Előre, 1982. szeptember (36. évfolyam, 10812-10837. szám)
1982-09-01 / 10812. szám
2. A pálfalvi nagyüzemi tehenészet éveken át nem sok jót hallatott magáról. S lám most mi jegyezhető ki a megyei teljesítményeket nyilvántartó adattárból: az idevalósiak hét hónap alatt annyi tejet termeltek, mint tavaly egész esztendőben, pontosabban 2723 hektolitert. Hogyan sikerült? Egy év óta fiatal szakembergárda vezeti a telepet. Átlagéletkoruk nem több harminc évnél. Akár Teklesz József igazgatótól, akár Miklós Levente állatorvostól kérünk választ a fenti kérdésre, a felelet egyöntetűen az, hogy az egyéni felelősség elmélyítése hozamfokozó tényezővé vált a pálfalvi tehenészeknél. A múlt évig 300 állatot 788 ember gondozott... felelőtlenül. Olyan volt a termelés is. Most nagyjából 25 jószágot bíznak egy-egy személyre. Úgymond gazdát kapott minden fejőstehén, lehetővé vált a szigorú napi ellenőrzés, az állatok biológiai fejlődésének nyomonkövetése. Jellemző, hogy tavaly az ellési százalék csupán 65 százalékos volt, az idén már eléri a tervezett 82 százalékot. A hozam növelését elősegítette az is, hogy rendszeresen hozzájuthattak a sörgyári moslékhoz. A hozzáértőbb gondozásnak, takarmányozásnak köszönhetően az állatok elég jó erőben teleltek ki, jelenleg a napi fejési átlag 8, ám takarmányozott tehenenként csak 4 liter, s igaz, hogy a múlt évi termelési teljesítményt a komplexumban túlteljesítik, de ez bizony nem elégíti ki a tehenészet szakembereit. Szabó Ilona idestova tíz esztendeje gondozza a borjakat. Jó minőségű szénakeveréket, ablakot tálal ápoltjai elé. A rábízott növendékek szépen fejlődnek. — A bentlévők elég jól megvannak — magyarázza —, de a legelőről behozottakat bizony talpra kell állítani... Halom szénán üsző kérődzik csendesen. Olyan gyenge szegény, hogy szinte lábra sem tud állni. — Valami baja van, beteg? — Nem, csak egyszerűen éhes... Miklós Levente aztán elmondja, hogy a növendékek legelője sajnos nem a legjobb, már pedig bajosan lesz nagyhozamú fejős abból az üszőből, amelyet borjú korában rosszul táplálnak. Lám, a szemközti jászol előtt első osztályúnak minősíthető bikaborjak gömbölyödtek egymás mellett, de a legelőről beszállított állatok elmaradnak növekedésükben, fejlődésükben. Tény, hogy a májusi szárazság miatt gyengén sarjadt a pázsitok füve, ez kihatott a nyári hozamok alakulására is. Megszívlelendő és követendő Nicolae Ceausescu elvtársnak az RKP KB-nál tartott augusztusi munkatanácskozáson elhangzott útmutatása: „Nem egyszer beszéltünk arról, hogy minden egységben ellenőrizni kell, miként biztosítják az arra szolgáló feltételeket, hogy megfelelően neveljék a növendékállatokat minden fajtánál, kiküszöbölve a veszteségeket, biztosítva ily módon az állatállomány gyarapítási programjának megvalósítását.“ A növendékek számára mindenképpen állandó legelőről kellene gondoskodni, hogy azon aztán rendszeres, szakszerű karbantartással valóban annyi takarmány teremhessen, amennyi a leendő tenyészállomány számára szükséges. A rossz tartásfeltételek veszélyeztetik a fogamzási százalék növelését, az állomány leromlásához vezethetnek. Nehezen lehet megbékélni azzal a gondolattal, hogy nyáron a gyepen tartott jószág hozama csökkenjen, ahelyett, hogy a téli termeléshez képest emelkedjék. S milyen lesz a téli takarmányalap? Teklesz Józsefek a takarmányozási törvénynek megfelelően a nedvdús jászolbavalóra helyezik a hangsúlyt. Javában működnek a silózógépek, 800 tonna borsós keverékkel teltek meg eddig a falközi tárolók. Következik a silókukorica. A telep környékén gazdag hozamot ígér, ám a hidegebb, erősen kötött talajokon silányabb termést ad. Ilyen helyeken jobban fizet a rozs, a mérnök szerint hektáronként megadja a 20-—25000 kiló zöldtömeget is. Vajon, nem volna érdemes bővíteni a takarmányrozs vetésterületét olyan helyeken, ahol a silókukorica gyengébben tenyészik? A helybeli szakemberek igenlően válaszolnak erre a kérdésre. Jó együttműködés van kialakulóban a Csíkszeredai kísérleti állomás és a pálfalvi tehenészet között. Utóbbi istállótrágyát ad az előbbinek, emez földet juttat az újdonságként termesztett takarmányrepcéhez. A hektáronkénti 30 000 kiló zöldhozamot adó növény tetemesen növeli a társulás tömegtakarmány készletét. S természetesen sokat nyom a mérlegen majd a szalma, a here, s a kisborjaknak tartogatott lucernaszéna is, az önálló takarmánygazdálkodás keretében elég nagy területen abraknak valót termelnek a tehenészet parcelláin. A szénahiányt valamelyest pótolja a gyepgazdálkodási vállalattól kapott 40 hektárnyi magparcelláról visszamaradó szálastakarmány. Ám javaslatként hadd írjuk ide, hogy mivel ezen a vidéken nem is olyan régen jól fizetett a fehérjében dús talajjavító ballacin, termesztésének újbóli felkarolása mindenképpen indokolt és célszerű. A tehenészet központja most amolyan építőtelephez hasonlatos, vezetéknek ásott árok kúszik az udvaron, rönkök hevernek az istállók közelében, tatarozzák a szálláshelyeket, pedig alig évtizede, hogy tető alá kerültek az épületek. Ezek a betonkolosszusok itt, ahol télen mínusz 32 fokot is mérnek, nem váltak be. „Nemigen mertünk szellőztetni fagyos időben — emlékezik Miklós Levente —, mínusz fokot mértünk az istállókban is, megfagyott a trágya az állatok alatt, a kicsapódások miatt a tetőről, falakról csepegett a víz, a betonpadozat sántaságot okozott, kihűltek az állatok, nagy volt az elhullás.“ Hát ezen a helyzeten, amenynyiben csak lehetséges, változtatni kell. A vastag fapadozat elég jól szigetelne. A sok vemhes állat ellető istálló építését teszi szükségessé. A kisboriak szálláshelyét fűteni kell, van is hőközpont, csakhogy sokáig nem működött, rendbetétele igencsak sürget. A szenes tüzelés mentesítené az állattenyésztőket attól, hogy havi 15 000 lejt költsenek a villanymelegítők üzemeltetésére. Sajnos, van még egy rendellenesség a komplexumban. A szabadon tartott tehenek egyike-másika rákapott arra, hogy kiszopja a fejősök fejét. Ellenszerként a telepen sok mindennel próbálkoztak. Legbiztosabb megoldásnak kötött tartásuk volna, ha ezeket az állatokat külön istállószakaszban gondoznák, minden bizonnyal elejét vehetnék a károsodásoknak. Kétségkívül, hogy a sok üzemszervezési, tenyésztési visszásságból jónéhányat sikerült felszámolni a tejtermelő üzemben. Ennek köszönhető, hogy az elmúlt évhez, évekhez képest az idén a fejési átlagot legalább 500—600 literrel növelni fogják. De az is tény, hogy a fajta biológiai potenciálja a hozamok gyarapítására nagyobb lehetőséget kínál. Teklesz József és társai világosan látják azt az utat is, amelyen mind ebben az esztendőben, mind pedig távlatilag haladni kell. Olyan fejős állományt kell kialakítaniuk, amelynek minden egyes egyede termel, így hát a nem termelők kiselejtezése volna az egyik megoldás, beleértve a „szopós teheneket“ is, természetesen úgy, hogy értékes tenyészállatokat vonjanak helyettük gondozás alá, nagy figyelmet követel a saját vemhes üszők nevelése, avégett, hogy ellenőrzött, ismert eredetű törzsállományt hozzanak létre, az elhullások megszüntetéséről nem is beszélve. A szilárd takarmányalap megteremtése olyan célkitűzés, amely ezek megvalósítása még körültekintőbb tervezést, szervezést igényel. A legelőgazdálkodás megjavításáról szó esett, ám a szántóföldeken is tökéletesíteni kell a vetésszerkezet összeállítását. A mennyiségi és minőségi követelmények kielégítése szükségessé teszi azt, hogy a talaj és éghajlati feltételeknek megfelelő takarmánynövényeket termesszenek. A repce, a rozs, a pillangósvirágúak, a pázsitfűfélék hozamának gyarapítása kiegyensúlyozottá teheti a takarmánymérleget. A fejék állandósítása ugyancsak napirenden lévő kérdés, igaz ugyan, hogy közülük, akár a fogatosok közül, többen hoszszú ideje itt dolgoznak a telepen, de a munkaerőhullámzás még mindig gondokat okoz. Az elvárások felé vezető úton az első lépéseket a Csíkszeredához közeli nagyüzemi tehenészetben megtették. Az igazi bizonyítás azonban ezután következik. Fülöp Ernő FEJLETT ÁLLATTENYÉSZTÉST, NAGY HOZAMOKAT A HOZZÁÁLLÁS JUTALMA Szénahordás a Maros megyei Mezőgerebenesen ÚJDONSÁGOK A SEPSISZENTGYÖRGYI KERESKEDELMI HÁLÓZATBAN Kereskedelmi körökben többször is hallhattuk, hogy a Súgás áruház átadása új korszak kezdetét jelenti Sepsiszentgyörgy kereskedelmi életében. Az áruházavatás nemcsak azért volt várva-várt esemény, mert közel 9000 négyzetméterrel bővült a város üzlethálózatának kereskedelmi felülete, hanem főleg azért, mert ezzel egyidőben kezdetét vehette a megyeközpont üzlethálózatának átszervezése, korszerűsítése is. Miben áll tulajdonképpen a változás, hogyan szervezik át az üzlethálózatot? Efelől érdeklődtünk Domokos Ernőtől, a megyei kereskedelmi igazgatóság helyettes igazgatójától és Rosner Hermantól, az ipari cikkeket forgalmazó állami kereskedelmi vállalat igazgatójától. — Az átalakított egységek lajstromát a Korzó áruházzal kezdeném — mondotta Domokos Ernő. A város egykori legnagyobb üzletében — amely megtartotta régi, közismert nevét —, 577 négyzetméternyi kereskedelmi felületen jól berendezett bútorkiállító- és -eladó egységet nyitottunk. Az üzlet boltíves térbeosztása kitűnően érvényesíti az itt elhelyezett bútorokat, garnitúrákat. Nagyszerű lehetőségek kínálkoznak arra is, hogy segítséget nyújtsunk a vásárlóknak abban, hogy mit hogyan helyezhetnek el szebben, kényelmesebben a lakásukban. A falakat hatalmas, színes tájkép-tapéták díszítik és ezek vonzóbbá, hangulatosabbá teszik a látványt. — A Korzó áruházon kívül más egységet is átrendezett az ipari cikkeket forgalmazó kereskedelmi vállalat — veszi át a szót Rosner Herman —, az Iskola utcában a volt fényképészeti kellékeket és hangszereket árusító egység helyén lábbeli-üzlet nyílt, amelyben vászon és műanyag felsőrészből készült cipőket forgalmaznak. Új otthonba költözött az egykori Bazár üzletünk is: a Lenin utcai volt kötöttáruüzlet helyébe, ahol jelenleg emléktárgyakat, népművészeti cikkeket vásárolhatnak a sepsiszentgyörgyiek és megyeközpontunk vendégei. Az üzlet forgalma azóta megkétszereződött. Ugyancsak a központban, a volt sportüzletben leszállított árú textíliát, kötött holmit, készruhát és lábbelit árusítanak majd. Ezáltal egyesítjük a Csíki utcai hasonló arcélű két egységgel. Értesüléseink szerint a barkácsolók is szaküzletet kapnak... ■— Valóban, a volt villamossági üzlet helyén új arcélű egység nyílik, remélhetőleg nagy örömet szerzünk vele a barkácsolóknak. Olyan szerszámokat, felszereléseket, berendezéseket árusítunk majd, amelyek lehetővé teszik, illetve megkönnyítik az egyszerűbb otthoni fa- és fémmunkák elvégzését. Forgalmazunk továbbá lakáskarbantartáshoz szükséges felszereléseket, anyagokat. Az eddig elhangzottak kizárólag a városközpontban felszabadult üzlethelyiségekre vonatkoznak. A lakónegyedi üzletek rendeltetése változatlan marad? — Többnyire igen. Kivételt képez az Állomás negyedi villamossági, vas- és vegyi üzlet, ahonnan az elektrotechnikai cikkek részlege külön helyiségbe költözött Egy másik változás: a zöldség- és gyümölcsforgalmazó vállalat volt üzlete helyén népművészeti és emléktárgyakat árusítunk, ugyanitt dohányáruda is működik. Az egység forgalma itt is megélénkült, a napi árusítás 30 százalékkal emelkedett. — Milyen új egységek nyílnak a municípium főterén átszervezésre kerülő üzlethálózatban ? — Mielőtt a kérdésre válaszolnék — mondotta Domokos Ernő —, szeretnék kitérni más jellegű átrendezésekre is. Például a Bödök szálloda melletti volt gyermek- Romarta üzlet földszinti részén a kisipari szövetkezetek készruhát és kötöttárut árusítanak majd. A Bazár helyére költözik a Képzőművészeti Alap kiállítóterme. Az emeleten a megyei múzeum rendez be képzőművészeti galériát. A volt Materna üzlethelyiségébe az élelmiszert forgalmazó vállalat bébi üzlete költözött, ahol újszülöttek, kisgyermekek számára árusítanak élelmiszert. És ha már itt tartunk, meg kell említenem, hogy a Lenin utcai volt készruhaüzlet helyén csirkesütöde, mellette pedig Gospodina egység kap majd helyet A jelenlegi csirkesütöde helyén palacsintasütöde, a Gospodina üzlet helyén pedig halat árusító üzlet nyílik majd. És említésre méltó még az is, hogy a Csíki utcában ásványvíz-forgalmazó szakegység nyílt. Az átszervezések nyomán az ipari cikkeket forgalmazó vállalat rendelkezésére álló kereskedelmi felület 14 510 négyzetméter, kétszerese lesz az elmúlt évinek. Az egységenkénti kereskedelmi felület pedig év végéig tBt-ről 354 négyzetméterre emelkedik. Mindez beszédes példája annak, hogy a vásárlóközönség növekvő, összetettebb igényeihez igazodik a sepsiszentgyörgyi üzlethálózat. Imreh S. István # Bútorüzlet nyílt a Korzó áruházban # Barkács* bolt — gazdag kínálattal # Megkétszereződik a kereskedelmi felület Hangulatos, gazdag választékot bemutató áruházban bútorüzlet a Korzó FOKOZOTT FELELŐSSÉGÉRZET (Folytatás az 1. oldalról) Jen műszaki eszköz egész teljesítőképességének kihasználására. Hazánkban nagy figyelem övezi az új technológiák kidolgozását, a termelés megújítását; mindez alapvető feltétele a versenyképes árucikkek előállításának. Az év hátralevő hónapjaiban is kivételes törődést igényel a minőség, a termelés műszaki szintjének emelése. Így biztosíthatjuk termékeink megfelelő külföldi értékesítését is, méltányos ár elérését, egyenes arányban mindazzal a munkával és erőfeszítéssel, amelyet dolgozóink e gyártmányok előállítására fordítanak. Számos példás eredmény született vállalatainkban az ésszerű anyaggazdálkodás terén. Adottak a lehetőségek a jó módszerek elterjesztésére, az eddigi sikerek meghatványozására. Ehhez arra van szükség, hogy mindenütt újabb belső tartalékokat tárjanak fel és hasznosítsanak, tovább csökkentsék az anyagfogyasztást, elsősorban az üzemanyag-, energia műrost- és fémfogyasztást. Köztudott, hogy ezekből az anyagokból igen sokat külföldről hozunk be nagy összegű valutáért, a velük való takarékos gazdálkodás tehát elsőrendű kötelezettség! Az idei terv megkülönböztetett fontosságú feladatokat ír elő azzal kapcsolatban, hogy az energetikai és a nyersanyagszükségletet az eddigieknél sokkal jelentősebb mértékben hazai forrásokból fedezzük. Az elmúlt hónapok során valóban tovább bővült a geológiai kutató tevékenység, újabb hasznos ásványi anyagok feltárására került sor. Ennek kapcsán a pártdokumentumok rámutatnak, hogy le kell rövidíteni a kutatástól a felfedett tartalékok kitermeléséig terjedő időszakot és határozott intézkedésekkel kell biztosítani az értékesítési technológiák gyors kidolgozását. A vegyiparban és a petrolkémiában például elsődleges feladat a kőolaj és a földgáz feldolgozási fokának növelése, új, magasrendű műanyagtermékek előállítása. A könnyűiparban is a figyelem középpontjában áll a nyersanyagok gondosabb felhasználása, a textil- és lábbeli-, a konfekció- és kötöttáru-termelés minőségi szintjének emelése. A cél: a hazai és külföldi fogyasztók igényeinek és ízlésének kielégítése, az export jövedelmezőségének növelése. „Módunkban áll biztosítani az ésszerűbb anyag- és nyersanyaggazdálkodást, s ezen az alapon mindinkább fokozni a gazdasági hatékonyságot, erőteljesen növelni a nettó termelést, a nemzeti jövedelmet, gyarapítani hazánk gazdagságát" — hangsúlyozta Nicolae Ceaușescu elvtárs említett beszédében. A vállalatok kollektív vezető szerveinek a fizikai terv teljesítése, a nettó termelési érték megvalósítása érdekében nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a termelékenység fokozott növelésére. Ezt elsősorban a munka tudományosabb normázása, a termelőfolyamatok jobb megszervezése, a nem termelő személyzet létszámának további csökkentése, a több gépen való foglalkoztatás és — ahol indokolt — az ipari robotok alkalmazása segíti elő. Az ütemes tervteljesítés, az új minőség érvényesítése ugyanakkor megköveteli az egész gazdasági tevékenység hatékonyságának, jövedelmezőségének emelését. Mint az utóbbi időszak pártdokumentumai ismételten aláhúzták: teljes határozottsággal kell munkálkodnunk az anyagi és termelési költségek további csökkentésén és a nyereség növelésén, a munkásönigazgatás és az önálló gazdálkodás azt feltételezi, hogy minden vállalat — saját költségvetése alapján tevékenykedve — maximális nyereséget ér el; az új gazdasági mechanizmusnak a lényege abban rejlik, hogy a termelést magas szinten, a leginkább csökkentett anyagi és munkaköltségekkel, nagyfokú rentabilitással és haszonnal valósítja meg! Az 1982-es esztendőből eddig eltelt nyolc hónap mérlege beszédes adatokkal és tényekkel támasztja alá iparvállaltaink többségének eredményes gazdálkodását. Mint ismeretes, ebben az évben kerül sor a Román Kommunista Párt Országos Konferenciájára, a párt, az egész ország életének kimagasló politikai eseményére. Ipargazdasági egységeink dolgozói kiemelkedő munkatettekkel köszöntik a nagyfontosságú tanácskozást. A konferenciáig hátralevő időszak jó alkalom arra, hogy gyümölcsöztetve az idei tervév eddigi eredményeit és tapasztalatait, a szocialista munkaverseny újabb sikereket érleljen összes anyagi és emberi erőforrásaink magasabb rendű hasznosításában. -—*-----------——----- ---------------------------------------------------------------ELŐTÉRBEN A CUKORRÉPA (Folytatás az 1. oldalról) jéig mintegy 8000 olyan hektárról gyűjtsék be a cukorrépát, mely után búzát kell vetni. És nyilván jól előkészített magágyba, meg optimális időben kell elvetni a kenyérgabonát, nem úgy, mint tavaly történt, amikor itt-ott még tél elején is dolgoztak a vetőgépek. Így nem csoda, hogy a lehetőségekhez és elvárásokhoz képest kisebb volt a búzatermés a megyében. A múlt években elég sok bosszúságot okozott az, hogy némely gazdaság gyomos répát is küldött a gyárnak, nehézséget okozva ezzel a feldolgozási folyamatban. A kombájnok figyelmes beállítására és üzemeltetésére is jobban vigyázni kell, hogy a gépi betakarítás után ne maradjon úgy mint tavaly a bilédi és újpécai agráripari tanács körzetében, a földben bizonyos mennyiségű cukorrépa. Gondosan fel kell hát készülni minden tekintetben a cukorrépa veszteség nélküli begyűjtésére és feldolgozására, annál is inkább, mert liegyeszerte jó termésre van kilátás. Főleg a nyerői, dinnyési és lenauheimi mtsz-ekben fizet gazdagon a szakszerűen termesztett cukorrépa A dinynyési termelőszövetkezet elnöke egyebek között megjegyezte, hogy az ez évre előirányzott répahozamot hektáronként 10 tonnával túlszárnyalják, így ütemesen, a grafikontervben beütemezett mennyiségek szerint takarítva be mintegy 1500 tonna nyersanyagot küldhetnek a feldolgozó vállalatnak ráadásként. Az RKP Központi Bizottságánál tartott munkatanácskozáson kijelölt feladatoknak megfelelően igyekeznek úgy megszervezni a cukorrépa szedését és szállítását a megyében, hogy a termés ne maradhasson kiszedés után 24 óránál tovább a mezőn. Ugyanis egyetlen napig a szabad ég alatt hagyott répa súlya 1,2 százalékkal, a cukortartalma pedig 0,3 százalékkal csökken. Az ilyen veszteségek elkerülése véget, a legújabb rendelkezések értelmében, minden gazdaságban elegendő szállítóeszközt, járművet kell biztosítani a cukorrépa ütemes hordásához. E szállítóeszközök a betakarítás idején más célra nem használhatóak. A temesvári cukorgyárban elég gondosan felkészültek a répa zavartalan átvételére és jó körülmények közötti feldolgozására. Botezatu Nicolae mérnök, a vállalat igazgatója elmondotta, kifogástalanul elvégezték a felújításokat, rendbehozták a berendezéseket, s több helyen korszerűsítették a termelési folyamatot, így maximális kapacitással dolgozhatnak. Egyebek között kétszeresére növelték a vagonokból való répakirakodó kapacitást, jelentősen javítottak a nyersanyagtisztítási, idegen anyagok eltávolítása, nemkülönben a főzési és kristályozási műveleteket. Ugyanakkor a csomagolást, a cukor zsákokba való töltését is modernizálták, összességében hatékony intézkedéseket foganatosítottak azért, hogy december végéig befejezhessék a cukorrépa feldolgozását, hogy ezáltal is csökkenthessék a termelési veszteséget, minél több cukrot vonhassanak ki a nyersanyagból. ELŐRE — 1982. szeptember 1 mikAbasu A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGÉYSÉG FRONTJA • MELLÉKGAZDASÁG - ÖNELLÁTÁSI FORRÁS Szilágy megye önellátási programjának megvalósításában nagy fontosságúak azok a mellékgazdaságok, amelyek az elmúlt hónapok folyamán létesültek a vállalatok, gazdasági egységek, különböző intézmények mellett. További fejlesztésük a SZDEF- tagszervezetek tevékenységének egyik jelentős vetülete, a következő időszakban is, különös tekintettel az állatállomány növelésére és az összetétel javítására, oly módon, hogy a jelenleg inkább csak sertéstenyésztésre berendezkedett mellékgazdaságokba juhot, fejőstehenet, baromfit, sőt házinyulat is tartanak. A többféle állat tenyésztése lehetővé teszi a melléktermékek teljesebb hasznosítását, arról nem is szólva, hogy a kantinok, üzemi étkezdék, vendéglők étrendjét mennyivel változatosabban állíthatják össze! A legfrissebb adatok szerint Szilágy megyében 96 mellékgazdaság működik már, legtöbbet — 41-at —, a fogyasztási szövetkezetek tartanak fent, az iskolák pedig 32-ben gazdálkodnak. Említésre méltó, hogy egyre több ipari egység is vállalkozik hasonló „hizlaldák“ fenntartására, a zománcozott huzalgyár mintafarmot létesített, mögötte már nem sokkal marad el az Armatura vállalat farmja sem. összességében a 98 mellékgazdaság több mint 4000 sertést, 8300 szárnyast, 411 juhot, 1244 házinyulat és 43 fejőstehenet tartott nyilván augusztusban. Az adatokból kitűnik, hogy a kézinyúl-és baromfitenyésztés még messze van a lehetőségektől, tehát a SZDEF-tagszervezeteknek arra kell törekedniük, hogy ezek tenyésztésére, az állomány növelésére az eddiginél nagyobb hangsúlyt fektessenek. • SZAKSZERVEZETEK A TAKARÉKOSSÁGÉRT A szakszervezeti mozgalom egyik legrégebbi intézménye, az önsegélyező pénztár, mindig a takarékosságra, az előrelátásra, a kölcsönös segítségnyújtásra nevelte tagjait. Mai körülményeink között se veszített ebből a funkciójából, sőt mondhatni tovább erősödött a tagság létszámának és anyagi lehetőségeinek növekedése folytán. Szilágy megyében is több mint félszáz ilyen pénztár működik, összbetétjük meghaladja a 70 millió lejt. A legnépesebb tagságot a faipari vállalat mondhatja magáénak: 1800 betétes 8 millió lejjel gazdálkodhat Őket követi a sorban a zsibói bányakitermelés — 1000 tag 5,5 milliós betéttel — és a zilahi huzalgyár ezer dolgozójának 4,5 milliós betétje. • PIONÍROK DOLGOS VAKÁCIÓJA Megkezdődött a „visszaszámlálás" — közeledik a nyári vakáció vége. Ha a múltkori rovatunkban arról adtunk hírt, hogy a gyermekek milyen hasznos tevékenységgel szándékoznak kitölteni a nyári hónapokat, most vessünk egy pillantást az egységnaplókba: mi lett a szép tervekből? A zilahi Simion Barnusiu általános iskola pionírjai gyógynövényt gyűjtöttek, szakszerűen szárították, majd lemérték , több mint 100 kilóval lepték meg az átvevőket. De jöttek a plopidi gyermekek, s kiderült, hogy ők majdnem négyszer annyit szedtek, mert az eddig átadott 340 kiló „ezerjófű“-n kívül még vagy félmázsányi század az iskola padlásán. A Szurdok községi pionírok ez idő alatt inkább az erdőben barangoltak, de ők sem csak úgy, céltalanul, 400 kilónyi erdei gyümölcsöt, főleg málnát, csentek el a mackó-táplálékból. Nem maradt említésre méltó bejegyzés nélkül a karikás, a zsibói, a szilágybaksai gyermekek nyári tábori naplója sem; ők a selyemhernyótenyésztésben jeleskedtek, s ami ezzel jár, eperfa-mászásra „szakosodtak“. Még a kislányok bátrabbjai is! Csak így írhatták be az élmények közé azt, hogy „jól meghíztak a hernyók, szépek a gubók — átadtunk 36 kilót“ (Karika), „kevés az eperfa, ültetni kellene — csak 31,5 kiló gubó lett“ (Zsibó), „Jövőre több lesz, mint az idén volt, a 25 kiló gubóért a hernyókat kell elővenni“ (Baksa). Bánkódni azért nincs senkinek oka- szép, dolgos, játékos vakáció volt. Lesz miről mesélni egymásnak, a tanévnyitás után is még jóideig! • ÉSSZERŰBBEN - TAKARÉKOSABBAN A szilágycsehi vállalatokban működő SZDE-szervezetek tevékenységének központjában, érthetően, a takarékos gazdálkodás áll. A tagszervezetek rendszeresen felmérést készítenek arról, hogy ennek a feladatnak hogyan tesznek eleget a dolgozók, illetve, hogy a vállalatok miként értékesítik a belső erőtartalékokat, ésszerűen használják-e a rendelkezésükre álló anyagi és szellemi javakat? Egy ilyen felmérés tanulságairól tájékoztatott Petra Oláhut, a városi pártbizottság titkár-helyettese. — Eddigi eredményeink azt tükrözik, hogy a SZDE- szervezetek a pártszervek vezetésével sikeresen oldják meg az ésszerűsítési-takarékossági-öngazdálkodási feladatokat. Példaként említeném a bútorgyárat, ahol az első félévben több mint 400 900 tejjel csökkentették az anyagköltségeket Olyan műszaki megoldások alkalmazásával, amelyek révén a nehézkes, elavult formájú garnitúrák helyett esztétikusabb, korszerűbb bútorokat készítettek helyettesítők beépítésével, illetve finomabb megmunkálással. Évi viszonylatban a megtakarított anyagokból 58 garnitúra Meser és 53 garnitúra Sonia típusú bútor állítható elő, amelyek összértéke 914 000 lej . Szintén ez a munkaközösség jár élen — együtt a kötöttárugyárral — az energiagazdálkodás számos kérdésének a megoldásában is. Elvégezték a világítás ésszerűsítését, a túlméretezett elektromotorok cseréjét — 15 motort cseréltek ki kisebb fogyasztásúra — és megoldottak más villamossági kérdést, amelyek révén — számítások szerint — évi B30OO kilowattóra fogyasztással kerülhet kevesebb az elszámoló mérlegbe. — Nem feledkezhetnek meg a SZDE-szervezetek a másodlagos nyersanyagok viszszanyeréséről sem... — Hogy mennyire foglalkoznak ezzel a kérdéssel, hadd érzékeltessem a Silvania kisipari szövetkezetben tapasztalakkal. A szövetkezet számos terméket — főleg iparművészeti tárgyakat — állít elő a nagyszériás gyártás során keletkező maradék faanyagból, a textil marad.ékanyagból asztaloskötényt készít, a szőrmerészlegen összegyűjtött darabkákból pedig kabátbetétet, amiből eddig közel százezer lej értékű árut gyártottak. Persze, számos más példát is sorolhatnék, hisz a város valamennyi, gazdasági tevékenységet folytató — ipari és mezőgazdasági — egységében egyre több tény utal,arra, hogy megértették: a takarékos gazdálkodás nem kampány, de hosszútávú, állandó jellemzője munkánknak. Összeállította: Bencze Cs. Attila