Előre, 1982. május (36. évfolyam, 10709-10733. szám)
1982-05-01 / 10709. szám
ÉLJEN MÁJUS ELSEJE, a tavasz és a munka ünnepe, a dolgozók nemzetközi szolidaritásának napja! NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS, A TÖBBI PÁRT- ÉS ÁLLAMVEZETŐ JELENLÉTÉBEN, ÜNNEPI LÉGKÖRBEN, A LELKES HAZAFISÁG JEGYÉBEN NAGY NÉPGYŰLÉST TARTOTTAK MÁJUS ELSEJE ALKALMÁBÓL Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke, Elena Ceausescu elvtársnő, a párt- és államvezetőségben dolgozó többi elvtárs péntek délután részt vett a nagy népgyűlésen, amelyet az RKP Bukarest municípiumi bizottsága szervezett Május 1, a tavasz és a munka ünnepe, a dolgozók nemzetközi szolidaritásának napja, a forradalmi szellem és a béke- és társadalmi haladástörekvések jelképe tiszteletére. A fővárosi Sport- és Művelődési Palotában lezajlott gyűlésen részt vevő többezer bukaresti lakos és általuk a haza valamennyi honpolgára — román, magyar, német és más nemzetiségű — e hagyományos ünnepnapon forró odaadással tisztelgett a párt előtt, amelynek bölcs vezetésével valóra válnak legfőbb törekvései, szeretettel és hálával gondolt Nicolae Ceausescu elvtársra, a lánglelkű hazafira, a rettenthetetlen forradalmárra, aki zsenge ifjúságától kezdve határozottan harcba szállt a fasizmussal, az elnyomással és a társadalmi igazságtalanságokkal, eltökélten küzdve a szabadságért, az ország függetlenségéért és szuverenitásáért, haladásáért. Az idén Május 1-et az egész ország az alkotó munka jegyében ünnepelte, erőteljesen mozgósítva a Nicolae Ceausescu elvtárs által az RKP KB legutóbbi plenáris ülésén mondott beszédtől, az azért kifejtett nagyarányú tevékenység jegyében, hogy sikerrel valóra váljanak az idei terv előirányzatai, a XIX. pártkongresszus határozatai, hogy szocialista hazánk szüntelenül felvirágozzék, továbbá a béke és a nemzetközi szolidaritás óhaja jegyében. Nicolae Ceausescu elvtárs és Elena Ceausescu elvtársnő — akiknek nevéhez a forradalmi küzdelem kiemelkedő momentumai fűződnek Románia földjén — részvétele a nagy népgyűlésen, az eseménynek sajátosan ünnepi hangulatot kölcsönzött. Sokatmondóan kifejezésre juttatva nagy örömét, hogy ismét találkozhat Nicolae Ceausescu elvtárssal, számos fővárosi lakos határtalan szeretettel, mélységes tisztelettel és nagyrabecsüléssel köszöntötte a pártfőtitkárt. A Sport- és Művelődési Palota bejáratánál Nicolae Ceausescu elvtársat és Elena Ceausescu elvtársnőt többezres tömeg fogadta hatalmas éljenzéssel. Hosszasan éltették a pártot, főtitkárát. A pionírok és a haza sólymai vörös és nemzeti színű kendőkkel integettek, lelkesen ismételték a pártfőtitkár nevét. Ifjak és leányok gyönyörű virágcsokrokat nyújtottak át Nicolae Ceausescu elvtársnak és Elena Ceausescu elvtársnőnek. E megható pillanatok is nagyszerűen tükrözték, hogy a dolgozók, egész népünk határtalan szeretettel veszi körül Nicolae Ceausescu elvtársat, szeretett vezetőnket, aki a párt és az állam élén magas fokú felelősséggel és következetességgel munkálkodik a szocialista haza haladásán, Románia nemzetközi tekintélyének gyarapításán, a dolgozók javán. Nicolae Ceausescu elvtárssal együtt a gyűlés elnökségében helyet foglalt Elena Ceausescu elvtársnő, a következő elvtársak: Ilie Verde, Iosif Banc, Emil Bobu, Cornel Burtica, Virgil Cazacu, Lina Ciobanu, Ion Coman, Nicolae Constantin, Constantin Dascalescu, Ion Dinca, Fazekas János, Fazekas Lajos, Cornelia Filipas, Petre Lupu, Paul Niculescu, Gheorghe Oprea, Gheorghe Panu, Ion Pojan, Dumitru Popescu, Gheorghe Radulescu, Stefan Voitec, Stefan Andrei, Emilian Dobrescu, Petru Enache, Gere Mihály, Nicolae Giosan, Suzana Godea, Ion Ionita, Ana Marcean, Elena Nae, Constantin Ol teanu, Cornel Onescu, Ion Ursu, Richard Winter, Marin Enache. Az elnökségnek úgyszintén tagja volt országunk kommunista és munkásmozgalmának több régi harcosa, tömeg- és társadalmi szervezetek, fővárosi nagyvállalatok képviselői, munkások, tudományos és művelődési életünk több személyisége. A teremben jelen volt: az RKP KB, az Államtanács és a kormány több tagja, illegalitásbeli párttagok, központi intézmények, tömeg- és társadalmi szervezetek vezetői, tábornokok és törzstisztek, párt- és állami aktivisták, bukaresti vállalatok és egységek dolgozói. Részt vetteka Szakszervezeti Világszövetség és az Arab Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége, valamint Bulgária NK, a Csehszlovák SZK, Kuba, a Német DK, a Mongol NK, a Lengyel NK, a Magyar NK, a Szovjetunió, Angola, Franciaország, Irak és Szíria egyes szakszervezeti központjainak képviselői. A gyűlésen úgyszintén jelen voltak Bukarestben akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői, a diplomáciai testület számos más tagja, külföldi sajtótudósítók. A teremben ünnepi hangulat uralkodott. A díszemelvény felett ott volt Nicolae Ceausescu elvtárs arcképe vörös és nemzeti színű zászlók között. Alatta a következő jelszó: Éljen a Román Kommunista Párt, élen főtitkárával, Nicolae Ceausescu elvtárssal! A színpad hátterét kitöltő hatalmas pannon virágos faágak között a földgömb mása látszott, rajta a felírással: Május 1 — a dolgozók nemzetközi szolidaritásának napja, az összes munkások testvériségének napja. Körös-körül a teremben egész népünk számára drága szavak: Ceausescu — RKP!, Ceausescu és a nép!, Ceausescu — Románia — béke!. Tiszteletünk, büszkeségünk: Ceausescu — Románia!. Éljen egész népünk megbonthatatlan egysége a Szocialista Demokrácia és Egység Frontja keretében!. Éljen szorgos és tehetséges népünk, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építője. Éljen szabad és független hazánk, Románia Szocialista Köztársaság! Egy másik jelszó kifejezésre juttatta, hogy a kommunisták, egész népünk forró óhaja erősíteni a szolidaritást és az együttműködést a kommunista és munkáspártok, az összes szocialista országok, a forradalmi, haladó, demokratikus és antiimperialista erők között. A többezer részvevő lelkesen éltette a pártot és főtitkárát, szocialista hazánkat és hősi népünket. . A lelkes hazafias légkörben ■ vrzvízpélyésen felhangzott Románia Szocialista Köztársaság állami himnusza. A gyűlést megnyitva, Gheorghe Panu elvtárs, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, az RKP Bukarest municípiumi bizottságának első titkára, a főváros főpolgármestere ezeket mondotta: Mélyen tisztelt és szeretett Nicolae Ceausescu elvtársi Mélyen tisztelt Elena Ceausescu elvtársnő! Tisztelt elvtársak! Nagy megtiszteltetés és öröm számunkra, hogy megkülönböztetett nagyrabecsüléssel és tisztelettel köszönthetjük a Május 1, a dolgozók nemzetköziszolidaritása napja megünneplésének szentelt fővárosi ünnepi gyűlésen népünk legszeretettebb fiát, pártunk és államunk bölcs és biztoskezű vezetőjét, a kortárs világ kiemelkedő egyéniségét, a szocializmus, a haladás és a béke ügyének egyetemes diadaláért folytatott küzdelem következetes forradalmár harcosát, Nicolae Ceausescu elvtársat. (Hatalmas taps, éljenzés, ütemesen visszhangzik: Ceausescu — RKP!) Mély tisztelettel és nagyrabecsüléssel köszöntjük gyűlésünkön Elena Ceausescu elvtársnőt. (Erős taps.) Melegen üdvözöljük a gyűlésen a párt- és államvezetőségben dolgozó többi elvtársat! (taps.) Az alkalmat megragadva, köszöntjük továbbá a diplomáciai testület képviselőit, valamint a népgyűlésünkön részt vevő külföldi vendégeket. (Taps.) Az idén Május 1-et olyan körülmények között ünnepeljük, amikor egész népünk, szorosan felzárkózva a párt és főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs köré. (Folytatása a 3. oldalon) Miért ünnepeljük a munkát, ha egyszer a munka nem cél, hanem eszköz a célhoz vezető úton? Erre az egyszerű kérdésre hosszú értekezésben illenék válaszolni, de elégedjünk meg ez egyszer a kérdéshez hasonlóan rövid válasz-mondattal. Mert minden élőlény közül az ember az egyetlen, akinek képessége a munka. Úgy gondolom és úgy érzem, hogy minden május elsején valójában az embert ünnepeljük, a dolgozóembert, aki munkájával megváltoztatja a világot. Hiszen minden, még a legegyszerűbb munkafolyamatban is megváltoztatunk valamit, célszerűbbé alakítjuk, nekünkvalóvá alakítjuk azt, ami a természetben mintegy célszerűtlen célszerűséggel szunnyadt. Ránk várt, hogy munkánkkal célértelmet kapjon, mint ahogy a márványtömb is arra várt, hogy a benne szárnyadó szobrot, mint lehetőséget, a művész alkotássá változtassa. Ezért a tisztelet és az ünnep, tisztelet és hódolat a munkásnak, minden dolgozónak, a világ igazi Atlaszainak, akik vállukon hordozzák földgolyónkat ! Tavasszal ünnepeljük a munkát és a munka nagy seregeit, a természet ébredésének évszakában, ősi emberi szokás szerint: a tél dermedtségéből ébredő természet örökké megismétlődő csodája ihlette széppogány ünnepségekre a hajdani emberiséget, de a visszatérő tavasz egyben a munka ünnepe is volt, az ember ismét foghatta szerszámait, kiseregelhetett a földekre, hogy megművelje a televényt, hogy megteremtse a fönnmaradáshoz szükséges eleséget. A roppant történelmi időnek ezen a mai századvégi és ezredévvégi szakaszában a fönnmaradáshoz az embernek oly messzemenően megnövekedtek a szükségletei, s ezek kielégítéséhez oly bonyolultan változó eszközökre van szüksége, hogy a munka jellege is gyökeresen megváltozott. És ez a változás most jutott ismételten új, forradalmas szakaszába. A mikroelektronika és az ipari robot technika, a modern genetika eredményei révén várhatóan fölszabaduló bioenergia hatása a mezőgazdasági termelés jellegére, minden kétséget kizáróan a munka nagyfokú intellektualizálódását fogják meghatározni. Mindennek óriási kihatása lesz a munkamegosztásra, a lakosság szakmai rétegződésére, a pedagógiai folyamatra, a városi és falusi település-kultúra alakulására, egési, létvitelünkre. Tudom, ilyenkor május elsején íratlan szokás a régi májusokat, tüntetéseket, titkos-forradalmas találkozásokat, az ünnep örömében a szorongató gondok alól fölszabadult majálisok hangulatát fölidézni. Legalábbis az én nemzedékem köreiben. A fiatalabbak számára az új májusok emléke már másféle érzelmi és hangulati világot idéz. Nyújtózkodások a tavaszi zöldben, heverészés a pázsiton, labdázás és hancúrozás, kirándulás, baráti bandukolás föl a hegyekbe, egyszóval a pihenés ünnepi hangulatát, a megérdemelt pihenés örömeit a megfeszített munkás napok után és újabbak előtt. De azért az emlékek, a nemzedékek szerint más-más jellegű múlt fölidézése mellett, úgy vélem, korántsem ünneprontás, ha a jövőre is gondolunk. Ha szeretettel ragaszkodunk ugyan emlékeinkhez, de nyitottan, szellemileg fölkészülve nézünk a jövő elébe. Ha a májusi pihenést, a kikapcsolódást, a játékot akár tudattalanunkban is összekapcsoljuk mindazzal ami munkás életünkben a jövőt jelenti. S ha nemis éppen röplabdázás közben vagy a réten focizva, sátorozva, de már hazafelé tartva elgondoljuk, hogy a jövőben a munka mennyi tanulást, különös fölkészülést igényel. S hogy pihennünk, kikapcsolódnunk is oly módon kell, hogy azzal erőt gyűjtsünk azokhoz az akkomodációs folyamatokhoz, amelyeket a munka mindegyre változó jellege már most is, de a jövőben ugyancsak igényei. Örökre elpihent barátommal sokat beszélgettünk az elmúlt néhány esztendőben mindezekről. Lakása bejárata előtt minden tavasszal kivirágzott egy dús ágazatú magnólia. Idén is csodálatos virágokat hajtott. Idén is letörtem egy kis ágat néhány virággal. Rágondolok, aki már nincs velem, és mégsem a múltra gondolok, mert vele együtt is mindig a jövőt firtattuk. Az eljövendő május elsejékre gondoltunk, amikor a magnóliát majd azok élvezik, akik ma még meg sem születtek. Az örök májusra, a tavasz ébredésére, az emberi tavaszra gondolt ez az én barátom, meg akkor is, amikor már búcsújában volt tőlünk. Nem a halál volt a gondja, hanem az élet. A többiek élete. Az ő gondja a mi gondunk maradt és marad, hiszen tudjuk, hogy a május örök, örök májusokban azonban mégsem élhetünk, de tettünk azért és tennünk kell, hogy a május, öröméből teljen az emberek egész életére a fényből, a robbanó virágok szépségéből. Hogy munkánk beérjen mint a magnólia virága, és a jövő új lehetőségei, a munka forradalmas változásai a béke biztonságát és a szabadság bizonyosságát alapozzák meg, hogy a Föld épen és szépen megmaradjon a testvériesült emberiség otthonaként. Mi hordozzuk új Atlaszokként a Terrát vállunkon, vigyázzunk hát rá, mert csak egy van belőle... Szász János VIRÁGZÓ MAGNÓLIA Világi proletárjai, egyesüljetek! A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évfolyam 10 709. szám 1982. május 1., szombati oldalára 50 báni NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS FOGADTA: Vasil Bilak elvtársat, a Csehszlovákiai KP KB Elnökségének tagját, a KB titkárát amerikai cégek elnökeit Ms.. Svédország nagykövetét az ÉRT Hellén Nemzeti Televízió különtudósítóját a Tá Nea hellén napilap különtudósítóját (5. oldal) Traian láncú MÁJUSI REGGEL Tavasz, május, örök nagy újító, zöld robbanás az ágakon, a kristály ragyogásban könnyű szél érkezik selymes szárnyakon. Tavasz, május, virágok mámora, míg minden önmagára ébreda kert, a rét, körös-körül a föld, a csírákban az élet. Tavasz, május teremtő reggele szabadba hívó illatokban, velünk vonul a fény az utakon, az öröm dala égre lobban. Márki Zoltán fordítása