Előre, 1971. november (25. évfolyam, 7460-7484. szám)
1971-11-25 / 7480. szám
XXV. évfolyam 7480 sz. 6 oldal ára 30 iráni 1971. november 25., csütörtök JOSZIP BROZ TITO ELVTÁRSNAK, JUGOSZLÁVIA SZSZK ELNÖKÉNEK BARÁTI LÁTOGATÁSA HAZÁNKBAN Nicolae Ceausescu elnök és Joszip Broz Tito elnök megbeszélései Kedd délután megkezdődtek a hivatalos megbeszélések Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke és Joszip Broz Tito elvtárs, Jugoszlávia Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláviai Kommunisták Szövetségének elnöke között. A megbeszélések során a két párt- és államvezető áttekintette a két ország között szüntelenül fejlődő baráti és együttműködési kapcsolatokat. Úgyszintén szó volt a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről. A megbeszélések a szívélyes barátság, a kölcsönös egyetértés légkörében folytak le. ★ November 24-én, szerdán az RKP Temes megyei bizottságának székházában Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke és Joszip Broz Tito elvtárs, Jugoszláv Folytatása a 3. oldalon) Nicolae Ceausescu elvtárs vacsorán látta vendégül Joszip Broz Tito elvtársat Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke kedden vacsorán látta vendégül Joszip Broz Tito elvtársat, Jugoszlávia Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökét, a Jugoszláviai Kommunisták Szövetségének elnökét. Részt vettek a következő elvtársak: Ion Gheorghe Maurer, Paul Niculescu-Mizil, Ilie Verdet, Emil Draganescu, Mihai Telescu, Corneliu Manescu, Vasile Vlad, Vasile Sandru, Románia belgrádi nagykövete és más román hivatalos személyek. Részt vettek a következő elvtársak: Gemal Bjedics, Dragoszláv Markovics, Sztane Dolanc, Mirko Tepavac, Dusan Gligorjevics, Iso Nyegovan, Jugoszlávia bukaresti nagykövete és más jugoszláv hivatalos személyek. A baráti hangulatú vacsorán Nicolae Ceausescu elvtárs és Joszip Broz Tito elvtárs pohárköszöntőt mondott. Nicolae Ceausescu elvtárs pohárköszöntője Tisztelt Titó elvtárs ! Tisztelt Bjedics elvtárs! Kedves elvtársak ! Szeretném újból szívélyesen üdvözölni önt, Tito elvtárs, és az összes többi jugoszláv elvtársat, kifejezni megelégedésemet, hogy eleget tettek annak a meghívásnak, hogy látogassanak el Romániának ebbe a részébe, s hogy megbeszéléseket folytassunk. Az a meleg fogadtatás, amelyben Önöket ma Temesvár lakossága részesítette, egész népünk érzéseit tükrözi, a népeink közötti baráti kapcsolatok kifejezése. Egyébként a román-jugoszláv kapcsolatokban szokássá vált, hogy találkozzunk évente, hogy megtárgyaljuk mind a kétoldalú együttműködés fejlesztésének kérdéseit, mind a nemzetközi problémákat. Érthető, hogy egymással szomszédos, szocialista országok lévén, amelyek érdekeltek abban, hogy a világon az összes államok között együttműködési kapcsolatok jöjjenek létre, gondot fordítunk mind a közöttünk fennálló kapcsolatok fejlesztésére, mind pedig a nemzetközi élet problémáira. Kijelenthetem, hogy pártunk és Románia Szocialista Köztársaság kormánya igen nagyra értékeli a Románia és Jugoszlávia közötti, a Román Kommunista Párt és a Jugoszláviai Kommunisták Szövetsége közötti, szüntelenül fejlődő kapcsolatokat. Örömmel tölt el bennünket, hogy Jugoszlávia népei jelentős eredményeket érnek el a gazdasági-társadalmi fejlődésben, és szívből kívánunk nekik még nagyobb sikereket a szocializmus építéséhez. Mostani találkozónkon és megbeszéléseinken kétségkívül meg fogjuk állapítani, hogy az, amit az előző megbeszéléseken kijelöltünk, sikeresen megvalósul ; egyébként gazdasági téren már a jövő évben valóra válnak a mostani ötéves terv végére szóló előirányzatok. Befejezéshez közeledik a vaskapui vízierőmű építése, amelyet országaink együttműködésben hoztak létre, s amelyben közreműködött a Szovjetunió is, bizonyos műszaki segítséget adva, s a felszerelések egy részét szállítva. Azt mondhatnám, hogy e nagy gazdasági objektum létrehozása példaképe annak, hogy mire képes két ország. (Folytatása a 3. oldalon) ilág proletárjai, egyesüljetek ’ Országos politikai napilap • Bucuresti • Románia Szocialista Köztársaság Román-jugoszláv hivatalos megbeszélések November 23-án, kedden, az RKP Temes megyei bizottságának székházában megkezdődtek a hivatalos megbeszélések Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke és Joszip Broz Tito elvtárs, Jugoszlávia Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláviai Kommunisták Szövetségének elnöke között. A megbeszéléseken román részről részt vesznek a következő elvtársak: Ion Gheorghe Maurer, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke, Paul Niculescu-Mizil, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a KB titkára, Ilie Verdet, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a Minisztertanács első alelnöke, Emil Draganescu, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagja, a Minisztertanács alelnöke,a román-jugoszláv gazdasági együttműködési vegyesbizottság román elnöke, Corneliu Manescu külügyminiszter, Vasile Vlad, az RKP KB osztályvezetője, Ion Florescu, az RKP KB osztályvezetője, Con(Folytatása a 3. oldalon) Joszip Broz Tito elvtárs pohárköszöntője Kedves Ceausescu elvtársi Kedves Maurer elvtársi Kedves elvtársak! Mindenekelőtt engedjék meg, hogy szívélyesen megköszönjem ezt a valóban baráti pohárköszöntőt, amelyet Ceausescu elvtárs itt elmondott. Újból igen őszintén meg akarom köszönni azt a valóban baráti fogadtatást, amelyben ebben a városban, Temesváron a lakosok, a vezetők részesítettek bennünket, mert mélységesen meghatott ahogyan a lakosság fogadott. Hagyománnyá vált, hogy évente legalább egyszer találkozzunk; voltak esetek, amikor kétszer is találkoztunk egy évben. Úgy vélem, hogy a jövőben is találkozhatnánk nemcsak egyszer, hanem kétszer is és ahányszor csak szükséges. Bebizonyosodott, hogy szomszédos országaink vezetőinek ezek a találkozói igen nagymértékben hozzájárulnak a kölcsönös megértéshez. Együttműködésünk, kapcsolataink nem jelentenek a szó régi értelmében vett koegzisztenciát, hanem kifejezik két ország barátságát, olyan együttműködést, amely hatalmas létesítményekben konkretizálódott, amilyen például a vaskapui vízierőmű. Úgy vélem, hogy a jugoszláviai és romániai szakembereknek ez a gigászi műve, a Szovjetunió bizonyos műszaki támogatásával — amiről itt Ceausescu elvtárs említést tett —, az objektum nagyszerűségénél fogva sok embert bámulatba ejt a világon és Európában. A történelem során először megzaboláztuk Európa legnagyobb folyamát és Románia meg Jugoszlávia népeinek szolgálatába állítottuk. Egy ilyen folyam megzabolázása bizonyítja, mit jelent az együttműködés, amelyet ennek az építkezésnek a során megvalósítottunk, amikor igen kritikus helyzetekre is sor került. Ez a gigászi létesítmény valóban remekműnek számít a vízierőmű-építés terén. Az objektum országaink számára azonban nemcsak gazdasági jelentőségű, hanem rendkívüli politikai fontosságú is, hosszú időre egybefűz bennünket, s arra ösztönöz, hogy tovább haladjunk ezen az úton, hogy egyre több területen fejlesszük ki együttműködésünket. Jugoszlávia és Románia két olyan szomszédos ország, amely példaképül szolgál arra, hogyan kell a jószomszédi kapcsolatokat érvényesíteni; két olyan ország, amely megérti egymást, amely között nem merülhet fel olyan nehézség, amit kölcsönös megegyezés alapján ne lehetne elhárítani, két olyan ország, amely megtalálja a módját az együtt (Folytatása a 3. oldalon) A TORJAI SZÁMVETÉS termelőszövetkezetekben, így Torján is, a zárszámadási előkészületek kötik le a figyelmet. Rendezgetjük, amit az ősztől kaptunk és amiért megdolgoztunk. Alakulnak a sorrendek, a búzánál megrekedtünk a hektáronkénti kétezer kilónál, burgonyából 25 ezer kg-os termést értünk el, talán a legmagasabb átlagot, ami valaha is e földeken termett, a cukorrépa 27 ezer kg-on felüli termést adott. S ha e felsorolást kiegészíteném azzal, hogy a szövetkezet takarmánymérlege hosszú idő után először kiegyensúlyozott, a tejtermelés a tervezett szint körül mozog, nos akkor egyszerű feladatnak látszik a zárszámadás. A gyakorlatban mégsem az. Hiba lenne részünkről is kritikátlanul azonosulni csak a számokkal, a kilókkal, mellőzve azokat a jelenségeket, amelyek a pártpolitika gyümölcseként a falvak életében is végbementek. El kellene mondani például, hogy az idén a burgonya (közel hatszáz hektáron) területegységenként 800 kg műtrágyát kapott. E számadat, megítélésem szerint, sokat mond el a termesztési technika színvonaláról, de bizonysága az iparfejlődés nyújtotta kedvező termelési lehetőségeknek is. Hol álmodhattunk volna akár nyolc-tíz évvel ezelőtt is ennyi műtrágyáról? Szóval sok kiemelésre érdemes változásnak, jóirányú változásnak vagyunk a tanúi. Az idei év legszámottevőbb eredményét mégsem a kizárólagosan vett hozamokban látom. A leglényegesebb és legbiztosabb az, ami a termelőszövetkezeti tagoknak a munkához, a közösséghez való viszonyulása tekintetében történt. Hosszú évek óta az idén először ugrásszerűen növekedett a munkába bekapcsolódó tagok száma, pedig a szomszédos Kézdivásárhely iparosodása valósággal vonzza a munkaerőket. A betakarítás során például, az elmúlt évhez viszonyítva, amikor legtöbben 550—600-an kapcsolódtak be a munkába, az idei őszön esetenként kilencszázan is aláírták a mező „jelenléti naplóját". Hogy mindezek ellenére némileg megkésve végeztünk a burgonyaszedéssel — az nem a tagokon múlott. Sajnos, még mindig nem „finomult" ki a szükségletnek megfelelően a termelő-szerződő vállalatok kapcsolata. A burgonya esetében két hetet vártunk az árra, s ennek következtében a váratlan hideg a termés egy részében kárt tett. Ettől függetlenül maradéktalanul teljesítettük szerződéses kötelezettségeinket. A korai hideg az idei ősz kellemetlen meglepetése (a burgonyafagyásra gondolok), de végeredményben a nagyon is jó átlag azt a a tanulságot szolgáltatta számunkra, hogy még alaposabban fel kell készülnünk a fontos idénymunkára. Ami nem csupán munkaerőmérleget, gépszámot jelent, hanem még konkrétebb érdekeltséget is és koraibb fajták termesztésének a meghonosítását. Dehát e problémakör már a jövő évi termesztés kérdése. Visszatérve újból a szövetkezeti tagok helytállására, hangsúlyozni szeretném, hogy a munkában való növekvő részvétel nem valami spontán érdeklődés következménye. A párt- és az állami vezetés által hozott intézkedés-sorozat logikus eredményéről van szó. A falu szociális ellátottságában bekövetkezett fordulat új erőket szabadított föl és hihetetlenül növelte a munkakedvet. Nem szeretnék itt most számokat említeni, hiszen az ilyen jellegű változások szemléltetésére nem eléggé kifejezőek csak a számok, mégis említsük meg: Tarján 840 szövetkezeti nyugdíjasunk van és 450-en részesülnek gyermeksegélyben. Említésre méltó az is, hogy termelőszövetkezetünkben korszerű szövetkezeti nyaraló épül, a megye gazdaságaiban dolgozó tagok részére. Sorolhatnánk sok más példát is az ingyenes orvosi ellátástól a díjmentes kórházi kezelésig, ami a szociális ellátás terén történt változásokat szemlélteti... Persze, nem szeretném azt mondani, nem szeretném, ha soraimat úgy értelmeznék, hogy nálunk minden rendben megy. Hibák is tarkítják tevékenységünket, de most a Központi Bizottság történelmi nevezetességű plenáris ülése után világosabban látjuk a ránk háruló feladatokat. Többet kell foglalkoznunk a tagok nevelésével, a politikai és szakmai ismeretgyarapítás bővítésével, örvendetes tény, hogy gazdaságunkban az idén nem fordult elő jelentősebb közvagyonkárosítás. Határozottabban kell fellépnünk viszont azokkal szemben is, akik ugyan nem tulajdonítják el a közösség vagyonát, de nemtörődömséggel, felületesen kezelik a közösség tulajdonát pazarlással vagy gondatlanságból kárt okoznak a termelőszövetkezetnek. Az erkölcsi érdekeltség növelése, a tudatfejlesztés lenne az a fegyver, amely az új ötéves terv mozgósító célkitűzéseinek teljesítésében még szebb eredmények megvalósítására serkent. Kónya C. Zoltán, a torjai mezőgazdasági termelőszövetkezet elnöke Fejlesztik a balánbányai kitermelést A balánbányai bányakitermelést ebben az évben újabb légkalapácsokkal, gépi rakodókkal és ércszállító eszközökkel, három fúróberendezéssel és más aggregátokkal szerelték fel, amelyek növelik a föld alatti munka gépesítési fokát. Egyidejűleg működésbe helyeztek a bányászok jobb munkafeltételeit biztosító berendezéseket és gépezeteket is. A 2. számú bányát például olyan szellőztető berendezéssel látták el, amely percenként 4200 köbméter friss levegőt juttat a bányába. Munkálatok folynak az érckitermelési övezetek bővítésére. Három új akna épül, míg a Fagul cetátii bányánál, valamint a régi bányánál nagyban dolgoznak új termelési szintek megnyitásán és a jelenlegi aknák bővítésén. Jelentős beruházási összegeket fordítanak a jelenlegi ötéves tervben a lövétei és hargitai bányamedencék fejlesztésére. Lényegében egy röm vid hitben is elfér-ámnde az az esemény, hogy a nagybányai szakszervezetek művelődési házában november közepén sokoldalúan dokumentált, rangos kiállításon mutatták be a közönségnek Máramaros megye általános településrendezési tervjavaslatát. Hogy mégsem elégedtünk meg egy rövid tudósítással, ennek két oka van. Először: az a tapasztalat, hogy a hasonló tervek elkészítése, véglegesítése alkalmával még nem mindenütt élnek a tájékoztatásnak és a közönség véleménye meghallgatásának eme módszerével. Olykor szűk szakembercsoport dönt ilyen ügyekben, abból a téves megfontolásból kiindulva, hogy a laikus közönség úgysem adhat érdembeli javaslatokat. Másodszor: az a tény, hogy Máramarosban évek óta következetesen a széles nyilvánosság elé viszik a településrendezés és az építészet fontosabb problémáit, tehát közüggyé avatják. Egyebek közt ennek köszönhető az is, hogy fontos intézkedések történhettek a népi építészet sajátos vonásainak, jegyeinek a megőrzésére, az építészet külső formáinak, díszítőelemeinek az elegyhangúsodása ellen. Az eredmény máris lemérhető, mind a megyeszékhely, mind a vidéki települések arculatán. Mindezen túl, megéri a részletesebb bemutatást a bevezetőben említett kiállítás is. Érdemes mindenekelőtt felfigyelni azokra a gazdasági, szociális és közigazgatás-politikai szempontokra, amelyek alapján például a megye nyolc új városát kijelölték. Négy mellett - Nagysomkút, Szinérváralja, Ulmeni és Bánti - a már kialakult, illetve a mind erőteljesebben fejlődő ipar, az átlagnál jobb kereskedelmi és szolgáltatási hálózat, de nem utolsó sorban az döntött, hogy hagyományos vidékközpontok, s máris meglehetősen urbánus arculattal rendelkeznek. Tehát a múltbeli gyökerek, a jelen ■ adottságai s a jövő távlatai egyaránt a városi rangot igénylik. Két település - Leordina és Dragomiresti - nem rendelkezik semmiféle urbánus gyökérrel, a fejlődés mégis azt követeli, hogy az elkövetkező években várossá nyilvánítsák őket. Mindkét község egész sor falu (tizenöt-harmincezer lakos) vonzási körében található, messze a nagyobb városoktól, s igen gazdag nyersanyagforrások közelében. Tehát a társadalmi-politikai szempontokon kívül e nyersanyagok - elsősorban a fa és a kő - gazdaságosabb felhasználása, a várható ipari fejlődés is mellettük szól. Aknasugatagot pedig gyógyvize, szép természeti környezete, s a turisztika fejlődése miatt kell előléptetni. Fürdőváros lesz. Jelenleg elég komoly beruházások vannak itt megvalósulóban, épül az új fürdőközpont, amelynek első létesítményeit - köztük két medencét — már átadták a használatnak. S végül, Kápolnokmonostort az utak találkozása, vásári, kereskedelmi központ jellege, a vidék gazdasági élete gyorsabb fejlődésének szükségessége teszi a városjelöltek közé. Mindez egyelőre csak javaslat. A kiállításon szétosztott kérdőívek válaszaiból az derül ki, hogy nem lesz könnyű dolga annak a bizottságnak, mely december 14-én, az összes illetékes megyei és községi szervek részvételével végleges döntést hoz. Az azonban szinte egyértelműen kiderül már most, hogy az említett települések várossá jelölése megalapozott. Bemutatták a közönségnek azokat a háztípusokat, amelyeket a megye különböző tájegységeinek javasolnak a szakemberek. Ezek a lakóház-tervek egy-egy vidék népi építészetéből ihletődtek. Alkotóik arra törekedtek, hogy a belső funkció, a korszerű lakáskultúra igényeinek kielégítése mellett megőrizzék azokat a külső jegyeket, formákat, díszítőelemeket, amelyek a különböző tájegységek népi építészetét jellemzik. Vagyis: olyan új otthonok épüljenek a megye falvaiban, amelyek nemcsak megtartják, de helyes irányban fejlesztik tovább a meglévő építészeti hagyományokat, elkerülve a sablont, az egyhangúságot. Van miben választani egy adott tájon belül is, hisz a szakemberek több változatot - méretben, kiképzésben, díszítőelemben - nyújtanak mindegyik tájnak. Sajátos, néhány községet és vidéket érintő problémákat emeltünk ki annak hangsúlyozására, hogy ezeket az átfogó településrendezési terveket nagy gonddal és körültekintéssel kell készíteni, úgy ahogy Máramarosban teszik. A kiállítás meggyőzi a látogatót egyebek közt arról is, hogy ebben a megyében következetes programot dolgoztak ki az urbanizációs folyamat meggyorsítására minden község esetében. Ezt tükrözik a bemutatott - és vitára bocsátott - községrendezési tervek. S az a tény is, hogy megyei határozat született, mely szerint 1975-ig minden községben legalább egy tömbházat építenek. Az idén hat községben készül ilyen tömbház, jövőre pedig tizenkettőben. Sike Lajos Urbanizáció— közvéleménykutatással MAI SZÁMUNKBAN: • GAZDASÁGI SZEMLE (2. oldal) • AZ OLVASÓ FÓRUMA • MŰVELŐDÉS (4. oldal) • LÁTTUK, HALLOTTUK, MEGTUDTUK &■ °w°'. LABDARÚGÓ EURÓPA-BAJNOKSÁG Válogatottunk a legjobb nyolc között ROMÁNIA-WALES 2:0 Aradon az UEFA Kupa torna harmadik fordulójának első mérkőzésén: UTA—VITORIA SETUBAL 3:0 (2:0). Tegnap a fővárosi 23 August stadionban labdarúgó válogatottunk folytatta nagyszerű szereplését, újabb ragyogó sikert aratott : miután két évvel ezelőtt - Portugália, Svájc és Görögország csapata előtt - bejutott a mexikói világbajnokság tizenhatos döntőjébe, tegnap — legyőzve a walesieket — ismét elsőként fejezte be egy rangos nemzetközi torna, az Európabajnokság első selejtező csoportjának küzdelmeit, s ezzel bejutott a kontinens legjobb nyolc csapata közé. Mai rövidhírünkben még csak annyit, hogy A. Delcourt belga játékvezető sípjelére a két válogatott a következő felállításban futott ki a pályára : WALES : Millington - Rodriguez, Phillips, Williams, Thomas - Hockey, Hill - Rees, Toshack, Davies, lames. ROMANIA : Răducanu - Satmareanu, Lupescu, Dinu, Deleanu - Dumitru, Dobrin, Radu Nunweiller - Lucescu, Dembrószky, Iordanescu. A találkozó csapatunk fölényében kezdődött, s néhány szépen vezetett akció után a 9. percben szögletet értünk el. A labdát Lucescu ívelte be, s a jó ütemben érkező Lupescu védhetetlenül fejelte a hálóba a labdát. A második félidőben némileg kiegyensúlyozottabb játékot láthattunk. Válogatottunknak végülis sikerült fölénybe kerülnie, Iordanescu centerezéséből Lucescu szép, csúsztatott lövéssel állította be a végeredményt. A mindvégig izgalmas találkozót így végülis hazánk csapata nyerte meg, s ezzel, mint már említettük — Csehszlovákia, Wales és Finnország előtt — első lett az EB-selejtezők első csoportjában. * ★ ★