Előre, 1955. április (9. évfolyam, 2318-2343. szám)

1955-04-02 / 2319. szám

Világ proletárjai egyesüljetek ! A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG NÉPTANÁCSAINAK LAPJA Nagy feladatok a községi néptanácsok előtt A szántóföldeken, ahol eléggé szikkadt a talaj, megkezdődött a munka. Gép- és trak­torállomásaink, az állami és kollektív gaz­daságok, a társult és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok sok gondossággal készül­tek ezekre a napokra, hogy megfelelő körül­mények között, kijavított gépekkel és szer­számokkal kezdhessék meg munkájukat. A néptanácsok végrehajtó bizottságai komoly felvilágosító és szervező munkát végeztek, hogy a dolgozó parasztok minden községben elsajátítsák a legszükségesebb agrotechnikai eljárásokat, beszerezhessék a megfelelő ve­tőmagvakat. Vannak olyan tartományok és rajonok, ahol a mezőgazdaság termelésének emeléséért folyó következetes harcban már kiemelkedő sikereket tudnak felmutatni, ahol nem álltak meg a legminimálisabb agrotech­nikai szabályok alkalmazásánál, hanem már a legkorszerűbb eljárásokkal kísérleteznek. Temesvár és Detta rajonokban tavaly 18 kollektív gazdaság termesztett hibridkukori­cát a román Studina és a Lister-Phister ke­­resztezésével. A zsombolyai, dettai, orcifalvi és csenei kollektív gazdaságokban 32—35 mázsa szemesterményt takarítottak be hek­táronként ezekből a fajtákból s más kollek­tiv gazdaságoknak is tudnak annyi vetőma­got juttatni, hogy az idén több mint ezer hektár hibridkukoricát vetnek a két rajon­­ban. S ha megnézzük a további távlatot, azt, hogy szakemberek számítgatásai szerint 1956-ban már 40.000 hektár vetőmagszükség­letét tudják biztosítani s­ ez 4—5000 vagon többletet jelent a közönséges termesztéssel szemben, elmondhatjuk, hogy a két rajon kollektivistái és mezőgazdasági szakemberei valóban úttörő munkát végeztek, követendő példát nyújtottak. S kié itt az érdem? A kol­lektivistáké, akikben megvolt a kezdeménye­ző szellem és a rajoni néptanácsoké, amelyek felkarolták, irányították ezt az akciót. Számtalan esetet sorolhatnánk fel, amikor dolgozó parasztságunk bebizonyította, hogy keresi, kutatja az újat s nagy odaadással küzd a föld termékenységének fokozásáért, a hektárhozam állandó emeléséért. A dolgo­zó parasztok öntudatosabbjai már régen sut­ba dobtak minden elavult módszert s fel­használva a szovjet mezőgazdaság fejlett tapasztalatait, alkalmazva a nálunk jól be­vált agrotechnikai eljárásokat, a gyakorlat­ban mutatták meg társaiknak, hogy mező­­gazdaságunk könnyűszerrel eleget tehet az előtte álló feladatoknak. A kiváló mezőgaz­dasági termelők országos értekezletén szá­mos felszólaló mondotta el munkamódszerét s az elhangzott véleményekből egyhangúan kicsendült, hogy kedvező időjárás mellett el lehet és el kell érnünk, hogy már az idén tízmillió tonna búzát és kukoricát takarít­sunk be és más terményeknél is emeljük a hektárhozamot. A jó termésért vívott harc egyik legfonto­sabb szakasza a vetés. Nem hiába alakult ki évszázadok leszűrt tapasztalatából az a szólás-mondás, hogy: ki mint vet, úgy arat, mert ebben nagy igazság rejlik. S az sem véletlen, hogy mióta valamelyes rendszeres­séget meghonosítottunk a különböző növé­nyek vetési időszakára vonatkozólag, hogy amióta államunk nagy gondot fordít a kivá­ló minőségű vetőmagvak termesztésére, év­­ről-évre meglátszik a terméseredményeken. Éppen az eddigi tapasztalatok kell meggyőz­zenek minden földműveléssel foglalkozó em­bert, s főleg a szakembereket, hogy nagy gondot fordítsanak a vetésre, használjanak ki minden napot s törekedjenek arra, hogy minden talpalatnyi földbe kifogástalan vető­mag kerüljön. A tavaszi vetési kampány nagy jelentőség­gel bír mezőgazdasági termelésünk kialakí­tásában. Most kerül sor a legkülönbözőbb növények vetésére. Az idei tavasz egy kicsit meg is késett és így összpontosítanunk kell minden erőfeszítést, hogy különösen a korai vetést igénylő növények magvai minél gyor­sabban a földbe kerüljenek. A falvakból számtalan levél érkezik szerkesztőségünkbe, ami mind arról szól, hogy dolgozó pa­rasztságunk minden hektár föld bevetését egy-egy győzelemnek tartja s tudja, hogy az idejében elvégzett munkával nagyszerű célkitűzéseink megvalósítását segíti elő. Arad tartományban már a legelső alkalmas napo­kon mintegy 700 hektárt vetettek be és ennél sokkal nagyobb területet készítettek elő ve­tésre. De megkezdték a vetést az ország más részében is. Ebben az időszakban nagy és felelősségteljes feladatok várnak a mezőgaz­dasági szakemberekre és különösen a közsé­gi néptanácsok végrehajtó bizottságaira. A szakembereknek kell megállapítanak a kü­lönböző növényeknek legjobban megfelelő vetési időpontot és a községi néptanácsok végrehajtó bizottságainak kell irányítaniuk a község minden egyes földművelőjét, hogy ezeket az időpontokat betartva, megteremt­sék a bőséges termés alapfeltételét.­­ A községi néptanácsok munkája azonban nem korlátozódik csak az irányításra. Sok szervezési feladatot kell megoldaniok, hogy minden községben a lehető legmagasabb át­lagtermést érjék el. Biztosítaniok kell azt, hogy mindenütt alkalmazzák a legelemibbb agrotechnikai szabályokat, megfelelő mó­don készítsék elő a talajt, a legjobb fajtá­jú és a legnagyobb csíraképességgel bíró ve­tőmagot vessék el. A községi néptanács kell megszervezze azt, hogy a községben kiváló minőségű maggal rendelkező termelők csere útján segítsék ki az olyanokat, akiknek nin­csen megfelelő vetőmagjuk. Gondoskodjanak arról, hogy az arra rászorulók a begyűjtő központokban jó minőségű vetőmagot cse­rélhessenek az erre a célra fenntartott alap­ból. A községi néptanácsok végrehajtó bizott­ságai sok fontos feladatuk mellett ne feled­kezzenek m­eg arról sem, hogy ma az egyéni gazdaságokban is minél többen élvezhetik a gépesítés előnyeit. Munkásosztályunk erő­feszítése nyomán ma már nemcsak a gépál­­ lomásokon, hanem a szövetkezeti gépkölcsön­ző osztályokon is rengeteg mezőgazdasági gép áll a dolgozó parasztok rendelkezésére. A végrehajtó bizottság tagjait nem hagy­hatja közömbösen, hogy hogyan értékesítik ezt a segítséget a dolgozó parasztok. A végrehajtó bizottságok hassanak oda, hogy tervszerű beosztással dolgozzanak ezek a gé­pek, ne heverjenek kihasználatlanul. A képvi­selők magyarázzák meg az embereknek a gépi vetés előnyeit, azt, hogy így megtakarítanak egy csomó vetőmagot s később a növények gondozása is sokkal­ könnyebb. Minden köz­ségben akciót lehet indítani, hogy majd ha sor kerül a kukorica vetésére, minél szélesebb körben alkalmazzák a négyzetes vetés mód­szerét, mert — amint a tavalyi példa is mu­tatja — a terméseredmények bőségesen fi­zettek a vetéssel járó többletmunkáért. A termésfokozó fejlett módszerek elterjesz­tésében fontos szerep hárul a községi népta­­nácsok képviselőire és a község élenjáró ter­melőire. Minden községben akadnak olyan dolgozó parasztok, akik szeretik a mező­­gazdasági szakkönyveket, akik állandóan fej­leszti ismereteiket s gyakorlatban is alkal­mazzák a tanultakat. De mindez nem ér sokat, ha egyedül egy-két ember kiváltsága, ha ezek az eredmények nem általánosodnak. A végre­hajtó bizottságok sokat tehetnek azért, hogy ezek az emberek tapasztalataikat szervezet­ten átadják másoknak is. A képviselők pe­dig, akiket annak idején azért választott ma­ga közül a falu népe, mert méltónak tartott erre, tényleg oda kell álljanak a falu élére. De nem üres szólamokkal, hanem lelkesítő példamutatással, ők legyenek az elsők, akik bátran alkalmazzák az új eljárásokat, ők le­gyenek az elsők, akik segítenek másokon. Így szolgálnak rá arra a bizalomra, amit választáskor előlegeztek nekik választókerü­­letük lakói. A példamutatáson kívül a képviselőnek éreznie kell a választókerület és a község iránti felelősséget is. Nem mindegy az, hogy példás-e vagy kullogó a község ahol tevé­kenykedik, jól végzik-e munkájukat a vá­lasztókerületében lakók, vagy szégyent hoz­nak a községre. Szervezzenek hazafias ver­senyt választóik között s hívják versenyre a szomszédos kerületet. A képviselő szervező munkáján múlik, hogy egészséges versengés alakuljon ki minden egyes termelő között s ezzel alapot teremtsenek a választókerületek, a községek, a rajonok és a tartományok kö­zötti hazafias versenyek széleskörű kibonta­kozására. A tavaszi vetési kampány idején a községi néptanácsok végrehajtó bizottságai felülről is több segítséget várnak, mint eddig. A ra­joni és tartományi néptanácsok mezőgazda­­sági szakemberei legyenek állandóan a köz­ségekben, hogy szakmai útmutatást, irányí­tást adhassanak mind a végrehajtó bizott­ságnak, mind a termelőknek. A legnagyobb tanítást most nyújthatják kinn a szántóföl­deken, amikor gyakorlatban is megmutathat­ják minden dolgozó parasztnak mindazt, a­­mit esetleg már az agrotechnikai körben a télen elmondottak. Minden agrotechnikus, minden mezőgazdasági mérnök tartja becsü­letbeli ügyének, hogy legjobb tudása szerint vegye ki részét a jó termésért küzdők sorai­­­ban. Gondoljon arra, hogy legfőbb munkája a gyakorlati irányítás és nem az elvont ka­­taszterizálás, legfőbb munkahelye a mező és nem az íróasztal. A végrehajtó bizottságok segítsék hozzá a mezőgazdasági szakembe­reket, hogy így dolgozhassanak, teremtsék meg számukra a munkakörülményeket. Ma a falu felé fordul az egész ország. Tervező mérnökök hajolnak a rajzasztal fölé, d­öntők, esztergályosok formálják az a célt, hogy minél tökéletesebb gépek és szerszá­mok kerüljenek a falvakba. Üzemeink legjobb szakemberei mentek a gép- és traktorállo­másokra, hogy segítsenek traktoristáinknak a helytállásban. Minden erőfeszítés arra irá­nyul, hogy könnyebb legyen a falusi dolgo­zók munkája s munkájuk után többet terem­jen a föld. S ennek a nagy összefogásnak meglesz az eredménye, gazdagabb lesz az aratás, bőségesebb az élet. Román kormányküldöttség utazott Budapestre A Román Népköztársaság kormányküldött­sége, —­ amely Budapesten részt vesz Ma­gyarország felszabadulása 10. évfordulójá­nak ünnepségén — április 1-én elutazott a fővárosból. A küldöttségben a következő elvtársak vesznek részt: Emil Bodnaros hadsereg­tá­bornok, a minisztertanács alelnöke, Fazekas János, az RMP KV titkára, Simion Bughici külügyminiszter. Tagja továbbá a küldöttség­nek Stefan Cleja elvtárs, az RNK magyar­­országi nagykövete. Elutazáskor a küldöttség tagjait Gh. Apostol, I. Chisinevschi, Chivu Stoica, M. Mujic, L. Salajan altábornagy, M. Rosianu elvtársak és az RMP KV, valamint a kor­mány más tagjai üdvözölték. Jelen volt Pataki László, a Magyar Nép­­köztársaság nagykövete a Román Népköz­­társaságban. (Agerpres) IX. évf., 2319. S 2». ■ .■.• v •msszu- 1­4 oldal, ára 20 bráni 1955 április 2., szombat LAPUNK TARTALMÁBÓL IRODALOM ÉS MŰVÉSZET KUCZKA PÉTER: Nem adom senkinek (vers.) TOMCSA SÁNDOR: Mr. Shakal HALÁSZ ANNA: H. Ch. Andersen, — Születésének 150. évfordulójára (2. oldal) KALMÁR GYÖRGY, a Magyar­ NK nagy­követségének T. o. titkára: Szabadsá­gunk 10. évfordulója (3. oldal) H. D. STERIAN: Használjuk ki a kohó­ipar egész termelőképességét — adjunk több fémet az országnak (3. oldal) Átnyújtották a Lenin-rendet az Ukrán SZSZK és Kiev város képviselőinek |HIFZ , (4. oldal) A világ dolgozóinak megbonthatatlan szolidaritása erősebb mint az atom- és hidrogénbomba (4. oldal) Átadták a Sztálin-békedíjat Prizsono pro­fesszornak (4. oldal) Franciaországra nézve hátrányos fran­­cia-nyugatnémet kereskedelmi tárgyalá­sok (4. oldal) A német nép újabb baráti lépésnek tekinti a Szovjetunió Minisztertanácsának ha­tározatát (4. oldal) Riadalom az Egyesült Államokban az atomrobbantási kísérletek miatt (4. oldal) • ÖTÉVES TERVÜNK ÉLÜZEMEI Az aradi Iosif Ranghet szerszámgépgyár azok közé a vállalatok közé tartozik, amelyek már teljesítették ötéves tervüket. Kitűnő gyártmányú esztergapadjai ismertté tették a gyár nevét nemcsak országunkban, hanem külföldön is. A gyár dolgozói mindent elkövetnek, hogy jó minőségű szer­számgépeket készítsenek és minél több ilyen gépet juttassanak az iparvállalatoknak. Igyekeznek a gyár berendezését a lehető legjobban kihasználni, olyan munkamódszereket alkalmazni, a­­melyek előmozdítják a termelésnek és a munka termelékenysé­gének növekedését. Ma már közel 500 munkás dolgozik az új, korszerű módszerekkel, főleg a gyorsfémvágás és nagy előtolá­­sú fém­forgácsol­ás szovjet módszereivel. Éppen ezek a törekvések tették lehetővé, hogy jóval határidő előtt teljesítsék az ötéves tervből rájuk háruló feladatokat. Az ötéves össztermelési tervet már 1954 szeptember 24-én befejez­ték. Azóta az ötéves tervben meghatározott mennyiségnél 15,6 százalékkal több esztergapadot gyártottak. A sinaiai I. C. Friniu fémipari vállalat teljesí­tette ötéves árutermelési terv előirányzatát. Első ötéves tervünk kezdetén az „I. C. Frimu” üzemet átállí­tották traktorokhoz és mezőgazdasági gépekhez való pótalkatré­szek gyártására. Sok más iparvállalatunkhoz hasonlóan, ez az üzem is sokat fejlődött azóta. Új csarnokok épültek a gyár terü­letén, új gépeket állítottak fel, tökéletesítették a technológiai el­járásokat. A vállalat gépeinek és felszerelésének csaknem 50 szá­zalékát új, korszerű gépekkel cserélték ki. A termelőkapacitás növekedésével egyidejűleg nőttek az üzem termelési feladatai is, ugyanakkor az üzem dolgozói is tökéle­tesítették munkájukat, egyre hasznosabb műszaki tapasztalatok­ra tettek szert. Ennek köszönhető, hogy az „I. C. Frimu”-üzem munkásai, mérnökei és technikusai jóval határidő előtt teljesí­tették a termelési terv valamennyi mutatószámát. A vállalat munkaközössége több értékes akciót kezdeménye­zett. Tavaly például kiadták ezt a jelszót: „Többet termelhetünk gépeinkkel". A kezdeményezést az egész üzem felkarolta s en­nek folytán 1954-ben az egy főre eső termelékenység 1953-hoz viszonyítva 55 százalékkal emelkedett. A gépcsoportok kihasz­nálási mutatószáma 1952-höz viszonyítva 8 százalékkal javult és 1 százalékkal túlhaladta az 1954. évi tervfeladatot. Az üzem újí­tói jelentős mértékben hozzájárultak a termelési terv ütemes teljesítéséhez. 4M* Az „I. C. Frimu” üzem kilenc hónappal határidő előtt már leszállította az ötéves tervben előirányzott pótalkatrészek utolsó tonnáját is. Az üzem munkásai jogos büszkeséggel tekintenek vissza négy év és három hónap alatt megtett útjukra. Ez alatt az idő alatt 190 százalékkal emelkedett munkájuk termelékenysége, 63 százalékkal csökkentették az önköltséget, 60,6 százalékkal nőtt a munkások átlagkeresete, lényegesen megjavult legtöbb gyárt­mányuk minősége. A munkásoknak több mint 75 százaléka al­kalmazza a fejlett korszerű munkamódszereket. Az üzem mun­kásainak 91 százaléka részt vesz a szocialista versenyben; min­den második munkás f­élmunkás ebben­ az üzemben. A sinaiai „I. C. Frimu”-üzem munkásai, a párt Központi Ve­zetőségéhez intézett táviratukban megfogadták, hogy mindig ide­jében gondoskodnak a traktorok javításához és karbantartásá­hoz szükséges pótalkatrészek gyártásáról. A kolozsvári Telin­of­rig­a tartomány üzemei közül elsőnek fejezte be ötéves tervét. Az üzem négy év alatt mint­egy harmincféle gépet és berendezést szállított a hús- és tej­­feldolgozó vállalatoknak, kenyérgyáraknak, stb. A fejlett munkamódszerek alkalmazásának és az üzem mind korszerűbb berendezésekkel való ellátásának eredményeként a vállalat 1954-ben 377 százalékkal többet termelt, mint 1950-ben. A Brenner Bein szövődő kollektívája is elkészült öt­éves tervének teljesítésével. Az üzem dolgozói nagy gondot for­dítottak a termelés növelésére, a minőség további javítására és ugyanakkor számos fiatal munkást szakképesítettek, köztük Ke­lemen Nedeleát és Fodor Margitot, akik jelenleg az üzem­el­­munkásai. A Menajul-gyár március 31-én szintén bejelentette, hogy teljesítette ötéves tervét. Az üzem munkásai, mérnökei és tech­nikusai 4 év és 3 hónap alatt nagymennyiségű közszükségleti és háztartási cikket, húsdarálókat, fűszerdarálókat, takaréktűz­­helyeket, stb. gyártottak. A kolozsvári porcelángyár is teljesítette ötéves tervét. Az utóbbi években jelentősen növelték a gyár termelését. Bevezették a földgázt, új samott-tömb-gyárat és új öntödét épí­tettek, új kemencéket állítottak fel és ezzel több mint 80 száza­lékkal fokozták az égetett áruk termelését. Jelentősen megjavul­tak a gyárban a munkafeltételek is. A gyár munkásainak és technikusainak kezdeményezése alapján csupán 1954-ben 13 újítási javaslatot valósítottak meg. Az újítások nyomán a gyár előzetes számítások szerint több mint kétmillió lejt takarít meg. Az újítómozgalom élén a következők állnak: Polifka Zol­tán művezető, Ervin Tibuleac mérnök, Rosenkranz Imre mér­nök és mások. (Agerpres) Gyorsszorítás infravörös sugarakkal Minthogy cipőgyárainkban mind tökélete­­sebb munkamódszerekkel dolgoznak, a mér­nökökre és technikusokra az a feladat hárult, hogy megoldást találjanak a félkészáruk gyorsabb szárítására. Az infravörös kisugár­zású lámpák hazai gyártása jelentősen meg­könnyítette a probléma megoldását. Egy technikus- és mérnökkollektíva még 1953 végén­­kísérleteket folytatott infravörös lámpákkal a kolozsvári Herbák János és a­ temesvári Nikosz Belojannisz cipőgyárakban. Rekeszekre osztott különleges berendezést é­­pítettek, s ide helyezték be a szárításra váró félkészárukat. A kísérlet jó eredménnyel járt. Az infravörös sugárzású lámpák segítségé­vel az eddigi 24 óra helyett 17—20 perc alatt szárítják me£ a munkadarabokat. Az új mód­szer alkalmazása sokszorosan növeli a ter­melékenységet, és lehetővé teszi 2—3 váltás megszervezését. Ezek az eredmények több vállalat vezető­ségét arra indították, hogy meghonosítsák az infravörös kisugárzású lámpák felhasználását a termelési folyamatban. Nyolc cipőgyárban már jó eredménnyel használják ezeket a lám­pákat, az idén pedig a legtöbb cipőgyár át­veszi az új módszert. Áprilisban két ilyen berendezést szerelnek fel a fővárosi Flacara üzemben, ahol most szervezik meg a futó­szalagos munkát.­­ (Agerpres). Új hengerelési eljárás A különböző típusú gőzkazánok csöveinek hengerelése sok fejtörést okozott a „Repu­­blica’’-művek munkásainak. A csövek előállí­tásához két műveletre volt szükség: a tu­lajdonképpeni hengerelése s ezt követőleg a cső átmérőjének csökkenté­­re. Az első művelet jól ment, a másodiknál azonban a csövek rücskösek lettek és falvas­­tagságuk sem volt mindenütt egyenlő. A fenti költs­égés és amellett fogyatékos módszer kikü­söbölésére Ion Patrascu, állam­díjas művezető, Constantin Diaconescu és Silvestru Alois állami díjas művezetők segít­ségével más hengerelési eljárást vezetett be. Szovjet dokumentációra és a szovjet henge­részek gazdag tapasztalataira támaszkodva, egyetlen művelettel megoldották a kazáncsö­vek hengerelés­ének kérdé­st. Az új, közvetlen csőhengerelési módszer­rel előál­tott csövek nem rücskösek többé és belső felületük is teljesen sima. A t­emelés és a munkatermelékenység lé­nyeges növekedése mellett ily módon a ter­mékek minősége is sokat javul.. Jó munkával biztosítsuk az idei bőséges termést . Szorgalmas munka Belitori község határában Belitori község (Bukarest tartomány) kol­lektivistái tavaly több mint 30 mázsa szemes­kukoricát takarítottak be négyzetesen beve­tett kukoricatáblájuk minden hektárjáról. A szép eredmények láttán a kollektivisták elha­tározták, hogy az idén a kukoricatermesztés­re előirányzott 103 hektárt teljes egészében négyzetesen vetik be, s e területnek több mint 60 százalékán a tavaly nyert hibrid vetőma­got használják. A kollektivisták­ most az első sürgősségű növényeket vetik. A zöldségtermesztő brigád palántákat ne­velt a 140 négyzetméter területen elkészített melegágyakban. Több mint 3.000 tápcserépbe uborkát ültettek. Március első melegebb nap­jaiban bevetették a gyökeres növények ter­mesztésére előirányzott egész területet. A bek­tori kollektivisták tavaly igen jól ér­tékesítették fölös zöldségféléiket: több mint 60.000 lejt kaptak értük. Az idén öntözni fog­ják az egész zöldségeskertet, hogy még bő­ségesebb legyen a termésük. A mezei brigádok tagjai is szép eredmé­nyekkel büszkélkednek. Megboronálták az őszi szántást, a 44 hektáros árpavetést és a többi kalászost. A gazdaság földjein dolgozó traktorosbrigád segítségével bevetettek már 30 hektárt borsóval és 12 hektárt zabbal, a kö­vetkező két nap alatt pedig be akarják fe­jezni az első sürgősségű növények vetését A tavaszi munkákban különösen kitűnt Ste­fan Cojocaru brigádjának négy ifjú tagja — Steian Botea, Vasile Coman, Ion Coman és Alexandru Albu —, az idősebbek közül pedig Marin Barbu és Gheorghe Lazar kollektivis­ták. (Agerpres). Közel 1000 hektárt vetettek már be a Magyar Autonóm Tartományban A Magyar Autonóm Tartomány falvaiban ,szorgos igyekezettel folyik a tavaszi szántás-vetés. A­ régen­ „Sztahánov” állami gazdaság szántóföldjein egyetlen nap alatt 13 hektár lóherét, 8 hektár zabot és 2 hektár bükkönyt vetettek el s megboronul­­tak 51 hektár tavaszi vetést. A marosszentannai kollektivisták 13 hektárt már be­vetettek rozzsal és zabbal, mégpedig keresztsoros vetési módszer szerint. A kollekti­visták példáját követve Udvarhely és Erdőszentgyörgy rajonokban máris nagy terü­leteket vetettek be. Március 28-ig az egész tartományban 459 hektárt vetettek be. Ebből 468 hektárt Marosvásárhely rajonban. (Agerpres) Élen jár Bogosi István traktorosbrigádja Bensőséges ünnepség színhelye volt a napokban a borosjenőrajoni sikulai gépállo­más. Bogosi István 1-es számú traktorosbrigádját ünnepelték, amely máris teljesítet­te az idei tavaszra előirányzott tervét. A brigád március 20-ig 5 százalékkal túlszár­nyalta tervfeladatát s 2.600 kiló motorinát takarított meg. Ion Viscan és Iosif Neve traktorosok 10 százalékkal járnak normájuk fölött s jó mennyiségi eredményeik mel­lett a legjobb minőségi munkát végezték. Az 1-es brigád sikere még jobb munkára lelkesíti a sikulai gépállomás tíz trakto­ros brigádját. Valamennyien új, még szebb eredményekkel akarják köszönteni a világ dolgozóinak nagy ünnepét, május elsejét. (Agerpres) Lelkes hazafias verseny Bacáu tartomány dolgozó parasztjai között A Bacáu tartományi állami gazdaságok munkásai, a kollektivisták és az egyénileg dolgozó parasztok eddig 319 hektáron elvé­gez­ték a tavaszi szántást-vetést. Az állami gazdaságok munkásainak szo­cialista versenyével párhuzamosan egyre lát­hatóbban bontakozik ki a Bacau tartományi dolgozó parasztok hazafias versenye, amely­nek során, csupán néhány nap alatt 181 hek­tárt vetettek be különféle növényekkel. A serbesti „Vasile Roaita” állami gazda­ság munkásai eddig 58 hektár területet fel­szántották, 28 hektár őszi vetést megboro­­náltak és 10 hektárt bevetettek árpával. Pél­dájukat a Parincea és Secueni községi dol­gozó parasztok is követték: 42 illetve 23 hektárt vetettek be árpával, borsóval és nap­raforgóval. Ez a két község a rajon élén áll a hazafias versenyben. Tg. Ocna rajonban a kollektivisták és az egyénileg dolgozó pa­rasztok 137 hektár területet­ vetettek be. A tartomány dolgozó parasztjai a tavaszi vetéssel párhuzamosan 100 hektár őszi ve­tést megboronáltak és 600 hektárt felszán­tottak. Temesvár tartomány gyümölcsöseiben is megkezdődött a tavaszi munka A tavasz beálltával a temesvártartományi gyümölcstermesztők is nekiláttak a munká­nak. Sok helyütt megkezdték a gyümölcsfák tavaszi gondozását, másutt pedig újabb gyü­mölcsösöket telepítettek. Eddig 894.362 gyümölcsfát tisztítottak meg, 434.680 gyümölcsfa körül megtrágyázták a földet. Karánsebes rajon Bolvás és Borlova községeiben, valamint Lugos, Resica és Te­mesvár rajonok több községében mintegy 30.800 gyümölcsfaoltványt ültettek, közöttük 5.000 őszibarack, 10.000 kajszi és 10.000 al­mafacsemetét (Agerpres) ^ ococooocoeooocooooooocooococococoeooooocococooocoooc^ növelni tudják sertésállományukat, nem régen kezdtek hozzá egy 25 férőhelyes fiadztató építéséhez. Az állatok jó gondozásával egyidőben lelkiismeretesen végzik a mezei munkát is, mert az egyik termelési ág nem mehet a másiknak a rovására. Néhány nappal ezelőtt nekikezdtek a szántásnak, vetésnek. Középső képünk borsóvetés közben ábrázolja a kollektivistákat. A Cuza-Voda Ceacu községbeli (Bukarest tartomány) „G. Dimitrov” kollektív gazda­ság egyik gazdag jövedelmi forrása az állattenyésztés. A kollektivisták különös sze­retettel foglalkoznak a juhtenyésztéssel. Kilencszáz darab birkát nevelnek a juhászok az esztenán. Most a tavaszon többszáz báránnyal lett gazdagabb a kollektíva. De akárcsak a juhtenyésztésre, a sertésnevelésre is nagy gondot fordítanak. Hogy £0000000000000000000000000000000000000030000000000000^^

Next