Előre, 1984. június (38. évfolyam, 11356-11381. szám)
1984-06-01 / 11356. szám
ELŐRE — 1984. június 1 Egy városi mintaóvoda Maros megyében, 1980-ban, a három és hat év közötti gyerekeknek nyolcvankilenc százaléka iskoláskor előtti intézményben járt. Azóta ez a százalékszám még nagyobb lett. A mennyiségi növekedést a képzésben, foglalkozásban bekövetkező minőségi változás követte. A napközi, az óvoda mind fontosabb szerephez jut a nevelésben, oktatásban, az iskolára történő felkészítésben. Marosvásárhelyen a 14-es számú napközi egyike a hoszszabbított programmal működő legszebb eredményeket elért óvodáknak. A hétszintes épületben nyolc terem található. Jelenleg kétszázkilencven gyerekkel foglalkoznak az óvónők. A bejárat mellé, függesztették ki a napi tevékenységi tervet, reggel öt óra harminc perctől délután tizen-nyolc óráig tart a szolgálat. Arról is tájékoztatják az érdeklődőt, mikor bezsélhet az igazgatónővel, az adminisztrátorral, a nővérekkel, a főszakáccsal, a mosodai munkát irányítóval. A szülők, amikor a gyermeküket hozzák, a napi menüt is elolvashatják. A folyosó falait szőttesek, varrottasok, nádból font alakzatok díszítik és bábokkal illusztrált mesejelenetek teszik hangulatossá. Lépten-nyomon cserepes virágok láthatók. Az ízlésesen berendezett termek szekrényein, polcain katonás rendben sorakoznak a festéktubusok, színes poharakba tett ecsetek, rajztömbök, plasztelindobozok és -figurák, kis és nagy, hajas és kopasz babák, játék teher- és személyszállító kocsik, mentő- és tűzoltóautók. A legmegkapóbb azonban a végtelen tisztaság. Az óvodát a Metalotehnica vállalat patronálja: ha szükséges, küldi a karbantartóit, fizeti a javításokat, étkezdéje is a napközi rendelkezésére áll. A gyártól nemrég konyhai robotot kaptak. Mosodájukban nagy kapacitású gépet helyeztek üzembe. Természetesen a megfelelő környezet és a jó ellátottság csak előfeltételei a nevelésnek. Besfaletz Doina igazgatónő nyolc éve dolgozik a 14-es számú napköziben, melynek két tagozata van: román és magyar. Jól emlékszik saját óvodás korára, bár szinte harminc év telt el azóta. A maihoz hasonló oktatást akkoriban elképzelni se lehetett. Annyi bizonyos, hogy a mai gyerekek többet tudnak, mint Ti ötéves voltam, és ** közeledett szeptember tizenötödike. Szüleim minden szükségest megvettek, az egyenruhát felpróbáltam, s annyira tetszett, hogy nem tudták leparancsolni rólam. Azon a nagy napon elsőként érkeztem az iskola udvarára. Édesapám csak nyolcra jött oda. Megismerkedtünk a tanító nénivel, aki roppant kedves volt. Kiosztotta a könyveket, majd beszélgettünk, szavaltunk, énekeltünk. A szünetben több ügyes kislánnyal ismerkedtem meg. Amikor hazaértem, otthon ajándék várt: egy görkorcsolya. Estig játszottam és nagyon boldog voltam. Azt hittem, ezután minden napom ilyen lesz, s nincs jobb dolog a világon, mint suliba járni. Az óvó néni csak ijesztgetett a felelésekkel, a házi feladatokkal... Bizony tévedtem, de tanulni, és főleg tudni, azért mindenképpen jó. (Elmondta BÖJTÉ RÉKA, a marosvásárhelyi 15-ös számú általános iskola VII. E osztályos tanulója.) elődeik, igényeik is nagyobbak. Így a jó, a helyénvaló — mondta az igazgatónő. — Persze a vágyakat, az igényeket irányítani lehet és kell. Sokan felkeresik ezt a „mintaóvodát“,ahol a gyerekek kilencven százaléka munkáscsaládból származik. Mivel az anyagi feltételek a legtöbb napköziben egyformák, csak a személyzet munkája lehet mintaszerű nálunk. Az idelátogatók mindegyikének nagyon tetszik az óvoda berendezése, felszereltsége, a hangulatos folyosók, termek, a konyha higiéniája, az ételek minősége, a mosoda szekrényeiben sorakozó vasalt damaszt ágyneműk, a helyiségek csillogó patikatisztasága. A gyerekekkel is szóba állva, megtudhatjuk, ismeretük sokrétű, az országról, városukról, szűkebb környezetükről rengeteg dolgot tudnak. És tapasztalhatjuk: értékeink megbecsülése, a szülők és a nevelők tisztelete, a párt, a haza és a nép iránti szeretet, ragaszkodás már ilyen kis korban e gyerekek tulajdonságává vált. A municípiumi pionírszervezet jelenti FECHETE VICTORIA, Marosvásárhely municípiumi pionírszervezetének elnöke: — Hazánk felszabadulásának 40. évfordulóját és az EKP XIII. kongresszusát igyekszünk méltó módon köszönteni. A pionírok politikaiideológiai nevelését segítő mindennapi tevékenységek mellett érdekes rendezvényekre is sor került és kerül. Az 1944. augusztus 23-i antifasiszta és antiimperialista, társadalmi és nemzeti felszabadító forradalmunk eseményeivel kapcsolatos versenyünket április 29-én tartottuk. Ezen huszonkilenc csapat vett részt, a harmincadik együttest a marosvásárhelyi Pionírok és Haza Sólymainak Háza küldte színpadra. A magas színvonalú vetélkedőt a 16-os számú iskola nyerte. Kulturális-művészeti seregszemlénket május végén tartottuk. Júniusban ünnepélyes előadást, a közelgő nagy eseményeknek szentelt fesztivált rendezünk, melyen körülbelül tízezer pro Tanfolyam kicsiknek Fodor Gizella tanárnő négy- és ötéves gyerekeknek tart ritmikus torna- és karettórákat a Szakszervezetek Művelődési Házában. Kolléganőjével együtt több mint százötven kislányt avat be a tornászás, vagy inkább a mozgás művészetébe. Nem kis dolog, ha egy négy- vagy ötéves megtanul parancsolni a kezének, lábának. A tanfolyam végén, szüleik és rokonaik előtt, szép táncot mutatnak be. Akiben pedig tehetséget látnak, azt az iskolás sportklub tornaszakosztályához irányítják, ahol hetente háromszor tornaedzésen is részt vesz. Az eredmények nem maradnak el. Iskolás sportklubok közötti versenyen, a tizenkét évesek kategóriájában tavaly a marosvásárhelyi tanulók lettek az elsők. Kardos Edit egyéniben országos harmadik helyet és párosban Sábádeanu Monicával első helyet szerzett. A szalaggal, kötéllel, karikával, labdával, buzogánnyal végzett művészi tornához rátermettség szükséges. Ám e gyerekekből nem hiányzik sem a tehetség, sem az akarat, sem a kitartás. Csíki László tanár több mint húsz éve foglalkozik a kicsik zenei nevelésével a Szakszervezetek Művelődési Házában. Jelenleg hatvan iskoláskor előtti fiúcskát, leánykát tanít. A gyermekek xilofonon játszanak, „tapsolásból“ fölismernek egy dallamot, vagy fordítva, egy dalt szöveg nélkül „tapsolnak“,s ütemeznek el. A zeneóvodában lényegében az általános iskola harmadik osztályos anyagát is megtanulják. A zeneóvodisták közül sokan művészeti iskolába jelentkeztek és itt is megállták a helyüket. A nemrég Iasi-ban megrendezett országos vetélkedőn például a marosvásárhelyi Pedagógiai Líceumban a zenét és képzőművészetet tanulók tizennégy helyezéssel, hat KISZ-díjjal és dicsérő oklevelekkel tértek haza. A sikerekben a zeneóvodának is része volt, hiszen a győztesek közül többen innen kerültek ki. De aki nem zenei pályát választ a továbbiakban, annak is hasznára lehet a képzés, hiszen a zene színesíti és kiteljesíti a személyiségét. Az anyák és gyermekek érdekében, védelmében Dr. RADULESCU CONSTANTIN egyetemi előadótanár, a 2-es számú szülészeti-nőgyógyászati klinika vezetője: — Tavaly júniustól jelentős mértékben javult a terhes nők és az újszülöttek ellátása, orvosi asszisztenciája. Két klinikai egység létesült: az egyik az ezerkétszáz ágyas kórházban, ahová a régi szülészet egy része költözött, a második itt, s ezt szintén újnak lehet nevezni. A két klinikán a szülészeten és a nőgyógyászaton jelenleg háromszázhúsz, az újszülött részlegen pedig százhúsz ágy felett rendelkezünk. Az épület átalakítása és a szükséges korszerűsítések elvégzése után az orvosi munkában is pozitív változás következett be. Lehetőségünk van a terhesek és az újszülöttek élettani folyamatainak ellenőrzésére, befolyásolására. Például monitoron követhetjük a megszülető gyermek szívverését, sav-bázisának egyensúlyát, s így a szülés biztonságosabbá tehető, csökken az anyai és a magzati károsodás veszélye. Pártunk főtitkára az Egészségügyi Főtanács plenáris ülésén elmondott beszédében leszögezte: ...... véget kell vetnünk a születési arányszám, a természetes népszaporulat tekintetében fennálló megengedhetetlen helyzetnek. Évről évre biztosí Egy átlag városi iskola A kövesdombi lakótelep végén áll a 15-ös számú iskola. Szomszédságában négy- és tízemeletes tömbházak emelkednek. Egyik oldalról a modern, fedett napipiac, másik oldalról a 14-es számú napközi határolja. A municípium egyik legnagyobb iskolája, hiszen kétezer-negyvenöt I—VIII- os tanulója van. Az osztályok száma ötvenkilenc, a tanítóké, tanároké kilencven. Tanulásban, sportban, kulturális-művészi tevékenységben kiemelkedő eredményeket értek el az itt tanuló diákok. Különböző tantárgyversenyek iskolai szakaszán több mint százötvenen vettek részt. A megyei szakaszra hatvanan jutottak, az országosra pedig négyen. Közülük Szász Zsófia VII. osztályos tanuló szerepelt a legjobban. A matematika katedra rendezvényei is mindig érdekesek. Ez évben Nicolae Teodorescu akadémikus, dr. Weszely Tibor matematikatanár és több kutató mérnök látogatott el hozzájuk. A találkozókat Sebestyén Júlia tanárnő szervezte, vezette. Az irodalomszakosok és tanulóik a Vatra folyóirat szerkesztőit hívták meg. Évad idén Gyulafehérváron volt az általános iskolások országos magyar irodalmi olimpiája. Ezen magam is részt vettem. A vizsgát követő éjjel le sem koppant a szemem, mert mind csak a dolgozat, az eredmény foglalkoztatott. Reggel azt mondtam magamnak, történjék bármi, lelkizni tovább nem fogok, mert ami tőlem telt, azt megtettem, a többi nem rám tartozik. Persze ezt elhatározni könnyű volt... Délelőtt író-olvasó találkozót szerveztek, kolozsvár-napocai művészek jöttek közénk. Délután aztán lett nagy szipogás, rívás. Legalábbis én sírtam, örömömben, mert dicsérő oklevelet kaptam. (Elmondta SZÁSZ ZSÓFIA, a 15-ös számú általános iskola VII. osztályos tanulója.)ről évre visszhangot keltő vetélkedőket szerveznek a történelemtanárok. Jó tornacsa 3 ----------- JÚNIUS 1 —NEMZETKÖZI GYERMEKNAP VÁGYAK, ÁLMOK TELJESÜLNEK ! ,,Korszerű anya- és gyermekvédelmi rendszerünk van. Erőteljesen fejlesztettük a bölcsődéket és az egészséges gyermeknevelés más intézményeit. A szociális ellátás és a családi pótlék erős segítség a gyermekes, a gyermekeket nevelő családoknak. Megállapíthatjuk tehát, hogy szocialista társadalmunk — a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építését szolgáló általános pártpolitika valóra váltása nyomán — jó, egyre jobb feltételeket biztosít népünk, szocialista nemzetünk harmonikus fejlődéséhez NICOLAE CEAUSESCU nív és iskolás fog közreműködni. A tudományos,a technikai és gyakorlati körökre e tanévben közel huszonegyezer I—VIII. osztályos tanuló iratkozott be, tehát a pioníroknak hetvenöt százaléka. Kiemelném a Pop Iacob tanár által irányított kémiakört, amelyben kétszáz gyerek tevékenykedik. Érthető a nagy érdeklődés, hiszen a kémia nemcsak a jelen, hanem a jövő tudománya is. Az elektrotechnikai, elektronikai foglalkozást Nufiu Olimpiu és Birinyi Csaba vezeti. E kör tagjai az általuk kigondolt készülékekkel az országos kiállításon második díjat nyertek. Nagyon sok tanuló kartingozik. Popa Augustin oktatóval együtt új ,kisautó-modellt készítettek.Az újrahasznosítható anyagok gyűjtésében is jó eredményeink vannak. Tavalyi egymillió háromszázezer lejes tervünket százhárom százalékra teljesítettük. Háromszázhatvankét tonna vasat, kétszáznyolcvan tonna papírt, kétszáztízezer üveget és egyéb anyagokat szedtünk össze. Elhatároztuk: az újrahasznosítható anyagok gyűjtőjeggel hétkor trombitaszó ébresztett a novodari-i táborban. Kiszaladtunk tornászni, majd rendbeszedtük magunkat és szobánkat. Az étkezéssel is hamar végeztünk, mert minél hamarabb kint akartunk lenni a napozón. Úgy rohantunk a végtelennek látszó vízhez, mintha kergettek volna. Melegen sütött a nap, a tenger pedig szelíden locsogott. Ebéd után körülsétáltuk a tábort, délután benéztünk a számunkra rendezett diszkotékába. Este fél kilenckor kezdődött A világ gyerekei békét akarnak című műsor. Nagyon meghintő és szép előadás volt. Itt tavaly történt...amikor először-jártam a tengerparton. (Elmondta GALL KINGA, a 12-es számú általános iskola VII. C osztályos tanulója.)lésére vonatkozó idei tervünket is túlteljesítjük.tanunk kell a legalább 19—21 ezrelékes születési arányszámot“. Ennek érdekében klinikánkon fokoztuk a sterili■Édesanyám megbetegedett s beutalták a kórházba. Félfüllel olyasmit hallottunk, hogy az orvosok nem tudnak segíteni rajta... Testvéreimmel együtt én is borzasztóan megijedtem. Mindennap körbejártam a kórházat. Aztán édesanyám kezdte jobban érezni magát, az ágyból is felkelt. Édesapánk elárulta, nemsokára hazaengedik. Erre elhatároztuk, a ház minden zegét-zugát kitakarítjuk. Szőnyeget poroltunk, ablakot pucoltunk, függönyt mostunk, rámoltunk a kamrában, a konyhában az utolsó kiskanalat is ragyogóra súroltuk. Amikor édesanyánk kiszállt a taxiból, bejött a házba, összecsapta kezét, s nem tudta, hová nézzen. Boldog volt, és megköszönte, hogy anynyira szeretjük. (Elmondta BARABÁS KATALIN, a 12-es számú általános iskola VII. C osztályos tanulója.) Más okainak kutatását, tökéletesítettük a vizsgálati módszereket és a terápiás eljárásokat. Kezelni tudjuk azokat az "Tavalyelőtt gyorskorcsolya bajnokságon vettem részt Suceava városában. Egy héttel a verseny kezdete előtt érkeztünk. Kempingházban laktunk, mindennap edzésre jártunk. Aztán eljött a várva várt nap. A startnál reszkettem az izgalomtól. A rajtot jelző lövés utánnekidaráltam magam és megiramodtam. Nem tudom, hogyan korcsolyáztam, mi történt velem. Amikor meghallottam, hogy az első, a legelső lettem, szinte közönyösen bólogattam, pedig ez volt az első igazi győzelmem. De alig vártam, hogy hazaérjek és az otthoniakkal együtt úgy, igaziból örvendhessek. . (Elmondta MÁTÉ TIBOR, a 15-ös számú általános iskola VII. osztályos tanulója.) asszonyokat, akik gyereket szeretnének, de eddig nem részesülhettek az anyai örömökben. Az újszülöttekkel kapcsolatban elmondhatom, az utóbbi két évtizedben most a legalacsonyabb a halandóság: négy ezrelék. Szeretnénk a továbbiakban is minél jobban, pontosabban, hathatósabban dolgozni, minél több egészséges asszonyt, boldog anyát és életképes gyereket hazabocsátani klinikánkról. patak is van, legutóbb megyei elsők lettek. Edzőjük Pop Lívia tanárnő. Az iskola diákjai nagy számban részt vettek a tanulók számára szervezett tudományos ülésszakokon is. A jól dokumentált, ötletesen megszerkesztett, szinte hibátlanul megírt dolgozataikkal beneveztek a további, magasabb szintű ülésszakokra. A 15-ös számú iskola tanulói harminc műsorszámmal jelentkeztek a Megéneklünk, Románia fesztivál kulturálisművészeti rendezvényen. Remélik, a zónaszakaszra meg a döntőre is bejutnak, épp úgy, mint az elmúlt években. Tavaly a modern tánccsoportjuk országos második díjat szerzett. Nem szükséges külön beszámolnunk az iskola épületéről, termeiről, berendezéseiről, felszereltségéről, laboratóriumairól, hiszen minden szinte ugyanolyan mint más, azonos rendeltetésű, nemrég épített, modern tanintézetben. Igaz, az udvaron még kétszintes tornacsarnoka és üzemnek is beillő iskolaműhelye van, de még így sem jobbak a tanítás, az oktatás, nevelés feltételei az átlagosnál. Pedig nem is olyan rég ez a szint szinte elérhetetlennek számított. Változott azóta a mérce! Jászberényi Gyöngyvér, az iskola aligazgatója 1960-ban végezte a magyar nyelv és irodalom szakot Kolozsvár- Napocán. Azóta sok víz lefolyt a Marokon és nem egy dolog összehasonlíthatatlanul más ma már az iskolák háza táján. — A további jobbítás, a javítás érdekében mindannyiunknak a napi kötelességein-ken kívül is állandóan törekednünk kell a többre, tennünk kell ezért valamit — állította Jászberényi Gyöngyvér. Bizonyára e tenniakarás miatt vállalt a tanárnő társadalmi feladatot is, hiszen az aligazgatóság mellett a pedagógiai kör felelőse, a nevelők házának irányítója, a tanfelügyelőség metodistája és a municípiumi nőbizottság alelnöke. Íogy szép nyári nap a ■ rokonokkal, ismerősökkel elmentem fürdeni. Amikor megláttam, hogy milyen magas trambulinról ugranak le a fiúk, el akartam oldalogni, de unokabátyám nem engedett. Azt mondta, ha már anynyira félek, akkor csak nézzem a bátrabbakat. Megszégyelltem magam, éreztem, elpirulok. Kicsit üldögéltem, s azon gondolkodtam, mégis meg kellene próbálnom az ugrást, hiszen senkinek semmi baja nem lett tőle. Felmentem a fiúkkal én is az ugróhelyre, nagyon izgultam, zakatoló szívvel néztem le a mélybe. Hát nem volt kellemes sem a zuhanás, sem a víz. De amikor kijöttem a partra, nagyon boldog voltam... (Elmondta DÁN SÁNDOR, a 15-ös számú általános iskola VII. E osztályos tanulója.) Vallomások, vélemények, emlékezések gyerekekről, gyerekkortól Gh. Vinjila felvételei Békére van szükségünk Olykor elmosolyodunk gyermekeink egy-egy vágya, álma, célja hallatán. Gyerekesek, olykor gyorsan, szinte azonnal elérhetők, máskor a mai észjárással végiggondolva szinte kivihetetlennek, elérhetetlenek. Kis célokra, nagy vágyakra azonban egyaránt szüksége van mindenkinek. És ma még a legfantasztikusabbnak látszó elgondolások is megvalósulhatnak. Példa erre tengernyi akad. Mert ugyebár jó huszonöt esztendővel ezelőtt megmosolyogtuk volna a Dumitru Prunariu nevezetű kisfiút, ha azt állítja, hogy ő a világűrből néz majd le a Földre. És bizony a Czégé Sándor nevű szalontai gyerek szavait is csak vállonveregetés fogadta volna harminc-harmincöt esztendővel ezelőtt, ha az általa ma vezetett mtsz jelenlegi hektárhozamainak szintjéről akkor kijelenti, hogy elérhetők. Mint ahogy aligha hitte volna el a mirhás tehergépkocsigyárban dolgozóknak gyermekkorukban valaki, hogy valamikor 100 tonnás tehergépkocsikat fognak gyártani... De íme, a kimondott és ki nem mondott vágyaink, álmaink rendre teljesülnek, megvalósulnak. Még a legfantasztikusabbak is. Társadalmunk lehetőséget teremt mindenki számára, hogy céljait, terveit megvalósítsa, tudását állandóan gyarapítsa és kamatoztassa, a maga és a köz javára. Persze nem lesz mindenkiből űrhajós, sem kiváló mérnök, sem világhírű zenész, sem rekordot felállító sportoló... De lehet a nagy célokért lelkesedő és ezért erejéhez és tehetségéhez mérten mindent megtevő alkotó ember. És alkotás a falak felhúzása, a föld bevetése, a gépek összeszerelése is. Öröm forrása minden értékteremtés. Ezt sikerült megértetni gyermekeinkkel, fiataljainkkal. Sikerült, hiszen a felnövekvő nemzedékek újabb és újabb grandiózus megvalósításokat látnak el kézjegyükkel. Mint a pártfőtitkárunk és köztársasági elnökünk hatalmas és gyökeres változásokat hozó tevékenysége eredményeként a Ceausescu-korszaknak nevezett évek egyik legnagyobb objektumánál, a Duna—Fekete-tenger-csatornánál is történt. Hallgatjuk a kis és nagyobb célokat, terveket a történeteket, emlékezéseket, véleményeket, vallomásokat gyermekekről, gyermekkorról és gondolatunk oda-oda kalandoz, hogy jó tudni: fiaink, lányaink békében és mind jobb körülmények között okosodhatnak, nőhetnek, erősödhetnek, élhetnek. S hogy most nyugodtan nézhetünk gyermekeink jövője elé, az elsősorban pártunk és főtitkára, Nicolae Ceaușescu elvtárs messzemenő gondoskodásának köszönhető. Az elmúlt években nem volt olyan esztendő, amikor pártunk főtitkára ne hangsúlyozta volna a fiatal nemzedék iránti felelősséget. „Tegyünk meg mindent, hogy az együttműködés és a béke világát, pusztító háborúk nélküli világot biztosítsunk az ifjú nemzedéknek, a népeknek!“ — kérte mindannyiunktól. Valóban békére van szükségünk, hogy gyermekeink is felépítsék a maguk Vaskapuját, Duna—Fekete-tenger-csatornáját, tovább jobbíthassák-javíthassák, fejleszthessék az általunk megalapozott, épített szocialista társadalmat. Varga Sándor Fóris Zoltán felvételei