Előre, 1982. június (36. évfolyam, 10734-10759. szám)
1982-06-01 / 10734. szám
T én Ágyam egyáltalán nem mentem, hanem zarándokoltam. Kissé avitt fogalom ez manapság, de valódi szándékom lényegén mit sem változtat. A falu bent fekszik mélyen az alföldi táj szívében, s az aradiak azzal biztattak: minden kétséget kizáróan észre fogom venni, hogy megérkeztem. Miből? Ágyán, a faluban aszfaltos a főutca, volt erre gondja Bodó Katicának, a néptanácselnöknek, no meg a köznek. De ismétlem: én Ágyára zarándokoltam, meg akartam nézni Olosz Lajos e páratlanul finom hangú lírikus szülőházát, no meg az ágyai erdőt. Ezt az utóbbit ugyanis olyan szépen énekelte meg a költő. De az élet csak élet, és néha igaz, ám kemény szóval beleszól elhatározásainkba, kiigazítja hangulatainkat. Amikor Ágyán leszálltam az autóbuszról, a falu kihaltnak tűnt. Leültem pihenni, a kultúrház előtti padra — s mit hoz a véletlen — éppen az óvónéni mellé, aki tündéri fiatal és tündéri szép volt, s akit két, biciklin ülő férfi egyén éppen erről biztosított és éppen javában csodált. Néha, az mtsz földjei felől üres hordókkal megrakott teherautó kanyarodott rá a főutcára. Később megtudtam, az mtsz-ben aznap ültették el a fűszer- és csemegepaprikát, s a földeken kint volt a falu apraja-nagyja. Az ültetés módját kissé egyeáinak találtam, előbb vizet (rengeteg vizet) hordtak a földre, s a megöntözött talajba dugdosták a paprikapalántát. Idő, természet tehát nem babrál ki az ágyarakkal, sőt, nekik kedvez. Az ültetést követő éjszakán ugyannis olyan eső szakadt a falura, hogy négy NŐJETEK NAGYRA, GYERMEKEK! zetméterenként négy liter vizet mértek. Ebből az is kiderül, hogy nem csak dolgos, ám szerencsés emberek is az ágyasak. Mire Aradról, a megyétől Bodó Katica is hazaérkezett, már öreg este lett, s mire előadtam zarándoklatom célját, még öregebb, szóval kezdett minden úgy peregni, akár a mesében. Dolgozik Ágyán a négyosztályos magyar tannyelvű iskolában két lelkes pedagógus, a Koncsek házaspár. Ők is elkísértek bennünket. Olosz Lajos szülőháza — régen a jegyzői lak — kőhajításnyira áll a főtértől, kőlapokkal kirakott járda vezet el odáig. És itt fogadott — mit hogy fogadott, egyenesen rám zúdult! — a meglepetés. Olosz Lajos szülőháza ez óvodához tartozik, jobban mondva annak egyik épülete. Reggel a munkába siető édesanyák beadják az óvoda kapuján a kicsinyeket, és estig nyugodtan dolgozhatnak. A lehető legóvóbb, legszeretőbb vigyázásban van ott részük. Tíz órakor az óvodából a már megismert tündéri óvónéni átkalauzolja őket az egykori Olosz házba, ott bőségesen meguzsonnáznak, délig a nagy kertben játszadoznak, majd — mint minden óvodában — ebédhez szólítják őket, aztán a hűvös szobákban alszanak az emberpalánták, s mivel az ő munkájuk jelenleg a növekedés, később délutáni uzsonnához hívják valamennyiüket, majd újabb szórakoztató, okító játék következik a kert térdig érő pázsitján. Milyen az egykori Orosz-ház? Régi és éppen ebből kifolyólag lenyűgöző. Vályogház,döngölt falakkal, vakító sárgára súrolt pádimentummal. Az ilyen házakban télen a meleg meleg marad és nyaranta a hűvös nyugtató, ólomba zsongító. S azok a régimódi, csodaszép aj- Tóth Mária (Folytatása a 3. oldalon) A társadalomról, amelyben élünk, tökéletes fogalmat alkothatunk, ha megvizsgáljuk, mit tesz a társadalom a gyermekért. A gyermekszerető társadalom bízik a jövőben, s mert a gyermekben rejlő fejlődési lehetőségekre épít, bízik az emberben. Mi gyermekszerető társadalomban élünk, jövőnk az emberbe vetett bizalmon nyugszik. Pártunk és államunk megkülönböztetett figyelmet fordít arra, hogy jó körülményeket teremtsen gyermekeink számára. Az Egyesült Nemzetek Szervezete által 1949-ben elfogadott Gyermeki Jogok Kiáltványával összhangban elsőrendű feladatának tekinti a gyermekvédelmet, a tanuláshoz és a civilizációs vívmányokhoz való jog biztosítását, a szabad, egyenlő állampolgárok nevelését, akik cselekvő részesei lesznek felnőttként az ország fejlődéséért, az egész nép haladásáért folytatott küzdelemnek. „Teljes joggal állíthatjuk — mondotta pártunk főtitkára, Nicolae Ceaușescu elvtárs —, hogy a mai Romániában az összes gyermekek, az egész ifjúság napfényes életet él, a boldog, szabad és virágzó jövő perspektívájával rendelkezik. Az összes gyermekeknek, az egész ifjúságnak mindene megvan, hogy társadalmunk forradalmi átalakítása nagyszerű művének méltó folytatója, a kommunizmus derék építője legyen.“ Gyermekszerető társadalmunk forradalmi humanista légkörében a haza sólymai, a pionírok, az összes tanulók — románok, magyarok, németek és más nemzetiségűek — a haza, párt és nép iránti szeretet és a más népek iránti tisztelet szellemében nevelkednek A gyermekekről társadalmunk szüntelenül gondoskodik. Államunk demográfiai politikájának az érvényesítését teszi lehetővé a lakosság növekedését támogató megannyi intézkedés: a családi pótlék emelése, a katonai költségek csökkentése révén, a társadalombiztosítás, az egészségügyi ellátás az anya- és csecsemővédelem. A gyermekkórházak és -poliklinikák számbeli és minőségi növekedése mellett államunk nagy hangsúlyt helyez a fizikai vagy szellemi károsult gyermekek kezelésére és társadalmi beilleszkedésére is, defektológiai rendelők, szanatóriumok és iskolák fenntartására és fejlesztésére. A gyermekek és ifjak munkára, életre nevelése a tanuláshoz való jog biztosításán alapul. A korszerű társadalmi igényeket tükröző Nevelés- és Oktatásügyi Törvény leszögezi, hogy az összes állampolgárok számára minden fokon ingyenes az oktatás. A tízosztályos oktatás általánossá tétele minden gyermek beiskolázását jelenti. Az oktató-nevelő tevékenységet képzett pedagógusok végzik — óvónők, tanítók, tanárok, mérnökök és oktatómesterek egységes tantervek és tankönyvek alapján. Korszerűen felszerelt óvodák, iskolák, tanműhelyek, laboratóriumok, modern könyvtárak összkomfortos bentlakások és étkezdék állnak az új nemzedékek rendelkezésére. Az oktatás anyagi alapjának a szüntelen bővítése jelentős helyet foglal el az állami tervben. Évről évre jobb élet-, tanulási és munkakörülmények várják az óvodásokat és tanulókat. Ennek köszönhetően az ország lakosságánál mind nagyobb hányada tanul szervezett iskolai keretek között Az idei tanévben 5 886 000 gyermek és fiatal látogatja tanintézeteinket. Négymillióra tehető a kötelező tízosztályos iskolát látogatók száma. A legkisebbek nemzedékét 955 000 óvodás képviseli. Az óvodai nevelőtevékenységről pedig 40 000 óvónő gondoskodik. A beiskolázottak nagy tömegével természetesen az elemi és gimnáziumi szinten találkozunk. Számuk eléri a 3 487 700- at A tanuló- és egyetemi ifjúság korszerű képzéséért 271 000 pedagógus felel. Hazánk oktatási rendszerének szerves része az együttélő nemzetiségek nyelvén folyó oktatás, pártunk elvszerű, szó- Csire Gabriella (Folytatása a 3. oldalon) emmm jelene -EMBERARCÚ TÁRSADALMI TÜKRE „További sok sikert kívánok nektek, az egész ifjúságnak, hazánk minden gyermekének a munkában, a tanulásban, az emberi géniusz nagyszerű vívmányainak az elsajátításában. Legyetek és maradjatok mindig forradalmárok minden tettetekben! Forradalmárként legyetek mindig az igazságosság, az egyenlőség, a béke, a szocializmus és a kommunizmus oldalán!” NICOLAE CEAUSESCU A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évfolyam 10 734. szám 1982. június 1., kedd 4 oldal ára 50 iráni Anavi Ádám: A PÁRT SZÍVE BENNÜK LÜKTET Fény csússzon a zöld fényűron, kibukkant a Nap az égen: alvó rügyek ébresztője, csemetéknek zsendítője. — Mi az éltető ereje? kérdik ezer esztendeje. A tudósok, hogy megmondják, fényét színeire bontják. Napsugarat nem vizsgáltam, mindig gyermekekkel jártam, de tudom, hogy ők is fények, féltett fényei a népnek, napocskái a hazának, szemefényei a pártnak. Tudások kutatják régen, milyen erő van a fényben. Én a gyermekek szemében mind a párt erejét nézem. S amint nőnek, jobban látom pillantásukban a pártot. Pártos magvar szavamnak ,bennük mind megfogannak, igazságunk, mely világít bennük erősebbé válik, hangom, ha elfakult, fáradt, erejük belém átárad. Énekük, mint a madárdal, az országban szerte szárnyal. Amikor új kertet ásnak, erdőt ültetnek hazánknak. Ahogy lapozzák a könyvet: bányák nyílnak, gyárak nőnek — mert a pártnak szíve lüktet mindenben, amit kezük teszi Győzelmed sarjait látom bennük életadó pártom ! TIA PESTZ: Szemünk fénye HOGYAN HASZNOSÍTJÁK A HAVASI IIHLÖKET BRASSÓ MEGYÉBEN Sarjad a fű Brassó megye pázsitjain. Cristián környékén azok az erőfeszítések körvonalazódnak, amelyek hosszú távon is megoldást ígérnek a takarmányalap biztosítására. Nem vitás, a növekvő állatállomány takarmányszükségletének biztosítása az állattenyésztési termelés hatékonyságát érintő kérdések legjelentősebbike, s ezen túlmenően az önellátási programok sikeres teljesítésének egyik fontos tényezője. Zernyestről indulva lefele a völgyön, jól érezhető színkülönbséget mutat a cristiani pázsit. A vetett gyep a Brassó megyei pázsitgazdálkodás egyik értékes kincse, amely beigazolta, hogy következetes feljavító munkával a korábbi hozamokat kétszeresen-háromszorosan is felülmúló teljesítményeket, lehet megvalósítani. S egyben azt is, hogy a városellátó jellegű tehenészetek számára is adva van a lehetőség a legeltetés biztosítására. Cristiánban az induláskor, a korszerű szabadtartásos tehenészeti telep létrehozásakor az elképzelés az volt, hogy a termesztett takarmányokat és fűféléket lekaszálják, az üzemközpontba szállítsák, s helyben etetik fel az állatokkal. A terv szép volt, csakhát nem minden ment gombnyomásra. Ha beköszöntöttek az esőzések, szűkös volt az üzemanyagkészlet, nem mehettek kaszálni a gépek, visszaesett a tejhozam. Ha vasárnaponként nem volt kedve a gondozóknak kosz után nézni, kevéssel kellett beérjék az állatok. A szakemberek mérlegelni kezdték, nem lenne-e egyszerűbba bőséges fűtermést helyszínen feletetni, hiszen így nem kerül pénzbe a kaszálás, a szállítás, csak a kis fejőaggregátot kell a csorda után szállítani. S köztudott, hogy ezt a megoldást javasolják, sürgetik az állattenyésztés fejlesztését célzó párthatározatok, intézkedések is. Persze a megadott iparszerű termelési forma keretében nem könnyű a hagyományos technológiára visszatérni, de ez esetben a nyári tartási forma, a legeltetés felújítása az olcsóbb termelés egyik feltétele. Nyilván a kérdés leegyszerűsítését jelentené, ha azt állítanánk, hogy mindez nem okoz semmiféle gondot A nyári tartás zavartalanságáért is meg kell küzdeni. Nos, e Brassó vidéki gazdaságban az utóbbi években, de különösen az idén, dicséretre méltóan sokat tettek azért,, hogy a pázsiton való állattartás igazolja a számításokat kezdve a feljavítással: az idén először fordult elő, hogy az egész pázsitterületre (a vetett takarmánynövényeket is beleértve) jutott istállótrágya. A bőséges májusi fűsarjadás egyik magyarázata éppen ez. De a sikerhez hozzájárult a fűösszetétel megjavítása is, a fehérhere hovatovább domináló szerephez jut az övezet gyepterületein. A falu közelében levő területekről persze a sokszoros hozamnövelés mellett sem nyerhetnek annyi szénát, hogy gondtalan legyen az ellátás. A megművelt gyep értéke tulajdonképpen abban van, hogy korán, már május elején koszet biztosít az állatok számára, lehetővé teszi a legeltetést. Az első lépések után azonban fokozatosan el kell jutni, jobban mondva, fel kell jutni a havasokra. Az alpesi zóna nyújtotta lehetőségek hasznosítására már utaltunk egyik tél végén megjelent írásunkban. Azóta a megyei szakvezetés sokirányú tevékenysége nyomán a kérdés közelebb került a megoldáshoz. Arról van szó ugyanis, hogy miközben megyeszerte nagy gond a takarmányhiány, az alpesi övezetben lévő pázsitok fűtermésének jelentős hányada elvész. Mire a kaszások a közelebbi füves területek lekaszálása után felérnének oda, elapad a fűhozam, megcsappan a termés, a levágása nem fizetődik ki. Legalábbis így volt ez a korábbi években. Az idén remélhetőleg másképpen lesz, minthogy az esedékes feljavítási munkálatokkal „elértek“ a havasi táblákig. Sajnos, az idei hosszú tél sok értékes órát rabolt el, csak az utóbbi hetekben indulhattak be a munkatelepek, így is sikerült 32 000 hektár pázsitot megtakarítani, közel 7500 hektáron a bokorirtás, területelegyengetés eredményeként növelni a területet. A szakszerű tápanyagpótlás szintén segíti a tervezett 770 000 tonna zöldtömeg-termés megvalósítását. A cristiáni szövetkezet jó példát mutatott. A megyei szakvezetés azon igyekezete, hogy az idén a magasabban fekvő alpesi területekre irányítsa a csordákat, a faluközeli helyeket pedig elsősorban szénakészítésrekamatoztassa, előrelépést jelez a legelőszervezésben. A kísáálat és a felhasználás változó egyensúlyában viszont mindenhol készenlétben kell legyenek a kaszások is, hogy a fűfelesleget idejében megmenthessék. Ezért fontos a konkrét irányítás, a rugalmas pázsithasznosítás, hogy ősz végén ne csupán azt mondhassuk: nem volt az idén fűhozam, hanem azt is, mindenhol színültig telt a szérüskert. Flóra Gábor A 2. OLDALON: SPORT Labdarúgó A-osztály Hat országos csúcs az atléták évadnyitó versenyén! stedaelia ELŐRE, 79776 Bucuresti 33. Piata Scinteii 1, sector 1. ELŐRE szerkesztősége: 79776 Bukarest 33. Scintela tér 1. I. kerület. Tájékoztató szolgálatunk telefonszámi: 13 93 02. Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, a levélkézbesítők és a lapterjesztők. Lapunkat külföldre a következő címen lehet megrendelni: ILEXIM — Departamentul Export-Import P. O. Box 136—137 — Telex: 11326. București, str. 13 Decembrie nr. 3. Prese NICOLAE CEAUSESCIJ ELVTÁRS LENGYEL PÁRT- ÉS ÁLLAMI KÜLDÖTTSÉG . ÉLEN WOJCIECH JARUZELSKI ELVTÁRSSAL HIVATALOS BARÁTI LÁTOGATÁST TESZ HAZÁIBAN Nicolae Ceausascu elvtárs, atalos baráti látogatást tesz Ro- Munkáspárt Központi Bizottság Román Kommunista Párt Románia Szocialista Köztársasággának első titkárával, a Lengyel titkára, Románia Szocialistában egy párt- és állami küldött- NK Minisztertanácsának és Köztársaság elnöke meghívása- még, élen Wojciech Jaruzelski Nemzetmentési Katonai Tanácral. év júniusának elején híva- elvtárssal, a Lengyel Egyesült csónak elnökével. Doktor Elena Ceausescu mérnök akadémikus elvtársnő elnökletével ÜLÉST TARTOTT A TUDÓSOK ÉS A BÉKE ROMÁN NEMZETI BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÓ BÜRÓJA vlcius 19-én, szorívhatoti doktor Elena Ceausescu mérnök akadémikus elvtársnő, a kormány első miniszterének első helyettese, a Tudomány- és Technológiaügyi Országos Tanács elnöke. A tudósok és a béke Román Nemzeti Bizottság elnöke elnökletével ülést tartott a bizottság Végrehajtó Bárója. Az ülésen tájékoztató hangzott el arról, hogy A tudósok és a béke Román Nemzeti Bizottság megalakulása óta máig milyen tevékenységet fejtett ki. Mint kiemelték, a hazai tudósok béke öles rátát birtettan A nemzeti bizottság ebben az időszakban számos akciót szervezett bel- és külpolitikai téren, hogy mozgósítsa a tudomány és a technológia szektorának összes dolgozóit az egyre aktívabb részvételre a népeknek az élethez, a békéhez, a szabad és méltó léthez való alapvető jogok megvédelmezéséért folytatott harcra. A tájékoztató és a felszólalók egyaránt hangsúlyozták: számos akciót szerveztek annak érdekében, hogy a tudósok fokozottan látljanak "rództ a kotárs világ nagy problémái — a fegyverkezési hajsza megfékezése és a leszerelés végrehajtása, az egyetemes béke és biztonság erősítése, az államközi szintkülönbségek csökkentése és egy új gazdasági világrend megteremtése — megoldásához. Az akciók sokatmondóan tükrözik pártunk főtitkárának, Nicolae Ceaușescu elvtársnak a ragyogó koncepcióját, nagyszerű kezdeményezéseit a népek közötti (Folytatása a 2. oldalon) FONTOS KÖVETELMÉNY: A TUDOMÁNYOSMATERIALISTA NEVELŐTEVÉKENYSÉG hatékonyságának növelése Az őszi, téli és a kora tavaszi időszakot falvainkban méltán nevezhetjük a nevelő és közművelődési tevékenység csúcsidényének. Hiszen ez az a periódus, amikor a szántóföldek dolgozóinak több idejük jut az olvasásra, a művelődésre, s egyáltalán arra, hogy következetesen bekapcsolódjanak a kulturális-szellemi tevékenység szervezett formáiba. Nem véletlen, hogy ebben az időszakban működnek a községi tudományos-művelődési egyetemek és ekkor kerül sor a falusi tudományos brigádok rendszeres kiszállásaira, találkozóira. Úgyszintén, ezekben a hónapokban jutnak el a megyei tudománynépszerűsítő csoportok a megye legtöbb településére. Persze, ez nem jelenti azt, hogy ez a munka kampányszerűen csak erre az időszakra vonatkozna. E közművelődési idény rendezvényeinek egészében fontos helyet foglalnak el azok az átfogó és sokoldalú akciók, melyek a műszakitudományos ismeretterjesztés, a materialista világnézet eszméinek propagálását célozzák. Olyan tevékenységi formák megszervezését, melyek a tudomány, a technika és a kultúra igazi értékeinek népszerűsítését, a dialektikus-materialista gondolkodás kialakítását, a természet és társadalom jelenségeinek a tudományos magyarázatát juttatják előtérbe. Érthető tehát, hogy a Kovászna megyei pártszervek, a politikai nevelés és a szocialista kultúra tanácsai által irányított tudományos és műszaki ismeretterjesztő komiszsziók tevékenységében fő helyet foglal el a tudományos ateista propaganda, a dolgozók világnézeti nevelését szolgáló tömegakciók szervezése, mely célja következetesen valóra váltani a megyei pártbizottság erre vonatkozó programját, melyet a XII. kongresszus határozatai, a legutóbbi pártdokumentumok, a párt vezetősége, Nicolae Ceausescu elvtárs útmutatásai szellemében dolgoztak ki. E célból az eddigieknél hatékonyabban érvényesült a különböző előadások, viták, szimpozionok, dokumentumfilmek, a könyvtárak, a tanintézetek, a múzeumok, a Megéneklünk. Románia országos fesztivál keretében szervezett tudományos jellegűen- Szabó Zoltán, a Kovászna megyei tudományos-műszaki ismeretterjesztő bizottság titkára (Folytatása a 3. oldalon) FELZÁRKÓZIK A BÁNYAGÉPGYÁRTÁS 14- összára az hiatakarcossággal Mara Ernő mérnökkel folytatott beszélgetésein meglepő, a szokásostól eltérő fordulatot vett már a legelején. Közölte, hogy ő a műszaki ismeretek iránt különösebb vonzódást nem érzett, ennek ellenére a líceumban az osztály három legjobb matekos diákja közé tartozott, a petrozsényi bányászati főiskolán pedig egy-két év után már szimpozionok részvevője, meghívottja volt. Pályaválasztását a körülmények szabták meg, helyben volt az egyetem, a továbbtanulás lehetősége, s ez a szülők részéről kevesebb anyagi áldozatot követelt, másrészt mind a líceumban, mind az egyetemen olyan tanárok keze alá került, akik meg tudták vele szerettetni az eddig száraznak tűnő műszaki tantárgyakat. — Másodéves voltam, amikor Elezner Gábor vett „kezelésbe“, abban az időben még tanársegéd volt a szilárdságtannál, ő volt az, aki a kutató munkába elsőként bevezetett. Az indítás eredményesnek bizonyult, nemsokára a televízió „Fiatal újítók" rovatának meghívottja voltam egy kis készülékkel, amit én készítettem. Ez már a bányagépészethez fűződött, s ez az út vezetett államvizsgadolgozatom témájának megválasztásához is. Újszerű dolgot tűztem ki célul, a szénbányászatban használt technológiák automatizálását. Ha ez a gyakorlatban is megvalósul, akkor a bányász munkája a fejtésekben feleslegessé válik... 1970-ben, miután már Nagybányára kerültem, az itteni almérnöki intézet szervezett egy tudományos értekezletet, amelyen én is jelen voltam az államvizsgadolgozatom egyik vetületével. Előadásomnak különösen nagy haszna volt — akkor nyertem meg barátnak dr. Pay Jenő egyetemi előadótanárt, akivel 74 óta munkatársak is vagyunk. Számomra ez az ismeretség, barátság döntőnek bizonyult, mert ő hívta fel a figyelmemet egy egészen új kutatási területre: a hidraulikára. Az egyetem elvégzése után Nagybányát választotta. Tanári kinevezést kapott az akkori Bányászati Iskolaközponthoz. Fél szemmel azonban a főiskola felé kacsingatott, amelynek kapui csak közel négy év múlva nyíltak meg előtte. — Úgy tűnt, hogy itt különösebb probléma nincs a bányászatban. Később azonban feltűnt, hogy én, aki inkább az automatizálásra voltam beállítva, nem találok kedvező talajra ahhoz. Rácz Albert (Folytatása a 3. oldalon)