Előre, 1954. december (8. évfolyam, 2216-2242. szám)

1954-12-01 / 2216. szám

4 ELŐRE A moszkvai értekezleten részvevő küldöttségek vezetőinek felszólalásai MOSZKVA. (Agerpres.). — A TASZSZ közli az európai béke és biztonság kérdésével foglalkozó értekezleten részvevő kül­döttségek vezetőinek felszólalásait. A lengyel kormány mélységes megelége­déssel üdvözli a Szovjetunió kormányának vele közös egyetértésben megindított kezde­ményezését az európai kollektív biztonság kérdésének megvitatására összehívott európai értekezletre vonatkozólag. Kétségtelen, hogy ennek az értekezletnek a megtartása érdekében áll a biztonságra és békére szomjazó összes népeknek. Több­ kormány ennek ellenére sem tartotta lehetségesnek, hogy részt vegyen ezen az ér­tekezleten. A Lengyel Népköztársaság korma. Ismételten azt állították, hogy a Szovjet­­u­nió az általános európai értekezlet összehí­vására november 29-re túlközeli időpontot javasolt, mert a­­rendelkezésre álló idő nem volt elegendő egy ilyen értekezlet előkészíté­sére. Ez az állítás teljesen alaptalan, hiszen köztudomású, hogy a szovjet kormány már a berlini értekezleten javasolta, hogy hívjanak össze általános európai értekezletet az euró­ A Német Demokratikus Köztársaság kor­mánya a legmelegebben üdvözli az értekezlet összehívását. Ez érthető is, hiszen a párizsi egyezmények előirányzatai elsősorban a né­met népre és a Német Demokratikus Köztár­­saságra vonatkoznak. Az a gyorsaság, amely­­lyel ezt az értekezletet összehívták, már egy­magában is felelet a párizsi egyezmények ve­szélyes tartalmára. A német nép szempontjá­ból rendkívül fontos a gyors elhatározás, minthogy a párizsi egyezmények és az azok-Tisztelt értekezlet! A Magyar Népköztársaság kormánya öröm­mel fogadta a Szovjetunió javaslatát ennek az értekezletnek az összehívására. A londoni és párizsi egyezmények komolyan veszélyez­tetik a magyar népet, s a Magyar Népköz­­társaság nemzeti függetlenségét. Különösen veszélyesek a Nyugat-Németország felfegya A Bolgár Népköztársaság kormánya fenn­tartás nélkül támogatja az értekezlet össze­­hívására vonatkozó javaslatot. A bolgár kor­mány teljes egészében tisztában van a meg­vitatásra kerülő kérdések fontosságával és azoknak az intézkedéseknek a jelentőségével. Az Albán Népköztársaság küldöttsége az albán kormány nevében szívből jövő köszö­netét tolmácsolja a szovjet kormánynak azért, hogy a londoni és párizsi egyezmények fo­g-A Román Népköztársaság, kormánya me­legen üdvözli a szovjet kormány kezdemé­nyezését a mostani értekezlet összehívására. A Román Népköztársaság kormányának vé-A Kínai Népköztársaság kormányának ne­vében melegen üdvözlöm a szovjet kormány kezdeményezésére összehívott értekezletet. Jóllehet az USA, Anglia, Franciaország és Josef Cyrankiewicz, nya­k számot vetve a párizsi egyezmények tervbe vett gyors ratifikálásával és Nyugat- Németországnak ezzel kapcsolatos remilitari­­zálásával — szükségesnek tartja, hogy az értekezletet ebben az új helyzetben tartsák meg azoknak az államoknak a részvételével, amelyek a béke és a biztonság ügyében rájuk háruló felelősségük tudatában ideküldték megbízottaikat, hogy a Németország felfegy­verzésével kapcsolatban felmerülő új veszé­lyek ellen közösen vitassák meg az orszá- Wiliam Siroku­­ pai_ ko­llektív biztonsági rendszer megterem­tésére. Ezenkívül az is ismeretes, hogy a szovjet kormány már július 24 én, vagyis több mint 4 hónappal ezelőtt javaslatot tett az általános európai értekezlet összehívására Egy ilyen értekezlet összehívására a legna­gyobb mértékben szükség volt már csak azért is, mert a nyugati hatalmak nyomást gyako­rolnak a párizsi szerződések ratifikálásának Otto Grotewohl­­ kal kapcsolatos intézkedések a német milita­­rizmus helyreállítására irányulnak. Minél gyorsabban vágnak vissza a békeszerető nő­nek, annál előnyösebb lesz ez a német nép számára, annál sikeresebb lesz a német nép harca az összes problémák békés megoldá­sáért. Jól tudjuk, hogy béke nélkül nem old­hatjuk meg a német nép létfontosságú kérdé­seit. Éppen ezért a legnagyobb érdekünk fű­ződik az európai kollektív biztonsági rend- Hegedüs András­ vérzésére irányuló törekvések. Történelmi ta­nulságaink világosan bizonyítják ezt a ve­szélyt. A Magyar Népköztársaság kormánya saj­nálattal állapítja meg, hogy az európai álla­mok egy része nincs jelen ezen az értekezle­ten Kormányunk mégis úgy véli, hogy­­, amint ezt a Szovjetunió javaslatában már Anton Jugov, amelyeket az értekezlet fog hozni a béke és népeink biztonságának megóvása érdekében. Meg vagyunk győződve arról, hogy az ér­tekezlet hozzájárul a béke megszilárdulásá­hoz és népeink biztonságának megóvásához. Nincs olyan európai nép, amely közömbös­­ Manush Myrtia­ tan Európát fenyegető veszéllyel kapcsolat­ban a jelenlegi értekezlet összehívását kez­deményezte az európai béke és biztonság megszilárdítása érdekében. Chivu Stoica: reménye szerint, a jelenlegi nemzetközi po­litikai helyzet az eddigieknél hatékonyabb intézkedéseket tesz szükségessé az európai béke és kollektív biztonság megóvása érde­ Csan Ven-tian: más nyugateurópai országok megtagadták az értekezleten való részvételüket, úgy vélem, hogy a mostani értekezletnek kétségtelenül nagy jelentősége lesz az európai kollektív­­aink védelmének biztosí­tására szükségesnek mutatkozó új intézkedéseket. A lengyel küldöttség ezért minden tekin­tetbe­n csatlakozik a Molotov külügyminiszter által előterjesztett szovjet javaslatokhoz, ne­vezetesen ahhoz, hogy tartsuk meg az érte­kezletet az itt képviselt békeszerető államok részvételével. A lengyel küldöttség egyetért Molotov külügyminiszter arra vonatkozó véle­ményével is, hogy értekezletünk sikeresen teljesíteni fogja feladatait­ meggyorsítására, és azt akarják, hogy ez a ratifikálás még decemberben megtörténjék. A csehszlovák küldöttség ezért teljesen indo­koltnak tartja a szovjet küldöttség vezetőjé­nek ajánlásait és az ezekkel kapcsolatos ki­jelentéseit, s egyetért vele abban, hogy az értekezletet meg kell tartani a megjelent kül­döttségek részvételével. szer megteremtéséhez. Meggyőződésünk, hogy Németország demokratikus erői és különösen a Német Demokratikus Köztársaság erős tá­mogatást fog kapni a béke ügyéért vívott harcában. Az a kívánságunk, hogy jövő har­cunkat az értekezleten hozott határozatok alapján folytassuk. Ezért üdvözöljük az érte­kezlet összehívását és kijelentjük, hogy egyet­értünk Molotov szovjet külügyminiszter ja­vaslatával, megállapította — az értekezlet összehívása helyes és szükséges volt. Az értekezlet össze­hívása a béke ügyét és az összeurópai kol­lektív biztonsági rendszer létrehozásának ügyét szolgálja, s egyben nagy előrehaladás is. A magyar küldöttség ezért mindenben tá­mogatja Molotov elvtársnak az értekezlet megtartására vonatkozó javaslatát, maradna a német militarizmus újjáéledésé­nek láttán. Küldöttségünk teljes egészében jóváhagyta Molotov elvtársnak azt a javaslatát, hogy az értekezletet tartsuk meg a jelenlevő országok részvételével. Küldöttségünk egyetért Molotov elvtárs ja­vaslatával és helyesli, hogy tartsák meg a je­lenlegi értekezletet az itt képviselt kormányok részvételével. kében. A román küldöttség helyesli a szov­jet küldöttség javaslatát és arra vonatkozó álláspontját, hogy a mostani értekezletet meg kell tartani az itt képviselt országok részvé­telével, biztonság és a világbéke megóvásának szem­pontjából. Ezért mindenben támogatom Mo­lotov elvtársnakk azt a javaslatát, hogy kezd­jük meg az értekezlet munkálatait az itt képviselt államok részvételével. Az európai népek békéjének és biztonságának érdekében V. M. Molotov beszéde a moszkvai értekezleten (Folytatás a 3. oldalról.): fokozzák a háborús veszélyt Európában és újabb feszültséget idéznek elő a nemzetközi életben. Közismert dolog, hogy néhány év óta fenn­áll Európában egy katonai csoportosulás — az agresszív észak-atlanti szövetség. Ennek a csoportosulásnak saját vezérkara van, a­­mely az új európai háború terveinek kidolgo­zásával foglalkozik s számtalan légi és ten­gerészeti támaszpontot létesít a Szovjetunió és a népi demokratikus országok határai kö­zelében. Ennek az agresszív csoportosulás­nak megvan a maga legfőbb parancsnoka is, egy amerikai generális személyében, aki sze­ret időnként dicsekvő, háborús beszédeket mondani. A párizsi egyezmények az új európai há­ború előkészítésének soron következő, igen veszélyes szakaszát jelentik. A Szovjetunió, Lengyelország és Csehszlovákia, Magyaror­szág és Románia, Bulgária és Albánia és a Német Demokratikus Köztársaság népei — amelyek elküldték kormányképviselőiket erre az értekezletre — jól tudják, hogy a nyugati imperialista hatalmak jelenlegi tervei, nem­csak fokozott éberséget, hanem bizonyos gyakorlati intézkedéseket is megkövetelnek biztonságuk megóvása érdekében. Tudomásul kell ezt venniük más európai népeknek is és nemcsak Európa népeinek. Elküldte képviselőjét értekezletünkre a Kí­nai Népköztársaság is, amelynek részvétele a fontosabb nemzetközi kérdések megoldásá­ban megfelel az összes békeszerető népek ér­dekeinek. Az európai országok és a Kínai Népköztársaság közötti baráti együttműkö­dés kifejlesztése előmozdítja Európa és az egész világ békéjének megszilárdulását. Mivel rövidesen ratifikálni és alkalmazni készülnek a párizsi egyezményeket, a béke­­szerető európai népek nem szorítkozhatnak csupán azokra az intézkedésekre, amelyeket eddig hoztak biztonságuk védelmében. Ez el­sősorban azokra az államokra vonatkozik, amelyek képviselve vannak ezen a mostani értekezleten. Természetesen vonatkozik ez más békeszerető országokra is, amelyek nem akarnak szolgaszerepet, vagy cinkosságot vállalni az új európai háború előkészítésé­ben és kirobbantásában. Tartós biztonságuk megóvása végett az európai békeszerető államoknak szorosan egyesíteniök kell erőiket s meg kell szilárdí­tani együttműködésüket a párizsi egyezmé­nyek esetleges ratifikálásának és alkalmazá­sának esetére. Ennek érdekében védelmi ké­pességük megszilárdítása végett olyan hat­hatós intézkedéseket kell hozniuk, amelyek teljes mértékben megfelelnek a jelenlegi hely­zetnek. Ez megköveteli a jelenlegi értekezle­ten részvevő országoktól, hogy közös in­tézkedéseket tegyenek fegyveres erőik és pa­rancsnokságaik megszervezésére, valamint olyan más intézkedéseket, amelyek teljes biz­tonságot nyújtanak népeik békés munkájá­hoz, biztosítják határaik sérthetetlenségét és megvédelmezik őket az esetleges agresz­­szióval szemben. A szovjet kormány mélységes meggyőző­dése, hogy a jelenlegi értekezleten részvevő országok egységesek ama törekvésükben, hogy elősegítsék az európai kollektív bizton­ság és béke megerősítését valamennyi or­szág számára, függetlenül társadalmi és ál­lami rendszerüktől. Ám a békeszerető országok nem hagyhat­ják figyelme­n kívül azt a tényt, hogy egyes nyugati államok agresszív körei alá szeret­nék aknázni az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtését. Ezek a körök az utóbbi időben fokozták próbálkozásaikat, hogy a béke ügyére nézve veszélyes katonai csoportosulásokat hozzanak létre s odáig mentek, hogy legfőbb katonai támaszukká akarják megtenni a segítség­ükkel feltámasz­tott német militarizmust. Ezzel kapcsolatban mi nem hunyhatunk szemet afelett, hogy a párizsi egyezmények ratifikálása új, komoly intézkedéseket követel meg a békeszerető ál­lamo­k védelmi képességének biztosítása, az európai béke megóvása és megszilárdítása érdekében. Az egyes nyugati hatalmak kormányai ál­tal sebtében összetákolt párizsi egyezmények nem számíthatnak a népek reális támogatá­sára, mert ezek az egyezmények a népek ér­dekei és elsősorban a béke érdekei ellen tör­nek. Ezekben az egyezményekben öltenek testet a három nyugati hatalom agresszív tervei és katonai-politikai kombinációi, a­­melyekkel oly behatóan foglalkoztak a nem­régiben tartott londoni és párizsi értekezle­teken. Az említett egyezmények elleni harc csak most kezd igazán kibontakozni. Ami az európai béke és kollektív bizton­ság megóvására vonatkozó javaslatainkat il­leti, ezek a javaslatok a német militarizmus feltámasztásának békét veszélyeztető tervei­vel szemben azt a célt tűzték maguk elé, hogy olyan nemzetközi egyezményt hozza­nak létre a német kérdésben, amely egyaránt megfelel a világbéke és a német nép érde­keinek. Európa és az egész világ népei ép­pen ezért mind nagyobb mértékben támogat­ják a szovjet javaslatokat. Ékesszólóan bizonyítja ezt az európai ál­lamok jelenlegi értekezlete. Ez az értekezlet kétségtelenül jelentős lépés lesz az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésé­ben. Ennek a rendszernek, minthogy az eu­rópai népek és az egész világ népeinek tá­mogatását élvezi, elsőrendű fontossága van az új világháború megelőzésében. A Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlová­kia, a Német Demokratikus Köztársaság, Magyarország, Románia, Bulgária és Albá­nia népei — más baráti országokhoz hason­lóan bizalommal tekintenek a jövő elé. A mostani értekezleten jelenlevő államok politikájának és gyakorlati intézkedéseinek közös célkitűzése az, hogy kizárólag a nép, a dolgozók érdekeit szolgálja. Ez azt jelenti, hogy nekünk minden körül­mények között elő kell mozdítanunk a népek közti béke és barátság megszilárdítását, harcolnunk kell népeink gazdasági és kultu­rális életének szakadatlan fejlesztéséért, mert ez biztosítja a szocializmus országaiban élő dolgozók életszínvonalának mind nagyobb arányú emelkedését. A szocialista államok úgy belpolitikájukban, mint külpolitikájuk­ban a népek hathatós támogatására támasz­kodnak. A jelenlegi moszkvai értekezleten megvita­tásra kerülő problémáknak óriási jelentőségük van nemcsak Európa népei számára, hanem az egész világbéke megóvása szempontjá­ból. A szovjet kormány meggyőződése, hogy az európai béke és biztonság megóvásával fog­lalkozó jelenlegi moszkvai értekezlet becsü­lettel fogja teljesíteni azt a feladatát, hogy mind szorosabb egységbe vonja a népeket az európai béke és biztonság megszilárdítása érdekében. A jelenlegi értekezlet ugyanakkor előmoz­dítja az egész világ békeszerető erőinek mind hatalmasabb és nagyobb arányú összefogá­sát. A moszkvai értekezlet második ülése MOSZKVA (Agerpres). A TASZSZ jelenti: November 30-án tartották meg az európai béke és biztonság megóvásának kérdésével foglalkozó európai értekezlet második ülését. Az ülésen J. Cyrankiewicz, a Lengyel Nép­­köztársaság minisztertanácsának elnöke, a lengyel küldöttség vezetője elnökölt. Az ülésen nyilatkozatot tett Viliam Siroky, a Csehszlovák Köztársaság miniszterelnöke, a csehszlovák küldöttség vezetője és Otto Grotewohl, a Német Demokratikus Köztár­saság miniszterelnöke, a Német DK küldött­ségének vezetője-A következő ülést december 1-én 14 óra­kor tartják meg. A moszkvai értekezleten részvevő román küldöttség megkoszorúzta Lenin és Sztálin mauzóleumát MOSZKVA­ (Agerpres).­­ Az európai béke és biztonság kérdésével foglalkozó eu­rópai értekezleten részvevő román küldöttség november 30-án koszorút helyezett el Lenin és Sztálin mauzóleumánál. A koszorú szalag­ján ezek a szavak olvashatók: ,,Leninnek és Sztálinnak — a nagy Szovjetunió, a béke és a népek függetlensége legyőzhetetlen bástyá­ja megteremtőinek. A Román Népköztársaság kormánya“. A koszorú elhelyezésénél jelen voltak: Chivu Stoica, a Román Népköztársaság mi­nisztertanácsának első alelnöke , a küldött­ség vezetője; Simion Bughici, a Román Nép­köztársaság külügyminisztere; Grigore Preo­­teasa, a Román Népköztársaság külügymi­niszterének első helyettese; Ion Rab, a Ro­mán Népköztársaság moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, valamint a nagykövetség személyzete és más személyi­ségek. Jelen volt továbbá E. D. Kiszelev, a Szov­jetunió külügyminisztériumának protokollfő­nöke. November 30-án megtekintették Lenin és Sztálin mauzóleumát a moszkvai értekezleten részvevő magyar és bolgár küldöttségek is. A nyugati kormányok válaszjegyzéke a szovjet kormány jegyzékére MOSZKVA. (Agerpres). — A TASZSZ jelenti. Az USA, Franciaország és Anglia mosz­kvai nagykövetségei november 29-én postán juttatták el a Szovjetunió­­külügyminisztériu­mának kormányaik válaszjegyzékét a szov­jet kormány október 23-i és november 13-i jegyzékeire. Az USA, Franciaország és Anglia kormá­nyai azonos tartalmú jegyzékeikben kijelen­tik, hogy el vannak határozva „a párizsi egyezmények mielőbbi alkalmazására.“ Az USA, Franciaország és Anglia kormá­nyai kijelentik, hogy „minden vitás kérdést az összes részvevők alapvető érdekei kölcsö­nös tiszteletben tartásának szellemében, tár­gyalások útján kívánják megoldani“, ugyan­akkor azonban megállapítják, hogy vélemé­nyük szerint nincs meg „a szükséges alap sem egy Németországra vagy Ausztriára, sem az európai biztonság más kérdéseire vo­natkozó értekezlet sikeréhez. “ Válaszjegyzékében a fent említett három hatalom végül megállapítja, hogy egy effajta alap megteremtése után megvan a lehetőség egy négyhatalmi külügyminiszteri értekezlet megtartására, mégpedig „nyomban annak megállapítása után, hogy reális kilátás nyí­lik valamilyen megoldásra, és miután az ér­dekelt államok ratifikálták a párizsi egyez­ményeket.“ Ami az európai országoknak egy kollektív biztonsági rendszer megteremtésére irányuló értekezletét illeti, a három hatalom kormá­nyai kijelentik válaszjegyzékeikben, hogy véleményük szerint van lehetőség „az euró­­p­ai hatalmak és más érdekelt államok széle­­sebb körű értekezletére“ is. De ezúttal is fenn­tartással élnek — olyan értelemben, hogy egy ilyen értekezletre csak a négy külügy­miniszter értekezlete után kerülhet sor és csak akkor, ha összehívása „hasznosnak fog bizonyulni.“ Az osztrák dolgozók követelik: Szüntessék be a Németország Kommunista Pártja elleni pert BÉCS. (Agerpres). — A Németország Kommunista Pártja ellen megrendezett karls­­ruhei per mélységes felháborodást és tilta­kozást váltott ki az osztrák dolgozók köré­ben. Az OESTERREICHISCHE VOLKSSTIMME a perrel foglalkozva hangsúlyozza, hogy Né­metország Kommunista Pártja odaadóan har­col az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtéséért, s az összes államok békés együttéléséért, függetlenül társadalmi rend­szerüktől. A kommunista párt ugyanakkor következetesen ellenzi a londoni és párizsi egyezményeket, amelyek a német nép és min­den európai nép halálos ellenségének — a német militarizmusnak újjáélesztésére törek­szenek. Az Adenauer-kormány azért indított pert a kommunista párt ellen — írja a lap —, mert ez a párt a legnagyobb politikai erő a fasizálás és a háborús politika ellen. Az osztrák üzemek és intézmények mun­kásai és tisztviselői megbélyegzik a bonni klikknek ezt az újabb szégyentelen akcióját és követelik a törvénytelen per azonnali meg­szüntetését. Az osztrák kommunisták erre vonatkozó követelését támogatják a szocialisták és a pártonkívüliek is. A berndorfi üzemek mun­kásai tiltakozó levelet intéztek a karlsruhei alkotmánybírósághoz, amelyben a többi kö­zött ezeket írják: „Németország Kommunis­ta Pártja Németország demokratikus alapo­kon való egyesítésének élharcosa. Tiltako­zunk a per ellen, amelynek célja Németor­szág Kommunista Pártjának betiltása és kö­veteljük a per megszüntetését.“ Adenauer pártja súlyos vereséget szenvedett a hesseni parlamenti választásokon BERLIN­ (Agerpres). — Adenauer keresz­tény­demokrata pártja súlyos vereséget szen­vedett a november 27-i hesseni parlamenti választásokon. Mint sajtójelentésekből kitű­nik, az 1953. évi választásokhoz viszonyítva, Adenauer pártja több mint 240.000 szavaza­tot vesztett Hessenben. Ez azt jelenti, hogy a keresztény­demokrata párt a szavazatoknak csupán 24,1 százalékát kapta az 1953. évi 33,2 százalékhoz képest. Adenauer keresztény­­demokrata pártja vereséget szenvedett a ba­jorországi választásokon is: míg 1953-ban megszerezte a szavazatok 47,9 százalékát, a mostani választásokon a szavazatoknak csu­pán 38 százalékát kapta meg. A demokratikus szervezetek ellen indított terror s a karlsruhei perrel még inkább fo­kozott kommunistaellenes kampány ellenére, Németország Kommunista Pártja 30 száza­lékkal kapott több szavazatot mint 1953-ban.­­ De a bonni klikk reakciós választási törvénye értelmében a kommunista párt egyetlen man­dátumot sem kapott a hesseni parlament­ben. Ezzel szemben Adenauer pártja, noha több mint 240.000 szavazatot vesztett, mégis 12 mandátummal többet kap mint eddig. Jelentős sikert ért el a választásokon a német szociáldemokrata párt is, amely a választási kampány során megfogadta, hogy a remilitarizálás ellen, Németország békés egyesítésének politikája mellett foglal állást. A szociáldemokrata párt 202000 szavazatot kapott. A bajorországi és hesseni parlamenti vá­lasztások eredménye súlyos vereség Aden­­auerre nézve és beszédes bizonyítéka an­nak, hogy a nyugatnémet lakosság mind ha­tározottabban elítéli a bonni klikk háborús készülődését és Németország kettéosztottsá­­gának állandósítására irányuló politikáját. AHOL AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS KOMÉDIÁVÁ FAJULT Újból meggyőződhetünk Lenin sokszor emlegetett megállapításának igazságá­ról: a tőkés demokrácia tüstént sutba dobja és megtagadja még saját törvé­nyeit is, amelyek célja az állampolgári szabadságjogok védelme, az alkotmány biztosítása volna, mihelyt úgy látja, hogy szorult helyzetbe jutott és attól kell tar­tania, hogy ezeket a jog- és alkotmány­­védő törvényeket a feltörekvő munkás­­osztály hatásosan, eredményesen tudná felhasználni mozgalmainak megerősíté­sére. Tanulságosan igazolódik ez napjaink­ban, amikor is az egész világ megdöbbe­nését és felháborodását váltották ki azok a hírek, hogy a Karlsruheban székelő „Szövetségi Alkotmánybíróság“ meg­kezdte annak a terrorpernek tárgyalását, amelynek célja: jogilag megalapozni Né­metország Kommunista Pártja műkö­désének betiltását Érthető, hogy a felháborodás mindenütt, elemi erővel tör ki, hiszen ez csupán be­tetőzését jelenti azoknak a sorozatos ter­rorcselekményeknek, amelyeket már eddig is folyamatba léptetett a reakciós bonni kormányzat a szabadságjogok és az al­kotmányos élet elfojtására. Most már az állampolgári szabadságjogok utolsó fosz­lányaira kerül a sor, hogy végeredmény­ként a legridegebb és legnyíltabb despo­­tizmus léphessen életbe: a feltámasztott hitleri rendszer, Adenauer kormánya egyre mélyebbre süllyed azon a lejtőn, amelyen elindult akkor, amikor e jog- és alkotmányelle­nes rendszabályokhoz kezdett nyúlni. Mi­lyen büszkén emelik ki a német polgári államelméleti tankönyvek a „független“ bíróságok áldásos szerepét: az emberi-, államp­olgári-, politikai- és szabadságjo­gok védelme terén. Sőt, elsősorban azt a körülményt domborítják ki e méltatás rendjén, hogy ez az alkotmányos oltalom legfőképpen a netalán önkényeskedő kor­mány esetleges visszaélései, túlkapásai ellenében nyer alkalmazást. Sőt, a­­pol­gári demokrácia igazságszolgáltatási rendszerében egyenesen e célra szolgáló különleges bírói fórumokat létesítenek s a sors iróniája, hogy a most szóban for­gó „Szövetségi Alkotmánybíróság“ is ép­pen ebbe a kategóriába tartozik. Milyen szép elvek! Az állampolgárnak nincs mit tartania semmiféle visszaéléstől. Hiszen nemcsak ez egyes bűnözők ellenében, de magával a zsarnokoskodni akaró állam­hatalommal szemben is megvédi őt és­­szabadságjogait az a „független bíró­ság“, amely „nem egyéb, mint a törvény szája“, amely tehát mindenkivel (de el­sősorban a kormányzattal szemben) ér­vényt kell hogy szerezzen a törvény pa­rancsának! Mindez azonban üres demagógia. A gyakorlat éppen ezeknek az elveknek az ellenkezőjét bizonyítja. A karlsruhei „Alkotmánybíróság“ előtt most megrendezett politikai per tanulsá­gosan illusztrálja, hogyan valósulnak meg a nyugatnémetországi gyakorlatban ezek a fenkölt elvek. A dolgozó nép tö­megei előtt az ilyen „bíráskodásnak“ nem lehet tekintélye. Ahol pedig az igaz­ságszolgáltatás becsületességébe, törvény­­tiszteletébe vetett hit a közvéleményben megrendül, ott a bíráskodás megszűnt az „államhatalom alapja“ lenni, mert ott az igazságszolgáltatás komédiává fa­jult. Kiss Géza nyugalmazott egyetemi tanár 1954., december 3., Széftffe Sajtóértekezlet Moszkvában az európai konferencia megnyitása alkalmából MOSZKVA (Agerpres). — A TASZSZ je­lenti: Moszkvában, az Újságírókó Központ. Ha­zában november 29-én sajtóértekezletet tar­tottak az európai béke és biztonság kérdé­sével foglalkozó európai értekezlet megnyi­tásával kapcsolatban. A sajtóértekezletem több mint 100 szovjet és külföldi sajtótudó­­sító vett részt. . . Az újságírókat tájékoztatták az értekezlet megnyitásáról és közölték velü­k a szovjet küldöttség és a lengyel küldöttség vezetői­nek beszédét majd válaszoltak a feltett kér­désekre. ---------­ A Szovjetunió városjegyzéke az USA-h­oz az atomenergia békés célokra vaó felhasználásának kérdésében MOSZKVA (Agerpres). — A TASZSZ je­lenti: . V. M. Molotov, a Szovjetunió külügy­minisztere november 29-én fogadta W. N. Walmsleyt, az USA ideiglenes moszkvai ügyvivőjét és a szovjet kormány nevében emlékiratjellegű jegyzéket nyújtott át neki az atomenergia békés célokra való felhasz­nálásának kérdésében. A szovjet kormánynak ez a jegyzéke a vá­lasz az USA kormányának azonos tárgyú jegyzékére, amelyet Dulles amerikai külügy­miniszter 1954 november 3-án nyújtott át Washingtonban G. N. Zarubin szovjet nagy­követnek. Fogadás Helsinkiben A. J. Mikoján tiszteletére HELSINKI (Agerpres). — A TASZSZ jelenti: Urho Kekkonen Finnország miniszterel­­nöke ebédet adott A. J. Mikojánnak, a Szov­jetunió minisztertanácsa alelnökének tisz­teletére. A fogadáson jelen voltak a finn Szejm elnöke és alelnöke, a kermány tagjáé mag­asrangú miniszteri tisztviselők, a Finn- Szovjet Baráti Társaság elnöke és az ipari körök képviselői. Szovjet részről megjelentek A. J. Makó­ján és a kíséretében lévő személyeik, V. Z. Lebegyev, a Szovjetunió finnországi nagykö­vete, a szovjet nagykövetség és­ a kereske­delmi képviselet számottevő tagjai. Rekkonen miniszterelnök és A. J. Mikoján beszédet mondtak. ---------­ A Nemzeti Front döntő győzelme a csehszlovák nemzetgyűlési választásokon PRÁGA (Agerpres).­­A CETE­KA közli a központi választási bizottság közleményét a Csehszlovák Köztársaság nemzetgyűlési vá­lasztása­iról. November 28-án a Csehszlovák Köztársa­ság egész területén nemzetgyűlési képvise­lőválasztásokat tartottak. A Nemzeti Front köré tömörült csehszlo­vák dolgozó nép ezútttal ismét kifejezésre juttatta ha­mis­­sságát és összeforrottságát, egységesen felsorakozott a Cs?hszlovák Kom­munista Párt és a kormány­ mögé. A központi választási bizottság előzetes adatai szerint a választásokon 8.708.102 választó vett részt, tehát a szavazásra jogo­sultak 99,1 százaléka. 8.482.894 választó — 97,8 százalék a Nemzeti Frontra adta le sza­vazatát. Aláírták a csehszlovák-román kulturális egyezmény 1955. évi munkatervét PRAGA (Agerpres). — A csehszlovák-román kulturális vegyes bi­zottság 1954 november 24 és 29 között Prá­­gában ülésezett. A bizottság tárgyalásai ba­rát­ légkörben folytak le és november 29-én aláírták a csehszlovák-román kulturális egyezménnyel kapcsolatos 1955 évi munkater­­vet. A munkatervet csehszlovák részről dr. K. Bedmna közoktatásügyi miniszterhelyettes, román részről pedig N. Bellu művelődésügyi miniszterhelyettes írta alá. Az aláírásnál je­len volta­k : Ion Nistor, a Román Népköztár­saság prágai nagykövete, J. Taufer, a Cseh­szlovák Köztársaság művelődésügyi minisz­terhelyettese, a vegyes bizottság tagjai, to­vábbá a csehszlovák külügyminisztériumnak és a Csehszlovák Köztársaság Tudományos Akadémiájának képviselői. December 7-ét Németország remilitarizálása elleni tiltakozás napjává nyilvánítják Dániában KOPENHÁGA. (Agerpres.I. -A LAND OG FOLK című napilap kötötte a dán nép felhívását több társadalmi akti­vistához. A felhívás rámutat arra, hogy a Folketing (a dán parlament) rövidesen megvitatja a párizsi egyezmények ratifikálásának kérdését és hogy a német militarizmus és fasizmus újjáélesztésének minden ellensége köteles ál­lást foglalni a ratifikálás ellen. Edd­ig több mint 150 000 tiltakozó irat érkezett ezzel kapu­csokiban a kormányhoz és a Folketinghez. A felhívás követeli, hogy december 7-ét nyilvánítsák a Németország remilitarizálása elleni tiltakozás napjának- s ezen a napon küldjenek újabb tiltakozó leveleket a Folke­­tingnek. Svájci repülőtér az újjászülető Luftwaffe szolgálatában BERN (Agerpres).­­ A NATIONALZEITUNG arról számol be, hogy egy svájci repülőteret ismét nyugat­német repülők kiképzésére használnak fel. „A német légiflotta zürichi fiókja“ című cikk írója rámutat arra, hogy a svájci „Spreitenbach“ sportrepülőteret, (Zuricktől 35—40 kilométer távolságra) kiképző repülő­térré alakították át a jövendő német Wehr­macht repülői számára. Amikor a dolog ki­tudódott — hangzik a cikk — a repülőtér vezetősége kénytelen volt magyarázatot ad­ni a sajtó képviselőiek. Megállapították, hogy a repülőtér — a részvénytöbbség megvásárlása révén — nemrégiben egy Sauermann nevű német tő­kés tulajdonába került. .A repülőtér — ír­­ja a lap — a valóságban a németek kezé­be ment át. Sauermann élénk tevékenységet fejt ki. Már hozzá is látott, hogy repülősze­mélyzetet képezzen ki a jövendő német Wehrmacht számára.“ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bukarest, Piata Scinteil Nr. 1. — Telefon 7.42.29. Előfizetések, a postahivataloknál, a levélhordóknál és a vállalatok önkéntes elpterjesztőinél- Nyomda: Combinatul Poligrafic Casa Scinteil „L V. Stalin*

Next