Előre, 1970. március (24. évfolyam, 6942-6967. szám)
1970-03-28 / 6965. szám
XXIV. (évfolyam 6965 sz. ) oldalára 30 báni 1970. március 28., szombat A SZAKOSÍTOTT VÁLTÓALKATRÉSZ GYÁRTÁS HÍVEI VAGYUNK Az ország textilüzemei az utóbbi években sokoldalú megújuláson nentek át, több üzemben az elavult gépi berendezéseket kicserélték íjakkal, egyes üzemeket korszerűsítettek, ezen kívül számos modern gépi berendezéssel ellátott új gyár épült fel. Mindez szükségessé teszi a könnyűipari cserealkatrészgyártás megoldását. Vállalatunk munkaközössége örömmel vett tudomást arról, hogy az ELŐRE foglalkozik a könnyűipar cserealkatrész ellátásának felmérésével és egyben hozzájárul e — több éve vitatott — kérdés megoldásához. Nem térünk ki a karbantartás fontosságára, mert a szakemberek előtt nem vitás kérdés, ellenben a cserealkatrészek minőségével, mennyiségével és árával feltétlen foglalkozni kell. És ehhez szólunk hozzá. A dobóspicc és egyebek A korszerű gépek alkatrészei különleges tulajdonságokkal rendelkező anyagokból készülnek, előállításukhoz megfelelő öntési és hőkezelési technológia szükséges. Éppen ezértaz országos tapasztalatcserén különösképpen felszínre kerültek azok a szövődés alkatrészek, amelyek a szövőgépek dobóberendezéseiben foglalnak helyet, s ezek közül főképpen a dobóspiccek és görgők, amelyek nagy igénybevételnek és erős kopásnak vannak kitéve. A hagyományos módszerrel gyártott dobospiccek (homokba öntve, szürke öntvényből) és dobógörgők (öntvényrúdból, esztergált görgők) nem elég ellenállóak, legfeljebb 4—24 órát tartanak. A mechanikai szövőgépek így készült dobóspiccéből évente 600—800 darabot használunk el, s ez csak fémfogyasztásban évi 1250—1700 kiló öntvényt jelent. Ugyanezek az alkatrészek, ha megfelelő összetételű öntvényből, kéregöntéssal készülnek, évekig használhatók. A marosvásárhelyi rádió munkaközösségének közbenjárásával, 1965- ben sikerült beszerezni a 1UIU cégtől egy rend kéreg-öntéssel készült dobospiccet a fent említett típusból. A felszerelt új dobospiccek több mint öt éve működnek, a kopásnak semmi jele nem látszik rajtuk és nem vált szükségessé újabbak rendelése. Hozzáfűzzük még azt is, hogy a kéregöntéssel készült dobóspiccek ára megegyezett a hagyományos módszerrel gyártott dobóspiccek árával. Mégsem sikerült mindeddig elintéznünk, hogy a dobospicceket és görgőket kéregöntéssel gyártsák a váltóalkatrészekre szakosított gyárak. Mégis, hogyan sikerül a gépeket ilyen körülmények között is gazdaságosan üzemeltetni ? A vlahicai vasművek öntödéjében, Demeter Ferenc mérnök irányításával, az „Öltül" Textilgyár egyik alkalmazottja önti kéregöntéssel a legfontosabb alkatrészeket. Ezek az alkatrészek nem a legjobb minőségűek, mert a berendezés nem alkalmas alacsony széntartalmú öntvények előállítására. A megoldás az lenne, ha a váltóalkatrészeket gyártó vállalatok, a nemzetgazdaság érdekében, valamint a szövödék munkaközösségének a megelégedésére megfelelő anyagösszetételből kéregöntéssel készítenék ezeket az alkatrészeket. A minőség nem tűr kontármunkát Ilyen körülmények között nemcsak mi, hanem p 'r' é,Halatok is a cserea!,a' t r ' -. -.'.»/’ott gyárt'-.'f; ^i*,„illatás. és! “olyan profillal melyet a legjobbnak tartanak. _nek az a következménye, hogy** kis tételekben gyártott alkatok gyártási, beszerzési költségei magasabbak, mintha több ezer to alkatrészszükségletét egyazon takosított vállalat állítaná elő, másrészt nincs biztosíték arra, hogy a forgalomban lévő más-más helyen gyártott alkatrészek kellőképpen szolgálják a gépek maximális hatásfokát és élettartamát. Először is azért, mert nem tudunk megfelelő minőségű és méretű hengerelt acélárut beszerezni. Kiutalást nem kapunk ehhez, a direkt kapcsolatok útján beszerzett hullásanyagok összetétele ismeretlen, s gyakran a beszerzett anyagok mérete sem megfelelő. Csak nagyon sok munkabefektetéssel és hullással lehet belőlük alkatrészeket készíteni, s ezek minősége sajnos nem garantált. A modern gépgyártásban mind gyakrabban használnak különleges rugalmasságú, rendkívül nagy szakítószilárdságú (100 kg/mm2 felett) ötvözött acélokat. A textilvállalatoknak nem áll módjukban a fent említett ötvözött acélok beszerzése különböző méretekben, amit talán a specializált vállalatok meg tudnak valósítani. Az egyes üzemekben található univerzális szerszámgépek nem alkalmasak az alkatrészek sorozatgyártására, mivel nagyon költséges velük pontos alkatrészeket előállítani, vagy sokszor nem is lehetséges. Megemlítjük például a fogaskerék marást, amely vállalatunkban univerzális marógépen történik, profil maróval. Jó szakképzettségű munkás is méreteltéréseket okoz, amely a fogaskerék helytelen működése mellett lényegesen csökkenti azok élettartamát. Gyakran 1—1,5 mm osztáshiba is előfordul. A lefejtőeljárással készült fo-Ha köztársasági vállalatok szintjén — valószínű indokolatlan — ilyen nagy árkülönbségek vannak, az egyik és a másik vállalat között, a cserealkatrész gyártóknak és az iparágat irányító szakembereknek érdemes lenne elgondolkozni azon, mibe kerülhet egy alkatrész előállítása a csak univerzális gépekkel felszerelt műhelyben a textilgyári javítóműhelyekben, ahol nincs megfelelő szakirányítás és a munka természeténél fogva nem lehet bevezetni az akkordbérezést, a szakszerű minőségellenőrzést stb.gaskerekeknél viszont az eltérések lényegesen kisebbek, 0,02—0,05 mm, aminek eredménye a kerekek tökéletes kapcsolódása, a terhelés egyenletes megosztása a fogakon, ami természetesen a fogaskerék élettartamának a megsokszorozódásához vezet. A különböző helyi ipari vállalatokban, vagy igénytelenebb öntödékben készült öntvények összetétele nem garantált, s így legtöbbször az üzemek nem megfelelő mechanikai tulajdonságokkal rendelkező alkatrészeket készítenek, amelyek nagy része selejt. Véleményünk szerint tehát a textilgyárak jó minőségű, pontos alkatrészekkel való ellátását a szakosított üzemeknek kell biztosítaniuk. A gyári karbantartó munkának lényegében a szerelésre kell korlátozódnia. A javítóműhelyek kapacitása ilyen körülmények között, lehetővé tenné a javítható alkatrészek felújítását, egyedi alkatrészek és berendezések gyártását, vagy olyan más alkatrészek készítését, amelyek minőségével szemben nem támasztunk különleges igényt. Miért kerülnek többe a Nicovala alkatrészei A X. pártkongresszus dokumentumai jelentőségéhez mérten foglalkoznak a termelőmunka gazdasági hatékonysága növelésének időszerű teendőivel. Hogyan szolgáljuk ezt, lehető legjobb képességünk szerint, ha mesterséges intézkedések akadályoznak ebben? Több éven keresztül a marosvásárhelyi IUIU vállalattól vettünk különböző alkatrészeket. A legutóbbi átszervezés alkalmával ezek gyártását átvette a segesvári NICOVALA. Az árkalkulációk elkészítése után a következő helyzet alakult ki : Máskülönben a cserealkatrészellátás nálunk az idén sincs megoldva. A segesvári Nicovala üzem az 1 200 000 lej értékű szükségletből csupán 300 000 lej értékű váltóalkatrész szállítását hajlandó leszerződni. Reméljük, hogy az Előrében kialakult vita elősegíti a még rendezetlen kérdések mielőbbi megoldását. Ferenc János az Öbtül textilgyár főmérnökhelyettese A SEPSISZENTGYÖRGYI SZAKEMBEREK HOZZÁSZÓLÁSA AZ ELŐRE ANKÉTJÁHOZ alkatrészek , , M.A Nicovala növekedés megnevezése rajzszám gyártási gyártási ./0_ban ara ara kilincskerék 3 747 39 lej 75 lej 92 fiókfal 8 458 44 lej 60 lej 36 bordaláb 8 990 196 lej 300 lej 53 ütköző 8 489 60 lej 90 lej 50 főtengely 58 774 586 lej 1831 lej 314 _ ■■ __ ■■ AZ ELSŐK KÖZÖTT A falusi ember ilyenkor a Szilágyságban is azt mondja: „Ereje van a napnak“. A gépesítési vállalat dolgozói szerint ez már a tavasz, készen kell lenni bármely napon, hogy indulhassanak a traktorokkal. Haraklányon a megjavított traktorok indulásra készen állnak s a vetőgépek is (mint felvételünkön látható) üzemkész állapotban várják a vetés megkezdését. Ebben az esztendőben a haraklányi termelőszövetkezetben újabb negyven hektárral gyarapítják a gyümölccsel beültetett területet. Az oltványokat még az ősszel beszerezték, nemsokára sor kerül kiültetésükre, addig naponta ellenőrzi a brigádos az oltványok állapotát. A környéken már megszokták, hogy a haraklányiak mindig az elsők között szállítanak friss zöldséget. Az idén 18 hektáron termesztenek zöldségfélét, s Veres Vilma agronómus szerint évről évre növelik ezt az üzemágat nemcsak azért, mert közel a minden mennyiséget befogadó városi piac, hanem megteremtették az öntözéses zöldségművelés feltételeit, 1970-ben akár harminc hektáron is működésbe hozhatók a szórófejek. Ezer négyzetméter melegágyat terveztek, ottjártunkkor javában folyt a munka, hiszen a cserepekben kifejlődött az uborka, Saboboan csoportvezető éppen azt magyarázta, hogy pár nap múlva sor kerülhet a palántálásra (Munkatársunktól). (DEÁK FERENC felvétele) Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Bukarest • Románia Szocialista Köztársaság Ha van elég foszfor a termőföldben, akkor miért a túlzott odaadás ? • EGY VIZSGÁLATI MÓDSZER TÉVEDÉSE • A MEGTALÁLT FONALVÉG • VÁLTOZTATNI A FELFOGÁSON • MILLIÓK, MILLIÁRDOK MEGTAKARÍTÁSBÓL • AZ AGROKÉMIA REFORMJA • SÜRGET A GYAKORLAT • Tudomásunk szerint a kolozsvári agrokémiai laboratórium érdekes és értékes következtetésekhez jutott termőföldjeink bizonyos tápanyagtartalékait, pontosabban foszforellátottságát illetően. Tudvalevőleg a foszfor különböző vegyületei rendkívül nagy szerepet játszanak a növények táplálkozásában, gyakorlati szempontból a termések növelésében. A talajban való utánpótlása viszont nagy importterheket ró az országra. Kérjük, röviden ismertesse észleléseinek lényegét... — Illetékes szerveknek eljuttattam talajaink foszforkészletével kapcsolatos megfigyeléseimet. Indítványaim elfogadása, mint arra műszaki tanulmányomban rámutattam,az ország 10 millió hektár szántóföldjére vonatkoztatva milliárdos megtakarításokat hozhat. Jelenleg ugyanis a kelleténél nagyobb, s az egyre inkább növekvő foszforműtrágyázás alaptalanul sokba kerül az államnak. A horribilis összeg elköltése tudományosan nem indokolható. Mire támaszkodom következtetéseimben ? Ezek a megállapítások több éves kutatómunkámnak az eredményei. A hét évvel ezelőtt kitűzött kutatási cél nagyon szerény és viszonylag gyorsan és biztosan elérhető volt: a világszerte használatos különböző talajfoszfor vizsgálati eljárásokközül kerestem azt a módszert, amely a hazai talajtípusok esetében leghívebben tükrözi a talaj foszforellátottságát. Erről a lehető legreálisabb, legpontosabb képet szerettem volna alkotni, hívebbet, mint amilyet a nálunk használatos Nyugat-Európából származó módszer nyújt. Ez a cél a végkövetkeztetések tükrében ma már nevetségesen kisszerűnek tűnik, mint ahogy jómagam mulattam volna talán a legjobban azon a naiv bizakodón, aki foszfortrágyázásunk és az ezzel kapcsolatos foszforimportunk alapjait érintő következtetéseket várt volna ettől az indulástól. És mégis... Valójában ez a kis tudományos, rutinmunka bújtatta ki a foszforprobléma szövedékéből azt a szerencsésnek mondható fonalvéget, amelyet megragadva fokról-fokra föl lehet göngyölíteni a meglehetősen gubancos gombolyagot. Munkám során a talajainkban előforduló foszforvegyületek típusait, ezeknek a vegyületeknek a növényi gyökerek számára való hozzáférhetőségét vizsgáltam a lehető legigényesebb mennyiségi módszerekkel, ugyanígy követtem a talajba juttatott foszfortrágyák sorsát és felvehetőségét. Az elemzések eredményeit összevetettem a hazai szántóföldi kísérletekkel, valamint a hasonló külföldön végzett elemzésekkel és külföldi ,mezei kísérleti eredményekkel. S lassan kirajzolódott az a kép, amelyet a végkövetkeztetések tükröznek, s amelynek lényege az, hogy hazánk (több más délkelet-európai országgal együtt) abban a rendkívül kedvező övezetben fekszik, amely a világ egyik leggazdagabb, természetes, mezőgazdaságilag hasznosítható foszfortartalékát foglalja magában. — Ha jól tudom, a jelenleg használatos foszforvizsgálati módszerek meg éppenséggel az ellenkezőjét mutatják s ennek megfelelő a következtetésük is: minél több foszfor-műtrágyát a talajba ... — Ezek a vizsgálati módszerek a mi feltételeink között hamis képet rajzolnak talajaink foszforellátottságáról. Arra a helytelen következtetésre vezetnek, hogy termőföldjeink foszforban szegények. Holott nálunk a műtrágyázás racionális célkitűzése csak az lehet, hogy a jelentős foszfortartalékokat minél gazdaságosabban aknázzuk ki, nem pedig az, hogy indokolatlan áldozatokkal próbáljuk növelni őket, mint ahogy erre a nyugat-európai országok kényszerülnek. — Tehát lényegében koncepció változásról van szó ... — Nyilvánvalóan. Annak a felismeréséről, hogy természetes adottságaink miatt az eddig követett foszfortrágyázási alapelvek nálunk tarthatatlanok, ezeket nem vehetjük át kritikátlanul külföldről, de még a vizsgálati módszereket sem. — Megállapításai országunk milyen vidékeire terjedtek ki ? — Alapjában véve erre már válaszoltam is. Talán a kérdést lehetne átfogalmazva így megismételni : Hol vannak azok a „kivételes“ területek, amelyekre a fenti megállapítások nem érvényesek ? E területek körülhatárolása a megreformált agrokémiai szolgálat feladata lesz. Annyi bizonyos, hogy ezeket a foszforszegény területeket elsősorban a jelenleg művelés alatt álló földeken kívül kell keresni. Egyik gyakorlati következtetése tehát nyilvánvaló : a helyzetnek megfelelően csak mérsékelt foszformennyiséget a talajba. A kétszeres, sőt a háromszoros adag egyenlő a pazarlással. Műszaki tanulmányában ajánlja nyersfoszfátok alkalmazását, milyen formában ? — A nyersfoszfát liszt különböző elnevezésekkel (hyperfoszfát, ciklonfoszfát stb.) kerül forgalomba. Az ún. lágyfoszfátok puszta felaprításával, őrlésével nyerik ezeket a lisztfinomságú termékeket, amelyek savanyú vagy nagy biológiai aktivitású talajokon gyorsan oldódnak és több évre átnyúló foszforhatást biztosítanak. Nagy előnyt jelent e foszfortrágyák esetében az, hogy a hajóról egyenesen az elosztó központokba szállíthatók, elmarad a vegyi üzemben való be- és kiszállítása, foszfortrágyáknál ugyanis a szállítási költségek súlyosan terhelik a hatóanyagra eső árat. A nyersfoszfátok felhasználása szétszórással vagy bármely más foszforbeviteli módszer szerint mehet végbe. A mi feltételeink között természetesen ki kell kísérleteznünk e trágyafélék kombinált alkalmazását (istállótrágyával keverve, kisadagú szuperfoszfáttal kombinálva stb.) — Ajánlásai a jövőre nézve ? — Szigorúan tudományos alapokon kell biztosítani a foszforigény felmérését, mind egy gazdaságon belül, mind megyei vagy országos viszonylatban. Ehhez pedig az agrokémiai térképező szolgálat olyan reformja szükséges, amely — a jelenlegi foszforvizsgálati értékekkel szemben — megbízható adatokat ad mind az agrármérnökök, mind a műtrágyaelosztó tényezők kezébe. A koncepcióváltozás természetesen döntéseket kíván a legilletékesebb szervek részéről. Ennek érdekében, mint említettem, eljuttattam egy rövidebb műszaki tanulmányt a Mezőgazdasági Akadémia Elnökségéhez, a konklúziókat és javaslatokat pedig a Mezőgazdasági és Erdőgazdálkodási Minisztériumhoz. Fülöp Ernő INTERJÚ DANKANITS LÁSZLÓ agrokémiai kutatóval REDACTIA SI ADMINISTRATE ELŐRE SZERKESZTŐSÉGE ÉS KIADÓHIVATALA BUCURESTI — CASA SCINTEII Bukaresti tájékoztató szolgálatunk telefonszáma 18.03.02 Vidéki fiókszerkesztőségeink Kolozsvár (str. Horea 6. tel. 1.15.35) ; Brassó (str. Dobrogeanu-Gherea 17., tel. 2.11.27, vagy 2.12.83) ; Marosvásárhely, (Piata Trandafirilor 20. tel. 34.18) ; Nagybánya (str. Lenin 2. tel. 29.82) ; Nagyvárad (Piata 23 August 10. tel. 1.45.43) ; Temesvár (Bd. 30 Decembrie 3. tel. 1.26.64) ; Csíkszereda (str. Abatorul Vechi A/2 Scara B. tel. 282) ; Szatmár (Piata Libertati 1. tel. 22.12), Arad (str. Unirii 2. tel. 42.07. : Sepsiszentgyörgy, (Piata Tirgului 1., tel. 273). Előfizetéseket felvesznek a postahivatalok és levélkézbesítők. Előfizetési dlj egy hónapra 8 lej, negyedévre 24 lej, félévre 48 lej, egy évre 96 lej. Apróhirdetéseket az ISZAP reklámügynöksége útján veszünk fel. (Agentia de Publicitate — ISIAP Bucuresti str. Eforiei nr. 6, sectorul 6). A vidéki apróhirdetések postán is feladhatók. Ellenértéküket (1,50 lej szavanként) pénzutalványon kell elküldeni ugyanerre a címre, megjelölve a folyószámla számát• „Cent ISIAP 64.03.01.44 BN RSR, filiala sectorului 7“. A Nagy Nemzetgyűlés ülésszakának munkálatai A Nagy Nemzetgyűlés ülésszakának harmadik napján megvitatták Románia Szocialista Köztársaság nemzetközi politikáját. A teremben jelen voltak az ország nagy tanácsának képviselői, valamint számos meghívott vendég — központi intézmények és társadalmi szervezetek vezetői, párt- és állami aktivisták, gazdasági, tudományos és kulturális személyiségek, újságírók. A meghívott vendégek között voltak bukaresti diplomáciai képviseletek vezetői és számos külföldi sajtótudósító. A képviselők és a meghívott vendégek élénk, hatalmas tapssal fogadták a párt és az állam vezetőit, a következő elvtársakat: Nicolae Ceausescu, Ion Gheorghe Maurer, Emil Bodnaras, Paul Niculescu-Mizil, Gheorghe Radulescu, Virgil Trofin, Ilie Verde, Maxim Berghianu, Florian Dan Blache, Constantin Dragan, Fazekas János, Petre Lupu, Manea Ma nescu, Dumitru Popa, Dumitru Popescu, Leonte Rautu, Gheorghe Stoica, Vasile Vilcu. Stefan Voitec, a Nagy Nemzetgyűlés elnöke megnyitotta az ülést, majd átadta a szót Corneliu Manescu képviselőnek, külügyminiszternek, aki előterjesztette a Románia Szocialista Köztársaság 1969. évi nemzetközi tevékenységéről szóló beszámolót. Az általános vitában felszólaltak a következő képviselők : Mihai Dalea, a Nagy Nemzetgyűlés külpolitikai bizottságának elnöke, Gheorghe Robu, az RKP Bákó megyei bizottságának első titkára, a megyei néptanács elnöke, Stanciu Stoian, az Ázsiai és Afrikai Népek Román Baráti Ligájának főtitkára, Mihail Lupsan, a resicai kohászati kombinát művezetője, Ioan Coman altábornagy, a fegyveres erők miniszterének helyettese, Eduard Eisenburger, a Német Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának elnöke, Ion Ursu, a Nukleárisenergia-ügyi Állami Bizottság elnöke, Péterfi István, az Államtanács alelnöke, a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának elnöke, Ion Spatarelu, a Ialomița megyei Gheorghe Doja mezőgazdasági termelőszövetkezet elnöke, Ion Dumitrescu, a Zeneszerzők Szövetségének elnöke és Maria Groza, a Nagy Nemzetgyűlés alelnöke, az Országos Nőtanács alelnöke. Stefan Voitec elvtárs a Nagy Nemzetgyűlés Burája nevében javasolta, hogy a Nagy Nemzetgyűlés fogadjon el határozatot Románia Szocialista Köztársaság 1969. évi nemzetközi tevékenységéről, amely határozatot a Nagy Nemzetgyűlés külpolitikai bizottsága megvizsgált és magáévá tett. Románia Szocialista Köztársaság Nagy Nemzetgyűlése egyöntetűen nyílt szavazással elfogadta a Határozatot Románia Szocialista Köztársaság 1969. évi nemzetközi tevékenységéről. Az ország legfelsőbb fórumának képviselői, a meghívott vendégek hosszas tapssal fejezték ki teljes egyetértésüket, a nép teljes csatlakozását Románia Szocialista Köztársaság külpolitikájához, amely mindenben megfelel szocialista nemzetünk érdekeinek és törekvéseinek. Délben az ülésszak félbeszakította munkáját; a Nagy Nemzetgyűlés VI. törvényhozási ciklusa negyedik plénumának következő ülését idejében közölni fogjuk. Stefan Voitec, a Nagy Nemzetgyűlés elnöke bejelentette, hogy a nyílt ülésszakok elvének megfelelően a munka állandó bizottságokban folytatódik. (Agerpres) A 23., 4. OLDALON TÖRVÉNY a munka megszervezéséről és a munkafegyelemről az állami szocialista egységekben TÖRVÉNY a termékek minőségének biztosításáról és ellenőrzéséről TÖRVÉNY egyes kiskorú kategóriák védelmének rendszeréről AZ URNÁK SZAVA PARLAMENTI TUDÓSÍTÁS A Nagy Nemzetgyűlés ülésszaka folyó munkálatainak második napját a törvényhozás felelősségteljes aktusa jellemezte. A képviselők három rendkívüli fontosságú törvényt szavaztak meg, melyek jelen lapszámunkban olvashatók. A munkálatok szünetében alkalmam volt elbeszélgetni néhány képviselővel. Valamennyi azon a véleményen volt, hogy mind A munka megszervezéséről és a munkafegyelemről az állami szocialista egységekben, mind A termékek minőségének biztosítására és ellenőrzésére vonatkozó törvény pártunk X. kongresszusa határozatainak szellemében fogantatott, és elősegíti annak a grandiózus gazdasági programnak a megvalósítását, amelyet a párt tűzött népünk elé. Péter Hana képviselőnő, a kolozsvári Clujana bőr- és cipőgyár alkalmazottja kijelentette: „meggyőződésem, hogy a két törvény nagy visszhangra talál munkaközösségünkben is, amelynek célja eddig is az volt, hogy a lehető legjobb minőségű termékekkel lássa el a hazai piacot, s a külföldre szánt termékei versenyképesek legyenek a világpiacon. El kell azonban ismernünk azt is, hogy munkánk nem volt mindig tökéletes, megtörtént az is, hogy minőségileg kifogásolható termék hagyta el a futószalagokat. Ennek érdekében munkaközösségünk vezetőségének a legsürgősebben intézkedéseket kell tennie főleg a szakmai továbbképzés tökéletesítésére. A munkaidő kihasználásával, a termékek minőségével kapcsolatosan megjegyzem azt is, hogy ez csak úgy lehet tökéletes, ha a munkahelyet ütemesen ellátjuk nyers- és segédanyagokkal, ha ezek minősége kifogástalan. Mivel a két törvény ezt a két kérdést is rendezi, remélem ilyenszerű fennakadások a jövőben nem zavarják majd a munkát“. Popa Traian képviselő, a Fehér megyei cimpeni-i fakitermelő vállalat részlegfelelőse szerint a két törvény rendkívül időszerű. „A fakitermelés is olyan iparág — mondotta —, ahol a nyersanyag magas fokú értékesítése, a kifogástalan minőség elsőrendű követelmény. Véleményem szerint, nekünk, kitermelőknek, elsődleges feladatunk a faanyag minőség szerinti osztályozása. Mindeddig ezen a téren a munkánk sok kívánnivalót hagyott maga után. A jövőben száz százalékban be kell tartanunk a megszabott normákat, az osztályozást tökéletesen kell elvégeznünk, hogy megrendelőinknek ne adjunk okot panaszra". Ionut Ana képviselőnő, a medgyesi Vitrometan üveggyár technikusa a következőket mondotta: „16 éve minőségellenőrként dolgozom, nyugodtan mondhatom tehát, hogy komoly tapasztalatot gyűjtöttem ezen a téren. Vállalatunkban eddig is fő szempont volt a minőség, el is követtünk mindent, hogy a lehető legjobb termékeket szállítsuk megrendelőinknek. Termékeink egy része exportra készül, s örömmel mondhatom, hogy egyetlen reklamáció sem érkezett mindmáig. A most megszavazott törvény még jobb munkára fog ösztönözni, sőt kötelezni bennünket". A törvénytervezeteket a képviselők fehér és fekete golyókkal, titkos szavazással elfogadták. Az urnák szava ezzel kötelezővé vált. Gyarmath János Jégkorong A Gyergyószentmiklósi Avintus a B-osztály győztese KIKÜLDÖTT MUNKATÁRSUNK TELEFONJELENTÉSE Többszörös megszakítás, halasztás után, tegnap Brassó-Pojánán végre pont került az országos B- osztályú jégkorong bajnokság küzdelmeire. Az idén öt csapat nevezett be, köztük két újonc, a Marosvásárhelyi Comertul és a Brassói Dinamo. Mindkét városban szép hagyományai vannak e sportágnak, és örömmel vettük tudomásul, hogy az évekkel ezelőtt több tehetséges játékost adó megyeszékhelyeken ismét megindult a jégkorong tevékenység. Az örömbe azonban hamar üröm vegyült, a kezdeti lelkesedés ugyanis tiszavirág életűnek bizonyult. A marosvásárhelyi együttes például a második forduló előtt visszalépett, a kézdivásárhelyiek pedig még a bajnokság befejezése előtt hazamentek, gyakorlatilag tehát csak három csapat versengett az elsőségért : a Gyergyószentmiklósi Avintul, a Radauti Metarul és a Brassói Dinamo. A három együttes közül azonban csak kettő, a győztes gyergyói és a harmadik helyezett brassói gárda játszotta le minden mérkőzését, a radoutiak az első menet visszavágóin nem vettek részt, csak a má- Móra László (Folytatója az oldalon)