Előre, 1958. október (12. évfolyam, 3401-3427. szám)

1958-10-19 / 3417. szám

2 * Most egy éve az utolsó mezsgye is eltűnt a dobrudzsai falvak haza. * rábok Fürge traktorokék örökre egybeszántották a földeket s ezzel aj úi korszak nyílt Konstanca tartomány dolgozó parasztjainak életében. Győ- tüzedelmeskedett a pártvezette dolgozók akarata, " a kizsákmányolást nem is ismerő szocialista életforma. Az elmúlt esztendő nagy eredményei a tar- ‘ » tominy életében fényesen beigazolták, milyen hatalmas távlatokat nyit b e a falu gazdasági és kulturális fejlődése és a nép életszínvonalának kiemelése előtt a mezőgazdaság szocialista átalakítása. A teljesen kollek- ] , tivizált Konstanca tartomány követendő példájává vált az egész ország * dolgozó parasztságának. Milliók tekintete fordul az ország délkeleti vi. * ? déke felé s a dobrudzsai falvakban születő minden új győzelem ösztönzőt erővel hat az egész ország falusi dolgozóira. ” Egy év távlatából Egy év telt el azóta, hogy Chirila Veehen, a kollektív gazdaság alakítására szervezett kezdeményező bizottság bejelentette : a falu valamennyi dolgozó földművese felvételét kérte a helyi kollektív gazdaságba. Ezzel befejeződött Konstanca tartomány mezőgazdaságának kollektivizálása. Megteremtődött annak a lehetősége, hogy az évszázados nyomornak, szenvedésnek csak emléke maradjon Dobrudzsában s az egykor sokat sanyargatott dobrudzsai paraszt, emberhez méltó életet éljen és a párt mutatta úton, nagyüzemi szocialista gazdaságokban bőséget, virágzó életet teremtsen. A Chitila Veche-i híradás óta eltelt időszak a nagy eredmények, a sorozatos sikerek esztendeje. Ez évben például 88.900 tonna gabonát takarítottak be a tartomány kollektivistái, 11.900 tonnával többet, mint az elmúlt évben. A Gura Vaii-i kollektivisták hektáronként 2000 kilogrammos átlag búzatermést értek el. Az elmúlt esztendőben sokat fejlődött a tartomány állattenyésztése is. A kollektivisták közös gazdaságában ma 34,6 százalékkal több szarvasmarha, 126,2 százalékkal több sertés, 101,1 százalékkal több anyakoca, 228,3 százalékkal több szárnyasállat, 44,4 százalékkal több méhcsalád van, mint 1957-ben. Mit bizonyít ez? Mindenekelőtt azt, hogy a szocialista nagyüzemi gazdálkodás rohamos léptekkel fejlődik s egyetlen módja a mezőgazdaság felvirágoztatásának. A nagy terméshozam elérése azért vált lehetségessé, mert a kollektivisták sikerrel tudták alkalmazni az élenjáró agrotechnikai módszereket és hasznosították a gépi munka előnyeit. A tervszerűsített korai vetés hozzájárult az ez évi többlettermés eléréséhez, de a műtrágya széleskörű felhasználása is. Ez évben például 8300 hektárral nagyobb területet szórtak be műtrágyával, mint 1957-ben. Kukoricából ugyancsak nagy termésre számítunk. Ezen senki sem fog csodálkozni, ha elmondjuk, hogy az összkukorica terület 70 százalékán hibridmagot vetettünk. Az elmúlt esztendőben a tartomány kollektivistái fokozottabb mértékben vették igénybe a gépek segítségét. Már a tavaly őszi szántáskor, vetéskor 30 százalékkal használtak több traktort és más mezőgazdasági gépi felszerelést, mint 1956 őszén. 26.590 hektárral nagyobb területen végeztünk gépi kapálást, mint az elmúlt évben. Mindez persze annak köszönhető, hogy pártunk és kormányunk gondoskodásának eredményeként megnövekedett a gépállomások gépparkja és gépi felszerelése. Jelenleg például a 33 gép- és traktorállomás s az 56 állami gazdaság 6189 traktorral, 1489 kombájnnal rendelkezik. Az állattenyésztés fejlesztése ugyancsak a párt és állami szervek széleskörű támogatásának segítségével vált lehetségessé. Arra ösztönöztük a kollektív gazdaságok vezelőtanácsait, hogy fajtiszta állatokat vásároljanak és olyan egyedeket, amelyek a legjobban megfelelnek a vidék sajátosságainak. Persze arról is gondoskodtunk, hogy mind a fajtiszta állatokhoz, mind a dobrudzsai tájon jól tenyésző egyedekhez hozzájuthassanak a kollektivisták. A tartomány mezőgazdasági szakemberei pedig mindent elkövettek, hogy a silótakarmány készítésének a fontosságát megértsék. Ez évben sokat tettünk az újonnan alakult kollektívák pénzügyi-gazdasági megerősítése érdekében. Nagymennyiségű építkezési anyagot szereztünk be, hogy kollektív gazdaságaink a lehetőségeikhez és szükségleteikhez mérten minél többet építkezhessenek. Ebben az évben 1549 jelentősebb építkezéshez kezdtek a tartomány kollektivistái. Az elmúlt esztendő egyik legnagyobb sikereként könyveljük el a kollektív gazdaságok oszthatatlan alapjának gyors növekedését. A tartomány kollektív gazdaságaiban az állóalap értéke 168 millió lejt tett ki a múlt évi zárszámadáskor, ez évben pedig 100 millió lejjel növelik a közös vagyont. Ez azt jelenti, hogy ebben az évben annyit csatoltak az állóalaphoz, mint az elmúlt négy évben összesen. Ugyancsak jelentős eredménynek könyveljük el azt is, hogy a legtöbb kollektív gazdaság nemcsak a pénzbeli jövedelem adott hányadát csatolta az oszthatatlan alaphoz, hanem a gabona- és a kukoricatermés két-három százalékát is. Egy év nem sok idő, sem az emberek életében, sem a közös gazdaságok történetében. De a virágzásnak indult dobrudzsai tájakon oly sok kiemelkedő esemény történt egy esztendő alatt, hogy a számbavételéhez is sok időre van szükség. Ez érthető, hisz Dobrudzsa történetének ez utolsó esztendejében oly sokat fejlődött, változott, mint hajdanában egy évtized alatt. A számokkal néha úgy van az ember, hogy jobban elgondolkoztatják, mint akár egész oldalas szövegek olvasása. Dobrudzsában a burzsoá-földesúri kormányzat statisztikája szerint is, 70.009 Írástudatlan parasztot tartottak nyilván. Még elgondolni is szörnyű, milyen állapotok uralkodhattak a tengerparti falvakban, ha az írástudatlanság ilyen ijesztő méretű volt. Népi demokratikus rendszerünkben ezek az emberek megtanultak írni-olvasni. Beletelt ez jónéhány esztendőbe, de ezzel kellett kezdeni, hogy eszmélni tudjon Itt is a dolgozó paraszt, ráébredjen, hogy nem cseléd többé. Fel is eszmélt. Tudatára ébredt, hogy az összefogás erejével virágoskertté változtathatja a végtelennek tűnő, örökösen szárazság súlytotta sík mezőt. Ráeszmélt a dobrudzsai dolgozó paraszt, hogy a földje sokkal többet teremhet, mint addig termett, ha gépekkel, korszerűen, tudományos módon kezd el gazdálkodni. Szocialista módra. Olvastam az újságokban olyan dobrudzsai kollektívákról, amelyekben 70.000 kiló búzával termett többet a község határa, mint tavaly, mégpedig a gépi művelés, a jobb minőségű munka, egyszóval a szocialista mezőgazdálkodás eredményeképpen. ...Gyakorolom egy kicsit az összeadást egy év alatt, mióta teljesen kollektivizált Konstanca tartomány, ennyi és ennyi család vett rádiót, új bútort, kerékpárt, épített új házat. S íme, az eredmény együttvéve mintegy 70.000. Roppant érdekes lenne kipuhatolni, hogy vajon az új bútort, kerékpárt, rádiót vásárló és új házat építő kollektivisták közül hány van olyan, aki annak idején egyike volt ama 70.000 irástudatlannak? Bizonyára van közülük ilyen is néhány tízezer ! Egészen valószínű ez, hiszen az országnak ezen a délkeleti részén, ahol nem is oly régen még a legelmaradottabb gazdálkodási módot folytatták, ma a leghaladóbb gazdálkodás folyik. Ahol a falusi lakosság kulturális vonatkozásban is a legelmaradottabb volt, ott ma már szinte régmúltnak tűnik a közelmúlt is, olyan nagy a változás. Ahol a felszabadulás előtt a lókapa is fehér hollónak számított a paraszti munkában, ott az idén már traktorokkal kapálták ezer és ezer hektáron A kukoricát, ahol valamikor a marhát nagyon sokan az udvaron teleltették, mert nem voltak képesek istállót építeni, ott az idén már 280.000 tonna csalamádét silóztak be a kollektivisták s mintegy 700 istállót építettek az állatok tízezrei számára. S milyen naiv is tud lenni néha az ember! Tavaly, mikor befejeződött Konstanca tartományban a mezőgazdaság kollektivizálása, emlékszem, leírtam azt a szót, hogy ezzel a ténnyel befejeződött az ÁTALAKULÁS. A tények viszont azt mutatják, hogy a nagy átalakulás valójában csak most kezdődött, a kollektivizálás befejezésével. Hiszen csak egy év alatt olyan ütemű volt itt a fejlődés, hogy egyes kollektív gazdaságokban a tavalyi állattenyésztésből származó 70.000 lejes bevételi tételek az idén 700.000-re növekedtek. Az illető gazdaság egész bevétele pedig sokmillióra. A tartományban 34,65 százalékkal nőtt a kollektivisták marhaállománya csupán a tavalyi évhez viszonyítva ! S az osztalék, a kollektivistának jutó rész? Szóljanak erről Gheorghe Bica Negru Voda rajoni Cotu Vali községbeli, egykori írástudatlan kollektivista rímbeszedett sorai- íme: Én vagyok a kollektíva hetven éves méhésze. Voltam ám én a falunknak legszegényebb embere. Akkor még a házamnak is sár volt csak a teteje. Itt kezdődik e történet bevezető eleje. Hozzák, hozzák a sok áldást, szekereken, lovakkal. Hova tegyem, hova rakjam? Asszony, jer már zsákokkal! Hanem a zsák nem lett elég, ürítsük a padlásra! Egy szekérrel, két szekérrel, hárommal s így sorjába. Összedűlt a vén házikó, nem bírta a nyavalyás. Így jártam én, uramfia, s lett erre nagy kacagás. Építek most új házat- de téglából, az angyalát! Lesz ott szoba, még fürdő is, hát még aztán a padlás ! HAJAS ISTVÁN írta: MANESCU GHEORGHE, a Konstanca tartományi néptanács mezőgazdasági osztályának helyettes vezetője HETVENEZER... Cobadini kollektivista Ifjak török népi táncot járnak A kollektivizálás nemcsak anyagi jólétet teremt, de szétsugározza a kultúra fényét is a dolgozó parasztok házaiba. Konstanca tartományban 1838-ban mindössze 30 művelődési otthon és 17 könyvtár volt. Ma 365 művelődési otthon és 311 könyvtár működik a tartományban, közel félmillió kötet könyvvel, a falvakon pedig, ahol régebben egyetlen könyvtár sem létezett, ma 55 falusi könyvtár, a kollektív gazdaságokban pedig 127 vörös sarok működik, s ezek könyvállománya több mint 265.000 kötet Képünkön: A pecineagai új kultúrház Képzeljünk el egy hatalmat síkságot, ahol csak bogáncs nő. Ha szél fűt, hatalmas porfelhő borítja be az egész tildéket. Iipén kelben épült fel néhány évvel ezelőtt a Konstanca tartaimnál „23 August“ gép- és traktorállomás. A GTA nagy esetnem tiolt a tildék román, török, tatár, macedón és más nemzetiségű parasztjainak életében. A környékbeli parasztok most már géppel műtielhették meg a földreform idején kapott területeiket. Nem kellett a gazdagoktól kölcsönözniük fogatot, mint azelőtt. A Pocineaga, Tuzla és a GTA körzetében levő más falvak dolgozó parasztjai — akárcsak egész Konstanca tartomány dolgozó parasztjai — néhány év múlva a közös gazdálkodás útjára léptek. A kollektivisták hathatós segítséget kapnak a „23 August“ gép- és traktorállomás dolgozóitól. A GTA ma már kizárólag állandó traktoros brigádokkal dolgozik. A traktorosok télen is a kollektív gazdaságban maradnak. Ha kedvezőtlen az időjárás, különféle szállításokat végeznek, jó időben pedig szántanak, mírtrágyát szórnak szét a földeken, vagy vetőmagvat szelektálnak. A Konstanca tartományi „23 August“ gépei és traktorállomás az idén megkapta a Földművelésügyi és Erdészeti Minisztériumtól és a Mezőgazdasági Munkások Szakszervezete Központi Bizottságától az országos viszonylatban élenjáró egységet megillető zászlót. — Hogyan sikerült ezt elérniük? — Körültekintően megszerveztük az egyes brigádok munkáját — válaszolja erre a kérdésre Nicolae Stan elvtárs, a GTA igazgatója. — Minden traktoros igyekezett jól karbantartani traktorát és kihasználni annak teljes kapacitását. Magam is meggyőződhettem erről. A GTA 13 traktoros brigádja közül jó néhányat láttam a földeken dolgozni. Nyolc traktoros brigád tagjai egyben kollektivisták is. A traktorosok ebben az évben is minél nagyobb takarékosságra törekedtek. Az őszi mezőgazdasági kampány kezdetéig 1.025.797 lej értékű cserealkatrészt takarítottak meg. Ezenkívül 9000 liter benzint és 111.000 liter gázolajat is megtakarítottak. Ugyanakkor 48,83 lejjel csökkentették egy normálhektár önköltségét. Látogatásom alkalmával megismerkedtem Traian Balau traktorossal, aki a lelkiismeretes munkás mintaképe. Mint szeme fényére, úgy vigyáz UTOS- traktorára. Eddig több mint 2500 normálhektár szántást végzett el, mégpedig nagyobb javítás nélkül. Csupán a dugattyúgyűrűket kellett kicserélnie nemrég. Elárulta, hogy még vagy 1000 normálhektárt akar szántani az általános javítás előtt. Az N. Belcescu kollektív gazdaság tagjai — itt dolgozik Balan Traian — elmondották, hogy nagyon ért a géphez, teljesen ki tudja használni a traktor kapacitását. Tavaszszal és ősszel, a vetés idején egyidejűleg tárcsát, vetőgépet és boronát vontat. Az idén négyszer kapált meg 300 hektár kukoricát, 100 hektár napraforgót pedig háromszor. S ezen a területen csaknem 2500 kiló kukorica és 1600 kiló napraforgómag volt a termés hektáronként. Nem érdektelen, hogy Baláu az idén egyetlen hónapban sem keresett 2000 lejnél kevesebbet. Motorkerékpárt vásárolt, új házat épített. Feleségével és öt gyerekével együtt jómódban él — akárcsak a többi kollektivista. És a „23 August" gép- és traktorállomásnak még sok hozzá hasonló traktorosa van, mint például: Popescu Aurel, Amet Izmail, Stan D. Ion, vagy Toma Tudor. Valamennyien minden igyekezetükkel azon vannak, hogy előmozdítsák a GTÁ-k fő feladatának teljesítését , a mezőgazdasági termelés megszervezését. ALRAICU ELŐRE Adatok az ország első kollektivizált tartományából * Napról-napra változik a dobrudzsai falvak arculata, növekszik a kollektivisták jóléte. Míg 1938-ban az egész tartományban mindössze 1 faluban volt villanyvilágítás, ma már 54 község van villamosítva s a villamosítási hálózat mind jobban kiszélesedik. Több mint 6500 kollektivista család épített magának új lakóházat, közel 7000-ren vettek rádiót. Nagyvonalakban felszámolták az írástudatlanságot. Nagy változások mentek végbe a közegészségügy terén. A malária, a kiütéses tífusz, a pellagra, a múlt rossz emléke immár. Széleskörű egészségügyi, kórházi hálózat fogja át az egész tartományt. Terjed a Herbák Művek dolgozóinak kezdeményezése Kéréséi anyagból jobb minőségű bútort Beszélgetés a Simó Géza bútorgyár igazgatójával Kolozsváron a cipőgyárak dolgozóinak országos értekezletén a Herbák János művek munkaközössége országos jelentőségű mozgalmat kezdeményezett a legkisebb anyagfogyasztás, a nyers- és segédanyagokkal való takarékosság fokozása érdekében. A kezdeményezéshez ma már különböző iparágakhoz tartozó vállalatok csatlakoztak. Megkérdeztük Magyar Károlyt a marosvásárhelyi Simó Géza bútorgyár igazgatóját, hogy mit tesznek az üzemben a fajlagos anyagfogyasztás csökkentése és az anyaggal való takarékosság érdekében. - Hogyan fogadták a Simó Géza bútorgyár dolgozói a Herbák János művek kezdeményezését? - A kolozsvári cipőgyáriak kezdeményezése élénk visszhangot váltott ki üzentüükben. Nálunk az anyagtakarékosság kérdése állandóan napirenden van. Néhány hónappal ezelőtt bizony elég gyengén álltunk az anyag ésszerű kihasználásával. A fenyődeszkánnál például mindössze 50—55, a bükkitél 35—40 százalékos kihasználási eredményt értünk el. A műszakiszervezési intézkedések bevezetése után azonban megváltozott a helyzet. A termelési értekezleteken az osztályvezetőkkel- mesterekkel, minőségi ellenőrökkel, élmunkásokkal a vállalat vezetősége megvitatta az anyag gazdaságos felhasználásának kérdéseit s a hasznos javaslatokat azonnal alkalmaztuk a gyakorlatban. — Milyen intézkedéseket dolgoztak ki és alkalmaznak a gazdaságosabb termelés érdekében? — A kezdeményezés elhangzása után még nagyobb figyelmet fordítottunk az anyag ésszerű felhasználására. Azóta több intézkedést foganatosa toltunk, amelyek alkalmazása lehetővé tette a hulladék csökkentését, a segédanyagokkal való takarékosságot, azt, hogy kevesebb anyagból jobb, olcsóbb bútort gyártsunk. Az anyagtakarékosságot károsan befolyásolta például az, hogy amikor megérkezett az anyag, a részlegek ellenőrzés nélkül hordták el és használták fel. Most azonban az anyag elosztása egészen másként történik. Először is az anyagot azonnal osztályozzuk méret, minőség, stb. szerint. Nem kevesebb mint 13 ember dolgozik a deszkák osztályozásánál és szabásra való előkészítésénél. Nagy segítséget jelent a munkában az is, hogy a szabászaton brigádokat szerveztünk. A brigádfelelős pedig rezsiben dolgozik. Így az anyagtakarékosságban közvetlenül érdekelve van. De a brigádtagoknak is érdeke az anyagtakarékosság, hiszen személyi megtakarítási számlájuk van és takarékossági eredményeik után jutalomban részesülnek. A deszkaszabást a brigádfelelős irányítja és kötelessége biztosítani az anyag ésszerű felhasználását. — És az eredmények? — A hulladékartyag értékesítésében nagy segítséget jelent a munka jó ellenőrzése. Egyes mesterek, mint például Fazekas Sándor, szigorúan őrködik, hogy a szabászok a legkisebb anyagot is felhasználják. Nem olyan régen a szabászok a nagyobb anyagdarabokból mindjárt kivágták a kisebb barátokat is, a fióktartó-léceket, a bútorlábakat, stb. Most a kisebb deszkadarabokból vágják ki ezeket. Az eddigi eredményeket legjobban számokban tudjuk kifejezni. A legutóbbi kimutatások szerint a fenyődeszkit 63,70, a bükkjét pedig 4280 százalékban használjuk ki. A lemezkihasználás mutatószáma 80-ról 83,43 százalékra emelkedett. Ugyancsak javult a kihasználási százalék a panelnél és a furnirnál is. Az anyagtakarékosságértindított versenyiozgalom eredfilényeként egyes osztályok több ezer lej értékű anyagot és segédanyagot takarítottak meg. A fajlagos anyagfogyasztás csökkentésénél elért eredményeink biztatóak. A cipőgyári dolgozók kezdeményezése azonban arra ösztönöz, hogy tovább kutassuk és értékesítsük a helyi erőforrásokat, hogy minél kevesebb anyagból a legjobb minőségű terméket állítsuk elő. GÁSPÁR TIBOR : Több mint 300.000 lej megtakarítás Néhány nappal ezelőtt a marosvásárhelyi Petőfi Sándor bőr- és kesztyűgyár bővített vezetőségi ülésén — ahol jelen voltak az osztályvezetők, mesterek és brigádvezetők — megvitatták a bőr- és gumicipőipari dolgozók kolozsvári értekezletén részt vett külddöttség beszámolóját. Ezt követően az üzem összes dolgozóival megvizsgálták az értekezleten felmerült tennivalókat és velük együtt megvizsgálták a fajlagos anyagfogyasztás csökkentésének lehetőségeit, továbbá az önköltségi ár leszállításának más módozatait. Amegbeszélés során, számos értékes javaslat hangzott el. A javaslatok összegezésénél kiderült, hogy az üzem dolgozói több mint 300.000 lejt takarítanak meg a jövő évben a kolozsvári kezdeményezés nyomán. Olcsóbb, jobb lakásokat Új építési módszer: zsaluzásba öntött könnyűbeton Sztálínvárosban, az egyik árnyékos udvaron néhány hónap alatt két nyolclakásos, egyemeletes ház épült. Ez még nem volna különös. Ami szokatlan, ez az építkezés módszere. Két évvel ezelőtt a fóvárosi Építőipari Kutató Intézet szakemberei, a Típusháztervező Intézet munkatársaival együtt, miután tanulmányozták a Szovjetunió és más országok építkezési tapasztalatait, kísérletet végeztek és kidolgozták egy tökéletesített lakóházépítési technológia alapjait. Az új eljárás szerint a falakat többszörösen felhasználható zsaluzásba öntött, könynyű betonból készítik. Az építőtelepen nincsenek kőművesek, téglát, emelődarut sem találunk. Felszerelik a falmagasságú, kettős favagy fémzsaluzást s beleöntik a betont. Ezt a betont azonban nem cementtel kevert aprókővel készítik, hanem a cementbe könnyű, likacsos anyagot kevernek. Az így elkészített fal jó hő- és hangszigetelő. Ezután kiöntik a födémeket, lebontják a zsaluzást és azt az emeleten ismét összeszerelik. Meglepő az eredmény. Alig néhány munkás nagyon gyorsan építi fel a házat. Az építőtelep megszervezése is minimális költségeket igényel. A ház falai olyan simák, hogy csak egészen vékony vakolásra van szükség. Az új eljárás különösen kisebb típusházak sorozatépítésénél igen előnyös. Az egész felszerelést könnyen lehet néhány tehergépkocsin egyik városból a másikba is szállítani. Az új rendszerrel épült házak melegek, olcsók, szépek. 1957-ben a fővárosban épült első két ilyen ház nagy érdeklődést keltett. A kétszobás, összkomfortos lakás lakterülete sokkal kevesebbe került, mint az akkoriban épített lakásoké. Az idén a 7. számú építkezési tröszt Petrozsényben kilenc négylakásos lakóház építésére kapott megbízást. Az elsőt az építkezés megkezdésétől számított 10 hét múlva átadták a lakóknak, a további négy ház kéthetes időközökben készült el.Az új módszert állandóan tökéletesítik. Ezelőtt könnyű, ellenálló, 2—300- szor is használható aluminium zsaluzást használtak, de ez sokba kerül. A fővárosban rövidesen több háromemeletes ház építését kezdik meg, itt vaslemezből vagy dróthálóból készítik majd a zsaluzást. Ily módon a lakások önköltsége több ezer lejjel csökkenthető. Kolozsváron a tartományi építkezési tröszt a fazszlózás alkalmazásával 37.000 lejre csökkentette az összkomfortos lakások önköltségét. Jelenleg azonban a tervezett és hasonló módszerrel épített háztípusok önköltsége nem haladja meg a 35.700 lert. A tervezők igyekeztek minél jobban beosztani a lakterületet, hogy megfelelő legyen a lakószobák és mellékhelyiségek aránya. Ma már az új lakások beépített területének 45—52 százaléka lakterület, sőt Kolozsváron elérték a 61 százalékot. A befejező munkálatokhoz felhasznált anyagokkal szintén csökkentik a költségeket. Sztálinvárosban likkgyantát használtak a mennyezet, az ajtók és az ablakok festésére, parkett helyett lignoplasztot (ez falisztből és gardihulladékból készült új anyag), a falakét likkgyantával impregnált tabélával borították. A háziasszonyok örömére a szoba a mennyezettől a parkettáig egyszerű lemosással tisztítható. A szobák, valamint a köhvita és kamra közötti közfalakat hatalmas beépített szekrények helyettesítik. A konyha sömáncozott gáztűzhelye egyúttal melegíti a fürdővizet és az egész lakást központilag fűti. A legfontosabb kérdés most: hogyan lehetne általánosítani az új építési módszert ? Gyakorlatilag ez azon múlik, hogy a szakemberek megtalálják-e a beton készítéséhez szükséges könnyű anyagokat. Ilyen anyagok sok helyütt találhatók az országban. Sztálinvárosban és Kolozsváron likacsos vulkanikus kőzeteket (andezit-tufát vagy bazaltos salakot) használnak. Ezek a kőzetek nagy tömegekben találhatók az ország számos vidékén. Petrozsényben meddő kőzetet, széntörmeléket, a fővárosban egyszerű téglavető-kemencében égetett anyagot használnak. Megfelelnek továbbá különböző könnyű kőzetek (például diatomaföld), úgyszintén a vajdahunyadi kohósalak, a hőerőművek vagy mozdonyok salakja. A kezdeményezés tehát úgyszólván mindenütt alkalmazható. A zsaluzásba öntött könnyűbetonépítkezés nagymértékben csökkenti a lakásépítés költségeit. A néptanácsok támogatásával, a tartományi építővállalatok rövid idő alatt az új rendszer alkalmazásával olcsó és szép lakásokat építhetnek. D. C. A gyümölcstermelés növeléséért Mezőgazdaságunk igen becses ága a gyümölcstermelés. A népgazdaság háztartásában igazi kincs a gyümölcskertek hozama. A konstancai értekezlet éppen ezért szentelt annyi figyelmet a gyümölcstermelés felkarolására. Nagy lehetőségeink vannak országszerte a kertgazdálkodás kiszélesítésére. A kiváló természeti feltételek értékesítésére Kolozsvár tartomány IMSZ szervezeteinek kezdeményezésére nagy jelentőségű akció indult el útjára. A tartomány ifjúsága magára vállalta a gyümölcstermelés főbb munkáinak elvégzését. Mintegy 20.000 hektárnyi terület telepíthető be még gyümölcsfákkal ezen a vidéken, sokezer fát lehet ültetni az országutak mentén. A tartományi IMSZ bizottság tervet készített, amelyben gyümölcsészeti munkatelepek létesítését irányozza elő. A kezdeményezés az ifjúság körében tartományszerte széles visszhangot váltott ki. Ebben az évben máris több mint 50.000 csemetét ültettek az utak mentére, a gyalui, a derzsei és más kollektív gazdaságok fiataljai sok hektár terület betelepítésével növelték gazdaságuk gyümölcsös kertjeit. A nemes akciót minden izonynyal követni fogják más vidékek ifjai is, s hatékonyan hozzájárulnak hazánk gyümölcstermelésének fellendítéséhez. 1958. október 19., vasárnap Korszerű technológiai eljárással folyik a hajók szerelése a galaci hajógyárban (Agerpres felvétel)