALZEITUNG arról számol be, hogy egy svájci repülőteret ismét nyugatnémet repülők kiképzésére használnak fel. „A német légiflotta zürichi fiókja“ című cikk írója rámutat arra, hogy a svájci „Spreitenbach“ sportrepülőteret, (Zuricktől 35—40 kilométer távolságra) kiképző repülőtérré alakították át a jövendő német Wehrmacht repülői számára. Amikor a dolog kitudódott — hangzik a cikk — a repülőtér vezetősége kénytelen volt magyarázatot adni a sajtó képviselőiek. Megállapították, hogy a repülőtér — a részvénytöbbség megvásárlása révén — nemrégiben egy Sauermann nevű német tőkés tulajdonába került. .A repülőtér — írja a lap — a valóságban a németek kezébe ment át. Sauermann élénk tevékenységet fejt ki. Már hozzá is látott, hogy repülőszemélyzetet képezzen ki a jövendő német Wehrmacht számára.“ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bukarest, Piata Scinteil Nr. 1. — Telefon 7.42.29. Előfizetések, a postahivataloknál, a levélhordóknál és a vállalatok önkéntes elpterjesztőinél- Nyomda: Combinatul Poligrafic Casa Scinteil „L V. Stalin*