Előre, 1971. július (25. évfolyam, 7354-7380. szám)
1971-07-24 / 7374. szám
EGYETLEN EGY OKOS ÖTLET, A TERMELÉS GAZDASÁGOSSÁGÁT SZOLGÁLÓ ÚJÍTÁS SE MENJEN KÁRBA „Senki sem érhet el sikereket az új rendszer építésében, ha nem támaszkodik munkásosztályára, saját értelmiségére, népének legjobb tulajdonságaira". Nicolae Ceausescu elvtárs az ideológia, a politikai és kulturálisnevelő tevékenység terén dolgozó pártaktíva munkatanácskozásán elmondott beszédében azokról szólt, akik nem értékelik eléggé a munkásosztály, a hazai, értelmiség, dolgozó népünk felkészültségét, s akik ahelyett, hogy itthon ösztönözték volna sokkal inkább, mint ahogy tették a műszaki-tudományos kutatótevékenység eredményeinek gyakorlati alkalmazását, szívesebben fordultak a külföld vívmányaihoz, megvásárolták a költséges gépeket, berendezéseket, s mégis előfordult nemegyszer, hogy azokat a mi munkásainknak, technikusainknak kellett utólag rendbe tenniük, hogy elérjék a tervezett gazdasági paramétereket. A brassói üzemek újító, ésszerűsítő tevékenységére nem ez a jellemző, előfordult viszont, hogy a külföldhöz való folyamodást el lehetett volna kerülni, ha jobban körülnéznek saját házuk táján. Ezt az állítást elsősorban a gyárak eddigi eredményeire alapozzuk. Az idén, az első félévben — municípiumi szinten — 1239 újítási javaslatot nyújtottak be a dolgozók a gyárak műszaki kabinetjéhez. A jónak minősítettek száma elérte a 602-öt, ebből 552-öt máris hasznosítottak a termelésben, a tényleges megtakarítás meghaladja a 98 millió lejt. Az újítók pedig 1,5 millió lej jutalomban részesültek. Sokatmondó számok ezek. Bizonyítják, hogy „amikor feladatokat tűztünk ki a munkások, technikusok, a mérnökök és a kutatók elé, számos bonyolult kérdést oldottunk meg". A golyóscsapágy-gyár éveken át importálta a csapágygolyó megmunkálásához szükséges, különleges öntvényből készült korongreszelőket. Ez a behozatal évi 6 millió lejjel terhelte a gyár imerült olyképpen módosítani az acélszalag technológiai folyamatát, hogy lehetővé váljék a hazai meleghengerművek által előállított acélszalag felhasználása a csapágyperselyek gyártásához. Az előzetes számítások szerint, ez a megoldás évi 1,3 millió lej megtakarításához segítette hozzá a golyóscsapágy-gyár munkaközösségét. Különben, az elmúlt ötéves terv időszakában ez a brassói üzem négy esztendőn át vezetett az országos újító, ésszerűsítő mozgalomban, egyetlenegy évben szorultak a harmadik helyre. Ez a két példa és még számos más, amelyet felhozhatnánk a téi évről és az idei első félesztendőről, köztük nem egy olyan újítás, amely jelentős megtakarításhoz segítette volna az üzemet. Ugyanez az egyenleg a traktorgyárban 153, a Hidromecanicában 33, a Rulmentulban 13, municípiumi szinten pedig 1021 újítás és ésszerűsítés vár jobb sorsra, köztük nem egy olyan találmány, amelyet, ha gyakorlatilag is, megoldanának a brassói üzemek, lehet ismét lemondhatnának a szürke állomány, a mérnöki munka importjának újabb jelentős részéről. Az újítások dinamikája a felületes szemlélőt csakis dicsérő szavakra késztetné, s meg is érdemük a brassóiak, ha csak azt vesszük figyelembe, hogy míg 1966-ban az 1864 alkalmazott újítás 26,5 millió lejt hozott az üzemeknek, 1970-ben az 1069 alkalmazott újítás több mint 138 millió lejt jelentett. Vagyis 1970-ben az újítók, a feltalálók alapvető, a termelés szempontjából lényeges kérdéseket oldottak meg és olyan színvonalon, ahogy azt a helyzet megkívánta. Ez az akarat, az emberi hozzáállás milyenségén kívül, a műszaki szakembereink képességét ,érettségét is bizonyosíja. Brassóról van szó, világos, egyik olyan nagy ipari, főleg gépipari városunkról, ahol az ilyen szakemberek legjobbjainak egy része található, el is várhatja tehát nemzetgazdaságunk az ilyen eredményeket. És elvárhatja, el is várja azt is, hogy egyetlenegy okos ötlet, a termelés gazdaságosságát befolyásoló elgondolás se menjen kárba, és úgy Barabás Gizella Halász László (Folytatása a 3. oldalon) ..Ugyanez az egyenleg a traktorgyárban 153..." Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Bukarest • Románia Szocialista Köztársaság XXV. évfolyam 7374 sz. 6 oldalára 30 báni 1971. július 24., szombat A MŰSZAKI FELKÉSZÜLTSÉG ÉRTÉKESÍTÉSE A BRASSÓI ÜZEMEKBEN porttervét. Jó lenne megoldani tehát, lemondani a behozatalról. Sokakat foglalkoztatott ez a kérdés a gyár műszaki szakemberei közül, és ahogy ez már történik, ha a szakember nagyon akarja meg is tudja oldani a feladatot. Először az öntvényt kellett előállítani. Sikerült. Ebből aztán meglett a reszelőkorong. Ma, a Rulmentul évi 1,5 millió valutalej értékű exportot bonyolít le ebből a termékből, tehát nemcsak lemondtak az importról, hanem valutát is szereznek a nemzetgazdaságnak, hírnevet a román műszaki iskolának. Ugyancsak az említett gyár szakembereinek sike-sfarimestruból vagya város más gyáraiból, üzemeiből bizonyítják ugyanakkor a még létező, a nem eléggé hasznosított belső, tartalékokat, a szakember-potenciál kihasználatlan képességét. Ezt elsősorban arra alapozzuk, hogy még az újító tevékenységükről ismert üzemekben is, mint például a tehergépkocsigyár, túl magas a parlagon heverő, a hasznos időn belül nem értékesített újítások száma. Ebben az üzemben a dolgozók az első félévben 176 újítást nyújtottak be, ebből 76-ot minősített jónak a szakkollektíva, a nem hasznosított újítások egyenlege mégis 132. Ennyi maradt el a tava A NÉPI EGYETEMEK A POLITIKAI, SZOCIALISTA NEVELÉS INTÉZMÉNYEI A szocialista tudat feltételezi a jelenkori kultúra, tudomány és technika értékeinek elsajátítását, s mindenekelőtt a párt világnézetének, a dialektikus és történelmi materializmusnak, az ezt sajátos körülményeikre alkalmazó pártpolitikának, a IX. és X. kongresszus dokumentumainak, valamint pártunk főtitkára beszédeinek az alapos ismeretét. A tudományosműszaki forradalom korában, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom kibontakozásának időszakában, a tömegek tudatos cselekvése a társadalmi élet minden területén, különös jelentőséget kap, hiszen a tömegeknek minél aktívabban és felkészültebben kell részt venniük a társadalom előtt álló összes feladatok megoldásában. Éppen ezért a tudat fejlesztésében döntő szerepet betöltő ideológiai-nevelő munka fokozása előtérbe kerül. A politikai-ideológiai tevékenység, az összes dolgozók marxista-leninista nevelésének javítása érdekében tett legfrissebb intézkedések, különös fontosságúak az ismeretterjesztő bizottságok és népi egyetemek, a falusi művelődési otthonok, a közművelődést szolgáló összes intézmények munkája tekintetében. A Bihar megyei ismeretterjesztő bizottság már évek óta a kísérletező — jó értelemben kísérletező — intézmények közé tartozik. A program évenkénti felújítása, új módszerek kikísérletezése és bevezetése, számtalan szimpozion rendezése, fővárosi, kolozsvári, temesvári és nagyváradi egyetemi tanérek felkérése előadások megtartására — íme, néhány bizonyító tény. A tudományos és a politikai-ideológiai ismeretterjesztésben döntő a hallgatóságnak közvetített tudományos tartalom, s főként a természeti és társadalmi jelenségek filozófiai és politikai magyarázata. A rendezvényelőadás, szimpozion, konzultáció, kerekasztalértekezlet stb. mértékét az határozza meg, hogy menynyiben felel meg a hallgatóság igényeinek, érdeklődésének, s hogyan válaszol korunk, valamint az adott közönség, csoport lényeges problémáira. A differenciált érdeklődés kielégítése céljából, a Bihar megyei tudományos ismeretterjesztő bizottságban számos szakosztály működik. A szakbizottságok, illetve osztályok összetételében arányosan vannak képviselve, mind a természettudományok, mind a társadalomtudományok. Bár a szocialista tudat formálása és fejlesztése tulajdonképpen mindegyik szakbizottság feladata, jellegüknél fogva a társadalomtudományokra hárul a politikai-ideológiai, hazafias és internacionalista nevelés legfőbb gondja. A MUNKÁSOSZTÁLY FORRADALMI HAGYOMÁNYAINAK ÁPOLÁSA A szocialista politikai tudat fejlesztésének egyik legfontosabb eszköze a Román Kommunista Párt dicső, forradalmi tevékenységének, a nép társadalmi és nemzeti felszabadításáért folytatott harcának ismertetése, a dolgozók, s különösen a fiatalok nevelése a küzdelmes múlt tiszteletének, a románok, magyarok és más nemzetiségű dolgozók testvériségének, kölcsönös megbecsülésének szellemében. „Megbecsüljük mindazokat, — mondotta Nicolae Ceausescu elvtárs — akik az idegen elnyomatás ellen, a nép függetlenségéért, a román nemzeti állam megalakításáért vívott harc élén álltak“. A pártévforduló évében a megyeitudományos ismeretterjesztő bizottság az évforduló tiszteletére gonddal összeállított programot valósított meg, s a jövőben folytatja a megkezdett akciókat. A rendezvények közül kiemelkedik A párt — népünk bölcsessége, öntudata és dicsősége című ülésszak, melynek jelentősége abban áll, hogy a helyi történészek filozófusok és társadalmi aktivisták eredeti, tudományos igényességgel, dokumentációval és apparátussal megírt munkákkal jelentkeztek. Ilyen értékű munkának lehet nevezni A Bihar megyei munkásmozgalom kezdetei (Varga B. László), Dr. Rozván és A Bihar megyei munkásmozgalom (Körösi István), A Bihar megyei szocialisták hozzájárulása az RKP megalakításához (M. Dracin), A városi és falusi dolgozók blokkjának tevékenysége Bihar megyében (T. Pavel) című értekezéseket. Hasonló jellegű, helyi munkásmozgalmi adatokat, eseményeket ismertető expozékat Margittán és Szalontán is tartottak. Mindezeken a rendezvényeken aktívan vettek részt városaink román, magyar és más nemzetiségű dolgozói. A megyei tudományos ismeretterjesztő bizottság a falusi és községi művelődési otthonok részére külön előadásokat dolgozott ki a munkásmozgalom Bihar megyei alakjairól, a párt történetének egyes mozzanatairól és más témákról. A harcos múlt felidézése nagyszerű alkalom arra, hogy ifjúságunkkal megismertessük a munkásosztály küzdelmét, hősiességét, azt az áldozatot, amelyet a közös szocialista hazánk felemelkedéséért és szabadságáért hozott. A munkásosztály, a parasztság és az összes dolgozó rétegek múltbeli életét dokumentáltan, meggyőző erővel bemutató rendezvények hozzásegítik a fiatalabb Szilágyi Sándor a Bihar megyei ismeretterjesztő bizottság munkatársa (folytatása a 2. oldalon) MAI SZÁMUNKBAN: • MŰVELŐDÉS • SPORT (2. oldalon) MŰSORKALAUZ (4. oldalon) • LÁTTUK, HALLOTTUK, MEGTUDTUK (5. oldalon) A Egy hét a külpolitikában szocializmus tizennégy országban diadalmaskodott, és a földkerekség lakosságának egyharmadát öleli fel. Ez olyan objektív társadalmi valóság, amely rányomja bélyegét az egész jelenkori fejlődésre. Manapság aligha akad olyan jelentősebb nemzetközi probléma, amelynek rendezése elképzelhető lenne a fenti objektív tényező figyelembe vétele nélkül. Korunk szellemét, a realista helyzetfelmérést és gondolkodásmódot tükrözi, hogy a tőkés országokban hovatovább mind több államférfi ismeri fel ezt az igazságot. Az elmúlt napok fölötte jellemző példát szolgáltattak ilyen szempontból : a kapitalista világ legerősebb országa, az Egyesült Államok elnöke azon óhajának adott kifejezést, hogy meglátogassa a Kínai Népköztársaságot. Mint ismeretes, a Csu En-laj, a Kínai NK Államtanácsának elnöke, és Henry Kissinger, Nixon elnök nemzetbiztonsági tanácsadója között nemrégiben lezajlott találkozó során megállapodás született, miszerint az USA elnöke egy alkalmas időpontban, még 1972 májusa előtt ellátogat Kínába. Pártunk és kormányunk fennen hirdette és tettekkel bizonyította, hogy az államközi kapcsolatok normalizálásának, a feszültség felszámolásának, a vitás kérdések megoldásának egyetlen járható és célravezető útja van : a nemzetközi dialógus. Éppen ezért hazánk közvéleménye, amely örömmel köszönti a kapcsolatok normalizálását és terebélyesedését valamennyi ország között, függetlenül társadalmi rendszerüktől, megelégedéssel fogadta a sorra kerülő magasszintű kínai— amerikai megbeszélések hírét. Pártunk és államunk vezetői nemegyszer hangsúlyozták, hogy alapvető szükségszerűség figyelembe venni azt a szerepet, amely a népi Kínára hárul a nemzetközi életben. „Országunk — hangsúlyozta Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, az Államtanács elnöke a Kínai Népköztársaságban tett látogatása alkalmából rendezett nagygyűlésen mondott beszédében — nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a Kínai Népköztársaság részt vegyen az összes nemzetközi kérdések megoldásában. Üdvözöljük a népi Kína más államokkal való kapcsolatainak fejlődését ; mi ebben a nemzetközi biztonság és a világbéke ügyéhez való hozzájárulást látjuk. Románia úgy véli, elérkezett az idő, hogy a Kínai Népköztársaság elfoglalja jogos helyét az Egyesült Nemzetek Szervezetében és a többi nemzetközi szervezetben. Szilárdan támogatjuk a Kínai Népköztársaságnak azt az igazságos követelését, hogy vonják ki az Amerikai Egyesült Államok csapatait Tajvanról, amely Kína szerves része.“ A nemzetközi életben a népi Kínára háruló szerep nyílt elismerését jelenti, hogy az utóbbi időben egyre több ország teremt diplomáciai kapcsolatokat vele és hogy az elmúlt esztendőben az ENSZ-közgyűlés ülésszakán a tagállamok többsége állást foglalt a Kínai Népköztársaság törvényes ENSZ-jogainak helyreállítása mellett .Az Egyesült Nemzetek Szervezetének már az elnevezése is arra emlékeztet — mondotta Nicolae Ceausescu elvtárs az ENSZ jubileumi ülésszakán tartott beszédében —, hogy megalakításánál szem előtt tartották : a földkerekség összes nemzetei egyesítsék erőfeszítéseiket a minden egyes nép szabad fejlődését biztosítani tudó tartós béke megteremtéséért.“ Ezt azonban nem sikerült elérni, a világszervezet egyetemességét nem sikerült biztosítani. A Kínai NK ENSZ-képviselete körüli vitának több mint húsz éves története van az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Emlékeztetjük olvasóinkat, hogy 1949 végén Csu Enlaj, aki abban az időben a Kínai Népköztársaság külügyminiszteri tisztségét töltötte be, levelet intézett, az akkori ENSZ-főtitkárhoz, s abban kérte , azonnal fosszák meg a csangkajsekistákat az ENSZ-mandátumtól és érvényesítsék a Kínai NK törvényes jogait. A külügyminiszter levele kiemelte, hogy Kína, amely 1945-ben aláírta az ENSZ Alapokmányát, négy esztendővel később — a nagy kínai forradalom győzelmének eredményeként — Kínai Népköztársaság lett, az ebből fakadó összes politikai- és jogutódlásokkal együtt. Ebből következik, hogy a kínai államnak, az Egyesült Nemzetek Szervezete alapító tagjának jogutódja a népi Kína, s ennek következtében az ENSZ-jogok a pekingi kormányt illetik meg. A „két Kína“ elméletnek tehát nincs és nem is lehet semmilyen jogi alapja. A kínai külügyminiszter kérését a Biztonsági Tanácsban megvétózta az Egyesült Államok képviselője. A következő évben a Kínai Népköztársaság ismét kérte ENSZ-jogainak helyreállítását s azóta ez a kérdés minden esztendőben szerepel a Székely László (Folytatása a 6. oldalon) NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS LÁTOGATÁSA KONSTANCA MUNICÍPIUM EGYES IPARI EGYSÉGEIBEN, A TENGERI KIKÖTŐBEN ÉS A HAJÓGYÁRBAN Péntek délelőtt Nicolae Ceausescu elvtárs feleségével, Elena Ceausescuval együtt látogatást tett Konstanca municípium reprezentatív ipari egységeiben — a tengeri kikötőben és a hajógyárban. Észak-Mangáliától Konstancáig az egész útvonalon, valamint a municípium utcáin a párt főtitkárát, Manea Manescu, Paul Niculescu-Mizil, Maxim Berghianu, Florian Dan Vlache, Fazekas János, Petre Lupu, Dumitru Popescu, Vasile Vilcu, Petre Blajovici, Gere Mihály, Ion Ionita, Vasile Patilinet és Ion Stanescu elvtársiakkal együtt, nagyszámú lakos köszöntötte. A kikötőben a tengeri kikötőállomás előtt katonákból és a hazafias gárdák tagjaiból álló díszszázad sorakozott fel és tisztelgett a párt főtitkára, fegyveres erőink főparancsnoka előtt. Elhangzik Románia Szocialista Köztársaság állami himnusza. Nicolae Ceausescu elvtárs ellép a díszszázad előtt. A tengeri kikötőállomás csarnokában Nicolae Ceausescu elvtárs vázlatok,, grafikonok és fényképek alapján megismerkedik a kikötő és a hajógyár fejlesztésének jelenlegi és távlati stádiumával. A párt főtitkára a többi párt- és államvezetőkkel együtt felszáll a Galacon épített 4500 tonnás Tirgoviște teherhajóra, amelynek parancsnoka Stefan Vasiliu, a Szocialista Munka Hőse. Ezután megtekintik a kikötő főbb tevékenységi szektorait. Nicolae Zeicu mérnök, a konstancai NAVROM tengerhajózási igazgatóság igazgatója, ismerteti a munkálatok jelenlegi stádiumát és azok szakaszokra felbontott programját. A többi között rámutat, hogy a múlt ötéves terv során nagyszabású munkálatok folytak a kikötőmedence délebbre való kiterjesztésére és a kikötői berendezések korszerűsítésére. Elmondta, hogy több mint 5300 méter hosszúságban hullámtörő gátakat, kikötői platformokat, különböző mélységű rakodóhelyeket, raktárakat, daru-sínpályákat építettek. Ezek a munkálatok lehetővé tették, hogy a kikötő rakodóhelyein 60 000 tonnás hajók is kiköthessenek, s az előző ötéves terv során biztosították azt, hogy a kikötői forgalom meghaladja a 6,5 millió tonnát. A kikötői medencében a vendégek a hajógyár felé folytatják útjukat a LANCEA nevű hajó fedélzetén. Útközben rövid időre megállnak a 63. számú rakodóhelyen, ahol a 25 000 tonnás DUNAREA ércszállító hajó horgonyoz. A hajógyárban Nicolae Ceausescu elvtársat és a többi párt- és államvezetőt viharos tapssal és éljenzéssel fogadják a hajógyári dolgozók. Jelen van Ioan Avram gépipari miniszter. Dumitru Fuiorea mérnök, a hajógyár igazgatója köszönti a vendégeket, és felkéri őket, tekintsék meg a román gépipar e fontos egységét, amely nemrégiben ünnepelte fennállásának 75. évfordulóját. A megye iparának összességében a hajógyár jelentős helyet foglal el. Ma korszerű berendezésekkel és felszereléssel rendelkezik. Egyébként a jelenlegi ötéves terv során az első szakaszban 60 000 tonnáig terjedő tengerjáró hajók, később pedig 150 000 tonnás hajók gyártására rendezkedik be. Megtekintik a hajógyár főbb termelési szektorait. Mind a kikötőben, mind a hajógyárban megbeszéléseket folytattak a termelés és a beruházások gazdasági hatékonyságával, a káderképzéssel kapcsolatos problémákról. A pártfőtitkár konkrét intézkedéseket javasol a szakembereknek tevékenységük javítására. A látogatás idején mindenütt, a dokkokon, a hajókon munkások százai lelkesedéssel üdvözlik a vendégeket, erőteljesen kifejezésre juttatják a párt és annak vezetősége iránti szeretetüket és bizalmukat. ...Újból Konstanca utcáin járunk. Ugyanolyan nagy tömeg tapsol, ütemesen kiáltozza „RKP — Ceausescu“, „Ceausescu és a nép“. Nicolae Ceausescu elvtárs barátságosan viszonozza a lakosok tiszteletének és nagyrabecsülésének forró megnyilvánulását. A gépkocsisor ezután a konstancai sportpalota felé tart. A sportpalotában gyűlést tartottak a megyei pártaktívával. PRÓBATÉTEL KOMMUNISTA ÖNTUDATBÓL ÉS HELYTÁLLÁSBÓL MÉRLEGEN: KOVÁSZNA MEGYE IFJÚSÁGÁNAK HAZAFIAS MUNKÁJA A tanulóifjúságnak ez a nyári vakáció próbatétel hazafias öntudatból, helytállásból. A tankönyveket a kicsengetés után felváltotta az ásó, a csákány. Naponta érkeznek tudósítások hazánk nagy építőtelepeiről, a gabonaföldekről, ahol tanulók és egyetemi hallgatók, románok, magyarok, németek és más nemzetiségűek közös hazánk, a szocialista Románia jövője iránti felelősségük tudatában veszik ki részüket az építőmunkából. Kovászna megye ifjúsága is lelkesen válaszolt a KISZ Központi Bizottságának felhívására. DOMOKOS ERNŐT, a KISZ Kovászna megyei bizottságának titkárát kértük meg, ismertesse az eddigi mérleget, s ennek kapcsán először a szervezési keretet. — Az előkészületeket még június elején, a tanév befejezése előtt megkezdtük a KISZ Központi Bizottsága határozatai alapján és a megyei pártbizottság irányításával. A vállalati vezetőkkel tartott egyik tanácskozást felhasználtuk arra, hogy megkérjük a gazdasági egységek képviselőit, közöljék a megyei statisztikai igazgatósággal munkaerőigénylésüket. Az összesített adatok alapján a tanfelügyelőséggel és a megyei pártbizottsággal karöltve osztották be csoportokba a tanulókat. Az akciók zöme júniusban, közvetlenül a tanévzárás után zajlott le, ebben az időszakban több mint 17 000 tanuló dolgozott a termelésben. — A mezőgazdaságban és az építőiparban volt és van a legnagyobb szükség munkaerőre. Legtöbb tanuló a zöldségtermesztésben vette ki részét, az V—VIII. osztályosok pedig a gyógynövénygyűjtésben. A falusi tanulókra a növényápolást bízták a téeszek, s különösen a szentkatolnaiak, a kilyéni, a vajnafalvi, vargyasi, nyujtódi és kökösi iskolások tettek ki magukért. A kovásznái diákok a komandói erdészeti hazafias munkatáborban a kitermelt területeket gondozták. Külön említeném meg a sepsiszentgyörgyi szövetkezeti iskola 80 tagú Barabás István (Folytatása a 3. oldalon) — Hol és milyen eredménnyel dolgoztak legtöbben?