Előre, 1955. április (9. évfolyam, 2318-2343. szám)
1955-04-02 / 2319. szám
Világ proletárjai egyesüljetek ! A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG NÉPTANÁCSAINAK LAPJA Nagy feladatok a községi néptanácsok előtt A szántóföldeken, ahol eléggé szikkadt a talaj, megkezdődött a munka. Gép- és traktorállomásaink, az állami és kollektív gazdaságok, a társult és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok sok gondossággal készültek ezekre a napokra, hogy megfelelő körülmények között, kijavított gépekkel és szerszámokkal kezdhessék meg munkájukat. A néptanácsok végrehajtó bizottságai komoly felvilágosító és szervező munkát végeztek, hogy a dolgozó parasztok minden községben elsajátítsák a legszükségesebb agrotechnikai eljárásokat, beszerezhessék a megfelelő vetőmagvakat. Vannak olyan tartományok és rajonok, ahol a mezőgazdaság termelésének emeléséért folyó következetes harcban már kiemelkedő sikereket tudnak felmutatni, ahol nem álltak meg a legminimálisabb agrotechnikai szabályok alkalmazásánál, hanem már a legkorszerűbb eljárásokkal kísérleteznek. Temesvár és Detta rajonokban tavaly 18 kollektív gazdaság termesztett hibridkukoricát a román Studina és a Lister-Phister keresztezésével. A zsombolyai, dettai, orcifalvi és csenei kollektív gazdaságokban 32—35 mázsa szemesterményt takarítottak be hektáronként ezekből a fajtákból s más kollektiv gazdaságoknak is tudnak annyi vetőmagot juttatni, hogy az idén több mint ezer hektár hibridkukoricát vetnek a két rajonban. S ha megnézzük a további távlatot, azt, hogy szakemberek számítgatásai szerint 1956-ban már 40.000 hektár vetőmagszükségletét tudják biztosítani s ez 4—5000 vagon többletet jelent a közönséges termesztéssel szemben, elmondhatjuk, hogy a két rajon kollektivistái és mezőgazdasági szakemberei valóban úttörő munkát végeztek, követendő példát nyújtottak. S kié itt az érdem? A kollektivistáké, akikben megvolt a kezdeményező szellem és a rajoni néptanácsoké, amelyek felkarolták, irányították ezt az akciót. Számtalan esetet sorolhatnánk fel, amikor dolgozó parasztságunk bebizonyította, hogy keresi, kutatja az újat s nagy odaadással küzd a föld termékenységének fokozásáért, a hektárhozam állandó emeléséért. A dolgozó parasztok öntudatosabbjai már régen sutba dobtak minden elavult módszert s felhasználva a szovjet mezőgazdaság fejlett tapasztalatait, alkalmazva a nálunk jól bevált agrotechnikai eljárásokat, a gyakorlatban mutatták meg társaiknak, hogy mezőgazdaságunk könnyűszerrel eleget tehet az előtte álló feladatoknak. A kiváló mezőgazdasági termelők országos értekezletén számos felszólaló mondotta el munkamódszerét s az elhangzott véleményekből egyhangúan kicsendült, hogy kedvező időjárás mellett el lehet és el kell érnünk, hogy már az idén tízmillió tonna búzát és kukoricát takarítsunk be és más terményeknél is emeljük a hektárhozamot. A jó termésért vívott harc egyik legfontosabb szakasza a vetés. Nem hiába alakult ki évszázadok leszűrt tapasztalatából az a szólás-mondás, hogy: ki mint vet, úgy arat, mert ebben nagy igazság rejlik. S az sem véletlen, hogy mióta valamelyes rendszerességet meghonosítottunk a különböző növények vetési időszakára vonatkozólag, hogy amióta államunk nagy gondot fordít a kiváló minőségű vetőmagvak termesztésére, évről-évre meglátszik a terméseredményeken. Éppen az eddigi tapasztalatok kell meggyőzzenek minden földműveléssel foglalkozó embert, s főleg a szakembereket, hogy nagy gondot fordítsanak a vetésre, használjanak ki minden napot s törekedjenek arra, hogy minden talpalatnyi földbe kifogástalan vetőmag kerüljön. A tavaszi vetési kampány nagy jelentőséggel bír mezőgazdasági termelésünk kialakításában. Most kerül sor a legkülönbözőbb növények vetésére. Az idei tavasz egy kicsit meg is késett és így összpontosítanunk kell minden erőfeszítést, hogy különösen a korai vetést igénylő növények magvai minél gyorsabban a földbe kerüljenek. A falvakból számtalan levél érkezik szerkesztőségünkbe, ami mind arról szól, hogy dolgozó parasztságunk minden hektár föld bevetését egy-egy győzelemnek tartja s tudja, hogy az idejében elvégzett munkával nagyszerű célkitűzéseink megvalósítását segíti elő. Arad tartományban már a legelső alkalmas napokon mintegy 700 hektárt vetettek be és ennél sokkal nagyobb területet készítettek elő vetésre. De megkezdték a vetést az ország más részében is. Ebben az időszakban nagy és felelősségteljes feladatok várnak a mezőgazdasági szakemberekre és különösen a községi néptanácsok végrehajtó bizottságaira. A szakembereknek kell megállapítanak a különböző növényeknek legjobban megfelelő vetési időpontot és a községi néptanácsok végrehajtó bizottságainak kell irányítaniuk a község minden egyes földművelőjét, hogy ezeket az időpontokat betartva, megteremtsék a bőséges termés alapfeltételét. A községi néptanácsok munkája azonban nem korlátozódik csak az irányításra. Sok szervezési feladatot kell megoldaniok, hogy minden községben a lehető legmagasabb átlagtermést érjék el. Biztosítaniok kell azt, hogy mindenütt alkalmazzák a legelemibbb agrotechnikai szabályokat, megfelelő módon készítsék elő a talajt, a legjobb fajtájú és a legnagyobb csíraképességgel bíró vetőmagot vessék el. A községi néptanács kell megszervezze azt, hogy a községben kiváló minőségű maggal rendelkező termelők csere útján segítsék ki az olyanokat, akiknek nincsen megfelelő vetőmagjuk. Gondoskodjanak arról, hogy az arra rászorulók a begyűjtő központokban jó minőségű vetőmagot cserélhessenek az erre a célra fenntartott alapból. A községi néptanácsok végrehajtó bizottságai sok fontos feladatuk mellett ne feledkezzenek meg arról sem, hogy ma az egyéni gazdaságokban is minél többen élvezhetik a gépesítés előnyeit. Munkásosztályunk erőfeszítése nyomán ma már nemcsak a gépál lomásokon, hanem a szövetkezeti gépkölcsönző osztályokon is rengeteg mezőgazdasági gép áll a dolgozó parasztok rendelkezésére. A végrehajtó bizottság tagjait nem hagyhatja közömbösen, hogy hogyan értékesítik ezt a segítséget a dolgozó parasztok. A végrehajtó bizottságok hassanak oda, hogy tervszerű beosztással dolgozzanak ezek a gépek, ne heverjenek kihasználatlanul. A képviselők magyarázzák meg az embereknek a gépi vetés előnyeit, azt, hogy így megtakarítanak egy csomó vetőmagot s később a növények gondozása is sokkal könnyebb. Minden községben akciót lehet indítani, hogy majd ha sor kerül a kukorica vetésére, minél szélesebb körben alkalmazzák a négyzetes vetés módszerét, mert — amint a tavalyi példa is mutatja — a terméseredmények bőségesen fizettek a vetéssel járó többletmunkáért. A termésfokozó fejlett módszerek elterjesztésében fontos szerep hárul a községi néptanácsok képviselőire és a község élenjáró termelőire. Minden községben akadnak olyan dolgozó parasztok, akik szeretik a mezőgazdasági szakkönyveket, akik állandóan fejleszti ismereteiket s gyakorlatban is alkalmazzák a tanultakat. De mindez nem ér sokat, ha egyedül egy-két ember kiváltsága, ha ezek az eredmények nem általánosodnak. A végrehajtó bizottságok sokat tehetnek azért, hogy ezek az emberek tapasztalataikat szervezetten átadják másoknak is. A képviselők pedig, akiket annak idején azért választott maga közül a falu népe, mert méltónak tartott erre, tényleg oda kell álljanak a falu élére. De nem üres szólamokkal, hanem lelkesítő példamutatással, ők legyenek az elsők, akik bátran alkalmazzák az új eljárásokat, ők legyenek az elsők, akik segítenek másokon. Így szolgálnak rá arra a bizalomra, amit választáskor előlegeztek nekik választókerületük lakói. A példamutatáson kívül a képviselőnek éreznie kell a választókerület és a község iránti felelősséget is. Nem mindegy az, hogy példás-e vagy kullogó a község ahol tevékenykedik, jól végzik-e munkájukat a választókerületében lakók, vagy szégyent hoznak a községre. Szervezzenek hazafias versenyt választóik között s hívják versenyre a szomszédos kerületet. A képviselő szervező munkáján múlik, hogy egészséges versengés alakuljon ki minden egyes termelő között s ezzel alapot teremtsenek a választókerületek, a községek, a rajonok és a tartományok közötti hazafias versenyek széleskörű kibontakozására. A tavaszi vetési kampány idején a községi néptanácsok végrehajtó bizottságai felülről is több segítséget várnak, mint eddig. A rajoni és tartományi néptanácsok mezőgazdasági szakemberei legyenek állandóan a községekben, hogy szakmai útmutatást, irányítást adhassanak mind a végrehajtó bizottságnak, mind a termelőknek. A legnagyobb tanítást most nyújthatják kinn a szántóföldeken, amikor gyakorlatban is megmutathatják minden dolgozó parasztnak mindazt, amit esetleg már az agrotechnikai körben a télen elmondottak. Minden agrotechnikus, minden mezőgazdasági mérnök tartja becsületbeli ügyének, hogy legjobb tudása szerint vegye ki részét a jó termésért küzdők soraiban. Gondoljon arra, hogy legfőbb munkája a gyakorlati irányítás és nem az elvont kataszterizálás, legfőbb munkahelye a mező és nem az íróasztal. A végrehajtó bizottságok segítsék hozzá a mezőgazdasági szakembereket, hogy így dolgozhassanak, teremtsék meg számukra a munkakörülményeket. Ma a falu felé fordul az egész ország. Tervező mérnökök hajolnak a rajzasztal fölé, döntők, esztergályosok formálják az a célt, hogy minél tökéletesebb gépek és szerszámok kerüljenek a falvakba. Üzemeink legjobb szakemberei mentek a gép- és traktorállomásokra, hogy segítsenek traktoristáinknak a helytállásban. Minden erőfeszítés arra irányul, hogy könnyebb legyen a falusi dolgozók munkája s munkájuk után többet teremjen a föld. S ennek a nagy összefogásnak meglesz az eredménye, gazdagabb lesz az aratás, bőségesebb az élet. Román kormányküldöttség utazott Budapestre A Román Népköztársaság kormányküldöttsége, — amely Budapesten részt vesz Magyarország felszabadulása 10. évfordulójának ünnepségén — április 1-én elutazott a fővárosból. A küldöttségben a következő elvtársak vesznek részt: Emil Bodnaros hadseregtábornok, a minisztertanács alelnöke, Fazekas János, az RMP KV titkára, Simion Bughici külügyminiszter. Tagja továbbá a küldöttségnek Stefan Cleja elvtárs, az RNK magyarországi nagykövete. Elutazáskor a küldöttség tagjait Gh. Apostol, I. Chisinevschi, Chivu Stoica, M. Mujic, L. Salajan altábornagy, M. Rosianu elvtársak és az RMP KV, valamint a kormány más tagjai üdvözölték. Jelen volt Pataki László, a Magyar Népköztársaság nagykövete a Román Népköztársaságban. (Agerpres) IX. évf., 2319. S 2». ■ .■.• v •msszu- 14 oldal, ára 20 bráni 1955 április 2., szombat LAPUNK TARTALMÁBÓL IRODALOM ÉS MŰVÉSZET KUCZKA PÉTER: Nem adom senkinek (vers.) TOMCSA SÁNDOR: Mr. Shakal HALÁSZ ANNA: H. Ch. Andersen, — Születésének 150. évfordulójára (2. oldal) KALMÁR GYÖRGY, a Magyar NK nagykövetségének T. o. titkára: Szabadságunk 10. évfordulója (3. oldal) H. D. STERIAN: Használjuk ki a kohóipar egész termelőképességét — adjunk több fémet az országnak (3. oldal) Átnyújtották a Lenin-rendet az Ukrán SZSZK és Kiev város képviselőinek |HIFZ , (4. oldal) A világ dolgozóinak megbonthatatlan szolidaritása erősebb mint az atom- és hidrogénbomba (4. oldal) Átadták a Sztálin-békedíjat Prizsono professzornak (4. oldal) Franciaországra nézve hátrányos francia-nyugatnémet kereskedelmi tárgyalások (4. oldal) A német nép újabb baráti lépésnek tekinti a Szovjetunió Minisztertanácsának határozatát (4. oldal) Riadalom az Egyesült Államokban az atomrobbantási kísérletek miatt (4. oldal) • ÖTÉVES TERVÜNK ÉLÜZEMEI Az aradi Iosif Ranghet szerszámgépgyár azok közé a vállalatok közé tartozik, amelyek már teljesítették ötéves tervüket. Kitűnő gyártmányú esztergapadjai ismertté tették a gyár nevét nemcsak országunkban, hanem külföldön is. A gyár dolgozói mindent elkövetnek, hogy jó minőségű szerszámgépeket készítsenek és minél több ilyen gépet juttassanak az iparvállalatoknak. Igyekeznek a gyár berendezését a lehető legjobban kihasználni, olyan munkamódszereket alkalmazni, amelyek előmozdítják a termelésnek és a munka termelékenységének növekedését. Ma már közel 500 munkás dolgozik az új, korszerű módszerekkel, főleg a gyorsfémvágás és nagy előtolású fémforgácsolás szovjet módszereivel. Éppen ezek a törekvések tették lehetővé, hogy jóval határidő előtt teljesítsék az ötéves tervből rájuk háruló feladatokat. Az ötéves össztermelési tervet már 1954 szeptember 24-én befejezték. Azóta az ötéves tervben meghatározott mennyiségnél 15,6 százalékkal több esztergapadot gyártottak. A sinaiai I. C. Friniu fémipari vállalat teljesítette ötéves árutermelési terv előirányzatát. Első ötéves tervünk kezdetén az „I. C. Frimu” üzemet átállították traktorokhoz és mezőgazdasági gépekhez való pótalkatrészek gyártására. Sok más iparvállalatunkhoz hasonlóan, ez az üzem is sokat fejlődött azóta. Új csarnokok épültek a gyár területén, új gépeket állítottak fel, tökéletesítették a technológiai eljárásokat. A vállalat gépeinek és felszerelésének csaknem 50 százalékát új, korszerű gépekkel cserélték ki. A termelőkapacitás növekedésével egyidejűleg nőttek az üzem termelési feladatai is, ugyanakkor az üzem dolgozói is tökéletesítették munkájukat, egyre hasznosabb műszaki tapasztalatokra tettek szert. Ennek köszönhető, hogy az „I. C. Frimu”-üzem munkásai, mérnökei és technikusai jóval határidő előtt teljesítették a termelési terv valamennyi mutatószámát. A vállalat munkaközössége több értékes akciót kezdeményezett. Tavaly például kiadták ezt a jelszót: „Többet termelhetünk gépeinkkel". A kezdeményezést az egész üzem felkarolta s ennek folytán 1954-ben az egy főre eső termelékenység 1953-hoz viszonyítva 55 százalékkal emelkedett. A gépcsoportok kihasználási mutatószáma 1952-höz viszonyítva 8 százalékkal javult és 1 százalékkal túlhaladta az 1954. évi tervfeladatot. Az üzem újítói jelentős mértékben hozzájárultak a termelési terv ütemes teljesítéséhez. 4M* Az „I. C. Frimu” üzem kilenc hónappal határidő előtt már leszállította az ötéves tervben előirányzott pótalkatrészek utolsó tonnáját is. Az üzem munkásai jogos büszkeséggel tekintenek vissza négy év és három hónap alatt megtett útjukra. Ez alatt az idő alatt 190 százalékkal emelkedett munkájuk termelékenysége, 63 százalékkal csökkentették az önköltséget, 60,6 százalékkal nőtt a munkások átlagkeresete, lényegesen megjavult legtöbb gyártmányuk minősége. A munkásoknak több mint 75 százaléka alkalmazza a fejlett korszerű munkamódszereket. Az üzem munkásainak 91 százaléka részt vesz a szocialista versenyben; minden második munkás félmunkás ebben az üzemben. A sinaiai „I. C. Frimu”-üzem munkásai, a párt Központi Vezetőségéhez intézett táviratukban megfogadták, hogy mindig idejében gondoskodnak a traktorok javításához és karbantartásához szükséges pótalkatrészek gyártásáról. A kolozsvári Telinofriga tartomány üzemei közül elsőnek fejezte be ötéves tervét. Az üzem négy év alatt mintegy harmincféle gépet és berendezést szállított a hús- és tejfeldolgozó vállalatoknak, kenyérgyáraknak, stb. A fejlett munkamódszerek alkalmazásának és az üzem mind korszerűbb berendezésekkel való ellátásának eredményeként a vállalat 1954-ben 377 százalékkal többet termelt, mint 1950-ben. A Brenner Bein szövődő kollektívája is elkészült ötéves tervének teljesítésével. Az üzem dolgozói nagy gondot fordítottak a termelés növelésére, a minőség további javítására és ugyanakkor számos fiatal munkást szakképesítettek, köztük Kelemen Nedeleát és Fodor Margitot, akik jelenleg az üzemelmunkásai. A Menajul-gyár március 31-én szintén bejelentette, hogy teljesítette ötéves tervét. Az üzem munkásai, mérnökei és technikusai 4 év és 3 hónap alatt nagymennyiségű közszükségleti és háztartási cikket, húsdarálókat, fűszerdarálókat, takaréktűzhelyeket, stb. gyártottak. A kolozsvári porcelángyár is teljesítette ötéves tervét. Az utóbbi években jelentősen növelték a gyár termelését. Bevezették a földgázt, új samott-tömb-gyárat és új öntödét építettek, új kemencéket állítottak fel és ezzel több mint 80 százalékkal fokozták az égetett áruk termelését. Jelentősen megjavultak a gyárban a munkafeltételek is. A gyár munkásainak és technikusainak kezdeményezése alapján csupán 1954-ben 13 újítási javaslatot valósítottak meg. Az újítások nyomán a gyár előzetes számítások szerint több mint kétmillió lejt takarít meg. Az újítómozgalom élén a következők állnak: Polifka Zoltán művezető, Ervin Tibuleac mérnök, Rosenkranz Imre mérnök és mások. (Agerpres) Gyorsszorítás infravörös sugarakkal Minthogy cipőgyárainkban mind tökéletesebb munkamódszerekkel dolgoznak, a mérnökökre és technikusokra az a feladat hárult, hogy megoldást találjanak a félkészáruk gyorsabb szárítására. Az infravörös kisugárzású lámpák hazai gyártása jelentősen megkönnyítette a probléma megoldását. Egy technikus- és mérnökkollektíva még 1953 végénkísérleteket folytatott infravörös lámpákkal a kolozsvári Herbák János és a temesvári Nikosz Belojannisz cipőgyárakban. Rekeszekre osztott különleges berendezést építettek, s ide helyezték be a szárításra váró félkészárukat. A kísérlet jó eredménnyel járt. Az infravörös sugárzású lámpák segítségével az eddigi 24 óra helyett 17—20 perc alatt szárítják me£ a munkadarabokat. Az új módszer alkalmazása sokszorosan növeli a termelékenységet, és lehetővé teszi 2—3 váltás megszervezését. Ezek az eredmények több vállalat vezetőségét arra indították, hogy meghonosítsák az infravörös kisugárzású lámpák felhasználását a termelési folyamatban. Nyolc cipőgyárban már jó eredménnyel használják ezeket a lámpákat, az idén pedig a legtöbb cipőgyár átveszi az új módszert. Áprilisban két ilyen berendezést szerelnek fel a fővárosi Flacara üzemben, ahol most szervezik meg a futószalagos munkát. (Agerpres). Új hengerelési eljárás A különböző típusú gőzkazánok csöveinek hengerelése sok fejtörést okozott a „Republica’’-művek munkásainak. A csövek előállításához két műveletre volt szükség: a tulajdonképpeni hengerelése s ezt követőleg a cső átmérőjének csökkentére. Az első művelet jól ment, a másodiknál azonban a csövek rücskösek lettek és falvastagságuk sem volt mindenütt egyenlő. A fenti költségés és amellett fogyatékos módszer kiküsöbölésére Ion Patrascu, államdíjas művezető, Constantin Diaconescu és Silvestru Alois állami díjas művezetők segítségével más hengerelési eljárást vezetett be. Szovjet dokumentációra és a szovjet hengerészek gazdag tapasztalataira támaszkodva, egyetlen művelettel megoldották a kazáncsövek hengerelésének kérdést. Az új, közvetlen csőhengerelési módszerrel előáltott csövek nem rücskösek többé és belső felületük is teljesen sima. A temelés és a munkatermelékenység lényeges növekedése mellett ily módon a termékek minősége is sokat javul.. Jó munkával biztosítsuk az idei bőséges termést . Szorgalmas munka Belitori község határában Belitori község (Bukarest tartomány) kollektivistái tavaly több mint 30 mázsa szemeskukoricát takarítottak be négyzetesen bevetett kukoricatáblájuk minden hektárjáról. A szép eredmények láttán a kollektivisták elhatározták, hogy az idén a kukoricatermesztésre előirányzott 103 hektárt teljes egészében négyzetesen vetik be, s e területnek több mint 60 százalékán a tavaly nyert hibrid vetőmagot használják. A kollektivisták most az első sürgősségű növényeket vetik. A zöldségtermesztő brigád palántákat nevelt a 140 négyzetméter területen elkészített melegágyakban. Több mint 3.000 tápcserépbe uborkát ültettek. Március első melegebb napjaiban bevetették a gyökeres növények termesztésére előirányzott egész területet. A bektori kollektivisták tavaly igen jól értékesítették fölös zöldségféléiket: több mint 60.000 lejt kaptak értük. Az idén öntözni fogják az egész zöldségeskertet, hogy még bőségesebb legyen a termésük. A mezei brigádok tagjai is szép eredményekkel büszkélkednek. Megboronálták az őszi szántást, a 44 hektáros árpavetést és a többi kalászost. A gazdaság földjein dolgozó traktorosbrigád segítségével bevetettek már 30 hektárt borsóval és 12 hektárt zabbal, a következő két nap alatt pedig be akarják fejezni az első sürgősségű növények vetését A tavaszi munkákban különösen kitűnt Stefan Cojocaru brigádjának négy ifjú tagja — Steian Botea, Vasile Coman, Ion Coman és Alexandru Albu —, az idősebbek közül pedig Marin Barbu és Gheorghe Lazar kollektivisták. (Agerpres). Közel 1000 hektárt vetettek már be a Magyar Autonóm Tartományban A Magyar Autonóm Tartomány falvaiban ,szorgos igyekezettel folyik a tavaszi szántás-vetés. A régen „Sztahánov” állami gazdaság szántóföldjein egyetlen nap alatt 13 hektár lóherét, 8 hektár zabot és 2 hektár bükkönyt vetettek el s megboronultak 51 hektár tavaszi vetést. A marosszentannai kollektivisták 13 hektárt már bevetettek rozzsal és zabbal, mégpedig keresztsoros vetési módszer szerint. A kollektivisták példáját követve Udvarhely és Erdőszentgyörgy rajonokban máris nagy területeket vetettek be. Március 28-ig az egész tartományban 459 hektárt vetettek be. Ebből 468 hektárt Marosvásárhely rajonban. (Agerpres) Élen jár Bogosi István traktorosbrigádja Bensőséges ünnepség színhelye volt a napokban a borosjenőrajoni sikulai gépállomás. Bogosi István 1-es számú traktorosbrigádját ünnepelték, amely máris teljesítette az idei tavaszra előirányzott tervét. A brigád március 20-ig 5 százalékkal túlszárnyalta tervfeladatát s 2.600 kiló motorinát takarított meg. Ion Viscan és Iosif Neve traktorosok 10 százalékkal járnak normájuk fölött s jó mennyiségi eredményeik mellett a legjobb minőségi munkát végezték. Az 1-es brigád sikere még jobb munkára lelkesíti a sikulai gépállomás tíz traktoros brigádját. Valamennyien új, még szebb eredményekkel akarják köszönteni a világ dolgozóinak nagy ünnepét, május elsejét. (Agerpres) Lelkes hazafias verseny Bacáu tartomány dolgozó parasztjai között A Bacáu tartományi állami gazdaságok munkásai, a kollektivisták és az egyénileg dolgozó parasztok eddig 319 hektáron elvégezték a tavaszi szántást-vetést. Az állami gazdaságok munkásainak szocialista versenyével párhuzamosan egyre láthatóbban bontakozik ki a Bacau tartományi dolgozó parasztok hazafias versenye, amelynek során, csupán néhány nap alatt 181 hektárt vetettek be különféle növényekkel. A serbesti „Vasile Roaita” állami gazdaság munkásai eddig 58 hektár területet felszántották, 28 hektár őszi vetést megboronáltak és 10 hektárt bevetettek árpával. Példájukat a Parincea és Secueni községi dolgozó parasztok is követték: 42 illetve 23 hektárt vetettek be árpával, borsóval és napraforgóval. Ez a két község a rajon élén áll a hazafias versenyben. Tg. Ocna rajonban a kollektivisták és az egyénileg dolgozó parasztok 137 hektár területet vetettek be. A tartomány dolgozó parasztjai a tavaszi vetéssel párhuzamosan 100 hektár őszi vetést megboronáltak és 600 hektárt felszántottak. Temesvár tartomány gyümölcsöseiben is megkezdődött a tavaszi munka A tavasz beálltával a temesvártartományi gyümölcstermesztők is nekiláttak a munkának. Sok helyütt megkezdték a gyümölcsfák tavaszi gondozását, másutt pedig újabb gyümölcsösöket telepítettek. Eddig 894.362 gyümölcsfát tisztítottak meg, 434.680 gyümölcsfa körül megtrágyázták a földet. Karánsebes rajon Bolvás és Borlova községeiben, valamint Lugos, Resica és Temesvár rajonok több községében mintegy 30.800 gyümölcsfaoltványt ültettek, közöttük 5.000 őszibarack, 10.000 kajszi és 10.000 almafacsemetét (Agerpres) ^ ococooocoeooocooooooocooococococoeooooocococooocoooc^ növelni tudják sertésállományukat, nem régen kezdtek hozzá egy 25 férőhelyes fiadztató építéséhez. Az állatok jó gondozásával egyidőben lelkiismeretesen végzik a mezei munkát is, mert az egyik termelési ág nem mehet a másiknak a rovására. Néhány nappal ezelőtt nekikezdtek a szántásnak, vetésnek. Középső képünk borsóvetés közben ábrázolja a kollektivistákat. A Cuza-Voda Ceacu községbeli (Bukarest tartomány) „G. Dimitrov” kollektív gazdaság egyik gazdag jövedelmi forrása az állattenyésztés. A kollektivisták különös szeretettel foglalkoznak a juhtenyésztéssel. Kilencszáz darab birkát nevelnek a juhászok az esztenán. Most a tavaszon többszáz báránnyal lett gazdagabb a kollektíva. De akárcsak a juhtenyésztésre, a sertésnevelésre is nagy gondot fordítanak. Hogy £0000000000000000000000000000000000000030000000000000^^