Előre, 1957. április (11. évfolyam, 2937-2962. szám)

1957-04-02 / 2937. szám

4 Újabb nagyfontosságú üzenet N. A. Bulganyin levele Hansen dán miniszterelnökhöz A NATO katonai készülődései súlyosan veszélyeztetik Dánia biztonságát MOSZKVA. (Agerpres) A TASZSZ jelenti: A moszkvai lapok vasárnap reggel nagyjelentőségű dokumentumot közöl­tek: N. A. Bulganyinnak, a Szovjet­unió Minisztertanácsa elnökének H. C Hansenhez, Dánia miniszterelnöké­hez intézett üzenetét . A szovjet kormányfő üzenetében em­lékeztetett múltévi találkozására a dán vezetőkkel, majd arra is, hogy a NATO-hat­almak bonyolulttá igyekez­nek tenni a nemzetközi helyzetet és a háborús veszély növekedéséhez vezető útra akarják taszítani a népeket. A szovjet kormányfő utalt továbbá a pél­dátlan méretű fegyverkezési hajszára és az állandó háborús propagandára. Ha objektíven nézzük a dolgokat — hangzik N. A. Bulganyin üzenete — el kell ismernünk, hogy ezek a kato­nai készülődések nemcsak azokra az országokra nézve veszélyesek, amelyek ellen irányulnak. Nem kevésbé veszé­lyesek e készülődések részvevői szá­mára, főként pedig azon országok számára amelyeknek az agressziós hídfő és az előretolt állás szerepét szánták, mint például a NATO európai tagállamainak. Az észak-atlanti blokk e katonai készülődései kapcsán Dánia magatartása is szükségképpen ma­gára vonja a szovjet kormány figyel­mét. Bulganyin hangsúlyozza, hogy a dán terület egy hatalmas része, Grön­land, már régóta az Egyesült Álla­mok katonai támaszpontja lett s vale­­s­ben kiesett Dánia ellenőrzése alól. Dánia területének európai részét pe­dig a NATO-parancsnokság tervei alapján kiépített katonai repülőterek és tengeri hadi támaszpontok hálózzák be A katonai támaszpontokon és Dá­nia fegyveres erőinek keretében­ ame­­rikai és angol kiképzők működnek Ilyen körülmények között semmi sem szavatolhatja, hogy a külföldi fegyve­res erők a NATO parancsnokságának feladására nem foglalják el néhány óra alatt a Dániában épült katonai tá­­maszpontokat — hangsúlyozza a le­vél.­­ A helyzet természetesen még­­inkább súlyosbodik, ha megvalósítják azokat a terveket, amelyek értelmében atomfegyverrel felszerelt különleges rendeltetésű amerikai egységeket he­lyeznek el Dánia területén is. N. A. Bulganyin a továbbiakban azt hangoztatja, hogy Dánia rendkívül súlyos és indoko­atlan kockázatot vál­lal magára, amikor engedi magát be­­lesodortatni bizonyos államok kato­nai készülődéseibe. A szovjet kor­mány — szót a tevét — a Szovjetunió népei iránti kötelességét tagadná meg, ha adott esetben, válaszként az ag­resszióra nem intézkedne nyomban, hogy megsemmisítő csapást mérjenek az agresszorra és a szovjetellenes tá­madás céljából létesített egész támasz­pont hálózatára. Egy olyan kisterületű ország­ számá­ra, mint Dánia — szögezi le­­. A Bulganyin — atomháború kirobbanása esetén támaszpontok átengedése idegen államoknak a korszerű fegyverek pusz­tító ereje folytán egyértelmű lenne az öngyilkossággal Az üzenet kifejti továbbá, hogy az észak-atlanti blokk vezetőit Dánia te­rülete főként fekvése miatt érdekli, mert birtokolása lehetővé teszi a NATO-parancsnokságnak, hogy ellen­őrizhesse a Balti-tenger be- és kijá­ratát. A levél azt is megállapítja, hogy Dánia még a hatékony európai kollek­tív biztonsági rendszer megvalósulása előtt is megoldást találhatna a bizton­ságával összefüggő kérdésekre, pél­dául a függetlenségét és területi épsé­­gét biztosító nemzetközi garanciák ré­vén. N. A. Bulganyin ugyanakkor an­nak a reményének is kifejezést ad, hogy a dán kormány kellő figyelmet szentel az európai kollektív biztonság­ra vonatkozó szovjet javaslatoknak és a maga részéről is hozzá fog járulni az összes érdekelt felek számára el­fogadható, konkrét megoldások megta­lálásához. A népek sohasem bocsátanák meg kormányaiknak — jelentette ki N. A. Bulganyin — ha bebizonyosodna, hogy ismerve, milyen szörnyű következmé­nyekkel járhat egy újabb háború fő­ként a dolgozó tömegek számára, nem tesznek meg mindent a háborús ve­szély elhárítása érdekében­ A szovjet népnek, amely a békés építés nagy­szabású programját valósítja meg or­szágában, hő óhaja, hogy biztosítva lássa mind a maga, mind pedig más népek számára, hogy egész energiáju­kat kizárólag építő célokra használhas­sák fel. N. A. Bulganyin a továbbiakban hangoztatta, hogy a Szovjetunió kor­mánya és a szovjet nép tiszta szívből békés, boldog és virágzó életet kíván a dán népnek. Kevés ország építheti kapcsolatait olyan sokévszázados szi­lárd baráti hagyományokra mint Dá­nia és Oroszország. A szovjet embe­rek jól ismerik és nagyrabecsülik a nagy kultúrájú, békeszerető dán népet, hiszen közismert a dán nép hozzájá­rulása a világtudomány és művészet fejlesztéséhez, közismertek kiváló ered­ményei az ország gazdasági fejleszté­sében — hangzik a levél. A Szovjet­unióban nagy jelentőséget tulajdoníta­nak a szovjet-dán kapcsolatok fejlesz­tésének. A szovjet kormány és a dán kormány vezetőinek múltévi találkozá­sa újabb perspektívákat nyitott a két ország népei közti együttműködés ki­­terjesztésére. A szovjet kormányfő végül ezeket írja: Bármennyire is örvendetes a szov­jet-dán kapcsolatok kiszélesítésében elért haladás, mégis, véleményünk sze­rint e kapcsolatok fejlesztésének lehe­tőségei távolról sincsenek még telje­sen kimerítve. Nem fér hozzá kétség, hogy a két ország közötti bizalom és együttműködés megszilárdulása esetén tovább fejleszthetjük a kölcsönösen előnyös kereskedelmi és kulturális kapcsolatainkat, valamint országaink tudományos és műszaki tapasztalat­­cseréjét. Véleményünk szerint, ez nagy hasznára válna mind a Szovjetunió, mind Dánia népének. MOSZKVA (Agerpres). A TASZSZ közli­­ ,a a Szovjetunió Külügyminisztériuma nyilatkozatot tett közzé Eisenhower amerikai elnök és Mac Millan angol miniszterelnök megbeszélésének ered­ményével kapcsolatban. A bermudai értekezleten bebizonyosodott — hang­zik a nyilatkozat —, hogy az ameri­kai és az angol kormány a jövőben is agresszív külpolitikai irányvonalat szándékszik követni. Ezen az értekez­leten olyan határozatokat hoztak, ame­lyek fokozzák a nemzetközi feszültsé­get és növelik egy újabb háború ve­szélyét. Az amerikai és az angol kor­mány az atomháború nyílt előkészíté­sének útján halad. A szovjet kormány a leghatározot­tabban felhívja a figyelmet ennek az irányzatnak a veszélyes következmé­nyeire, valamint az Egyesült Államok­ra és Nagy-Britanniára háruló súlyos felelősségre ama kifejezetten hangoz­tatott szándékuk miatt, hogy ezt az irányvonalat külpolitikájuk sarkalatos tételének tekintik. A Szovjetunió Külügyminisztériumá­nak nyilatkozata megemlíti, hogy az Eisenhower elnök és Mac Millan mi­niszterelnök közti tárgyalások előkészí­tése, úgyszintén a bermudai értekezlet titokban történt. A tárgyaló felek nem szorítkoztak csupán arra, hogy a tár­gyalások befejezése után hivatalos közleményt adjanak ki. Bizonyos kér­désekben titkos megállapodást is kö­töttek s ezt lényegében nem cáfolja sem az amerikai, sem az angol kor­mány. A szovjet Külügyminisztérium nyi­latkozata a továbbiakban ezt mondja: A bermudai értekezletről szóló közle­ményben tett kijelentés, hogy az USA és Nagy-Britannia elővigyázatosan fognak eljárni az atomfegyver-kísérle­tek végrehajtásánál s hajlandók elő­zetesen értesíteni az ENSZ-t az ilyen kísérletekről, egyáltalán nem segíti elő az atomfegyver-kísérletek meg­szüntetése kérdésének megoldását. A valóságban — hangsúlyozza a szovjet Külügyminisztérium nyiatkozata — ez a kijelentés csupán próbálkozás ar­ra, hogy a kísérletek azonnali meg­szüntetése helyett saját ellenőrzésüket fogadtassák el , hogy ezzel alapjában véve törvényesítsék az atomfegyverke­zési hajszát. A bermudai nyilatkozat­nak nyilván az a célja, hogy némikép­pen megnyugtassa a nemzetközi köz­véleményt, amely nyomatékosan köve­teli a nukleáris fegyverrel való kísér­letek azonnali megszüntetését és ha­tékony intézkedések foganatosítását az atomfegyver feltétel nélküli teljes el­tiltására. A szovjet kormánynak — hangzik a nyilatkozat — az volt és most is az a véleménye, hogy amikor az atomhá­ború veszélyét elhárító intézkedésekről van szó, nem szabad diplomáciai fogá­sokhoz folyamodni. A Szovjetunió tel­jes határozottsággal állást foglal a­­mellett, hogy a nagyhatalmak hala­déktalanul kössenek megegyezést az atom- és hidrogénfegyver, e tömegpusz­tító fegyverek eltiltására, mert ezek súlyosan veszélyeztetik a polgári la­kosságot, mindenekelőtt pedig a sűrű népességű államok lakosságát, úgyszin­tén a viszonylag korlátolt területen le­vő anyagi és kulturális értékeket. A szovjet Külügyminisztérium nyi­latkozatában emlékeztet arra, hogy a szovjet kormány első intézkedésként hajlandó megállapodást kötni a nuk­leáris fegyverekkel való kísérletek bi­zonyos időtartamú ideiglenes meg­szüntetésére. A szovjet kormány kötelességének tartja felhívni az amerikai és az an­gol kormány figyelmét arra, hogy az atomháború előkészítése, amelyet egy­re nyíltabban szorgalmaznak, katasz­trófába dönti mindazokat, akik ilyen háborút akarnak rákényszeríteni má­sokra. A szovjet Külügyminisztérium nyi­latkozatában kiemeli, hogy az USA Nagy-Britannia támogatásával Euró­pában továbbra is folytatni akarja ré­gi politikáját, amelynek célja ezt a földrészt egymással szembenálló ka­tonai csoportosulásokra bontani, ame­rikai csapatokkal ténylegesen meg­szállni a nyugat-európai államok te­rületét s ez államokat alárende­ni az északatlanti tömb stratégiai tervei­nek. A szovjet Külügyminisztérium nyi­latkozatában rámutat arra, hogy a legutóbbi adatok szerint az atlanti tömb tagállamainak közvetlen katonai kiadásai a tömb fennállásának hét éve alatt mesébe illő összegre , 372 mil­liárd dollárra emelkedtek, ami ezekben az országokban egy lakosra számítva átlag évi 122 dollárt jelent. Ha figye­lembe vesszük, hogy hivatalos kimuta­tás szerint az európai tagállamokban 1­955-ben az egy főre­ eső átlagjövede­lem 175 dollárt tett ki, akkor világo­san látható, mennyibe kerül a népek­nek a fegyverkezési hajsza. .A szovjet Külügyminisztérium nyi­latkozatában hangsúlyozza, hogy az északatlanti tömb agresszív politiká­ja az európai államok hagyományos gazdasági és kereskedelmi kapcsolatai­nak megszakításához vezetett,­csökken­tette a nyugat-európai államok sze­repét a nemzetközi kérdések megoldá­sában, fokozta az ellenségeskedést, és a bizalmatlanságot az államok között. A szovjet Külügyminisztérium nyi­latkozatában megállapítja, hogy az Egyesült Államok csatlakozik a bagda­di tömbhöz, ehhez a természeténél fogva agresszív gyarmati tömbhöz, a­­mely a keleti népek leigázására léte­sült. Ez újabb bizonyíték arra, hogy az USA a Közel- és Közép-Keleten ag­resszív külpolitikát folytat, ami az úgynevezett Eisenhower elvben kifeje­zésre jut. Szertefoszlik tehát az USA „gyarmatellenes politikájáról“ oly buz­gón terjesztett legenda. Az álarc le­hullt és az USA most már nyíltan is egységes arcvonalban lép fel a régi gyarmati hatalmakkal — Nagy-Britan­­niával és Franciaországgal, hogy együttesen visszaállítsák a gyarmati rendszert a közel- és közép-keleti or­szágokban, így hát nem nehéz megérteni — hangsúlyozza a szovjet Külügyminisz­térium nyilatkozata —, miért helyez­kedtek a nyugati hatalmak kormá­nyai negatív álláspontra a szovjet kormánynak azzal a javaslatával szem­ben, hogy tegyenek közös nyilatkoza­tot azokról az elvekről, amelyekhez igazodnának a nagyhatalmak a közel­és közép-keleti országokkal való kap­csolataikban. Még egy figyelmeztetés A Szovjetunió Külügyminisztériuma nyilatkozatot tett közzé a bermudai értekezlet határozataival kapcsolatban A Folketing külügyi bizottsága megvitatta az üzenetet A kormány nem szándékszik egyhamar válaszolni KOPPENHÁGA (Agerpres). .. A TASZSZ jelenti: A dán kormány március 30-án ülést tartott. Ugyanaznap összeült a Fol­­keting (parlament) külügyi bizottsága is. Az ülésen felolvasták N. A. Bul­ganyin üzenetét. Az ezt követő sajtó­értekezleten közölték, hogy a külügyi bizottság ülésén a bizottság tagjain kívül részt vett Hansen miniszterel­nök, E. Christiansen helyettes külügy­miniszter és P. Hansen honvédelmi miniszter is, s hogy a bizottság tudo­másul vette H- K. Hansen miniszter­elnök nyilatkozatát a kapott üzenetre vonatkozólag. Az üzenet szövegét szétosztották a sajtó képviselői kö­zött. H. K. Hansen miniszterelnök a kö­vetkezőket mondotta a sajtóértekezle­ten: ,,A jelen pillanatban nem akarok semmi magyarázatot fűzni ahhoz az üzenethez, amelyet N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke általam a dán kormányhoz in­tézett. Csak annyit akarok kiemelni, hogy az üzenet természetesen nagyjából megegyezik azzal az üzenettel, ame­lyet március 19-én a norvég minisz­terelnöknek átnyújtottak. A kormány persze részletesen tanulmányozni fog­ja N. A. Bulganyin úr üzenetét, mie­lőtt válaszolna rá. Magától értetődik, hogy a választ mielőtt elküldenék, meg fogjuk vitatni a külpolitikai bi­zottsággal A Berlingske Aftenavis című lap értesülése szerint a kormány ülésén nem hoztak semmilyen határozatot s így a Folketing külügyi bizottságának sem kellett határozatot hoznia. A kor­mány — írja a lap — fenntartja azt az álláspontját, hogy a válasz kidol­gozásához hosszú időre lesz szüksége­­„Éppúgy mint a többi hasonló kérdé­sekben a dán kormány ebben a kér­désben is szoros érintkezést kíván fenntartani a norvég kormánnyal.. Az összes lapok első oldalon közüik az­­üzenet legfőbb pontjait s a lap bel­sejében,az üzenet teljes szövegét. A Berlingske Tidende, Politiken, Social Democraten és Land og Folk című lapok vezércikkben foglalkoznak az üzenettel. A Berlingske Tidende vezér­cikke azt állítja, hogy Bulganyin üze­nete „propaganda célt szolgál”. A lap szerint az északatlanti paktum kizá­rólag védelmi jellegű és semmilyen kötelezettséget sem ír elő Dánia szá­mára arra az esetre, ha valamelyik tagja agressziót indítana­ ,.N. A. Bul­ganyin üzenete — folytatja a lap —­­hangsúlyozza, hogy veszélyes világban élünk Lehet, hogy jó, hogy a szovjet vezetők egyike ilyen világosan meg­mondta ezt. Ez arra kell késztessen bennünket, hogy mi is igyekezzünk felkutatni a közös emberi élet legjobb formáit anélkül, hogy érdekeink meg­védésének lehetősége­­it gyengítenék és feladnék utunk szabad és függet­et­­­len megválasztásának lehetőségei A Politiken, amely szintén vezér­cikkben foglalkozik az üzenettel, hang­súlyozza, hogy N. A­ Bulganyin leve­le lényegében nem tekinthető barát­ságtalannak. Az üzenetben egyetlen olyan pont sincs, amely kétségbevon­ná Dánia békeakaratát. A Social Democraten vezércikke is azt hangsúlyozza, hogy N. A. Bulga­nyin levele nem vonja kétségbe Dá­nia békeóhaját. Ugyanakkor azonban a lap érthetetlenül tagadja azt a tényt, hogy Dánia, azzal, hogy bekap­csolódik bizonyos hatalmak háborús előkészületeibe, komoly veszélynek te­szi ki magát. ELŐRE Jordánia és Szudán nem fogad el segélyt, amely csorbítaná szuverén jogait KAIRO. (Agerpres.) — Az­ ammani sajtó közzétette a Szerdán és Jordánia kormányküldöttségei között legutóbb lefolyt­­tárgyalásokról kiadott közös közleményt.­ A közlemény­ hangoztatja, hogy, Szudán és Jordánia kormányai pozitív semlegességi politikát folytatnak. A két kormány kijelentette, hogy nem haj­landó részt venni idegen szövetségekben, vagy idegen segítséget elfogadni, amely megcsorb­íthatná szuverén jogait. A felek kijelentették, hogy szilárd elhatározásuk az arab népek egysé­gének megerősítése és az arab nemzetek érdekeinek megvédése. Szudán és Jordánia kormányai megerősítették azt a kölcsönös elhatározásukat, hogy to­vább fejlesszék a két ország kereskedelmi és kulturális kapcsolatait. Általános elismerés az arab országokban Zavarban a párizsi burzsoá sajtó Nagy visszhangot keltett az újabb Egyiptom el­eni agresszió veszélyéről szóló TASZSZ-közlemény DAMASZKUSZ. (Agerpres.)­­ A szíriai lapok első oldalon közük a szíriai politikusok kommentárjait a TASZSZ hírügynökség nyilatkozatáról egy újabb, Egyiptom elleni agresszió veszélyével kapcsolatban. A kommentárok kiemelik, hogy Szí­riai politikai körök nagy megelégedés­sel fogadták a legutóbbi szovjet nyi­latkozatot, amely teljes mértékben tisztázza a Szovjetunió álláspontját Izrael és Franciaország tervezett ag­ressziójával szemben. A politikai körök kidomborítják, milyen nagy a különbség egyfelől a Szovjetunió világos álláspontja és határozata, másfelől az USA ködös álláspontja között. Az USA az arabok elleni agresszióra uszít­ja Izraelt és fokozza a feszültséget a Közel- és Közép-Keleten — állapítják meg. Azzal kapcsolatban, hogy az USA csatlakozott a bagdadi paktum kato­nai bizottságához, a szíriai politikai körök hangsúlyozzák, hogy ezzel a lépéssel lehullt az álarc az USA im­perialista politikájáról, s megszűnt annak a lehetősége, hogy a független arab államok elfogadják az Eisenho­wer elvet. Szabri Asszali, Szíria miniszterel­nöke kijelentette, hogy kormánya ala­posan­ tanulmányozni fogja a TASZSZ nyilatkozatát. ★ A TASZSZ hírügynökség nyilatko­zata nagy visszhangot keltett a fran­cia sajtóban is. Az összes párizsi la­pok részletesen foglalkoznak a nyi­latkozattal. A Libération ,,A Szovjetunió fi­gyelmeztet: egy újabb kaland a Közel-Keleten világháborúhoz ve­zethet“ címmel cikket közöl, a­­melyben kifejti ezt a dokumentu­mot. A l‘Humanité „A francia kor­mány támogatásával Izrael újabb agressziót készít elő Egyiptom ellen” cím alatt közli a nyilatko­zatot. A burzsoá sajtó, azzal a céllal, hogy félrevezesse a közvéleményt, úgy ál­lítja be a TASZSZ nyilatkozatát, mintha az „alaptalan gyanúsításokat’­ tartalmazna a francia kormány szán­dékaival szemben. Ugyanilyen hang­nemben beszél a nyilatkozatról Fran­ciaország külügyminisztériumának szóvivője. De ugyanez a szóvivő, valamint számos francia újság kénytelen volt elismerni, hogy Pineau, Fran­ciaország külügyminisztere már­cius 27-én kijelentette a parla­mentben: Franciaországnak esze­­ágában sincs visszavonni azt az ígéretét, hogy katonai segítséget nyújt Izraelnek. A l’Humanité hangsúlyozza, hogy a TASZSZ nyilatkozata teljesen indo­kolt és emlékeztet az izraeli kormány­főnek arra az interjújára ,amelyet nemrég a France Soir.című lapnak adott. Egy újabb közel-keleti katonai konfliktus kirobbanásának lehetősé­géről beszélve, Ben Gurion ebben az interjújában elismerte, hogy a had­műveletek újrakezdésének esetén, szá­mít „más hatalmak aktív segítségé­re”. „Mi mással magyarázható ez a meggyőződés, kérdi a l‘Humanité, ha nem Bourges-Mannoury honvédelmi miniszternek a francia hatóságok ne­vében vállalt kötelezettségével, amely­ről két héttel ezelőtt értesítette Ame­rika ideiglenes ügyvivőjét is, neveze­tesen, hogy légihaderőnk kész támo­gatni Izrael hadműveleteit Egyiptom ellen?” A l’Humanité hangsúlyozza, hogy a TASZSZ nyilatkozata fontos szerepre hivatott a közel-keleti bé­ke fenntartásában és felszólítja Franciaország közvéleményét, fog­laljon határozottan állást egy újabb katonai kalandban való részvétel ellen. Nasszer újból visszautasította Amerika beavatkozását A newyorki sajtó megtorlással fenyegetőzik következőket is: „Bizonyosak lehetnek felőle, hogy bennünket nem félemlíte­nek meg sem fenyegetéssel, sem nyo­mással. Mi nem adjuk meg magunkat. Baráti kapcsolatot akarunk fenntartani az Egyesült Államokkal, de minden kényszer nélkül Mint az International News Service hírügynökség tudósítója jelenti, Nasz­­szer Egyiptomra nézve sértőnek minő­sítette az USA határozatát az asszuá­­ni gát ügyében és a következőket mondotta: „Amikor éhínség fenyege­tett bennünket, az USA nem akart kőolajat és búzát szállítani nekünk, az oroszok viszont hajlandók élelmi­szert, gyógyszert és más árukat kül­deni.” A szuverén jogait és függetlenségét védelmező Egyiptom álláspontja elé­gedetlenséget váltott ki az amerikai sajtóban­ Több újság nyíltan követeli, hogy az amerikai kormány fokozottabb nyomással kényszerítse Egyiptomot az amerikai parancs elfogadására-A New York Herald Tribune például azt írja, hogy az USA vezetésével az ENSZ ben és azon kívül az erkölcsi és gazdasági nyomás egész rendszerét kell megszervezni ebben a „nyugtalan térségben". A New York Times szerkesztőségi cikkében szintén megtorló intézkedé­sekkel fenyegeti Egyiptomot. Az International News Service ENSZ-tudósítója a New York Journal American című lapban közölt cikké­ben azzal fenyegetőzik, hogy az ENSZ karhatalmi egységei legkevesebb négy vagy öt évig maradnak Egyip­tomban. Hamilton, a New York Times tudó­sítója nyilván Egyiptom megfélemlí­tése céljából olyan hatáskört tulajdo­nít az ENSZ-csapatoknak, amire sen­kitől sem kaptak megbízást. Azt állít­ja, hogy az ENSZ-csapatokat Egyip­­tomban arra kell felhasználni, hogy a szuezi kérdést, Egyiptom érdekeit figyelmen kívül hagyva, az USA igé­nyeinek megfelelően rendezzék. NEW YORK (Agerpres):— Nasszer elnök a minap Kairóban sajtóértekez­letet tartott. Az értekezleten 30 ame­rikai szerkesztő és tudósító vett részt. Beszédéről az összes lapok feltűnő helyen számolnak be. Nasszer elnök a sajtóértekezleten egyebek közt ki­jelentette: „Az USA tönkre akar ten­ni bennünket, ezzel szemben a Szov­jetunió segíteni akar rajtunk “ A Daily News kairói tudósítójának közlése szerint Nasszer kijelentette a A bermudai értekezlet közleményéből... Noha merültek fel bizonyos ellen­tétek ... a Közel-Kelet kérdéseiben azo­nos a nézőpontjuk ... . s teljes egységben fognak együttműködni a jövőben is (Nic. Nicolaescu rajza) 1857. április 2., kedd Mihelyt a többi hatalom is kötelezettséget vállal erre A Szovjetunió nyomban beszünteti az atomfegyver-kísérleteket Szovjet-japán jegyzékváltás MOSZKVA (Agerpres), a TASZSZ. A Szovjetunió Külügyminisztériuma közleményt adott ki a nukleáris kísér­letek ügyében lezajlott japán-szovjet jegyzékváltásról. Japán moszkvai nagykövetsége már­cius 9-i jegyzékében rámutatott arra, hogy a szovjet kormány nem értesí­tette előre, amikor nukleáris kísérletet hajtott végre, csupán utólag közölt annyit, hogy a kísérletek megtörtén­tek. A japán kormány jegyzékében fel­említette a nukleáris kísérletek káros hatását és arra kérte a szovjet kor­mányt, hogy a jövőben szüntessen be mindenféle nukleáris kísérletet. A szovjet Külügyminisztérium vá­laszjegyzékében a következők álltak: A Szovjetunió álláspontja az atom- és hidrogén f­egy­ver eltiltásának kérdé­sében köztudomású. A szovjet kor­mány állást foglalt és, állást foglal az atom- és a hidrogénfegyver teljes el­tiltása mellett. A szovjet kormány szükségesnek tartja az atom- és hid­­rogénfegyver használatának eltiltását, e fegyverek gyártásának megszünteté­sét, e fegyverek kirekesztését az álla­mok fegyverzetéből; szükségesnek tartja az atom- és hidrogénfegyverek­kel való kísértetek azonnali megszünte­tését. Ebből a célból a szovjet korr­mány ismételten megfelelő javaslato­kat terjesztett a többi állam elé meg­vizsgálás végett. Az atom- és hidrogénfegyverrel való kísérletek mielőbbi megszüntetése érdekében a szovjet kormány indítvá­nyozta, hogy sürgős megoldás céljából ezeket a kérdéseket az általános le­szerelési programtól elkülönítve vizs­gálják meg. A szovjet kormány sajnálattal álla­pít­ja meg, hogy az ENSZ közgyűlés II. ülésszakán a japán küldöttség nem támogatta az atom- és hidrogénfegy­verekkel való kísérletek megszünteté­sére vonatkozó szovjet javaslatot. A japán küldöttség ehelyett a kanadai és a norvég küldöttséggel együtt ja­­vaslatot terjesztett elő arra vonatko­zólag ,hogy idejében jelezzék az ENSZ-ben az atom- és hidrogénfegy­­verek kísérleti robbantását, jóllehet teljesen világos, hogy ez a javaslat semmivel sem oldja meg az ilyen fegy­verekkel való kísérletezések beszünte­tését és nem hárítja el e kísérletezések káros következményeit. Sőt, mi több, e javaslatnak a jóváhagyása csak iga­zolná a további kísérletezéseket az atom- és hidrogénfegyverekkel. Csupán az a tény, hogy a nyugati hatalmak visszautasították a szovjet javaslatokat, kényszerítette a Szovjet­­­­uniót arra, hogy­ biztonságának meg­­szi­lárdhttta “'érdekében kellő figyelmet szenteljen a* atom- ,és hidrogén f­egy­­­•vérrel való kíérletígérre. Ismeretes, hogy a Szovjetunió ilyen tipusú fegy­verekkel való kísérletezés esetén — amelyeket határain belül hajt végre —minden szükséges óvintézkedést megtesz a robbantások káros­ következ­ményeinek elhárítására. A Szovjetunió — hangzik a jegy­zékben — azonnal beszünteti atom- és hidrogénfegyver kísérleteit, mihelyt a többi hatalom is kötelezettséget vál­lal erre.A szettjét kormány ezzel kapcsolat­ban annak a reményének ad kifejezést, hogy a japán kormány támogatni fog­ja az atom- és hidrogénfegyverekkel való kísérletezések azonnali beszünte­tésére vonatkozó szovjet javaslatot. A bermudai határozatok vitája az angol alsóházban Súlyos helyzetben a HacHiHan-kormány LONDON (Agerpres).­­ Április elsején délután az angol alsóházban megkezdődött a vita a Bermuda-szige­­teken megtartott angol-amerikai tár­gyalások eredményéről és a MacMillan kormány általános politikájáról Lon­doni politikai megfigyelők hangsú­lyozzák, hogy a viták olyan időpont­ban kezdődtek, amikor a konzervatív kormány rendkívül nehéz helyzet előtt áll. A United Press hírügynökség tu­dósítója rámutat arra, hogy MacMil­­lannak nemcsak a laburista ellenzék támadását kell kivédenie, hanem a saját pártján belül is lázadás veszélye fe­nyegeti. A tudósító hozzáteszi, hogy bizonyos londoni politikai körökben Lord Salis­­burynek, a miniszterelnök felsőházi helyettesének lemondása a kormányon belüli mély szakadást tükrözi. A po­litikai hírmagyarázók kidomborítják, hogy a nagyméretű angliai sztrájkok szintén veszélyeztetik a kormány hely­zetét Az április 1-i délutáni ülésen elő­­ször MacMillan miniszterelnök és Gaitskell, a laburista ellenzék vezető­­je mondottak beszédet. Kémeket tartóztattak le Csehszlovákiában Kiutasították az izraeli követség egyik titkárát PRÁGA (Agerpres).­­ Mint a CE­TERA jelenti, a csehszlovák állam­­biztonsági szervek letartóztatták V. Vesely amerikai kémet, a prágai te­levízióállomás alkalmazottját. Veselyt az amerikai kémszolgálat egy nyugatnémetországi utazása al­kalmával szervezte be Vesely Már­­ia-Frankfurtban találkozott az ame­rikai kémszolgálat két ügynökével, Katekkel és Elwooddal,­ akiktől kém­­megbizatásokat kapott és azt az uta­sítást, hogy lépjen érintkezésbe az USA prágai nagykövetségének katonai attaséjával. Veselý nagy pénzösszeget vett fel gazdáitól. A pénz ellenértékeként a­­datokat kellett gyűjtenie a katonai egységek elhelyezéséről, a lakosság hangulatáról, a mezőgazdaság és a gazdasági élet helyzetéről stb. Az a­datokat az amerikai kémszolgálatnak továbbította. Vesely töredelmes beismerő vallo­mást tett. A csehszlovák állambiztonsági szer­vek Veselyn kívül a napokban őrizet­be vettek egy több személyből álló cso­portot is, amely ugyancsak kémérte­süléseket szolgáltatott ki külföldi álla­mok képviselőinek. Március 27-én őri­zetbe vették Mese Schatzot, Izrael prágai követségének irattári titkárát, aki a vizsgálat megállapítása szerint az említett csoportnak kémjel­lgű ada­tokért nagy pénzösszegeket fizetett ki. A csehszlovák külügyminisztérium azzal a kéréssel fordult az izraeli kö­vetséghez, hogy Mose Schatz azonnal hagyja el Csehszlovákia területét, mert ez a tevékenység összeférhetetlen egy külföldi diplomáciai hivatalban betöltött tisztségével. Fasiszta tüntetés Párizsban PÁRIZS (Agerpres).----A párizsi Etoiles téren, az Arc de Triomph előtt és a Champs Elysées-n március 30- én leszerelt reakciós katonák és fel­forgató egyének tüntetést rendeztek azzal az ürüggyel, hogy kilenc hónap­pal ezelőtt Dél-Marokkóban eltűnt Moureau francia százados. A tüntetők fasiszta jelszavakat hangoztattak, ka­tonai felkelésre uszítottak, követelték a kommunista párt betiltását, a parla­ment feloszlatását, betörték több üzlet­­kirakatát, felgyújtottak néhány gép­kocsit és kézigránátokkal több embert "m­egsebesittttek.­­ f A rendőség közbelépett s több hu­ligánt letartóztatott. Amerika katonai felderítésre akarja felhasználni a mesterséges bolygókat LONDON. (Agerpres.) —­­A Daily Telegraph and Morning Post washingtoni tudósítója jelenti, hogy értesülése szerint az amerikai Tengerészeti Minisztérium szerződést kötött egy mesterséges bolygó meg­szerkesztésére katonai felderítő célok­ra .A tudósítás szerint a bolygóról fényképfelvételt lehet majd készíteni a föld bármely részéről. Mint a tudósí­tó írja, a bolygót mintegy két éven belül készíti el a kaliforniai Lockhead Aircraft repülőgépgyár távvezénylésű lövedékeket gyártó részlege. A Glenn L. Martin amerikai repü­­lőgépgyár, képviselője bejelentette, hogy több tudós Baltimoreba utazik, hogy ott tanulmányozza egy másik mesterséges bolygó terveit. A tudomá­nyos célokra szánt készülék 2000 mér­földnél nagyobb magasságot is elér­het. . .­ . Francia „hajó-hadgyakorlat“ az algériai partvidéken ALGÍR. (Agerpres.) — A France Presse hírügynökség je­lentése szerint egy francia hajóraj, a­­mely az elmúlt héten a Földközi-ten­geren hadgyakorlatokat folytatott, március 30-án Algír kikötőjébe érke­zett, ahol 2—3 napig marad. A hajó­raj a jövő héten „harci gyakorlatot” végez Algéria partvidékének közelé­ben. A hajóraj két cirkálóból, hat kí­­sérőhajóból és egy tengeralattjáróból áll. Megalakult Thaiföld új kormánya BANGKOK. (Agerpres.) — Március 30-án Pibul Songgram mar­sall elnökletével megalakult Thaiföld új kormánya. Az új kormány összeté­tele hasonló a választások előtti kor­mányéhoz. Tagjai többek között Fao Sriyanond — a thaiföldi rendőrség volt főigazgatója —, aki belügyminisz­ter lett? Sárit­ Thayarat, aki az állam­védelmi tárcát kapta és Wan Waitha­­yakon, aki továbbra is külügyminisz­ter maradt. Az új kormány megalakulása után Pibul Songgram miniszterelnök nyilat­­kozatot adott és ebben hangsúlyozta, hogy az új kormány politikája azo­nos az utóbbi­ években vezetése alatt álló eddigi kormányok politikájával. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bukarest Piata Szinteki Nr. 1. — Telefon 7.42.29. — Előfizetések a postahivataloknál, levélhordóknál és a vállalatok önkéntes lapterjesztőinél. — Nyomda: Combinatul Poligrafic Casa Scintell „I. V. Stalin“ STAS —5432 —52­3

Next