Előre, 1972. január (26. évfolyam, 7512-7535. szám)

1972-01-28 / 7533. szám

KÉZILABDA AZ UTOLSÓ TEREMSZAKASZ Románia nemzetközi asztalitenisz bajnoksága után, mától a női kézi­labda bajnokság utolsó teremszaka­szának lesz a színhelye a kolozsvári Sportcsarnok. A háromnapos torná­nak immár választ kell adnia több kérdésre : sikerül-e megőriznie első helyét a Temesvári Universitatea­­nak, miként alakul a sorrend a ki­esés szempontjából. Az érdeklődés természetesen a nagy rangadóra, a Temesvári „U“— Bukaresti „U“ találkozóra összpon­tosul. A két örök rivális szombaton kerül szembe egymással, s az ered­mény egyben válasz is lesz, melyi­kük a felkészültebb csapat. Temes­váron a Bega-mentiek keltettek jobb benyomást, a fővárosi együttes gyengébben szerepelt, de e találko­zók hagyományát ismerve, mégis nagyon nehéz megjósolni a nagyobb esélyest. A sereghajtók táborában a Ko­lozsvári Universitateanak, a Buka­resti Confectianak és a Székelyud­varhelyi Vointanak nem lesz köny­­nyű dolga, hiszen ellenfeleik vagy az élcsoportból kerülnek ki, vagy épp a veszélyeztetett csapatok kö­zül. Itt a Confectia—Vointa (szom­baton), illetve a Vointa—Kolozsvári Universitatea (vasárnap) mérkőzés polarizálja az érdeklődést. A torna műsorán ugyanakkor né­hány olyan mérkőzés is szerepel, amelyen a középmezőny csapatai ér­dekeltek. Itt is sor kerül több iz­galmasnak ígérkező összecsapásra, így hát Kolozsváron nem lesz hiány izgalmas és reméljük, színvonalas találkozókban sem. A HÁROMNAPOS TORNA MŰSORA : Pénteken : Székelyudvarhelyi Vo­inta—Marosvásárhelyi Mure?ul ; Bu­­hu?i­ i Textila—Brassói Rulmentul; Bukaresti Rapid—Temesvári Uni­versitatea ; Bukaresti IEFS—Buka­resti Confectia ; Bukaresti „U“— Kolozsvári „U“. Szombaton : Textila—Rapid ; Rul­mentul—Muresul; Kolozsvári „U“— IEFS ; Temesvári „U“—Bukaresti „U“ ; Confectia—Vointa. Vasárnap : Rapid—Rulmentul; Mure§ul—Confectia ; Bukaresti „U“ —Textila ; IEFS—Temesvári „U“ ; Vointa—Kolozsvári „U“. MAI SZÁMUNKBAN: —awwaaw • MŰVELŐDÉS (2. oldal) • Gazdasági szemle — Három műszak Brassó megye üzemeiben — Télen a hosszúmezői gyümölcsösben — Jól választott a pankotai bútorgyár (3. oldal) • AZ OLVASÓ FÓRUMA (4. oldal) • LÁTTUK, HALLOTTUK, MEGTUDTUK (5. oldal) ■ A HELYI ADOTTSÁGOKKAL ÉSSZERŰEN GAZDÁLKODNI S­zatmár megye hazánk legdinamikusabban fej­lődő vidékei közé tartozik. Mint a me­gyei néptanács év ele­ji ülésszakán — melynek napirendjén a múlt évi helyi gaz­dasági terv és költségvetés teljesí­tése, illetve az idei hasonló felada­tok megvitatása szerepelt — elő­terjesztett jelentésből kiderült: a megye ipari fejlődésének üteme az ötéves terv első esztendejében az országos átlagnál is magasabb volt. Az össztermelés értéke 12,3 száza­lékkal haladta meg az 1970-es szin­tet, előirányzaton felül 137 millió lej értékű árut adtak az üzemek. A munkatermelékenység 9,9 százalék­kal nőtt az előző esztendőhöz vi­szonyítva, tehát az ipari termelés növekedésének 80 százalékát a munka hatékonyságának az emelé­sével érték el. Ezen belül jelentős sikereket ért el a helyi ipar is, mely az évi össztermelési tervet 9 millió lejjel teljesítette túl, 87 új termék gyártásának a bevezetésével bővítet­te áruválasztékát. Nagyvonalakban hasonló eredmé­nyeket vehettek számba az üléssza­kon jelenlevő képviselők és meghí­vottak más tevékenységi területen is. A megyei néptanács beruházási tervét 103 százalékra teljesítette, je­lentős ipari, szociális és kulturális létesítmények készültek el, köztük a szatmári Textilgyár új fonodája, a Nagykárolyban épülő textilüzem első részlege, a szatmári új turista­­szálló, 1695 lakás, 48 tanterem, be­fejezték további 12 falu villamosítá­sát. Minden eddiginél jelentősebb lé­pést hozott a múlt esztendő a falusi szolgáltatási- és ipari­ tevékenység fejlesztésében. A helyi anyag- és munkaerőtartalékok hatékonyabb kihasználása érdekében hozott párt­os kormányhatározat valóra váltása nyomán 247 új részleg alakult. Jelentős feladatokat őriz az idei terv is. A megye iparának 1972-ben közel 500 millió lejjel nagyobb össztermelést kell elérnie, mint ta­valy. Új egységek kezdik meg a termelést. A mezőgazdasági beru­házások közül kiemelkedik a Túr­völgyében épülő vízgyűjtő és négy nagy állattenyésztő- és hizlaló­ te­lep építése. A helyi iparnak többek között át kell adnia a tasnádi tég­lagyárat és a nagykárolyi keksz­­gyárat. A megyei építővállalaton belül új betonelemgyártó részleg kezdi meg a termelést. Kiemelkedő feladat továbbá a tervezett 1720 la­kás felépítése, a szatmári második Szamos-híd, egy 700 ágyas kórház és poliklinika, továbbá egy új film­színház építése ugyancsak a megye­­székhelyen, újabb 20 falu villamo­sítása, a kereskedelem, a szolgálta­tás javítása, az iskolahálózat fej­lesztése, az utak korszerűsítése stb. A feladatok valóra váltása — — mutattak rá a vitában részve­vők — megköveteli, hogy még job­ban kihasználják az adott lehetősé­geket. A beruházásokkal kapcsolat­ban szó esett arról, hogy az építke­zések üteme még mindig nem éri el a kívánt szintet, több jelentős létesítmény befejezése túlzottan el­húzódik, s a lakások nagy többsé­gét az év utolsó hónapjában adják át. A helyi ipar az elért eredmények ellenére tavaly nem teljesítette a közfogyasztási cikkek gyártási ter­vét, vagyis, az előirányzottnál keve­sebb árut adott a piacnak. S mint Barbulescu Gheorghe, a megyei he­lyiipari igazgatóság főmérnöke elis­merte, a hiányosságok nem utolsó sorban annak tudhatók be, hogy az igazgatóság nem segítette kellően az egységeket, nem intézkedett haté­konyan és idejében, különösen a géppark jobb kihasználása érdeké­ben. Szilágyi László, a tasnádi Vic­toria helyiipari vállalat igazgatója, indítványozta a munkaerő jobb ki­használását a második és a harma-­­dik váltás bevezetésével, illetve ál­talánosításával. Schmidt Gheorghe, a megyei tervezési és bérezésű­ igazgatóság igazgatója a falusi szol­gáltatási és ipari tevékenység bő­vítésére tett javaslatokat: az Avas­ban újabb kő- és kavicsbányákat nyithatnak, a Szamos völgyében pe­dig további műhelyeket létesíthet­nek a fűzfavessző és a mezőgazda­­sági melléktermékek feldolgozá­sára. A falusi építkezések meggyor­sítására minden községben komp­lex építőcsoportot kell alakítani. Minden lehetőség adott ahhoz hogy a falusi szolgáltatási- és ipari­­ tevékenység idei, 180 millió lejes tervét túlteljesítsék. Müller Vilmos, a megyei kereskedelmi igazgatóság igazgatója, Plugaru Ioan, a fogyasz­tási szövetkezetek megyei szövetsé­gének elnöke és mások a lakosság ellátásában mutatkozó hiányossá­gokra világítottak rá, önkritikai szellemben, s egyebek közt javasla­tokat tettek a kereskedelmi hálózat korszerűsítésére, a jobb áruellátásra és az előrecsomagolt áruk arányá­nak a növelésére. A még eredményesebb, jobb munkára való törekvést tükrözi az a válasz is, amelyet a megyei nép­tanács ülésszaka a Hunyad megyei néptanács felhívására adott. Egye­bek között vállalták, hogy a helyi­ipar 1,5 millió lejjel túlhaladja a tervezett termelési szintet, előirány­zaton felül 10 új termék gyártását kezdik meg, befejezik és véglegesí­tik három város és húsz község te­lepülésrendezési tervét. A lakosság 65,4 millió lej értékű hazafias mun­kát végez a települések fejlesztése és szépítése érdekében. Sike Lajos MEGTARTOTTA AZ ÉV ELSŐ ÜLÉSSZAKÁT A SZATMÁR MEGYEI NÉPTANÁCS A MŰÉPÍTÉSZ ASZTALÁNÁL TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEK SZILÁGY MEGYÉBEN Szilágyság sokoldalú gazdasági, társadalmi-kulturális fejlődése az elmúlt esztendőkben azt jelentette egyrészt, hogy lakónegyedek léte­sültek Zilahon és Szilágysomlyób­, állami alapokból lakásokat építenek Szilágycsehben és Zsibón, a megye­­székhelyen pedig a tervezők rajz­tábláján elképzelt ipari övezet testet öltött valóság. A megye összes hely­ségeiben szociális rendeltetésű ob­jektumokat adtak használatba és ötéves tervünk második esztendejé­ben az eddigieknél nagyobb ütem­ben építkeznek. Sürgető feladat a jövő érdekében a megye összes hely­ségeinek településrendezési tervraj­zát elkészíteni. Munkahelyén, a megyei helység­rendezési igazgatóság igazgatói szo­bájában kérdeztük meg Nicolae Tri­­fu elvtársat, Szilágy megye főépíté­szét, a Műépítészek Szövetsége ve­zetőtanácsának tagját az idei hely­ségrendezési tervekről, az elképze­lések kivitelezéséről. — Terveink szerint 1972-ben a megye valamennyi helysége száma- Fejér László (Folytatása a 4. oldalon) Új lakónegyed Szilágysomlyón (DEÁK FERENC felvétele) Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Bucuresti • Románia Szocialista Köztársaság XXVI. évfolyam 7533 sz. — 6 oldal ára 30 báni — 1972. január 28., péntek HAZAÉRKEZETT PRÁGÁBÓL ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG PÁRT- ÉS KORMÁNYKÜLDÖTTSÉGE, ÉLEN NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRSSÁL Szerda este visszaérkezett a fő­városba Prágából hazánk párt- és kormányküldöttsége, amely élen Nicolae Ceausescu elvtárssal, a Román Kommunista Párt főtitká­rával, Románia Szocialista Köztár­saság Államtanácsának elnökével részt vett a Varsói Szerződés tag­államai Politikai Konzultatív Bi­zottságának rendes tanácskozásán. A küldöttségben részt vettek a következő elvtársak : Ion Gheorghe Maurer, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnöksé­gének tagja, a Minisztertanács el­nöke, Paul Niculescu-Mizil, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a KB titkára és Corneliu Manescu, az RKP KB tagja, külügyminiszter. A Baneasa repülőtéren a követ­kező elvtársak fogadták a küldött­séget : Manea Manescu, Gheorghe Radulescu, Florian Danalache, Emil Draganescu, Fazekas János, Du­­ mitru Popa, Dumitru Popescu, Gheorghe Stoica, Stefan Voitec, Iosif Banc, Miron Constantinescu, Mihai Dalea, Miu Dobrescu, Gere Mihály, Ion Ionita, Vasile Patilinel, Ion Stanescu, Mihai Marinescu, Ion Pafan, az RKP KB, az Állam­­ tanács és a kormány több tagja, központi intézmények és társa­dalmi szervezetek vezetői. Ott volt Miroslav Sulek, a Cseh­szlovák SZK bucuresti-i nagy­követe és a nagykövetség több tagja. Elutazás Románia Szocialista Köztársaság párt- és kormányküldöttségét szerda délután, elutazásuk alkalmából Prá­gában a Ruzyne repülőtéren a következő elvtársak búcsúztat­ták : Gustav Husaik, a Csehszlo­vákiai KP KB főtitkára, Ludvik Svoboda, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Csehszlovák SZK elnöke, Lubomir Strougal, a CSKP KB El­nökségének tagja, a Csehszlovák SZK kormányának elnöke, Vasil Bilak, Peter Colotka, Karel Hoff­ Prágából mann, Alois Indra, Antonin Kapek, Jozef Lenart, a CSKP KB Elnöksé­gének tagjai és Miroslav Hruskovic, a CSKP KB Elnökségének póttagja, Jan Fojtik, Frantisek Ondrich, Ol­­drich Svestka és Vaclav Svoboda, a CSKP KB titkárai, Bohuslav Chnou­­pek, a CSKP KB tagja, külügymi­niszter. Ott volt Teodor Haš, hazánk prá­gai nagykövete és a nagykövetség több tagja. ■ ■ ______ __ ______ _ __ _ _ _ KÖZLEMÉNY a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Konzultatív Bizottságának tanácskozásáról 1972. január 25-én és 26-án Prá­gában tanácskozást tartott a varsói barátsági, együttműködési és kölcsö­nös segítségnyújtási szerződésben részt vevő tagállamok Politikai Konzultatív Bizottsága. A tanácskozáson részt vett a Bul­gária Népköztársaság részéről: To­dor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt KB első titkára, Bulgária Nép­­köztársaság Államtanácsának elnö­ke, a küldöttség vezetője, Sztanko Todorov, a BKP KB Politbürójának tagja, Bulgária NK Minisztertaná­csának elnöke, Petar Mladenov, a BKP KB tagja, külügyminiszter, Konsztantin Tellalov, a BKP KB tagja, a BKP KB külpolitikai és nemzetközi osztályának vezetője, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság részéről,­­Gustav Husak, a Csehszlovákiai Kommunista Párt KB főtitkára, a küldöttség vezetője, Ludvik Svoboda, a CSKP KB El­nökségének tagja, a Csehszlovák SZK elnöke, Lubomir Strougal, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Csehszlovák SZK kormányának el­nöke, Vasil Bilak, a CSKP KB El­nökségének tagja, a KB titkára, Bohuslav Chnoupek, a CSKP KB tagja, a Csehszlovák SZK külügy­minisztere, a Német Demokratikus Köztársaság részéről, Erich Hone­­cker, a Németországi Szocialista Egységpárt KB első titkára, a kül­döttség vezetője, Herman Axen, az NSZEP KB Politbürójának tagja, a KB titkára, Wolfgang Rauchfuss, az NSZEP KB tagja, az NDK Minisz­tertanácsának alelnöke, Otto Win­ter, az NSZEP KB tagja, külügymi­niszter, Paul Markowszki, az NSZEP KB tagja, az NSZEP KB külpolitikai osztályának vezetője, Oscar Fischer, az NSZEP KB tagja, külügyminiszter-helyettes, Werner Eberlein, az NSZEP Revíziós Bi­zottságának tagja, az NSZEP KB osztályvezető-helyettese, a Lengyel Népköztársaság részéről, Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkás­párt KB első titkára, a küldöttség vezetője, Piotr Jaroszewicz, a LEMP KB Politbürójának tagja, a Lengyel NK Minisztertanácsának elnöke, Stefan Olszowski, a LEMP KB Politbürójának tagja külügyminisz­ter, Jozef Tejchma, a LEMP KB Politbürójának tagja, a KB titkára, Ryszard Frelek, a LEMP KB Tit­kárságának tagja, a KB külügyi osztályának vezetője, Stanislaw Trepczynski, a LEMP KB tagja, külügyminiszter-helyettes, Románia Szocialista Köztársaság részéről, Nicolae Ceaușescu, a Román Kom­munista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság Államtaná­csának elnöke, a küldöttség vezető­je, Ion Gheorghe Maurer, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, Ro­mánia Szocialista Köztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke, Paul Ni­culescu-Mizil, az RKP KB Végre­hajtó Bizottságának és Állandó El­nökségének tagja, a KB titkára, Corneliu Manescu, az RKP KB tag­ja, külügyminiszter, a Magyar Nép­­köztársaság részéről: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt KB első titkára, a küldöttség veze­tője, Fock Jenő, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Péter János, az MSZMP KB tagja, külügyminiszter, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége részéről: Leonyid Iljics Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a küldöttség vezetője, Alekszej Nyi­­kolajevics Koszigin, az SZKP KB Politbürójának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, Konsz­­tantyin Fjodorovics Katusev, az SZKP KB titkára, Konsztantyin Viktorovics Ruszakov, az SZKP KB tagja, az SZKP KB osztályvezetője, Vaszilij­ Vasziljevics Kuznyecov, az SZKP KB tagja, első külügyminisz­ter-helyettes. A Politikai Konzultatív Bizottság tanácskozása megvizsgálta az euró­pai békével, biztonsággal és együtt­működéssel, valamint az általános európai értekezlet előkészítésével kapcsolatos időszerű kérdéseket. Nyilatkozatot fogadtak el az euró­pai békére, biztonságra és együtt­működésre vonatkozóan. A tanácskozás részvevői elítélték az USA újabb indokínai agressziós cselekményeit, és megfelelő nyilat­kozatot fogadtak el ebben a kérdés­ben. A tanácskozáson egyszersmind véleménycsere folyt más közös ér­dekű nemzetközi kérdésekről. Az ülésen képviselt államok egyönte­tűen leszögezték, hogy készek a jö­vőben is minden erőfeszítést meg­tenni a szocialista országok egysé­gének és összeforrottságának erő­sítéséért. Elhatározásuk, hogy a nemzetközi problémák megoldásá­ban megvédjék a béke megóvására és erősítésére, a nemzetközi együtt­működésre irányuló vonalat, hogy visszavágjanak az imperialista ag­ressziónak és reakciónak, hogy tá­mogassák a népek harcát a szabad­ságért, nemzeti függetlenségért és társadalmi haladásért. A tanácskozás munkálatain részt vett I. I. Jakubovszkij, a Szovjet­unió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka és N. P. Fir­­jubin, a Varsói Szerződés tagálla­mai Politikai Konzultatív Bizottsá­gának főtitkára. A Politikai Konzultatív Bizottság tanácskozása a részvevők közötti testvéri barátság és együttműködés szellemében folyt le. Ebéd a CSKP KB Elnöksége, a Csehszlovák SZK elnöke és kormánya rendezésében A Csehszlovákiai Kommunista Párt Központi Bizottpogánati. Elnök­sége, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság elnöke és kormánya szer­dán délben hivatalos ebédet adott a Varsói Szerződés tagállamai Poli­tikai Konzultatív Bizottságának prá­gai tanácskozásán részt vett párt- és kormányküldöttségek tiszteletére. NYILATKOZAT az európai békéről, biztonságról és együttműködésről Bulgária Népköztársaság, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, Románia Szocialista Köztársaság, a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szövetsége, amelyek képviseltették magukat a Varsói Szerződés tagállamai Politi­kai Konzultatív Bizottságának 1972. január 25-én és 26-án Prágában megtartott tanácskozásán, megvizs­gálták, hogyan alakultak az európai események az utóbbi időben. Ezeket az eseményeket változatlan célkitű­zésüknek a szemszögéből elemezték, abból a szempontból, hogy elősegít­sék az európai kontinens átalakítá­sát az állandó, tartós béke övezeté­vé, a szuverén és egyenjogú álla­mok közötti gyümölcsöző kooperá­ció övezetévé, a világméretű stabi­litás és megértés tényezőjévé. A tanácskozás részvevői megelégedés­sel állapították meg, hogy ebben az irányban újabb haladás történt. Az európai békéért és együtt­működésért síkraszálló összes erők összeforrottságának szempontjából a legfontosabb szerepük azoknak a javaslatoknak van, amelyeket a­­szocialista államok tettek az euró­pai biztonság megerősítésére és eb­ből a célból az összeurópai konfe­rencia összehívására és amelyeket az 1966. évi bucuresti-i Nyilatkozat, az 1969. évi budapesti Felhívás és az 1970. évi berlini Nyilatkozat tar­talmaz. A Varsói Szerződés tagálla­mainak e javaslatai, valamint ké­sőbbi akcióik és kezdeményezéseik átfogó békeprogramot jelentenek és elősegítik egy új politikai légkör kialakulását Európában. A kontinens más államai is egyre jelentősebben hozzájárulnak az európai béke általános ügyéhez. E­­gyesek politikájukban az európai béke érdekeit világosan előtérbe he­lyezik, és ez kedvező befolyást gya­korol az európai helyzetre.­ ­ A tanácskozás részvevői megálla­pítják : nagy pozitív jelentőségű kö­rülmény, hogy az utóbbi időben fo­kozódtak a kontaktusok a különbö­ző társadalmi rendszerű európai ál­lamok között, fejlődtek politikai kapcsolataik, főként a közös érdekű kérdésekben történő tanácskozások formájában. Ez megkönnyíti a köl­csönös megértést az európai álla­mok között abban a tekintetben, hogy közösek nagyobb távlatú érde­keik a béke és az együttműködés terén. A jeleni tanácskozáson részt vevő államok konstruktív erőfeszítései és hozzájárulása, valamint más álla­mok konstruktív erőfeszítései és hozzájárulása nyomán hovatovább érvényesülnek a békés egymás mel­lett élés kapcsolatai az európai ál­lamok között. Ezzel összefüggésben a tanácskozás részvevői kiemelik a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és Franciaország közötti együttműködés elveinek jelentőségét, amely elvek elfogadásával zárultak nemrégiben a magas szintű szov­jet-francia megbeszélések. Az európai enyhülés megvalósítá­sához hozzájárul továbbá a gazda­sági, kereskedelmi, műszaki-tudo­mányos, kulturális és más termé­szetű kapcsolatok bővülése az eu­rópai államok között. Erősödnek és tartalmilag hovato­vább gazdagodnak az európai népek kapcsolatai. Az európai közvéle­mény mindinkább aktivizálódik az enyhülés elmélyítéséért, az európai békéért és biztonságért vívott harc­ban. A tanácskozáson képviselt álla­mok kifejezték megelégedésüket az­zal kapcsolatban, hogy az európai enyhülés folyamatában születő ered­ményeket szükség esetén megfe­lelő, nemzetközi jogi erejű doku­mentumokban rögzítik. A Politikai Konzultatív Bizott­ság pozitívan értékeli, hogy megkez­dődött a Szovjetunió és Németor­szág Szövetségi Köztársasága, va­lamint a Lengyel Népköztársaság és Németország Szövetségi Köztársa­sága közötti szerződés ratifikálása. E szerződések hatályba lépése meg fog felelni nem csupán a közvetlen részvevők érdekeinek, hanem az összes európai államok érdekeinek, az európai béke alapjának megszi­lárdításához vezet majd. A tanácskozáson részt vevő álla­mok hangsúlyozták a Nyugat-Ber­­lin kérdéseiben kötött 1971. szeptem­ber 3-i négyhatalmi egyezmény, va­lamint a Német Demokratikus Köz­társaság kormánya és Németország Szövetségi Köztársaságának kormá­nya, az NDK kormánya és a nyu­gat-berlini szenátus közötti egyez­mény pozitív jelentőségét. A béke megszilárdításának egyik nagy fontosságú tényezője a Német Demokratikus Köztársaság egyre szélesebb körű nemzetközi elismeré­se. Az ilyen irányban elérendő to­vábbi haladás, bele­értve azt is, hogy a Német Demokratikus Köz­társaság és Németország Szövetségi Köztársasága a nemzetközi jogsza­bályoknak megfelelően felveszik egymással a kapcsolatokat, jelentős mértékben hozzájárul a béke, a biz­tonság és az együttműködés ügyé­hez. A tanácskozás részvevői síkraszáll­­nak azért, hogy az NDK és az NSZK felvételének kérdését az Egyesült Nemzetek Szervezetébe, további halogatás nélkül oldják meg. A tanácskozás részvevői megelé­gedéssel állapítják meg, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya és Németország Szövet­ségi Köztársaságának kormánya vé­leménycserét folytat kapcsolatainak megoldatlan kérdéseiről, elsősorban arról, hogy a müncheni egyezményt már eleve érvénytelennek kell te­kinteni. A tanácskozás részvevői tá­mogatják a Csehszlovák Szocialista Köztársaság jogos követeléseit és úgy vélik, hogy a megállapodás hozzájárul majd az európai helyzet javításához. E lépések megtétele előmozdítja, hogy az NSZK-nak a szocialista or­szágokkal való kapcsolataiból gyor­san és gyökeresen kiküszöbölődje­nek a bizalmatlanság és a feszültség hosszú időszakának következmé­nyei, teljes mértékben normalizá­(Folytatása a 6. oldalon) A 6. OLDALON: NYILATKOZAT az Egyesült Államok indokínai agressziójának folytatásával kapcsolatban

Next