Előre, 1972. január (26. évfolyam, 7512-7535. szám)
1972-01-28 / 7533. szám
KÉZILABDA AZ UTOLSÓ TEREMSZAKASZ Románia nemzetközi asztalitenisz bajnoksága után, mától a női kézilabda bajnokság utolsó teremszakaszának lesz a színhelye a kolozsvári Sportcsarnok. A háromnapos tornának immár választ kell adnia több kérdésre : sikerül-e megőriznie első helyét a Temesvári Universitateanak, miként alakul a sorrend a kiesés szempontjából. Az érdeklődés természetesen a nagy rangadóra, a Temesvári „U“— Bukaresti „U“ találkozóra összpontosul. A két örök rivális szombaton kerül szembe egymással, s az eredmény egyben válasz is lesz, melyikük a felkészültebb csapat. Temesváron a Bega-mentiek keltettek jobb benyomást, a fővárosi együttes gyengébben szerepelt, de e találkozók hagyományát ismerve, mégis nagyon nehéz megjósolni a nagyobb esélyest. A sereghajtók táborában a Kolozsvári Universitateanak, a Bukaresti Confectianak és a Székelyudvarhelyi Vointanak nem lesz könynyű dolga, hiszen ellenfeleik vagy az élcsoportból kerülnek ki, vagy épp a veszélyeztetett csapatok közül. Itt a Confectia—Vointa (szombaton), illetve a Vointa—Kolozsvári Universitatea (vasárnap) mérkőzés polarizálja az érdeklődést. A torna műsorán ugyanakkor néhány olyan mérkőzés is szerepel, amelyen a középmezőny csapatai érdekeltek. Itt is sor kerül több izgalmasnak ígérkező összecsapásra, így hát Kolozsváron nem lesz hiány izgalmas és reméljük, színvonalas találkozókban sem. A HÁROMNAPOS TORNA MŰSORA : Pénteken : Székelyudvarhelyi Vointa—Marosvásárhelyi Mure?ul ; Buhu?i i Textila—Brassói Rulmentul; Bukaresti Rapid—Temesvári Universitatea ; Bukaresti IEFS—Bukaresti Confectia ; Bukaresti „U“— Kolozsvári „U“. Szombaton : Textila—Rapid ; Rulmentul—Muresul; Kolozsvári „U“— IEFS ; Temesvári „U“—Bukaresti „U“ ; Confectia—Vointa. Vasárnap : Rapid—Rulmentul; Mure§ul—Confectia ; Bukaresti „U“ —Textila ; IEFS—Temesvári „U“ ; Vointa—Kolozsvári „U“. MAI SZÁMUNKBAN: —awwaaw • MŰVELŐDÉS (2. oldal) • Gazdasági szemle — Három műszak Brassó megye üzemeiben — Télen a hosszúmezői gyümölcsösben — Jól választott a pankotai bútorgyár (3. oldal) • AZ OLVASÓ FÓRUMA (4. oldal) • LÁTTUK, HALLOTTUK, MEGTUDTUK (5. oldal) ■ A HELYI ADOTTSÁGOKKAL ÉSSZERŰEN GAZDÁLKODNI Szatmár megye hazánk legdinamikusabban fejlődő vidékei közé tartozik. Mint a megyei néptanács év eleji ülésszakán — melynek napirendjén a múlt évi helyi gazdasági terv és költségvetés teljesítése, illetve az idei hasonló feladatok megvitatása szerepelt — előterjesztett jelentésből kiderült: a megye ipari fejlődésének üteme az ötéves terv első esztendejében az országos átlagnál is magasabb volt. Az össztermelés értéke 12,3 százalékkal haladta meg az 1970-es szintet, előirányzaton felül 137 millió lej értékű árut adtak az üzemek. A munkatermelékenység 9,9 százalékkal nőtt az előző esztendőhöz viszonyítva, tehát az ipari termelés növekedésének 80 százalékát a munka hatékonyságának az emelésével érték el. Ezen belül jelentős sikereket ért el a helyi ipar is, mely az évi össztermelési tervet 9 millió lejjel teljesítette túl, 87 új termék gyártásának a bevezetésével bővítette áruválasztékát. Nagyvonalakban hasonló eredményeket vehettek számba az ülésszakon jelenlevő képviselők és meghívottak más tevékenységi területen is. A megyei néptanács beruházási tervét 103 százalékra teljesítette, jelentős ipari, szociális és kulturális létesítmények készültek el, köztük a szatmári Textilgyár új fonodája, a Nagykárolyban épülő textilüzem első részlege, a szatmári új turistaszálló, 1695 lakás, 48 tanterem, befejezték további 12 falu villamosítását. Minden eddiginél jelentősebb lépést hozott a múlt esztendő a falusi szolgáltatási- és ipari tevékenység fejlesztésében. A helyi anyag- és munkaerőtartalékok hatékonyabb kihasználása érdekében hozott pártos kormányhatározat valóra váltása nyomán 247 új részleg alakult. Jelentős feladatokat őriz az idei terv is. A megye iparának 1972-ben közel 500 millió lejjel nagyobb össztermelést kell elérnie, mint tavaly. Új egységek kezdik meg a termelést. A mezőgazdasági beruházások közül kiemelkedik a Túrvölgyében épülő vízgyűjtő és négy nagy állattenyésztő- és hizlaló telep építése. A helyi iparnak többek között át kell adnia a tasnádi téglagyárat és a nagykárolyi kekszgyárat. A megyei építővállalaton belül új betonelemgyártó részleg kezdi meg a termelést. Kiemelkedő feladat továbbá a tervezett 1720 lakás felépítése, a szatmári második Szamos-híd, egy 700 ágyas kórház és poliklinika, továbbá egy új filmszínház építése ugyancsak a megyeszékhelyen, újabb 20 falu villamosítása, a kereskedelem, a szolgáltatás javítása, az iskolahálózat fejlesztése, az utak korszerűsítése stb. A feladatok valóra váltása — — mutattak rá a vitában részvevők — megköveteli, hogy még jobban kihasználják az adott lehetőségeket. A beruházásokkal kapcsolatban szó esett arról, hogy az építkezések üteme még mindig nem éri el a kívánt szintet, több jelentős létesítmény befejezése túlzottan elhúzódik, s a lakások nagy többségét az év utolsó hónapjában adják át. A helyi ipar az elért eredmények ellenére tavaly nem teljesítette a közfogyasztási cikkek gyártási tervét, vagyis, az előirányzottnál kevesebb árut adott a piacnak. S mint Barbulescu Gheorghe, a megyei helyiipari igazgatóság főmérnöke elismerte, a hiányosságok nem utolsó sorban annak tudhatók be, hogy az igazgatóság nem segítette kellően az egységeket, nem intézkedett hatékonyan és idejében, különösen a géppark jobb kihasználása érdekében. Szilágyi László, a tasnádi Victoria helyiipari vállalat igazgatója, indítványozta a munkaerő jobb kihasználását a második és a harma-dik váltás bevezetésével, illetve általánosításával. Schmidt Gheorghe, a megyei tervezési és bérezésű igazgatóság igazgatója a falusi szolgáltatási és ipari tevékenység bővítésére tett javaslatokat: az Avasban újabb kő- és kavicsbányákat nyithatnak, a Szamos völgyében pedig további műhelyeket létesíthetnek a fűzfavessző és a mezőgazdasági melléktermékek feldolgozására. A falusi építkezések meggyorsítására minden községben komplex építőcsoportot kell alakítani. Minden lehetőség adott ahhoz hogy a falusi szolgáltatási- és ipari tevékenység idei, 180 millió lejes tervét túlteljesítsék. Müller Vilmos, a megyei kereskedelmi igazgatóság igazgatója, Plugaru Ioan, a fogyasztási szövetkezetek megyei szövetségének elnöke és mások a lakosság ellátásában mutatkozó hiányosságokra világítottak rá, önkritikai szellemben, s egyebek közt javaslatokat tettek a kereskedelmi hálózat korszerűsítésére, a jobb áruellátásra és az előrecsomagolt áruk arányának a növelésére. A még eredményesebb, jobb munkára való törekvést tükrözi az a válasz is, amelyet a megyei néptanács ülésszaka a Hunyad megyei néptanács felhívására adott. Egyebek között vállalták, hogy a helyiipar 1,5 millió lejjel túlhaladja a tervezett termelési szintet, előirányzaton felül 10 új termék gyártását kezdik meg, befejezik és véglegesítik három város és húsz község településrendezési tervét. A lakosság 65,4 millió lej értékű hazafias munkát végez a települések fejlesztése és szépítése érdekében. Sike Lajos MEGTARTOTTA AZ ÉV ELSŐ ÜLÉSSZAKÁT A SZATMÁR MEGYEI NÉPTANÁCS A MŰÉPÍTÉSZ ASZTALÁNÁL TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEK SZILÁGY MEGYÉBEN Szilágyság sokoldalú gazdasági, társadalmi-kulturális fejlődése az elmúlt esztendőkben azt jelentette egyrészt, hogy lakónegyedek létesültek Zilahon és Szilágysomlyób, állami alapokból lakásokat építenek Szilágycsehben és Zsibón, a megyeszékhelyen pedig a tervezők rajztábláján elképzelt ipari övezet testet öltött valóság. A megye összes helységeiben szociális rendeltetésű objektumokat adtak használatba és ötéves tervünk második esztendejében az eddigieknél nagyobb ütemben építkeznek. Sürgető feladat a jövő érdekében a megye összes helységeinek településrendezési tervrajzát elkészíteni. Munkahelyén, a megyei helységrendezési igazgatóság igazgatói szobájában kérdeztük meg Nicolae Trifu elvtársat, Szilágy megye főépítészét, a Műépítészek Szövetsége vezetőtanácsának tagját az idei helységrendezési tervekről, az elképzelések kivitelezéséről. — Terveink szerint 1972-ben a megye valamennyi helysége száma- Fejér László (Folytatása a 4. oldalon) Új lakónegyed Szilágysomlyón (DEÁK FERENC felvétele) Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Bucuresti • Románia Szocialista Köztársaság XXVI. évfolyam 7533 sz. — 6 oldal ára 30 báni — 1972. január 28., péntek HAZAÉRKEZETT PRÁGÁBÓL ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG PÁRT- ÉS KORMÁNYKÜLDÖTTSÉGE, ÉLEN NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRSSÁL Szerda este visszaérkezett a fővárosba Prágából hazánk párt- és kormányküldöttsége, amely élen Nicolae Ceausescu elvtárssal, a Román Kommunista Párt főtitkárával, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnökével részt vett a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Konzultatív Bizottságának rendes tanácskozásán. A küldöttségben részt vettek a következő elvtársak : Ion Gheorghe Maurer, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a Minisztertanács elnöke, Paul Niculescu-Mizil, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a KB titkára és Corneliu Manescu, az RKP KB tagja, külügyminiszter. A Baneasa repülőtéren a következő elvtársak fogadták a küldöttséget : Manea Manescu, Gheorghe Radulescu, Florian Danalache, Emil Draganescu, Fazekas János, Du mitru Popa, Dumitru Popescu, Gheorghe Stoica, Stefan Voitec, Iosif Banc, Miron Constantinescu, Mihai Dalea, Miu Dobrescu, Gere Mihály, Ion Ionita, Vasile Patilinel, Ion Stanescu, Mihai Marinescu, Ion Pafan, az RKP KB, az Állam tanács és a kormány több tagja, központi intézmények és társadalmi szervezetek vezetői. Ott volt Miroslav Sulek, a Csehszlovák SZK bucuresti-i nagykövete és a nagykövetség több tagja. Elutazás Románia Szocialista Köztársaság párt- és kormányküldöttségét szerda délután, elutazásuk alkalmából Prágában a Ruzyne repülőtéren a következő elvtársak búcsúztatták : Gustav Husaik, a Csehszlovákiai KP KB főtitkára, Ludvik Svoboda, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Csehszlovák SZK elnöke, Lubomir Strougal, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Csehszlovák SZK kormányának elnöke, Vasil Bilak, Peter Colotka, Karel Hoff Prágából mann, Alois Indra, Antonin Kapek, Jozef Lenart, a CSKP KB Elnökségének tagjai és Miroslav Hruskovic, a CSKP KB Elnökségének póttagja, Jan Fojtik, Frantisek Ondrich, Oldrich Svestka és Vaclav Svoboda, a CSKP KB titkárai, Bohuslav Chnoupek, a CSKP KB tagja, külügyminiszter. Ott volt Teodor Haš, hazánk prágai nagykövete és a nagykövetség több tagja. ■ ■ ______ __ ______ _ __ _ _ _ KÖZLEMÉNY a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Konzultatív Bizottságának tanácskozásáról 1972. január 25-én és 26-án Prágában tanácskozást tartott a varsói barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésben részt vevő tagállamok Politikai Konzultatív Bizottsága. A tanácskozáson részt vett a Bulgária Népköztársaság részéről: Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt KB első titkára, Bulgária Népköztársaság Államtanácsának elnöke, a küldöttség vezetője, Sztanko Todorov, a BKP KB Politbürójának tagja, Bulgária NK Minisztertanácsának elnöke, Petar Mladenov, a BKP KB tagja, külügyminiszter, Konsztantin Tellalov, a BKP KB tagja, a BKP KB külpolitikai és nemzetközi osztályának vezetője, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről,Gustav Husak, a Csehszlovákiai Kommunista Párt KB főtitkára, a küldöttség vezetője, Ludvik Svoboda, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Csehszlovák SZK elnöke, Lubomir Strougal, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Csehszlovák SZK kormányának elnöke, Vasil Bilak, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára, Bohuslav Chnoupek, a CSKP KB tagja, a Csehszlovák SZK külügyminisztere, a Német Demokratikus Köztársaság részéről, Erich Honecker, a Németországi Szocialista Egységpárt KB első titkára, a küldöttség vezetője, Herman Axen, az NSZEP KB Politbürójának tagja, a KB titkára, Wolfgang Rauchfuss, az NSZEP KB tagja, az NDK Minisztertanácsának alelnöke, Otto Winter, az NSZEP KB tagja, külügyminiszter, Paul Markowszki, az NSZEP KB tagja, az NSZEP KB külpolitikai osztályának vezetője, Oscar Fischer, az NSZEP KB tagja, külügyminiszter-helyettes, Werner Eberlein, az NSZEP Revíziós Bizottságának tagja, az NSZEP KB osztályvezető-helyettese, a Lengyel Népköztársaság részéről, Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára, a küldöttség vezetője, Piotr Jaroszewicz, a LEMP KB Politbürójának tagja, a Lengyel NK Minisztertanácsának elnöke, Stefan Olszowski, a LEMP KB Politbürójának tagja külügyminiszter, Jozef Tejchma, a LEMP KB Politbürójának tagja, a KB titkára, Ryszard Frelek, a LEMP KB Titkárságának tagja, a KB külügyi osztályának vezetője, Stanislaw Trepczynski, a LEMP KB tagja, külügyminiszter-helyettes, Románia Szocialista Köztársaság részéről, Nicolae Ceaușescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke, a küldöttség vezetője, Ion Gheorghe Maurer, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke, Paul Niculescu-Mizil, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a KB titkára, Corneliu Manescu, az RKP KB tagja, külügyminiszter, a Magyar Népköztársaság részéről: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt KB első titkára, a küldöttség vezetője, Fock Jenő, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Péter János, az MSZMP KB tagja, külügyminiszter, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége részéről: Leonyid Iljics Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a küldöttség vezetője, Alekszej Nyikolajevics Koszigin, az SZKP KB Politbürójának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, Konsztantyin Fjodorovics Katusev, az SZKP KB titkára, Konsztantyin Viktorovics Ruszakov, az SZKP KB tagja, az SZKP KB osztályvezetője, Vaszilij Vasziljevics Kuznyecov, az SZKP KB tagja, első külügyminiszter-helyettes. A Politikai Konzultatív Bizottság tanácskozása megvizsgálta az európai békével, biztonsággal és együttműködéssel, valamint az általános európai értekezlet előkészítésével kapcsolatos időszerű kérdéseket. Nyilatkozatot fogadtak el az európai békére, biztonságra és együttműködésre vonatkozóan. A tanácskozás részvevői elítélték az USA újabb indokínai agressziós cselekményeit, és megfelelő nyilatkozatot fogadtak el ebben a kérdésben. A tanácskozáson egyszersmind véleménycsere folyt más közös érdekű nemzetközi kérdésekről. Az ülésen képviselt államok egyöntetűen leszögezték, hogy készek a jövőben is minden erőfeszítést megtenni a szocialista országok egységének és összeforrottságának erősítéséért. Elhatározásuk, hogy a nemzetközi problémák megoldásában megvédjék a béke megóvására és erősítésére, a nemzetközi együttműködésre irányuló vonalat, hogy visszavágjanak az imperialista agressziónak és reakciónak, hogy támogassák a népek harcát a szabadságért, nemzeti függetlenségért és társadalmi haladásért. A tanácskozás munkálatain részt vett I. I. Jakubovszkij, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka és N. P. Firjubin, a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Konzultatív Bizottságának főtitkára. A Politikai Konzultatív Bizottság tanácskozása a részvevők közötti testvéri barátság és együttműködés szellemében folyt le. Ebéd a CSKP KB Elnöksége, a Csehszlovák SZK elnöke és kormánya rendezésében A Csehszlovákiai Kommunista Párt Központi Bizottpogánati. Elnöksége, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke és kormánya szerdán délben hivatalos ebédet adott a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Konzultatív Bizottságának prágai tanácskozásán részt vett párt- és kormányküldöttségek tiszteletére. NYILATKOZAT az európai békéről, biztonságról és együttműködésről Bulgária Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, Románia Szocialista Köztársaság, a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, amelyek képviseltették magukat a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Konzultatív Bizottságának 1972. január 25-én és 26-án Prágában megtartott tanácskozásán, megvizsgálták, hogyan alakultak az európai események az utóbbi időben. Ezeket az eseményeket változatlan célkitűzésüknek a szemszögéből elemezték, abból a szempontból, hogy elősegítsék az európai kontinens átalakítását az állandó, tartós béke övezetévé, a szuverén és egyenjogú államok közötti gyümölcsöző kooperáció övezetévé, a világméretű stabilitás és megértés tényezőjévé. A tanácskozás részvevői megelégedéssel állapították meg, hogy ebben az irányban újabb haladás történt. Az európai békéért és együttműködésért síkraszálló összes erők összeforrottságának szempontjából a legfontosabb szerepük azoknak a javaslatoknak van, amelyeket aszocialista államok tettek az európai biztonság megerősítésére és ebből a célból az összeurópai konferencia összehívására és amelyeket az 1966. évi bucuresti-i Nyilatkozat, az 1969. évi budapesti Felhívás és az 1970. évi berlini Nyilatkozat tartalmaz. A Varsói Szerződés tagállamainak e javaslatai, valamint későbbi akcióik és kezdeményezéseik átfogó békeprogramot jelentenek és elősegítik egy új politikai légkör kialakulását Európában. A kontinens más államai is egyre jelentősebben hozzájárulnak az európai béke általános ügyéhez. Egyesek politikájukban az európai béke érdekeit világosan előtérbe helyezik, és ez kedvező befolyást gyakorol az európai helyzetre. A tanácskozás részvevői megállapítják : nagy pozitív jelentőségű körülmény, hogy az utóbbi időben fokozódtak a kontaktusok a különböző társadalmi rendszerű európai államok között, fejlődtek politikai kapcsolataik, főként a közös érdekű kérdésekben történő tanácskozások formájában. Ez megkönnyíti a kölcsönös megértést az európai államok között abban a tekintetben, hogy közösek nagyobb távlatú érdekeik a béke és az együttműködés terén. A jeleni tanácskozáson részt vevő államok konstruktív erőfeszítései és hozzájárulása, valamint más államok konstruktív erőfeszítései és hozzájárulása nyomán hovatovább érvényesülnek a békés egymás mellett élés kapcsolatai az európai államok között. Ezzel összefüggésben a tanácskozás részvevői kiemelik a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és Franciaország közötti együttműködés elveinek jelentőségét, amely elvek elfogadásával zárultak nemrégiben a magas szintű szovjet-francia megbeszélések. Az európai enyhülés megvalósításához hozzájárul továbbá a gazdasági, kereskedelmi, műszaki-tudományos, kulturális és más természetű kapcsolatok bővülése az európai államok között. Erősödnek és tartalmilag hovatovább gazdagodnak az európai népek kapcsolatai. Az európai közvélemény mindinkább aktivizálódik az enyhülés elmélyítéséért, az európai békéért és biztonságért vívott harcban. A tanácskozáson képviselt államok kifejezték megelégedésüket azzal kapcsolatban, hogy az európai enyhülés folyamatában születő eredményeket szükség esetén megfelelő, nemzetközi jogi erejű dokumentumokban rögzítik. A Politikai Konzultatív Bizottság pozitívan értékeli, hogy megkezdődött a Szovjetunió és Németország Szövetségi Köztársasága, valamint a Lengyel Népköztársaság és Németország Szövetségi Köztársasága közötti szerződés ratifikálása. E szerződések hatályba lépése meg fog felelni nem csupán a közvetlen részvevők érdekeinek, hanem az összes európai államok érdekeinek, az európai béke alapjának megszilárdításához vezet majd. A tanácskozáson részt vevő államok hangsúlyozták a Nyugat-Berlin kérdéseiben kötött 1971. szeptember 3-i négyhatalmi egyezmény, valamint a Német Demokratikus Köztársaság kormánya és Németország Szövetségi Köztársaságának kormánya, az NDK kormánya és a nyugat-berlini szenátus közötti egyezmény pozitív jelentőségét. A béke megszilárdításának egyik nagy fontosságú tényezője a Német Demokratikus Köztársaság egyre szélesebb körű nemzetközi elismerése. Az ilyen irányban elérendő további haladás, beleértve azt is, hogy a Német Demokratikus Köztársaság és Németország Szövetségi Köztársasága a nemzetközi jogszabályoknak megfelelően felveszik egymással a kapcsolatokat, jelentős mértékben hozzájárul a béke, a biztonság és az együttműködés ügyéhez. A tanácskozás részvevői síkraszállnak azért, hogy az NDK és az NSZK felvételének kérdését az Egyesült Nemzetek Szervezetébe, további halogatás nélkül oldják meg. A tanácskozás részvevői megelégedéssel állapítják meg, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya és Németország Szövetségi Köztársaságának kormánya véleménycserét folytat kapcsolatainak megoldatlan kérdéseiről, elsősorban arról, hogy a müncheni egyezményt már eleve érvénytelennek kell tekinteni. A tanácskozás részvevői támogatják a Csehszlovák Szocialista Köztársaság jogos követeléseit és úgy vélik, hogy a megállapodás hozzájárul majd az európai helyzet javításához. E lépések megtétele előmozdítja, hogy az NSZK-nak a szocialista országokkal való kapcsolataiból gyorsan és gyökeresen kiküszöbölődjenek a bizalmatlanság és a feszültség hosszú időszakának következményei, teljes mértékben normalizá(Folytatása a 6. oldalon) A 6. OLDALON: NYILATKOZAT az Egyesült Államok indokínai agressziójának folytatásával kapcsolatban