Előre, 1969. március (23. évfolyam, 6632-6658. szám)
1969-03-01 / 6632. szám
ÉLJEN A SZÓZATÉVSÉGFRONT VÁLASZTÁSI GYŐZELME! Világ proletárja, egyesüljetek! XXIII. évfolyam 6632 sz. oldal ara 30 báni 1969. március 1., szombat Országos politikai napilap • Románia Szocialista Köztársaság • Bukarest Magas felhalmozási ráta GYORS GAZDASÁGI FEJLŐDÉS felhalmozás és a fogyasztás aránya különleges jelentőségű a szocialista gazdaság fejlődése és az életszínvonal gyors emelkedése szempontjából. „Gazdaságunk lendületét a jelenlegi ötéves tervben, a termelőerők gyors növekedését a nemzeti jövedelemnek a fogyasztási alap és a felhalmozási alap közötti helyes elosztása határozza meg“ — hangsúlyozta Nicolae Ceausescu elvtárs az RKP KB 1968. december 16—17-i plenáris ülésén A felhalmozás és a fogyasztás optimális arányának kialakítása a bővített újratermelés egyik döntő problémája, az azonnali és távlati célkitűzések egybehangolásának lényeges feltétele. Szocialista nemzetünk sokoldalú haladásához, a termelés szüntelen bővítéséhez és a lakosság életszínvonalának emeléséhez feltétlenül magas felhalmozási ráta szükséges. Pártunk és államunk — minden egyes fejlődési szakasz konkrét adottságainak megfelelően — a felhalmozási átlagrátát 1956 és 1959 között 20 százalékban, 1960 és 1965 között 24 százalékban állapította meg, az 1967 és 1970 közötti időszakra pedig 28,5 százalékot irányzott elő. A nemzeti jövedelem gyarapodása és általában a gazdaság gyors fejlődése folytán tovább növelhetjük a felhalmozás rátáját. Valóban, az idei előirányzatok szerint a nemzeti jövedelem 30 százalékát fordítjuk felhalmozásra. Ez természetesen nagy erőfeszítést követel népünktől, de másként nem közeledhetünk a gazdaságilag fejlett országok színvonalához, nem gyarapíthatjuk a tömegek jólétét. A felhalmozási ráta növelésének tendenciája egyébként az utóbbi időben a gyorsan fejlődő országok egyik jellegzetessége lett. A szakemberek kiszámították például, hogy 1955 és 1965 között a felhalmozás rátája Japánban 21,0—37,7 százalék, Németország SZK-ban 21,3—27,0 százalék, Hollandiában 22,7—27,4 százalék volt. 1965-ben a felhalmozási ráta Bulgáriában 28,4 százalékot, Lengyelországban és Jugoszláviában 27,1 százalékot, a Szovjetunióban 26,1 százalékot tett ki. Napjainkban a műszaki-tudományos forradalom körülményei között a magas felhalmozási ráta égető szükségesség. Társadalmunk haladása elképzelhetetlen például átfogó tudományos kutatómunka nélkül. Az új tudományos és műszaki vívmányok értékesítése, a termelés állandó korszerűsítése szintén igen nagy beruházásokat igényel, amelyek elsősorban ugyancsak a felhalmozási alapból származnak. A jelenkori műszaki-tudományos forradalom kihat a gazdaság szerkezetére, ösztönzi az olyan új, nagy beruházási alapokat felemésztő iparágakat, mint az elektrotechnika, az energetika, a kémia, a gépgyártóipar különböző ágai. Az RKP e követelményeknek megfelelően, a szocialista iparosítás politikájának következetes alkalmazása, az egész nemzetgazdaság gyors ütemű fejlesztése során évről évre növelte a beruházások volumenét, s egyben javította azok struktúráját Az összberuházások 1950-ben 5,7 milliárd lejt, 1960-ban 24,5 milliárd lejt, 1965-ben 44,6 milliárd lejt tettek ki, az idén pedig elérik a 63,3 milliárd lejt. Csupán 1966 és 1968 között több mint, 155 milliárd lejt ruháztunk be a nemzetgazdaság fejlesztésére, vagyis többet, mint 1950 és 1960 között együttvéve. Általában az összberuházások több mint 85 százalékával az anyagi termelés különböző ágait fejlesztettük ennek jórészét pedig az iparra fordítottuk. Csupán az idén több mint 36 milliárd lejt ruházunk be ipari célokra. E masszív felhalmozás folytán bővítettük és fejlesztettük az összes iparágak műszaki potenciálját, sokrétűen kiépíthettük az ipart, fejleszthettük a mezőgazdasági termelést, szüntelenül javíthattuk a termelőmunka műszaki-gazdasági mutatóit A nagy beruházásokból évente többszáz új vállalatot és üzemrészleget adtunk át rendeltetésének, igen sokat új felszereléssel láttunk Dr. Nikita Miklós és Dr. Barbacioru Constantin egyetemi előadó tanárok (Folytatása a 4. oldalon) . Szoros egységben „..a szocialista tulajdon létrehozta az összes társadalmi osztályok és rétegek gazdasági érdekközösségét, akik munkával keresik meg kenyerüket, létrehozta az egész nép törekvéseinek egységét" NICOLAE CEAUSESCU azánk gazdasági-politikaitársadalmi szerkezetében, az osztályok struktúrájában és egymás közti viszonyában alapvető változások történtek az elmúlt évek során. A jelenlegi szakasz legfőbb vonása az, hogy kialakult a nép erkölcsipolitikai egysége, a szocialista nemzet szilárdsága és összeforrottsága. A a szocialista termelési viszonyok, az új tulajdonviszonyok létrejötte, mint az egység gazdasági alapja, a munkásosztály és parasztság szövetsége, a munkásosztály vezetése alatt, a szocialista állam megalakulása és a szocialista demokrácia állandó szélesedése, mint az egység politikai alapja, a nemzeti kérdés marxi-lenini megoldása, a marxizmus-leninizmus alkotó alkalmazása az élet minden területén, a párt vezető szerepének állandó erősítése és befolyásának növelése. NICOLAE CEAUȘESCU elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára e kérdést illetően megállapította : „Sok évszázados kizsákmányolás és elnyomás után, megismerve az igazi társadalmi szabadságot és emberi méltóságot, a munkások, parasztok, értelmiségiek, az összes dolgozók, nemzetiségre való tekintet nélkül, testestől-lelkestől hozzánőttek a szocialista társadalomhoz, a szocialista termelési módhoz, a termelőeszközök szocialista tulajdonához.“ Ezen új minőségi társadalmi jelenség, amely csak a szocialista rendszerekre jellemző, hosszas történelmi folyamat eredménye, melynek kialakulásában számos objektív és szubjektív tényező játszott közre. Ezek közül a legfontosabbak: " A szocialista társadalom építésének éveiben kimagasló eredményeket értünk el a termelőerők fejlesztésében, a nemzetgazdaság összes ágaiban. Évről évre növeltük a haza gazdasági erejét, műszaki-anyagi alapját, újabb csúcsokra emelve ezáltal anyagi és szellemi potenciálunkat. A szocializmus építésének különböző területein elért sikerek mélyreható átalakulásokat eredményeztek az összes osztályok és társadalmi rétegek szerkezetében, élet- és munkakörülményeikben, az osztályok természetében, egymásközti viszonyaiban. A munkásosztály, társadalmunk vezető osztálya, hatalmas társadalmi, politikai és kulturális fejlődési folyamaton ment át. A munkásosztály a szocializmusért vívott harcban bebizonyította, hogy történelmi hivatásának magaslatán áll, hogy mindenkor a haza és a nép érdekeit szolgálja. Nagy érdemeiért — állapítja meg Nicolae Ceaușescu elvtárs — a romániai munkásosztály múlhatatlan dicsőséggel övezte magát és a társadalom leghaladóbb, legforradalmibb és legkövetkezetesebb osztályának, nemzetünk leghaladóbb eszményei zászlóvivőjének bizonyult. Az ország szocialista iparosítása nyomán nőtt a munkásosztály számbelileg. Különösen nagy jelentőségű tény, hogy nőtt a nehézipar terén foglalkoztatott munkások száma. 1950 és 1966 között a gépgyártó iparban háromszorosan, a vegyiparban ötszörösen nőtt a foglalkoztatott munkások száma. Nagy fontossága van annak, hogy a munkásosztály szellemi arculatában is lényeges változások történtek. A szakképzett munkások száma egyes iparágakban eléri a 90%-ot. Ezen időszak alatt a szakmai iskolát végzettek száma megtízszereződött, míg a középfokú technikumot végzettek száma háromszorosa a háború előttinek. A szocializmus műszakianyagi alapjának fejlesztésével egyidejűleg egyre szemmel láthatóbban nyilvánul meg az az irányzat, hogy fokozatosan eltűnjenek a lényeges különbségek a fizikai és szellemi munka között, az anyagi javak termelésében. E folyamat kiteljesülése elsőrendű tényező a munka terén fennálló alapvetően- Gál Gyula (Folytatása a 3. oldalon) A párt-és államvezetők részvételével lelkes választási gyűlések országszerte A magas fokú politikai aktivitás jegyében, a honpolgárok széles körű és tevékeny részvételével országszerte folytatódnak a honpolgári gyűlések. A dolgozók tömegei a Szocialista Egységfront jelöltjeivel együtt alkotó szellemben megtanácskozzák szüntelenül megújhodó országunk létfontosságú problémáit. A március 2-i választásokat megelőző lelkes politikai légkörben csütörtökön nagyszabású választási gyűlések zajlottak le a következő párt- és államvezetők — a Szocialista Egységfront nagy nemzetgyűlési képviselőjelöltjei — részvételével ; Ion Gheorghe Maurer, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a Minisztertanács elnöke, a kolozsvári 1. számú egyetemi választókerületben ; Gheorghe Apostol, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a Szakszervezetek Általános Szövetsége Központi Tanácsának elnöke, a galaci 1. számú keleti választókerületben ; Emil Bodnarac, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, az Államtanács alelnöke, a iasi-i 1. számú északnyugati választókerületben; Maska Jergianu, a RKP 13Végrehajtó Bizottságának tagja, az Állami Tervbizottság elnöke, a brassói 1. számú Tractorul választókerületben ; Petre Lupu, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagja, a Szervezési és Bérügyi Állami Bizottság elnöke, a suceavai 1. számú választókerületben; Gheorghe Radulescu, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagja, a Minisztertanács alelnöke az alexandriai 1. számú választókerületben; Leonte Rântu, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagja, a KB titkára, a bókai 1. számú déli választókerületben ; Vasile Vilcu, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagja, a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Országos Szövetségének elnöke a murfatlani 6. számú választókerületben ; Stefan Voitec, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagja, a Nagy Nemzetgyűlés elnöke, a craiovai 1. számú Electroputere választókerületben ; Emil Draganescu, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttagja, a Minisztertanács alelnöke a békés 13. számú választókerületben ; Gere Mihály, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttagja, a KB titkára, a helyi Közigazgatási Bizottság elnöke a sepsiszentgyörgyi 1. számú választókerületben ; Dumitru Popa, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttagja, az RKP Bukarest municipiumi bizottságának első titkára, a főváros főpolgármestere a Grivita Rosie 26. számú választókerületben; Mihai Dalea, az RKP KB titkára, a resicai 1. számú választókerületben . Az egész választási kampány mélységesen demokratikus jellegét tükrözve a találkozók, amelyeket a párt- és államvezetők, a Szocialista Egységfront jelöltjei a választókkal tartottak, eredményes munkaülésekké, hazánk sokoldalú felvirágoztatásához való közvetlen hozzájárulássá alakultak át. Számos munkás, mérnök, technikus, tudományos és kulturális dolgozó az ország összes gazdasági ágainak és helységeinek sokoldalú és gyorsüteműfejlestésével kapcsolatos kérdésekről szólva konkrét javaslatokat tett a fejlett technikának és a tudomány vívmányainak elterjesztésével, a termelés és a termelékenység közvetlen növelésével, a termékek minőségének javításával, egységeik gazdasági hatékonyságának emelésével kapcsolatos kérdések megoldására. Nagyszámú szövetkezeti paraszt és falusi szakember arról beszélt, hogy még mindig nagy kihasználatlan lehetőségek vannak a növényi és állati mezőgazdasági termelés fokozására. E javaslatok középpontjában az a törekvés állott, hogy növelni kell a megművelhető földeket, ki kell terjeszteni az öntözést, helyesen kell felhasználni a műtrágyát, s minél ésszerűbben kell megszervezni a munkát minden egyes mezőgazdasági egység gazdasági potenciáljának növelésére és ennek alapján a dolgozók életszínvonalának emelésére. Szóba kerültek továbbá az oktatás és a kultúra fejlesztésének és tökéletesítésének, az egészségvédelem javításának kérdései, valamint városaink és falvaink sokrétű problémái, amelyek helyes gyakorlati megoldást nyertek azoknak az alkotó indítványoknak s politikai és társadalmi felelősségérzetnek eredményeként, amely hazánk lakosait áthatja. A választási gyűlések alkalmat szolgáltattak pártunk és államunk marxista-leninista bel- és külpolitikája problémáinak széles körű megvitatására. A lakosok kinyilvánították, hogy maradéktalanul csatlakoznak ahhoz a programhoz, amellyel a Szocialista Egységfront a március 2-i választásokon a nép elé lép, valamint azt az elhatározásukat, hogy a javasolt jelöltekre adják szavazatukat. A kérdések megvitatása után felszólaltak a párt- és államvezetők, a Szocialista Egységfront jelöltjei. Hangsúlyozva, hogy szocialista nemzetünket a bizalom szilárd érzése hatja át, ami az eddigi megvalósítások eredményes mérlegéből fakad, a felszólalók részletesen foglalkoztak pártunk szocialista építési politikájának főbb vonatkozásaival. A jelöltek kidomborították azt az energiát és lendületet, amellyel az egész nép valóra váltja a párt IX. kongresszusán és Országos Konferenciáján kidolgozott ösztönző programot, és ismertették a termelőerők növekedésében, a gazdasági hatékonyság emelésében, az alkotó kezdeményezés fejlesztésében, valamint a gazdaság vezetésének és megszervezésének tökéletesítését, a demokrácia elmélyítését és a szocialista rendszer erősítését célzó társadalmi-politikai tevékenység fokozásában elért számottevő eredményeket. Az 1969. évi tervnek — az ötéves terv döntő esztendejének — mozgósító feladataival foglalkozva, a jelöltek rámutattak, hogy a terv példás teljesítése megteremti az előfeltételeket egész gazdaságunk dinamikus fejlesztéséhez, társadalmunk sokoldalú előrehaladásához és az életszínvonal további emeléséhez. A párt- és államvezetők kiemelték, hogy meggyőződésük szerint a leendő képviselők, a helyi államhatalmi szervek és a széles néptömegek szoros együttműködése nyomán valóra válnak a honpolgárok százezreinek minden tevékenységi területet felölelő kezdeményezései és javaslatai. A szónokok részletesen foglalkoztak pártunk és államunk marxistaleninista külpolitikájával. Mint rámutattak, külpolitikánk fő célja fejleszteni a barátságot és a szövetséget az összes szocialista országokkal, bővíteni az együttműködést a KGST-tagállamokkal, a Varsói Szerződés tagállamaival a marxizmus-leninizmus és a szocialista internacionalizmus, a belügyekbe való be nem avatkozás, a jogegyenlőség és a kölcsönös segítségnyújtás elvei alapján. Pártunk szilárdan küzd a szocialista világrendszer egységének erősítéséért, a kommunista és munkáspártok kapcsolatainak normalizálásáért, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének megszilárdításáért. A jelöltek hangsúlyozták továbbá, hogy országunk következetesen fejleszteni kívánja gazdasági, politikai, kulturális és tudományos együttműködését a világ összes népeivel, függetlenül társadalmi berendezkedésüktől az egyöntetűen elismert nemzetközi jogszabályok alapján, ami napjaink fejlődésének objektív követelménye, továbbá egyik feltétele az anyagi és szellemi értékek fokozott cseréjének, a népek közötti közeledésnek és egyetértésnek, a nemzetközi légkör javításának a béke megvédése és megszilárdítása érdekében. A jelöltek befejezésül biztosították választóikat, minden erejükkel fognak munkálkodni a Szocialista Egységfront nagyszerű választási programjának megvalósításán. KOLOZSVÁRON Ion Gheorghe Maurer elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a Minisztertanács elnöke, a Szocialista Egységfront nagy nemzetgyűlési képviselőjelöltje a kolozsvári 1. számú egyetemi választókerületben, csütörtök délután részt vett a helybeli sportcsarnokban tartott választási gyűlésen. A sportcsarnokban ezer és ezer román, magyar és más nemzetiségű választó gyűlt össze valamennyi társadalmi réteg, mindazok képviseletében, akik testvéri összefogásban élnek és dolgoznak tudományos és kulturális életünknek ebben az ősi központjában ott voltak a nagy iparvállalatok, a kutató, az oktatási, az orvostudományi, a művészeti intézmények és a társadalmi szervezetek képviselői, diákok, nyugdíjasok, háziasszonyok. A gyűlést Aurél Duca elvtárs, az RKP megyei bizottságának első titkára, a Szocialista Egységfront megyei tanácsának elnöke nyitotta meg. Victor Mercea professzor, docens-doktor, az Akadémia levelező tagja, az Atomfizikai Intézet kolozsvári fiókjának osztályvezetője hangsúlyoz(Folytatása a 2. oldalon) GALACON Csütörtök délután a galaci hajógyárban nagy választási gyűlés zajlott le, amelyen részt vett Gheorghe Apostol elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a Romániai Szakszervezetek Általános Szövetsége Központi Tanácsának elnöke, a Szocialista Egységfront nagy nemzetgyűlési képviselőjelöltje, a galaci 1. számú keleti választókerületben. A hajógyár korszerű szerelőcsarnokában többezer honpolgár, vállalati, munkatelepi és intézményi dolgozók, értelmiségiek és háziasszonyok gyűltek össze. A gyűlést Constantin Dascalescu elvtárs, az RKP KB tagja, az RKP Galac megyei bizottságának első titkára, a Szocialista Egységfront megyei tanácsának elnöke nyitotta meg. Felszólalt számos választó, és kidomborította azokat a jelentős eredményeket, amelyeket Galac municípium dolgozói gazdasági és szociális-kulturális téren elértek. Cornel Cazan mérnök a kohászati építkezési és szerelési vállalat vezérigazgatója rámutatott hogy milyen nagy jelentőségű az ország iparosítása Románia szocialista építésének nagyszerű művében. (Folytatása a 2. oldalon) IA?I-BAN Emil Bodnaru? elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, az Államtanács alelnöke, a Szocialista Egységfront nagy nemzetgyűlési képviselőjelöltje a ia?i-i 1. számú északnyugati választókerületben csütörtökön a Nicolina mechanikai üzemek egyik csarnokában találkozott választóival. A választói gyűlés híven tanúsította a iasi-i honpolgárok mélységes ragaszkodását a párt bel- és külpolitikájához. A román kultúra ősi központjának, a nagy forradalmi harcok városának lakosai az „A párt, a kormány és a nép tartós egységek pártunk helyes politikájának fő erőforrásai jelszó jegyében gyűltek össze. Megnyitó beszédet mondott Miu Dobrescu elvtárs, az RKP Iasi megyei bizottságának első titkára, a Szocialista Egységfront megyei tanácsának elnöke. Mint rámutatott, a több mint 6800, részben már megoldást nyert javaslat meggyőzően tanúsítja, hogy a megye választói széles körű honpolgári érdeklődéssel kísérték a választási kampányt. (Folytatása a 2. oldalon) Könnyűiparunk egyik büszkesége: a modern felszerelésekkel berendezett új buzáui cukorgyár