Előre, 1967. július (21. évfolyam, 6114-6139. szám)
1967-07-15 / 6126. szám
2 AMIKOR AZ ORVOS ÉS A BETEG GYERMEKTÁBOR együttműködése elengedhetetlen A város közelében Az emlő megbetegedései és ezek nagy változatossága, a mellrák gyakorisága (a nők rákos megbetegedéseinek 22 százaléka) időszerű feladatként vetik fel az ezzel kapcsolatos kérdések megoldását. A kifejlett nő emlői jórészt zsír- és mirigyszövetből épülnek fel. Fejlődésük a lányoknál a pubertás idején indul meg, s mindvégig a szervezet hormonális működésének hatása alatt állnak, így például a petefészek hormonjai, a folikulin és a progesteron (sárgatest-hormon) döntő befolyást gyakorolnak az emlő fejlődésére és növekedésére. A terhesség ideje alatt a méhlepény és az agyalapi mirigy (a hipofízis) termelte hormonok fokozatosan előkészítik az emlő tejmirigyeit a tej kiválasztására. Az emlők rendkívüli érzékenységgel reagálnak a női szervezet hormonális működésének legkisebb módosulásaira is, s hatásukra mind alkati, mind pedig funkcionális változásokat szenvedhetnek. ORVOSI TANÁCSADÓ_______ Gyakori eset hogy a nők a havi tisztulási ciklus előtt mellük megduzzadását-keményedését észlelik. Ennek oka az, hogy a menstruáció bekövetkezése előtti időszakban a hormonkiválasztás eléri a maximumot. Ez a jelenség funkcionális, tehát múló jellegű, s a tisztulási ciklus után az emlők visszanyerik eredeti állapotukat. Különleges figyelmet érdemelnek viszont az emlőn vagy emlőben mutatkozó duzzanatok, a melldaganatok. Ezzel kapcsolatban fel kell hívnunk a figyelmet arra a tapasztalati megfigyelésre, hogy e daganatok 80 százalékát nem az orvos, hanem a páciens vette észre. Fontos tényező ez, mert arra szólít fel, hogy a szervezet e részének sérüléseinél-megbetegedéseinél döntő jelentősége van az önellenőrzésnek ; ezen az úton idejében fel lehet figyelni a fellépő rendellenességekre, s — akár jóindulatú, akár veszélyes daganatokról van szó — idejekorán meg lehet akadályozni a betegség kibontakozását. Az emlő megbetegedései tehát azt a területet képezik, amelyen az orvos és a páciens együttműködése különösen elengedhetetlen, a gyors gyógyulás előfeltétele. Az egészségügyi nevelésben már hasznosítják az ez irányú tapasztalatokat, felhívják a nők figyelmét az emlők ellenőrzésének rendszeres gyakorlására tapintás útján. Ajánlatos, hogy a legkisebb csomó, duzzanat, vagy daganat észlelésekor orvos véleményét kérjük, aki szakvizsgálat útján határozhat, hogy szükség van-e biopsziára (kórmegállapítás céljából kiemelt szövetmetszetre), avagy a daganat mibenlétének megállapításához a szúró csapolás (punkció) módszere, esetleg csak átvilágítás szükséges. Mindez azért nélkülözhetetlen, mert a kezelési mód csupán az elvégzett analízis alapján állapítható meg. E cikk rövid terjedelme nem teszi lehetővé, hogy részletekbe menően vizsgáljuk az emlősérüléseket, amelyek közül a legsúlyosabb a rák, de igen fájdalmas és kellemetlen még a legegyszerűbb fertőzéses gyulladás (amastitis) is. E sorok célja felhívni a figyelmet arra, hogy azok a nők, akik melltáji fájdalmakat, emlőiken alaki rendellenességeket észlelnek, késedelem nélkül igényeljék az orvos segítségét. Az emlő sérüléseinek különböző jelei vannak : a mellbimbónál mutatkozó gyanús szivárgás, a mell bőrének látható változásai, kézzel tapintható csomók jelenléte az emlők belsejében. Minden ilyen jelenség esetén azonnal orvoshoz kell fordulni. A nők többsége retteg az emlődaganatoktól, azt tételezve fel, hogy rákos eredetűek. Meg kell mondanunk megnyugtatás végett, hogy a melldaganatoknak csak elenyészően kis hányada rákos jellegű, ami viszont nem jelenti azt, hogy ne forduljunk habozás nélkül orvoshoz még a legkisebb rendellenesség fellépésekor is, hiszen gondoljunk csak arra, hogy a megbetegedés kezdeti szakaszaiban eredményesen gyógyítható a rák is. Tehát: kísérjük figyelemmel az emlék módosulásait, s az önellenőrzéssel felfedett rendellenességek esetén forduljunk haladéktalanul orvoshoz. Áll ez elsősorban a terhes nőkre és a szoptatós anyákra, de általában egyenlő mértékben — minden nőre. Dr. Oprescu Hian főorvos, az orvostudományok doktora (Folytatás az 1. oldalról) egymás között. A termelés pedig döcögött, az egész üzemben a hangulat a bizalmatlanság, a kicsinyeskedések irányába torzult el. A jó kezdeményezések is elakadtak, mert esetleg a másik vezető beosztású féltékenysége egyéni törtetést látott bennük, s „elvszerűen“ megfojtotta az ötleteket. Ki károsodott mindebből ? Elsősorban az illető vállalat munkaközössége, de feltétlenül kihatott a nemzetgazdaság egészére is Mostanában más szellem fogad a vállalatban : a veszekedések helyét elvszerű, okos, kiagadt és eredményes viták foglalták el, s mintha az elapadt forrás is felfakadt volna : az egész munkaközösségben megpezsdült a kezdeményező kedv, jönnek az ötletek. Az eddigi igazgató nyugdíjba ment, a főmérnöki szobájában is az arc... Megszűnt a kölcsönös féltékenykedés, mert van ennek egy nagyon egyszerű magyarázata. Az intelligencia olyan valami, amit nem a kinevezési okmánynyal együtt adnak valakinek vagy vesznek el. Akinek van belőle, miért féltékenykedne a másik ember intelligenciájára ? Cayse veheti el az övét sem senki... Dehát mi az értelem, tehetnők fel a kérdést. Mi az a szabály, amelyhez odamérhetjük : ez az ember értelmes, az media nem. Ilyen mérce nincs, s ha volna, akkor is munkahelyenként, esetenként kellene újra meg újra beállítani. Mert aki egyik helyen nem alkalmas bizonyos munka elvégzésére, másik helyen igen hasznosan tevékenykedhetik. A lényeg szerintem : mindenki a maga helyén álljon. Valóban adni tudjon és tudása maximumát adja a közösségnek. önmaga érdeke ez, de éppúgy a közösségé is. Mérce az értelem megméretésére nincsen, de az öncélú intelligencia, a meddő értelem, a cinizmussá satnyuló „belső szellemi nagyság” nem sokat ér. A színarany is haszontalan, amíg a föld mélyében rejlik s még a geológusok sem ismerik a lelőhelyét. Az emberiséget mindig a cselekvő intelligencia vitte előbbre. Amely törvényszerűen és úgy válik az egyén tulajdonából a közösség kincsévé, hogy ezzel elyén is, közösség is csak nyerhet. Az értelem közösségi rangjának megbecsülése az építőmunka sürgető feltételévé lett országunkban. Utat kell nyitni az értelem előtt mindenütt, ott is, ahol a kicsinyes egyéni érdek, a rutinos elfásultság, egyeseknek a régi érdemekre hivatkozó, de gáttá vált konzervatív gondolkodásmódja akadályozza ezt. Utat kell törni számára a szellemi tunyaság vagy a butasáa makacs ellenkezésén át. Függetlenül attól, hogy ez a butasáa és tunyasáa néhol milyen köntöst próbálna magára ölteni. Talán a legnehezebb a küzdelem éppen ott, ahol ez a visszahúzó szellemi képtelenség szavakban az újat szajkózza, de lényegében éppen ennek az akadályozója. Az értelem és a szellemi képtelenség, a széles horizont és a beüyepesedett kicsinyesség között a harc lényegében a régi és az új küzdelme. Az új zászlaját pedig semmiképpen sem tarthatja a kezében az, aki a kényelmesebb, egyszerűbb, megszokottabb, de értéktelenebb régit képviseli. Azt kérdezte tőlem valaki : jó, jó, de mivel lehet utat törni az értelemnek a butasággal szemben — ahol ilyen szembenállás létezik —, amikor esetleg ébpen az értelem szorul védekezésbe. Mit felelhettem volna ? Nem könnyű, nem egyszerű és nem rövid távú küzdelem ez, miként az élet nagy harcai mindig szívós kitartást követelnek. Nem hiábavaló-e hát ez a cikk is és annyi más ? Ha csak valamelyest is segítenek közhangulatot kialakítani az értelem tanala mellett, akkor már jó munkát végeztek. Ha tudatosítják, hogy a nép ügye, a haladás feltétele, tehát senkinek sem lehet közömbös, és tudatosítják azt is, hogy mindenkinek társadalmi kötelessége kimunkálni a benne rejtőző tehetséget. Érdemes is kimunkálnia, hiszen egyéni érvényesülése mindinkább belekapcsolódik a nép nagy ügyének jövőjébe. Mindenki számára megtalálni a legmegfelelőbb helyet az életben, vagyis minden munkahelyre megtalálni az igazán oda alkalmas, rátermett embert, ezt igazán jól csak a közösség egésze végezheti el. Éppen azzal, ha még nagyobb megbecsülést, rangot ad mindenütt, valamennyi munkahelyen és beosztásban az egyén közösségi értékű kincsének , az emberi intelligenciának. AZ ÉRTELEM RANGJA (Folytatás az 1. oldalról) runk, Czédly Károly vállalta — mondotta el beszélgetésünkkor Margineanu Lívia, az aradi pionírtanács elnöke. — Neki köszönhetjük, hogy lábraállt a tábor s július 16-án elindulhat az első 60 gyermek. Valósággal szerelmese s persze jó ismerője is a zarándi hegyeknek, személyesen járt kinn, hogy idejében kiválassza a helyet, ő lesz a táborigazgató ... Hogy megérte-e ? A gyermekek túllicitáltak minden számítást ! Kissé bizonytalankodva, túl szerényen indultak, három szériában összesen 200 gyermekre gondoltak, de az érdeklődés igen nagy, naponta jönnek — szülőkkel, társakkal — a tudakozódók, feliratkozók. Szinte szó szerint ugyanezt hallottam Déván Pop Oliviától, az ottani pionírtanács elnökétől. Mikor említette, próbálta valamilyen „akcióhoz“ sorolni, de ez sehogyan sem sikerült és csak erősködött : „Feltétlenül említést érdemel, biztos nagy népszerűsége lesz“. A dévai „Petőfi Sándor“ általános iskola testnevelő tanára, Benulescu Mihai már tavaly kivitte a gyerekeket egyhetes sátorozásra a Srei mellé, fürödtek, napoztak, horgászversenyt rendeztek, növényeket, bogarakat gyűjtöttek , s háromszor kellett hogy „ismételjen". Az idén ugyancsak ő volt a fő mozgatója az ügynek, s Pop Olivia az első számú támogatója : készüljenek föl jobban s hívják meg az egész város iskolásait, így július 25-től tíz-tíz napos sátorozásra mennek a dévai gyerekek is. Nem akarok túlozni, nem oldották meg ezzel az egész vakációt. Ám, helyi színű ízű az elgondolás és a kivitelezés ; munkát és törődést vállalt érte egy-egy nevelő, pedagógus. Úgy éreztem, az azonnali hasznosságon kívül valamilyen mélyebb, hivatásérzetből születő z önös érdek is van ebben ; minden kis növény, állat megismeréséhez, a gyermekkor élesen bevésődő első élményeihez kötni, játékosan, új látnivalók varázsával, pihenés közben továbbvinni azt, amit évközbeni munkájukkal elültetnek : a szülőföld szépségének meglátni tudását. Ha sok hasonló elgondolás, — megvalósított ! — ötlet születik — és miért ne születhetne ? — ezekben a szünidei napokban, akkor az már jelentőségében is rangos helyet kap. Beszélgetés ORSON WELLES-szel A filmművészet emberségéről Alig két napig volt fővárosunk vendége Orson Welles, a modern film történetének kiemelkedő képviselője, a film művészeti rangjáért vívott harcok egyik vezéralakja, rendező, színész, volt újságíró, amatőr rajzoló és szobrász... és még mindig nagyon keveset mondtunk róla. Nagyon keveset, mert ez a „sok“ gyanút ébreszthet az olvasóban, hogy valami „mindenhez értő“ úri dilettánst akarunk neki beajánlani. Pedig épp ennek az ellenkezőjéről van szó. Elég gyakori dolog, hogy fogékony fiatalokban a művészi hajlam nem lokalizálódik azonnal, hogy válogatnak a művészeti ágak között, amíg megtalálják az igazit s azért aztán lemondanak a többiről. Aki nem mond le, aki az összességet akarja, abból vagy kritikus lesz, vagy a filmrendező. Nem félresikerült polihisztor, hanem polivalens alkotó. A tollforgató Orson Wellest nem csak önálló forgatókönyvein érezzük, hanem a nagy irodalom iránti vonzalmán , hogy Charlotte Brontë-tól Shakespeare-en át Kafkáig terjed a színészi-rendezői érdeklődése. A rajzoló ott van filmjei összetéveszthetetlen képkompozíciójában, az anyag ellenállásával viaskodó szobrász, a plasztikus, tapintható és tartós alkotásra törekvő szobrász pedig ott az emberábrázolásban , színészválogató és színésznevelő rendezői munkájában , a játékában. Az ember ott van mindenütt. Még a színész a legkevesebb, a szinte mellékes ebben a nagyhatású, termékeny művészegyéniségben. Pedig jó színész. De a színész, az csak egyetlen húr — Welles pedig maga egy zenekar. Kár, hogy a hazai nézőben oly kevés emlékkép támad fel nevének hallatára. Az ő személyisége, munkássága az, amivel évtizedek óta elsősorban adósunk a filmbehozatal, mert Orson Welles nagyigényű műalkotásai nem a kiválasztott kevesekhez, hanem a közönség legszélesebb rétegeihez szólnak. A pár hónapja látott Falstaff egy negyedszázados pálya csúcsa, amelyet évtizedes színpadi gyakorlat előzött meg , s mindebből volna még bőven látnivalónk a Jane Eyre első filmváltozatától s a klasszikus jelentőségű Aranypolgártól kezdve, a Shakespeare-filmek egész sorozatán át (amit a filmmúzeum-bérletesek ismerhetnek csak) a Perig. Pár hete Magyarországon járt, most koprodukciós céllal tett „villámlátogatást" Romániában ? — Helyszínt keresek két filmhez. Még helyszín is kevés kell nekem a Cézár! című filmemhez, amely a zsarnokság, mint emberi magatartás ellen hadakozik, csupán két sima háttérfal, minden díszlet nélkül, a másikhoz pedig két yacht és egy nyugalmas, tiszta tenger. — Legutóbbi filmjét a Falstaffot Spanyolországban forgatta. .. — Nem a legutóbbi : rövid ideje fejeztem be egy filmet Makaóban, ugyancsak Jeanne Moreau-val a főszerepben. — Annál inkább. Ön az amerikai filmművészet büszkesége — legalább is a világ bármely népe büszke lehet egy ilyen igényű, beállítottságú és jelentőségű művészre. Miért filmezik külföldön ? — Több, mint tíz éve nem tettem a lábam amerikai műterembe. Ez pénzkérdés és elvi kérdés. Sőt, az elvi kérdés is pénzkérdés. A szellemi, művészi függetlenség előfeltétele az anyagi függetlenség, s aki a nagy üzletemberekkel szemben művészetet akar csinálni, annak bizony azzal is számolnia kell, hogy hol kisebb a rezsiköltség, mint Hollywoodban. De művészileg is szabadabban lélegzem a hollywoodi nagyüzemektől távol. — Összefügg ezzel a magatartással az is, hogy viszonylag későn kezdett filmezni ? — össze. A hollywoodi sablon már eleve riasztott, ezért ragaszkodtam a színházhoz és vonakodtam a mammut-műtermektől. Filmes pályám egyik motorja a küzdelem ez ellen a sablon ellen, Hollywood mítoszának szertefoszlatásáért. — Az Aranypolgár mégis Hollywoodban készült... — Hollywoodban sok a kitűnő ember, főként technikusok. Képességeik felhasználásának módja az, ami ellen küzdöttem mindig. Például az Aranypolgár operatőrje, Towlen, nagyon tehetséges és tapasztalt művész létére, hagyta, hogy mint a filmvilágban járatlan, színházi rendező, magam törődjem mindennel, magam állítsam be a felvevőgépet s a világítást s a filmezés vége felé bevallotta: tanulni akart a tapasztalatlanságomból, a még el nem gépiesedett friss fogékonyságomtól. Ezt a frisseséget a hollywoodi üzemszervezési szellemben nem lehet megőrizni. Szegény Towlen röviddel a háború után meghalt. — Most ki az operatőrje ? — „Az operatőröm nincs, filmről filmre váltogatom őket. Szeretem a gyors felfogású és nagyon gyorsan dolgozó operatőröket, de továbbra is fenntartom magamnak még a fény beállításának a jogát is. — A színészekkel is így dolgozik ? — A színész nem reflektor, hogy beállítsam. A film titka az egyéniségek eleven jelenléte. A színészt csak hagyni kell, hogy a maga törvénye szerint cselekedjék, segíteni kell, hogy ne legyen az útjában semmi. A jó színészben az a jó, hogy mindig előre nem látható dolgokat hoz, ő formálja véglegessé a rendező ötletét. A film nagy értékei azok a színészi meglepetések, amelyek a rendezőt érik. — Nem is merem készülő filmjeiről kérdezni, mert híres róla, hogy nem nyilatkozik előre. — Sem előre, sem utólag. Képtelen vagyok szavakkal elmondani a mondanivalót és végeredményben nem is érdemes, mert vagy kifejezi a film a maga eszközeivel azt, amit akartam, vagy kár a szóért. A rendező rendezzen s ne magyarázzon. A hatásos beszédkészség nem elengedhetetlen rendezői kvalitás, az az intelligenciának egy egészen más válfaja. Orson Welles ugyan a filmművészet „nagy öregjeinek“ egyike, de mégsem abban az értelemben élő klasszikus, hogy ugyanazt csinálná következetesen, évtizedeken át, minden filmje más, új csapáson jár, újat keres. Mégis a klasszikus formákat hirdeti. Miért nem bízik például az „új hullámos" franciák kísérleteiben ? — Nem hiszek az átmeneti divatokban. Az újat keresve a maradandó még fel nem tárt vonatkozásait keresse a művész. Az új hullám olyan, mint a miniszoknya : meghökkentő és mindenáron túi. A szépség, a bevált, kipróbált, örök szépség feladásának árán is. — Sokan az érzékiség kultusza miatt idegenkednek az „új hullám" merész ötleteitől. — Disztingváljunk érzékiség és pornográfia között. A pornográfia, az öncélú malackodás visszataszító, de az egészséges érzékiség hozzátartozik az élethez, a termékenységgel azonos. S egy olyan beteg korban, mint amiben a mai nyugati világ él, szükség van az egészséges, természetes ösztönök egészséges irányú fejlődésére, bővérű erotikára, amelyből gyerekek születnek. Ezért nem szeretem Ingmar Bergman filmjeit, bármilyen nagy művészettel alkotja is meg őket , mert a terméktelen, torz, elkorcsosult ösztön- és idegéletnek szerez művészileg polgárjogot. — Fájlaljuk, hogy csak ilyen rövid ideig volt közöttünk. Azt még nem kérdezhetjük, hogy mikor kezdi meg a munkát... — De annyit mondhatok, hogy augusztusban MINDENKÉPPEN visszatérek. Halász Anna ORSON WELLES INTER URBAN 1 -■* -ír'.'- Tájékoztató szolgálatunk JÖNNEK A VILLANYSZERELŐK PAPP LAJOS szatmárhegyi olvasónk azzal a Danasszal fordult szerkesztőségünkhöz, hogy a tartományi villamossági vállalat (IRE) még ez év márciusában megkezdte a Lippa utca villamosítását, mindmáig azonban csak a gödröket ásták ki és lehelyezték melléjük a villanyoszlopokat. A gödrök azóta megteltek vízzel és esténként veszélyeztetik a járókelők testi épségét. A helyi néptanács átiratában elismerte a Danasz jogosságát és szerkesztőségünket kérte, hogy járjon közben a tartományi villamossági vállalatnál a munka mielőbbi befejezése érdekében, minthogy a néptanács már hatszor vette fel a kapcsolatot az illetékesekkel, de mindannyiszor hiába. Megígérték, hogy jönni fognak, ám nem jöttek. A nagybányai IRE főmérnökhelyettese, Filimon Stefan elvtárs telefonon közölte szerkesztőségünkkel, hogy a vállalat július 25-től folytatni fogja a félbehagyott munkát s szeptemberig be is fejezi. Reméljük, hogy az ígéretet ez alkalommal tettek követik NEM MIND ARANY, AMI FÉNYLIK MÁR MIHÁLY Kézdivásárhelyről küldött levelet szerkesztőségünknek, tartalma: bejelentés a dálnoki néptanács ellen. A néptanács — mint írja — nem hajlandó kiadni az iratokat, amelyekre szüksége van, hogy eladhassa dálnoki házát, amíg nem fizeti ki a hozzájárulást (1000 lej) a község villamosításához. „1960-bn elköltöztem Dálnok községből, 1961-ben vezették be a villanyt, a néptanács mégis követeli az összeget, noha a bekötéskor már nem laktam a községben“ — írja olvasónk. Felvettük a kapcsolatot a néptanács vezetőségével és a következő választ kaptuk : A község villamosításához szükséges összeget még 1959 február 19-én megszavazták, az 1000 lej kifizetése tehát még 1959-ben esedékes volt. Továbbmenően Már Mihály törvénytelenül adta el a házat (nem csinálta meg a kötelező iratokat a közjegyzőségen) Teleki Mihálynak, aki hasonló módon adta el Bereczki Mihály válaszol az olvasóknak nak. A ház így mind a mai napig Már Mihály nevén szerepel a telekkönyvben. Az 1000 lej kifizetése ügyében Már Mihály és Teleki Mihály annak idején úgy egyezett meg, hogy közösen állják az öszszeget. A levélíró azonban időközben úgy látszik meggondolta magát, s ahelyett, hogy eleget tegyen honpolgári kötelezettségének, a könynyebbik utat választotta: a bejelentést. KOLOZSI ÁRPÁD martonosi olvasónkkal közöljük, hogy a brassói „Cooperativa Tehnica“-ban átveheti az új kilométerórát. SELEJTBORÍTÉKOK LÁNYI IMRE annószai olvasónk írta szerkesztőségünknek, hogy vásárolt 50 darab levélborítékot („Intreprinderea Poligrafica 13 Decembrie 1918“ védjeggyel) s egyiket sem lehetett leragasztani, hiányzott róluk a ragasztó. A vállalat igazgatósága elismerte a panasz jogosságát. A hiba a nyomdászok és a minőségellenőrök figyelmetlenségéből eredt. Az esetet egy munkaülés keretében feldolgozták és a részleg munkásai ígéretet tettek, hogy a jövőben hasonló figyelmetlenség nem fordul majd elő. ★ ÉRDEKES CSILLAGÁSZATI KIÁLLÍTÁS nyílt meg a fővárosi Népi Csillagvizsgáló Ana Ipotescu út 21. sz. alatti helyiségében. A hét teremben kiállított pannók a világegyetem és az anyag felépítéséről, a csillagokról és a csillagrendszerekről, a világegyetemben végbemenő jelenségekről stb. tájékoztatják a látogatót. A kiállítást (hétfő kivételével) naponta 10 és 20 óra közt lehet megtekinteni. KI NEM FIZET LAKBÉRT? (Folytatás az 1. oldalról) napos, néha esztendős hátralék. Még szerencse, hogy orcájuk pirulását nem lehetett látni a kékes sugárzásban !... De úgy kell nekik: az ismert karmesternek, a tisztviselőnek, a neves labdarúgónak, a tanárnak, az orvosnak (még szerencse, hogy író nem akadt köztük !...) — miért nem is fizetik ezek a... ezek az értelmiségiek rendes időben a lakbért, miért várják meg a felszólítást, a késedelmi kamatot, a pereket, az ilyen estét, amikor E. V. barátom leplezi le őket a TV nyilvánossága előtt ?... Csupán egyetlen dolog nyugtalanít azóta is. Az E. V. barátom által felhozott példák azt látszanak ugyanis bizonyítani, hogy a rossz lakbérfizetők kizárólag az értelmiségi foglalkozású személyek köréből kerülnek ki. Ha nem így lenne, talán becsúszott volna közéjük egy-két más példa is — gondolom. Minthogy azonban más pél,da nem volt, azt kell hinnem, hogy az értelmiségi foglalkozás és a rossz lakbérfizetés között oksági kapcsolat van. Esetleg valamely kör ez, amelyre az értelmiségiek inkább hajlamosak... Amelyet azok is elkaphatnak, akik eddig minden kötelezettségüknek kellő időben és felszólítás, intés, késedelmi kamat stb. nélkül eleget tettek... Nyugtalanul várom, vajon a fertőzés nem terjed-e ki majd rám is ?... ELŐRE NYÁR A FARMON (Folytatás az 1. oldalról) erről már a farmközpont árulkodjék ? Miért van az, hogy a farm belsősége Szalárdon vagy Csuháján, Ürögdön s olykor még Tarcsán sem beszél mindig arról, ami a határban található ? Az elhanyagolt üzemközpont nem méltó a modern gazdálkodáshoz, nem méltó a farmokhoz, az állam mezőgazdasági termelőegységeihez. A mező esztétikájának rá kell nyomnia bélyegét a farmok, telepek esztétikájára is. A szép, az ízléses, a gondozott belsőségek kialakítása öncélú vagy költséges ? Szó se róla. Mi haszna van abból a farmnak, ha az állatok a szálláshelyek környékét pocsolyává dagasztják, ha éppen a tanyaközpont körül a traktorok, autók tengelyig süllyednek a sárba, mert sajnáltunk pénzt költeni utak javítására ? Kell azt még mondani, hogy a rossz út többet árt a gépnek, mint a munka közbeni működtetés ? Ez a dolgok elsődleges gazdasági oldala. De nem a törődés, a lelkiismeretesség, az önbecsülés, a példamutatás jele az is, ha a farm belsősége, a telepek környéke éppen olyan ápolt, mint mondjuk a kukoricaföld . A karbantartott épületek, a kövezett utak, a fehértörzsű fasorok, az élősövények, a virágágyások, a lakások tiszta, rendezett udvarai ezesetben nemcsak a szépet, hanem a jót, a gazdaságosságot is szolgálják. Sok, sok nagyipari üzemünk udvarát, tájékát igazi parkokká, ligetekké varázsolták. A mezőgazdasághoz meglehetősen közelálló kertészkedés ugyan miért ne találna otthonra éppen a farmok tőszomszédságában ? Az állam mezőgazdasága mintaszerűt nyújthat a szép művelésében Még aratáskor is. Bályokon láttuk, hogy a gazdaság udvarának rendezése, csinosítása, az élősövények köntösének kiszabása korántsem állotta útját a kombájnok ki- és bevonulásának, egyáltalán a betakarításnak. Ott lenni mindenütt. Nem könnyű szerepre vállalkoztak a farmerek. A hivatás gyakorlását hadd érezze meg a mező s a farm központja egyaránt. Nyáron is. ÖSSZECSUKHATÓ SZÉK. Kertben, teraszon, erkélyen, a hegyekben és a tengerparton egyaránt hasznos a LITORAL típusú összecsukható szék. Az Erdőgazdálkodási Minisztérium vállalatai két változatban gyártják. A C típus ára: natúr 90 lej, pácolt fából 93 lej, a D típusé natúr 95 lej , pácolt fából 97 lej. (5762) , tifui. Az Élelmiszeripari Minisztérium sütőipari vállalatai új termékeit — kalács- és kifli különlegességek — gyártását kezdték meg. Az új sütőipari különlegességeket mákkal, dióval, ruháttal, mazsolával töltik. A higiénikus polietilén és karton csomagolásban a kalácsok frissen maradnak Háziasszonyok! Az új kalács-különlegességek minden kenyérüzletben kaphatók. Szülők! Gyermekeik étrendjéből ne hiányozzék a tápanyagokban dús keksz ! APRÓHIRDETÉSEK ÁLLÁS CENTRUL DE CERCETARI DE CHIMIE ORGANICA AL ACADEMIEI R. 8. ROMANIA — Calet Victoriel 194 alkalmaz , raktárfönököt vezető gépírónőt nappali portást vezető áruszakértői Tájékoztatást a 16 4176 telefonszámon nyújtanak. (8290) | KÜLÖNFÉLÉK A SZÉKELYUDVARHELYI NAPPALI BAR várja önt ! Nyitva naponta 11—19 óra között Kávé, különleges italok, hideg ételek, boritalok. (8069) LÁTOGASSA BIZALOMMAL a „Carpati“ Közélelmezés: Tröszt brassói és brassó-pojánai egységeit, ahol kedvére válogathat konyhaművészeti különlegességekben és a leghíresebb borokban. (1984) TURISTÁK ! A Brassó-Fogaras közötti országúton, 20 km.-re Brassótól várja önöket a Strand Codlea vendéglő- és villakomplexum. Állandóan el van látva szakácsművészeti különlegességekkel, rostonsült készítményekkel és válogatott borokkal. Egyenletes hőmérsékletű folyóvizes úszómedence, evezésre berendezett tó. Kedvező elszállásolási körülmények. (550) HA JÓL AKAR SZÓRAKOZNI és étkezni, látogassa a sepsiszentgyörgyi „Súgás” vendéglő kerthelyiségét Jó zene, kitűnő Italt Minőségi kiszolgálás! ____________________________(3682) TURISTÁK Kézdivásárhelyen járva látogassák a Cafenea“ kávézót. Állandóan felszolgálnak presszó- és török kávét, valamint üdítő italokat (2388) APRÓHIRDETÉSEKET felvesz az ESIP reklámügynökség Agentia de publicitate ESIP, Bucuresti, str. Eforiei Nr. 6, Ral. Lenin Vidékről — a fenti címre — postautalvány mellékelésével is fel lehet adni hirdetéseket. A pontosan megcímzett postautalványon kérjük feltűntetni még a következőket : „Pentru contul 136.4.01 40 Filiala 16 Februárie” Apróhirdetéseket több vidéki kirendeltség is felvesz. Lapunkban az apróhirdetések ára 1967 február 1-től: Egy szó ára 1,50 lej az apróhirdetések jellegétől függetlenül. Az apróhirdetések árát minimálisan 10 szóban állapítják meg. Különleges szolgáltatásokért a minimális díj mellett az alábbi pótdij fizetendő sürgősség — 50 százalék keret — 50 százalék; kiemelt betűtípus — 25 százalék ; a válaszok átvétele és megőrzése az ügynökség székházában — 20 százalék.