Előre, 1976. március (30. évfolyam, 8799-8824. szám)
1976-03-25 / 8819. szám
ELŐRE — 1976. március 25. MUNKAERŐGAZDÁLKODÁS MÁRAMAROS MEGYÉBEN NEGYVENEZREN TANULNAK MESTERSÉGET Közel kétmillió személy szakképzését irányozza elő jelenlegi ötéves tervünk — országunk lakosságának csaknem tíz százaléka tanul szakmát, lesz járatos egyik vagy másik mesterségben. Minden eddiginél több embert — ifjút és középkorút, nőt és férfit, favlusit és városit — vonz magához a tudomány, az oktatás minden lépcsőfokán, formáján százezrek ismerkednek meg a műszaki forradalom vívmányaival. Nem titok, hatalmas anyagi áldozatot követel meg ez, de, mint ismeretes, pártunk következetesen abból az alapelvből indul ki, miszerint a tudomány elsőrendű tényezője korunk haladásának, hogy a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom a technika és a tudomány legújabb vívmányaira támaszkodva épül fel. Korparancs tehát a tanulás, egy olyan szakma elsajátítása, amely társadalmi előrehaladásunkban hasznos szerephez, megbecsüléshez juttathat valamennyiünket. Akinek ma kell választani, nincs könnyű dolga: a többszáz lehetőség az, ami nehezíti a döntést. A fiatalok az általános iskoláktól vagy a líceumoktól várják a segítséget, mások ismerősöktől, barátoktól kapják a nem mindig legmegfelelőbb tanácsot. A pályaválasztás megkönnyítése és a nemzetgazdasági érdekek összehangolása ilyen körülmények között, társadalmi ügy kell hogy legyen. Nyugodtan mondhatjuk, ez a kívánalom jobbára már valóság nálunk. Legutóbb a néptanácsok kongresszusán külön szakosztály foglalkozott az oktatás, a munkaerőképzés problémáival. Ott hangzott el a következő megállapítás: „Annak érdekében, hogy ezeknek a feladatoknak a legjobb körülmények között tehessünk eleget, alehető leghatékonyabb intézkedéseket kell hozni, hogy minden megye, város, község és gazdasági egység életbe ültesse a számára kidolgozott programot, mindenekelőtt az illető helységben és megyében létező kádertartalék értékesítésével." A felszólalók külön felhívták a figyelmet arra, hogy nagyobb hangsúlyt kell fektetni a szakképzett munkások és az új vállalatok szakembereinek a felkészítésére, valamint arra, hogy egyre nagyobb számú nőt vonjanak be a termelőtevékenységbe, olyan szakembereket képezzenek ki intézményeink, akik képesek lesznek megoldani a tudományos-műszaki forradalom bonyolult kérdéseit. A Máramaros megyei munkaügyi igazgatóságnál GHIURCA AUREL közgazdász, a munkaerőhivatal vezetője válaszolt e problémákkal kapcsolatos kérdéseinkre. — Néhány évvel ezelőtt térképet láttam önöknél. Máramaros megyéből az ország minden sarka felé nyilak mutattak rajta: mintegy 20 000 máramarosi ember kereste kenyerét négyet kivéve, az ország minden megyéjében. Főleg nyáron, idénymunkára mentek egész családok. Hallottam, voltak olyan falvak, amelyek szinte elnéptelenedtek a nyári hónapokban. Ha ma készítenének hasonló térképet, hogyan nézne ki? — Egy kis kitérőt javasolnék... A megye munkaerőtartalékáról pontos adataink vannak, hat földrajzi zónába osztva területünket, sok mindent felmértünk. Pontosabb képet nyertünk az „elvándorlás“ okairól is — tanulmány született ezekről a kérdésekről. Most csak két zónát említenék: Visó-Borsa és az Izavölgyét — a legfontosabb, legnagyobb munkaerőtartalékunk ugyanis itt van. Bár az utóbbi években számos létesítmény indult be ezen a vidéken, a hagyomány pillanatnyilag erősebb: „az évi kenyérért keményen meg kell dolgozni a Baragánt!“ — tartják az emberek, így tavasszal vonatra ülnek, s csak késő ősszel térnek visszája, mezőgazdasági munkák vagy erdővágás után. Hogy a kérdésre feleljek: állandó vagy alkalmi munkát ma is több ezren vállalnak más megyékben. Máramaros munkaerő-tartaléka jelenleg több mint félszázezer személy. — A tervek szerint az 1976—1980-as időszakban 40 000-en nyernek szakképesítést. Milyen munkaerő-szakképesítési szerkezetet jelöl ez a szám? — A kérdést több szempontból is megközelíthetjük. Elsősorban tisztázni szeretném, hogy a munkaerő mintegy felét új munkahelyek betöltésére — gyárak, részlegek, szociális intézmények számára — készítjük fel, a másik felét pedig a szakmai tudás elmélyítésével a jelenlegi munkahelyek magasabb színvonalú követelményeihez igazítjuk. Ebből adódóan, közel húszezren szakiskolákban, szaklíceumokban, technikumokban és mesterképzőkben szereznek oklevelet, a többiek a munkahelyi tanfolyamokat látogatják majd. A tervek összeállításánál a már meglevő egységek munkaerőszükségletét épp úgy figyelemmel kísértük, mint az ezután építendőkét. Így alakult ki az a grafikon, amely szerint 1977-ben lesz a legkisebb — alig 6300 — és 1979- ben a legnagyobb — több mint tízezer — a munkaerőigénylés. Ez utóbbit magyarázza az a tény, hogy az ötéves beruházási terv nagy része ekkor realizálódik. Közismert, hogy pártunk dokumentumaiban milyen fontos tézisként szerepel a nők egyre szélesebb rétegének bevonása a termelőmunkába. A megye számára sokszorosan fontos kérdés ez, hiszen az utóbbi évekig például Nagybányán alig akadt olyan termelési ág, ahol a nők fizikai adottságának megfelelő munkahelyet tudtunk volna biztosítani a bányász- vagy színesfémkohász-feleségnek, a fiatal lányoknak. Ma a ruhagyár, a kötöttárugyár, gyapotfonoda több ezer nőnek nyújt munkát. A jelenlegi tervszakaszban tovább javul a nehézipar-könnyűipar aránya, csupán az idén 2346 nő szakképzését oldjuk meg, 1980-ig pedig meghaladjuk a nyolcezret. — Máramaros megyében egyetlen könnyűipari, azaz textilipari szakiskola sincs. Hogyan biztosítják felkészítésüket? — Nagy problémánk ez, reméljük azonban, sikerül beindítani néhány osztályt. Addig az ország más megyéiben működő iskolákban készítjük fel a szakmunkásokat, Aradon, Temesváron, Lugoson. Éppen ezért sokszor a szülők fenntartásait is le kell győznünk, a lányokat nem szívesen engedik el messzi városokba. — Melyek a legkeresettebb szakmák a megyében? — Több mint 60 szakmát részesítünk előnyben. A legtöbb a bányászathoz, az ércfeldolgozáshoz kötődik, jó néhány a fakitermelés és -fel-, dolgozásban keresett, de számottevő immár a textilipari szakmák száma is. A fiatalok leginkább — a fiúkra gondolok — villanyszerelők, lakatosok, esztergályosok, marósok, hegesztők, a lányok szövőnők vagy varrónők szeretnének lenni. Kevesebben érdeklődnek a kőműves, ács, öntő-formázó szakmák iránt, örvendetes, hogy az utóbbi időben az érettségizett fiatalok jó része kevésbé ragaszkodik irodai munkához. Főleg a fiúk gyakorlatiasabbak: tavaly például 4000 fiatalból 600 érettségivel tanult szakmát. — Melyek a következő öt évben a legtöbb szakembert igénylő iparágak? — Elsősorban a bányaipari központ valamennyi üzemegységéhez kell a munkaerő, aztán a bányagépgyár régebbi és újabb részlegeibe, a fakitermelő és szállító vállalat platformjaira, az építőtelepekre, a máramarosszigeti faipari vállalatban is lesznek új munkahelyek és persze a könnyűipari egységekben. — Milyen iskolákkal rendelkezik ma Máramaros, ahol ezeket a szakmákat kitanulhatják az érdeklődők? — Nagybányán: bányaipari líceum, építészeti líceum, közgazdasági líceum, bányaipari tanonciskola, építészeti szakiskola, egészségügyi, valamint bányaipari posztliceális iskola van. Máramarosszigeten faipari líceum működik. A megyeszékhelyen új létesítménynek számít a fémipari, a gépipari és az elektrotechnikai líceum. Tehát van miben válogatni, az iskolák és a munkahelyek várják a jelentkezőket! Bencze Cs. Attila A TEJHOZAM NÖVEKEDÉSE ELSŐSORBAN A TAKARMÁSOZÁSTÓL FÜGG Az Axente Sever (Szeben megye) községi állami mezőgazdasági vállalat egerbegyi állattenyésztési farmján nem szívesen beszélnek az elmúlt esztendőről, ami érthető is, hisz a tehenészet messze elmaradt a tervezett tejhozamoktól: takarmányozott tehenenként a beütemezett 2320 liter helyett mindössze 1984 litert fejtek, körülbelül anynyit, mint a környék jóval mostohább körülmények között gazdálkodó míszei. — Nem a gondozókon múlott, hogy a farm nem teljesítette tejtervét — vélekedik Gidea Mircea állattenyésztési technikus. — A dolgozók közgyűlésén, amelyen kielemeztük múltévi munkánkat, többet közülük dicséretben részesítettek, mert a kedvezőtlen körülmények között is megállták helyüket, a mindvégig szűkösnek bizonyuló takarmányalap ellenére szép eredményeket értek el. Megemlíteném ezek közül Dörr Wilhelmet, aki 1975-ben tehénállományától szakszerű és lelkiismeretes gondozással 38 400 litert fejt, vagy Löprich Andreit, aki 36 200 literrel lett a farm második legjobb gondozója. Élmunkásaink sorába tartozik még Pergel Emilia 32 500, Schneider Gustav 32 600 és Ramser Gustav 31 500 literrel. Gidea Mircea a továbbiakban a sok esőt, általában a kedvezőtlen időjárást, s mindezek következtében a gyenge takarmánytermést okolja, a szavaiban ott bujkál a szemrehányás, amivel a takarmánytermesztő brigádokat illeti. — Tehénállományunk még a nyáron sem kapta meg az optimális takarmányadagot —foglalja össze a tejtermelés terén feljegyzett lemaradás okát —, a téli napokkal aztán egyre szaporodtak gondjaink. Széna, abrak még akadt, de nedvdús takarmányból jóformán semmit sem tudtunk biztosítani. Vajon mit szólnak ehhez a farm takarmány termesztői? Goga Traian technikus védekezni sem próbálkozik, őszintén tárja fel a gyenge hozamok okait. Az időjárás sem tavaszszal, sem később a nyár folyamán nem kedvezett a mezei munkáknak, de az is igaz, hogy mi sem tettünk, meg mindent. Tavalyelőtt felszántatlan maradt a terület nagy része. 75 tavaszán aztán közbeszóltak az esőzések. Nyilvánvaló, hogy abban az esetben, ha a termesztési ciklus elején becsületes munkát végzünk, ha az őszi szántás nem marad el, a hozamok is nagyobbak. Sokat tanultunk a történtekből. Az idei termést mondhatni, maradéktalanul előkészítettük. Az őszi szántással nem volt fennakadás, nem hagytunk talpalatnyi földet sem tavaszra. A tápanyagutánpótlást is idejében, már az esztendő első napjaiban megkezdtük, s azóta is folyamatosan végezzük. Az istállótrágyát már kihordtuk a földekre, el is terítettük jó részét, napok kérdése tehát az akció sikeres befejezése. Az elkövetkezőkben figyelmünk a legelők és a kaszálók felé fordul. A szükséges műtrágyamennyiséget már megkaptuk, csak azt várjuk, hogy felszikkadjanak a földek, s megbírják a gépeket. Minden feltételt megteremtettünk és megteremtünk az elkövetkezőkben is ahhoz, hogy az idén biztosítani tudjuk a bőséges takarmánykészletet. Bizakodó szavait nem szívesen vonjuk kétségbe, sajnos, egy-két „apróság“, mint például az, hogy a tehenészet területén fedetlenül, az időjárás szeszélyeinek kitéve, ott csúcsosodik hatalmas halomban a sok tápanyag, arról győz meg bennünket, hogy a gazdaszellemmel még nem állnak a legjobban az egerbegyi farm takarmánytermesztői... Gidea Mircea annyiban viszont megnyugtat bennünket, hogy az állatgondozók jobb lábbal léptek az új esztendőbe. Kéthavi tejtermelési tervüket — mindenekelőtt az állami gazdaság szintjén hozott intézkedéseknek köszönhetően — nemcsak teljesítették, hanem túl is szárnyalták, a beütemezett 100 800 liter tej helyett 103 100-at szállítottak le. Ami csak azt igazolja, hogy a tejtermelés szintje Egerbegyen mindenekelőtt a takarmánytermesztők munkájától, lelkiismeretétől függ. Gyarmath János A FARMVEZETŐ BÍZIK (Folytatás az 1. oldalról) Jünk, a növénysűrűség a gép beállításától függ. A jelenlegi mag-burgonya minden szempontból megfelel gépi ültetésre; a gépeket a maximális sűrűség biztosításának megfelelően állítjuk be, s arra is vigyázni fogunk, hogy a vontató traktor betartsa a legmegfelelőbb sebességet. A rendelkezésünkre álló négy géppel jó időjárási viszonyok között két hét alatt végzünk az ültetéssel. A növényápolásban a gyomirtásra és a betegségek elleni védekezésre esik a fő hangsúly. Különösen a ragya elleni permetezésre kell nagy gondot fordítani. Egyes parcellákon nagyon elszaporodott a tarackbúza, amit nem tudunk csak vegyszerrel kiirtani, szükség lesz a gyomlálásra is. A növényápolásnak ezt a részét azzal a mintegy 150 emberrel végezzük el, aki ugyan nem tagja a gazdaságnak, de részt vesz majd a mezei munkában. Az idén a munkaszervezés és munkaerőkihasználás tökéletesítése terén is előre akarnak lépni. A szervezés alapegysége a gépészekből és mtsz-tagokból alakított vegyes munkacsoport. Az egyes munkacsoportoknak már az ősszel kijelölték a burgonyának szánt területet, egyenként 60—65 hektárt, azt is tudják, milyen fajtát fognak termeszteni minden parcellán. A téli trágyázástól a betakarításig a gépészek és tagok közösen végeznek minden tennivalót a mezőn; noha a legtöbb munkát gép végzi, mindig akad kézi munka is. A szedést általában augusztus utolsó hetén kezdjük a félkorai Jaerlával és lehetőleg október első dekádja végére befejezzük — folytatta Munteanu Nicolae. A terület gyors felszabadítására annál is inkább szükség van, mert a búzát mind burgonya után vetjük. Az 1972 évi „lecke“ — amikor sok kiszedett krumplit a mezőn talált a hó — megtanított a jobb szervezésre. A kiszedett terményt nyomban elszállítjuk, válogatjuk, raktározzuk. A tavaly október 10-én végeztünk a betakarítással járó összes munkákkal. Az idén is így akarjuk csinálni. A farmvezető elengedhetetlen követelménynek tartja a vezetőknek, szakembereknek a mezőn való jelenlétét, az irányítást, ellenőrzést — mi nem szeretjük az irodát, állandóan kint vagyunk-leszünk a gépek nyomában, az emberek között, őrködünk az előírt agrotechnikai szabályok betartása felett — mondotta. A végzett munka nyilvántartása is ott helyben történik. Nagy bizakodással várom a burgonyaültetés megkezdését és ... a betakarítást. Az Eba meg kell hogy adja a harmincöt tonnát hektáronként... MINDEN MUNKATERÜLETEN (Folytatás az 1. oldalról) hát. Az iparban dolgozó munkaközösségek, amikor rövidesen számot adnak első negyedévi teljesítményükről, egyszersmind megvonják annak is a mérlegét. Hogy három hónap alatt mit nyújtottak — a Bukarest municípiumi pártbizottság versenyfelhívására adott válaszukban foglalt vállalásaiknak megfelelően — terven felül a nemzetgazdaságnak, egész társadalmunknak. Az országszerte most zajló ideológiai eszmecseréken minden munkaközösségben központi helyen szerepel a szocialista versenyben való részvétel arányának és eredményeinek elemzése is, hiszen a politikai-ideológiai nevelőmunkának elsődleges célja tudatosítani minden egyes dolgozóban, hogy minden tervfeladat pontos teljesítése, minden többlet, amit az ember nyújt önmagából, tudásából, tehetségéből és erejéből a társadalomnak, csak sietteti előrehaladásunkat a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésének útján. Idei gazdasági-társadalmi fejlesztési tervünk rendkívül fontos feladatokat irányoz elő a nemzetgazdaság másik alapága, a mezőgazdaság számára is. A Ialomita megyei pártszervezet versenyfelhívására egyöntetűen válaszoltak az ország összes mezőgazdasági dolgozói, vállalva, hogy teljesítik és túlszárnyalják a mezőgazdaság számára kijelölt, idei feladatokat. A vállalások időszaka már rég lezárult, most már jó ideje a tetteken a sor a mezőgazdaságban is. Mint ismeretes, a terv előirányzatai szerint, a mezőgazdaság dolgozóinak ebben az évben húszmillió tonna gabonát kell betakarítaniuk s ugyanakkor jelentős növekedést kell elérniük az ipari növényekből, a zöldségfélékből, a gyümölcsfélékből, az állattenyésztési szektorban pedig olyan fejlődést elérniük, hogy annak részaránya kitegye a mezőgazdasági termelés 54 százalékát. Az idei gazdaságitársadalmi fejlesztési terv úgyszintén előirányozza a mezőgazdaság számára a termelés intenzív növelését, a földalap, valamint a mezőgazdaság rendelkezésére álló anyagi-műszaki alap minél teljesebb, minél hatékonyabb kihasználását. A tervben foglalt feladatok teljesítésének alapvető előfeltétele, hogy minden egyes mezőgazdasági egységben a legszigorúbb rend és fegyelem légkörében, idejében és a mezőgazdaságtudományi előírásoknak megfelelően, kifogástalan minőségi színvonalon végezzék el az öszszes soron levő tennivalókat, hogy minden mezőgazdasági dolgozó, az állami és szövetkezeti egységekben egyaránt, állampolgári felelőssége tudatában járuljon hozzá a húszmillió tonna gabona eléréséhez, a mezőgazdaság előtt álló öszszes tervfeladatok példás teljesítéséhez, az állam központosított alapjának gyarapításához, végső soron egész népünk jólétének növeléséhez. Nicolae Ceaușescu elvtársnak a megyei néptanácsok és a néptanácsi elnökök első kongresszusán elhangzott expozéja fontos útmutatásokat tartalmaz ebben a vonatkozásban is: „A területi profilú tervek keretében programokat dolgoztak ki a mezőgazdasági termelés növelésére minden községben, s ezek a tervek felölelik a szocialista egységeket is, a lakosság gazdaságait is. Ezeket a programokat megvitatták az állami mezőgazdasági egységek dolgozóival, a termelőszövetkezetek tagságával és az egyéni gazdálkodókkal, a falusi állampolgárok tömegeivel, úgyhogy ezek a programok kifejezik mind a nemzetgazdaság általános követelményeit, mind pedig a falusi dolgozók kezdeményező készségét és gazdaszellemét. Most az a fontos, hogy teljes határozottsággal hozzálássanak a kijelölt intézkedések végrehajtásához, hogy parasztságunk minden energiáját és alkotó képességét mozgósítsák a kijelölt célok elérésére“. Ebben az évben országszerte nagyszámú beruházási programot kell megvalósítanunk. Az előirányzott beruházási összeg, mint ismeretes, csaknem 160 milliárd lejre rúg, ami több mint 19 százalékos növekedést jelent 1975-höz viszonyítva. E nagyszabású beruházási program megvalósítása az iparban, a mezőgazdaságban, a szállításban stb., rendkívül felelősségteljes feladatokat ró megrendelőre és építőre egyképpen. Figyelembe véve, hogy már most, az ötéves terv első esztendejében meg kell teremtenünk a feltételeket ahhoz, hogy biztosítsuk az új termelőkapacitásokat az anyagi termelésnek az ötéves tervben előirányzott növekedéséhez, elsődleges követelmény meggyorsítani a műszaki-gazdasági tanulmányok kidolgozását. Ugyanakkor a beruházási terv teljesítése döntő mértékben attól is függ, hogy az építőtelepeken miként szervezik meg a munkát, mennyiben tartják be a rendet és a fegyelmet, hogy határidőben és kifogástalan minőségben adjanak át minden egyes ipari, mezőgazdasági, vagy szociális-kulturális létesítményt. A beköszöntő tavasz szerte az országban teljes lendülettel kibontakozó munkában kell hogy találja az építőket, akik azzal vizsgáznak majd szocialista öntudatból és állampolgári felelősségérzetből, ha hónapra, hétre, napra, sőt órára tiszteletben tartják az összes átadási határidőket, és olyan minőségű munkát adnak át a megrendelőnek, amely lehetővé tegye az új egységek azonnali üzembehelyezését. Mint fentebb említettük, az ideológiai-politikai és kulturális nevelőtevékenység országos méretű elemzése során minden munkaközösségben elsődleges figyelmet fordítanak annak megvitatására, hogy a szocialista öntudat miként tükröződik a gazdasági tevékenységben, a termelési eredményekben. Természetszerű kifejeződése ez annak, hogy a nevelőmunka általában nem öncélú tevékenység, a politikai-ideológiai nevelőmunka pedig különösképpen arra hivatott, hogy elősegítse a szocialista öntudat kialakulását, gyökéreresztését és fejlődését. Ezt pedig csak a mindennapi termelőmunkában, a mindennapi helytállásban és a mindennapi munka eredményeiben lehet a legpontosabban lemérni. Dolgozó népünk összes tervfeladatainak példás teljesítésével köszöntheti a legméltóbban pártunk megalakulásának közelgő 55. évfordulóját. CÉLJUK (Folytatás az 1. oldalról) számára a technológiát elkészítettük, zökkenő nélkül tér át a sorozatgyártásra. Elvünk, hogy a tervekbe, doszsziékba fektetett szellemi munka holt tőke, csak akkor térül meg, ha a terveket alkalmazzák vagyis eléri végcélját: a termelés korszerűsítését, forradalmasítását. A kutatómunka és termelés egységének szükségessége, — amint pártunk főtitkára annyiszor hangsúlyozza útmutatásaiban — a korszerű, gyors ütemben fejlődő ipar objektív követelménye. Ezt mi érezzük , igazán, akik a kutatómunkában dolgozunk. — Intézetünk fő célkitűzése, az import állandó csökkentése — mondta Marincescu Mircea mérnök, a legjobb eredményt elért kutatócsoport vezetője. S ma elmondhatjuk, hogy két év alatt új technológiák kidolgozásával, új gépek, szerszámok, műszerek gyártásával, több mint 100 millió valutatejjel csökkentettük az importot. Az intézet szakembereit szakosítottuk, tudásuknak, érdeklődési körüknek megfelelő csoportokba osztottuk. Vannak öntési, kovácsolási, hegesztési vagy hőkezelési technológiák kidolgozásával foglalkozó kollektívák, s ezek mindenike a legkorszerűbb gépekkel, felszerelésekkel ellátott,külön részlegen kísérletezi ki az új eljárást, gyártja a maga terméksorozatát. Emellett különleges importgépek javítására, azok alkatrészeinek pótlására is vállalkozunk. Tehát minden formában, a termelékenység, hatékonyság minél gyorsabb emelését igyekszünk elősegíteni. Mindehhez munkaközösségünk tudásának szüntelen gyarapítására, politikai, ideológiai színvonalának állandó emelésére van szükség. Intézetünkben mindenki tanul. Nemcsak egyénileg, hanem szervezett formában is: tudományos kollokviumokon és politikai, ideológiai szemináriumokon. A kutató nemcsak a műszaki újdonságok ismerője, nemcsak a szakmában érzi otthon magát, hanem a politikában is. Különben, hogy lehetne tisztában a társadalom, a gazdaság, az iparfejlesztés irányával annak távlati és azonnali követelményeivel. A kutató minden időszakban a legapróbb részleteiben ismeri pártunk iparfejlesztési célkitűzéseit, sérti meg a jelenlegi, műszaki-tudományos forradalom követelményeit, s azok megvalósítását az új, a hatékony gyártási eljárások kidolgozásával, gépek, szerszámok megszerkesztésével segíti elő. Kutatóink sokat tartózkodnak a gyárakban, egyrészt mert műszaki segítséget nyújtanak az üzemeknek, másrészt, hogy közelebbről megismerjék gyártási eljárásaikat, igényeiket. S nemcsak az üzemekbe járunk el rendszeresen, hanem a tanulmányi intézetekbe is. A fővárosi Politechnikai Intézetben tervező- és termelőrészleget létesítettünk a különleges, új szerszámok megtervezésére és kikísérletezésére. Ezt a munkát — Tripla elvtárs vezetésével — a Politechnikai Intézet hallgatói végzik. Ezzel ők is közelebb kerülnek a gyakorlati tervezés és termelés problémáihoz, s nekünk is sokat számítanak a születő új ötletek, elképzelések. Mindebből természetesen a nemzetgazdaság, rohamosan korszerűsödő iparunk nyer. KÖZÉLETI HÍREK Gheorghe Oprea elvtárs, a kormány első miniszterének helyettese fogadta a japán gyáriparosok és üzletemberek küldöttségét, amely N. Kanekoval, a Nisshin Steel Co. cég elnökével és H. Kaifuval, a Nisshin Iwai Co. cég alelnökével az élen hazánkban tartózkodik. Bukarestbe érkezett a Marokkói Népi Erők Országos Szövetségének küldöttsége, amely az RKP KB meghívására Abdallah Ibrahim pártfőtitkár vezetésével látogatást tesz országunkban. A vendégeket az Otopenire-A Külföldi Kultúrkapcsolatok Román Intézete kulturális rendezvényt szervezett a fővárosban a Hellén Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából. Részt vett Vasile Gliga külügyminiszter-helyettes. Ioan Botár, a KKRI titkára, művészeti és kulturális személyiségek, népes közönség. A felek szívélyes légkörben a román vállalatok és a japán cégek együttműködésének fejlesztéséről tanácskoztak. Ott volt Neculai Agachi kohóipari miniszter elvtárs és Constantin Stanciu elvtárs, a külkereskedelmi és nemzetközi gazdasági együttműködési miniszter helyettese.pülőtéren Mihai Dalea elvtárs, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, a Központi Pártkollégium elnöke, ConstantinBabalou, az RKP KB tagja és Constantin Vasiliu, az RKP KB osztályvezető-helyettese üdvözölte. Ott volt Dimitri Papadakisz, Görögország bukaresti nagykövete és a nagykövetség több tagja. A rendezvényen Die Baboian újságíró görögországi útiélményeiről tartott előadást, majd görög dokumentumfilmeket vetítettek. Elutazott a fővárosból M. Shuwa vezérőrnagy, nigériai kereskedelmi miniszter, aki látogatást tett országunkban. Befejezte romániai látogatását K. A. Quarshie ezredes, ghánai kereskedelmi és turisztikai miniszter. Az Otopeni repülőtéren a vendégeket Ion Patan, a kormány első miniszterének helyettese, külkereskedelmi és nemzetközi gazdasági együttműködési miniszter, más román hivatalos személyek, valamint a két ország bukaresti nagykövetei búcsúztatták. George Macovescu elvtársnak, Románia Szocialista Köztársaság külügyminiszterének a meghívására a Bukarestben akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői látogatást tettek a bukaresti Nehézgépgyárban és Számítógépgyárban. Hazaérkezett Argentínából a román küldöttség amely részt vett a latin-amerikai és karibövezeti országok polgármestereinek II. nemzetközi kongreszszusán. A küldöttségben Ion Tudor elvtárs, a néptanácsügyi bizottság alelnöke és Gheorghe Dumitru, a Bukarest municípiumi néptanács végrehajtó bizottságának alelnöke vett részt. Sayed Abbas Chedid, az ENSZ bukaresti Tájékoztató Központjának igazgatója befejezte küldetését hazánkban és elutazott a fővárosból. 3. TÁVIRAT Nicolae Ceaușescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke részvéttávíratot intézett Sekou Toure elvtárshoz, a Guineai Demokrata Párt főtitkárához, Guinea Köztársaság elnökéhez, Bangoura Hadja Mafory elvtársnő, népjóléti miniszter, a Guineai Demokrata Párt KB tagja elhunytéval kapcsolatosan. A POLITIKAI NEVELÉS ÉS A SZOCIALISTA KULTÚRA KONGRESSZUSA JEGYÉBEN ÁTFOGÓ KÖZMŰVELŐDÉSI MUNKÁVALJOBB TERMELÉSI EREDMÉNYEKET Országunk politikai-ideológiai, kulturális-művészeti életét a hatékonyabb, gazdagabb nevelő munkáért kifejtett erőfeszítések, új kezdeményezések jellemzik ebben az időszakban, a politikai nevelés és a szocialista kultúra kongreszszusát megelőző időben. Ezt tapasztalhatjuk az ősi bányavidéken, a Zsílvölgyében, s ennek nagyhagyományú munkásközpontjaiban is. Amint Ion Poporogu elvtárs, a Petrozsény municípiumi szocialista művelődési és nevelési bizottság elnöke tájékoztatott, a kongresszus alkalmából még februárban sokoldalú, gazdag munkatervet állítottak össze. A munkatervben megjelölt politikai-ideológiai, kulturálisművészeti rendezvények, akciók kiterjednek a municípium összes politikai-kulturális nevelési intézményeire. Az akciók középpontjába a pártdokumentumok fokozott népszerűsítését, a XI. kongresszus dokumentumainak és a pártprogramnak az elmélyült ismertetését állították. A rendezvények összefoglaló címe: A szocialista etika és méltányosság elveinek érvényesülése munkánkban, mindennapi életünkben. A széles tematikát felölelő rendezvényeken fokozott figyelmet fordítanak arra, hogy mozgósítsák a dolgozó tömegeket a tervfeladatok maradéktalan teljesítésére, a terven felüli vállalások megvalósítására, a rendelkezésre álló műszaki alap, a termelő kapacitások, a munkaidő jobb kihasználására, a munka termelékenységének növelésére. A rendezvények azokhoz a zsílvölgyi munkásokhoz, bányászokhoz szólnak, akik eddig is megszámlálhatatlan példáját adták a munkában való hősies helytállásnak, a magas öntudatnak, a példás emberi-erkölcsi magatartásnak. Hadd idézzünk néhány címet az összes bányatelepüléseken, munkahelyeken elindított akciók, kerekasztal-megbeszélések, szimpozionok, előadássorozatok közül: Eszmék’ fóruma; Románia a népek tudatában; A sokoldalúan fejlett szocialista társadalom emberének erkölcsi arculata; Románia külpolitikája — a béke, az összes népek gyors előrehaladásának politikája; A munka — a gazdasági, társadalmi előrehaladás alapja; A tudományos-technikai forradalom ötéves terve és a bányaiparban szükséges munkaerő felkészítésével kapcsolatos feladatok. A kommunista nevelés — komplex, sokoldalú folyamat stb. Igen sok cím szerepel a munkatervben, s igen változatosak a tevékenységi formák is; különösen gyakoriak a kerekasztal-megbeszélések, a kérdések megvitatása közösségi szinten, a szimpozionok. A municípium központja, Petrozsény mellett Urikány, Lupény, Vulcan, Petrilla, valamint a municípiumhoz tartozó községek egyaránt gazdag politikai-nevelési akciók színhelyei ebben az időszakban. Amint a municípiumi szocialista művelődési és nevelési bizottság elnöke hangsúlyozza, nagy gondot fordítanak arra, hogy a rendelkezésre álló összes politikai, közművelődési, értelmiségi erőket maximálisan felhasználják, hatékonyabb, jobb munkára ösztönözzék a szakszervezeteket, a KISZ-szervezeteket, a nőbizottságokat, a tudományos ismeretterjesztő társaságokat, a municípiumban 81 tanfolyammal működő 5 népi egyetemet, klubokat, művelődési házakat és a többi erőket. Igen sok rendezvényt tartanak a petrozsényi szakszervezeti művelődési házban. A népi egyetem ebben a székházban kezdeményezett átfogó eszmecserét A népi egyetemek szerepe a hazafias állampolgári nevelésben, a szocialista tudatformáló munkában címmel. Szimpoziont rendeztek Magas erkölcsi tulajdonságokkal felruházott ifjúságot nevelünk címmel. Ebben az időszakban élénkebbé vált a szakkörök, valamint a műkedvelő csoportok tevékenysége. A művelődési ház amatőr színháza, melyet a művelődési ház igazgatója, Negraru Gheorghe vezet kiváló eredményekkel, a közelmúltban nagysikerű bemutatót tartott. A közeljövőben megrendezik Petrozsényban a „Cintecul adâncului“ fesztivál ötödik kiadását, melyen az irodalmi és zenei alkotások mellett az idén először szerepelnek az amatőr filmesek munkái is. A petrozsényi művelődési ház egyik legjobb együttese az amatőr filmcsoport, melyet Tellmann József festőművész vezet nagy ügyszeretettel és hozzáértéssel. A kör fennállásának öt esztendejében 24 filmet készítettek, egyik filmjük a közelmúltban megrendezett országos versenyen ezüstérmet, azaz második díjat nyert. A csoport vezetője nemcsak technikai ismeretekre oktat, hanem elmélyült művészettörténeti, esztétikai, művészet-ideológiai nevelésben részesíti a csoport tagjait, a művelődési ház egész érdeklődő közönségét. Az amatőr filmesek új filmalkotásokkal készülnek a politikai nevelés és a szocialista kultúra kongresszusára. Bölöni Sándor Első hónap (Folytatás az 1. oldalról) annakelőtte nagyon keresett 28 lejes túró meg a finomliszt. Fönt, az első meg a második emeleten is nagy a forgalom, s ahogy lenni szokott, vegyesen van öröm és gond. Czintos Mária, a női- és kislányruha-részleg vezetője például, elégedett a helyiséggel. Bőviben van a keresett jersey és poliészter ruha. Ha volna, kelendő lenne a női divatholmi. A legújabból egyelőre nem kapott. Ugyanígy háziruhából sem, pedig minden harmadik-negyedik vevő ezt kér. Kocs Rozália, a női- és gyerekcipő, a gyermek kötöttáru, valamint a bébiholmik részlegének felelőse és Szakács Magda, a játék-, illatszer- meg harisnyarészleg vezetője az árukirakási lehetőségekkel nagyon elégedett. Nem csoda, hiszen a készletek 75 százaléka a vásárlók előtt a polcokon látható, csak a 25 százalékos tartalék van raktáron. Apróbb furcsaságok azért itt is akadnak. A külön gyermekcipő részleg megalakulásával vajon miért nem oldódott meg a régi gond, miért nem kapható még mindig leánykáknak való, 19,5-nél nagyobb számú cipő? Vagy ha már a bébirészleg külön áll, a legfontosabb bébitartozék, a pelenka, miért a játékoknál foglal helyet? A bébiholmik készlete máskülönben elég hiányos, nagyon hiányolják a vásárlók a rendkívül praktikus előlgombolós holmikat. A túlsó részlegen roppant kelendőek a korszerű építő-játékféleségek. De ugyanilyen korszerűek lennének a diavetítők, valamint a hozzávaló filmek. Ez utóbbiakból még akad egy-két tekercs, ám hónapok óta nem kapni vetítőt. Az ing-, esernyő-, kalap-, valamint a férfi és női kötöttáruk részlegének felelőse, Kiss József is elégedett. Vásárlói többnyire megkapják a keresett, a kért árucikket, egyedül a férfi kötöttárukészlet hiányos. No és a nemkívánt gond, a megnőtt felületen a kirakott áruk hosszan sorakozó fogasai között fel-feltűnnek az áruházi szarkák. Gábor Sándor, a férfiruharészleg vezetője jól tudja, hogy milyen sajátosan udvarhelyi nehézséggel áll szemben. A városban egyelőre szívesebbentöbben rendelnek öltönyt a kisipar szabóságaiban, külön zakót is meg nadrágot. Pedig gyapjú, tergál vagy féltergál, poliészter és jersey holmikból tömötten áll minden fogas. Árubőség és régtől panaszolt árucikkek hiánya! De reméljük, mire a mutatós áruház előtti befejezetlenül sáros, göröngyös térséget rendbeteszik, az udvarhelyi kereskedők a hiánycikkekből is beszerzik az első nagyobb tételeket.