Előre, 1987. május (41. évfolyam, 12259-12284. szám)
1987-05-01 / 12259. szám
ÉLJEN MÁJUS ELSEJE! Redactia ELŐRE: 79776 Bucuresti 33. Piata Scinteii 1. sector 1. ELŐRE szerkesztősége: 79776 Bukarest 33. Scinteia tér 1. I. kerület. Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18 03 02. Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, a levélkézbesítők és a lapterjesztők. Lapunkat külföldre a következő címen lehet megrendelni: ROMPRESFILATELIA — P.O. Box 12—201, telex: 10 376 prsfir Bucuresti, Calea Griviei nr. 64—66 Sectorul export-import presa Világ proletárjai, egyesüljetekl A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA XLI. évfolyam 12259. szám 1987. MÁJUS 1, péntek 6 oldal ára 50 báni FORRADALMI ELKÖTELEZETTSÉGGEL Május elsején immár csaknem száz esztendeje a dolgozók a munka és a nemzetközi szolidaritás napját ünnepelik. Tájainkon még a természet is hozzájárul ezen ünnep külsőségeiben is széppé tételéhez, hiszen a tavasz tobzódó színpompájával teremt bensőséges hangulatot, mintegy jelképezve azt az örök megnyilatkozást, amelytől a munka, a harc és a szolidaritás elválaszthatatlan. Bár ebben az esztendőben kissé késett a tavasz, az üde virágzás mégis meghitt ünnep marad, amely egykori harci emlékeket idéz, a munka, az újjáépítés és egy új társadalom megteremtése nagy erőfeszítéseiről beszél, jelent és jövőt elemez és tervez. Régi május elsejéket elevenítenek fel ünneplői, amikor a kenyérért, munkáért, jogokért, társadalmi igazságosságért, a nemzeti függetlenség megóvásáért küzdöttek a dolgozók ezen a harci napon, más korban az országépítő alkotás jelképeként, történelmi eredményeket összegező, mai és holnapi terveket kibontó ünnepként, a dolgozók nemzetközi összefogásának, harcos szolidaritásának napjaként ülik meg. Nicolae Ceausescu elvtárs méltán állapította meg: „Visszatekintve május elseje munkásmegnyilvánulásaira, azok kiemelik munkásosztályunk gazdag és hősi történelmét szervezkedéseinek kezdeteitől, forradalmi politikai pártjának megalakulásától, a szocialista forradalom győzelmes kivívásáig, az új fájdalom győzelmes építéséig". Ma a sokoldalúan fejlett szocializmus építésének, nyolcadik ötéves tervünk, az intenzív fejlesztés, az új minőség meghonosítása, az új tudományostechnikai forradalom és az új agrárforradalom, az országot a közepes fejlettség stádiumába lendítő nyolcadik ötéves terv teljesítésének körülményei között emlékezünk minderre. Történelmi májusokat idézünk. Annál is inkább, mert mindössze néhány nap választ el bennünket a Román Kommunista Párt megalakulásának 66. évfordulójától, attól a naptól, amelyen ismételten áttekintjük társadalmunk vezető ereje és dinamizáló központja több mint hat és fél évtizedes harci múltját: küzdelmekben gazdag eseményekre, régi harci hagyományokra, elszánt osztálycsatákra, forradalmi megújhodást hozó győzelmekre, az új társadalom építésében elért sikerekre, mai teendőinkre és holnap megvalósítandó terveinkre figyelünk. Olyan kiemelkedő májusokra gondolunk, mint az 1921-es volt, amikor a hazai munkásmozgalom forradalmi tradícióit folytatva és a történelmi szükségszerűséget kifejezve, megalakult a Román Kommunista Párt, az a forradalmi elvi alapokon álló politikai párt, amely új történelmi feltételek között magasra emelte a munkásság, a dolgozók, a demokratikus erők harci zászlaját s ráírta a kizsákmányolás felszámolásának, a társadalmi és nemzeti felszabadulásnak, a függetlenség és szuverenitás megvédésének a jelszavát. És ennek jegyében is cselekedett, mozgósította és szervezte a tömegeket, összefogásra buzdított. Az 1929-es lupényi bányászsztrájkok, az 1931-33-as nagy gazdasági válság idején lezajlott heves osztálycsaták, a prahovai forradalmi harcok, az 1933 januári-februári nagy munkásmegmozdulások tanúskodnak erről. Olyan történelmi májusokat idézünk,mint amilyen az 1935- ös és az 1936-os május volt, amikor a párt hívó szavára az antifasiszta népfront jegyében nagy tömegek szálltak síkra a fasizmus ellen és a függetlenség megvédéséért. És főleg 1939 májusát idézzük fel, a hatalmas antifasiszta és háborúellenes népi tüntetést, amely a munkásosztály akcióegységének, kombattivitásának, a kommunista párt szervezőerejének bizonysága volt, s amelynek szervezésében kiemelkedő tevékenységet fejtett ki Nicolae Ceausescu elvtárs és Elena Ceausescu elvtársnő. De felidézzük 1944 májusát is, a Munkásegységfront születésnapját. Vagy megemlékezünk 1945 májusáról, a győzelem és a béke ünnepéről, amelynek eljöveteléhez országunk népe is nagy véráldozatokat hozott. Visszatekintünk továbbá a szabad és építő májusokra, a minden téren megújhodást hozó IX. kongresszus utáni május elsejei örömteli számbavételekre. Harci hagyományok idézéséből így jutunk el mai munkástradíciók alkotásáig. Hiszen miközben a múltat fürkésszük, arra is gondolunk, hogy nemzedékeink mivel járultak, járulnak hozzá a szép májusi hagyományok ápolásához, a munka, az építés ünnepének még szebbé tételéhez, tartalmi gazdagításához, munkánkkal,terveink tollad,sítésével, az ország anyagi és szellemi civilizációjának emelésével. Ilyen szempontból különleges fényt ad májusi ünnepünknek az, hogy ötéves tervünk második esztendejének célkitűzésein dolgozunk, s ez az ünnep is a teremtő munka csatájától hangos. Azoknak a nagy jelentőségű pártfőtitkári útmutatásoknak gyakorlatba ültetése jegyében köszöntjük ezt az ünnepet, amelyek az elmúlt hetek nagy közéleti fórumain hangzottak el. Az eredményesebb, jobb, hatékonyabb munka, a körültekintőbb gazdálkodás, a XIII. pártkongresszus határozatainak, az azóta elfogadott programok megvalósításának légkörében ünnepelünk. (Folytatása a 4. oldalon) ,,Jogos büszkeséggel állíthatjuk, pártunk egész tevékenységével bebizonyította és bizonyítja, hogy egyetlen és legmagasztosabb célja volt és marad: a nép, az egész nemzet nagyszerűsége, a dolgozók jóléte és boldogsága, az ország függetlenségének és szuverenitásának megvédelmezése, a szocializmus és a kommunizmus diadala Romániában/1 NICOLAE CEAUSESCU MÁJUS Ion Vaduva-Poenarii AZ IDŐ ÓDÁI Vagyunk mindig az első pillanat, Mibennünk gyűlnek ossza, a vizek, S ha jeles napok jönnek, ünnepek, Az örök lét minket meglátogat. Új homokórán pereg ma az idő S egy ősi kor dúsítja a jelent, Műemlékké válik tekintetem, Harmat tükrében míg óriássá nő. Fenyőágamból váljék koszorú, Nagy fenyvesekkel földíszítkezem, Román agyagba hintett mag legyen Belőlem, mely halhatatlanságba hull. Hazám tornácára mindenünnen jönnek, Az ország Fiához minden idő belép, S lelkéből hallgatja üzenetét, S a gondolatok árbocként magasba törnek. A pillanat már nincs homokra írva. Azzá, mi volt, örök csillaggá válik. Útjába jövő hófehér őznek látszik ■ Halhatatlanságunk szépséges arca. Cseke Gábor fordítása Bokor Katalin MÁJUSI VERS Napfényből — csillag, lepkeszárny-virág az aranyeső, a barackfa ablakom alatt, s az ég, akár egy lány búzavirág-kék szeme. Mindenre képes ez a május, rügyekből életet fakaszt, a szülőföldből erős, szívós gyökereivel megfiatalítja az öröklétet, az öröm piros színét festi a zászlókra — ifjúi arcok, tavaszi hajnalok bíborát —, bőkezűen ontja aranyát a nap, felmelegít érzést, serkent gondolatot, fiatalít arcot és szívet, értelmezőt, fát, szép törekvést, emel új házfalat, épít új játszóteret, ébreszt barátságot, szerelmet. Hazánk testvéri népe munka- és békeóhajának alkotó-teremtő májusa ez. MÁJUS 2 —AZ IFJÚSÁG NAPJA Forradalmi lendülettel a társadalomépítés első soraiban (5. old.) A FORRADALMI MUNKÁSEGYSÉG ÉS HARCI SZOLIDARITÁS JELKÉPE (2. old. MUNKÁSJELENTES A MUNKA ÜNNEPÉN Gyári tervfegyelem • A közösség ereje • Szívünkre tett kézzel . _ (3. old.) A SZOCIALISTA ROMÁNIA, NICOLAE CEAUSESCU ELNÖK ELKÖTELEZETT EGYÜTTMŰKÖDÉSI ÉS BÉKEPOLITIKÁJA SZELLEMÉBEN • Harcos és aktív szolidaritás a világmindenség haladó erőivel (6. old.) NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS ELNÖKLETÉVEL ÜLÉST TARTOTT AZ RKP KB POLITIKAI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára elnökletével április 29-én, kedden ülést tartott az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága. Az ülés keretében a Politikai Végrehajtó Bizottság elemezte és jóváhagyta a JAVASLATOKAT A BANKOK ÁLTAL BEVÉTELEZETT ÉS KIFIZETETT KAMATOK SZINTJE JAVÍTÁSÁRA VONATKOZÓAN. A gazdasági-pénzügyi mechanizmus tökéletesítésére Nicolae Ceausescu elvtárs által adott útmutatásoknak megfelelően elemezték a bankok által a szocialista egységekkel és a lakossággal fenntartott kapcsolatban bevételezett és kifizetett kamatok szintje javításának lehetőségeit. Úgy értékelték, hogy országunk eredményei az anyagi termelés fejlesztésében és diverzifikálásában, a gazdasági hatékonyság fokozásában és az életszínvonal emelésében, az összes árkategóriák stabilitásában, valamint a gazdasági rentabilitásnak a termelési és forgalmi kiadások csökkentése, az anyagi és pénzügyi eszközök leghatékonyabb hasznosítása, a pénzügyi és monetáris egyensúly és az egészséges pénzforgalom biztosítása alapján történő további növelésére a jelenlegi ötéves tervben előirányzott feladatok megteremtik a feltételeket a kamatok általános csökkentéséhez mind a szocialista egységekkel, mind pedig a lakossággal fenntartott kapcsolatban. A kamatok csökkentésére megszabott intézkedések annak szükségességéből indultak ki, hogy tovább kell tökéletesíteni a pénzügyi és hitelrendszert, jobb feltételek között kell alkalmazni az önigazgatás és önálló gazdálkodás elveit, abból a tényből indultak ki, hogy a kamat nem lehet munka nélküli jövedelem elérésének eszköze. Az állam és a lakosság jövedelme a munkára, a rentabilitásra, a hatékony gazdasági tevékenységre kell hogy alapozódjék. A jóváhagyott javaslatok értelmében a bankok által a termelési és forgalmazási tevékenység folyó hiteleire bevételezett kamat szintje rendszerint egy százalékegységgel — az iparban, a szállításokban, a kutatásban és tervezésben, a külkereskedelemben, az ellátás terén stb. 5 százalékról 4 százalékra — csökken; a belkereskedelmi és szövetkezeti mezőgazdasági egységekben a kamat 3 százalékról 2,5 százalékra, illetve 2 százalékról 1,5 százalékra csökken. A mezőgazdasági és erdőgazdálkodási egységek, a mezőgépészeti állomások esetében megtartják a jelenlegi 2 százalékos kamatszintet. Az energetikai és termelési alapot biztosító nyersanyagkészletekre, a szén, koksz, vas- és színesfémércek termelőknél lévő készletére folyósított hitelek után évente 2 százalékos folyó kamatot számolnak a 3 százalék helyett. A műszaki-anyagi ellátási bázisok esetében a vállalatoktól újraelosztás céljából átvett készletekre járó folyó hitelekre 2 százalékos kamatot számolnak a jelenlegi 3 százalékkal szemben. A fizetésképtelen gazdasági egységeknek a jóváhagyott keretek között a szállítók idejében történő kifizetése érdekében folyósított hitelekért a bankok által bevételezett kamatok szintje általában egy százalékegységgel csökken. Az ipari, szállítási, műszaki-anyagi ellátási, szolgáltatási és más egységek határidőre nem törlesztett hitelei esetében a jelenlegi kamatszint rendszerint 3—4 százalékegységgel csökken. A tervezett átadási határidőn belüli objektumoknál a beruházási tevékenység folyó hitelezése tekintetében 3 százalékról 2,5 százalékra, amelyeknél pedig túllépték a tervezett határidőt, 5 százalékról 4 százalékra csökken a kamat. A tervezett határidő előtt átadásra kerülő beruházási objektumok esetében a kamat 2 százalék lesz a jelenlegi 2,5 százalékkal szemben. A szocialista egységek diszpozibilitásaira a bankok által az állami és szövetkezeti egységeknek fizetett kamatok szintje fél százalék egységgel — 2 százalékról 1,5 százalékra — csökken. A társadalmi szervezetek diszponibilitásaira 1,8 százalékos kamatot fizetnek. A gazdasági egységeknek nyújtott hitelekre a bankok által alkalmazott kamatszint csökkentése nyomán mérséklődik a gazdasági egységek termelési költsége, forgalmi és beruházási kiadása, s így növekedik azok rentabilitása és nyeresége. Ezzel arányosan csökken a bankok bevétele. Az 1986. esztendő viszonylatában ezek a hatások 5,1 milliárd lejt, az iparegységeknél 2,7 milliárd lejt tesznek ki. A CEC-nél legalább egy évre letétbe helyezett lakossági megtakarításokra évente 3,5 százalék kamatot fizetnek, a látraszóló betétek esetében pedig a kamat 2,5 százalék. Más betétkategóriák kamatja 1,5—2 százalékos. A kamatok csökkentésére vonatkozó újabb szabályozásokat megfelelő módon alkalmazzák más hitelfolyósító egységekben is. A megszabott kamatszinteket egyetlen szektorban sem léphetik túl. A Politikai Végrehajtó Bizottság kifejezte meggyőződését, hogy ezek az intézkedések hozzájárulnak a termelőtevékenység ösztönzéséhez, a jövedelmezőség és a nyereség növeléséhez, az anyagi és pénzügyi alapokkal való jó gazdálkodás, azok leghatékonyabb hasznosítása iránti felelősség erősítéséhez, a pénzügyi és monetáris egyensúly, az egészséges pénzforgalom biztosításához, az új gazdasági-pénzügyi mechanizmus, az önigazgatás, az önálló eszköz- és pénzgazdálkodás elvei alkalmazásának tökéletesítéséhez. Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára és Kenzsi Miyamoto elvtárs, a Japán Kommunista Párt Központi Bizottságának elnöke KÖZÖS NYILATKOZATA Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára és Kenzsi Miyamoto elvtárs, a Japán Kommunista Párt Központi Bizottságának elnöke üzenetváltás és a két párt képviselőinek találkozója útján kölcsönösen kifejtette szempontjait a jelenlegi nemzetközi helyzetről, különösképpen pedig a nukleáris fegyverek kérdéseivel és a kommunista világmozgalom alakulásának feltételeivel kapcsolatosan. Tekintettel a különlegesen súlyos nemzetközi helyzetre, a felmerült problémák megoldásának égető szükségességére és a sürgős közös célkitűzések eléréséhez nyújtandó aktív hozzájárulás céljából, valamint abból az óhajból, hogy tovább fejlesszék a két párt együttes erőfeszítéseit ilyen irányban, a két vezető anélkül, hogy bevárta volna közvetlen megbeszélések sorra kerülését, megállapodott az alábbi Közös Nyilatkozat elfogadásában : Nicolae Ceausescu elvtárs és Kenzsi Miyamoto elvtárs, megvizsgálva a nemzetközi helyzet alakulását, megállapította, hogy a történelmi fejlődés fényében az események igazolták a pártjuk nevében 1971. szeptember 3-án aláírt Közös Közleményben és az 1978. július 10-én aláírt Közös Nyilatkozatban ismertetett elemzés és értékelések helyességét, megfogalmazott javaslatok teljes érvényét és időszerűségét. A világ jelenleg történelmi sorsforduló pillanatát éli. Egyfelől széleskörűen kibontakozott a harc a nukleáris háború megelőzéséért és a nukleáris fegyverek felszámolásáért, a nemzeti szuverenitásért és függetlenségért, a demokráciáért és haladásért, bizonyítva, hogy biztosítható az emberiség történelmi haladása az elkövetkező nemzedékek nevében. Másfelől olyan körülmények között, amikor az egyre tökéletesebb nukleáris és konvencionális fegyverek gyülemlenek fel korlátlanul, egyre inkább súlyosbodnak az ellentmondások, fokozódik az imperializmus élősdi jellege, elmélyülnek a gazdasági és kereskedelmi konfliktusok a fejlett tőkés országok között, amint az kitűnik a számos tőkés (Folytatása az 5. oldalon) Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára és Kenzsi Miyamoto elvtárs, a Japán Kommunista Párt Központi Bizottságának elnöke április folyamán tanácskozásokat és széles körű véleménycserét folytatott. Levelek és üzenetek, valamint a két párt képviselői közötti közvetlen találkozók és megbeszélések útján Nicolae Ceausescu elvtárs és Kenzsi Miyamoto elvtárs kölcsönösen kifejtette pártja szempontjait, álláspontját és értékeléseit a nemzetközi élet fontosabb időszerű kérdéseivel, különösképpen a nukleáris fegyverek felszámolásának és a béke megvédelmezésének kérdéseivel, valamint a kommunista és munkásmozgalom helyzetével és azzal a nagy felelősséggel kapcsolatban, amely — a jelenlegi nemzetközi körülmények között — a kommunista és munkáspártokra, az összes forradalmi, haladó és demokratikus erőkre hárul a leszerelésért, a társadalmi haladásért és a békéért folytatott küzdelemben szerte a világon. A két pártnak az említett kérdésekben folytatott közös tanácskozásai, értékelései és álláspontja alapján Nicolae Ceausescu elvtárs és Kenzsi Miyamoto elvtárs elfogadta az alábbi KÖZÖS NYILATKOZATOT: NICOLAE CEAUSESCU, a Román Kommunista Párt főtitkára KENZSI MIYAMOTO, a Japán Kommunista Párt Központi Bizottságának elnöke NICOLAE CEAUSESCU ELNÖK FOGADTA Mauritánia halászati és tengergazdasági miniszterét Románia Szocialista Köztársaság elnöke, Nicolae Ceausescu elvtárs szerda délután fogadta Mauritánia Iszlám Köztársaság halászati és tengergazdasági miniszterét, Szidi Ould Cheikh Abdullahit, aki látogatást tesz országunkban. A vendég a legmelegebben köszönetet mondott a találkozóért és átadta Nicolae Ceausescu elnöknek a Nemzetmentési Katonai Bizottság elnöke, Mauritánia Iszlám Köztársaság államfője, Maaouya Ould Szid’Ahmed Taya szívélyes üdvözletét, tolmácsolta nagyrabecsülését és baráti érzéseit. Nicolae Ceausescu elnök köszönő szavakat mondott és a maga során legjobb egészséget és sikereket kívánt a mauritániai államfőnek. A találkozó keretében kidomborították a Románia és Mauritánia között meghonosodott baráti viszonyt és együttműködést, hangsúlyozták a legmagasabb dialógus meghatározó hozzájárulását e kapcsolatok további mélyítéséhez és diverzifikálásához. Taglalták a román— mauritániai kapcsolatok erősítésére gazdasági, műszaki-tudományos és más tevékenységi téren adott lehetőségeket, mindkét ország és nép javára, a béke, a megértés és a nemzetek közötti kooperálás ügye érdekében. Részletesebben taglalták a román—mauritániai együttmunkálkodás bővítésének problémáit a halászat terén. A fogadáson részt vett Paula Prioteasa élelmiszeripari és mezőgazdasági termékfelvásárlási miniszter. Jelen volt Yehdih Ould Szid’Ahmed, Mauritánia Iszlám Köztársaság bukaresti nagykövete. Banglades Népköztársaság nagykövetét Románia Szocialista Köztársaság elnöke, Nicolae Ceausescu elvtárs április 29-én, szerdán fogadta Anwar Hashimot, Banglades Népköztársaság bukaresti nagykövetét, annak kérésére. Banglades Népköztársaság nagykövete átadta Nicolae Ceausescu elnöknek és Elena Ceausescu elvtársnőnek Huszszain Mohammad Ershhad elnök és Raushan Ershad asszony szívélyes üdvözletét és legjobb kívánságait. Nicolae Ceausescu elnök köszönő szavakat mondott, és kérte, adják át a maga, Elena Ceausescu elvtársnő üdvözletét és legjobb kívánságait Banglades Népköztársaság elnökének, a bangladesi államfő feleségének. A megbeszélés idején kiemelték a két ország jó baráti viszonyát és együttműködését, hangsúlyozták az idén márciusban Dakkában sorra került magas szintű találkozó alkalmával létrejött megállapodások különleges jelentőségét Románia és Banglades sokoldalú együttműködésének kölcsönös érdekből, a béke és a nemzetközi megértés ügye javára történő további fejlesztése tekintetében. Jordánia Hasemita Királyság nagykövetét Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság elnöke szerdán fogadta Naszir Batayneht, Jordánia HasemitaKirályság bukaresti nagykövetét abból az alkalomból, hogy a nagykövet befejezte hazánkbeli küldetését. Az ez alkalomból lezajlott megbeszélésen méltatták a román—jordán jó kapcsolatokat, kifejezésre jutott a szándék, hogy azokat mind kétoldalú síkon, mind pedig a nemzetközi küzdőtéren tovább fejlesszék. A jordán nagykövet meleg köszönetet mondott a támogatásért, amelyben Nicolae Ceausescu elnök, az Államtanács, a román kormány részesítette őt romániai küldetésének teljesítésében.