Előre, 1982. július (36. évfolyam, 10760-10786. szám)

1982-07-01 / 10760. szám

­z általános vita lezárása­­, s miután véget értek , a kormányszentű szerveze­­képviselőinek felszólalásai az ENSZ-közgyűlés rendkív­i leszerelési ülésszaka utol­­szakaszába lépett. Amit el lett mondani a nemzetközi etikai helyzetről, a fegyver­­esi verseny­­megállítása­ i s a leszerelésre való lété­nek a szükségességéről, az ad elhangzott az ülésszak gnyitása óta eltelt néhány­­ alatt. A hátralevő néhány pon a felszólalásokban fol­­t számos javaslat feldolgo­­z, a globális leszerelési prog­­n, az ülésszak elfogadásra­­ülő legfőbb dokumentuma kristályosítása következik. Az ENSZ-ben sok elismeré­­ hangzik el azzal kapcso­­ltan, hogy több ország — s­ok között Románia neve is szepel — milyen jelentősen j­ult hozzá a világhelyzet fel­éréséhez s ebből kiindulva iként tárt fel tényleges lehe­­ségeket ahhoz, hogy ne is­­étlődjék meg az előző ülés­­ük tapasztalata, hanem rá lessen térni konkrét lesze­­lési intézkedésekre. Bíráló eljegyzések is elhangzottak nem is kevésszer, egyes fel­­alálások tartalmatlanságával kpcsolatban. Arról is sok­­ esett, hogy az 1978. évi vndkívüli ülésszak óta óriásit ílődött a közvéleménynek a szereléssel kapcsolatos ma­i tartása, amit a világ külön­­íző országaiban, így Romániá­ban is folyó hatalmas, béketün­tetések tanúsítanak. Egyes kor­mányok azonban nem tértek ugyanilyen mértékben jobb belátásra, s emiatt a Közgyű­lés rendkívüli leszerelési ülés­szakai közötti négy esztendő eredményekben roppant sze­gény. Természetes tehát, sőt szükséges, hogy a mostani rendkívüli ülésszak lezárásá­nak közeledtével mind nyo­matékosabban tevődjék fel a kérdés: vajon a politikai aka­ratnak sikerül-e felülkereked­nie és elősegítenie olyan záró­­dokumentum megszerkeszté­sét, amely minden erőfeszítést a fegyverkezési verseny leál­lítására, a leszerelés beindítá­sára összpontosít? A választ a következő napokban megkap­tuk. A jelenlegi helyzetben e­­gyedül elfogadható válasz megfogalmazására összponto­sítja erőfeszítését több szako­sított munkacsoport. Fokozott tevékenység folyik ezekben a napokban, s ebből kiemelke­dik országunk küldöttségének mindig aktív jelenléte, kül­döttségünké, amely a Nagy Nemzetgyűlés, Románia el­nöke, Nicolae Ceaușescu elvtárs elgondolásaitól vezé­relve a fegyverkezési hajsza haladéktalan megállítására, a leszerelésre, mindenekelőtt a nukleáris leszerelésre törekvő többi delegációval együtt azon fáradozik, hogy feltárja a béke biztosításához, a biztonság ga­rantálásához vezető utat. NEMZETKÖZI ÉLET AZ ENSZ- KÖZGYŰJ­ÉS RENDKÍVÜLI LESZERELÉSI ÜLÉSSZAKA Akciók, állásfoglalások a béke és biztonság javára CSEHSZLOVÁK SZK: "A­sehszlovák dolgozók hétfőn üntetést rendeztek Prágában, kifejezve elhatározásukat, hogy harcolnak egy nukleáris háború veszélyének elhárítá­­áért, a békéért, a népek kö­­zötti barátságért és megérté­ért — jelentette a CTK. Elfogadott nyilatkozatukban a tüntetés résztvevői rámutat­­ak, hogy a csehszlovák nép erőfeszítéseket tesz, hogy az ENSZ-közgyűlés mostani rend­kívüli leszerelési ülésszakának határozatai valóra váljanak. HOLLANDIA: Konferenciát tartott Amszterdamban a Hol­land Kommunista Párt a szep­temberi parlamenti választá­sok előkészítésére. Az elfoga­dott választási program a dolgozók létérdekeit szolgáló intézkedések foganatosítását szorgalmazza. Külpolitikai vo­natkozásban a dokumentum aktív békepolitikát sürget, a­­mely mindenekelőtt azt irá­nyozza elő, hogy Hollandia szembeszegül új középhatótá­volságú amerikai nukleáris ra­kéták területén való felállítá­sával. PORTUGÁLIA: Lisszabon­ban megnyílt a portugál tudó­sok első országos találkozója a fegyverkezési verseny, min­denekelőtt a nukleáris fegy­verkezés megállításának, a le­szerelés beindításának kérdé­sében. A résztvevők azt vizs­gálják, hogy a tudósok miként járulnak hozzá a nukleáris ve­szély elleni harchoz. JAPÁN: A hokkaido-szigeti Otaru helység városi tanácsá­nak képviselői határozatot fo­gadtak el, melynek alapján denuklearizált övezetté nyil­vánították a várost. Mint a ja­pán sajtó leszögezi, különböző városok atomfegyvermentessé nyilvánítása a japán békeerők konkrét akciójának egyik for­mája lett az utóbbi időben. GENF: Szovjet-amerikai tárgyalások a hadászati fegyverzet korlátozásáról és csökkentéséről Genfben szovjet-amerikai tárgyalások kezdődtek a hadá­szati fegyverzet korlátozásáról és csökkentéséről. A két or­szág küldöttségét Viktor Kar­pov nagykövet, illetve Edward Rowny nagykövet vezeti. A Közös Piac Tanácsának dokumentumai A Közös Piac csúcsszerve, az állam-, illetve kormányfők­ből álló Tanács kétnapos brüsszeli munkálatai befejez­tével nyilatkozatot fogadott el az Amerikai Egyesült Álla­mok és nyugat-európai part­nerei közötti gazdasági és ke­reskedelmi viszály kérdésé­ben. A nyilatkozat indítvá­nyozza, hogy késedelem nél­kül kezdjenek „reális és ha­tékony“ tárgyalást a két fél között, és nyomatékosan hang­súlyozza, hogy az Egyesült Ál­lamoknak csökkentenie kell a kamatlábat A tizek külön nyilatkozatot fogadtak el a libanoni hely­zettel kapcsolatban. Ebben rá­mutatnak, hogy Izrael libanoni területen elkövetett katonai akciója nagy aggodalomra ad okot. Éppen ezért kifejezik reményüket, hogy a jelenlegi tűzszünet fennmarad. A nyi­latkozat egyebek között azt kéri Izraeltől, tartsa tisztelet­ben a palesztin nép törvényes jogait, s rámutat: a palesztin népnek lehetőséget kell adni arra, hogy kifejezze önrendel­kezési jogát, ide értve mindazt, ami együttjár ezzel a joggal. A tízek tárgyalások megszer­vezését javasolják a közép­keleti helyzet végérvényes megoldása érdekében, s kife­jezik véleményüket, hogy a tárgyalásokba be kell vonni az összes országokat. A KOFEIN ÉS A LÁZ A lázas beteg által elfo­gyasztott forró tea vagy kávé fokozza a lázat, s ez minden bizonnyal koffeintartalmuk­kal magyarázható. Ennek iga­zolására különböző vegyi a­­nyagokkal lázat idéztek elő kísérleti állatokon. A vizsgált állatok fele ezenkívül kof­feint is kapott. Az utóbbiak láza jóval magasabbra emel­kedett, mint az ellenőrző cso­portbelieké. Hasonló jelen­ségeket észleltek 35 tífusz elleni védőoltásban részesített diák esetében is. Az önként jelentkező diákok a vakcinán kívül koffeint is kaptak, s en­nek eredményeként lázuk a többiekhez viszonyítva jóval magasabbra szökött. A láz a szervezet egyik védekező re­akciója a betegség ellen, tehát annak leküzdéséhez — bizo­nyos határon belül — szük­ség van rá. Az inf­luenza elle­ni szerek például ezért tartal­maznak koffeint is. A koffein élénkítő és vérkeringést ser­kentő hatása ebben az eset­ben csak másodlagos. ÉRETTSÉGIZETT PIONÍR Konsztantyin Szlavin bakul tanuló középiskolai tanulmá­nyait befejezve, múlt szom­baton érettségizett, s rendkí­vüli tudásáért aranyérmet kapott. A TASZSZ hírügy­nökségnek ez a jelentése nem mondana túl sokat, ha hozzá nem tenné, hogy Konsztantyin Szlavin mindössze 12 éves, s most, amikor a többi, vele egykorú pionír nyári tábo­rokba utazik, ő felvételi vizs­gájára készül az orvosi főiskolára, amihez korenge­délyt kapott az Egészségügyi Minisztériumtól. A gyermek kivételes adottságai már ko­rán megmutatkoztak, kétéves korában mindössze két hét a­­latt megtanulta az ábécét, öt­éves korában kezdett iskolába járni, s két év alatt négy osz­tályt végzett. ENERGIATERMELŐ SZŐNYEG A nürnbergi vásár egyik szenzációja volt a floridai Roy Lundren .­varázslószenyege“, amely villamos energiává a­­lakítja át a rajta sétálók moz­gási energiáját. Érzékenységét bizonyítja, hogy a szőnyegre gyakorolt ujjnyomás elegendő a ventillátor megindításához szükség­.. energia létrehozá­sához. A LASCAUX-I BARLANG UTOLSÓ LÁTOGATÓI „Uraim, remek munkát vé­geztek. .. Egy napon megértik majd az emberek, hogy az, amit önök tettek, jelentőségé­ben felér a Holdra való leszál­lással.“ E szavakkal búcsúzott munkatársaitól Mario Ruspoli, amikor befejezték annak a négyrészes filmnek a forgatá­sát, amely a lascaux-i barlang falfestményeit örökíti meg cel­luloidon és tárja majd a né­zők elé. A franciaországi Mon­­tignac közelében fekvő, az ős­kor művészetének páratlan szépségű és épségű kincseit rejtő barlangot 1940-ben fe­dezték föl. A színes, olykor, é­­letnagyságú, élethű falfest­mények, rajzok, kompozíciók vadlovakat, őstulkokat, sebe­sült bölényt, s emberi alakot ábrázolnak csodálatra méltó ügyességgel és szépérzékkel. A rendkívüli érdeklődés — naponta átlag 1800 ember ke­reste föl — két évtized alatt végveszélybe sodorta a 18 ezer éves festményeket. Az emberi test kipárolgása következté­ben emelkedett a barlang hő­mérséklete, a levegő nedves­ség- és szénmonoxid-tartalma. Az elszaporodó mikroorganiz­musok kikezdték a festménye­ket. Ezért illetékesek úgy dön­töttek, hogy elzárják a barlan­got a látogatók elől. Az őskor e bámulatra méltó alkotásait utolsónak e forgatócsoport tag­jai csodálhatták meg eredeti szépségükben, meg annak a képzőművészekből, építészek­ből technika­i szakemberekből álló együttesnek tagjai, akik a modern technika eszközei­vel megépítik hasonmását az igazitól mintegy százméternyi távolságban. RAGASZTOTT GÉPKOCSI A belfasti (észak-írországi) DeLorienne cég olyan sport­­gépkocsi gyártását kezdte meg, amelynek összeszerelé­sében, ahol csak egy mód van rá, mellőzi a csavarokat és a szegecsek használatát, és ra­gasztóval helyettesíti őket. Ezt a megoldást a repülőgépi­parban már régóta alkalmaz­zák. A ragasztó 3—5 perc alatt megszárad, és állítólag biz­tonságosabb mint a hagyomá­nyos módszerek, mert azok­kal nem végezhető el az össze­illesztendő felületek folyama­tos, teljes összefogása, hiszen a csavarokat és a szegecseket egymástól bizonyos távolság­ra csavarják, illetve kalapál­ják be a gépelemek testébe, s a hegesztés sem egészen biz­tonságos szerelési módszer. KACSINGATÓ KIRAKATBÁBU Oslóban egy nagy áruház kirakata előtt csődület támadt, mert a járókelőknek feltűnt, hogy az egyik bábu (legaláb­bis annak hitték) időnként kacsingat rájuk. Valami ü­­gyes trükkről lenne szó? Ko­rántsem. A magyarázat sok­kal egyszerűbb. A bábu sze­repét voltaképpen Paul Tho­mas 25 éves amerikai m­anö­­ken töltötte be, ez ideig az egyetlen profi ebben a szak­mában. Hat éve foglalkozik ezzel a munkával, és bejárta a fél világot . Nyugodt és türel­mes ember lehet, mert képes­­ négy órán át mozdulatlanul állni a kirakatban. VÍZZEL — AZ ALKOHOLIZMUS ELLEN Vízzel gyógyítani lehet az alkoholizmust — állítják szov­jet orvosok. Erre a célra Minszkben egy nyilvános sza­unával ellátott fürdőt nyitot­tak. Bánatát ne az italba fojt­sa, hanem jöjjön, inkább fü­­rödjön egyet, csalogatják a szeszesital hódolóit. Az alko­holisták közül sokan hajlanak is a szára és betérnek a fürdő­be. Az orvosok állítása sze­rint a víz nyugtatóan hat az idegekre. ROMÁN—INDONÉZ GAZDASÁGI MEGBESZÉLÉSEK Az indonéz kormány meghí­vására román gazdasági kor­mányküldöttség érkezett Zsa­­kartába Gheorghe Petrescu elvtárs, a kormány első mi­nisztere helyettesének vezeté­sével. Adam Malik, Indonézia Köztársaság alelnöke fogadta a román kormány első minisz­terének helyettesét és áttekin­tette a vendéggel a román—in­donéz együttműködés vetüle­­teit kétoldalú vonatkozásban és nemzetközi síkon. Adam Malik alelnök tiszteletét és nagyrabecsülését fejezte ki Nicolae Ceausescu elvtárs, Ro­mánia Szocialista Köztársaság elnöke iránt, meleg üdvözletét küldte a román államfőnek, e­­gészséget, boldogságot kívánt neki, a román népnek pedig felvirágzást és békét. A román delegáció meg­kezdte tárgyalásait az indonéz gazdasági kormányküldöttség­gel, melyet Widzsozso Niti­szasztro professzor, gazdasági, pénzügyi és iparfejlesztésügyi koordináló miniszter, az indo­néz országos tervügyi hatóság elnöke vezet. A felek elemez­ték a kétoldalú gazdasági kap­csolatok állását és megvizsgál­ták fokozásuk lehetőségeit. A román küldöttségvezető külön megbeszéléseket folyta­tott Rádiusz Prawi­o kereske­delmi és kooperációügyi mi­niszterrel, A. R. Szuhud ipar­ügyi miniszterrel, ideiglenes energia- és bányaügyi minisz­terrel, Ruszmin Nuryadin köz­lekedésügyi miniszterrel és Zsudo Szumbonóval, a Per­­tamina társaság elnök­igazgatójával, a két or­szág gazdasági együtt­működésének fejlesztési lehe­tőségeiről. Úgyszintén találko­zó zajlott le M. Pangabean politikai és védelmi kérdések­kel foglalkozó koordináló mi­niszterrel, ideiglenes külügy­miniszterrel. Áremelkedések különböző országokban Párizs: A francia országos statisztikai intézet jelentése szerint májusban Franciaor­szágban 0,8 százalékkal emel­kedtek a kiskereskedelmi á­­rak. Az évi inflációs ráta most 13,8 százalékos.­ Brüsszel: A Közös Piac Bi­zottságának Brüsszelben ki-­­ adott jelentése rámutat, hogy a kőolaj­termékek ára 1979 januárja óta 79 százalékkal emelkedett a tagállamokban. Ottawa: Allan MacEachen kanadai pénzügyminiszter az­ Alsóház elé terjesztette az 1982 —1983. évi felülvizsgált költ­ségvetést, amely nagyon le­csökken­ti a köztisztviselők fi­zetésének emelési lehetősége­it és felszólítja a monopóliu­mokat, hogy önkéntesen tar­tózkodjanak az áremeléstől. Mint a Reuter megjegyzi, a költségvetés arra hivatott, hogy kiragadja az országot az 1930 óta legsúlyosabb recesz­­szióból. Bár Kanadában most 11,8 százalékos az infláció, az 500 000 köztisztviselő fizetése csak 5,6 százalékkal fog e­­melkedni a következő két év­ben, míg a katonai kiadások nem változnak. Az új költség­­vetés csillagászatinak tekin­tett 19,6 milliárd kanadai dol­lár deficitet irányoz elő az e­­lőző változatban feltüntetett 10,5 milliárdhoz viszonyítva. A földjére érkező első európai utazók az af­rikai országok több­ségéhez viszonyítva­­ telje­sen különböző országként ír­ták le azt a területet, ahol ma Ruanda fekszik. Az afrikai földrész középső övezetében elterülő köztársaság — amely ma ünnepli a függetlenség ki­kiáltásának 20. évfordulóját — ma is sok mindenben eltér a földrész többi részétől. Itt nem honos a magas fűvel bo­rított szavanna, sem az át­hatolhatatlan és lakatlan ős­erdő. Klímája szubtrópikus, az Egyenlítő közelsége elle­nére aránylag mérsékelt. Kö­szönhető ez a nagy afrikai ta­vaknak (Kivu, Tanganyika), bővizű folyóinak, magas fek­véséből adódóan pedig hegy- és dombvidékeinek. Zöldbe borult dombvidékeiről neve­zik útleírásokban igen gyak­ran Ruandát „az ezer domb országának“. A ruandai fenn­sík Afrika egyik legsűrűb­ben lakott vidéke, a 26 338 négyzetkilométer kiterjedésű országban csaknem ötmillió ember él, ám a népességsza­porulat igen magas arányát tekintve, Ruanda lakossága két évtized alatt kétszeresére növekedhet. A függetlenség kivívása és az önálló fejlődés jelentős változásokat eredményezett Ruandában is, annak ellenére, hogy a fiatal állam elmara­dott gazdasági-társadalmi ál­lapotokat örökölt, ami a gyar­matosítók által módszeresen szított etnikai ellentétekkel is párosult. E közép-afrikai or­szágban meggyorsult gazda­sági-társadalmi haladásról tu­lajdonképpen az utóbbi év­tizedben beszélhetünk. 1973. július elején az országban a hatalmat katonák vették át. Az ország történetében ez az esemény a „második köztár­saság“ megalapozójaként író­dott be. E periódus főbb meg­valósításai közé tartozik a hu­­tu és tutszi törzsek közötti torzsalkodás megszüntetése, politikai kormánypárt létreho­zása Nemzeti Forradalmi Moz­galom a Fejlődésért névvel. A gazdasági-társadalmi fejlesz­tési tervekben előtérbe ke­rült az ipar fokozottabb ki­építése, ami több mint száz élelmiszeripari, vegyipari és textilipari egység felépíté­sében, a bányaipar fejlesztésé­ben, vízierőművek építésé­ben konkretizálódott. Nagy gondot fordítanak ugyanak­kor a Gazdaság alapágára, a mezőgazdaságra, amely az ország lakosságának túlnyo­mó többségét foglalkoztatja. A fiatal afrikai államokkal kiépített baráti és szolidaritási politikánkhoz híven, az é­­vek során kölcsönösen előnyös együttműködési kapcsolatok honosodtak meg Románia és Ruanda között is. Várdai Ferenc Ünnep az „ezer domb“ országában B­urundi Köztársaság, a­­melynek népe ma ün­nepli a függetlenség kikiáltásának 20. évforduló­ját, az afrikai földrész egyik legkisebb állama: területe 27 834 négyzetkilométer, la­kosainak száma pedig mintegy négymillió. A függetlenség kivívása, majd 1966 novemberében a köztársaság kikiáltása mér­földkövet jelentett az ország fejlődésében, betetőzte a hosszantartó felszabadítási harcot. A független fejlődés éveiben Burundi népe erőfe­szítéseket tett és tesz a gyar­mati uralom időszakából ö­­rökölt gazdasági visszama­radottság felszámolására, a gazdasági és politikai függet­lenség megszilárdítására, az összmunkaerő csaknem 90 szá­zalékát foglalkoztató mező­­gazdaság korszerűsítésére, az ipari termelés alapjainak meg­teremtésére. Az agrárreform valóra vál­­tása nyomán megnyílt az út a mezőgazdasági termelés vál­tozatosabbá tétele előtt. Ko­rábban Burundi exportbevéte­le zömében a kávékivitelből származott. Ma ezt kiegészíti a kakaó-, gyapot-, tea- és gabonakivitel . Bujumburában, az ország fővárosában, iparnegyed van kialakulóban, amely hajóépí­tő telepet, cement- és textil­gyárat, valamint mezőgazdasá­gi szerszámokat gyártó válla­latot foglal magában. Hang­súlyt helyeznek az altalajkin­csek feltérképezésére is, így akadtak rá Burundi területén a világ egyik legnagyobb niko­kellelőhelyére. A szocialista Románia és Burundi között barátsági és együttműködési kapcsolatok alakultak ki, tükrözve azt a szolidaritást, amelyet hazánk a fiatal afrikai államok iránt tanúsít. A két ország között 1968. augusztus 8-án jöttek létre diplomáciai kapcsolatok nagykövetségi szinten. A ro­mán—burundi kapcsolatok fejlődésében meghatározó sze­repet­ játszott az a hivatalos baráti látogatás, amelyet Nicolae Ceau?escu elnök Elena Ceau?escu elvtársnővel együtt tett 1979 áprilisában Burun­diban. Az akkor aláírt barát­sági és együttműködési szer­ződés 13 pontba foglaltan, ün­nepélyesen leszögezte azokat az elveket, amelyekre a két állam építi egymáshoz és más országokhoz fűződő kapcsola­tait. A szerződés világosan megfogalmazza ezeknek az elveknek a gondolati magvát, éspedig: az államközi kapcso­latokban kötelező módon tisz­teletben kell tartani minden egyes nép szent jogát a sza­badsághoz, a nemzeti függet­lenséghez és szuverenitáshoz, a békéhez és biztonsághoz, sa­ját fejlődésének önállóan meg­választott útjához, nagyságá­tól vagy bármilyen más ténye­zőtől függetlenül a teljes jog­­egyenlőséghez, a kölcsönösen előnyös, sokoldalú együttmű­ködéshez, a nemzetközi kér­dések megtárgyalásában és megoldásában való részvételé­hez. A román—burundi együtt­működés mindkét nép érdeke­it, s egyben az egyetemes bé­ke és megértés ügyét szolgál­ja. Székely László BURUNDI A függetlenség kikiáltásának 20. évfordulója Washington: Az USA alelnöke fogadta országunk külkereskedelmi és nemzetközi gazdasági kooperálási miniszterét Nicolae Constantin elvtár­sat, külkereskedelmi és nem­zetközi­ gazdasági kooperálási minisztert. Washingtonban fo­gadta George Bush, az Ame­rikai Egyesült Államok alel­nöke. Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztár­saság elnöke részéről ez alka­­lommal baráti üzenetet tol­mácsolt a vendég Ronald Rea­­gannek, az Amerikai Egyesült Államok elnökének. Megköszönve az üzenetet, George Bush alelnök az Ame­rikai Egyesült Államok elnöke nevében köszönetet mondott Nicolae Ceaușescu elnöknek és jókívánságait tolmácsolta, e­­gészséget és újabb sikereket kívánt a Románia fejlődése, a nemzetközi megértés és e­­gyüttműködés előmozdítása érdekében­­kifejtett tevékeny­­sé­gében. A megbeszélésen — ame­lyen jelen volt Malcolm Bald­ige, az Egyesült Államok kereskedelmi minisztere és Mircea Malita, Románia wa­shingtoni nagykövete­i meg­vizsgáltak közös érdekű gaz­dasági problémákat, újólag megerősítették a két kormány közös óhaját a kölcsönös ke­reskedelmi és együttműködési kapcsolatok továbbfejleszté­sére. ★ Washingtonban június 28- án megkezdődött a román—- amerikai gazdasági­ vegyesbi­zottság VIII. ülésszaka. A ro­mán küldöttséget Nicolae Constantin elvtárs, külkeres­kedelmi és nemzetközi gazda­sági kooperálási miniszter, az amerikai delegációt Malcolm Baldrige kereskedelmi mi­niszter vezeti. A bizottság megvizsgálja a két ország kö­zötti kereskedelem és koope­­rálás jelenlegi állását és to­vábbi bővítésének lehetősé­geit A bizottság munkálatai a kölcsönös megértés légköré­ben zajlanak, azokon részt vesz Mircea Malita, Románia washingtoni nagykövete és David Funderburk, az USA bukaresti nagykövete. • Öt világrész hírei • DENG XIAOPING, a Kínai Kommunista Párt KB alel­nöke Beijingben megbeszé­lést folytatott Dom Mintoff máltai miniszterelnökkel, aki hivatalos látogatást tesz Kí­nában. A kétoldalú kapcsola­tok kérdéseit és közös érdekű nemzetközi problémákat vizs­gáltak meg. GIOVANNI SPADOLINI olasz miniszterelnök meghívá­sára július 7-én hivatalos lá­togatást tesz Rómában Mar­garet Thatcher brit miniszter­­elnök. MAPUTÓBAN megbeszélé­sek kezdődtek Samora Ma­­chel, Mozambik Népköztársa­ság elnöke és Francisco da Pinto Balsemao portugál mi­niszterelnök között, aki láto­gatást tesz a mozambiki fő­városban. A felek eszmecserét folytattak a kétoldalú együtt­működés bővítésének lehető­ségeiről, nemzetközi kérdések­ről, megkülönböztetett fi­gyelmet szentelve a dél-afri­kai helyzetnek. Kánikula Európában Az utóbbi időben az eu­rópai földrész déli részén ér­­lelhető rendkívüli meleg időjárás egy forró afrikai légáramlattal magyarázható. A kánikula a mediterrán ö­­vezetben eddig 92 személy halálát okozta. Olaszország­ban több helyen erdőtűz ke­letkezett. Athénban, ahol a hőmérséklet elérte a plusz 45 fokot, 42 személy meg­halt. Ugyanakkor az állatok is sokat szenvedtek a rendkívü­li hőség miatt. Csupán Szi­cíliában több mint 700 000 szárnyas pusztult el. Olaszország több övezeté­ben heves viharok voltak. Milánóban például a 15 percet tartó heves vihar nagy fákat csavart ki gyökerestől, ablakokban, háztetőkben tett kárt. Többen megsebesültek. T­örténelme jelentős ese­ményének évforduló­ját ünnepli ma Kana­da népe. 115 évvel ezelőtt, 1867. július elsején jött létre a kanadai államszövetség négy tartomány — Ontario, Que­bec, Új-Skócia és Új-Bruns­­wick — egyesülése nyomán. U­­tólag vált az államszövetség tagjává Manitoba, Brit Co­lumbia, Prince Edward-szi­­get, Alberta, Saskatchewan és Új-Foundland. A nagy földrajzi távolság ellenére Románia és Kana­da kapcsolatai kedvezően fej­lődnek a teljes jogegyenlő­ség, a nemzeti függetlenség és szuverenitás, a belügyekbe való be nem avatkozás, a kölcsönös előny és megbecsü­lés elve alapján. Az utóbbi é­­vekben lényegesen növeke­dett a kereskedelmi csere, fej­lődött a gazdasági és mű­szaki-tudományos kooperáció, s ebben előkelő helyet foglal el a nukleáris energia békés felhasználása terén kibonta­kozott román—kanadai együtt­működés. , E gyümölcsöző együttmű­ködés kiépítésében és ápolá­sában elsődleges szerepük van a két ország felelős ténye­zői közötti kontaktusoknak. Nicolae Ceausescu elnök a helsinki összeurópai bizton­sági és együttműködési kon­ferencián találkozott Pierre Elliott Trudeau kanadai mi­niszterelnökkel, ez év májusá­ban pedig Edward Schreyer főkormányzót látta vendégül országunkban. E találkozókon, megbeszéléseken megnyilvá­nult a két ország növekvő potenciálja nyújtotta lehető­ségek még jobb hasznosításá­nak, a kétoldalú együttmű­ködés más területekre való ki­­terjesztésének óhaja, mint­hogy ez hasznára válik mind­két országnak és népnek, elő­mozdítja haladásukat és jólé­tüket. Románia és Kanada ugyan­akkor a nemzetközi színtéren is együttműködik. A helsin­ki Záróokmány aláírójaként mindkét ország megkülön­böztetett figyelmet szentel az európai biztonságnak és együttműködésnek, egy nukle­áris fegyverektől mentes Eu­rópa megteremtésének. Ugyan­akkor síkraszáll a fegyver­kezési verseny leállításáért, a leszerelés, mindenekelőtt a nukleáris leszerelés beindítá­sáért. Úgyszintén mindkét or­szág állást foglal olyan ak­ciók kezdeményezése mellett, amelyek biztosítsák a világ gazdasági és politikai stabi­litását, kedvező feltételeket teremtsenek az összes nemze­tek előrehaladásához és jólé­téhez. P. Nagy Erzsébet Kanada nemzeti ünnepe ELŐRE - 1982. július 1. A JKSZ XII. kongresszusa befejezte munkálatait Belgrádban, kedden befejez­te munkálatait a Jugoszláviai Kommunisták Szövetségének XII. kongresszusa, amely ki­emelkedő jelentőségű ese­mény volt a jugoszláv kom­munisták, a dolgozók, az ösz­­szes jugoszláv népek életében. A jugoszláv kommunisták fórumán 118 külföldi küldött­ség vett részt kommunista és munkáspártok, szocialista és szociáldemokrata pártok, más haladó pártok és nemzeti fel­szabadítási mozgalmak képvi­seletében az egész világból. A Román Kommunista Pár­tot küldöttség képviselte, Emil Bobu elvtárs, az RKP KB Po­litikai Végrehajtó Bizottságá­nak tagja, a KB titkára veze­tésével. A munkálatok utolsó nap­ján tartott plenáris üléseken előterjesztették és jóváhagy­ták a hat munkabizottságban lezajlott vitát szintetizáló je­lentéseket. A küldöttek úgy­szintén elfogadták a Központi Bizottság, a szervezeti sza­bályzat kérdéseivel foglalkozó bizottság, a JKSZ Ellenőrző Bizottsága tevékenységéről szóló jelentést. Ugyanaznap Milos Minies előterjesztést tartott „A JKSZ szerepe és feladatai a szocia­lista önigazgatás fejlesztésé­ért, az ország anyagi és tár­sadalmi haladásáért folytatott harcban“, „A JKSZ feladatai a gazdaságstabilizáló politika valóra váltásában“, „A JKSZ a békéért, az egyenjogú nem­zetközi együttműködésért és a szocializmusért folytatott egyetemes harcban“ és „Izrael libanoni agressziójával kap­csolatban“ című határozatter­vezetek margójára. A küldöt­tek egyöntetűen elfogadták a fenti dokumentumokat. Branko Mikulics ezt köve­tően jelentést terjesztett elő a JKSZ szervezeti szabályzatá­ban eszközlendő módosítások és kiegészítések tervezetével kapcsolatban, amely átfogó vita tárgyát képezte mind­ a kongresszus előkészítésének szakaszában, mind pedig a munkabizottságokban. A kül­döttek ezt a dokumentumot is elfogadták. Dobroszlav Csulasics jelen­tést terjesztett elő a JKSZ KB, a szervezeti szabályzat kérdé­seivel foglalkozó bizottság és az Ellenőrző Bizottság tagjai­nak megválasztását ellenőrző bizottság részéről. A JKSZ új Központi Bizottságának 163 tagja van, akiket a köztársa­sági kongresszusokon és tarto­mányi konferenciákon jelöl­tek. A szervezeti szabályzat kérdéseivel foglalkozó bizott­ságnak, 24, az Ellenőrző Bi­zottságnak, pedig 15 tagja van. Ezzel kimerítették a kong­resszus napirendjét, s az utol­só plenáris ülés elnökségének elnöke bejelentette a munká­latok befejezését Záróbeszédet Mitja Ribicsics mondott. A szónok kiemelte, hogy a JKSZ XII. kongres­szusa az egység kongresszu­sa, a munkásosztály és abbeli képessége iránti bizalom kong­resszusa, hogy megoldja az országot foglalkoztató ösz­­szes problémákat, a Jos­zip Broz Tito által lefektetett po­litika folytonosságának kong­resszusa volt. Az új összetételű Központi Bizottság ezt követően meg­tartotta első plenáris ülését, amelyen megválasztották a KB Elnökségének tagjait, az Elnökség titkárát és a KB Elnökségének végrehajtó tit­kárait. A JKSZ KB Elnöksége 23 tagból áll: Vladimir Baka­ncs, Dimcse Belovszki, Jure Bilics, Dusán Csikrebics, Da­ne Csujics, Dobroszlav Csula­jics, Marko Djuricsin, Dusán Dragoszavac, Kiró Hadjiva- Gziliev, Szinan Haszani, Fran­­jo Herk­evics, Milan Kucsán, Andrei Marine, Dragoszlav Markovics, Krsate Markovszki, Petar Matics, Veliko Milato­­vics, Hamdja Po­derac, Milan Radovics, Mitja Ribicsics, Ni­kola Sztojanovics, Ali Sukina, Dobrivoje Vidics. A JKSZ KB Elnökségének új elnöke Mitja Ribicsics, a Szlo­vén SZK részéről. . Az RKP küldöttségének látogatása Jugoszláviában A Román Kommunista Párt küldöttsége, amely Emil Bobu elvtárs, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tag­ja, a KB titkára vezetésével részt vett a Jugoszláviai Kom­munisták Szövetsége XII. kongresszusán, hétfőn látoga­tást tett Vinkovci városban és a helyi agráripari kombinát­ban. A vendéglátók beszámoltak az előttük álló feladatokról és a gazdasági-társadalmi fej­lesztésben elért eredmények­ről. A vendégek ezt követően a vinkovci agráripari kombi­nátban megtekintettek gyü­mölcstermesztő és állatte­nyésztő farmokat. A látogatás alkalmat adott e fontos gazdasági egység dol­gozóinak valamennyi tevé­kenységi területen elért ered­ményei megismerésére. A lá­togatás során megelégedéssel emelték ki a két ország párt­jai és népei között meghono­sodott jó kapcsolatokat, ame­lyeknek alapjait Nicolae Ceausescu ■ elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársa­ság elnöke és Joszip Broz Tito magas síkú találkozóin rak­ták le, s amelyek a két szom­szédos és baráti ország elő­nyére sokoldalúan fejlődnek tovább. Nyomda: Combinatul Poligrafic Casa Scinteii 4030

Next