Előre, 1978. március (32. évfolyam, 9419-9445. szám)
1978-03-12 / 9429. szám
ELŐRE — 1978. március 12. ARÁNYOS GAZDASÁGI-TÁRSADALMI FEJLŐDÉSÜNK A TÉNYEK TÜKRÉBEN DÉL ÚJ ARCA Dés dinamikusan fejlődő munícipiumaink egyike. 1977-ben a település vállalatainak össztermelése 200-szor volt nagyobb mint 1945-ben, csupán a papír- és cellulózgyártó kombinát 4,1 nap alatt megvalósítja az egész város harminc esztendővel ezelőtti össztermelését. Az elkövetkezendőkben e településünk is további új termelőegységekkel, épületekkel gyarapszik. Elbeszélgettünk SZAKÁCS MÁRTON elvtárssal, a municipiumi néptanács titkárával arról: — Hogyan alakult a közelmúltban és hogyan fog alakulni az elkövetkezendőkben a két Szamos összeforrásánál elterülő város arca? — Az elmúlt néhány esztendőben rengeteget építkeztünk, nehéz gyorsleltárt készítenem. Olyan ipari objektumok indultak be, mint a konzervgyár korszerű részlege és a tejfeldolgozó vállalat, a papír- és cellulózgyártó kombinát pedig megkétszerezte kapacitását. Hozzákezdtünk a Désnek oly sok keserűséget okozó Szamos szabályozásához, balpartján már az idén nem jelent veszélyt az ár. Gátak közé kerül a nem kis területet esztendőről esztendőre elöntő Szalka patak is. — Nemcsak ipari objektumokkal gazdagodott a municípium, több szociáliskulturális létesítmény teszi szebbé, civilizáltabbá itt az életet. — Talán kezdeném azzal, hogy az utóbbi években állami alapból 3205, a lakosság pénzalapjaiból 548 lakást hoztunk tető alá. De aki végigsétál a municípium utcáin, láthatja, hogy nemcsak lakások épültek. A Rózsahegyen beindítottunk egy 16 tantermes iskolát, s a központban ott magasodik a Somoiul szálló, így hát civilizált körülmények között fogadhatjuk a hozzánk látogatókat. Új létesítmény a postapalota és az autóállomás is, a Rózsahegyen pedig fogászati központ kezdte el működését, és a tavaly készült el a 450 helyes kórház, valamint a poliklinika épülete... — Jó ideje beszélgetünk, de még mindig nem értünk az utóbbi években megvalósított beruházások sorának végére. A listát folytathatnám az új kenyérgyárral, a kereskedelmi komplexummal, a sóbánya modernizált technológiai vonalával, hogy csak néhány, általam a napokban látott objektumot említsek meg. Az átadandó építmények sora még hosszabb. — Éppen ezért csak néhány fontosabbat sorolnék fel. Mindenekelőtt befejezzük a Szamos szabályozását, a jobb partot is gát fogja védeni. Emellett újabb ipari létesítményeket indítunk be, újabb munkafeltételeket teremtve az e környéken lakóknak. Nemsokára átadjuk a papír- és cellulózgyártó kombinátban a hulladékhasznosító részleget, s ugyancsak e kombinát mellett beindul egy műrostot készítő termelőegység. S ha már municipiumunk új vállalatairól beszélünk, ne hagyjuk ki a gyapottípusú rostokat szövő gyárat sem, amely főleg nőknek fog majd munkalehetőséget nyújtani. — Az építkezési líceum új, tizenhat tantermes épületbe költözik nemsokára. Emellett új otthonok egész sora várja majd a lakókat. Hogyan tudják a tervükben lévő beruházások mindegyikét a grafikon megállapította időre elkészíteni? — Építészeink jó munkaszervezésének köszönhetően megfelelő a munkaütem. Nem állítom, hogy nálunk nincsenek nehézségek, megtörtént, hogy a teendőkkel ideig-óráig megkéstünk, de aki végigjárja építőtelepeinket, az láthatja, hogy rend és fegyelem van. A lemaradást sikerült az esetek többségében behozni. S talán még szóljak egy dologról. Nagy segítséget kapunk a lakosságtól: a désiek is szeretik városukat, s mindent megtesznek szépítéséért, építéséért. Amikor csak hívtuk őket megjelentek, dolgoztak az építőkkel vállvetve. Két esztendővel ezelőtt a hazafias munkaversenyben országos második helyen végeztünk. Dést ekkor a Munkaérdemrend második fokozatával tüntették ki. A tavaly is szép eredményeket értünk el e téren: 78 millió lej értékű tennivalót végeztünk el helyi erőből, a lakosság segítségével. Az építőmunkálatokban való részvételen kívül 150 000 négyzetméter járdát javítottunk meg, 36 kilométer utat korszerűsítettünk, létrehoztunk egy korszerű sportbázist. De íme, újból sorolom, hogy mivel gazdagodott településünk. Nem is lehet ez másként, hiszen akármerre néz az ember mindenütt új létesítményekkel — a jobb élet megteremtésének megannyi állomásával — találkozik. — Mondana néhány különösen jellemző adatot a régi és az új Dés közötti különbségről? — A régi Désnek csak 12 iskolája volt, amelyben 1800 diák tanult, a tavaly pedig 39 óvoda, 22 általános iskola és két ipari líceum működött, így 1400 gyerek járhatott óvodába és több mint 9000 diák tanulhatott minálunk. Az adatok nemcsak a jelenről, hanem a jövőről is árulkodnak. Román Győző • Gyorsleltár az elmúlt évek megvalósításairól • Gátak közé kerül a Szamos • Új gyárakat alapoznak • Élen a hazafias munkában • Jellemző adatok a jövőt mutató jelenről AZ ÜTEMES MEZŐGAZDASÁGI ÉPÍTKEZÉSEK FEDEZETE KÖVETÉSRE MÉLTÓ VINGAI TAPASZTALATOK Nem egy vidéken — így Temes megyében is — évek óta gondot okoz a mezőgazdasági beruházási terv ütemes teljesítése; több szálláshelyet, hizlaldát nem tudnak határidőben átadni. A lemaradásokat az anyagellátási nehézségek mellett rendszerint a szakemberhiánnyal indokolják-magyarázzák a gazdaságok. Petrovaszelen és néhány más Temes megyei téeszben több esztendőre volt szükség egy-egy tehénistálló vagy szarván felépítéséhez. Pedig a beruházásokhoz való felelősségteljes viszonyulással, a községbeli mesteremberek munkájának jó megszervezésével, azok szervezett foglalkoztatásával, helyi erőkkel is ütemesen teljesíteni lehet az építkezési tervet. A mezőgazdaság kérdéseinek szentelt munkatanácskozáson joggal hangsúlyozta pártunk főtitkára: „Nem érthetek egyet azokkal, akik kérték, hogy a vállalatok jöjjenek kivitelezni az építkezési munkálatokat. A mezőgazdaságban — ide értve a mezőgazdasági komplexumokat is — ezeket a munkálatokat a falun meglevő erőkkel, a községben levő építőegységekkel kell megvalósítani.“ ÉPÍTŐCSOPORT MINDEN GAZDASÁGBAN A vingai (Arad megye) szövetkezetközi tanács körzetében évek óta ütemesen teljesítik a beruházási munkákat, határidőben átadják a gazdasági épületeket. Igaz, minden mtsz-ben egy-egy építőcsoport dolgozik a közös vállalkozás, azaz a vingai építkezési és szolgáltatási szövetkezetközi társulás keretében, amely a különböző anyagok beszerzésével, a homok és folyamkavics kitermelésével, fémszerkezetek készítésével is foglalkozik. Mióta ez az építkezési társulás megalakult, könnyebben megbirkózunk a beruházásokkal, eredményesebben fejleszthetjük s modernizálhatjuk állattenyésztési farmjainkat — vallja Ronkov Ferenc mérnök, a vingai gazdaság elnöke. Az utóbbi években nekünk például négy sertésólat korszerűsítettek, s így — a víz bevezetésével, vasrácsos rekeszek létesítésével stb. — sokkal jobb tartási feltételeket teremtettünk, ésszerűbben kihasználjuk a hizlaldák felületét, több húst termelhetünk. Sertéstelepünk modernizálása előtt csak 35 tonna húst adtunk át évente, idén pedig már 700 tonnát szállítunk. Jószágfarmunkat is — tizenkét istállóban 2000 szarvasmarhát tartunk — fokozatosan korszerűsítjük a társulás, illetve gazdaságunk mesteremberei segítségével, akik több mint 300 folyóméter utat is kiköveztek állattenyésztési telepünkön. Az építkezési társulásnak a téeszekben működő csoportjait csak akkor irányítják át, összpontosítják egy-egy munkatelepre, amikor a társulásnak valahol nagyobb beruházást kell végeznie. Elégedettek vagyunk ezzel a társulással, jó minőségű munkát végeznek, melyekhez az építkezési anyagokat is beszerzik, s így jelentősen megkönnyítik a téeszek dolgát. A vingain kívül még egy építkezési gazdasági társulás működik Arad megyében — az új aradi szövetkezetközi tanács keretében. Egyik is, másik is nemcsak a környékbeli gazdaságokban végez el mindenféle építkezést és szerelést — a villany bekötésén kívül —, hanem a megye más övezeteiben is dolgozik. Mint az Arad megyei mezőgazdasági vezérigazgatóság beruházási osztályának vezetője állítja, elsősorban e két szövetkezetközi társulásnak köszönhetik, hogy ütemesen s jó körülmények között teljesítik az építkezési tervet, megfelelő szálláshelyeket, kedvező feltételeket tudnak biztosítani a tej-, hús- és gyapjútermelés növeléséhez. TÉLEN-NYÁRON DOLGOZNAK AZ ÉPÍTŐK A vingai építkezési társulás értékes tapasztalatokra tett szert s évről évre eredményesebb munkát fejt ki. Tavaly is túlteljesítette termelési tervét, csaknem négy százalékkal csökkentette az önköltséget, s az előirányzottnál 6,5 százalékkal nagyobb jövedelmet ért el, melyből a nyolc termelőszövetkezet a „betársult összegek“ arányában részesedett. BERUHÁZÁS-1978 — Több éves gyakorlat bi- 7.I.lyítja: helyes volt építkezési társulást alapítani — állítja Bezdán László főkönyvelő. — Vállalkozásunknak több előnye van. Először az, hogy a környékbeli falvak kőműveseit, ácsait és más mesterembereit — akik közül egyidőben többen hátat fordítottak a gazdaságoknak — összefogtuk, szervezetten, télen-nyáron foglalkoztatjuk. Tavaly 17 embert szakképesítettünk. (Sokan közülünk nyolc-tíz éve dolgoznak a szakmában, jól megállják helyüket, csak nem volt hivatalos oklevelük), így falujukban maradnak és dolgoznak ezek a szakemberek. Mindenekelőtt a téeszekben tevékenykednek, de társulásunk szerződéses megrendelések alapján a községi néptanácsoknak és más intézményeknek, sőt a lakosságnak is dolgozik. Évente vagy 20—25 családi házat bővítünk, korszerűsítünk, építünk újjá. A termelőszövetkezetekben azért teljesíthetjük ütemesen a beruházási tervet, mert míg a mezőgazdasági vezérigazgatóságon elkészítik a műszaki dokumentációt, s rendezik a pénzalap folyósítását, addig mi is beszerezzük, illetve előkészítjük az építkezési anyagok nagy részét , ez sokat számít. — Említette, hogy télennyáron foglalkoztatják társulásuk építőit, szakembereit. Hol dolgoznak, milyen munkát végeznek most? — Műhelyeinkben például különböző fémszerkezeteket készítenek a felnaki szövetkezetközi társulás sertéshízlaló komplexumához, meg a szomszédos fiszkuti téesz új növendékállat-istállójához. Majláton baromfitenyésztő csarnok építésén dolgoznak, amit júliusig át kell adnunk, a monostori gazdaságban pedig egy kocafiaztatót alakítanak át növendékállat-istállóvá. Mióta Majláton beindult a szövetkezetközi malacnevelő- és sertéshizlalófarm, ez látja el süldőkkel a környékbeli gazdaságokat, Monostoron tehát csak hizlalással foglalkoznak. Több emberünk hetek óta Firiteazon dolgozik, ahol a néptanácsnak betonlapokat öntenek a járdaépítéshez. SZÜKSÉG VAN MÉG ILYEN EGYSÉGEKRE — Én most már lelépek — mondja Nistor Radu, az építkezési társulás igazgatója —, de azzal a gondolattal vonulhatok nyugdíjba, hogy szép dolgokat valósítottunk meg, jelentősen hozzájárultunk a környékbeli gazdaságok állattenyésztési farmjának fejlesztéséhez. Csupán Majláton 12 fiaztatóból, süldőneveldéből és hizlaldából, kazánházból, adminisztrációs és más épületekből álló komplexumot építettünk az utóbbi években. Firstenzon pedig a maga nemében újszerű, kettős rendeltetésű, 2500 férőhelyes juhszarvánt adtunk át az ősszel. Ezt a nagy hodályt nyáron és ősszel szárítónak használja a sok dohányt termesztő gazdaság. Ugyancsak itt két hatalmas — egyenként 60 méter hosszú és 16 méter széles — silómedencét építettünk. És sorolhatnám tovább a példákat. Ehelyett azonban említsem meg inkább azt, hogy Harle Vasile, Halász Illés, Mihailescu Ion, Szalma Kálmán, Giuri Vasile, Nyári Ferenc és több más szerelőmunkásunk, kőművesünk, ácsunk igen fegyelmezetten, lelkiismeretesen dolgozik, példásan hozzájárul az építkezési terv teljesítéséhez. Végül annyit: jó volna az ország nyugati övezetében még pár építkezési szövetkezetközi társulást létesíteni. Temes, Bihar és Krassó-Szörény megyében például egyetlen ilyen társulás sincs, noha nagy szükség volna rájuk, hogy ütemesen teljesíthessék a beruházási tervet, ésszerűen foglalkoztathassák a falusi mesterembereket. Igaza van Nistor Radunak. A vingai tapasztalatokra érdemes felfigyelni más vidékeken is, s az eddigieknél többet tenni a községbeli mesteremberek jobb foglalkoztatásáért, az ütemes építkezések biztosításáért, azért, hogy a helyi erőkkel minden faluban, gazdaságban idejében teljesíthessék a beruházási tervet. Deme János KINCSET ŐRZŐ AJTÓK (Folytatás az 1. oldalról) tanulók munkáját, hozzáállását, alkotó képzeletét dicséri. 3. Az emlékezetes és sok élményt nyújtó „üzemlátogatás“ után, távozóban még végigtekintek a hosszú, végtelennek tűnő folyosók két oldalán sorakozó ajtókon, azokon az útkereső, utat nyitó kapukon, melyek a líceum közel másfélezer tanulója immár ismert titkait, alkotó munkájuk iránti szenvedélyüket, hasznos tevékenységük fölött érzett örömüket, kezük ügyességét, eszük leleményességét bizonygató kincseket őriznek. A látottakból, hallottakból, élményeimből próbálom összeilleszteni a tanintézet munkaközössége emberépítő szép tevékenységét. Azt a törekvésüket, mely az új ember, a szocialista társadalom tudatos építője sokoldalú nevelését célozza, s mindenekelőtt arra irányul, hogy a tanórákon szerzett elméleti ismeretek gyakorlatba ültetésével felkeltsék tanulóikban a fizikai munka iránti érdeklődést, szeretetet az alkotó szenvedélyt. Mindez kifejező bizonyítéka annak, hogy a líceum következetesen valóra váltja a XI. kongreszszus és az Országos Konferencia határozatait, pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs értékes útmutatásait, azokat a nagyfontosságú intézkedéseket, melyek közelebb hozzák oktatásunkat az élethez, gyorsütemű gazdasági-társadalmi fejlődésünk igényeihez. Ugyanakkor a tanintézet munkaközössége tevékenyen hozzájárul az oktatás korszerűsítésére és tökéletesítésére vonatkozó legutóbbi párthatározat életbe ültetéséhez, a tanulóifjúság munkával munkára neveléséhez, az oktató-nevelő tevékenység tartalmi, minőségi színvonalának emeléséhez. Mindezért hisszük, hogy ezeken a minden évben tágra nyíló ajtókon végképp kilépő és utánunk jövő tanulónemzedékek megtalálják azt amit szeretnek, szeretik azt amit tenniük kell, s szocialista társadalmunk is megtalálja bennük mindazt ami érték. (Folytatás az 1. oldalról) féléviekkel. Az első osztályú vendéglők az árualap hiányjeleire, a sörözők a szállítás zökkenőire, a büfék az italmérés-korlátozás óráira, a cukrászdák a glazúrcsokoládé, a kakaópor, a margarin stb. esetenkénti hiányára hivatkoznak. S végül egy olyan tényező ,amely közvetlenül befolyásolja a közélelmezési áruforgalom helyzetét, s amely úgy látszik, tartós negatívum Nagyváradon: 15 egység 821 napig volt zárva, ezalatt 2,7 millió lej értékű eladási kiesést írhatott a veszteség számlájára a vállalat. Többek között — a megszabott határidőn felül 28 napig volt javítás és renoválás miatt zárva a 46-os számú Crisana önkiszolgáló vendéglő, 62 napos túllépéssel vesztegelt a 81 -es számú egység, 105-tel pedig a 25-ös számú egység. Hogy mennyire indokolt a fenti okok mindegyikét objektívnek feltüntetni és mennyi ebből az, amit a szubjektív hozzáállás, törődés, hozzáértés hiányának számlájára írhatunk, nehéz volna patikamérlegre tenni. Annyi bizonyos, hogy például a büfék esetében már nem lehet a kibúvókat elfogadni. Ezekben az egységekben nem formálisan, de sokkal inkább mélyreható profilalakítással, jó ellátással, a harapnivalók, hirtelen sültek, szendvicsek stb. kínálásával kell eljutni a minőségi ugráshoz ,amely kivezeti őket a jelenlegi útvesztőből, végleg kiküszöböli kocsma jellegüket. Ma már nem indok és mentség, hogy nyitástól tíz óráig — a szeszesital-forgalmazás megkezdéséig — ezek az egységek gyakorlatilag nem vonzzák a fogyasztókat. Ugyanígy volt ez az elmúlt esztendőben is, a helyzet máig sem változott. Meddig hivatkozhatunk még az italforgalmazás korlátozására? A megoldás keresése — immár kezdeményezésekben, ötletekben, merész újításokban — a hétköznapi gyakorlatban, minden ilyen típusú egység munkaközösségének erőfeszítésében rejlik. KIÁLLÍTÁSOK ÉS MINDENNAPI MENÜK Elégtétellel nyugtáztuk, hogy a nagyváradi vendéglátóipar 39 konyhaművészeti kiállításon és 58 cukrászati kiállításon 42, illetve 36 új étel- és cukrászkészítményt mutatott be a fogyasztóknak, hogy szép sikert arattak az ínyesmesterek a konyhaművészet ünnepein. Annak már kevésbé örvendtünk, hogy mindemellett a saját készítmények eladási tervét csak 92,5 százalékban teljesítette a Vállalat. Vajon elégedett lehet-e munkájával egy olyan közösség, mint a 9-es, 22-es, 49-es, 88-as egység, hogy csak néhányat soroljunk fel, ahol az összeladásban mindössze 1,2%-ot, 1,9%-ot, 3,3%-ot, 3,9%-ot, vagy 4%-ot képvisel a saját készítmények forgalmazása? Amint az a dolgozók közgyűlésén is kiderült, nincs szó elégedettségről, nem volt a féléves elemzésen sem. Csakhogy ennek az elégedetlenségnek nem szabad a tehetetlenséggel, a belenyugvással vagy éppen a nemtörődömséggel párosulnia, a megoldás : változatosabb, ízletesebb készítményekkel, civilizált kiszolgálással kimozdítani az egységeket a szokványból, s a hétköznapok vendéglátását is az ünnepek színvonalához közelíteni. Akárcsak a félévkor, most is pozitívan értékelte a közgyűlés a kantin-éttermek munkáját . 107,8 százalékos tervteljesítés, az évi 735 000 adag forgalmazása, a napi fogyasztók — előfizetők — számának jelentős növekedése (937), egy új mikrokantin és három belső büfé létesítése, napi három menü választékának biztosítása, négy kantinban dietetikus menü kínálata stb. — íme, néhány tényező, amely igazolja, hogy ezen a téren jelentős előrelépést mutat a nagyváradi vendéglátóipar. A kantin-éttermek eredményes munkája, a félkész- és konyhakész ételeket forgalmazó egységek a vállalati átlagon felüli terv teljesítése (98,2%) jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a tavaly 1976-hoz viszonyítva hétmillió lej értékkel több konyhakészítményt forgalmazzon a vállalat. Sokatmondó ez olyan szempontból is, amit cikkünk elején a vendéglátóipar alapvető kérdéseként felvetettünk; ezek az egységek válaszolnak a fogyasztóik új igényeire ,a társadalmi elvárásokra. Más profilú egységekben — első- és másodosztályú vendéglők, sörözők, büfék stb. — keresni kell a továbblépés útjait és lehetőségeit, mégpedig mind az objektív, mind a szubjektív tényezők, a bonyolult összetevők mérlegelésével. 260 MILLIÓS ELADÁSI TERV, 12 SZÁZALÉKOS NÖVEKEDÉS A dolgozók bizottságának a közgyűlés elé bocsátott intézkedési programját nagy felelősséggel vitatták meg a jelenlevők. A közgyűlés úgy döntött, hogy minden lehetőséget kiaknázva, okulva az eddigi hibákból, mozgósítva az összes erőket, igyekszik megvalósítani az elmúlt évi megvalósításhoz viszonyított 12 százalékkal nagyobb, 260 milliós eladási tervet. Ennek érdekében, sokkal következetesebben, mint eddig, nyomon követi az áruszállítási szerződések betartását, gazdagabb és összetételében jobb árualapot biztosít. Ennek elsősorban abban kell konkretizálódnia, hogy maradéktalanul megvalósítják az ételféleségek 155,3 millió lej értékű — 14,4 százalékkal több, mint a tavaly —, a saját készítmények — 14,7 százalékkal több, mint tavaly — tervfeladatait. Az intézkedési tervnek a hálózat fejlesztésére és változatosabbá tételére vonatkozó kitételeinek — saját konyhával rendelkező vegetáriánus vendéglő megnyitása a Transilvaniei utcában, halász-vendéglő megnyitása az Augusztus 23 téren, Femina vendéglő a 40-es egység mellett, négy cukrászda, egy rétes sütöde, két gospodina, egy kávézó stb. ), a munkaerő továbbképzésével, a program valamennyi pontjának megvalósításával sikerrel tesz eleget a nagyváradi vendéglátóipari vállalat munkaközössége az életszínvonal emelkedését célzó pártpolitika, a lakosság ellátásának tökéletesítésére vonatkozó programból reája háruló kötelességeknek. A közgyűlésen — a vállalati demokratikus vezetés legfontosabb fórumán — erre tettek ígéretet, és arra is, hogy latba vetve minden erejüket, méltón vesznek részt a taxi-i kereskedők szocialista munkaverseny felhívására vállaltaknak is. A megvalósítás módozataira lapunkban is visszatérünk. A VENDÉGLÁTÁS HÉTKÖZNAPJAI A NÉPTANÁCSI MUNKA ZÁLOGA (Folytatás az 1. oldalról) tésével válhatnak valóra terveink, elképzeléseink. Hatékony módszerként említhetem a szocialista munkaversenyek szervezését, a helyszíni kiértékelők megtartását, amelyeken felszínre kerülnek a gazdasági-társadalmi fejlesztési tervek sajátos kérdései, részleteiben ismerjük, ismertetjük meg a jó módszereket, azokat a nehézségeket, hiányosságokat, amelyek hátráltatják egyes tervmutatók teljesítését. A néptanácsi tevékenység magas szintű kibontakozásának adottak a megfelelő szervezeti keretei: a néptanácsi ülésszakok, a végrehajtó büró ülései, a jó módszerek általánosítása és alkalmazása, a néptanácsi dolgozók közvetlen felelőssége a gazdasági, politikai, társadalmi kérdések megoldásában. Mindez a néptanács szerepének és jelentőségének a növekedését, Csíkszereda gazdasági-társadalmi életének fellendítését eredményezte, illetve eredményezi A városi néptanács tevékenységére jellemző, hogy különösen az utóbbi években egyre több a helyi kezdeményezés, számtalan lehetőség nyílt a tömegek bevonására a néptanácsi tevékenységbe, fokozottabb a honpolgárok érdeklődése a helyi kérdések megoldása iránt. Ezt igazolják többek között a választások előkészítésének időszakában, valamint a lakószövetségek megalakulása és azok bizottságainak megválasztása alkalmával hozzánk intézett problémák, a népgyűléseken felvetett javaslatok, amelyek világosan tükrözik ,hogy a néptanács kapcsolata a tömegekkel nem véletlenszerű, hanem szerves, állandó jellegű, kétoldalú viszony. Természetesen, magából a fejlődésből következik, hogy az urbanizációs folyamat, a városfejlesztési és rendezési terv megvalósítása, a közellátás, a lakásépítés mind olyan kérdések, amelyek a lakosság alapvető érdekeivel, szükségleteivel függnek össze. Ezt a fokozott érdeklődést és tenniakarást igyekszünk ösztönözni, kiaknázni és hasznosítani városunk gazdasági-társadalmi fejlesztése, a közügyek zökkenőmentes intézése érdekében. Mindehhez igen jó módszernek bizonyult a lakosság gondolatainak, javaslatainak, bíráló észrevételeinek ismerete és megoldása, amely lehetővé teszi, hogy a honpolgárok megértsék és azonosuljanak pártunk politikájával, alaposan megismerjék a néptanács előtt álló sokrétű feladatokat, tudatosan részt vállaljanak azok végrehajtásában. Szem előtt tartva a városi néptanácsnak az egész gazdasági-társadalmi tevékenység irányításában és ellenőrzésében betöltött fokozódó szerepét, egyre nagyobb figyelmet fordítunk a munkaszervezés, a munkastílus és vezetés javítására, a képviselők, a végrehajtó büró, a körzetek állampolgári bizottságainak aktív részvételére egész munkánkban. Az a tény, hogy egész tevékenységünkben a párthatározatok, államunk törvényeinek ismerete és alkalmazása vezérel, hogy mindennapi munkánkban a lakosság támogatását élvezzük, Csíkszereda megváltozott arculatában, a gazdasági tervmutatók határidő előtti teljesítésén érződik, így, az ötéves terv első két esztendejére előirányzott tervfeladatainknak az ipari össztermelést, valamint az árukivitelt illetően már december 5-én eleget tettünk, 1977 végéig terven felül 211,3 millió lejt adtunk a nemzetgazdaságnak. Csupán az elmúlt évben 41 ezer négyzetméternyi útszakaszt korszerűsítettünk, 55 750 m2 aszfaltutat és járdát javítottunk, 18 ezer négyzetméteren gyalogjárót építettünk. Állami alapokból 604 lakást, a lakosság pénzbeni hozzájárulásából, állami segítséggel 280 lakást adtunk át a használatnak. Persze, az említett eredmények csekély hányadát képezik az 1977-es év mérlegének, annak a hozzáállásnak, amely városunk román és magyar lakosságának közös erőfeszítéseiből fogant, az államhatalom helyi szervének irányításával testet öltött. Az Országos Pártkonferencián elfogadott kiegészítő program, a konferencia határozataiból fakadó tennivalók gyorsabban alakítják a városképet, újabb és újabb feladatok elé állítják városunk vezetőségét. Az új ipari létesítmények, illetve fejlesztések, mint: a Házgyár, a malátagyár, a vegyipari üzem felépítése, a lánctalpas traktorgyár, a sörgyár bővítése és egyebek, az ötéves terv végéig, 1975-höz viszonyítva, 57,6 százalékkal növelik Csíkszereda ipari össztermelését. Említésre méltó, hogy ennek a szembetűnő felfelé ívelésnek közel háromnegyedét a munkatermelékenység növekedésével érik el városunk ipari dolgozói. A fejlődés szociális-kulturális téren is észlelhető. A fokozott ütemű lakásépítkezés — ezen a téren az előző esztendő lemaradásait is be kell hoznunk — az iskola-, a napközi-, bölcsődei hálózat bővítése, a tervezett egészségügyi, kereskedelmi létesítmények, a szakszervezeti művelődési ház felépítése , a civilizált életvitel megannyi feltételei, egyre tágabb látókörű vezetést, valamennyi felelős tényező munkájának egybehangolását, a dolgozók hatékonyabb segítségét követelik meg. Tisztában vagyunk azzal, hogy fáradozásaink csakis ilyképpen érhetnek célt, hogy a néptanács tömegkapcsolatainak szélesítésével töltheti be a gazdasági élet irányításában és ellenőrzésében ráháruló szerepét. 5. M MEGÉNEKLÜNK, ROMÁNIA FESZTIVÁL MÁRAMAROSI MŰKEDVELŐK ÉS MŰSZAKI ALKOTÓK áramaros megye virágzó népművészetével és a folklór-hagyományok továbbéltetésével vonta magára a figyelmet az első Megéneklünk, Románia fesztiválon. S ha 1977-ben számos díjat nyertek a megye műkedvelői és neves együttesei, idén még nagyobb az esélyük, hiszen újabb kórusok, színjátszó csoportok, népi tánc- és dalegyüttesek alakultak azóta, nem beszélve az amatőr festők, szobrászok vagy az ősi hangszereket élesztő muzsikusok számának a gyarapodásáról. A Népi Alkotások Irányító Központjának a munkatársai lendületes szervező munkát fejtenek ki megyeszerte a második országos fesztivál köszöntése érdekében. A tömegméretűvé fejlődő műkedvelő mozgalomról sokat elárulnak a számok is: tavaly 600 együttes működött, most 700-nál tartanak; a 12 500 résztvevő helyett jelenleg 17 000-ről beszélnek. Román, magyar és ukrán kórusok — vegyeskarok, férfi- és női karok, kamarakórusok — hangzanak föl a legkisebb falvakon is. Máramarosszigeten nemrég alakult a zenetanárokból álló kamarakórus, Váradi László tanár vezetésével. A borsai Művelődési Ház pedagógusokból alakult énekkarát Doina Olteanu tanárnő vezényli. Jellegzetes máramarosi jelenség a népi hagyományt továbbéltető „leánykórus“. A máramarosszigeti, borsai, felsővisói, láposi és kapnikbányai népi tánc- és énekegyüttesek külföldön is sok babért arattak. A műkedvelő színjátszó csoportok egyrészt máramarosi történelmi témákat visznek színre, másrészt hazai szerzők mai témájú darabjait mutatják be. A műkedvelő színházak kedvelt témája a Pintye Vitézről szóló népballada dramatizált változata. A tánccsoportok a falu, illetőleg az intézmény, üzem sajátos munkáját ábrázolják a tánc nyelvén: a házépítést, faültetést, a bányász föld alatti tevékenységét, a falusi asszonyok sokféle teendőjét stb. A képzőművészetéről híres Nagybányán és környékén élénk a műkedvelés is. Nagybányán, Máramarosszigeten, Felsőbányán és Sasaron amatőr körök működnek Nicolae Apostol, Péterné Ütő Erzsébet, Alexandru Dainelic és Ilie Camaroman hivatásos festők irányításával. Nyaranta 10—12 napos alkotó tábort szerveznek 50—60 műkedvelő számára a megye szépséges tájain. A Képzőművészek Szövetsége és a Máramaros Megyei Műkedvelő Képzőművészek Társulata egyéni és csoportos tárlatokat és évfordulókhoz kötött kiállításokat szervez. A Megéneklünk, Románia fesztivált számos kiállítással köszöntötték már. A fesztiválon résztvevő együttesek repertoárjának a gazdagítása érdekében az alkotók háza értékes kórusgyűjteményeket, irodalmi összeállításokat, versantológiákat stb. jelentet meg a folkloristák, tudományos kutatók művei mellett. Nyomdában van legújabb kiadványuk, a máramarosi énekkarok számára írt kórusművek gyűjteménye, az Ani de glorie (Dicső esztendők). A népművészet és a műkedvelő mozgalom kiteljesedése mellett szemtanúi vagyunk Máramaros megyében az országos fesztivál műszaki-tudományos alkotómunkára ösztönző akcióinak is. A Megéneklünk, Románia fesztivál rendezvényei között előkelő helyet foglalnak el az önálló alkotó szellem kibontakozását, a hazai technika és tudomány fejlesztését célzó előadások, szimpozionok, eszmecserék és kiállítások. Ioan Goga közgazdász, a municipiumi szakszervezeti tanács végrehajtó bizottságának a tagja irányítja megyei szinten a műszaki gondolkodás megújhodásához vezető állandó jellegű tevékenységet. A vele folytatott beszélgetés során tárult föl előttünk az egész megyét, a municípiumot és az összes vállalatokat átfogó sokoldalú műszaki-tudományos alkotó tevékenység. De hadd valljanak a számok: 70 gazdasági egység nevezett be a fesztiválra, 1977-ben 187 tudományos dolgozat született. Szerzői mérnökök, technikusok, mesterek és magas képzettségű szakmunkások, összesen 859-en. A nagybányai tudományosművelődési egyetem kurzust indított A tömegek bevonása a műszaki alkotómunkába a műszaki-tudományos forradalom ötéves tervének a megvalósítása érdekében címmel. A havonta kétszer tartott előadásokért Ioan Goga felel. Az 1977—78-as tematikai terv a műszaki alkotómunka és a termelékenység közti összefüggésekre helyezi a hangsúlyt, az új, korszerű gondolkodásmód kialakítására, a találmányok és újítások felkarolására stb. Az előadásokat — a bányaipari szakszervezet tanácsával karöltve rendezett — kiállításokkal teszik szemléletesebbé Találmányokat, újításokat bemutató kiállítással rukkolt ki több nagybányai vállalat és kutatóintézet, a nistrui, herjai, safari bányavállalat és más üzemek. A tömegek műszaki alkotómunkáját felkaroló 1977-es fesztivál keretében számos szimpozionra, eszmecserére és előadásra került sor. Hadd említsünk meg néhány figyelemre méltó témát az elhangzottak közül. Az újítások és találmányok mint a műszakitudományos forradalom sarkalatos problémái. A termelékenység növekedésének fontos feltétele a munkafolyamatok gépesítése és automatizálása; Újdonságok a gép- és szerszámgyártó iparban, az építészetben és a bányászatban stb. Ebben az évben nyitják meg a megye legfontosabb iparágait — a bányászatot, a gépgyártóipart, az építészetet és a könnyűipart — képviselő újítások és találmányok tárlatát. Állandó jellegű kiállítást nyitnak a megyei építőipar korszerű eljárásainak a bemutatására. A megnyitóra tervezett tanácskozás témája: Új technológiai eljárások és anyagok alkalmazása a tömbházak építésében. Ugyancsak 1978-ban rendezik meg A tömegek műszaki alkotó munkájának a termelés szolgálatába való állítása című szimpoziont, a Kolozs, Bihar, Szatmár és Szilágy megyéből meghívott vendégek közreműködésével. Az 1978-as műszaki-tudományos ülésszakra készülnek most a megye kitűnő műszaki dolgozói. A KISZ és a Szakszervezeti Tanács rendelésében sorra kerülő ülésszakon a gépgyártóipar, az automatizálás, a fémipar, az informatika, a műépítészet, a könnyűipar, a geológia és az újonnan bevezetett építészet témaköréből válogathatnak az előadók. A Megéneklünk, Románia fesztivál máramarosi résztvevői arra törekszenek, hogy minden műszaki dolgozó legalább egy technikai vagy tudományos jellegű problémát oldjon meg mindennapi munkáján kívül. De ennél sokkal magasabb célt szolgálnak a színvonalas tevékenységi formák: hozzájárulnak a korszerű műszaki gondolkodásmód általánosításához és fejlesztéséhez, így köszöntik 1978-ban Máramaros népművészei és műkedvelői mellett a műszaki dolgozók — munkások, technikusok és mérnökök — az országos fesztivált. Csire Gabriella