Előre, 1957. augusztus (11. évfolyam, 3040-3064. szám)
1957-08-01 / 3040. szám
2 Új színművek az októberi évfordulóra — A PRAVDA ankétja — A szovjet dolgozók kimagasló munkasikerekkel készülnek az Októberi Szocialista Forradalom méltó megünneplésére. A sajtóban megjelenő levelek, cikkek és tudósításokírről tanúskodnak, hogy ez a készülődés össznépi mozgalommá lett. Hivatásuk teljes tudatában fokozott alkotó tevékenységet folytattak a kultúra munkásai. Írók, képzőművészek, zeneszerzők új művekkel gazdagítják a szovjet kultúra kincsesházát. „Min dolgozik az októberi évfordulóra?“ — ezzel a kérdéssel fordult a Pravda szerkesztősége több neves drámaíróhoz. Alább közöljük az Írók kivonatos válaszait. NYIKOLAJ POGOGYIN a Lenintrilógia harmadik színdarabján dolgozik A szovjet állam megteremtője életének utolsó szakaszából merítette tárgyát. A Majakovszkij Színház mutatja majd be a darabot. A Moszfilm stúdió Szergej Jutkevics rendezésében filmre viszi Pagogyin Leninről szóló egyik novelláját. 1. POPOV szintén Vlagyimir 11-sics Lenin alakját mintázza meg Tavaszi vihar című darabjában. A cselekmény az első orosz forradalom előtti időszakban (1900—1905) játszódik le. Az ,Jsskra“ megjelenésének, a bolsevizmus megszületésének évei ezek. A színmű bemutatja a párton belüli frakcióharcokat, s ennek megfelelően a színpadon megjelennek a különböző nézeteket valló történelmi személyiségek is. B. ROMASOV színdarabja, melynek címe: Riadó a hegyekben, a polgárháború éveit idézi egy északkaukázusi nyaralóvároskában. A vörös hadsereg alakulatainak harca a fehérgárdistákkal adja a darab történeti hátterét. KONDRAT KRAPIVA bielorussz író, a Nagy Honvédő Háború névtelen hőseinek állít emléket. Nemcsak a frontokon folyt a harc, hanem a front mögötti, a fasiszták által elfoglalt területen is. A lakosság támogatta a partizánokat, az üzemekben ahol a németek fegyveres felügyelete alatt dolgoztak, szabotázsakciókat, szerveztek és hajtottak végre. Igen sokan elestek ebben a küzdelemben, mely gyengítette a fasiszta hadigépezetet. Ez a mindennapos „szerény“ munka — írja Krapiva — bátorságot, hősiességet követelt. Erről írok darabot a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójára. D. SCSEGLOV azt írja válaszában, hogy több évvel ezelőtt megismerkedett Marx és Engels gazdag levélhagyatékával. A levelek lebilincselték, magukkal ragadták. A legapróbb részletekig megismerkedett a két kimagasló férfiú életével. Ekkor született meg benne az a gondolat, hogy színdarabot ír. Marx Károlyról és koráról. A levélanyag tanulmányozása több évet vett igénybe. A Nagy Honvédő Háború egy jó időre félbeszakította a munkát. A darab legutolsó változata elveszett. Mikor 1949-ben újra munkához fogott, egy szűkebb periódus, éspedig az 1862— 1861 közötti időszak színpadi ábrázolásánál kötött ki. ‘ ANATOLIJ SZOFRONOV nemrégen fejezte be új színművét, melynek cselekménye 1956 tavaszán bontakozik ki egy tartományi székhelyen a XX. pártkongresszust követő első hónapokban. Az író célja bemutatni, mint láttak alkotó munkához a kongresszusi határozatok hatása alatt olyan emberek, akik különböző okoknál fogva jóideje nem vettek már részt az alkotó munkában és a társadalmi életben. Ezt a darabot az Akadémiai Kis Színházban mutatják majd be. Ezenkívül Szofronov egy új vígjáték megírásához fogott. Tárgyát a kubáni kolhozparasztok életéből merítette. A vígjáték középpontjában egy fiatal, okos és vonzó aszszony, a traktorosbrigád szakácsnője áll. JEVGENYIJA ANUCSINA háromfelvonásos drámájának címe: Az Irtis utcai ház. A mű az 1919-es omszki eseményeket eleveníti fel. A vörös hadsereg csapatai váratlanul átkelnek az Irtis jegén, és rövid harc után a város urai lesznek. A színpadi cselekmény mindhárom felvonása a címben szereplő Irtis utcai házban bonyolódik le. A darab hősei kemény harcot vívnak az ellenséggel és győztesen kerülnek ki az összecsapásból. Az írónő egy család sorsán keresztül mutatja be a régi világ összeomlását és a születő új ember nagy távlatokat sejtető, első tetteit. V. ROZOV a Központi Gyermekszínház részére ír darabot. A munka befejezéséhez közeledik. Címe: Az öröm keresésében. Főhőse egy 15 éves fiú. A cselekmény napjaink Moszkvájában játszódik le. JULIA VANAG forgatókönyvvel készült a nagy évfordulóra. Nemrég hagyta el a stúdiót „A felhők fiatytyacsapata felett“ című film, melyet Vanag irodalmi forgatókönyve alapján rendeztek. Új filmje a lett forradalmi katonáknak állít emléket. Bukarest népi táncegyüttesének óriási sikere Franciaországban A franciaországi Quimpere-ben ünnepélyes keretek között folynak a „Fetes de Cormuailles“ elnevezésű művészi rendezvények. A bukaresti népi táncegyüttes — amely részt vesz a rendezvényeken — hatalmas sikert aratott. A város zászlódíszbe öltözött utcáin vasárnap a népi tánccsoportok díszfelvonulást tartottak. A menet élén a román tánccsoport haladt. Az utcán fölsorakozott mintegy 150.0O0 főnyi tömeg lelkesen éltette Romániát és a román-francia barátságot. A vasárnap esti előadáson mintegy 200 népi csoport 5000 táncosa szerepelt. A túlzsúfolt program miatt a csoportoknak csupán 8 percnyi szereplést engedélyeztek. A román táncosok művészete olyan elragadtatást váltott ki, hogy számukra több mint félórás szereplést engedélyezett a rendezőség. A román műsorszám befejezése után a közönség még hosszú ideig skandálta „Les Roumains!“ „Les Roumains!“ Az előadást a francia, angol, nyugatnémet, svájci és spanyol rádió és televízió is közvetítette. A román tiéd tánccsoport számairól filmet is készítettek. Sokezren fogyasztják a friss, higiénikusan kezelt pasztörizált tejet. Nagyváradon például nincs olyan városnegyed, ahol egyiket tejcsarnok nevernte és amelyben 4—500 liter tejet alig egy-két óra alatt szét ne mérnének. Akik a tejet ismerik, fogyasztják tudják róla, hogy ízletes, tápláló, csak elenyészően ritka esetekben nagy melegekkel romlik meg s hogy oly vastag a „pillére", amilyent akármilyen „biztos” háztól kapott tejen sem lehet tapasztalni. Időnként itt-ott mégis akadnak gáncsoskodók akik azt mondják például hogy műtej — ? —,lefölözött tej, tejporból készült tej ,stb- az, amit az állami kereskedelem hoz forgalomba. Nos nézzük meg mennyire igaz ez a feltevés, oszlassuk el a kételkedők gyanúját, látogassuk meg a tejkiindulási pontját, a vajgyárat, ahol ebben az esztendőben több mint 4 millió liter tej átvételére (a múlt évben csak 2 és negyed millióra) és feldolgozására vállalkoztak a gyár dolgozói. A VAJGYÁRBAN vállalták, hogy augusztus 23-ra 10 tonna túrófélét adnak terven felül és 100 ezer lej megtakarítást valósítanak meg. Ezeket Botis Sever termelési főnök mondja el két tejeskannákkal megrakott teherautó érkezése között. Legfőbb gondja most a falvakból érkezett tej átvétele és a pasztörizált tej útnak indítása az üzletek felé. A termelést úgy szervezték meg a gyárban, hogy a tej egyetlen métert sem tesz meg hasztalanul. Első állomása a korszerűen felszerelt laboratórium, ahol Danciu Joan laboráns ellenőrzi a zsírtartalmat és más tulajdonságokat- Két egészségügyi iskolát végzett fiatal lány, Dreve Arna és Halber Klára segít a laboratóriumi munkában. Most például éppen a próbákat végzik a tucatjával érkezett tejeskannáknál. Nem nehéz a feladatuk, mert futószalagért jönnek a kannák, mégis szaporán kell járjon a kezük, ha egyet sem akarnak elszalasztani, és ha a versenyben nem akarnak lemaradni, mert tőlük is függ, hogy a tejszekció eleget tud-e tenni a vállalásának. Csak miután minden kanna tej tisztaságáról és előírt zsírtartalmáról meggyőződtek, azután ereszti tovább egy percenként 6 ezres fordulatszámú gépre, amely minden szennyeződést, kilök a tejből. Ez a gép, amely szinte szünet nélkül működik most is zug, zakatol, nyomja a tejet a pasztörizáló felé, ahonnan 85 fokos felhevítés és teljes lehűlés után már mehet a fogyasztók-hoz. Tehát sehol sem fölözték le a tejet. Bartha Ferenc, a tejszekció mestere, aki ezt a murakát irányítja, szintén versenyben van és felel a tej minőségéért. VERSENY FOLYIK most az egész gyárban. Szekcióként mérik össze erejüket, hogy ki mire képes. Egyelőre a túróosztály dolgozói az elsők, utánuk a tej- és vajszekció következik. Persze közös a céljuk, mert közösen tették a fogadalmaikat is és a fogadalmak teljesítése alól nem kivétel az adminisztratív és szállító személyzet sem. A szállítók például úgy segítik elő a gyár teljesítményének fokozását és az önköltség csökkentését, hogy jobban kihasználják a rendelkezésükre álló ,10 teherautót. Mostanában már egyáltalán nem vesznek igénybe magánfuvarozást, sőt a vasúti szállítást is kiküszöbölték. Ez a magyarázata, hogy január 1 és július 20 között, főként a szállítás jobb megszervezésével csaknem 500 ezer lejt takarítottak meg. Bizakodnak is benne, hogy augusztus 23-ig a most vállalt 100 ezer lejt is megtakarítják. A GYÁR MÁSIK OLDALÁN is teherkocsik várakoznak ám azzal a különbséggel, hogy nem hoztak, hanem vinni akarnak. Igyekeznek is a rakodómunkások, akiknek szaporán jár kezükben a pasztörizált tejjel megtöltött sokszáz kamra. Egy-egy autóra 50—60 kanna is kerül, a megrakott autók helyébe üresek állanak. És ez így megy napról napra, hétről-hétre. Az ütem szüntelenül fokozódik. Ez év első felében például csak tejből közel 300 ezer litert küldtek terven felül az üzletekbe. Vajból 23 ezer, túróféleségből 84.500 kilóval szállítottak többet, mint amennyit tervük előírt. Az augusztus 23-ra indult versenynyel is azt akarják elérni, hogy a városi dolgozók igényét még jobban, még tökéletesebben kielégítsék. Bíznak benne, hogy nem is maradnak szégyenben. MESZNER JÓZSEF A régeni IFIL orvosi rendelője a kőhalmi gép- és traktorállomásról Fura érzés az, amikor a mesterembert, akinek se valamirevaló műhelye, se szerszáma nincs, jó munkájáért mégis megdicsérik. Ilyesmi történt Sztálin tartományban a kőhalmi gép- és traktorállomással. Mert noha még 1952- ben megalakult, az építési vállalatok jóvoltából úgyszólván még ma sincs fedél a feje felett. Aztán a gépek minőségéről is eshet egy-két szó. De kezdjük az elején. Abban az esztendőben az újságok rövid hírben számoltak be arról, hogy Kőhalmon új gép- és traktorállomás létesül. Az emberek elégedetten vették tudomásul, hogy újabb egységgel bővül mezőgazdaságunk szocialista szektora. Kőhalmon felépül a gépállomás minden tartozékával együtt, nekiállnak szántani, vetni, aratni, s egy lépéssel ismét közelebb kerülünk célunkhoz, a szocializmushoz. Persze így lett volna rendjén, de nem egészen így történt. Az alábbiakban megkíséreljük kideríteni, miért. Egy keményfejű székelyt, Kertész Jánost nevezték ki az új GTA igazgatójául. Mint régi vasmunkás és mozgalmi harcos, bizonyára gyorsan beletanul, s ha valahol elakad, majd megsegítjük — gondolták az illetékesek és nem gondolkoztak rosszul. Az újdonsült igazgató maga válogatta össze munkatársait. Így került az állomásra Kadácsi Árpád főgépész, Maniu Alexandra főmérnök és Sadler Georg építészmérnök. Mindhárman becsületes emberek, mesterei szakmájukra. Úgy látszott, simán indul a dolog de már a kezdet kezdetén meggyűlt a bajuk. Az állomás helyét illetékes adminisztratív szervek olyan helyen jelölték ki, ahol a Homoród patak évente legalább kétszer elönti a környéket. A GTA vezető kollektívája megtekintette a kijelölt helyet és kijelentette : — Már pedig ide nem építünk ! — Már pedig ide muszáj — kötötték meg magukat „illetékesek“. Hosszas vita és meddő levelezgetések után az igazgató kocsiba gyömöszölte az igazság kiderítésére alakult bizottságot és kivitte a helyszínre. — Fordulhatunk vissza — mondotta a bizottság, amint rátekintett a félméteres vízzel borított területre — kár volt a sok irka-firka, huzakodásért. Így került aztán a GTA mai, nagyon megfelelő helyére. Neki lehetett fogni az építkezésnek. A terv megvolt, s kivitelezését a Tartományi Helyi Építkezési Vállalatra bízták. Nem tudni miért, de nem is fontos, hogy később a szebeni ICAZ vette át az építkezést, amely később TIF -é (Trustul de Inbunatatiri Funciare) alakult. Ma is 5 építi. Mert a gép- és traktorállomás, amelynek építését 1953 nyarán kezdték meg és terv szerint 1954-re el kellett volna készüljön, még a mai napig sem épült fel teljesen. Hosszan fel lehetne sorolni, miért nem érnek a végére az építkezésnek, de előbb vegyük elő a fényképezőgépet és rögzítsük, mi is van itt. I. felvétel, amely bemutatja az épületeket Innen a dombtetőről szépen be lehet látni az egész telepet. Elől csinos irodaépület, tőle balra két, egyenként 50 ember szállásául szolgáló kollektív lakás, mögötte öt elkészült és egy épülőfélben levő családi ház, tizenkét lakással, jobboldali szemet gyönyörködtető fürdő, mellette csinos kantin, a tér szélén pedig fűtő- és kenőanyagraktárak. Ezek mögött tágas javítóműhely, mellette járműmosó betonállvány, ez után sorakozik egy 32 traktort befogadó gépszín, mögötte egy 10 cséplőgép számára épült másik Szin, ezektől balra egy sima lap, ahol (majd ha elkészül) az időjárás viszontagságait bíró gépeket tartják. A háttérben magasan emelkedik ki a víztorony, mögötte, a domb alján három zárt, bekerített kút, szivattyúházak. Az egészet középen fiatal facsemetékkel szegélyezett út szeli át, amelyből odébb mellékutak kötik össze az épületeket. A madártávlatból készült kép olyan szocialista egységet ábrázol, amelyre joggal lehetünk büszkék. Egyike az ország legjobb gép- és traktorállomásainak. Most pedig tekintsük meg őket egyenként. A bejárati főút macskakövekkel kirakva, kaviccsal, homokkal beszórva, lehengerelve olyan, ahogy az a könyvben meg van írva. Ezzel talán nincs baj. — Dehogy nincs — mondja Sadler Georg építészmérnök. — Már szinte átvettük, amikor egy cséplőgép érkezett haza. Amint a traktor a cséplőgépet rávontatta az új útra, nyomban tengelyig süllyedt el benne, pedig sár se volt. Természetesen az utat nem vettük át. Most csinálják másodszor, remélhetőleg jobban. A cséplőgépszínhez érve nincsen szükség kérdezősködésre. A négy méter magas, 12 centiméter vastagságú kapukat helyenként még tartja az ujjnyi vékony sarokvas, de a legtöbb helyen szárnyaszegetten csüngenek. A kapuéleket borító bádoglemezek úgy vannak felszegezve, hogy attól valamirevaló mesterember hányingert kap- Nyilván ezt sem lehetett így átvenni. A járműmosó betonállvány már szép munka. Át is vették. De előzőleg ezt is újra kellett cementezni, mert az eredeti nem bírta kivárni az átvevő bizottságot, magától lemállott. A műhelyépület ma is úgy fest, hogy gondolkodás nélkül elhittük, amikor az igazgató azt állította, hogy a traktorosok a legcsikorgóbb hidegben is inkább a szabad ég alatt dolgoztak. Félóra munka, tíz perc melegedés... De a gépeket kijavították és — jól ! A vizet ma is szekérre szerelt hordóban szállítják a három kilométerre fekvő faluból. Mert a víztornyot, a kutakat, szivattyúkat és a vízvezetéket, valamint a csatornákat még nem vették át. Az egész állomás ugyanis alá van csatornázva. Annyit már tudnak, hogy a csatornákon a víz nem folyik le. A tervezők, (vagy talán a kivitelezők) megfeledkeztek arról, hogy a víz általában lefelé szokott folyni. Az átvevő bizottságnak már előre borsózik a háta, amikor a vízvezeték átvételére gondol. A többi épületet a bizottság átvette, miután a vadonatúj épületeken elvégezték a szükséges tatarozásokat. A házakat fedő aszbocementcserepek például nem bizonyultak vízhatlanoknak. Mindenütt becsurgott az eső. Végül rájöttek, hogy rosszul rakták. A kályhákat felrakták egyszer, nem működtek. Aztán felrakták másodszor, de még akkor se voltak hajlandók fűteni. Majd harmadszor is nekirugaszkodtak. Végül is az átvevő bizottság fogyott ki a türelemből. Az ablakokon mindenütt tenyérnyi rések... Csekélység ! Az ilyesmiért már nem is szóltak. A fürdő vakolásának 20 fokos hidegben fogtak hozzá. Amikor az idő felengedett, a vakolat lehullott. Ezt is újra kellett csinálni! De minek folytassuk ? Külön fejezetet lehetne írni arról, hogy az építkezéshez szükséges faanyagot (csapnivalóan rosszat) Nagyvárad tartományból cipelték ide, holott ide alig 20 kilométerre jobbat kaptak volna sokkal olcsóbban. A követ az innen 255 kilométerre eső Hátszegről szállították. Vajon nem tudták, hogy a GTA-tól egy hajításnyira van a híres alsórákosi kőbánya? A fedőcserepet a Bánságból, kerek 471 kilométernyiről szállították teherkocsikon úgy, hogy az autó üresen futott oda, s 2.000 cseréppel megrakva jött vissza. Ezek után senki se csodálkozzék azon, hogy az igazgató dühösen vakarja gondoktól meggyérült rőt üstökét és azt mondja, hogy abból a pénzből, amit a TIF ilyen haszontalanul az utcára szórt, talán két tökéletesen felszerelt gép- és traktorállomást lehetett volna felépíteni. De lehet, hogy hármat is. Persze fel lehetne tenni a kérdést: személy szerint ki felel mindezért. Erre talán a TIF igazgatósága tudna válaszolni Eddig ugyanis négyszer váltották le az építésvezetőt, s mindegyik az elődjére igyekezett hárítani az ódiumot. II. felvétel: A gépek A gépparkot rögzíti fényképezőgépünk. Az állomás 44 traktora, 32 cséplőgépe 44 traktorekéje és egyéb gépi felszerelése dicsőségére válik a gyermekcipőből alig kinőtt fiatal mezőgazdasági gépgyártásunknak. Hanem egyes arató-kévekötő gépekkel már bajok voltak, mert azok csak arattak, kötözni nem voltak hajlandók. A gépekkel érkezett Vásznak viszonylag eleget tartottak, de miután elkoptak, a sztálinvárosi központi raktárból silány minőségűt kaptak utánpótlásként. Itthon benéztünk a Semanatoarea gyárba s megérdeklődtük, mi az oka annak, hogy az itt készült arató-kötözőgépek közül egyesek nem kötöznek? Zorca elvtárs, aki ezzel a kérdéssel foglalkozik, kijelentette, hogy ebben az évben csupán két helyről érkezett be panasz. Az idén tudniillik. És ezelőtt egy-két évvel? ... Aztán kiderült, hogy az 1954-ben gyártott arató-kötözőgépek nem voltak éppenséggel a tökéletesség mintaképei. Bizony a varrógép szerkezetével rokon kötözőfej néha „elsikerült“, s volt úgy, hogy a gép és traktorállomások szakemberei tovább rontották a dolgot. Persze csak helyenként. Az edzéssel is akadt némi baj, a golyóscsapágyak sem állták ki minden esetben a teherpróbát. Tavaly aztán szakértő csoportok utaztak el az állami gazdaságokba, gép- és traktorállomásokra, ahol helyben modernizálták a kötözőfejeket, a régieket jórészt újakkal cserélték ki. Szóval, a gépek körüli hibák helyrejönnek. Tény, hogy hazai mezőgazdasági gépgyártó iparunk az utóbbi négy év alatt nem kevesebb mint 5.000 aratógépet gyártott és ebben az évben háromszor annyi mező- gazdasági gépet gyárt, mint 1956-ban, s ez nagy eredmény. Végül pedig nézzük meg, kik dolgoznak, kik küzdenek a terv teljesítéséért ezen a gépállomáson, amelyik a tartományban ilyen körülmények között is a második helyre küzdötte fel magát. III. felvétel: Az emberek A kőhalmi gép- és traktorállomáson az igazgatóval, főmérnökkel, főgépésszel, a brigádvezetőkkel, szerelőkkel és a 44 traktoristával együtt 121 ember dolgozik. A már előbb említett törzsgárda — meg az időközben felmerült nehézségek — kiváló szakembereket neveltek a GTA egész személyzetéből. Gyenge persze itt is akad, de döntő többségük lelkiismeretes, jól képzett mesteremberré és helyét megálló, fegyelmezett emberré nevelődött. Czerják Attila esztergályos, aki mindössze 23 éves, ötletes újításaival, találmányaival eddig is nehéz pénzeket takarított meg a GTA-nak. A falvakban szétszórtan dolgozó traktorosokról is elismeréssel beszélnek mind az állomáson, mind a falvakban. Bálint János Szászkereszturon, Simén András Soványságon, Zerbes Oswald Benén, Martini Georg Szászkereszturon, Kádár András Kóboron, Voinea Gheorghe Benén, Ulite Gheorghe Páloson és a többiek mind derekasan helytállnak, munkájuk, becsületük ellen nem hangzik el panasz. Viharban, fagyban, sárban, vagy tikkasztó hőségben dolgoznak nehéz terepen. Míg a síkvidéki traktorosok hat hektárral is végeznek, ám ezek hárommal is alig birkóznak meg. Igaz, hogy a nehéz terepért 20 százalékos felárat kapnak, de még így is hátrányosabb helyzetben vannak. Ennek ellenére 4 százalékkal csökkentették az önköltséget, a munkatermelékenységet pedig 2 százalékkal növelték. Ennek megfelelően a GTA dolgozóinak áprilisi átlagkeresete 816 lejre emelkedett a márciusi 756 lejjel szemben. Egy traktoros most megkeresi a havi 1.200 lejt is. Tervüket is rendszeresen túlteljesítik. A nyári kampány szerződéskötési tervét eddig már 140,7 százalékra teljesítették, s nem kétséges, hogy a munkaterv teljesítésénél sem maradnak szégyenben. Mert ezek az emberek megtanultak küzdeni. A végzett munka minőségéről pedig csak annyit, hogy az állomás még 8 traktort és 10 cséplőgépet kért. Ez nyilván azt jelenti, hogy a rajon gazdaságai meg vannak elégedve a munkával, s a jövőben többet akarnak végeztetni a gép- és traktorállomással. Milyen öröm lenne számunkra, ha a TF építési vállalatról is ezt írhatnánkmeg ! TIBOLDI BÉLA ELŐRE ZSÁKBAMACSKA Teherkocsi fékezett a balavásári szövetkezet épülete előtt. Árut hozott a rajoni központból. Molnár László boltkezelő eléje sietett és örömmel üdvözölte a gépkocsi vezetőjét. Már várta az árut. Egyszerre lelohadt azonban arcáról az öröm, amikor látta, hogy jóval több árut raktak le, mint amennyit megrendelt. — Ez az egrestőieké, amaz a kiskendieké, meg a nagykendieké, és a fültelkeséké — mutatott a ládák egy részére a gépkocsivezető. S már indult is tovább. — Majd utána jönnek az ottani üzletvezetők — tette hozzá az árukísérő. S ha Molnár László bosszankodott amiatt, hogy felesleges munkát adott neki a rajoni központ, mennyire boszszankodhattak az egrestői, kiskendi, nagykendi és fültelkei boltkezelők, amikor Balavásárra kellett menniük a megrendelt áruért. No, de Molnár Lászlóra is kijutott a bosszúságból alaposan, mert amint felbontotta a ládákat, az egyikből 150 méter 90-es karton került elő, olyan áru, amiből már hevert a polcokon legalább ugyanannyi, több mint egy esztendő óta. Hogy is ne mérgelődött volna, amikor nem ilyet, hanem 70-es, fekete, kék, piros és barnamintás kartonanyagot rendelt a rajoni raktárból. Nem derült fel az arca, akkor sem, amikor a cipősdobozokat felnyitotta. A megrendelt 10 pár 24—29-es gyermekcipő és 11 pár 19—26-os gyermekszandál helyett egyre-másra csak 24-es cipőket és szandálokat küldtek. Ezek után már nem is lepődött meg, amikor a kaszákhoz ért és kiderült, hogy a 23 lejes 75-ös és 80-as kaszák helyett csupa 70-es kaszákat küldtek a raktárból, de azt aztán a 21,50 lejes ár helyett 23 lejért számlázva. Mit tehet ilyenkor a boltkezelő? Vagy ráfizet, vagy a vevőket csapja be. Az árut nem küldheti viszsza, mert mire kicserélik, vége az aratásnak, meg a szénacsinálásnak. Nagyot nézhettek a gyulakuti és szentdemeteri boltkezelők is, amikor a rajoni központ autója elporzott és kibontották a raktárból kapott ládákat. Mert ami a ládákban volt, azt sem meg nem rendelték,, sem a számlán nem szerepelt. Illetve a gyulakuti szövetkezetnek szánt áru a szentdemeteri szövetkezet megrendelő lapján szerepelt és fordítva. Araktár csomagoló osztályán egész egyszerűen megcserélték az árut. Ilyen „zsákbamacska“ gyakran érkezik az Erdőszentgyörgy rajoni falusi szövetkezeteknek. Simó Dénes, Garda János és Rathstein Emánuel raktárnokok szokták megtréfálni a falusi üzletvezetőket. A tréfa kedvéért néha azt is megengedikmaguknak, hogy a fehér női zoknit vascsavarokkal egy ládába csomagolják. Törje a fejét az üzletvezető, hogy milyen lehetett valamikor a zoknik alapszíne. A tréfát persze a gépkocsivezetők és az árukísérők is értik s ezért aztán 4—5 falu áruját otthagyják egy szövetkezetnél, anélkül, hogy átadnák a boltkezelőknek. Az erdőszentgyörgyi szövetkezeti raktár „tréfáskód“ munkatársairól és „tréfáikról“ a rajoni szövetkezeti vezetőség is jól tud. S hogy mégsem tesz semmit, az nyilván arra vall, hogy a vezetőség is érti a tréfát, aminek pedig már a fele sem tréfa! KOVÁSZNAI ZOLTÁN ISST, «ügüszffls K esütSftöfc. Hét falu gondja Nincs ebben a címben semmi túlzás. Ellenkezőleg: jogos kérelem. Hét falu kéri a CFR-t, építtessen a marosdécsei megálló szolgálati fülkéje mellé egy várótermet. Az indokolás pedig a következő: A marosdécsei vasúti megállónál csaknem minden személyvonat megáll. Hét falu (Marosdécse, Alsó és Felsőfüged, Csákó, Örményes, Miklósida, Inokfalva lakosai ha utaznak, ennél a megállónál ülnek vonatra. Ez eddig rendjén is volna. De az időjárás, amely eléggé szeszélyes, néha sok kellemetlenséget okoz az utazni akaróknak. Különösen ha az eső esik, vagy nagy hideg van benne el nagyon egy váróterem. De, amint sokan mondják, jól fogna az máskor is. » S hogyan voltak meg eddig? — kérdezhetné valaki. — Hát eddig az utasoknak egy része, különösen ha rossz volt az idő, a szolgálati fülkét használta menedékhelyül. (Ez persze szabálytalan, mert az utasok jelenlétükkel zavarják a szolgálattevőt. Más részük pedig kint várakozik s sóvárogva lesi, hogy vajon mikor tűnik már fel a távolban a mozdony füstje. (De az utasok dicséretére legyen mondva, mindezidáig sohasem panaszkodtak). S hogy most mégis kéréssel fordulnak a Kolozsvári Vasúti Főigazgatósághoz, annak oka a következő: Az utóbbi években megrongálódott a szolgálatos fülke, olyannyira, hogy az egyik falat szinte teljes egészében le kellett bontani. Most javítják. Az utasok pedig arra gondolnak, hogy most — élve az alkalommal —, viszonylag kevés munkával kérésük teljesíthető. Reméljük ezzel a Kolozsvári Vasúti Főigazgatásig is egyetért. (h. m.) THORBJORN MARTHINSEN, a norvég országos békevédelmi bizottság tagja, a Román NK országos békevédelmi bizottságának meghívására feleségével együtt kedden este Bukarestbe érkezett. 14 BULGÁRIAI ORVOS tapasztalatcserére látogatott el Ploesti tartományba. Augusztus végén Ploesti tartományi orvosok mennek Bulgáriába. A NAGYVÁRADI VILLAMOSOK utasforgalma havonta meghaladja a két milliót. Craiovából most újabb három hazai gyártmányú villamoskocsit várnak, amellyel tovább bővül a villamosvasút kocsiparkja. MEZŐGAZDASÁGI ÉS SZÖVETKEZETI KIÁLLÍTÁS nyílt Erdődön (Szatmár rajon), ahol a helybeli kollektív gazdaság és állami gazdaság mutatta be terményeit. A TENGERÉSZNAP ALKALMÁBÓL augusztus 3 és 11 között a főváros, Kolozsvár és más nagyobb városok filmszínházaiban tengerész témájú filmeket vetítenek majd. A BOLGÁR MŰSZAKI ÉS TUDOMÁNYOS EGYESÜLETEK meghívására szerdán este román faipari szakemberek utaztak Szófiába. Az utazás célja: tapasztalatcsere a bolgár szakemberekkel. A küldöttséget N. H. Ionescu mérnök, az építésügyi és építőanyagipari minisztérium faipari alminisztériumának vezérigazgatója vezeti. NAGYVÁRAD TARTOMÁNYBAN 1945-ig 27 községben és faluban volt villanyvilágítás. 1956-ban már 67 helyen égett a villany. Ebben az évben újabb 10—12 falut villamosítanak. A SZOVJET MŰÉPÍTÉSZEK KÜLDÖTTSÉGE, amely a román-szovjet kulturális egyezmény keretében látogatást tett Romániában, szerdán viszszautazott a Szovjetunióba. KOLOZSVÁR TARTOMÁNYBÓL 2 ifjú utazott a Szovjetunióba a „Carpati” turista iroda által szervező társaskirándulás keretében. A részvevők néhány napot a Fesztivál városában, Moszkvában töltenek. Rövidesen újabb turista csoportok is dúlnak a Szovjetunióba. A CEC nyereménykötvényeinek húzása Konstancában július 31-én megtartoták a CEC nyereménykötvények hahúzását A 05965 sorozatú, 30-as számú kövény 50.000 lejt nyert A 08327 sorozatú, 01 számú, a 131 sorozatú, 50-es számú, a 15811 sorozatú 27-es számú , a 19841 sorozatú 27- számú kötvények egyenként 25.000 le nyertek. Kiosztottak ezenkívül 10, egyenkét 10.000 lejes, 50, egyenként 5.000 lej, és 500, egyenként 1000 lejes gyengényt. A kisorsolt nyeremények összeg 1.000.000 lej. Azok a kötvények, amelyek ezen húzáson nem nyertek, hivatalból rész vesznek a következő havi húzásokot CEC nyereménykötvényeket névértéken lehet vásárolni minden hóna 10-ig bezárólag. Indokolt óvatosság Pécska rajonban (Temesvár tarkmány) nemrégiben megjelent a holt rádó bogár. A burgonya kártevője elen megindult a hadjárat: Serbano agronómus tájékoztatta a helybeli kolektív gazdaság tagjait arról, hogy a védekezzenek a kártevő ellen. A kolektivisták egy csoportja növényző növényre átvizsgálta a kollektiv gazdaság s a község egyéni gazdáira burgonyaföldjeit s megállapitotta hogy a község területén egyelőre nem fenyegeti veszély a burgonyaföldeke Az ellenőrző csoport tagjai továbbr is figyelemmel kisérik a határt. NAGY TERÉZ levelező Szatmári törvényszéki hírek Herschkovits Herman cipész „kéz alatt” vásárol olyan bőröket, amelyekkel csak az állami szektor dolgozhat. A házkutatás alkalmával 35 kiló talpat találtak nála, holott a bemutatott bonok szerint csak 10 kilóra volt kiutalása. Ugyancsak ez alkalommal találtak nála 50 kvadrát színesbőrt, antilopot, több pár kész cipőt, 41.000 lej pénzt. Kitudódott az is,hogy idegen munkaerőkkel dolgozott. Két év és hat hónap javító fogházra ítélték. H. Gizellát prostitúcióért és csavargásért tartóztatták le. A tárgyalóterem hallgatósága sajnálkozással vegyes megbotránkozással hallgatta az alig 17 éves leány vallomását. Anyja háromszor elvált, könnyelmű nő, úgyszólván akarattal taszította erre a szégyenteljes útra. Figyelembe véve az enyhítő körülményeket, egyévi javító fogházra ítélték. Vízi Józsefet egyévi javító fogházra ítélték engedély nélküli italmérésért. A házkutatás alkalmával nagymennyiségű bort, pálinkát, és egyéb szeszes italokat találtak nála. . ----------- »T— A július 26-i lottóhúzás nyereményei A július 26-án kisorsolt nyeremény összeg a következőképpen oszlik me az egyes nyereménykategóriák között: A különleges jutalom: 2, egyenkén 17.884 lejes negyednyeremény. B különleges jutalom: 1 darab 47.691 leje nyeremény, plusz 2 negyednyeremény 0 különleges jutalom; 4, egyenként 5.897 lejes nyeremény, plusz 2 negyednyeremény ; I. kategória: 12, egyenként 15.677 lejes nyeremény, plusz 2 negyednyeremény; II. kategória: 44 egyenként 4.708 lejes nyeremény, plusz 58 negyednyeremény; III. kategória 68, egyenként 2.922 lejes nyeremény plusz 102 negyednyeremény; IV. kategória : 139, egyenként 1.469 lejes nyeremény, plusz 194 negyednyeremény V. kategória: 182, egyenként 1.094 leje nyeremény plusz 278 negyednyeremény ; VI. kategória : 347, egyenkén 585 lejes nyeremény, plusz 496 negyednyeremény; VII. kategória : 502, egyenként 435 tejes nyeremény, plusz 52 negyednyeremény. Az augusztus 6-i húzás ,,A” különleges nyereményéhez hozzácsatolna 1 35769 lejt. Időjárás A Meteorológiai Intézet közli: Jobbára szép idő várható. Helyenként felhősödés, futó záporok. Enyhe északkeleti szél. Alig változó hőmérséklet, nappal 24 és 32 fok, éjjel 12 és 20 fok között. A következő három napra meleg idő várható. Kezdetben elvétve futó záporok, majd száraz idő. A maximális nappali hőmérséklet a sík vidékeken eléri a 34 fokot.