Előre, 1958. október (12. évfolyam, 3401-3427. szám)

1958-10-19 / 3417. szám

2 * Most egy éve az utolsó mezsgye is eltűnt a dobrudzsai falvak haza.­­ * rábok Fürge traktorokék örökre egybeszántották a földeket s ezzel aj ú­i korszak nyílt Konstanca tartomány dolgozó parasztjainak életében. Győ- t­ü­zedelmeskedett a pártvezette dolgozók akarata, " a kizsákmányolást nem i­s ismerő szocialista életforma. Az elmúlt esztendő nagy eredményei a tar- ‘ » tominy életében fényesen beigazolták, milyen hatalmas távlatokat nyit b e a falu gazdasági és kulturális fejlődése és a nép életszínvonalának k­i­emelése előtt a mezőgazdaság szocialista átalakítása. A teljesen kollek- ] , tivizált Konstanca tartomány követendő példájává vált az egész ország­­ * dolgozó parasztságának. Milliók tekintete fordul az ország délkeleti vi. * ? déke felé s a dobrudzsai falvakban születő minden új győzelem ösztönző­­­t erővel hat az egész ország falusi dolgozóira. ” E­g­y év távlatából Egy év telt el az­óta, hogy Chirila Veehen, a kollektív gazdaság alakítására szervezett kezde­ményező bizottság bejelentette : a falu valamennyi dol­gozó földművese felvételét kérte a he­lyi kollektív gazdaságba. Ezzel befeje­ződött Konstanca tartomány mezőgaz­daságának kollektivizálása. Megterem­tődött annak a lehetősége, hogy az év­százados nyomornak, szenvedésnek csak emléke maradjon Dobrudzsában s az egykor sokat sanyargatott dobrudzsai paraszt, emberhez méltó életet éljen és a párt mutatta úton, nagyüzemi szo­cialista gazdaságokban bőséget, virágzó életet teremtsen. A Chitila Veche-i híradás óta eltelt időszak a nagy eredmények, a soroza­tos sikerek esztendeje. Ez évben pél­dául 88.900 tonna gabonát takarítottak be a tartomány kollektivistái, 11.900 tonnával többet, mint az elmúlt évben. A Gura Vaii-i kollektivisták hektáron­ként 2000 kilogrammos átlag búzater­mést értek el. Az elmúlt esztendőben sokat fejlődött a tartomány állattenyész­tése is. A kollektivisták közös gazda­ságában ma 34,6 százalékkal több szarvasmarha, 126,2 százalékkal több sertés, 101,1 százalékkal több anyakoca, 228,3 százalékkal több szárnyasállat, 44,4 százalékkal több méhcsalád van, mint 1957-ben. Mit bizonyít ez? Mindenekelőtt azt, hogy a szocialista nagyüzemi gazdálko­dás rohamos léptekkel fejlődik s egyet­len módja a mezőgazdaság felvirágoz­tatásának. A nagy terméshozam elérése azért vált lehetségessé, mert a kollekti­visták sikerrel tudták alkalmazni az élenjáró agrotechnikai módszereket és hasznosították a gépi munka elő­nyeit. A tervszerűsített korai vetés hozzájárult az ez évi többlettermés el­éréséhez, de a műtrágya széleskörű fel­­használása is. Ez évben például 8300 hektárral nagyobb területet szórtak be műtrágyával, mint 1957-ben. Kukoricá­ból ugyancsak nagy termésre számítunk. Ezen senki sem fog csodálkozni, ha elmondjuk, hogy az összkukorica terü­let 70 százalékán hibridmagot vetet­tünk. Az elmúlt esztendőben a tartomány kollektivistái fokozottabb mértékben vették igénybe a gépek segítségét. Már a tavaly őszi szántáskor, vetéskor 30 százalékkal használtak több traktort és más mezőgazdasági gépi felszerelést, mint 1956 őszén. 26.590 hektárral na­gyobb területen végeztünk gépi kapá­lást, mint az elmúlt évben. Mindez per­sze annak köszönhető, hogy pártunk és kormányunk gondoskodásának eredmé­nyeként megnövekedett a gépállomá­sok gépparkja és gépi felszerelése. Je­lenleg például a 33 gép- és traktor­állomás s az 56 állami gazdaság 6189 traktorral, 1489 kombájnnal rendelke­zik. Az állattenyésztés fejlesztése ugyan­csak a párt és állami szervek széles­körű támogatásának segítségével vált lehetségessé. Arra ösztönöztük a kol­lektív gazdaságok vezelőtanácsait, hogy fajtiszta állatokat vásároljanak és olyan egyedeket, amelyek a legjobban megfe­lelnek a vidék sajá­tosságainak. Persze arról is gondoskod­tunk, hogy mind a fajtiszta állatokhoz, mind a dobrudzsai tájon jól tenyésző egyedekhez hozzájut­hassanak a kollektivisták. A tartomány mezőgazdasági szakemberei pedig min­dent elkövettek, hogy a silótakarm­ány készítésének a fontosságát megértsék. Ez évben sokat tettünk az újonnan alakult kollektívák pénzügyi-gazdasági megerősítése érdekében. Nagymennyisé­gű építkezési anyagot szereztünk be, hogy kollektív gazdaságaink a lehető­­ségeikhez és szükségleteikhez mérten minél többet építkezhessenek. Ebben az évben 1549 jelentősebb építkezéshez kezdtek a tartomány kollektivistái. Az elmúlt esztendő egyik legnagyobb sikereként könyveljük el a kollektív gazdaságok oszthatatlan alapjának gyors növekedését. A tartomány kollektív gazdaságaiban az állóalap értéke 168 millió lejt tett ki a múlt évi zárszá­madáskor, ez évben pedig 100 millió lejjel növelik a közös vagyont. Ez azt jelenti, hogy ebben az évben annyit csatoltak az állóalaphoz, mint az el­múlt négy évben összesen. Ugyancsak jelentős eredménynek könyveljük el azt is, hogy a legtöbb kollektív gazda­ság nemcsak a pénzbeli jövedelem adott hányadát csatolta az oszthatatlan alap­hoz, hanem a gabona- és a kukorica­­termés két-három százalékát is. Egy év nem sok idő, sem az emberek életében, sem a közös gazdaságok tör­ténetében. De a virágzásnak indult dobrudzsai tájakon oly sok kiemelkedő esemény történt egy esztendő alatt, hogy a számbavételéhez is sok időre van szükség. Ez érthető, hisz Dobrud­zsa történetének ez utolsó esztendejé­ben oly sokat fejlődött, változott, mint hajdanában egy évtized alatt. A számokkal néha úgy van az em­ber, hogy jobban elgondolkoztatják, mint akár egész oldalas szövegek ol­vasása. Dobrudzsában a burzsoá-földesúri kormányzat statisztikája szerint is, 70.009 Írástudatlan parasztot tartottak nyilván. Még elgondolni is szörnyű, milyen állapotok uralkodhattak a ten­gerparti falvakban, ha az írástudatlan­ság ilyen ijesztő méretű volt. Népi de­mokratikus rendszerünkben ezek az emberek megtanultak írni-olvasni. Be­letelt ez jónéhány esztendőbe, de ezzel kellett kezdeni, hogy eszmélni tudjon Itt is a dolgozó paraszt, ráébredjen, hogy nem cseléd többé. Fel is eszmélt. Tudatára ébredt, hogy az összefogás erejével virágos­kertté változtathatja a végtelennek tűnő, örökösen szárazság súlytotta sík mezőt. Ráeszmélt a dobrudzsai dolgo­zó paraszt, hogy a földje sokkal töb­bet teremhet, mint addig termett, ha gépekkel, korszerűen, tudományos mó­don kezd el gazdálkodni. Szocialista módra. Olvastam az újságokban olyan dobrudzsai kollektívákról, amelyekben 70.000 kiló búzával termett többet a község határa, mint tavaly, mégpedig a gépi művelés, a jobb minőségű mun­ka, egyszóval a szocialista mezőgaz­dálkodás eredményeképpen. ...Gyakorolom egy kicsit az össze­adást­ egy év alatt, mióta teljesen kollekti­vizált Konstanca tartomány, ennyi és ennyi család vett rádiót, új bútort, kerékpárt, épített új házat. S íme, az eredmény együttvéve mintegy 70.000. Roppant érdekes lenne kipuha­tolni, hogy vajon az új bútort, kerék­párt, rádiót vásárló és új házat építő kollektivisták közül hány van olyan, aki annak idején egyike volt ama 70.000 irástudatlannak? Bizonyára van közülük ilyen is néhány tízezer ! Egészen valószínű ez, hiszen az or­szágnak ezen a délkeleti részén, ahol nem is oly régen még a legelmaradot­tabb gazdálkodási módot folytatták, ma a leghaladóbb gazdálkodás folyik. Ahol a falusi lakosság kulturális vo­natkozásban is a legelmaradottabb volt, ott ma már szinte régmúltnak tűnik a közelmúlt is, olyan nagy a változás. Ahol a felszabadulás előtt a lókapa is fehér hollónak számított a paraszti munkában, ott az idén már traktorokkal kapálták ezer és ezer hektáron A kukoricát, ahol valamikor a marhát nagyon sokan az udvaron teleltették, mert nem voltak képesek istállót építeni, ott az idén már 280.000 tonna csalamádét silóztak be a kollektivisták s mintegy 700 istállót építettek az állatok tízezrei számára. S milyen naiv is tud lenni néha az ember! Tavaly, mikor befejeződött Konstanca tartományban a mezőgaz­daság kollektivizálása, emlékszem, le­írtam azt a szót, hogy ezzel a ténnyel befejeződött az ÁTALAKULÁS. A té­nyek viszont azt mutatják, hogy a nagy átalakulás valójában csak most kezdődött, a kollektivizálás befejezésé­vel. Hiszen csak egy év alatt olyan ütemű volt itt a fejlődés, hogy egyes kollektív gazdaságokban a tavalyi ál­lattenyésztésből származó 70.000 lejes bevételi tételek az idén 700.000-re nö­vekedtek. Az illető gazdaság egész be­vétele pedig sokmillióra. A tartomány­ban 34,65 százalékkal nőtt a kollekti­visták marhaállománya csupán a ta­valyi évhez viszonyítva ! S az osztalék, a kollektivistának ju­tó rész? Szóljanak erről Gheorghe Bica Neg­­ru Voda rajoni Cotu Vali községbeli, egykori írástudatlan kollektivista rím­beszedett sorai- íme: Én vagyok a kollektíva hetven éves méhésze. Voltam ám én a falunknak legsze­gényebb embere. Akkor még a házamnak is sár volt csak a teteje. Itt kezdődik e történet bevezető eleje. Hozzák, hozzák a sok áldást, szekereken, lovakkal. Hova tegyem, hova rakjam? As­­­szony, jer már zsákokkal! Hanem a zsák nem lett elég, ürítsük a padlásra! Egy szekérrel, két szekérrel, három­mal s így sorjába. Összedűlt a vén házikó, nem bírta a nyavalyás. Így jártam én, uramfia, s lett erre nagy kacagás. Építek most új házat- de téglából, az angyalát! Lesz ott szoba, még fürdő is, hát még aztán a padlás ! HAJAS ISTVÁN írta: MANESCU GHEORGHE, a Konstanca tartományi néptanács mezőgazdasági osztályának he­lyettes vezetője HETVENEZER... Cobadini kollektivista Ifjak török népi táncot járnak A kollektivizálás nemcsak anyagi jólét­et teremt, de szétsugározza a kultúra fényét is a dolgozó parasztok házaiba. Konstanca tartományban 1838-ban mindössze 30 művelődési otthon és 17 könyvtár volt. Ma 365 művelődési otthon és 311 könyvtár működik a tartományban, közel félmillió kötet könyv­vel, a falvakon pedig, ahol régebben egyetlen könyvtár sem létezett, ma 55 falusi könyvtár, a kollektív gazdaságokban pedig 127 vörös sarok mű­ködik, s ezek könyvállománya több mint 265.000 kötet Képünkön: A pecineagai új kultúrház Képzeljünk el egy hatalmat síkságot, ahol csak bogáncs nő. Ha szél fűt, ha­talmas porfelhő borítja be az egész til­déket. Iipén kelben épült fel néhány­ évvel ezelőtt a Konstanca tartaimnál „23 Au­gust“ gép- és traktorállom­ás. A GTA nagy esetnem tiolt a tildék román, tö­rök, tatár, macedón és más nemzeti­ségű parasztjainak életében. A kör­nyékbeli parasztok most már géppel műtielhették meg a földreform idején kapott területeiket. Nem kellett a gaz­dagoktól kölcsönözniük fogatot, mint azelőtt. A Pocineaga, Tuzla és a GTA körzetében levő más falvak dolgozó pa­rasztjai — akárcsak egész Konstanca tartomány dolgozó parasztjai — néhány év múlva a közös gazdálkodás útjára léptek. A kollektivisták hathatós segítséget kapnak a „23 August“ gép- és trak­torállomás dolgozóitól. A GTA ma már kizárólag állandó traktoros brigádokkal dolgozik. A traktorosok télen is a kol­lektív gazdaságban maradnak. Ha ked­vezőtlen az időjárás, különféle szállítá­sokat végeznek, jó időben pedig szánta­nak, mírtrágyát szórnak szét a földe­ken, vagy vetőmagvat szelektálnak. A Konstanca tartományi „23 August“ gépei és traktorállomás az idén meg­kapta a Földművelésügyi és Erdészeti Minisztériumtól és a Mezőgazdasági Munkások Szakszervezete Központi Bi­zottságától az országos viszonylatban élenjáró egységet megillető zászlót. — Hogyan sikerült ezt elérniük? — Körültekintően megszerveztük az egyes brigádok munkáját —­ válaszolja erre a kérdésre Nicolae Stan elvtárs, a GTA igazgatója. — Minden traktoros igyekezett jól karbantartani traktorát és kihasználni annak teljes kapacitását. Magam is meggyőződhettem erről. A GTA 13 traktoros brigádja közül jó né­hányat láttam a földeken dolgozni. Nyolc traktoros brigád tagjai egyben kollektivisták is. A traktorosok ebben az évben is mi­nél nagyobb takarékosságra törekedtek. Az őszi mezőgazdasági kampány kez­detéig 1.025.797 lej értékű cserealkat­részt takarítottak meg. Ezenkívül 9000 liter benzint és 111.000 liter gázolajat is megtakarítottak. Ugyanakkor 48,83 lejjel csökkentették egy normálhektár önköltségét. Látogatásom alkalmával megismer­kedtem Traian Balau traktorossal, aki a lelkiismeretes munkás mintaképe. Mint szeme fényére, úgy vigyáz UTOS- traktorára. Eddig több mint 2500 nor­málhektár szántást végzett el, mégpe­dig nagyobb javítás nélkül. Csupán a dugattyúgyűrűket kellett kicserélnie nemrég. Elárulta, hogy még vagy 1000 normálhektárt akar szántani az általá­nos javítás előtt. Az N. Belcescu kol­lektív gazdaság tagjai — itt dolgozik Balan Traian — elmondották, hogy na­gyon ért a géphez, teljesen ki tudja használni a traktor kapacitását. Tavasz­­szal és ősszel, a vetés idején egyidejű­leg tárcsát, vetőgépet és boronát von­tat. Az idén négyszer kapált meg 300 hektár kukoricát, 100 hektár naprafor­gót pedig háromszor. S ezen a terüle­ten csaknem 2500 kiló kukorica és 1600 kiló napraforgómag volt a termés hek­táronként. Nem érdektelen, hogy Baláu az idén egyetlen hónapban sem keresett 2000 lejnél kevesebbet. Motorkerékpárt vásá­rolt, új házat épített. Feleségével és öt gyerekével együtt jómódban él — akárcsak a többi kollektivista. És a „23 August" gép- és traktorállomásnak még sok hozzá hasonló traktorosa van, mint például: Popescu Aurel, Amet Iz­mail, Stan D. Ion, vagy Tom­a Tudor. Valamennyien minden igyekezetükkel azon vannak, hogy előmozdítsák a GTÁ-k fő feladatának teljesítését , a mezőgazdasági termelés megszervezését. AL­­RAICU ELŐRE Adatok az ország első kollektiviz­ált tartományából *­­ Napról-napra változik a dobrud­zsai falvak arculata, növekszik a kollektivisták jóléte. Míg 1938-ban az egész tartományban mindössze 1 faluban volt villanyvilágítás, ma már 54 község van villamosítva s a villamosítási hálózat mind job­ban kiszélesedik. Több mint 6500 kollektivista család épített magának új lakó­házat, közel 7000-ren vettek rádiót. Nagyvonalakban felszámolták az írástudatlanságot. Nagy változások mentek végbe a közegészségügy terén. A malária, a kiütéses tífusz, a pellagra, a múlt rossz emléke immár. Széles­körű egészségügyi, kórházi háló­zat fogja át az egész tartományt. Terjed a Herbák Művek dolgozóinak kezdeményezése Kéréséi anyagból jobb minőségű bútort Beszélgetés a Simó Géza bútorgyár igazgatójával Kolozsváron a cipőgyárak dolgozóinak országos értekezletén a Herbák János művek munkaközössége országos jelentőségű mozgalmat kezdemé­nyezett a legkisebb anyagfogyaszt­ás, a nyers- és segédanyagokkal való takarékosság fokozása érdekében. A kezdeményezéshez ma már különböző iparágakhoz tartozó vállalatok csatlakoztak. Megkérdeztük Magyar­ Károlyt a marosvásárhelyi Simó Géza bútorgyár igazgatóját, hogy mit tesznek az üzemben a fajlagos anyagfogyasztás csökkentése és az anyaggal való taka­rékosság érdekében. - Hogyan fogadták a Simó Géza bútorgyár dolgozói a Her­­bák János művek kezdeménye­zését? - A kolozsvári cipőgyáriak kezde­ményezése élénk visszhangot váltott ki üzentüü­kben. Nálunk az anyagtaka­­rékosság kérdése állandóan napiren­den van. Néhány hónappal ezelőtt bi­zony elég gyengén álltunk az anyag ésszerű kihasználásával. A fenyődesz­­kánnál például mindössze 50—55, a bükkitél 35—40 százalékos kihaszná­lási eredményt értünk el. A műszaki­­szervezési intézkedések bevezetése u­­tán azonban megváltozott a helyzet. A termelési­ értekezleteken az osztályve­zetőkkel- mesterekkel, minőségi ellen­őrökkel,­ élmunkásokkal a vállalat ve­zetősége megvitatta az anyag gazda­ságos felhasználásának kérdéseit s a hasznos javaslatokat azonnal alkal­maztuk a gyakorlatban. — Milyen intézkedéseket dol­goztak ki és alkalmaznak a gaz­daságosabb termelés érdekében? — A kezdeményezés elhangzása után még nagyobb figyelmet fordítot­­tunk az anyag ésszerű felhasználásá­ra. Azóta több intézkedést foganatosa toltunk, amelyek alkalmazása lehető­­vé tette a hulladék csökkentését, a segédanyagokkal való takarékosságot, azt, hogy kevesebb anyagból jobb, ol­csóbb bútort gyártsunk. Az anyagta­karékosságot károsan befolyásolta pél­dául az, hogy amikor megérkezett az anyag, a részlegek ellenőrzés nélkül hordták el és használták fel. Most a­­zonban az­ anyag elosztása egészen másként történik. Először is az anya­got azonnal osztályozzuk méret, minő­ség, stb. szerint. Nem kevesebb mint 13 ember dolgozik a deszkák osztályo­zásánál és szabásra való előkészítésé­nél. Nagy segítséget jelent a munkában az is, hogy a szabászaton brigádokat szerveztünk. A brigádfelelős pedig re­zsiben dolgozik. Így az anyagtakaré­­kosságban közvetlenül érdekelve van. De a brigádtagoknak is érdeke az anyagtakarékosság, hiszen személyi megtakarítási számlájuk van és taka­rékossági eredményeik után jutalom­ban részesülnek. A deszkaszabást a brigádfelelős irányítja és kötelessége biztosítani az anyag ésszerű felhasz­nálását. — És az eredmények? — A hulladékartyag értékesítésében nagy segítséget jelent a munka jó el­lenőrzése. Egyes mesterek, mint pél­dául Fazekas Sándor, szigorúan őrkö­dik, hogy a szabászok a legkisebb anyagot is felhasználják. Nem olyan régen a szabászok a nagyobb anyag­­darabokból mindjárt kivágták a kisebb barátokat is, a fióktartó-léceket, a bú­torlábakat, stb. Most a kisebb deszka­darabokból vágják ki ezeket. Az eddi­gi eredményeket legjobban számokban tudjuk kifejezni. A legutóbbi kimutatá­sok szerint a fenyődeszk­it 63,70, a bükkjét pedig 4280 százalékban hasz­náljuk ki. A lemezkihasználás mutató­száma 80-ról 83,43 százalékra emelke­dett. Ugyancsak javult a kihasználá­si százalék a panelnél és a furnirnál is. Az anyagtakarékosságért­­indított versenyi­ozgalom eredfilényeként e­­gyes osztályok több­ ezer lej értékű anyagot és segédanyagot takarítottak meg. A fajlagos anyagfogyasztás csök­kentésénél elért eredményeink bizta­tóak. A cipőgyári dolgozók kezdemé­nyezése azonban arra ösztönöz, hogy tovább kutassuk és értékesítsük a he­lyi erőforrásokat, hogy minél kevesebb anyagból a legjobb minőségű termé­ket állítsuk elő. GÁSPÁR TIBOR : Több mint 300.000 lej megtakarítás Néhány nappal ezelőtt a marosvá­sárhelyi Petőfi Sándor bőr- és kesztyű­gyár bővített vezetőségi ülésén — ahol jelen voltak az osztályvezetők, mes­terek és brigádvezetők — megvitatták a bőr- és gumicipőipari dolgozók ko­lozsvári értekezletén részt vett küld­­döttség beszámolóját. Ezt követően az üzem összes dolgozóival megvizsgál­ták az értekezleten felmerült tenniva­lókat és velük együtt megvizsgálták a fajlagos anyagfogyasztás csökkentésé­­nek lehetőségeit, továbbá az önköltsé­gi ár leszállításának más módozatait. A­­m­egbeszélés során, számos értékes javaslat hangzott el. A javaslatok összegezésénél kiderült, hogy az üzem dolgozói több mint 300.000 lejt takarí­tanak meg a jövő évben a kolozsvári kezdeményezés nyomán. Olcsóbb, jobb lakásokat Új építési módszer: zsaluzásba öntött könnyűbeton Sztálínvárosban, az egyik árnyékos udvaron néhány hónap alatt két nyolc­­lakásos, egyemeletes ház épült. Ez még nem volna különös. Ami szokat­lan, ez az építkezés módszere. Két évvel ezelőtt a fóvárosi Építő­ipari Kutató Intézet szakemberei, a Típusháztervező Intézet munkatársaival együtt, miután tanulmányozták a Szov­jetunió és más országok építkezési ta­pasztalatait, kísérletet végeztek és ki­dolgozták egy tökéletesített lakóház­építési technológia alapjait. Az új el­járás szerint a falakat többszörösen felhasználható zsaluzásba öntött, köny­­nyű betonból készítik. Az építőtelepen nincsenek kőműve­sek, téglát, emelődarut sem találunk. Felszerelik a falmagasságú, kettős fa­vagy fémzsaluzást s beleöntik a betont. Ezt a betont azonban nem cementtel kevert aprókővel készítik, hanem a ce­mentbe könnyű, likacsos anyagot ke­vernek. Az így elkészített fal jó hő- és hangszigetelő. Ezután kiöntik a födé­meket, lebontják a zsaluzást és azt az emeleten ismét összeszerelik. Meglepő az eredmény. Alig néhány munkás nagyon gyorsan építi fel a há­zat. Az építőtelep megszervezése is minimális költségeket igényel. A ház falai olyan simák, hogy csak egészen vékony vakolásra van szükség. Az új eljárás különösen kisebb típusházak sorozatépítésénél igen előnyös. Az egész felszerelést könnyen lehet néhány te­hergépkocsin egyik városból a másikba is szállítani. Az új rendszerrel épült házak melegek, olcsók, szépek. 1957-ben a fővárosban épült első két ilyen ház nagy érdeklődést keltett. A kétszobás, összkomfortos lakás lakte­rülete sokkal kevesebbe került, mint az akkoriban épített lakásoké. Az idén a 7. számú építkezési tröszt Pet­­rozsényben kilenc négylakásos lakóház építésére kapott megbízást. Az elsőt az építkezés megkezdésétől számított 10 hét múlva átadták a lakóknak, a to­vábbi négy ház kéthetes időközökben készült el.Az új módszert állandóan tökéletesí­tik. Ezelőtt könnyű, ellenálló, 2—300- szor is használható aluminium zsalu­zást használtak, de ez sokba kerül. A fővárosban rövidesen több háromeme­letes ház építését kezdik meg, itt vas­lemezből vagy dróthálóból készítik majd a zsaluzást. Ily módon a lakások önköltsége több ezer lejjel csökkenthe­tő. Kolozsváron a tartományi építke­zési tröszt a fazszlózás alkalmazásával 37.000 lejre csökkentette az összkom­fortos lakások önköltségét. Jelenleg a­­zonban a tervezett és hasonló módszer­­rel épített háztípusok önköltsége nem haladja meg a 35.700 lert. A tervezők igyekeztek minél jobban beosztani a lakterületet, hogy megfelelő legyen a lakószobák és mellékhelyiségek ará­nya. Ma már az új lakások beépített területének 45—52 százaléka lakterü­­let, sőt Kolozsváron elérték a 61 szá­zalékot. A befejező munkálatokhoz felhasz­nált anyagokkal szintén csökkentik a költségeket. Sztálinvárosban l­ikk­­gyantát használtak a mennyezet, az ajtók és az ablakok festésére, parkett he­lyett lignoplasztot (ez falisztből és ga­­rdihu­lladékból készült új anyag), a fa­lakét likkgyantával impregnált tabélá­­val borították. A háziasszonyok örö­mére a szoba a mennyezettől a parket­táig egyszerű­ lemosással tisztítható. A szobák, valamint a köhvita és kamra közötti közfalakat hatalmas beépített szekrények helyettesítik. A konyha sö­­má­ncozott gáztűzhelye egyúttal mele­gíti a fürdővizet és az egész lakást köz­pontilag fűti. A legfontosabb kérdés most: hogyan lehetne általánosítani az új építési módszert ? Gyakorlatilag ez azon múlik, hogy a szakemberek megtalálják-e a beton ké­szítéséhez szükséges könnyű anyagokat. Ilyen anyagok sok helyütt találhatók az országban. Sztálinvárosban és Kolozs­váron likacsos vulkanikus kőzeteket (andezit-tufát vagy bazaltos salakot) használnak. Ezek a kőzetek nagy tö­megekben találhatók az ország számos vidékén. Petrozsényben meddő kőzetet, széntörmeléket, a fővárosban egyszerű téglavető-kemencében égetett anyagot használnak. Megfelelnek továbbá kü­lönböző könnyű kőzetek (például diato­­maföld), úgyszintén a vajdahunyadi kohósalak, a hőerőművek vagy mozdo­nyok salakja. A kezdeményezés tehát úgyszólván mindenütt alkalmazható. A zsaluzásba öntött könnyűbeton­­építkezés nagymértékben csökkenti a lakásépítés költségeit. A néptanácsok támogatásával, a tartományi építőválla­­latok rövid idő alatt az új rendszer alkalmazásával olcsó és szép lakásokat építhetnek. D. C. A gyümölcstermelés növeléséért Mezőgazdaságunk i­­gen becses ága a gyü­mölcstermelés. A nép­gazdaság háztartásá­ban igazi kincs a gyü­mölcskertek hozama. A konstancai értekez­let éppen ezért szentelt annyi figyelmet a gyü­mölcstermelés felkaro­lására. Nagy lehetősé­geink vannak ország­szerte a kertgazdálko­dás kiszélesítésére. A kiváló természeti felté­telek értékesítésére Ko­lozsvár tartomány IMSZ szervezeteinek kezdeményezésére nagy jelentőségű akció in­dult el útjára. A tarto­mány ifjúsága magára vállalta a gyümölcs­­termelés főbb munkái­nak elvégzését. Mint­egy 20.000 hektárnyi terület telepíthető be még gyümölcsfákkal e­­zen a vidéken, sokezer fát lehet ültetni az or­szágutak mentén. A tartományi IMSZ bi­zottság tervet készített, amelyben gyümölcsé­­szeti munkatelepek lé­tesítését irányozza elő. A kezdeményezés az ifjúság körében tarto­mányszerte széles visszhangot váltott ki. Ebben az évben máris több mint 50.000 cse­metét ültettek az utak mentére, a gyalui, a derzsei és más kollek­tív gazdaságok fiatal­jai sok hektár terület betelepítésével növelték gazdaságuk gyümöl­csös kertjeit. A nemes akciót minden izony­­nyal követni fogják más vidékek ifjai is, s hatékonyan hozzájárul­nak hazánk gyümölcs­­termelésének fellendíté­­séhez. 1958. október 19., vasárnap Korszerű technológiai eljárással folyik a hajók szerelése a galaci hajógyárban (Agerpres felvétel)

Next