Előre, 1979. február (33. évfolyam, 9705-9728. szám)

1979-02-14 / 9716. szám

2. SZERDAI KRÓNIKA Az Olvasó fóruma Eredményes esztendőről sirámolt be pár nappal ezelőtt a hunyadi Rákosd utcai mtsz vezetősége. A nagyszámú tag­ságon kívü­l a közgyűlésen részt vett Ionescu Ioan elv­társ, a­­minicípiumi néptantács alelnöke, Ranta Gheorghe fő­mérnök a szövetkezetközi vál­lalat részéről, az mtS2-t patro­náló kokszüzem főmérnöke, Dana Dumítru, valamint Op­­fita Horea bank-kiküldött és mások. Voicitta Bartos elnök-fő­­mérnöknő a beszámolóban az mtsz folyamatos fejlődéséről beszélt, majd közölte, hogy a legújabb párthatározat szelle­mében az eddig gyengébben működő állattenyésztési részleg hátralékait elengedték, a reví­ziós bizottság nevében Budai József tett részletes jelentést, majd Jakab M. József párt­tit­kár értékelése következett, a­­melyet a kiküldöttek beszámo­lói és a hozzászólások követtek. A tagság végül egyöntetűen vállalta, hogy a közeledő XII pártkongresszus tiszteletére fo­kozottabb munkával igyekszik hazánk mezőgazdaságának fel­lendítésén fáradozni, hogy ez a téesz is egyre jobb eredmé­nyekkel léphessen be a rimi­­erpi­rm élenjáró gazdaságainak a sorába. KÁDÁR J. GYÖRGY Huny­ad Szívesen látogatják A Nyugdíjasok Klubja Szat­­már legélénkebb tevékenysé­get kifejtő klubjai közé tarto­zik. Keretében kül- és belföldi kirándulásokat szerveznek, po­litikai ismertetőket, könyvtári órákat, orvosi tanácsadókat, szimpozi­onokat rendeznek. Nem csodálkozhatik senki a­­zon, hogy szívesen járnak öregjeink a klubba, hisz itt úgy vannak mint egy nagy család, jól érzik magukat. A klub egyik büszkesége az immár kilenc éve megalakult színjátszó-csoport, mely sok­sok tapsot érdemelt ki magá­nak a szatmári és vidéki kö­zönségtől. A csoport­ lelke és egyben rendezője Kárpáti M. Géza nyugdíjas nyomdász, aki at­ik életévét tölti, de még most is korát meghazudtolóan fiatal szívvel és nagy-nagy o­daadással tevékenykedik. De elismerés illeti a színjátszó csoport minden egyes, fiatal és idős tagját is: Balla Ilonát, Horváth Pált, Török Erzsébe­tet, Zágonyi Irént, Sere Zsu­zsát és Ács Lajost, akik Géza bácsival az élen színes­ lélek­­kel dolgoznak meg a közönség elismeréséért. S idei első előadásukat a klub nagytermének színpadán tartották meg. Telt ház volt és nagy siker. A műsor kere­tében a vidám jelenetek és rö­vid vígjátékok szünetében fel­lépett a klub zenekara, vala­mint két énekes: Onosziné Zsa­­dányi Zsuzsa és Petényi Antal. Az utóbbi saját citerakíséreté­­ben román és olasz dalokkal szórakoztatta a közönséget LUKÁCS LAJOS Szatmár Köszönettel tartozom Hazánk leglátogatottabb gyógyfürdői közé tartozik Tus­­nádfürdő, ahol a betegek ez­reit kezelik sikerrel. Kiváló gyógyvizei vannak, s oly ózon­dús levegője, hogy sok esetben a beteg minden kezelés nélkül, csupán pihenéssel is meggyó­gyul. Itt van aztán az a sok­féle kezelési felszerelés, ame­lyeket mi nem is ismerünk, de orvosaink révén nyugodtan rájuk bízzuk magunkat, s és m­ilyen gyógyító hatása lehet a kedves szónak, gondos bá­násmódnak! Dózsa András igazgató s a többi orvos iga­zán figyelemre méltó előzé­kenységgel kezel mindenkit. Én magam sok éven át vol­tam komoly beteg, és azért nem gyógyultam ki, mert nem fogadtam meg kezelőorvosom, Szabó István tanácsát. Sok e­­setben mentővel hordoztak, mert nem tudtam lábra állni. Az orvos neheztelése indokolt volt, hisz minden igyekezete az, hogy betegeit minél hama­rabb meggyógyítsa. Jelenleg egészséges vagyok, ugyanis az előírásnak megfelelően kivár­tam azt az időt, ami a gyógyu­láshoz kell. Mindenkor hálás leszek dr. Szabó Istvánnak, aki bármely időszakban, fá­radságot nem ismerte igyeke­­zett fájdalmamon enyhíteni. Köszönettel tartozom Dániel Zoltánnak is, ki szintén sokat foglalkozott velem, valamint a kezelési részlegeken dolgo­zóknak, közöttük Emrik Má­riának, Domokos Juliannának, Posztuly Máriának, Ferertcz Vilmának, Erős Rozáliának, Kocsis Margitnak, s másoknak is, kiknek nevére már nem emlékszem. IMETS LAJOS Tusnádfürdő Az illetékesé a szó ANTAL SÁNDOR, Nagybánya. A bukaresti inox váltásot kéri, hogy címére minél előbb küldje el a rossz zsebkést. Címe: intre­­prinderea „INOX", Bucuresi, 76134 B-dul Tudor Vladimirescu nr. 29. (A kísérőlevélben hivat­kozzék a gyár 14/13664-es iktató­számára.) ORBÁN SÁNDOR, Déd. A vas­úti főigazgatóság menetrend­­osztályának válasza értelmében az 1979. május 27 és 1980. má­jus 25 között érvényes vasúti me­netrendben a 4012-es vonatnak Déden lesz csatlakozása a 4005- ös vonattal. MIHÁLY SÁNDOR, Pécska. Mint a Fogyasztási Szövetkeze­tek Arad megyei Szövetségének válaszából megtudtuk, panaszát kivizsgálták, Önnel és feleségé­vel is megbeszélve az ügyet. Mint kiderült, nem árukapcsolásról volt szó, mert ilyen módszert A­­rad megyében nem alkalmaznak, hanem arról, hogy az eladó önt is felkérte, lehetőségeihez mér­ten járuljon hozzá a begyűjté­sekhez mezőgazdasági-élelmi terményekkel. MANGALIA — A TENGERPART EGÉSZSÉGVÉDELMI NAGYÜZEME A mangáliai fürdőszanatóriumban alig érezni az év­­szakváltást. Bármikor lehet ugyanis tengervízben fü­rödni —­ télen persze csak fedett úszómedencében, hatalmas üvegkupola alatt. A napot, a tengerpart örök jótéteményét télien korszerű berendezések segítik, s így a külön berendezett termekben jól napfürdőzhet! Erre persze csak a rendkívül kedvező éghajlatú Han­gál­ián nyílik alkalom. Az országszerte leghidegebb hónapban, januárban is a középhőmérséklet Mangálián +2 C-fok. Mangáliát reumás betegségek, spondilózis, mozgás­­szervi, periférikus és központi idegrendszeri bántal­­­mak, női betegségek, bőrbetegségek, tuberkulózis, an­golkór kezelésére ajánlják az orvosok. A szakembe­rek joggal állítják: Mangália gyógytényezői alkalma­sak a legtöbb betegség kezelésére. Az ultramodern fürdőszanatórium hidroterápiát, iszappakolást, elektroterápiát, geriátriai kezelést biz­tosít, gyógytorna-termel, melegített tengervizű és édesvizű medencéi a gyógyulni kívánók rendelkezé­sére állanak. A nemrégiben felfedezett kéntartalmú hévizek az említett bántalmakon kívül az emésztőszervek a vize­letu­tak stb. megbetegedéseinek kezelésére is alkal­masak. Jó tudni, hogy a beteg a kezelő termekből fedett és fűtött folyosón juthat el a szállodába. Mangália nemcsak gyógykezelést, hanem nagyszerű pihenőszabadságot is nyújthat. A fürdőszanatórium­­ban számos szórakozási lehetőség áll az üdülők ren­delkezésére. Naponta vetítenek filmet, rendeznek kiránduláso­kat történelmi nevezetességű helyekre, a murfatlari borászati állomásra, egynapos kirándulásokat a bolgár tengerpartra. Mangália egyaránt várja a gyógyulni kívánókat és az üdülőket télen is. Jegyezzünk meg még egy, a családi költségvetés szempontjából nem elhanyagolandó körülményt: télen egy napi teljes ellátás (I-A osztályú szálloda) és gyógykezelés mindössze 65 lej, míg nyári idényben több mint 100 lej. (15 B) Nyílt titkok Apró bosszúságaim közül azok rendítenek meg legjobban, a­melyekkel kapcsolatban nem tudom bebizonyítani igazamat. Annyira reménytelennek látszik ez, hogy hozzá sem fogok. Aztán hallom másoktól a panaszt, hogy őket is érte hasonló „meglepetésEgyikük például születésnapi ajándékul egy üveg Tomis konyakot vásárolt jó ismerősének. Ez átvételekor őszintén megköszönte, másnap azonban igencsak fanyar arccal újból szóba hozta az ajándékot. Tudniillik a díszesen és szakszerűen leragasztott, az üzletből közvetlenül is ünnepekhez vitt üveg­­ben festett víz volt. Hét deci víz, ami ilyen esetben éppen elég ahhoz, hogy az ember elsüllyedjen a szégyenében. Miután erről az esetről értesültem, megvigasztalódtam, mert én legutóbb csupán a három újévi sörösüvegben találtam tü­zet. Gyanítani sem lehetett kupakjaikon, hogy már „kezelték“ őket. Én azonban kinyitásukkor mostohán elbántam fedelükkel. Hol reklamálhatnám az esetet? Ki az, aki elhiszi nekem, hogy nem én „vegyszereltem át“ az előzőleg kiürített üvegeket? Hallottam olyasmiről is, hogy a celofánnal gyönyörűen le­ragasztott csokoládédoboz félig üres volt, amikor a jámbor vá­sárló otthon felbontatta. Tévedett­­volna a gyári csomagológép? Nem, nem hiszem! Azt azonban tudom, hogy egyes üzletekben és egyes áruszállítók között akadnak ügyes kezű ki- és vissza­­csomagoók. Akik úgy szedik le és teszik vissza a celofán­ is sztenio­papírt, úgy húzzák ki és nyomják vissza a dugót, hogy szakember legyen, ne „közönséges“ vásárló, aki ezeknek a mű­veleteknek nyomait felfedezi. Mint mondtam, tudom, hogy vannak ilyenek. De csak álta­lánosságban nyilatkozhatok róluk, tetteikről, mert perdöntő bizonyítékok nem állnak, nem állhatnak rendelkezésemre. S ez az az eset, amelyben a hasonló kudarcélményekben ,,része­sült“ fonök, vallomásai sem számítanak. De hátha a közvéle­mény ereje mégis kissé „megmozgatja” az illetékeseket, jó volna utánanézni e „titokzatosságoknak“. ARADI ZOLTÁN Február 14. szerda I. évnegyed II. hónap — 28 nap Az évből eltelt: 45 nap Hátra van még: 329 nap Napkelte: 1. 18 Napnyugta: 17.42 Holdkelte: SO.Ofi Holdnyugta: 8.17 FOKOZATOSAN JAVUL AZ IDŐJÁRÁS Elena Cordoneanu, a Köz­ponti Meteorológiai Intézet szolgálatos munkatársa jelenti: az ország nagy részében lassan felszakadozik a felhőzet. Eső, havaseső csak szórványosan fordul elő, elsősorban az or­szág déli és északi felében. Mérsékelt, a hegyekben időn­ként megélénkülő szél. A hő­mérséklet fokozatosan emel­kedik. Az éjszaki hőmérséklet mínusz 3 és plusz 5, a nappali hőmérséklet pedig plusz­­2 és plusz 12 fok között változik. A reggeli és festi órákban helyen­ként ködképződésre számí­tha­tunk. TÖBB MINT 33 000 LAKÁSOT gondoz, illetve tart karban a temesvári ICRAL, amely csu­pán az elmúlt esztendőben nem kevesebb mint 20 millió lej értékű javítást és felújítást végzett. KIEMELKEDŐ EREDMÉNYT ért el a szatmári vegyipari cse­realkatrész és felszerelésgyártó vállalat munkaközössége ja­nuár utolsó harmadában: túl­tel­jelhette az ötéves terv négy esztendejére előirányzott fel­adatait, s így a számítások szerint a tervidőszak végéig mintegy 350 millió lej értékű többlettermelést valósíthat meg. MINTEGY 20 KILOMÉ­TERNYI vezetékkel bővül az idén a vízhálózat a főváros­ban, s így naponta 400 köb­méterrel több vizet kap majd Bukarest, mint eddig. MINTAÍrZLETET NYIT a közeljövőben a kolozsvári na­­pocai Farmec kozmetikai cik­keket gyártó vállalat. A Mó­ricz Zsigmond úti tízszintes toronyház, melynek földszinti részén kap majd helyet a be­mutató bollt, a gyár közvetlen közelében épül. Ugyanitt koz­metikai szalon, valamint női és férfi fodrászat is megkezdi működését EGYÉVES TANULMÁNYI idő után nemrégiben tették le záróvizsgájukat a rádió-, mag­netofon-, lemezjátszó- javítók, kozmetikusok, optikusok, szem­üvegkészítők és -javítók a kis­ipari szövetkezetek temesvári és bukaresti szakiskoláiban. Újabb, jól képzett fiatal szak­embergárda került így a dina­mikusan fejlődő szolgáltatási hálózatba. eni SZERDA. I. műsor: 9.00 I­V TéVé-iskola; 10.00 Árt-1­n tenna gála: Máramarok megye; 11.40 A haza sólymai; 11.50 Telex; 17.00 Telex; 17.05 Tévé-iskola; 17.25 Német nyelvlecke; 17.45 Pronoex­­pressz-húzár; 17.55 Orvosi ta­nácsadó; 18.10 A modern is­kola; 18.30 Szórakoztató zene; 18.45 Piomerkrónika; 19.00 Ze­ne képekben; 19.20 Ezer-egy este; 19.30 Tévé-hiradó; 20.00 Napirenden a gazdasági élet­ben; 20.10 Mi nők; 20.30 Filmmúzeum. Libikóka — ame­rikai film; 22.20 Tévé-hiradó; II. műsor; 19.30 Tévé-hiradó; 20.00 Rajzfilmek (ismétlés); 20.25 T-stúdió ’79; 20.50 Fiatal előadóművészek; 21.20 Telek; 21.55 Könnyűzene; 21.40 Tudo­mányos műsor (ismétlés). TÖBB MINT 400 köbméter földet ástak ki a fiatalok az épülő székelykeresztúri sertés­hizlaldánál., Így az itteni ifjú­sági munkatelepen végzett munkák értéke az idén meg­közelíti a 25 000 lejt. Móricz Zsigmond szüle­tésének 166. évfordulója al­kalmából dr. Igaz Szó em­lékszámot jelentet meg. A szerkesztőség felkéri a lap olvasóit és barátait, hogy akiknek Móricz-dokumen­­tumok (kéziratok, fényké­pek, levelek, levelezőlapok) vannak birtokukban, szíves­kedjenek akár eredetiben, akár fotókópiában március 2­1-ig elküldeni az Igaz Szó­hoz. Az anyagot természe­tesen hiánytalanul vissza­juttatjuk a tulajdonosokhoz. A szerkesztőség címe: 4300 Marosvásárhely, Prímasdei utca 1 szám. Apróhirdetéseket és reklámokat felvesz a bukaresti Scínteia Kiadó HIRDETŐ ÜGYNÖKSÉGE (AGENDA DE PUBLICITATE Editura Scinteia, Bucureș ti, Str. 13 Decembrie nr. 24, sector 7, cod 70709, cofit —­­BN — SMB 95108, cont — 4510.6.35.0, Bucure?ti) telefon 14.15.16. és 16.79.45 Díjszabás: 1,50 lej sza­vanként. A keretes és kiemelt betűs apróhirdetés pót­illetménye 7,50, illetve 3,75 lej. Kérjük mellékelni a reklám szövegéhez a postai vevény számát is. NAGY NYEREMÉNYEK, ÉRDEKES FORMULÁK A PRONOEXPRESSZ 1979. FEBRUÁR 16-I KÜLÖNHÚZÁSÁN Kirándulások az 1980-as moszkvai • az NDK-ba, Dániába • Bulgária NK-ba, Törökországba • Németország SZK-ba. • Dacia 1300 vagy Skoda 105­0 személygépkocsit nyerhet egész variánssal (100 százalék) ha a ti. fázis egyik húzáson az első hat számból öt kijön ! • Készpénznyeremények 50 000 lej, 25 000 lej, 10 000 lej stb. ösz­­szegben. • 5 húzás lesz három fázis­ban, összesen 34 számot húznak ki.• 20 ny­ereménykategória! • A III. pótfázisban a nyere­mények ellenértékét a Pronoex­­pressz-ren­dszer különalapjából folyósítják. Kétszemélyes moszkvai kirándulások teszik lehetővé ön szá­mára is, hogy az 1990. Olimpiai Játékokon a helyszínen szurkol­jon a román sportolóknak! TÖBB SZELVÉNY — TÖBB ESÉLY! Ne felfedje: csak február 11-ig, szombatig vásárolhat részvéte­li szelvényt a rendkívüli húzásra. A Loto-Pronosport ügynökségeken kitöltött szelvényeket is beszerezhet, nemkülönben a február 18-i rendkívüli OLIMPIAI PRONOEXPRESSZ-húzás prospektusát. (18) SPORT Vívóink külföldi sikerei A hét­végén két fronton jó szép sikereket értek el vívóink. Budapesten rendezték meg a hagyományos Magyarország — Románia — Franciaország — Olaszország női tőr­viadalt. A küzdelem során női tőrvívóink 11:5-re győztek Magyarország és Olaszország ellen, majd ha­sonló arányban vereséget szen­vedtek a franciáktól, de jobb találataránnyal megszerezték az első helyet. Magyarország — Franciaország 12:4, Franciaor­szág — Olaszország 9:7, Ma­gyarország — Olaszország 9:7. A rangsor: 1. Románia. 2. Magyarország. 3. Franciaor­szág. 4. Olaszország. Válogatottunkat Manela Moldovan, Vierka Turcán, Magdalena Bartos-Chezan, Ar­­deleanu Zsuzsa és Betykor Gabriella alkotta. A szakszö­vetség tulajdonképpen az olimpiai csapatot küldte ki a magyar fővárosba. Csupán Stohl-Jencsik Katalint nettó lé­pett pástra. Felfigyeltünk vi­szont a fiatal Betuker biztató bemutatkozására. Mik­a Sándor­t folytatja. A múlt év elejőn kiválóan sze­replő Steaua-kardvívó vasár­nap Varsóban kimagasló sikert ért el. A Wolodhowski kardjá­ért folyó viadalon, amelyen Lengyelországból, a Szovjet­unióból, Magyarországról és hazánkból mintegy hatvan ver­senyző vett részt. Nilka Sán­dor nagyszerűen szerepelt, s a döntőben aratott négy győze­lemmel megnyerte A tornát. Kardvívónk gyengébb világ­bajnoki szereplése után a visz­­szavonulás gondolatával fog­lalkozott (január elején még nem szerepelt a válogatott­ban ), majd újabb bizonyítási lehetőséget kapott És bizonyí­tott! A rangsor: 1. Nilka Sándor (Románia) — 4 gy., 2. Játék Szierkowski (Lengyelország) — 3 gy., 3. Kovács Attila (Maa­­gyarország) — 3 gy., 4. Leszek ,Tablonowski (Lentgyelország) — 2 gy., 3. Mariusz Wudke (Lengyelország) — 2 gy., 6. Syl­wester Krulikowski (Lengyel­­ország) — 1 gy. Sorsoltak kézilabdában Baselben sorsoltak a konti­nentális kézilabda tornák elő­döntőire. A BEK-ben és a KEK-ben mindkét csapatunk NDK-ben ellenfeleket kapott. BEK (férfiak): Emper Ros­tock (NDK) — Bukaresti Di­namó és SV Grosswalstadt (NSZK) — Budapesti Honvéd. KEK (férfiak): VfL Gum­mersbach (NSZK) — Tatabá­nyai Bányász és SC Magde­burg (NDK) — Nagybányai HC Minaur. Klubcsapatainknak részben kedvezett a szerencse, csupán a rostocki együttes ígérkezik nehéz ellenfélnek. Az első ta­lálkozókat együtteseink ide­genben játsszák. Az első találkozókat március 16. és 25, a visszavágókat már­cius 26 és április 1 között kell lebonyolítani. TELEX •Cardiffbart befejeződött Wa­les nemzetközi asztalitenisz baj­noksága. Ve­gyes párosban a Fe­renc— Éva (Románia), Milan Or­­lowski (Csehszlovákia) kettős szerezte meg a bajnoki címet. A döntőben: Ferenc*J. Orlowski — Sztipancsics, Palatínus (Jugoszlá­via) 3:0. A további győztesek — női egyes: Jill Kammersley (Anglia), férfi egyes: Milan Dri­lowski, női páros: Palatínus­ Ba­­tinies (Jugoszlávia), férfi páros: Orlowski, Gergely (Magyaror­szág) • Egy Inzelli nemzetközi gyorskorcsolyázó versenyen az 600 méteres távon Kóros László nyolcadik lett 41,16 mp-es idő­vel. A győzelmet a kanadai Gaz­etan Boucher szerezte mag • Barátságos labdarúgó mérkőzé­sek: Gura Humorului-­ Minerul — Iasi-i Politehnica 3:1, Buka­resti Sirena — FC Arges 1:1, Cimpia Turzii-­ Ind. Sirmei — M­ed­gyesi Gaz metán 4:2, Szé­­kelyudvarhelyi Prograul — Brassói Tractorul 3:0, Mifsat Carpati — Orastiei Dacia 6:0, Cornbtai Progresul — Tr. Magu­­relei Chimia 0:8, Borzesti-I­CBM — Focsani Dinamo 1:2, Gheor­ghe Gheorghiu Del municipiumi Energia — Focsani-i Unirea 1:1, Drobeta Turnuu Severini CSM — Slatinai Dinamo 0:0, Marosvá­sárhelyi Electromures — Topli­­cal Mare­sal 2:1 • A Florida ál­lambeli Boca Ratonban megren­dezett tenisztorna döntőjében Björn Borg 6:2, 8:3 arámni biztos győzelmet aratott Jimmy Con­nors felett. A 3. helyért: John McEnroe — Guillermo Vilas 6:4, 8:2 • Befejezte egyesült álla­mokbeli szereplését, a Szovjet­unió jégkorong válogatottja. Az utolsó mérkőzésen a vendégek 8:0-ra legyőzték az észak-ameri­kai Uga-válogatottat . A ha­vannai­­Portestrtában hatalmas érdeklődés mellett — 26 ezer em­ber foglalt helyet a lelátókon — rendezték még a Kuba — Egye­sült Államok amatőr ökölvívó válogatottja összecsapást. A ha­zaiak 9:3 arányban győztek. Ne­hézsúlyban két mérkőzést vív­tak A kétszeres olimpiák és vi­lágbajnok kubai Teofilo Steven­son pontozással fivért Philip Brown ellen • A tizedik gyors­­komolyázó sprintvilágzbajnoksá­­gon Intettben február 17—18-án négy földrész 21 országának 79 férfi és női versenyzője indul. Ott lesz a rajtnál a férfi és női vi­lágbajnok az amerikai Brie Hei­den és a szovjet Ljubova Szad­­eszkova, valamint az Olimpiai bajnok NSZK-ben Monika Holz­­ner-Psiu* 1*. Indulnak kínai, dél­­koreai és ausztráliai versenyzők is. Új könyvek A szülőföld bemutatása A sepsiszentgyörgyi megyei múzeum nemrégiben megjelent évkönyve az Aiuta VII­X. köte­te mind tartalmi, mind formai szempontból méltó folytatása a néhány évvel ezelőtt újrabocsá­­tott rangos kiadványsorozatnak. Újabb bizonyítéka annak a szép és nemes törekvésnek, melyet e századik évébe lépett nagy­múltú művelődési intézmény, a szülőföld jobb és teljesebb meg­ismerése érdekében tesz. Hiszen akárcsak az Aiuta eddig megje­lent valamennyi száma, ez a kö­tet is a múzeum munkatársai és a vele kapcsolatban álló szak­emberek által végzett megyei vonatkozású régészeti, történelmi, természettudományi, néprajzi és művészeti kutatások eredményeit népszerűsíti, s az említett tárgy­körökön belül több, az egész or­szágra kiterjedő kutatásokhoz fűződő értékes és hasznos tudni­valókat közöl. A gazdag és rendkívül válto­zatos tematikát felölelő évkönyv ugyanakkor szép példája annak a kitartó és igazi hivatásérzettel végzett tudományos búvárkodás­nak, melyet a könyv szerzői a közjó szolgálatában tesznek, hi­szen, saját elgondolásaik, több éves kutató munkájuk eredmé­nyeinek népszerűsítésével, igen hasznos, és sok szempontból nélkülözhetetlen ismeretközlő, népnevelő szerepet is vállalnék. De ezek után hadd térjünk rá e kötet legfontosabb írásainak az ismertetésére. A régészeti és történelmi ta­nulmányok mindenekelőtt a sep­siszentgyörgyi megyei múzeum által végzett és a tájegységgel kapcsolatos kutatások eredmé­nyeiből nyújtanak ízelítőt, így többek között megemlíthetjük Székely Zoltán régész három tanulmányát: Hozzájárulás az erősdi kultúra gazdagításához, Adatok Délkelet-Erdély bronzko­rához, Adatok Délkelet-Erdély erődítményeinek és lakóház tí­pusainak kérdéséhez, valamint László Attila: A gávai kultúra időrendi helyzete. Bálinth Gyu­la: Adatok Kovászna megye né­pességéhez és népesedéséhez. Cserey Zoltán: A kézdivásárhelyi szűcs céh gazdasági, társadal­mi helyzete a XVIII. század köze­pén, a számadási jegyzőkönyvek tükrében; Binder Pál: Bethlen Miklós egyes erdélyi városokkal folytatott levelezéséből című munkákat. Comsa Eugen átfogó tanulmányában értékes adatokat közöl a romániai neolitikumra vonatkozóan. A természettudományi fejezet­ben, mely talán a kötet legter­­jedelmesebb része, hasonlókép­pen figyelmet érdemel néhány tanulmány, s közte Kánya Adám: Orbán Balázs és a természeti földrajz. Kisgyörgy Zoltán: Ko­­vászna megye ásványvize­ (II. rész). Péter Elek - Makfolvi Zol­tán: A Hárolta-hegység déli pe­remének hőforrásai; Miklóssy V. Vilmos: Hajnald Lajos és a Csík­szeredai múzeumban őrzött her­báriuma; László Kálmán: A bras­­sói és Sepsiszentavorayi piacon árusított combók; Lupsa Viorica: Patinológiai vizsgálatok a Rétvi Nyír rezervátumában; Kovács Sándor: A Bodok-hegység bük­kösei; Stefureac I. T. - Kovács Sándor: A Helodium limaturrt (Stroen.) Broth reliktum-faj le­lőhelye a Kárpátkanyar vidékén Romániában. Kovács Sándor (Ifj.) - Kovács Zoltán: Adatok a Brassó-Háromszéki-medence és környéke lepkefaunájának isme­retéhez. Kalabér László: Adalé­kok a pusztai ölyv előfordulásá­hoz Romániában. A néprajzi anyag szintén sok­színűségével, eredetiségével hív­ja magára a figyelmet. Moldo­van Niculae: Adatok a Bodza­forduló-vidéki hagyományos ét­kezéshez. Hasszmann Pál: Ada­tok- a csernátoni pálinkafőzés­hez; Molnár István: Adalék Ud­varhelyszék XIX. század eleji né­pi gyógyászatának ismeretéhez; Seres András: Az ifjúság téli mulatsága Bodza, Borodság, Er­dővidékén, valamint a Nagykü­­küllő, Nyikó és Homoród men­tén; Hasszmann Pál — Kősó Szánthó Vilma: Adalékok a XX. század eleji felsőháromszéki pe­­referium kérdéshez; Gazda Klá­ra: Bodzaforduló népi árucseré­je; Harkó József: Lakodalmi rig­musok Kovászna megyéből; Kris­­tó Tibor: A kovácsmesterség Csíkban; Salamon Sándor: Ré­­tyi tájszótár (II. rész); Székely Zsófia: Csíkmadaras földrajzi ne­vei. Csíkmadarasi tájszavak: Berde Mária: Zalán és Feldoboly helynevei, mind-mind érdekes, olvasmányos munka. sepsiszentgyörgyi múzeum legújabb évkönyvét tehát joggal sorolhatjuk az országos viszony­latban is figyelmet érdemlő tu­dományos kiadványok közé, mely mind a szakemberek, mind a szé­lesebb olvasótábor számára ér­dekes, értékes és hasznos ol­vasmány. MÁTYÁS ÁRPÁD Don Juan Deák Tamás új regényének a címe, Don Juan, nem jelképes, mint ahogy előző regényeinek, például az Agglegény vallomá­sainak alapján az ember hinné. A regény a „valódi“ Don Juan­ról szól, mármint arról a figurá­ról, akit hirtelenjében, nem is tudnám megmondani, hogy mi­lyen regebeli előzmények után, Tirso da Melina (1571-1648) spanyol drámaíró A sevillai dhá­­bité című színjátékéban, majd Möliére (1665) és különösképpen Mozart talán legszebb operájá­ban (1787) avatott fel nemcsak a világirodalom, hanem az em­beri köztudat „örök, nagy, jelké­pes alakjai" közé. Ez a Don Juan a lovagi esz­ményeknek ugyanúgy a fonákja, mint szintén spanyol pálya- és kortársa, Don Quijote, csakhogy éppen másik irányba eltorzulva. Ő nem az ábrándos rajongó, ha­nem a cinikus cselekvő, aki nők­kel szemben­i becsület, hűség fogalmait nem ismeri, egyetlen célnak rendeli alá magát, a gyö­nyör hajhászásának; csak e­­gyetlen vonását őrzi meg gáláns kollegájának, a bátorságot; a­­rhely azonban legalább annyira gőg, mint amennyire valódi bá­­torság. Különben képmutató, ho­­rga, fondorlatos. Mint jelkép, alakja és sorsa is, elég nyilvánvaló, bővebb magya­­rázgatásra nem szorul. Mégis, a szám­talan fél- és átdolgozás, Molinó, Mellére és Da Ponte (Mozart operá­jának Szövegírója) nyomán, sokféleképpen értel­mezte, és valahogy Irodalmi elő­írtára, sőt jelképe lett a késő­­romantika „tal­­án és rosszán" Szemléletének. Mint az erkölcsi dogmák alól való felszabadult­­ság, a „szabad gondolkodás" zászlóhordozója is szerepelt. Szellemi felszabadító mivolta — nétlástörökségéból következne. Ezen azonban most ne vitatkoz­zunk, hogy a gátlástalan és a felszabadult fogalmas erkölcsi téren müyen viszonyban vannak egymással. Csak azt kellene ki­derítenünk, hogyan instanyíik Deák Tamás ehhez az „őstípus"- hoz: Davis, mint előző regényhő­­se! Példaképéhez, és úgyis, mint lehetséges mai, vagy „örök* (esetleg örökzöld) üzenetek hor­­dozójához. Minden látszat - a szöveg ki­tételeinek látszata­­ ellenére, Deák Tamás nem­ erkefáliozá­­fla! oldalra! közelül meg a tel­­kéelimist, hanem osz­ehofáolah­­­át, Méghozzá valamilyen „szo­­m­nrtv tehefádla!" Irányból. Az eredeti, vagyis az „Igazi* Dán •) DEÁK TAMÁS: Bon Joan, Regény. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1878. Juan a maga módján megdol­gozik a gyönyörért, alakoskodik, homisit, csal. Deák Tamás Don Juanjának erre tulajdonképpen nincs szüksége, mert „Megada­tott, hogy ámító szarak nélkül is, öntudatomnak ismeretlen termé­szetű, lényemből kizúduló erővel magamhoz tudjam rántani a női testeket, a lelkükkel vagy anél­kül, ahogy akartam. E képessé­gemet én értem legkevésbé; ta­lán áldozataim némelyike értet­te, de tudását egyik sem osztotta meg velem." Itt lélektanilag Deák Tamás minden­esetre egy értékes és nagyon bőven kiak­názható télért kapart meg: ez az, hogy Don Juan rejtélye nem a férfi, hanem a nő rejtélye. A Don Juanok nem azért olyanok, amilyenek, mert „ilyenek a fér­fiak", hanem, mert­ ilyenek a nők. Ez a Deák Tamás-féle Don Juan — őrhely különben, monda­nom sem kell, korántsem áll egyedül a világirodalomban tulajdonképpen csak számításból gonosz, azért, mert „a nők csak az ilyent tudják igazán szeret­ni." Itt aztán egy meglehetősen romantikus közhelyhez jutunk el: „a nő a szerelemben üdvözülni, de méginkább elkárhozni akar"; azt szereti, aki ehhez hozzájuttat­ja. Nem kétlem, hogy Deák Ta­másban van annyi valóságos pszichológiai tudás, életismeret, sőt életbölcsesség is, hogy fel­tárja, kibányássza és Csinos iro­dalmi gondolatok csilléjére rak­ja mindazt, ami effajta nagy közhelyek mögött van. Ilyenfor­mán megvolt nemcsak az alkal­ma, hanem a képessége is, hogy a művelődéstörténet és az er­­kölcstörténet nagy huhogóinak, de még a lélektan fellengzőinek is felboncolja ezt a közhely­­bombosztját, és rendre, ízb­e, szellemesen és érdekesen elünk­be rakosgassa, hogyan születnek az ilyen nézetek és mi lappang mögöttük. Nem hiszem, hogy vé­­gü­ i­s a bátorság hiányzott volna belőle, hogy szembenézzen az összes kínálkozó feleletekkel. Vé­leményem szerint, ebben saját alakjának, saját, (de Sade márki szellmeskedéseiből és Doszto­­jevszkij-figurák vad filozófiáiból szőtt) Don Juanjának a szünte­len fecsegése akadályozta meg! Sajnos, itt vagyunk megint Goethe bűvészinasánál. Deák Tamás felidézte ezt a Don Jüant, és aztán fejére nőtt neki és az olvasónak is, és vederrel hordja a Nagy Hangulatokat, a sznob, finnyás csevelyt, amíg az min­dent elborít és csak itt-ott ütkö­zik ki belőle egy-egy valóban szellemes és eredeti meglátás. Deák Tamás nem tudta vissza­­parancsolni alakját a saját gon­dolatmenetébe, és aztán rajta keresztül lubickol a Régi Szép Idők, az ancien régime, a Nagy Század, a Napkirály korának hangulataiban. Ám még ezzel sem közvetlen a dokumentáris­­ találkozásokban, hanem csak irodalmi visszaepekedések köze­gén keresztül. Ez végletesen kisa­játítja stílusát is, amely modoro­san sima és gördülékeny, affek­­táltan választékos, azonban vé­­gülis megmarad a kifejezések, szókincs és szólamok nagyon szűk palettáján belül. Ennek a palettának a színeit elsősorban a finomítkodó műfordítások hord­ták össze. Elég egy idézet: „A kicsiny íróasztalon nem láttam sem tárgyakat, sem iratokat: a bíboros keze hevert csak az asz­talon, mint valamilyen ódon e­­reklye... Ön tehát Don Juan Te­­norio. Az első olyan ember, a­­mióta működöm, aki átáll övéi­től, anélkül, hogy áruló volna, anélkül hogy kérne valamit. — De kérnék valamit, eminenciás uram ** mondottam csöndesen, miután megcsókoltam felém nyújtott kezét — Imádkozzék ér­tem. A bíboros elnevette magát.­­ Ejnye, de pallérozott !* Ezt a nevetést az olvasó is átveszi: ej­nye, de pallérozott! Olyan elő­kelő ez a stílus, mint amilyen előkelő étel az osztriga. Milyen olajozottan, síkosan csúszik le az ember torkán, de próbálná va­laki­­ megrágni ! Ha most Panek Zoltán szójá­tékát­­ a genius loci adott esetben csak genius loca, azaz a hely ihlete a kezdetlegesség kultuszává válhat - akkor Deák Tamást a genius récamier, a szalondívány ihlete vezérelte, a­­mikor átengedte magát a téma­­környezet hangulatainak, és a visszaábrándozás irodalma mo­dorosságainak. És amikor lemon­dott arról az érdekes esszéről, ami helyett ezt a regényt meg­írta, Deák Tamás nem egy mű­vénél, drámájánál és regényénél volt ak­ár ez az érzésünk. Mintha nem tartaná eléggé életrevaló­nak gondolatait, mintha félne attól, hogy mint gondolatok, mint az emberi életről és erkölcs­ről való elmélkedések nem áll­nának meg maguktól a talpukon. Ezért eljátszatja, dramatizálja őket. A játék aztán kisajátítja és elhalványítja a gondolatot, és az többé-kevésbé modoros tetszel­­géssé egyhangosodik. Jellemző, hogy legalábbis e regényben, még nem is akart mágusinasa végzetével szembe­nézni. Don Juan pokolraszállá­­sát elhalasztotta egy később megírandó regény számára. Az olvasó őszintén kívánja, hogy abban majd sikerüljön az írónak túlgondolkoznia hőse finomkodó csevelyét. SZŐCS ISTVÁN Radioaktív vizek és gázok A jelenkor embere mind gyak­rabban találkozik a radioaktivi­tásra utaló fogalmakkal, a su­gárzó atomok áldásaival s ha­­lálthozó rémképeivel. Gyakran az orvosok javasolnak bizonyos radioaktív besugárzásokat, s ír­nak elő betegeiknek gyengén radioaktív ásványvizekkel ivó­kúrákat, fürdőket, vagy iszap­pakolást. Az újságolvasó nem ritkán hall kísérleti atomrabborí­­tásokról, atommáglyákról, atom­­erőműtelepekről, radioaktív csa­padékokról, felhőkről, környezet­szennyeződésekről. Így nem cso­da, hogy egyre nő világszerte az érdeklődés a radioaktivitással kapcsolatos fogalmak iránt Szabó Árpád kolozsvár-napol­epi atomtudós nemrég megjelent monográfiája hasznos útmutatóul szolgál nemcsak a szakemberek, hanem a széles olvasóközönség számára is. A szerző országos vi­szonylatban az elsők között kez­dett foglalkozni környezetünk­re­• SZABÓ ÁRPÁD: Apr­il gaze radioactive Itt ft.R. Románia, Editura Dacia, Cluj-Napoca, 1 78. dioaktivitásának tanulmányozásá­val. Immár csaknem négy évtizede járja fáradhatatlanul, tudásszomj­tól vezérelve, országunk messzi tájait, hogy megismerje, megmér­je különböző természeti forrása­ink, kőzeteink radioaktivitását, s azt a közjó szolgálatába állítsa. Gazdag eredményeit számos ha­zai és külföldi szaklapban meg­­jelent közleménye, szabadalmai fémjelzik. A könyv első fejezetében törté­nelmi áttekintést kapunk e kuta­tások hazai vonatkozásairól. A második fejezetben a szerző a természetes radioaktivitás alap­vető problémáit tárgyalja. Így például a nukleáris sugárzások természetét, a természetes bom­lási sorokat stb. Könnyen érthető formában vázolja igen szemlé­letesen a bomlások törvénysze­rűségeit és a gyakrabban hasz­nálatos mérési egységeket. Majd megismertet a vizek, gázömlések,­­szopok radioaktivitásának mé­résére szolgáló kísérleti eszkö­­zökkel, technikai megoldásokkal. Külön fejezet foglalkozik a vi­zek és gázömlések geokémiai vonatkozásaival. Megismerkedünk például azzal a kérdéssel, hogyan lehet radioaktivitás mérése alap­ján meghatározni geológiai ko­rokat, barlangokban a cseppkö­vek képződésének időtartamát, kőzetminták régiségét. Bizonyá­ra nagyon sok balneológus szakembert, gyógyulni vágyó beteget érdekel a radioaktív vi­zek területi elosztása országunk területén, a gyógyforrások és ü­­dülőtelepek rövid leírása. Gaz­dag táblázatok tüntetik fel az összradioaktivitás mellett a rá­dium, — a radon — és más ra­dioaktív alkatrészek mennyiségét is az egyes ásványvizekben és gázömlésekben főleg Szabó Ár­pád és néhány más kutató mé­réseredményei alapján. A szerző kitér a radioaktív vizek és gázok fiziológiai hatásaira is. Az orvos­­biológus szemszögéből nézve szó van itt bizonyos javallatokról ivó- és fürdőkurákra vonatkozólag, a különböző eredetű radioaktív sugaraknak belső szerveinkre való hatásáról stb. A szerző itt kitér — főleg saját kísérleti ered­ményei, szabadalmai alapján — a gyengén radioaktív vizek akti­vitásának fokozására szolgáló módszerekre is. VÁRHELYI CSABA ­ELŐRE

Next