Előre, 1984. május (38. évfolyam, 11330-11355. szám)
1984-05-01 / 11330. szám
. •' . \ ■ A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA P É L JEN MÁJUS ELSEJE! pwpwiiwiiMW|[uiiiii»nMii mm*iwpmw^'i' ■ ■>■■■ im» --y—■»» ■ »■■■ " '■ " ■»*.'« " ' i «■■■ ■J'iM'.i.'i'ii iimuihi iwi1 jm w hnw i JI1UM.JNI W '1'IHWH.l E1 ■«» „Munkálkodjunk a leghatározottabban a XII. kongresszuson megszabott ama célkitűzés megvalósításáért, hogy érjük el a munka és az élet új minőségét minden szektorban NICOLAE CEAUSESCU HARCOS, FORRADALMI SZELLEMBEN Május elseje, az immár csaknem száz esztendeje szép ünnepi hagyománnyá nemesedett munkásosztály napja, mindig ugyanaz: a harc, a munka és a szolidaritás ünnepe. S ugyanakkor mindig más is: akárcsak az évszak színpompája, mindig új változatokkal és tartalommal gazdagodik, hiszen — a történelem prizmáján át nézve — a tegnapi alapozóépítő május nem olyan, mint a tegnapelőtti harcos; a mai, új korszakot kiteljesítő pedig lényegesen különbözik az előbbiektől. Mindenekelőtt abban, hogy forradalmibb. A harcot, a munkát és a szolidaritást jobban magába ötvöző. És nemcsak azért, mert egy valóban minden téren gyökeres változásokat ígérő és hozó, mélyreható átalakulásoktól és ugyanakkor megrázkódtató vajúdásoktól visszahangzó forradalmi korban üljük meg ezt az ünnepet, hanem itt, nálunk a munka, az építő-alkotó munka tényleg forradalmi tett, a forradalmiság pedig mindenekelőtt cselekvést, munkát jelent, de úgyszintén a harci hagyományok ápolását is. Időben pedig mát és tegnapot s egyben holnapot jelöl ez az ünnepnap. Magába sűríti a jelent, mert minden idegszáluinkkal benne élünk, s a munka forradalmi napját olyan körülmények között ünnepeljük, amikor dolgozó népünk a haza felszabadulásának 40. évfordulóját és kommunista pártunk XIII. kongresszusát köszöntve forradalmi felelősséggel és hazafias lelkesedéssel váltja valóra történelmi célkitűzéseinket; románok, magyarok, németek és más nemzetiségűek szilárd párt körüli egységben, testvériségben munkálkodnak a XII. pártkongresszus és az Országos Pártkonferencia célkitűzéseinek teljesítésén, lendítik hazánkat a közepesen fejlett ország stádiumába, az új minőség és hatékonyság fejlődési szakaszába. De szimbolizálja ez a május a harcos múltat is, hiszen ezzel a nagy ünneppel egybeeső napokban emlékezünk meg az 1939. májusi nagy antifasiszta és háborúellenes tüntetésekről, amikor a kommunista párt vezette és szervezte munkásosztály, a demokratikus és haladó erők — a munkásegységfront és az antifasiszta népfront jelszavával — messzehangzóan tiltakoztak a fasiszta veszély és a háború ellén, amikor Nicolae Ceaușescu elvtárs, a fiatal forradalmi harcos a királyi parancsuralom hatóságainak elnyomó intézkedéseivel dacolva, forradalmi lelkesedéssel szervezte a nép harcát. És ugyancsak ezekben az ünnepi napokban idézzük fel a párt és a munkásosztály küzdelmének egy másik jelentős momentumát, a Munkásegységfront 1944 áprilisában történt megalakulásának 40. évfordulóját, az összefogásnak azt a fontos mozzanatát, amely jelentős mérföldkövet alkotott az antifasiszta és antiimperialista, társadalmi és nemzeti felszabadító forradalom győzelméhez vezető úton. Ezáltal válik a mai ünnep a harci hagyományok ünnepévé, s egyben az építés, a munka forradalmi napjává. Hiszen múltidézésünkben is a jelent látjuk,, tegnapi történelmi harcainkból a ma odaadó munkájához merítünk erőt. Miközben a régi munkásnemzedékek áldozataira gondolunk, azon töprengünk, hogy az elődök nyomdokain haladva, mit adunk mi hozzá a haza anyagi és szellemi civilizációjához, az ország szocialista felemelkedéséhez. Ebben az ünnepi számvetésünkben, büszkén tekintünk eredményeinkre, látjuk nehézségeinket és tudatában vagyunk feladatainknak. Amikor Augusztus 23 megünneplésére készülünk, amikor áttekinjük a felszabadító forradalom óta megtett 40 esztendőt, mindenekelőtt pártunk bölcs politikájára gondolunk, arra a politikára, mely az egykor elmaradott és háború marcangolta Romániát gyors ütemben fejlődő, korszerű ipari-agrárországgá változtatta, amely az ipari termelést ez alatt a 40 esztendő alatt több mint ötvenszeresére emelte,, fejlődő szocialista gazdasági ággá virágoztatta a mezőgazdaságot, történelmi győzelmekre vezetett bennünket a termelési és társadalmi viszonyok, a tudomány, az oktatás és a kultúra területén, a nép anyagi és szellemi életszínvonalának emelésében. Miként pártunk Központi Bizottsága ez év márciusi plenáris ülésének határozata kidomborítja, az 1944 augusztusi történelmi aktus óta eltelt négy évtized eredményekben gazdag útján új történelmi szakaszt nyitott a IX. pártkongresszus, amely időszak a haza történelmének leggyümölcsözőbb érája. Ezen időszak minden megvalósítása elválaszthatatlanul ‘ _ kötődj'« Nicolae Ceausescu elvtárs roffpont gazdag elméleti és fáradhatatlan gyakorlati munkásságához, kiemelkedő vezetői személyiségéhez. Ennek a korszaknak a jegyében köszöntjük mostani május elsejénket is. Köszöntésünk a munka nagy csatájától visszhangzik: románok, magyarok, németek és más nemzetiségűek testvériségben, vállvetve küzdenek nagy terveink valóra váltásáért, azért, hogy országunkat magasabb fejlődési stádiumba lendítsék, gyorsabban fejlesszék az energia- és nyersanyag-alapot, mielőbb elérjék a munka és az élet új minőségének szakaszát, csökkentsék az anyagfogyasztást, magasabb szinten értékesítsék az összes anyagi és szellemi erőforrásokat, tovább erősítsék a munkásönigazgatást, gyakorlatba ültessék pártunk nagyszerű országépítő programdokumentumait. Ennek jegyében. Augusztus 23 és a XIII. pártkongresszus köszöntése szellemében bontakozott ki a nagy szocialista munkaverseny az 1984. évi terv és az egész ötéves terv teljesítéséért, az egész gazdasági tevékenység hatékonyságának emeléséért. A terven felül termelt tonnák, méterek, tejek tíz- és százezreiben, millióiban konkretizálódnak ezek a versenyvállalások a gyárakban és üzemekben, a szántóföldeken pedig szorgos földművelőink, mezőgépészeink mindent megtettek, megtesznek a tavaszi kampány időben és jó minőségben történő elvégzéséért, a rekordtermés megalapozásáért. Ez az ünnep is jó alkalom arra, hogy dolgozó népünk újból kinyilvánítsa: mindent megtesz Nicolae Ceausescu elvtárs útmutatásainak gyakorlatba ültetéséért. Az ipari, építkezési, szállítási dolgozók, a tudomány, a kutatás és az oktatás területén tevékenykedők, a mezőgazdasági dolgozók, s a többi gazdasági szektor dolgozói szüntelenül erősítik kommunista felelősségüket, forradalmi igényességüket, annak tudatában, hogy csak dinamikus, fegyelmezett és odaadó munkával járulhatnak hozzá a haza további felvirágoztatásához, nagyszerű programjaink teljesítéséhez. Mindannyian tudatában vagyunk annak, hogy jó mun- ' rfeitresok a ’Szadafista lebreániót emeljük a civilizáció magasabb fokára, hanem tevékenyen elősegítjük a béke, a demokrácia és a szocializmus nemzetközi erőinek szilárdulását, a szocializmus világtekintélyének növekedését is. Ebben a szellemben kapcsoljuk össze belső teendőinket a haladásért folyó nemzetközi harccal; ebben a szellemben ápoljuk hagyományos szolidaritásunkat a dolgozók nemzetközi összefogásának ünnepén. S így éltetjük tovább és gazdagítjuk új tartalommal munkásmozgalmunk harcos hagyományait, fejezzük ki militáns szolidaritásunkat az összes kommunista és munkáspártokkal, a szocialista és szociáldemokrata pártokkal, a nemzeti felszabadító mozgalmakkal, valamennyi Mihálka Zoltán (Folytatása az 5. oldalon) -1 TESTVÉRI EGYSÉGBEN, EGYÜTT AZ ORSZÁG NÉPÉVEL Dolgos hétköznapjainkban, amikor az ország népe céltudatos, komoly munkával végzi soron levő feladatait, jelent építő és jövőt tervező felelősségteljes kötelezettségét, a hagyományhoz híven olykor az elvégzett munka tiszta örömével teszi meghittebbé, teljesebbé ünnepeit. Hiszen a szorgos román nép a megfeszített munka sűrűjében sem feledkezik meg ünnepeiről, az elődök küzdelmes életének, önfeláldozó harcának és áldásos cselekedeteinek a méltó megemlékezéséről, a jelenkor kiemelkedő politikai és közéleti eseményeinek, személyiségeinek, a tiszteletteljes köszöntéséről. Ilyen kivételes momentum Május elsejeis, a munka, a világ dolgozói összefogásának ünnepe. S ezt az ünnepet számunkra egy évforduló is különlegessé teszi; most emlékezünk meg az 1939. május elsejei nagy antifasiszta és háborúellenes tüntetés 45. évfordulójáról, arról a nagy visszhangot kiváltott, s a román nép haladás- és demokratikus törekvéseit, szabadság- és függetlenségi óhaját ismételten kinyilvánító megmozdulásáról, amelynek egyik szervezője, irányítója a rettenthetetlen forradalmár és lánglelkű hazafi, Nicolae Ceausescu elvtárs volt. Természetes tehát, hogy ezen az emlékezetes napon nagyra becsült vezetőjét köszönti az ország népe, s vele együtt e tájak tesvéri barátságban élő román és magyar lakói. S ez a szívből fakadó köszöntés nemcsak a figyelmességet, a mélységes tiszteletet jelenti, hanem éppúgy az őszinte ragaszkodást és a messzemenő megbecsülést is. A határtalan szeretetet, amellyel a közös haza minden lakója, kétkezi és szellemi dolgozója körülveszi és követi. Nicolae Ceaușescu elvtársat azon az úton, amelyet forradalmi tisztánlátásával, a realitások sokoldalú, tudományos elemzésével jelölt ki, és amelyen hazánk, népünk , biztos léptekkel halad a szabadság, a demokrácia, a fejlődés, a szocialista civilizáció és a jólét újabb és újabb magaslatai felé. Mindez meggyőzően juttatja kifejezésre azt a valóságot, amely az új Romániát jellemzi; azt a szilárd elhatározást, amellyel a nagyszerű szocialista jelenét és kommunista jövőjét szabadon építő román nép, tágabb vagy szűkebb szülőföldünkön minden gyermeke a legjobbat, a legtöbbet adja azért, hogy valóra váltsuk a párt programját, a XII. kongresszus és az Országos Konferencia célkitűzéseit; azt a megbonthatatlan egységet, amellyel a szocialista építésben összeforrott nagy közösségünk — románok, magyarok, németek és más nemzetiségűek — zárkózik fel a párt és vezetője köré. Hiszen közös múltunkat tudva, a jelen feladatait vállalva és teljesítve, meggyőződéssel vállaljuk, hogy ebben a megbonthatatlan egységben gyökerezik pártunk, államunk, munkásdemokráciánk, nemzetiségi különbség nélkül egész népünk ereje, minden eddig elért sikerünk. Ezen az ünnepen is — melyet az antifasiszta és antiimperialista, társadalmi és nemzeti felszabadító forradalom 40. évfordulója jegyében ülünk meg — azokat a nagyszerű eredményeket idézzük fel, amelyeket a szocialista építés éveiben, s különösképpen az utóbbi közel két évtizedben értünk el, egy aránylag rövid, de termékeny időszakban, melyet joggal nevezünk az ország történetében a leggazdagabbnak, a leggyümölcsözőbbnek. Olyan új korszak ez, mely a tények erejével bizonyítja, hogy Nicolae Ceausescu elvtárs eszméinek gazdagságával, szervezői fáradhatatlanságával, kezdeményezésével, határozott magatartásával, forradalmiságával a népünkben rejlő hatalmas teremtő erőt és akaratot testesíti meg, s hogy személyisége mennyire meghatározó jelentőségű korunkban, életünk minden pillanatában. Szocialista jelenünk valósága bizonyság arra, hogy a(Folytatása az L. oldalon) írta RAB ISTVÁN, az RKP Kovászna megyei bizottságának első titkára MÁJUS ELSŐ NAPJÁRA úgy készül az ember, ahogy csak nagy eseményekre szokás készülődni, az élet legnagyobb eseményeire. Készül derűs lélekkel, várakozással, bizakodással, az újrakezdés boldog izgalmával. Példásan, ahogyan azt a természettől látja, a fáradhatatlanul megújuló természettől, a fáktól, a bokroktól, amelyek virágot, levelet bontanak a május első napjára, illatos ígéretét a termésben gazdag ősznek. A május első napjára úgy készül az ember, ahogy csak nagy ünnepekre készülhet, készül ragyogóra sikált-tisztított ablakokkal, hogy messzire lásson a szem, készül rendbetett lakással, fölsepert udvarral... A kertjében már zöldülnek az ágyások, levelet hajt a kimetszett szőlőtőke, és fehér ruhában pompáznak a cseresznyefák, méhek zsibongásától vibrál a levegő. És olyan a határban a föld, mintha minden rögéhez-morzsájához gondos kezek nyúltak volna, hogy felpuhítsák és elegyengessék, hogy bevessék okosan, emide búzát, oda rozsot, árpát, lóherét. Hányféle zölddel zöldellnek ezek a takaros földparcellák, nincs festő ecsetje, amely kikeverhetné a zöldnek ennyi árnyalatát, színváltozatát, nincs színes fénykép, amely rögzíthetné a zöldnek e számtalan változatát, erre csak a természet, a földanya, a tavasz képes. Igen, a május első napjára úgy készül az ember, ahogy csak nagy ünnepekre szokás, fölsepri a járdát és a gyárudvart, megtisztogatja a gépét és íróasztalán rendszerbe szedi-rendezi a papírlapokat, akár a gondolatait. . . • • • Ez a nap a hit, a bizakodás napja, azé a meggyőződésé, hogy két kezünk munkája nyomán jobbá, szebbé válik a világ, jobbá, igazabbá válik az élet, hiszen minden ezen múlik, a munkán, csak ennek, csak a munkának, a szorgalomnak az eredménye teheti gazdagabbá az életet, jobbíthatja meg sorsunkat, jövendőnket. Ez a nap ezért a munkásé, ezért a dolgozó emberé szerte a világon, az összefogás napja ez, a hasznos, értelmes cselekvésben való összefogásé, ezen a napon válik szimbolikussá a felemelt munkáskéz, a jövőbe helyezett bizakodás szimbólumává. Bizakodásé a jövőben, a munkában, a békés, dolgos hétköznapokban. Györffi Kálmán 6 oldal Departamentul Export-Import presa P. O. Box 133-137 — Telex: 11223. áfa 50 bani Bucure$ti str. 13 Decembrie nr. 3. XXXVIII. Redactia ELŐRE. 79776 Bucure$ti 33. Piata Scinteii 1, sector 1. évfolyam ELŐRE szerkesztősége. 79776 Bukarest 33. Scinteia tér 1, I. kerület, 11330. szám, Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18 03 02. I 1984. I Előfizetéseket elfogadnak az összes klítikt postahivatalok, MftJUJ I., a levélkézbesítők és a lapterjesztők. keddi Lapunkat külföldre a következő címen ______________ lehet megrendelni: ILEXIM — NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS találkozott Jannisz Banniasz elvtárssal, a Görögországi (belső) Kommunista Párt Központi Bizottságának titkárával Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára április 28-án, szombaton találkozott Jannisz Banniasz elvtárssal, a Görögországi (belső) Kommunista Párt Központi Bizottságának titkárával, aki küldöttség élén a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága meghívására látogatást tett országunkban. A vendég kíséretében volt Evangelosz Diamantopoulosz elvtárs és Elli Papakonsztantinou elvtárs, a Görögországi (belső) KP KB Politbürojának tagjai. A találkozón részt vettek a következő elvtársak: Ilie Verdet, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a KB titkára, Ion Stoian, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, a KB titkára ■és Qjimpia Bolomanescu, az RKP KB póttagja, a KB helyettes osztályvezetője. Jannisz Banniasz elvtárs tolmácsolta Nicolae Ceausescu elvtársnak a Görögországi (belső) Kommunista Párt vezetősége meleg üdvözletét, nevében haladást és jólétet kívánt a baráti román népnek. Nicolae Ceausescu elvtárs köszönő szavakat mondott, meleg üdvözletét és legjobb kívánságait küldte a Görögországi (belső) Kommunista Párt vezetőségének és tagjainak, valamint a baráti görög népnek. A meleg, elvtársi légkörben lefolyt megbeszélésen megelégedéssel állapították meg a két párt együttműködésének fejlődését, hangsúlyozták, hogy bővíteni kívánják az együttműködést a román nép és a görög nép hagyományos baráti kapcsolatai szellemében, a megértés, a jószomszédság balkáni ügye, az enyhülés és a kooperáció európai és egyetemes ügye érdekében. A nemzetközi politikai élet időszerű kérdéseivel kapcsolatos véleménycsere során hangsúlyozták, a népeknek fokozott erőfeszítéseket kell tenniük a fegyverkezési hajsza megszüntetéséért és az atomháború veszélyének kiküszöböléséért, a leszerelés és elsősorban a nukleáris leszerelés végrehajtásáért, ami napjaink alapvető problémája. Ilyen összefüggésben kiemelték annak a fontosságát, hogy erősítsék a kommunista és munkáspártok, a szocialista, szociáldemokrata pártok, más haladó és antiimperialista pártok és erők, az öszszes népek együttműködését az enyhülés, a leszerelés, a béke és az együttműködés politikája diadaláért, minden egyes nemzet szabadság-, függetlenség és haladás eszményei valóra váltásáért. ..^ Úgyszintén kidomborították, le kell állítani a közép-hatótávolságú amerikai rakéták egyes nyugat-európai országokba való telepítését és le kell mondani a Szovjetunió által bejelentett nukleáris ellenintézkedésekről, fel kell újítani a szovjet—amerikai tárgyalásokat, hogy megállapodás szülessen és hozza meg a kontinens mentesítését a rakétáktól, távlatilag pedig az összes nukleáris fegyverektől. Mint hangsúlyozták, fontos szerep hárul a népek békeharcára, az utóbbi időben kibontakozó nagy leszerelési és háborúellenes megmozdulásokra, s rámutattak, hogy fokozni kell a tiltakozásokat a fegyverkezési hajsza és különösen a nukleáris fegyverkezés ellen. Mint megállapították, különleges fontosságú a katonai készültségcsökkentés folyamata szempontjából nukleáris fegyermentes övezetek kialakítása Európában, valamint más kontinenseken. Ilyen összefüggésben kiemelték, hogy a Balkánt a béke és a jószomszédság, az együttműködés és a megértés, nukleáris fegyverektől és idegen katonai támaszpontoktól mentes övezetévé kell változtatni. A továbbiakban rámutattak, hogy pozitív lépések történtek a többoldalú balkáni együttműködés előmozdítását, a bizalom, az együttműködés és a biztonság balkáni légkörének megteremtését szolgáló összejövetelek szervezése terén, s kiemelték, hogy tovább kell építeni a kooperációs folyamatot a térségben egy magas szintű találkozó előkészítése céljából. Rámutatva, hogy mindent meg kell tenni az összes államközi viszályok békés, tárgyalásos rendezéséért, hangsúlyozták: a ciprusi kérdést a két közösség képviselőinek tárgyalás útján kell megoldani minden külső beavatkozástól mentesen és az ENSZ közreműködésével, biztosítva a sziget görög és török lakosságának békés egymás mellett élését egy független állam keretében, szavatolva továbbá Ciprus biztonságát és területi épségét, el nem kötelezettségi státusának fenntartását. A Görögországi (belső) KP KB titkára rámutatott, hogy pártja és a görög nép messzemenően nagyrabecsüli Románt . Nicolae Ceausescu elvtárs nemzetközi erőfeszítéseit és kezdményezéseit a béke, a megértés és az együttműködés légkörének megteremtéséért. A találkozó keretében kidomborították a fejlett és a fejlődő országok közötti szintkülönbségek csökkentésének fontosságát egy új gazdasági világrend megteremtése érdekében, amely biztosítaná minden egyes nemzet szabad és független fejlődését a gazdasági és társadalmi haladás útján. Országos tudományos ülésszak a Munkásegységfront megteremtésének 40. évfordulója és az 1939. május 1-i nagy tüntetések 45. évfordulója alkalmából • • ünnepi fogadalom: Állandóan erősítjük a nép egységét a párt körül, Nicolae Ceausescu elvtárs körül a pártprogram példás valóra váltása szolgálatában TÁVIRAT NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRSHOZ a Román Kommunista Párt főtitkárához, Románia Szocialista Köztársaság elnökéhez Mélyon ticatolt óc osorozott fordulója alkalmából rendeztek meg. kifejez! melyen hsíibi es szelesen forró elismerését, mély tiszteletét, megkülönbött Nicolae Ceausescu elvtárs szetett nagyrabecsülését és legmesszebbmenő háfáját önnek, mélyen tisztelt és szeretett Nicolae Az országos tudományos ülésszak, amelyet a Ceausescu elvtárs, a jeles forradalmár harcos Munkásegységfront megteremtése és az 1939. má- nak, a lánglelkű hazafinak, a munkásosztály, az jus 1-i nagy antifasiszta és háborúellenes tűnte- egész román nép egységéért, a szabad és függettesek — kiemelkedő mozzanatai voltak ezek az len hazánk sokoldalú haladásáért folytatott kü-'összes demokratikus, antifasiszta, hazafias erők, delem eltökélt harcosának, a kortárs világ kiaz egész román nép mozgósításának az antifa- emelkedő egyéniségének, mindazért, amit a háziszta és antiimperialista, társadalmi és nemzeti felemelkedéséért, a civilizáció és a haladék felszabadító forradalom előkészítésére és sikeres újabb csúcsainak meghódítisáért, egész nemze lebonyolítására — 49. évfordulója, illetve 45. évtünk jólétéért és boldogságáért tett és tesz. A MUNKÁSEGYSÉGFRONT MEGTEREMTÉSE 40. ÉVFORDULÓJÁNAK ÉS AZ 1939. MÁJUS 1-I NAGY ANTIFASISZTA ÉS HÁBORÚELLENES TÜNTETÉSEK 45. ÉVFORDULÓJÁNAK SZENTELT ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK RÉSZVEVŐI (Folytatása az 5. oldalon)