Romániai Magyar Szó, 1990. szeptember (2. évfolyam, 212-237. szám)
1990-09-28 / 235. szám
Romániai Magyar Szó • 4 Ajándékként hullt ölembe a meghívás a hajósi művésztáborba. Minden adott volt itt, hogy elkápráztassanak a felszín csodái, s három hétig grafikusként szabadon dolgozva lazítsak, felejtsem ama nagybetűs SORS- ot, de hát ez a mi előzményeinkkel aligha lehetséges. Amikor először rajzoltam a pincefaluban, megütötte fülemet, hogy a sváb szőlősgazdák egymással németül beszélnek, megéreztem bennük a kisebbségitársat, s érdekelni kezdtek a falu mélyrétegei. Nem hiába. A negyvenes években meghurcolt hajósi svábok szülőföldhöz való ragaszkodása példakép lehet. Először a Kismartoni és a Zsái levéltárak említik a falut 1322-ben, mint egy Hajósi nevű kapitány birtokát, a falu elnevezése valószínűleg ide vezethető vissza, de a sváb lakosság tudatában más mitológia él: idetelepített őseik hajón ereszkedtek le a Dunán, ezért Hajós a falu neve. Őslakosságát Buda visszafoglalása, 1686 után pusztították el a visszavonuló török csapatok. Az újratelepítés 1722—35 között történt, Ulmon keresztül túlnyomórészt Badenburtenbergből. A helység és környéke a Kalocsai Érsekség birtokát képezte, s ez a telepeseket szőlőtermesztésre szerződtette. Régi bortermő vidék ez, a dombon a pincevájatok évezredesek. Az érseki szolgálat biztos egzisztenciát teremtett a szőlősgazdáknak, de függőségi viszonyban élve, túlságosan meg sem gazdagodtak. Talán ezzel is magyarázható, hogy a második világháború befejezéséig nagyon zárt közösségben élő lakosságra a nácizmus egyáltalán nem volt hatással. A háború utáni megtorlás viszont kegyetlen volt. A hadifoglyokként szovjet bányákba hurcolt emberekből nagyon kevesen tértek vissza. 1946—47-ben történt meg az erőszakos kitelepítés, visszatelepítés az anyaországba, s bizony ez máig is érzékelhető lelki sérüléseket okozott. Sokan szöktek vissza gyalog a szülőföldjükre, köztük gyermeküket a hátukon cipelő asszonyok, az az öregember pedig — már nyugatnémet állampolgár —, aki inkább fölakasztotta magát, semmint, hogy hatósági fölszólításra visszautazzék az NSZK-ba, a szülőföldhöz való ragaszkodás méltó jelképe. Érkező magyar és felvidéki telepesek alapították a téeszeket, de ezek nagy részét később fölszippantották a szocialista nagyvárosok, azzal a néhány betelepült családdal pedig, amelynek sikerült itt meghonosodnia, fokozatosan föloldták a feszültségeket a vegyes házasságok. Ennyit a falu történetéről. Az alkotótábor gondolatát a pincefalu hangulata sugallta, s megteremtéséhez a Hosszúhegyi Borkombinát nyújtott anyagi támogatást. Az 1978-tól működő tábort kezdeti szakaszában a Tóth Menyhárt jelenléte aranyozta be, s az ő hozzáállása sok jelentős művészt csalogatott a telepre. A tábor folytonosságát, növekvő hírnevét oroszlánrészben köszönheti szervezőjének, Alföldi Albertnek, akiben egy rendkívüli embert ismertem meg, nem elsősorban azért, mert minden lehetőséget biztosítani tud a művészi munkához, de minden emberi gondra rezonálni tudó egyénisége a tábor egészét, valahogy egy lélekké kovácsolja össze. Pedig heterogénnek nevezhetem az összetételt. Hogyisne lenne az, amikor osztrák, nyugatnémet, jugoszláv, magyar, s immár erdélyi magyar képzőművészek találkozóhelye lett e kis falu? Ahány villanás vásznon, papíron, ahány ívelő vonal, annyi sors, és annyi cáfolata a sorsnak, hiszen mindenkor a véletlenszerűvel veszi föl a harcot a művészi törvényszerűség. Visszaeső „bűnösök" a Hajósra járó művészek, s remélhetőleg én is az leszek. Oswald Kollreider, a bécsi akadémia volt professzora, a német expresszionizmus képviseleje már negyedik nyarát tölti Hajóson. Klaus Olbert grafikus, és Lee Litterlock festőművész harmadik éve látogatnak el az NSZK-ból, a jugoszláviai Mojak házaspár (az asszony magyar származású keramikus, a férfi grafikus) szintén harmadik éve dolgozik itt. Rendes Kati néni bajai festőművésznő, ifjabb és idősebb Szappanos István, apa és fia, mindketten festőművészek, Kecskemétről látogatnak évente el. De ugyanilyen ragaszkodó hívei a tábornak a budapesti képzőművészeti főiskolás, és kecskeméti tanítóképzős diákok is. Külön örömteli meglepetés volt olyan régi ismerősökkel találkozni itt, mint az Erdélyből áttelepült Bardócz Lajos, Kántor József és Búzás András. Bardócz Lajost érzékeny impresszionisztikus grafikáiban itt s az Erdélyhez való kötődés és az elszakadás fájdalma emészti, Búzás András festi tovább, alföldön is a gyergyói fenyveseket, Kántor József tértextilmunkáiban régi témáit variálja... A hagyomány szerint minden művész egy-két munkát ajándékoz a tábornak, s ezekből az ősz folyamán nyitnak kiállítást. Az Erdélyből meghívott Burján-Gál Emil két (három méteres) térplasztikát hegesztett itt fémből, s ezeket mint köztéri szobrokat, a falu főterén fogják fölállítani. Jómagam fölkérésre linóleummetszetet készítettem a helyi barokk templomról és érseki kastélyról. Esténként tábortűz fényében, poharazgatás mellett folyt a beszélgetés. A hajósi bor méltó a pincefalu hírnevéhez. Lassan oldódtak bennünk az otthonról hozott szorongások. Itt mindenki kedves, segítőkész,, túlélte nagy tragédiáját a falu, s most a régen zárt közösségben élő sváb lakosság nyitott a nagyvilág előtt..., a festői, a maga módján egyedi pincefalu vonzza a turistákat. Ez a kis társadalom, ha veszteségek árán is, de megteremtette a maga egyensúlyát. Istenem, mikor fog ez nekünk itthon, Erdélyben sikerülni? GÁL ÉVA EMESE GAL ÉVA EMESE Nem kedvesem, én ezt nem tudom kitépni magamból. Kordom értelmetlenül. A kietlenséget is szó tetézi, s szerelmem bennük lassan elmerül. Már tudom, hogy nem leszek soha otthon, ágyamba is köveket hord a gond, és gyermekemben érik az én sorsom, de mi mást juttathatnék neki, mondd? Tán példaképét a megalkuvásnak? Föladni önként otthont, hitet, várat, ha soha nem lesz övé, akkor is?! Nincs józanság, mi helyes úton járjon, ha lépte nyomán kipusztul az álom. Nincs jövöm. De jelenem nem hamis. Hajós, 1990. július 10. Székely szonett Gyászoljatok! Temetünk minden percben, és olyan hosszú ez a gyászmenet, hogy sírtól sírig érő végtelenben bolyong a kijátszott emlékezet. Ha majd halotti maszk lesz közös arcunk, a vereség hideg formákba zár, hogy létezésen túl is összetartsunk, nem lesz hozzánk hasonló senki már. Nem lesz világ, mi honból hanttá váljon, se ember, aki óvja minden áron a hűtlenül is kedves tájakat, __ kapu nyikorgását fonja a szélbe, az örök fenyvesekből hazaérve fáradtan, mint az űzött gondolat. Hajós, 1990. július 4. HAJÓS-VILÁG Egy művésztábor és környéke A szerző linóleummetszete FENNTARTVA AVÁLTOZTATÁS JOGA A napi eseményektől függően a Televízió fenntartja a műsorváltoztatás jogát — az október 1-jével kezdődő héten ez különösképpen aktuális bejelentés. Bár volt rá eset, hogy égett a ház és a Televízió fésülködött... A hétfői, 16 óra 10 perckor kezdődő magyar adás mindenesetre felkészült, hogy a napi események miatt ne kényszerüljön kapkodásra: az egyetemi évnyitóval kezdi műsorát, de minden bizonnyal szó lesz olyan középiskoláról is, amelyben szeptember 15-től a mai napig sem sikerült becsületesen beindítani a tanítást. A hét folyamán tovább kapjuk azokat a filmeket, amelyektől az utóbbi években, évtizedekben elestünk. Kedden, 19.25-kor kezdődik a Társalgás című amerikai film, amelyet a délutáni váltásban dolgozók szerdán 11.15 órai kezdettel nézhetnek meg. Guldenburgék örökségét a megszokott időben, szerdán és pénteken 20.15-kor láthatjuk. A filmeket többnyire a tévé-híradó előtt tűzik műsorra, tehát nem valószínű a „megcsúszás “.Kivételt képez a csütörtök este 22.00 órakor kezdődő Sergiu Nicolaescufilm, A zsoldosok csapdája, (Brrr. Nehogy klappoljon a híradó eseményeivel!) Egy másik kivétel a szombat esti Holtan érkezett című amerikai produkció: 22.50-kor kezdődik, s címéből ítélve nem nagyon remélhetjük, hogy vígjáték. Pedig a híradó előtt, 20.50-kor már láthatunk egy krimit, a San Francisco utcai 10. részét. Nagyobb a bizalmunk a vasárnap 22.00-kor kezdődő amerikai filmben, címe: Ha kedd, akkor Belgium. A nagypolitikát kedvelő nézők figyelmébe ajánlhatjuk a szerdán, 18.40-kor kezdődő dokumentumműsort a német egységről, ezt a témát a pénteki német adásban is megkapjuk, hogy pontosan mikor, azt nem lehet tudni, az adás 17.00 órakor kezdődik. Szerdán 23.10- kor Emanuel Valeriu meghívottjának kiléte egyelőre meglepetés, de a beszélgetés biztosan érdekfeszítő lesz. Érdekesnek ígérkezik a csütörtökön 17.00 órakor kezdődő vita az erőszakról. Folytatódik a kereszténység történetéről szóló sorozat, nyolcadik részét pénteken 22.25 órai kezdettel tekinthetjük ideg. Klipekből a kiváltságos helyzetben lévők kapnak többet, a 2-es műsoron menetrendszerűen 22.00 órakor kezdődik a Video-satelit, kivéve a pénteket, amikor ez a szignál már 21.40-kor jelentkezik a képernyőn. Akik a 2-es műsor sugárzási övezetén kívül esnek, videójukat vagy magnójukat hétfőn és pénteken 15.00 órára, csütörtökön 14.45 órára készítsék elő. A sportkedvelők sem panaszkodhatnak, a híradó megfelelő rovatán kívül hétfőn 22.00 órától láthatják a Román Olimpiai Bizottság megalakulása 75. évfordulójának alkalmából rendezett ünnepi előadást, kedden 17.00 órakor teniszmérkőzéseket közvetítenek, szerdán 14.25-kor az európai labdarúgó klubcsapatok kupamérkőzéseiből közvetítnek, csütörtök éjfél után 5 perccel a labdarúgás világhíreire kíváncsiak virraszthatnak, szombaton a 13.30-kor kezdődő Tévé-klubban sport is lesz, akárcsak a vasárnap 13.40-kor kezdődő Videó-magazinban. Ezen a héten is bőven akad olyan műsor, amelyért talán érdemes délután aludni egy keveset, hogy ne bóbiskoljunk éjfél után a készülék előtt. A Gaudeamus például pénteken 0.00 órakor kezdődik és szombaton 1.00-kor ér véget. Azután még megtekinthetjük a késő éjszakai vagy kora hajnali híradót. És akinek az sem elég, dzsesz-muzsikát hallgathat. A zenekart is láthatja, ha nem ragad le a szeme. (Nits) HÉTFŐ október 1 9.20 Tv-torna nyugdíjasoknak 10.25 Tudományos híradó 10.50 Képújság 10.55 Két férfi, egy eset — NSZK bűnügyi tv-filmsorozat 16. Gazdasági negyedóra 18.50 Katolikus krónika 20.00 Irodalmi műsor gyerekeknek 20.30 Híradó 21.05 Michigan! melódia — francia tv-film szórakoztató mai történettel 22.45 Hőstenor — Molnár András portréja 23.40 Tudomány a képernyőn Tv 3 18.00 Képújság 19.00 A Financial Times heti üzleti híradója 20.00 Káin nevetése — francia tv-filmsorozat. 1. rész 21.00 Körzeti tv-stúdiók műsora 22.00 Híradó 22.30 Tv-sport KEDD október 2 9.15 Tv-torna nyugdíjasoknak 9.20 Kínai dokumentumfilm 10.10 Neuhauséknál — NDK tvfilmsorozat, 11. rész 10.40 Torna mozgáskorlátozottaknak 10.50 Képújság 10.55 Caruso emlékére — Placido Domingo énekel, a New York-i filharmonikusokat Zubin Mehta vezényli 17.20 Képújság 17.30 Pannon krónika 17.40 Hírek német nyelven 17.45 Szlovák nyelvű magazin 18.15 Az animáció mesterei — angol dokumentumfilm-sorozat, 5. rész 18.45 Gazdasági negyedóra 19.00 Tudomány a képernyőn 20.30 Híradó 21.05 A Guldenburgok öröksége — NSZK tv-filmsorozat, 6. rész 21.55 A TV kulturális hetilapja 22.55 Holdárnyék — magyar játékfilm Turgenyev novellájából Tv 3 18.00 Képújság 19.00 Tv-sport 20.00 Vándormadarak — csehszlovák film szanatóriumi elvonókúráról 22.30 A tv tudományos folyóirata SZERDA október 3 9.50 Tv-torna nyugdíjasoknak 10.00 Az ünnepek története, 4. rész 10.55 Egy hongkongi lány álma — hongkongi film 12.05 A TV kulturális hetilapja 14.15 Képújság 14.25 Pécsi MSC — Manchester United — labdarúgó KEK,tornás visszavágó mérkőzés 16.20 A múlt tanúi — csehszlovák dokumentumfilm 17.05 Déli videóújság 17.15 Hírek szlovák nyelven 18.00 Tizenéveseknek 18.10 Tudomány a képernyőn 19.10 Kórház a város szélén — csehszlovák filmsorozat, 12. 20.30 Híradó 21.05 István, a király — rockopera a Népstadionból 22.50 Külpolitikai műsor Tv 3 18.00 Képújság 19.25 Újpesti Dózsa — Napoli — labdarúgó BEK-tornás visszavágó mérkőzés 22.00 Híradó 22.45 Rabszolgakereskedők — svéd tv-film mai témáról CSÜTÖRTÖK október 48.55 Tv-torna nyugdíjasoknak 9.00 Menedzser magazin 10.00 Képújság 10.05 Neuhauséknál — NDK tvfilmsorozat, 12. rész 10.35 A sárkány szive — angol dokumentumfilm Kínáról, 5. rész 11.55 Torna mozgáskorlátozottaknak 17.30 Képújság 17.40 Pannon krónika 17.50 Hírek szerbhorvát nyelven 18.00 A Greenpeace Kelet-Nyugat oktatási programja. 1. rész 18.45 Tudomány a képernyőn 19.45 Teliszelevideó 20.00 A hitről 20.30 Híradó 21.05 Szomszédok ~~ teleregény, 90. fejezet 22.25 Képes nóták 22.55 Tv-sport: Labdarúgó kupanap Tv 3 18.00 Képújság 19.00 Tv-sport 20.00 A nyomozó — NSZK bűnügyi tv-filmsorozat 20.50 Rockműsor 22.00 Híradó kb. 23.15 Egy filmriporter emlékiratai, 2. rész kb. 23.45 A tavaly december 31-i hangverseny Berlinből — amerikai film PÉNTEK október 5 9.50 Tv-torna 10.00 Szerelem jutányos áron — a főszerep Pécsi Sándor utolsó televíziós alakítása. 11.30 Gershwin-hangverseny jugoszláviai cseppkőbarlangban 16.30 Képújság 16.40 Déli videóújság 16.50 Hírek román nyelven 16.55 Tudomány a képernyőn 18.00 Nyugdíjasok műsora 20.00 Keresztény életkérdések 20.25 Erzsébet-díj, 1990 21.05 Peter Storhmn — NSZK bűnügyi tv-filmsorozat 22.00 Világpolitika percről percre 23.00 Tolsztoj: A ló története — orosz vendégjáték feliratozva 1.20 Folyton folyvást — angol filmsorozat, 12. rész Tv 2 18.00 Képújság 19.00 Tv-sport 19.25 Szellemek ökle — kanadai gyerekfilm, 1. rész 20.00 Rejtő Jenő: Lavotta úr utolsó szerelme — bohózat 21.00 Mit hoz a tegnap — tvarchívum 22.00 Híradó 22.30 29-es vágány — angol film amerikai kisvárosi történettel SZOMBAT október 6 7.30 Falutévé 8.00 Napraforgó • Művelődési magazin • Piaci körkép • Játszótárs gyerekeknek 10.00 Képújság 10.05 Protestáns ifjúsági műsor 10.20 Hangvilla 10.50 Vitaműsor kamaszoknak 12.15 A Guldenburgok öröksége — NSZK tv-filmsorozat, 6. rész 13.00 Világpolitika percről percre 14.00 Szerbhorvát magazin magyar felirattal 15.15 Képújság 15.25 Magyar hegymászók az inkák földjén 15.50 Családi magazin 17.35 Szórakoztató műsor 19.00 Mozgókép — angol dokumentumfilm-sorozat 19.35 Szomszédok — teleregény, 90. fejezet 20.30 Híradó 21.10 Emlékezés az aradi vértanúkra 21.45 A vadkacsa — ausztrál , film Ibsen drámájából 23.35 In memóriám — a Movi Helios filmstúdió alkotásaiból Tv 3 . 'i 15.00 Képújság 15.40 Kölyökidő 16.10 Keresztények — angol ismeretterjesztő filmsorozat, 1. rész 18.50 Tv-sport • FTC — MTK VM bajnoki labdarúgó mérkőzés 21.20 Rockstúdió kb. 23.30 Cukorbébi — NSZK, film VASÁRNAP október 7 9.00 A Biblia üzenete 9.25 Családi torna 9.45 Mofli — spanyol rajzfilmsorozat, 1. rész 10.20 A sarki rókák futó nyara — NSZK ismeretterjesztő film 11.55 FTC — Újpesti Dózsa — bajnoki vízilabda mérkőzés 15.25 Képújság 15.35 Chaplin klasszikus burleszkjeiből 17.15 Emlékek a táncművészet kezdeteiről, 1. rész 18.25 A magyarországi egyházak műsora 19.15 Tudományos híradó 20.00 A hét 21.00 Híradó 21.15 Ajánlom magamat — Tabi László 80 éves lenne... 22.20 Zenés tv-színházban Mascagni: Parasztbecsület 23.50 Tv-sport 3. műsor 10.00—13.00 Tv.magiszter Tv 3 15.00 Képújság 16.05 Káin nevetése — francia tv-filmsorozat, 1. rész 20.00 A Stúdió '90 műsora 23.10 Kiszolgáltatottak — francia film A magyarországi televízió műsorából 7 HIRDESSEN a ROMÁNIAIMAGYAR SZÓban! RENDSZERESEN W BW&H wS JnM WI #"1I 1i 1 V m0mm v Mill I • 1990. szeptember 28. Magyar műépítészek első világtalálkozója Szeptember 9—12 között mintegy 180 műépítész gyűlt össze Budapesten az alma mater, a Műszaki Egyetem aulájában, dísztermében a Magyar műépítészek első világtalálkozója alkalmából. A találkozó részvevői öt kontinensről érkeztek, száznál többen külföldön élnek, az Egyesült Államokban, Kanadában, szerte Amerikában, Ausztráliában, meg másutt. Az Európa keleti államaiban végbement változások lehetővé tették, hogy szlovákiai, kárpátaljai és erdélyi építészek is elutazhassanak a budapesti találkozóra. A négynapos világtalálkozó mottójául a Magyar építészek a humánus környezetért gondolatot választották a rendezők, ezt a korszerű követelményt tükrözték az előadások is. A Magyar Építőművészek Szövetsége, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, valamint a Magyarok Világszövetsége támogatásával megrendezett találkozó célja a régi építész kapcsolatok fölelevenítése, újak teremtése, valamint az idős és fiatal építésznemzedék barátságkötése volt. Egyúttal alkalom nyílt a különböző világrészeken élő és dolgozó műépítészek életvitelének, alkotómunkájának és gondolkozásmódjának megismerésére is. A rendezvénysorozat szeptember 9-én kiállítás megnyitásával kezdődött, a kiállítás címe ÉPÍTETTÜK 89-ben, majd ezt követte a világtalálkozó részvevői tiszteletére az építésügyi miniszter, Keresztes K. Sándor építészmérnök által adott fogadás. Az ünnepélyes megnyitón tizedikén az üdvözléseket szakelőadások követték, amelyek során a BUDAPEST — BÉCS Világkiállításról, annak előnyeiről, az anyagi és jogi problémákról számolt be dr. Baráth Etele helyettes államtitkár. Többek között előadás hangzott el a magyar építészképzés jelenlegi módjáról, említést érdemel Vadász György a Táj, építészet és érzelem című lírai előadása. A kolozsvári Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság részvevőkhöz írt levelét Murádin Beyer Katalin olvasta föl. A levél ismertette a társaság létrejöttét, célkitűzését és kérte a szakemberek segítségét a műemlékvédelem terén. Később a részvevők az Országos Műemléki Felügyelőség, illetve a Magyar Építőművészek Szövetségének székházában kötetlen szakmai megbeszélést tartottak. A találkozó harmadik napján a szakcsoportokban tizenöt előadás hangzott el, amelyeket hozzászólások és viták követtek. Csak mutatóban néhány előadás címe: Az építészet és a mozgásukban korlátozottak. A svéd seniorlakások válfajai, Vas megyei kastélymentési program, vagy például másik cím: a Magyar népi építészetről, és így tovább. Az előadásokat, színes vetítések egészítették ki. Az utolsó napon szakmai kirándulásra került sor. Mecseknádas, Pécsvárad műemlékeinek megtekintése után Pécs műemlékeivel ismerkedtünk, megtekintettük a város újabb építkezéseit is. KERESZTES GYULA műépítész NEM VOLT IDEJÜK HÜGÖRÖGNI (Folytatás az 1. oldalról) — Úgy tűnik, nálunk békésebb emberek élnek! S persze, nem csak erről van szó, hanem arról is, hogy a sárközi aktív Lakosság nagyobb része az iparban dolgozik. Nem annyira helyben, mint Szatmárnémetiben vagy Avasfelsőfaluban. Az mtsz tagsága elöregedett, magángazdaként alig bírna a földdel, a városon lakó vagy az ingázó családtagok meg kivárják a földtörvényt, nem hőbörögnek. A dolgok mai állása szerint, marad az mtsz. Legyünk őszinték: a lakosság jó részének ez kényelmesebb, mert nem kell hajnalban kelni,, mint a magángazdának és nem kell kockáztatni ! — Hát akkor térjünk át az iparra! Azt hallottam, hogy be akarják zárni a másfél évtized kínlódásával épült kendergyárat, s akkor még kevesebb munkalehetőség lesz itt az iparban! — Még nem tudjuk, mi lesz a sorsa. Egyelőre csak azt tudjuk, hogy nincs elég kender, így a gyár csak egy váltásban dolgozik. Szóba jött, hogy esetleg más célra használjuk majd az ottani épületeket, de még erről sincs döntés. A betonelemeket gyártó részleg viszont továbbra is jól működik, igaz, győzi sóderrel a közeli adorjáni kavicsbánya. — Sárközújlakot elkerülték az etnikai vagy a társadalmi zavargások, ami mindenképpen örvendetes. Mindez nem jelenti azt, hogy itt ne volnának komolyabb társadalmi problémák. Az állomás és a boltok körül sok cigány lötyög, ez alkalmasint jelez valamit! — Valóban, a cigányság sok gondot okoz a község vezetésének. Mindjárt hozzátenném, nem azért, mert cigányok, hanem azért, mert a diktatúra őket még másoknál is jobban megnyomorította és sötétségben tartotta. A község lakosságának 8—10 százaléka cigány, ez úgy 600 lelket jelent. Sok a gyerek, a felnőttek nagy többsége pedig nem dolgozik. Igaz, munkalehetőség sincs annyi, mint amennyi kéne, de aki nagyon akar, az elhelyezkedhet, megkeresheti a betevő falatot és a legszükségesebbet. Pillanatnyilag az erdészet kosárfonó részlege és a mezőgazdaság adhat többnek is munkát. Volt egy külön gyűlésünk a cigánysággal, ahol meghánytukvetettük égető gondjaikat. Többek között felajánlottuk, hogy segíthetünk nekik a házépítésnél, mondjuk építőanyag kiutalásával, ám ez ideig mindössze egy család fordult hozzánk ilyen ügyben. Nem akarom én bírálni őket, hisz ezzel úgy se mennénk semmire, de azt ki kell mondanom, hogy bennük is több szándék kéne legyen a kitörésre. — Az anyanyelvi oktatás kiterjesztést nem okozott feszültséget? — Nem hiszem, hogy beszélhetnénk feszültségről. Inkább az okoz gondot, hogy nincs elég pedagógus, mert a magyar tagozaton vagy heten-heten nyugdíjba vonultak. Érettségizett fiatalok állnak helyükbe, többen jelentkeztek a posztóceáli oktatásra. — Jön a fél: sikerül-e megoldaniuk az évek óta tartó, fűtési problémákat? — Nem is a fűtés a legnagyobb gond, mert ugye, ha nincs központi fűtés, vidéken jobban akad fa és egyéb tüzelő, mint inkább az ivóvízellátás és a szennyvíz elvezetése és tisztítása. Akár a negatív rekordok könyvébe is bekerülhetne, hogy nálunk tíz éve épül egy szerencsétlen szennyvíztisztító-telep! Folipp István, a megyei építővállalat főmérnöke viszont megígérte, hogy most már befejezik a víztorony felhúzását és akkor végeznek a szennyvíztisztítóval is. A tíz-tizenkét tömbház felénél ugyanakkor beázások is jelentkeznek Ezen csak úgy tudunk segíteni, ha tetőt húzunk rájuk. Ám egy tömbház befedése 300 —400 ezer lejbe kerül, ennyi pénzt nem tudunk összeszedni a lakóktól, máshonnan kéne hát előteremtenünk. Nagy az igény a családi házépítésre, vagy ötven kérvényt adtak be már ilyen céllal, de egyelőre még sok minden tisztázatlan ebben a témakörben, hiányoznak az építéseket szabályozó új törvények, jogi normák. • — Végezetül: mi a legfőbb törekvése az elkövetkező hónapokban, hogy elvezesse a községet a helyhatósági választásokig? — Legeslegelső a rend, a nyugalom, a békesség megőrzése, az ehhez szükséges feltételek biztosítása! Elkerüljük a zavargásokat, a nyílt ellentéteket, s ne jöhessen létre olyan helyzet, hogy valakinek is a polgármesterre kéne borítani az asztalt. Ezért állandó dialógusra van szükségünk, mindenkit meg kell hallgatnunk, minden problémát meg kell vizsgálnunk, amit lehet, a törvények adta lehetőségen belül , megoldanunk.