Előre, 1989. február (43. évfolyam, 12804-12827. szám)
1989-02-01 / 12804. szám
TETTEK ÉS TEENDŐK A MEZŐGAZDASÁGBAN • Február 20-áig üzemképes kell legyen minden traktor, minden mezőgazdasági gép és felszerelés • A kitűnő minőségű és ellenőrzött szaporító anyagokat szállítsák minél előbb a termelőegységekbe • A primőrkínálatnak az igények szintjére való emelése a zöldségtermesztők jelenlegi munkájától függ • Most az ideje a melegágyak körül a javítások elvégzésének, a minél több és életerős palánta nevelésének • Az állattenyésztő farmokon az istállóztatási időszak előtt is a biológiai potenciálnak megfelelő hozamokat kell elérni Vasárnap a trágyahordással, a tavaszi kampány más előkészítő munkálataival foglalkoztak a Harghita megyei földeken. Az év eleje óta 47 000 tonna, együttvéve több mint 350 000 tonna, szerves trágyát hordtak ki a mezőkre. A mennyiség csaknem kétharmadát alá is forgatták a talajba. ★ A Iasi megyei szántóföldi dolgozók ezekben a napokban, főként a szerves trágya kihordásával, az őszi gabonavetés trágyázásával, a tavaszi kampány legjobb körülmények közötti előkészítésével foglalkoznak. Az év eleje óta több mint 121000 tonna istállótrágyát hordtak ki a földekre, ami az első negyedévi előirányzat 30 százalékát teszi ki. Az említett mennyiség legnagyobb részét bele is forgatták a talajba. Az országrész szövetkezeti tagjai saját fogataikkal naponta körülbelül 2000 tonna trágyát juttatnak el rendeltetési helyére. Tekintélyes erők foglalkoznak mindenütt a melegágyak javításával, ezt a munkát 45 százalékban végezték el, továbbá a melegágyakhoz és a fóliasátrakhoz szükséges trágya és föld biztosításával, a savanyú talajok meszezésével, a hordozható öntözőberendezések felülvizsgálásával. A szőlőkben és a gyümölcsöskertekben a talajforgatást az előirányzott terület 96, illetve 90 százalékán végezték el. Világ proletárjai, egyesüljetek!. A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA XLIII. évfolyam 12 804. szám 1989. február 1., szerdai oldal ára 50 báni NICOLAE CEAUȘESCU ELVTÁRS feladatmeghatározó Útmutatásai szellemében ország építő munkái ÜTEMÉNEK FOKOZÁSÁRÓL TANÁCSKOZNAK A FORRADALMI MUNKÁSDEMOKRÁCIA VÁLLALATI FÓRUMAI Mozgalmas, eseményekben és eredményekben hús hónapot zártunk, hagytunk magunk mögött. Az ötéves terv döntőnek tekintett negyedik esztendejének első hónapját, amelynek során meg kellett vetnünk egész évi tevékenységünk jó alapját, méghozzá úgy, hogy messzemenően tekintetbe vegyük az elmúlt év zárómérlegét, mind az 1988-ban elért sikereket, mind pedig az ilyen vagy olyan okokból, de idénre átcsúszott adósságokat. Január a kisebb közösségek, de országis, szinten is egyszerre volt tehát a mérlegkészítés, a megtett út felbecsülésének, ugyanakkor pedig az idei szándékok, elképzelések és tennivalók körvonalazásának, kijelölésének az időszaka. Ebbéli munkánkban, mint mindig egyébként a történelmi jelentőségű, új korszakot felavató IX. pártkongresszus óta eltelt években, kivételes szerepet vállalt magára népünk szeretett és nagyra becsült vezetője, pártunk főtitkára, köztársaságunk elnöke, Nicolae Ceausescu elvtárs, aki leszűrve a hazai szocialista építés, azon belül a gazdasági fejlesztés és tevékenység tapasztalatát, feltárva a hiányosságokat, előtérbe helyezve a pozitív tapasztalatokat, már a múlt esztendőben határozottan ösztönözte az idei termelési év kellő és alapos előkészítését, az 1989- es gazdasági-társadalmi fejlesztési terv véglegesítését, mégpedig forradalmi munkásdemokráciánk vállalati fórumainak, a dolgozók közgyűléseinek cselekvő bevonásával és hozzájárulásával. Elmondhatjuk tehát azt, hogy a rajt pillanatában rendelkeztünk mindazzal, ami a jó, ütemes és eredményes munkához feltétlenül szükséges, értve ezen nemcsak a műszaki-anyagi alapot, hanem a tudományosan kidolgozott, a rendelkezésreálló termelőerők reális kapacitásához arányított terveket és programokat is, ami nyilván távolról sem jelenti azt, hogy nemzetgazdasági szinten, de a vállalatokon belül is ne lennének még fel nem tárt erőforrások többé-kevésbé rejtett vagy éppenséggel nem kamatoztatott tartalékok, s azt sem, hogy korszerűsítéssel, a tudományos-műszaki forradalom szüntelenül születő vívmányainak bevezetésével, vagy csak egyszerűen a munka és a termelés jobb, ésszerűbb megszervezésével, a rend és a fegyelem erősítésével, az egyéni és kollektív felelősség további szilárdításával ne lehetne a tervezettnél is jobb eredményeket elérni, közös erőfeszítéssel az országépítő munkát nagyobb ütemre fogni. Erre villantott fényt különben pártunk főtitkárának, Nicolae Ceausescu elvtársnak a három nagy és reprezentatív fővárosi ipari egységben — a Republica csőgyártó, a 23 August és a Román Gyapjúfonoda vállalatban — tett munkalátogatása éstanácskozása, amelynek során általános érvényű következtetéseket vonhattak le a gazdasági tevékenység felfuttatása tekintetében alkalmazandó módszereket illetően, így Nicolae Ceausescu elvtárs a felkeresett vállalatok dolgozói tanácsainak tagjaival, munkásainak, technikusainak és mérnökeinek más képviselőivel való találkozón, miután elégtétellel nyugtázta, hogy számos jó eredményt értek el, kidomborította. ,,A felkeresett vállalatok, akárcsak egyébként az összes fővárosi vállalatok, rendelkeznek minden szükségessel a terv és a programok előirányzatainak jó körülmények közötti teljesítéséhez. Határozottabban rá kell térni azonban az összes programok, a korszerűsítési intézkedések gyakorlati végrehajtására, kezdve a legfontosabb problémákkal. Sokkal erélyesebben, forradalmi szellemben kell intézkedni, meg kell változtatni a korszerűsítési és tökéletesítési gondolkodásmódot és koncepciót. Nem elégedhetünk már meg — amit egyébként megtanácskoztunk e három vállalatban tett látogatás folyamán — két-három-négy százalékos tökéletesítési intézkedésekkel.“ Ezt a mélyen a realitásban gyökerező gondolatmenetét folytatva jutott el aztán nagyszabású, kivételes elméleti és gyakorlati jelentőségű elvi megállapításokat tartalmazó január 26-i beszédében arra a következtetésre, hogy megvalósítva a munka korszerűsítésére és jobb szervezésére vonatkozó programokat, a jelenlegi eszközök birtokában a következő négy-öt év alatt legalább 50 százalékkal növelhetjük az ipari termelést minden más beruházás nélkül, nyersanyagok és tüzelőanyagok többletmennyisége nélkül is, csak jobb szervezéssel, ezek jobb felhasználásával és értékesítésével. Négy-öt év alatt tehát akár felével is növelhetjük az ipari Gyarmath János (Folyatása a 4. oldalon) „Munkálkodnunk kell széles demokratikus rendszerünk tevékenységének további tökéletesítéséért, kezdve a tulajdonosok, termelők és haszonélvezők közgyűléseivel, a dolgozók tanácsaival és a többi szervvel, biztosítandó a problémák széles körű megvitatását, a szükséges intézkedések megszabását az összes programok és határozatok teljesítése érdekében." NICOLAE CEAUSESCU Till JAVÍTÁSOKRÓL GIPSZEST ELŐTT GRAFIKON SZERINT HALAD A TRAKTOROK, BERENDEZÉSEK RENDBETÉTELE A CLUJ MEGYEI MNGÁKON Mind gyakrabban tekingetnek a mezők felé a műhelyekből a földműves gépészek. Oka van ennek a kíváncsiságnak, mert csak emlék már a gépet és embert próbára tevő tavalyi határbeli munka, amikor kora reggeltől késő estig ültek a traktorok nyergében: szántottak, vetettek. De mi tagadás, miután magágyba hintették a jövő termését, az idei kenyérgabona magvait, s betakarították a késő őszieket, még sokfelé hasítottak barázdákat az ekékkel. Minderre visszagondolnak, miközben serényen készítik elő a gépeket a mezei munka új idényére, s hogy a határt nézik fél szemmel, annak az is oka, hogy imitt-amott a vékonyabb hólepel alól az őszi vetés zöldje villan elő. Egy bizonyos, kifelé tartunk a télből, s az évszak vége előtt sor kerül a gépszemlékre, s összegezik azt is, mivel kezdik legfontosabb munkájukat a szabad ég alatt, kinn a határban. Nem kevés munka várt a mezőgépészekre a téli napokban is Cluj megyében. Avram Rus mérnök, a mezőgépészeti tröszt igazgatója tájékoztatójából tudtuk meg, hogy a tervek szerint pár ezernél jóval több mezőgazdasági gépet és felszerelést kellett felülvizsgálni, kisebb-nagyobb rendbetételt és főjavítást elvégezni. Február 20 a gépjavítások befejezésének tervezett határideje, lényegében tehát megkezdődött a visszaszámlálás a mezőgazdasági gépállomásokon, valamennyi részlegen. Kevés kivétellel ez az idénytennivaló grafikon szerint halad, azaz megfelelő ütemben végzik a gépek üzemképessé tételét. Bárkivel álltunk szóba a felkeresett egységekben, mindannyiuktól azt hallottuk, hogy idejekorán mérték fel a tennivalókat, tehát akkor, amikor még a határban nem fejezték be a munkát. Mindenik mezőgazdasági gépállomás gépészmérnöke gépjavítási tervet készített, megjelölve azt, hogy melyik típusból hány darabot kell üzemképessé tenni a téli hetekben. Ezzel párhuzamosan összegezték azt is, milyen alkatrészeket tudnak újrafelhasználni, illetve felújítani, s milyen alkatrészből mennyit szükséges a műszaki-anyagi ellátó vállalat lerakatából beszerezni. A magunk részéről hozzátesszük azt is, hogy esztendőről esztendőre javultak a munkafeltételek a műhelyekben, Cimpia Turzii-n például még az elmúlt esztendő nyarán hozzáfogtak a bővítéshez a műhelyek korszerűsítéséhez. A mezőgépészeti tröszt igazgatójának tájékoztatójából az is kiderült, hogy az eddigieknél határozottabban támaszkodtak saját erejükre a javítóműhelyek dolgozói. Az évek során nagy gyakorlatra tettek Fejér László (Folytatása a 4. oldalon) KI A Kotoránii Egyesített Kenipari Vállalatban is újabb akciók folynak a termelés korszerűsítése érdekében. Az egység a múlt év folyamán a technológiai folyamatok tökéletesítése útján körülbelül 20 millió lejjel csökkentette a termelés anyagi költségeit. Az idén a termékminőség javítása és a munkatermelékenység növelése érdekében újabb típusú, nagy sebességű szövőgépeket helyeznek üzembe adagoló automatával, s ennek következtében az esztendő végére csaknem 14 millió lej árutermelés-többletet érhetnek el. 3 A borretti-i Villamos Erőmű Vállalat egységei jelentették januári tervfeladataik határidő előtti teljesítését. A munka jobb szervezésével, az összes berendezések teljesítménymutatóinak folyamatos fenntartásával több mint 14 000 000 kilowattóra villamos energiát szállítottak le előirányzaton felül az országos energetikai rendszernek, ebből több mint 13 000 000 kilowattórát a gyenge minőségű szenet hasznosító hőerőművek állítottak elő. ■ A Tg. Mures-i Azomure? Kombinát munkaközössége jelentette, hogy értékben 20 millió lejre kerekítette a külföldi megrendelőknek szánt műtrágya terven felüli mennyiségét. Az egység dolgozói ennek folytán határidő előtt teljesítették januári exportfeladataikat és előirányzaton felül több mint 5 millió lej értékű műtrágyát állítottak elő. HATÁRTALAN SZERETET, TISZTELET ÉS NAGYRABECSÜLÉS ÖVEZI A SZOCIALISTA ROMÁNIA NAGY HŐSÉT Üdvözlő táviratok Nicolae Ceausescu elvtárshoz születésnapja és hosszas forradalmi munkásságának évfordulója alkalmából a «. NICOLAE CEAUSESCU ELNÖKHÖZ INTÉZETT KÜLFÖLDI ÜDVÖZLŐ ÜZENETEK (5. old.) NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS FORRADALMI MŰVE lelkesítő téziseinek és útmutatásainak fényében A PÁRT ALKOTTA SZILÁRD EGYSÉG TÖRTÉNELMI FEJLŐDÉSÜNK SARKKÖVE Hazánkban a szocializmus hatalmas, minden tevékenységi területet átfogó vívmányainak egyike a népnek a Román Kommunista Párt és főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs körül és vezetésével kialakult szocialista egysége. A dolgozókat összefogó egység és szolidaritás szüntelenül erősödik, hazánk állandó és sokoldalú haladásának egyik fő hajtóerejeként nyilvánul meg. Pártunk főtitkára úgy értékelte, hogy „a munkásosztály, a parasztság és a többi társadalmi kategória megbonthatatlan egysége szocialista társadalmi rendszerünk sziklaszilárd alapját képezi“. A fejlődésünk legfőbb hajtóerejeként megnyilvánuló társadalmi-politikai egység megteremtésével és megszilárdításával kapcsolatos kérdéskör mélységesen tudományos, dialektikus megközelítését nyújtják Nicolae Ceausescu elvtárs elméleti munkái, mélyreható elemzése megtalálható az áprilisi tézisekben, akárcsak a A Román Kommunista Párt, Nicolae Ceausescu elvtárs szemléletében a román társadalom egysége és kohéziója történelmileg megalapozott. Az egység és a folytonosság elemei jelen voltak már a román nép etnogenezisének első momentumaiban is, s a függetlenségért és politikai önállóságért, a nemzeti lét megvédelmezéséért folytatott küzdelem során szüntelenül tovább fejlődtek, egyre inkább megszilárdultak. A román nép kialakulásának és egységes megnyilatkozásának történelmi körülményeire jellemző sajátosságok összessége, a közösségi élet megszervezésének és működtetésének szerkezeti hasonlóságai a mindenkori elnyomók, a különböző impériumok uralmi törekvései elleni harcban nyilvánultak meg a legerőteljesebben. Rendkívül sokatmondó e tekintetben a különböző vidékeken élő románok törekvéseinek azonossága, áldozatos forradalmi munkásdemokrácia 1988. novemberi magas fórumán előterjesztett nagy jelentőségű expozéban. Az e dokumentumokban megfogalmazott értékelésekből és következtetésekből kiviláglik, hogy a nép akarat- és akcióegysége történelmi fejlődésünk sarkköve, hiszen a dolgozók valamennyi kategóriájának egységéből és szolidaritásából fakadnak az összes nagy megvalósítások, amelyeket népünk a szocialista forradalom és építés éveiben, és főként a párt IX. kongresszusával kezdődő — Románia egész történelmében a leggyümölcsözőbb — időszakban ért el. A nemzet egyre szilárdabb egysége pártunk körül, a modern Románia megteremtője, Nicolae Ceausescu , elvtárs körül, egyszersmind hazánk nagyszerű távlatai valóra váltásának biztosítékát, azt az alapot jelenti, amelyre a dolgozóknak a szocializmus és a kommunizmus magasztos eszméibe vetett hite támaszkodik küzdelmük a történelem súlyos megpróbáltatásai ellen. Népünk egységének ereje és hatékonysága magasabb szintre emelkedett a munkásosztály és annak forradalmi pártja megjelenésével, melynek történelmi szerepe és mozgósító ereje egyre inkább fokozódott a közös munka és harc hevében mind az anyagi és szellemi értékek létrehozásának és diverzifikálásának terén, mind pedig a társadalmi-politikai, forradalmi tevékenység, a haza területi integritása, függetlensége és szuverenitása megvédelmezésének szintjén. „Saját tapasztalataink alapján teljes megalapozottsággal kijelenthetjük — hangsúlyozta Nicolae Ceausescu elvtárs —, hogy a munkásosztály és politikai erőinek egysége, az egységes munkáspárt megteremtése, akárcsak valamennyi antifasiszta, demokratikus és hazafias erő széles körű egysége döntő tényezők voltak a reakció, a belügyekbe való imperialista beavatkozási kísérletek legyőzésében, a szocialista forradalom megvalósítására való rátérésben, a szocializmus győzelmében Romániában“. Az RKP, Nicolae Ceausescu elvtárs szemléletében társadalmunk egysége és kohéziója — mint minden élő szervezet esetében — valamennyi összetevője egységének eredménye. Ezzel kapcsolatosan a párt programjellegű dokumentumai a materialista dialektika fényében elemzik, értékelik valamennyi társadalmi osztály és réteg helyét és szerepét a román társadalom fejlődésében és működésében, a politikai rendszerminden intézményét és szervét, amely a nemzet élő, alkotó energiái egyesítésére és megszilárdítására összpontosította és összpontosítja erejét és hatáskörét. Ebben az egységben rejlik a magyarázata annak, ahogyan pártunk, és vezetésével az összes többi társadalmi és politikai erő, a széles néptömegek — teljes eszmei és akcióegységben végrehajtotta az antifasiszta és antiimperialista, társadalmi és nemzeti felszabadító forradalmat, majd — a teljes politikai hatalom meghódítását követően — a mélyreható, szocialista jellegű forradalmi átalakításokat, amelyek alapjaiban változtatták meg hazánk arculatát, a nemzet egész gazdasági, társadalmi és szellemi életét. Minden különbség nélkül valamennyi dolgozó , egységének és összeforrottságának gazdasági alapja a termelőeszközök feletti szocialista tulajdon, annak szüntelen erősítése és fejlesztése. Ezen az alapon a társadalmi osztályok és rétegek új társadalmi, politikai és gazdasági viszonyokat alakítottak ki egymás között. E kapcsolatok alapvető jellegzetessége a legfőbb közös cél — az egész nép anyagi és szellemi jólétének nö lke Gheorghe egyetemi előadótanár (Folytatása az 5. oldalon) Mély történelmi gyökerek MOZGÓSÍTÓ VERSENYFELHÍVÁSOK (2. oldal)