Romániai Magyar Szó, 1993. március (5. évfolyam, 967-992. szám)
1993-03-12 / 976. szám
ORSZÁGOS DEMOKRATIKUS NAPILAP — BUKAREST NEM HAGYHATJUK SZÓ NÉLKÜL SAJTÓMÉRŐ[ Ha valamely társadalmi intézmény vagy éppenséggel a hatalom aziránt érdeklődik, milyen a közvélekedés a sajtóról, akkor lényegében a demokratizálódás folyamatáról kíván némi információhoz jutni. Arról is, miként és mennyire felel meg a sajtó társadalmi visszacsatoló szerepének, mennyire szabályozó mechanizmus a társadalomnak nevezett informatikai rendszerben, de arról is, hogy bizonyos képletek belső — országon belüli — és külső — külföldi — apercipiálása mennyiben fedi egymást. Mert igencsak baj van ott, ahol a sajtót „fo-gyasztója“ jónak, hitelesnek tekinti, miközben nemzetközi összehasonlításban világosan megmutatkozik, hogy a sajtó — az illető sajtó — részrehajló, manipuláló, önnön céljain és szempontjain túli érdekek hordozója. Mikor nevezhetünk egy sajtómegnyilatkozást profinak, arra hadd egyetlen példával utaljak : a nyolcvanas években Kína éppen elég társadalmi megrázkódtatáson ment át ahhoz, hogy odafigyeljen a világ arra, ami Pekingben történik. És amikor a diákok a Tienanmen téri véres összecsapás során érzékelték a hatalom „demokratikus“ szándékait, akkor a térről tudósító angol rudós, a BBC hallgatóinak egyetlen kicsi szóval sem említette, hogy tudósítás közben, a téren, golyó találta el a lábát. Úgy fejezte be híradását, mintha személyével semmi sem történt volna — ugyanis személyes nyomora már nem a köz ügye. Erről abban a sajtóban, ahol profizmust várnak el, nem illett szólni. Elképzelem, mi lett volna a tudósításból akkor, ha véletlenül (?) a bukaresti rádió egyik munkatársa tudósít a térről... Itt, a volt" totalitarista " országokban, a sajtót még mindig a hatalomgyakorlás eszközének tekintik, s éppúgy kívánják gyakorolni fölötte a hatalmat, ahogyan jó 40 éven át. Országainkban a nemzeti média, a rádió és a tévé — nem lévén a magánrádió éstévé alternatív lehetősége, vagyis állami monopóliumról kell beszélnünk — nem a sokat emlegetett negyedik hatalom, hanem a HATALOM eszköze. Egyetlen hatalomról szólok, mert hát milyen szétválasztása a hatalmi jogkörök gyakorlásának az, ha még a nemzeti (jegy)bank elnöke is „konzultál“ az államfővel azzal kapcsolatosan, merre is mozduljon a valuták jegyzési kurzusa? !... A hatalmi szférák szétválasztását igenis a negyedik hatalomként jelentkező sajtó, a független és hiteles sajtó segíthetné elő folyamatosan és igen jelentős mértékben. Nem csoda, ha a volt szocialista országokban ekkora harc folyik a nemzeti média fölötti „gyámkodásért “. A tévé, rádió és általában a sajtó megítélése ezek szerint demokráciamérce. Jelzi azt, mennyire tudtunk szabadulni a korábbi (mostani) hatalmi befolyásoktól, illetve azt, hogy ez mennyire tudatosul az ország polgáraiban. Ezért érdemel fokozott figyelmet a Gallup Intézet, a világszerte ismert közvéleménykutató nemrégi romániai vizsgálata, melynek eredményeit a napokban tették közzé. Eszerint Romániában a tévé tárgyszerűségében (pártatlanságában) NAGYON bízik a minta 13 százaléka, elfogadja 30 százalék. NEM BÍZIK 42 százalék, nagyon nem bízik további 8 százalék. A maradék 7 százaléknak nincs kialakult véleménye. Vagyis a tévénézők fele nem bízik a tévénk hitelességében. A román rádióadásokra vonatkoztatva ez az adatsor — 15%; 38%; 31%; 3%; 13%. Vagyis a rádió helyzete jobb, ami azt jelentheti, hogy a (vidéki) rádiók viszonylagos függetlenségük okán hitelesebbek. Az újságok esetében 5% nagyon bízik, 23% elfogadja, 34% nem fogadja el írott sajtónk elemzéseit, a nagyon elégedetlenek 9%-t adnak ki. Itt viszont van egy roppant jelentős réteg — 25 százalék — akik egyáltalán nem olvasnak sajtót. És ez jelzi azt, miért keresi a hatalom a — nemzeti, elektronikus — média fölötti ellenőrzést. A sajtó igen sokszínű, olyannyira, hogy sokan — anyagi szempontok okán is — már nem olvassák, nem tudnak dönteni, melyiket válasszák, melyiknek higgyenek. Különben a térség országai közül ezzel az aránnyal nem állunk rosszul — Magyarországon a tévében a minta 51 százaléka nem bízott, Oroszország európai felén 54 százalék, Bulgáriában 66 százalék, miközben Csehországban 83 százalék (!) —, ami viszont jelezheti azt is, hogy a hazai nézők még nem tudtak eléggé semlegesen ítélni, nincs meg a kellő viszonyítási alapjuk ahhoz, hogy rádöbbenjenek, milyen is valójában az a tévé, amelyik 1989 decemberének „forradalmát“, „terroristákkal“. ..mérgezett vízzel“, mindenféle utcai tűzharcokkal országgal és világgal „megetette“. Decemberi tévénk nem csinálta a forradalmat, miként akkor melegében külföldön is, szakemberek is hajlottak vélni, hanem ellopta. Frissen meghirdetett szabadságának jegyében és zászlaja alatt. BODÓ BARNA • Az etnikai tisztogatás „előnye“: nehezen visszafordítható • Magyar kereskedelmi napok Temesváron is • Ismét történelmi csapdahelyzetben a magyar kormány • Belügyi tisztogatás készül • Hogyan csúszott el Craxi a kenőpénzen • A pápaiak helyesbítenek • Nem kenyerünk az olcsó szenzációhajhászás • Egyeztetett kerekasztal Kolozsvárra hívták össze a Politikai Egyeztető Kerekasztalt, amelynek célja feloldani azt a patthelyzetet, amelybe a Szövetségi Képviselők Tanácsa került a gyergyószentmiklósi ülésszak után. A frakciók és a „függetlenek“ képviselői mellett, a tanácskozáson részt vett Takács Csaba szövetségi ügyvezető elnök és Csiha Tamás, az SZKT Állandó Bizottságának elnöke. Mivel a tanácskozás nem volt nyilvános, a résztvevőket kérdeztük, miről beszéltek, hogyan értékelik az eredményeket. Magyart Nándor László (Szabadelvű frakció): Szerintem mindenképpen sikeres volt ez a Politikai Egyeztető Kerekasztal, sokkal olajozottabban és jobban működött, mint Gyergyóban másfél napon át „ment a dolog“. Ez a kerekasztal nem egyértelműen az eddig működött kerekasztal folytatása. És örvendetes ténynek tartom, hogy pozitívan indult, hisz amennyire az arcokról le tudtam olvasni, mindenki azzal az érzéssel távozott, hogy itt előrelépés történt. A Szabadelvű Kör egy határozattervezettel érkezett, ezt munkadokumentumként első lépésben elfogadták a kerekasztal résztvevői. Kisebb módosításokkal a kerekasztal ezt a dokumentumot elfogadta, és ajánlja az SZKT-nak elfogadásra. A tervezet két részből áll. Az első rész az elvi megegyezéseket tartalmazza, amelyeket a kerekasztal résztvevői elfogadtak. És ezek a fontosabbak. Ugyanis a gyergyói sikertelenség oka az volt, hogy még az elvi szinten megfogalmazott ellentéteket sem tudtuk kezelni. Azzal kezdtük, hogy azokat az elvi nézetkülönbségeket próbáltuk meghatározni, amelyek Gyergyóban majdnem patthelyzetet okoztak. Mindenki elmondhatta, miben látja annak akadályát, hogy az SZKT testületei felállhassanak. Mi a legnagyobb problémát abban láttuk, hogy a kis parlamentünknek nincsenek saját házszabályai, az Alapszabályzat-felügyelő Bizottságnak nincs szabályzata és ezért javasoltuk: a Nagyváradon ülésező SZKT fogadja el, miszerint az az Állandó Bizottság, amely most már feláll, ezeket a határozatokat igenis meghozza. Tehát lesz házszabály, lesz szabályzata a Szabályzat-felügyelő Bizottságnak, az Etikai Bizottságnak és az Ellenőrző Bizottságnak is. Annak külön örvendtem, hogy a gyergyói sikertelenség egyik okát mindenki abban látta, hogy áthágtunk egy kongresszusi határozatot. Egy kicsit a Szabadelvű Kör is hibás abban, hogy ez megtörténhetett. Mivel ezt mindannyian beláttuk, könnyebb volt a megoldáskeresés. A második rész egy konkrét névsor, akiket ajánlunk az Állandó Bizottság tagjaiként. Ezt a névsort a kerekasztal még nem szeretné nyilvánosságra hozni, de lényeges, hogy megegyeztünk, és ezt fogjuk javasolni Nagyváradon az SZKT-nak elfogadásra. Amennyiben ez a lista Nagyváradon kétharmados elfogadásra kerül, magában fogja hordozni a gyergyói döntés korrekcióját is ... Bodó Barna (Bethlen Gábor Kör): A mai tanácskozáson — annak ellenére, hogy a frakciók felállásának folyamata még nem fejeződött be, sőt a megjelent frakciókkal kapcsolatosan is vannak bizonytalanságok, mert a gyergyószentmálósi tanácskozásnak a nagy rohamában álltak fel, tehát sok tisztázandó kérdés van — két dolog volt egyértelmű: a konszenzuskeresés és az a felelősség, amellyel ez a grémium kezelte a kérdést, mert senki sem kockáztathatja meg azt, hogy az SZKT első, alakuló ülésének a „második félidejében“ ne jöjjön létre az a testület, amely nélkül az RMDSZ nem folytathatja tevékenységét. Úgy érzem, hogy az előkészítési is nagyon komoly volt pl. a Szabadelvű Kör, konkrét megoldási javaslatokkal érkezett, ami nagyban előrevitte a tanácskozást, de mindenkinek a részéről nagy kooperációs készséget tapasztaltam, annak ellenére, hogy még mindig vannak különbségek. Nemcsak a vélemények különbségéről beszélek, hanem bizonyos kérdések kezelési módjával kapcsolatban is vannak nézeteltérések. Meg kell tanulnunk odafigyelni a mások érveire is. — Ez után a tanácskozás után látod a továbblépés lehetőségét a váradi SZKT-n? — Jiff az itt megjelent frakciók képviselői valóban rendelkeztek azzal a legitimitással, azzal a reprezentatív szerepkörátruházással, amire szükség van, akkor Váradon nem történhet baj. Meder Zsolt (Széchenyi-frakció): Hatékonynak érzem ezt az első ülést ennek az újjáalakult politikai kerekasztalnak, ennek a politikai egyeztető fórumnak. Mivel testet öltött frakciók képviseltetik benne magukat, ezért remélem, hogy már nem fog pressziós csoportként működni, amiként a korábbi egyeztető kerekasztal működött. Az együttműködés szándéka nyilvánvaló volt valamennyi frakció részéről, a szabályozottság hiánya eme testületen belül is nehezítette a hatékony munkavégzést, de — lévén, hogy kisebb létszámú csoportról van szó — ez a hányosság itt könnyebben kiküszöbölhető. Érezhető volt, hogy vannak rutinos és kevesebb gyakorlattal rendelkező tagjai e kerekasztalnak, de én egyértelműen nyitottságra hajlamosabbnak érzem, mint az előzőek voltak. Fontos döntések születtek, amelyek azt a hatékonyságot, amely Gyergyószentmiklóson elmaradt, biztosítják a nagyváradi és azt követő ülések számára. Toró T. Tibor (MISZSZ-frakció) Mindenképpen úgy értékelem, hogy a résztvevők inkább a problémamegoldásra koncentráltak. Határozottan tetszett az egésznek a stílusa, a hangneme, ahogy lehetett tárgyalni. Mindenki félretette az általában nagyobb tömegek előtt elhangzó, populistább, inkább az érzelmekre ható érveit, racionális érvek hangzottak el. Úgy érzem, hogy a megoldás kulcsa sajnos még mindig a „függetleneknek“ a kezében van. Két jelenlevő képviselőjük határozottan hajlamot mutatott a kompromisszumra. Remélem, sikerül az eléggé heterogén független csoportot meggyőzni arról, hogy ez a járható út, s nem kerekednek fölül esetleg azok — nem tudom, hányan lehetnek —, akik egyáltalán nem is akarnak konszenzust. Általában elégedett vagyok az eredménnyel, és bár elég kemény engedményeket tettünk, sőt, azt is mondhatnám, hogy a „semmiért“ adtuk fel bizonyos pozícióinkat. Ezt egyrészt bizalomerősítő gesztusként tettük, másrészt azt szeretnénk, hogy valóban működjön az RMDSZ, és nem szeretnénk kockára tenni az egész rendszert, azokat az alapelveket, amelyeket Brassóban a kongresszus elfogadott, hisz így a Kolozsvári Nyilatkozat is veszélybe kerülne. Természetesen, bizonyos elvekből nem engedhettünk, s itt elsősorban a kétharmados erősségű döntésre gondolok. Erre sikerült végül egy kompromisszumos megoldást találni, hála a Szabadelvű Kör javaslatának. Varga Gábor az ülés elején hangsúlyozta, hogy csak saját személyét képviseli, bár a meghívottak listáján úgy szerepelt, mint a „függetlenek“ csoportjának egyik képviselője. Hogyan értékelte saját helyzetét ezen a gyűlésen? — Gyergyóban azt mondtam, hogy énegy keresztényi erkölcsön nevelkedett néphez-nemzethez hű, a nemzeti liberális eszméket magáénak való, ugyanakkor — akivel mindmáig ipari környezetben dolgozom — igen kemény szociális érzékenységgel bíró erdélyi magyar értelmiséginek tartom magam. Amikor egyik létrehozójaként három évvel ezelőtt beiratkoztam a Bihar megyei RMDSZ-be, meg sem fordult az agyamban, hogy nekem majd politikai opciók között kell differenciálnom. Mai napig a romániai magyarságot mint entitást fogadom el, és ennek a romániai magyarságnak akarok napszámosa lenni. Ezért hagyott számomra meglehetősen ke- BIRTÓK JÓZSEF (Folytatása a 7. oldalon) MÁRCIUS 15. BIHAR MEGYÉBEN (Telefaxon) — A Bihar megyei RMDSZ- től, Varga Gábor elnök és Stark László titkár aláírásával érkezett meghívó a március 15-i Bihar megyei megemlékezésre, a részletes ünnepi programmal együtt. Eszerint: március 14-én vasárnap 19 órakor az RMDSZ-székház nagytermében ünnepi megemlékezés lesz, irodalmi műsorral egybekötve. • Március 15-én délelőtt Nagyvárad négy emlékművét, illetve szobrát koszorúzzák meg: 13 órakor Rulikowsky Kázmér emlékművét a temetőben, 13.30-kor Nicolae Balcescu szobrát a Bálcescu parkban, 14.00-kor Szacsvay Imre szobrát a Libertáris téren, majd 14.45-kor Petőfi Sándor szobrát a Petőfi parkban. (1993. március 10.) TÜNTETÉS, GÉPKOCSIKÉRT (Helyben) — A Gépkocsivásárlók Jogait Védő Egyesület március 22-én mítingre hívja mindazokat, akik 1990 novembere előtt befizettek és azóta is hiába várják, hogy az őket megillető gépkocsi tulajdonosai legyenek. Chiescu Stefan ny. mérnök, az egyesület elnöke körlevelében olvashatjuk: a Vácároti kormány, akárcsak az őt megelőző másik két kormány, mindent megtesz azért, hogy a törvény útján minél későbbre halasztódjon az ügy megoldása, kezdve a tárgyalásokon való meg nem jelenéssel, el egészen az ügy egyik törvényszéktől a másikig való hurcolásáig. A parlament is több mint egy éve fekteti az egyesület által benyújtott törvényjavaslatot. Ezért lenne szükséges, hogy minél több érdekelt megjelenjen a tüntetésen, amikor a parlament elé járulnának igazságuk követelésével. (Éltes Enikő) SZILÁGYSÁGOKNAK (Telefaxon) — Az RMSZ Zilahon kívüli, főleg a falvakban élő szilágysági előfizetőinek érdemes megjegyezniük, hogy folyó év március 15-től kezdődően változik a prefektúra és a megyei tanács vezetőinek fogadóórája. Hétfőn (10) Chivu Mircea, a megyei tanács titkára, kedden Vigvári József alprefektus (10) és Halmaján Victor tanácselnök (14), szerdán Nicorici Vasile, a prefektusi hivatal vezérigazgatója (11) és Barna Laurentiu (13) tanácsi alelnök, csütörtökön Badea Leontin (13), pénteken Hategan Ioan (11) tanácsi alelnök, tartanak fogadóórát a zárójelben feltüntetett időpontoktól kezdődően. Jó megjegyezni a változott programot, nemcsak időt, útiköltséget is megtakarít a fogadóórára jelentkező. (Fejér László) TILTAKOZIK A HÁROMSZÉKI RMDSZ (Üzenetrögzítőn) — A háromszéki RMDSZ nyilatkozatban tiltakozik a Tőkés László elleni politikai kampány ellen. Nyilvánvaló — írják a nyilatkozatban —, hogy Tőkés László egyfajta etnikai tisztogatásra vonatkozó kijelentése nem boszniai jellegű tömegmészárlásra utal, hanem statisztikai adatok alapján kimutatható nagymértékű demográfiai változásokra, amelyek az utóbbi hetven évben végbementek. Romániában és az utóbbi években láthatóan felgyorsultak a megerősödő és érzékelhetően a háttérből irányított szélső-ségesen nacionalista erők tevékenységének következtében (marosvásárhelyi esemén (Folytatása a 8. oldalon) q Postacím: Redacjia . ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ Uj sorozat _Q,_. „ .. „ ' 79776 Bucuresti 33, 976., szám Piata Presei Libere 1., 1993. ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ péntek Szabad Sajtó tér 1., sector 1. 1 kerület (4 + 4) 8 oldal Üzenetrögzítő szolgálatunk , telefonszáma: 618 03 02 Era 25 e- ' Telefax: 618 15 62 « ! Telex: 10315-TRANS-R , . szerkesztősége március 12., 79776 Bukarest 33. NYILATKOZAT Nomen est omen. Nagyváradi püspökségünk Mareșal Antonescu utcai székháza végveszélybe került. A jogfosztó diktatórikus önkény kilakoltatási eljárást indított egyházunk ellen. Az 1910-as években a hívek vérén-verítékén épült püspökségünket a kommunista diktatúra annak idején megyei pártkabinetté alakította. És íme, három évvel az eltérített forradalom után, az Iliescu-rezsim immár másodszor akar kisemmizni jogos tulajdonunkból, megalázó helyzetbe — albérletbe — kényszerítve a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöki hivatalát és igazgatótanácsát. A hatalom az önkényesen alkalmazott törvény és a félremagyarázott paragrafusok mögé bújva munkálja — ezúton is — a kommunista visszarendeződést. A Bihar megyei prefektúra által támogatott, „elnöki ordonáncra“ apelláló eljárás nem csupán egyházkerületünket, de az ideiglenesen az épületben működő több más szervezetet és intézményt is kilakoltatással fenyegeti, úgymint: a Bihari Református Egyházmegye Esperesi Hivatalát, a Harangszó és a Közlöny Szerkesztőségét, a Sulyok István Református Főiskolát, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Magyar Ifjúsági Demokrata Szövetség megyei szervezeteit, valamint a Romániai Német Demokrata Szövetséget és a Tulipán Kft.-t. A törvényes látszatok ellenére, egyházunk tisztában van a kilakoltatási eljárás politikai hátterével — és az 1989-es romániai forradalom, a demokrácia, a jogállami törvényesség, a vallásszabadság és a nemzeti kisebbségeket megillető jogok szellemében tiltakozik ellene, és követeli annak beszüntetését, valamint törvényes tulajdonjoga maradéktalan helyreállítását. Nagyvárad, 1993. III. 10. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Püspöki Hivatala nevében TŐKÉS LÁSZLÓ püspök Március 8-án — remélem nem a természet nőnapi ajándékaként ■*- felújult a hóvihar a fővárosban is. Csak jött a hó mindenfelől, fentről, lentről, körbe, körbe, sűrűsödött, gyűlt, zenélt, szinte húzta a szél, mintha nagybőgőn ... Szóval akkor, munkából hazaindulás előtt, a viharos délutánban elhatároztam — ilyen időben csak a nevetés melegít —, nevetni fogok mindenen. Elég volt a siránkozásból, nyafogásból, hogy térdig ér a hó, derékig, hogy elakad a busz és nem jön a villamos, túrhatod a havat, mint egy kóborkutya, ki tudja mikor érsz haza veléig átfázva ... és így tovább, a széllel versenyt sírva, ahogy tettem a múlt héten is, az első nagy viharos napon, amikor éppen a tavaszt vártam és helyette a tél mutatta meg magát, teljes díszében. Nevetni fogok — mondtam, bíztattam magam, és tettem. Nevettem magámon, szinte a könny is kicsordult nőnapi szemeimből, hogy így, megdőlve, mintha a világ terhét menekíteném ostobán ebben a véget nem érő hősivatagban valahová, talán a tavaszba. S ahogy sálam mögül szusszandsnyit kipislogtam, fölfedeztem: ni ni, mások is menekítik, mások is megrogygyantak, viszik a terhet. Legalább nem vagyok egyedül, megosztozunk — nevettem, míg udvariasan, hasat behúzva utat engedtem egy hósipkás gépkocsinak, csak a lábujjamra ne, kacagtam szembe, aztán TAPASZTALAN tovább ... taposni, taposni. Ha elesek, ki szed ki a hó alól? — a szél furulyahangjából a Farkas Árpád-i hó alatti alagutakat véltem kihallani. Ezt már nem! Hónaljig merült karom estemben, majd tapodtam tovább vidáman. Megtaszított a szél, futólépésre ösztökélt — jaj, de csámpásak vagyunk, istenem, hogy félünk, nehogy elröpüljünk — nevettem —, pedig itt e libasorban menetelük közül kevésnek jutna repülőjegyre... Na, még ez az utolsó hóhegy és besérülhetek a lépcsőházba — biztattam magam, hol az egyik, hol a másik megfutamodó lábam után kapva. Bárha gyerek volnék, mennyire örülhetnék, mert bezárták az iskolát, — lehet gyúrni, taposni ezt a temérdek havat, bele lehet zuhanni — mint annak idején, elemista koromban. (Azóta is hiába vártuk évről évre az iskola kapuját eltorlaszoló havazást!) És megérkeztem — végre most már kiröhöghetem, megrázhatom magam, mint egy kutya, mielőtt elnyúlik meleg vackán. Kapcsolom a villanyt — nem akar kigyűlni, engedem a vízcsapot — semmi. Valahogy elmúlt a nevethetnékem. Sötétben, piszkos kézzel, szél marta arccal, az sem az igazi. Főleg ha a sötét, petróleumszagú, fázós, fásult fénykort idézi. S különben is már gondolatainkon is jégcsapok csilingelnek, szemeinkben nyáron is csak jégvirág, s a kézfogás is mintha hóemberek között — évek óta. Úgy kihűltünk, hogy már csak egy nagy-nagy közös hahota melegíthetne fel, hitetné el, hogy lesz tavasz is egyszer, nekünk is! Mióta is várjuk? ... ÉLTES ENIKŐ MOSZKVA Döntő szakaszban a hatalmi harc Feszült légkörben nyílt meg szerdán .Moszkvában a Népképviselői Kongresszus rendkívüli ülésszaka, s az első nap munkálatai az indulatok összecsapása jegyében zajlott le, úgyhogy máris kezdett túl optimistának tűnni Jelcin elnök becslése, az, hogy ötvenszázalékos esélyt adott a hatalmi ágak közötti megegyezésre. Ruszlam Haszbulatov,, a parlament elnöke már megnyitó beszédében az alkotmány aláaknázására tett nyilvánvaló kísérletekről és a hadseregnek a politikába való bevonásáról beszélt, amiben a Reuter Jelcin elleni támadást lát. És a brit hírügynökség megállapítja, hogy Jelcin reformpolitikájának sorsa attól függ, megnyeri-e a konzervatív képviselők elleni harcát. Haszbulatovnak a kormány gazdaságpolitikájáról az volt a kifejezett véleménye, hogy az szélsőséges és romboló. Ugyanakkor rosszalóság szólt Jelcinnek arról a megállapításáról, miszerint a törvényhozás oly sok alkotmánymódosítást hajtott végre, hogy a mostani alkotmány már nem egyezik azzal, amelyre ő felesküdött. A kongresszus 480 szavazattal 358 ellenében és 49 tartózkodással elvetette Jelcin elnök arra vonatkozó javaslatát, hogy a napirendről töröljék a 21-ik pontot, a hatalmi szervek döntéseinek alkotmányos voltáról. Ezért akadtak kommentátorok, akik úgy jellemezték a munkálatok első napját, hogy az Jelcin vereségének jegyében telt el. A szerdai felszólalók többsége az alkotmányról és a hatalommegosztásról tervezett népszavazás ellen foglalt állást. A Népképviselői Kongresszus konzervatív többsége ugyanis azt akarja elérni, hogy semmissé nyilvánítsák a Jelcin elnök és a képviselők közötti megegyezés alapján decemberben elhatározott és április 11-ére kiis tűzött alkotmányos népszavazást, melyre — mint az elmúlt napokban nyilvánosságra került — az elnök négy kérdést fogalmazott meg. Ám az Osztankino Televízió jelentése szerint Nyikolaj Rjabov parlamenti alelnök igen kemény hangré (Folytatása a 2. oldalon) VÁSÁROIÓ A VREMEÁBAN Kisebbségi „bűneinkről" Ha nem muszáj, még a címét sem írjuk le a bennünket úton-útfélen becsmérlő, hazaárulással vádoló Paunescu-féle lapnak, a Vremeának. Hogy most mégis megtesszük, sőt, idézünk belőle, annak egyetlen magyarázata van. A lap 1993. március 9-i számában a kormányfővel készített interjú jelent meg, amelyben a végrehajtó hatalom feje a nemzetiségi kérdés kapcsán a következőket nyilatkozta: „... Mi mindent megtettünk a romániai nemzeti kisebbségekért. Ezt konkrét adatokkal demonstráltuk Belgium fővárosában is. Ámbár sok a spekuláció a magyar kisebbség körül, úgy hiszem, semmi ok nincs arra, hogy befeketítsék imázsunkat a határokon túl s különösképpen Nyugaton. Vannak az illető nyelven oktató iskolák, fakultások, újságok, színházak, püspökségek ,de sajnos, bizonyos magyar szélsőséges erők destabilizálják a helyzetet. És nemcsak ők, hanem némely ellenzéki pártok képviselői is. Egy dolgot nem értek: ha az én pártom, mondjuk, már nincs hatalmon, akkor nekem, ama párt képviselőjének miért kell befeketítenem az országomat külföldön? Hogyan minősíthetők az ilyen akciók, ha nem a létfontosságú nemzeti érdekek elárulásának?“ (...) Az említett akciók célját illetően pedig így vélekedett Vácároiu úr a Vremea szerint: „Azt hiszem, hogyRománia bizonyos elszigetelési, feldarabolási lehetőségeinek megteremtéséről lehet szó.“ Ha a fenti mondatok valóban a kormányfőtől származnak, akkor nincs s nem is lehet hozzáfűznivalónk. De okulhatunk belőle, s levonhatjuk a konklúzióinkat! Talán mégis igaz a híresztelés, hogy a Vremen a kormányfő lapja? S szíve-lelke — egyelőre nem túl nyíltan — mégis a PRM és a PSM felé húz? Vajon ki fogja interpellálni e kijelentései miatt a miniszterelnököt? Hadd tudja meg mindenki, hogyan is vélekedik a kormány feje a hazai nemzetiségekről, az ellenzékről! FERENCZ L. IMRE KÖNIG: Teljesülhet Románia óhaja Az Európa Tanács két előadója, Friedrich König és Gunnar Jansson elismeréssel állapította meg országunk haladását a demokratizálódás útján. Bukaresti megbeszélései végén König meggyőződésének adott hangot, teljesülhet Románia óhaja, hogy teljes jogú tagként felvegyék az Európa Tanácsba, Jansson pedg úgy nyilatkozott, nem látja akadályát annak, hogy ez a kívánalom a legrövidebb időn belül megvalósuljon. Mint ismeretes, a két diplomata jelentésben számol be romániai tapasztalatairól az Európa Tanácsnak. Ion Iliescu elnök fogadta a két előadót küldetésük befejezése alkalmából. Elismerően nyugtázta a lezajlott párbeszédek nyitottságát, s mint hangoztatta, reméli, hogy a látogatás hozzá fog járulni a hazai realitások jobb megismeréséhez. A két előadó úgyszintén megbeszélést folytatott Nicolae Vacároiu miniszterelnökkel, a parlamenti pártok, a vallásfelekezetek és a médiák képviselőivel — jelentette a bukaresti rádió.