Romániai Magyar Szó, 1995. augusztus (7. évfolyam, 1738-1768. szám)
1995-08-19 / 1756-1757. szám
Romániai Magyar Szó A NAGYVILÁG HÍREI , 1995. augusztus 19-20. Felégetett települések Krajinában, etnikai tisztogatás Koszovóban és Vajdaságban Boszniában, Kelet-Szlavóniában és Dubrovnik környékén csütörtökön nagyon feszült volt a helyzet - a szerb, illetve a horvát és muzulmán csapatok nagy erőket vontak össze. Délutánra Dubrovnik környékén megfékezték a hatalmas erdőtüzet, amely már azzal fenyegetett, hogy átterjed a közeli lakóterületekre. Kelet-Szlavóniában tüzérségi párbaj volt, Vinkovciban és Nustárban reggel megszólaltak a légvédelmi Szirénák. A körzetben már csaknem két hete szakadatlanul tart az általános veszélyhelyzet, amikor a lakosoknak az óvóhelyeken kell tartózkodniuk. Közép-Boszniában a jelek szerint elakadt a muzulmán offenzíva Donji Vakufnál, amelyet a szerbek jelképesen Srbobrannak (Szerbeket Védelmező ) névre kereszteltek el a város elfoglalása után. Banja Lukában zágrábi értesülések szerint a szerb erők körében nagy a kiábrándulás és csalódottság, s nem váltak valóra azok a jóslatok, hogy a boszniai szerbeket erősítik majd a krajinai szerb katonák. Nagy részük Szerbiába mehetett végül, aki maradt, az sem akar már harcolni. Krajina távoli területein azóta is van még elszórt ellenállás, de a horvátok fokozatosan átfésülik az erdőket, s már mintegy 200 bujkáló szerb katona adta meg magát. Az ENSZ csütörtökön elítélte a horvát hadsereg túlkapásait a szakadár szerbektől visszaszerzett területeken. „Krajina déli részéről egyre inkább az a kép rajzolódik ki előttünk, hogy a horvát katonák módszeresen kifosztják és lerombolják az épületeket" - közölte a ENSZ zágrábi szóvivője, Christopher Gunness. A világszervezet helyzetfelmérése szerint különösen nagy vandalizmust tapasztaltak a szerb szakadárok egykori fészkének, Kninnek a térségében, amely augusztus elején a „Vihar" fedőnevű hadművelet eredményeként került vissza horvát kézre. Az ENSZ-megfigyelők helyszíni tapasztalatai alapján kirajzolódott kép ellentmond Zágráb hivatalosan meghirdetett szándékának, hogy Horvátországban akarja marasztalni a krajinai szerbeket, akik évszázadok óta élnek ebben a körzetben. Ráadásul a termést, az állatállományt is elpusztítják, tönkreteszik a mezőgazdasági berendezéseket - tette hozzá a szóvivő. „Egész települések szó szerint alkalmatlanná váltak arra, hogy bárki is ott éljen" - szögezte le az ENSZ szóvivője. A jugoszláv területre érkező krajinai szerb menekültek közel fele, több mint mint hetvenezer ember talált menedéket a Vajdaságban, s emiatt a tartománynak nagyon nagy nehézségeket jelent az újonnan érkezettek elszállásolása és élelmezése - jelentette ki csütörtöki újvidéki sajtóértekezletén a menekültek ügyében illetékes tartományi vezető. Zivorad Smiljanic elmondta, hogy mivel a Vajdaságon belül is egyenlőtlen a menekültek eloszlása, a közeljövőben más vajdasági járásokba telepítik át a krajinai szerbek egy részét. Az illetékes nem közölte, hogy mely járásokra gondolt, ám a vajdasági magyar politikusok attól tartanak, hogy a magyar többségű önkormányzatok területére is több száz, vagy ezer menekültet akarnak telepíteni. Csubela Ferenc, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke az MTI-nek elmondta, hogy a Szerbiai Szocialista Párt tartományi vezetőjének helyettese, Branko Balj legutóbbi tárgyalásaikon kijelentette: a szocialisták nem tudják szavatolni, hogy a hatóságok nem telepítenek menekülteket a magyar többségű városokba. A VMSZ elnöke ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a hatóságok az elmúlt napokban sokkal hatékonyabban akadályozzák meg az erőszakos házfoglalásokat, mint a menekülthullám első napjaiban. A magyar kormány csütörtöki ülésén nyilatkozatot fogadott el, amelyben aggodalmát fejezi ki egyes vajdasági magyarlakta településekről érkező, a szerb menekültek erőszakos betelepítésével kapcsolatos hírek miatt. A dokumentumban leszögezik: a magyar kabinet elvárja, hogy a jugoszláv és a szerb kormány tegyen azonnali intézkedéseket a Vajdaságban élő magyarok védelme érdekében. Akadályozzák meg az önkényes Beköltözéseket, az ott élő magyarok elűzésére irányuló spontán vagy szervezett akciókat. A Magyar Köztársaság Kormánya ismételten hangsúlyozza, hogy határozottan elutasítja az etnikai tisztogatás minden formáját, a történelmileg kialakult etnikai arányok erőszakos megváltoztatására irányuló törekvéseket, amelyek veszélyeztetik a térség stabilitását és kedvezőtlen hatást gyakorolnak a két ország közötti viszonyra. Az albán külügyminiszter az ENSZ székhelyén közreadott levélben felszólította a Biztonsági Tanácsot, hogy állíttassa le a horvátországi és boszniai szerb menekülteknek az albánok lakta Koszovóban való letelepítését, amit egyenesen „gyarmatosításnak" nevezett. Sziridi A szerbek letelepítése Koszovóban a Nagy-Szerbiáról régóta szőtt szerb tervek része, és az albánok elleni etnikai tisztogatás nagyobb intenzitással való folytatását jelenti azzal a céllal, hogy megváltoztassáka lakosság etnikai összetételét" - szögezte le Alfred Serregi albán külügyminiszternek a BT indonéz elnökéhez intézett levele. „Belgrádnak világosan és egyértelműen tudomására kell hozni, hogy nem folytathatja a Balkánon az expanzió és a háborús uszítás múltbeli politikáját" - hangoztatja a Reuter által ismertetett levelében az albán diplomácia vezetője. ... Sokrétű diplomáciai mozgás a békés rendezésért Az Európai Unió képviselői óva intik Franjo Tudjman horvát államfőt a kelet-szlavóniai támadástól, nehogy elvesszen a békefolyamat újraindításának esélye a volt Jugoszlávia területén - közölte csütörtökön Brüsszelben az EU-bizottság szóvivője az AFP tudósítása szerint. Javier Solana spanyol külügyminiszter, az EU miniszteri tanácsának soros elnöke, és Hans Van den Broek, az unió kelet-európai ügyeivel megbízott képviselője szerdán Zágrábban találkozott Tudjmannal. A két nyugati politikus hangsúlyozta, hogy Horvátországnak most nem szabad katonai lépést tenni - számolt be a szóvivő a találkozóról. - A katonai helyzet avolt Jugoszlávia területén most olyan, hogy a következő két-három hétben újra lehetne indítani a békefolyamatot - állapította meg Solana és Broek. Alija Izetbegovic boszniai elnök szerdán este Solanával és Broekkal tárgyalva kijelentette, hogy a szarajevói vezetés semmilyen áron nem hajlana feladni Gorazdét. Solana és Broek a tervek szerint pénteken Slobodan Milosevic szerb elnökkel találkozott. „Sürgős megoldást kell találni a délszláv válságra, s örömmel tölt el, hogy az Egyesült Államok hajlandó segítséget nyújtani a mindenki számára elfogadható rendezéshez" - jelentette ki csütörtökön Belgrádban Slobodan Milosevic szerb elnök, miután tárgyalt Richard Holbrooke amerikai helyettes külügyi államtitkárral. Az újságíróknak nyilatkozó szerb elnök hangsúlyozta: Belgrád csak olyan megoldást tart elfogadhatónak, amely mindhárom nemzetiség számára védelmet nyújt, s lehetővé teszi érdekeinek tiszteletben tartását. Milosevic azt is bejelentette, hogy péntek délelőtt folytatja tárgyalásait az amerikai politikussal, s a társaságában lévő Robert Frasureretta nemzetközi összekötőcsoport amerikai tagjával. A szerb elnök csütörtök este fogadta Carl Bildtet, a nemzetközi Jugoszlávia-értekezlet Európai Uniót képviselő társelnökét. A Tanjug rövid közleménye szernt a megbeszélésen a tárgyalások felújításáról, s az új békeerőfeszítésekről esett szó. A boszniai szerbek hajlandóak elfogadni a nemzetközi közösség által javasolt új felosztási tervet, amelynek értelmében - paléi állítások szerint - a szerbeknek Bosznia területének 53-56 százaléka jutna - állítja a VIP belgrádi hírszolgálat. A boszniai szerb vezetéshez közel álló forrásokra hivatkozó jelentés szerint a paléi vezetés abba is beleegyezne, hogy a kelet-boszniai Goraidéért cserébe átadja a Szarajevó környéki területek egy részét. A szerb álláspontot - a VIP értesülései szerint - Momcilo Krajisnik, a boszniai szerb parlament elnöke ismertette a nemzetközi Jugoszlávia-értekezlet társelnökeivel folytatott keddi genfi tárgyalásain. A Krajisnik „titkos" tárgyalásairól szóló híreket Radovan Karadzic boszniai szerb elnök is megerősítette, azonban nem volt hajlandó részleteket elárulni a megbeszélések tartalmáról. Paléi értesülések szerint a Genfből hazatért Krajisnik nem a szerbek által kapott területek nagyságát emelte ki, hanem azt, hogy az új felosztási terv sokkal inkább egybefüggő területet adna a szerbeknek, mint a korábbi rendezési javaslatok. A boszniai szerbek szerint az is elképzelhető, hogy Pale Dubrovniktól délre tengeri kijáratot is kap. Radovan Karadzic, a boszniai szerbek vezetője a háborús ellenfeleivel folytatandó jövőbeli tárgyalásokon ragaszkodni fog ahhoz, hogy a boszniai szerb köztársaság kijáratot kapjon az Adriához - jelentette a Reuter. A Banja Luka-i rádiónak csütörtök este adott nyilatkozatában azt mondotta, hogy a horvátok és a boszniai szerbek között erről már „elvi megállapodás" jött létre. Ennek értelmében a boszniai szerbek megkapnák a Dubrovniktól délre lévő Konavle egész partszakaszát és a Neum városa melletti partvidék ötven százalékát. Karadzic kijelentette, tart attól, hogy Franjo Tudjman horvát elnök nem fogja állni adott szavát. Ha az elvi megállapodást nem sikerül békés úton valóra váltani, a boszniai szerbek katonai erővel harcolják maguknak ki az ajndriai kijáratot. .............................................. ■. .. . Amerikai válasz az iraki csapatmozgásokra Az Egyesült Államok megerősítette katonai jelenlétét a Perzsa-öböl térségében, mert szokatatlan iraki katonai tevékenységet és csapatmozgásokat észlelt, elsősorban Kuvait irányában - közölték csütörtökön amerikai védelmi tisztségviselők. A Reuternak névtelenül nyilatkozó védelmi illetékesek a Pentagonban elmondták, hogy aggódnak, de - szerintük - riadalomra nincs ok az Irakban folyó szokatlan gyakorlatozás és a csapatmozgások miatt. Az öt héttel ezelőtt elkezdődött rendkívüli katonai tevékenységbe szinte az összes iraki fegyveres erőt bevonták: a szárazföldi és a légierőt, valamint több különleges alakulatot is. Az Egyesült Államok közelebb szállította az Öbölhöz a térségben korábban elhelyezett katonai felszereléseit, és fokozta a még Amerikában állomásozó gyorsreagálású erőinek harckészültségét. Ugyanakkor a dpa szerint a védelmi minisztérium szóvivője azt nyilatkozta, hogy nincs tudomásuk Jordánia irányában történő iraki csapatmozgásról. Az amerikai kormányzat arra ösztönzi Jordániát, hogy szakítsa meg gazdasági kapcsolatait Irakkal, ily módon járulva hozzá a Bagdadra nehezedő nyomás fokozásához - adta hírül csütörtöki számában a The Washington Post című lap magas beosztású amerikai tisztségviselők közlésére hivatkozva. A lap értesülései szerint magas szintű amerikai küldöttség utazott Ammánba, hogy ismertesse a jordán ”■zóta, hogy 1987-ben Páskándi Géza avatott szerkesztői közreműködésével megjelent az angolul beszélő közvélemény és Magyarország számunkra meghatározó fontosságú kapcsolatrendszeréről írott összefoglaló esszéi, lezárult a világtörténelem egyik rossz emlékű korszaka és beléptünk egy új, ígéreteket hordozó, de eddig inkább csalódások által jellemzett szakaszba. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a magyarság világtörténelmi szerepet játszott a rendszerváltozásokban, a kommunista dominók eldőlésében. E szerepet elsőként az angol sajtó ma talán legtekintélyesebb orgánuma, az Economist sejtette meg, amikor 1988 májusában Kádár Jánosnak a pártvezetésből történő eltávolítását címlapjában jelentette be „It’s Hungary Again” (Újra Magyarország) felirattal, egy 1956-os, felkelőkkel tele teherautóval illusztrálva. Az ezt követő, váratlan, drámai fordulatokban gazdag két év során az egész világsajtó és a nemzetközi közvélemény kitüntetett figyelemben részesítette Magyarországot. Két kiemelkedő politikus, Thatcher brit miniszterelnök és Bush amerikai elnök feltűnő érdeklődést és rokonszenvet mutatott a magyarországi átalakulás és az abban 1989-től vezető szerepet játszó Antall József iránt. Ezekben az években, egészen e két politikustávozásáig, Magyarországon sokan úgy érezték, hogy az angolszász világ iránti korábbi viszonzatlan szerelmünk végre meghallgatásra talált. Az Antall-kormány külpolitikájában nemcsak közép- de nyugat-európai mértékkel mérve is erőteljesen „atlantista” irányvonalat képviselt. A kormányfő és vezető munkatársai két világháború tanulságai, az amerikai alkotmány és az angol parlamentarizmus meglehetősen alapos ismerete alapján tértek vissza Bölöni Farkas, Kossuth, Tisza István, Bethlen István, Teleki Pál, Eckhardt Tibor, majd az 1945-ben vezetőkkel Washington elképzeléseit. Ezek szerint az Egyesült Államok megpróbálja meggyőzni Szaúd- Arábiát és Kuvaitot, hogy adjon el olajat Jordániának, így pótolva a mostani iraki olajszállítmányokat. (A két ország 1991-ben, Kuvait iraki lerohanásakor beszüntette a kereskedelmet Jordániával, mivel Ammán nem szakította meg kapcsolatait Bagdaddal. Azóta Irak számára Jordánia jelenti az egyetlen kapcsolatot a külvilággal, hiszen az Öböl-háború befejezése óta nemzetközi ENSZ-embargó sújtja Bagdadot. A Reuter jelentése szerint Washingtonban reményt keltett, hogy Jordánia a múlt héten menedékjogot adott Szaddám Huszein iraki elnök két vejének és azok családjának. Az amerikai kormányzat ugyanis abban bízik, hogy Husszein jordán király mostantól kész lesz jobban együttműködni az Egyesült Államokkal az iraki elnök megbuktatását célzó erőfeszítéseiben. Ezzel szemben Bagdadból azt jelentették, hogy Huszein jordán király táviratot küldött Szaddám Huszein iraki elnöknek, amelyben jólétet és sikereket kívánt az iraki népnek - jelentette csütörtökön az INA iraki hírügynökség. A múlt héten Szaddám gratulált táviratban a jordán uralkodónak trónra lépésének évfordulója alkalmából. A táviratváltás a Reuter szerint azt jelenti, hogy a két ország továbbra is fenn akarja tartani a kapcsolatokat, annak ellenére, hogy Jordánia befogadta Szaddám Irakból elmenekült rokonait. Jeszenszky Géza A brit-magyar kapcsolatok ISO éve Epilógus: A rendszerváltozás és a kormányváltozás után vezető szerepet betöltő demokratikus politikusok angol-amerikai modellekre nagyban építő politikai felfogásához. Kiemelt figyelmet fordítottunk Európa mellett az észak-amerikai földrészre is, minden fórumon érveltünk a NATO és az Egyesült Államok európai jelenléte mellett. Örömmel állapítottuk meg, hogy az angolul beszélő országokban a sajtón túlmenően a gazdasági tényezők, a befektetők is kiemelt figyelmet fordítottak Magyarországra, összhangban a politikusok rokonszenvező érdeklődésével. Sikerült megvalósítanunk a több lábon álló politikai és gazdasági kapcsolatrendszert, mint ismeretes, térségünkben Magyarországra érkezett a nagyobb mennyiségű nyugati tőke és ezen belül az Egyesült Államok közel 4 milliárd dollár értékű befektetéssel — történelmünkben első ízben gazdaságilag is érdekeltté vált Magyarország stabilitásában és függetlenségében. Az angol nyelvű országokkal kiteljesedő magyar kapcsolatrendszernek több mint látványos jele volt a magas rangú látogatások sorozata, a magyar vezetők fogadtatása. Bush elnök volt az első hivatalban lévő amerikai államfő, aki Magyarországra látogatott, s 1989- es útja maga is nagyban hozzájárult a rendszerváltozáshoz. Antall József 1990 októberében amerikai látogatása során nemcsak a protokollárisan lehetséges legmagasabb szintű fogadtatást kapta, hanem egy bensőséges, további személyes találkozók és telefonbeszélgetések során politikaformálóvá váló kapcsolatot jelentette, s ez a bizalmi viszony nem korlátozódott a két vezető személyére. A brit miniszterelnök asszony az elsők között gratulált 1990 nyarán a szabadon választott magyar kormánynak, és a különleges megbecsülés jele volt, hogy Göncz Árpád. 1992-es hivatalos angliai útja után 1993 májusában Magyarország volt az első kommunista állam, ahová II. Erzsébet királynő ellátogatott. Fiához, a velszi herceghez hasonlóan büszkén emlékezett magyar ükanyjára, Rhédey Claudiára, az erdélyi fejedelmi család sarjába. A hivatalos budapesti banketten mondott pohárköszöntőjében a múlt, közte Kossuth eleven angliai emlékének fölidézése után joggal állapította meg: A kommunista iga megszűnésével barátságunk újra kivirágzott.” A Magyar Országgyűlésben elmondott beszéde tartalmas és bensőséges volt, nem egy szokványos, udvarias szónoklat. * „Egész életemen át jómagam is, honfitársaim is figyelemmel kísértük a magyarok sorsát. Láttuk, hogy a jobb világ reménységét, amely 1945-ben felvillant, hogyan zárta el a Vasfüggöny sötétsége, és 1956 bizakodását hogyan követte árulás és sokéves keserű elnyomás. Hosszú esztendőkön át folyt a küzdelem, amelyet az itt jelenlévők közül oly sokan vívtak hazájuk szabadságáért. Önök most újra meggyújtották a lángot, amelyet 1956 őszének lidércnyomásos, megrendítő napjaiban brutálisan kioltottak. Ez a láng az érette hozott áldozatoktól még fényesebben ég. Magyarország nem csak a szabadság ösvényét mutatta meg, hanem rátalált arra a békés útra is, amely a függetlenséghez és a demokráciához vezet. A magyarok bölcsességének és érettségének fényes bizonyítéka, hogy ezt a hatalmon lévők és alávetettek, a megszállók és a megszállottak közötti tárgyalások révén érte el, egyetlen puskalövés nélkül. De ezt nem tekinthetjük meglepőnek. Évszázadokon át láttuk, hogy a magyarok mennyire hatottak a sajátjukénál sokkal tágabb világra, mennyire gazdagították azt. Az emberi alkotómunka minden területén, a tudományban és az irodalomban, a költészettől az atomfizikáig számos magyar férfi és nő viselhette büszkén magyar nevét. Mily csodálatos, hogy ez a nagy tehetség ismét szabaddá vált, és megint kifejezheti magát önmaga és a világ javára. (...) Hiszünk abban, hogy az Európai Közösség az a központi erő, amely kiépítheti kontinensünk jólétét és biztonságát. Ez nem zártkörű klub, bár a tagság feltételei szigorúak. A közösség a jobb jövőért dolgozik, olyan jövőért, amelyben mindnyájan megtartjuk hagyományainkat és szokásainkat, de osztozunk európai társaink erejében és tapasztalataiban. Reméljük és hisszük, hogy Magyarország csatlakozik hozzánk ebben a nagy kalandban, mert önöknek joguk van hozzá, hogy ismét elfoglalják helyüket az európai történelem és kultúra fő áramlatában. (...) Kossuth Lajos gyakran mondta, hogy a jövő a demokráciáé. Ha a jövőbe nézek, nem kételkedem,hogy igaza volt. Mi Nagy-Britanniában örvendünk annak, amit önök elértek, és mélységesen bízunk további sikereikben. Együttesen munkára kell fognunk az emberi faj roppant képességeit, hogy egy jobb, türelmesebb és gazdagabb világot építsünk. (...) Isten áldja meg Magyarországot!” A szép és őszinte királyi szavak mellett a brit kormány Magyarországgal kapcsolatos politikájával is elégedettek lehetünk. Az Egye-sült Királyság - Németország mellett - Magyarország Európai Unióba történő fölvételé- nek leghatározottabb támogatója. A magyar-országi átalakuláshoz a brit „KNOW-HOW FUND” jelentős anyagi és szellemi segítséget nyújtott. Az természetes volt, hogy az angol és az amerikai sajtóban a 90-es évek eleje után jelentős mértékben csökkent a Magyarország-ra irányuló figyelem és azon sem kell megütköznünk, hogy a csökkenő mennyiségben meg- nőtt a kritikus hangvételű írások aránya. Ez nem valamiféle rosszindulat, előítélet jele, inkább azt tükrözi, hogy a brit közvélemény Magyarországot egyre inkább olyan európai országnak tekinti, mint a hozzá hasonló nagyságrendű skandináv vagy nyugat-európai államokat, amelyekkel kapcsolatban is a rosszabb hírek hamarabb kerülnek be a lapokba, mint a jók. (Régi hibánk, hogy arra figyelünk első- sorban, mi rosszat írnak rólunk és saját köz- véleményünk egy-egy ilyen írásnak az indo-koltnál nagyobb jelentőséget tulajdonít.) De a politikai és a gazdasági kapcsolatok jelentik mindig a viszony igazi fokmérőjét. Az elmúlt hat évben személyesen úgy éreztem, hogy az 1920 előtt Angliában és általában nyugaton elveszett magyar presztízs 1956-nak és 1989- 90-nek köszönhetően helyreállt, és az Antall- kormány működése alatt megszilárdult. Nagyon remélem, hogy a magyarság és annak mindenkori kormánya nem fog okot adni arra, hogy ez a megbecsültség, tekintély újból meg- romoljon, netalán elvesszen. Port of Spain-be érkezett Fidel Castro, hogy beszédet mondjon a Karib Országok Szövetségének csúcsértekezletén. A 25 tagállam - Washington kifogásai ellenére - egyetért a kubai részvétellel. Nelson Mandela fogadta a háromnapos látogatáson Dél-Afrikában tartózkodó Ali Akbar Velajati iráni külügyminisztert. Kijelentette: az Egyesült Államok rosszallása nem akadályozhatja a DÁK Iránnal való gazdasági kapcsolatait. Sao Tomé és Principe katonai vezetői közölték: Francisco Fortunate Pires parlamenti elnököt nevezik ki az ország ideglenes elnökévé. Első fokon három és fél évi börtönbüntetésre ítélték Magyarországon Humberto Ramirez Bedoya Escobar kolumbiai férfit, aki január 20-án testében 116 kokainkapszulával próbált átjutni a magyar határon. Tizenhárom hónappal azután, hogy Buenos Airesben 86 emberéletet követelő és 300 sebesülést okozó merényletet követtek el az ottani zsidóközpont ellen, lerakták az új épület alapkövét. Vádat emeltek Clinton elnök két üzlettársa, Jim McDougal és felesége ellen az ún. Whitewater-ügyben. A függetlenségről tartott népszavazás negatív eredménye miatt lemondott a Bermuda-szigetek miniszterelnöke, Sir John W.Swan. A kínai atomrobbantás világvisszhangja Az Egyesült Államok sajnálatosnak tartja, hogy Kína nukleáris kísérletet hajtott végre, és önmérsékletet vár el Pekingtől - jelentette ki Ginny Terrano asszony, a Fehér Ház szóvivője Jackson Hole hegyvidéki üdülőhelyen, ahol a Clinton házaspár nyári szabadságát tölti. A kísérletek folytatása megnehezíti a nukleáris robbantások teljes betiltását célzó átfogó egyezmény megkötését - hangsúlyozta a szóvivő. Kína legújabb kísérleti nukleáris robbantása miatt. .Az emberiség a nukleáris fegyverek megsemmisítésére törekszik. Teljes egészében érthető, hogy az atomfegyverekkel nem rendelkező országok igyekeznek elérni a nukleáris kísérletek beszüntetését”- hangsúlyozta csütörtökön Georgij Kaurov. Az orosz atomenergiaügyi minisztérium szóvivője leszögezte, hogy Oroszország, figyelembe véve ezt a törekvést, már több éve beszüntette kísérleteit és szigorúan tartja magát az Egyesült Államokkal, Angliával és Franciaországgal közösen elfogadott önkéntes moratóriumhoz. A német kormány és az ellenzék a kínai kísérleti atomrobbantást követően megerősítette bírálatát a nukleáris kísérletekkel szemben. Herbert Schmülling helyettes kormányszóvivő emlékeztetett rá: Bonn minden igyekezetével azon van, hogy az atomkísérletek általános tilalmáról folyó genfi tárgyalásokon előrelépés történjen, és legkésőbb 1996 őszén a tárgyalások befejeződjenek. Rudolf Scharping, az SPD elnöke a Kína által elkövetett „súlyos nemzetközi provokációról” beszélt. Téves politikai értékelésen alapul az a meggyőződés, hogy a biztonsághoz hozzátartozik az atomfegyver - mondotta Vranitzky osztrák kancellár, élesen elítélve a kínai atomkísérletet. Az osztrák Zöldek a kormányfői nyilatkozatot kevésnek találják és diplomáciai lépéseket követelnek Pekinggel szemben. Japán kilátásba helyezte, hogy esetleg megkurtítja Kínának szánt fejlesztési segélyeit a csütörtökön végrehajtott kínai kísérleti atomrobbantás miatt. Tokió alkalmazta már a részleges segélymegvonást a rosszallását kiváltó kínai kísérletek megtorlásául, legutóbb a május közepi robbantást követően. Paul Keating ausztrál miniszterelnök elítélte a kínai atomrobbantást, és felszólította Pekinget nukleáris programjának feladására. Jim Bolger új-zélandi kormányfő sajnálkozásának és aggodalmának adott hangot, s jelezte, hogy kormánya hivatalosan is tiltakozik majd Pekingnél. Vu Khoan vietnami külügyminiszter-helyettes felszólította Kínát és Franciaországot a nukleáris robbantások beszüntetésére. „Érthetetlen, mi vitte Kínát erre a lépésre éppen most, amikor javában dúl a nemzetközi vita a francia atomkísérletek bejelentett felújítása körül” - mondta csütörtökön Irawan Abidin, az indonéz külügyminisztérium szóvivője. Kína azt tervezi, hogy az ősszel újabb nukleáris kísérleti robbantást hajt végre - írta pénteken az AFP szerint egy japán napilap, kormányforrásokra hivatkozva. Az értesülés a Szánkéi Simbun hasábjain látott napvilágot, egy nappal azután, hogy Kína elvégezte nagy nemzetközi felháborodást keltő 43. nukleáris robbantását. A genfi leszerelési konferencia csütörtöki ülésén Kína képviselője ígéretet tett arra, hogy soha többet nem végeznek robbantásos kísérletet, ha az átfogó tilalom életbe lép. Csecsenföld: Fegyverleadás helyett tűzpárbaj Csütörtökön délelőtt a Groznij közelében fekvő Hankoda városban a leszerelés konkrét megvalósításának és dátumainak, valamint a hadifoglyok és erővel feltartóztatott személyek cseréjének kérdéseiről folytatott megbeszélést Anatolij Romanov altábornagy, a Csecsenföldön állomásozó szövetségi erők főparancsnoka és Aszlan Maszhadov csecsen vezérkari főnök. Vlagyimir Zorin, a csecsenföldi ideiglenes kormányzat helyettes vezetője csütörtökön közölte, hogy a tervek szerint a csecsen alakulatok lefegyverzése a csecsen fővárostól 25 kilométerre délkeletre fekvő Sáli városban és a Groznijtól 35 kilométerre nyugatra fekvő Szernovodszkban folytatódik. Zorin üdvözölte, hogy szerdán Zandak településen az első csecsen alakulat beszolgáltatta fegyvereit. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy háromtucat harcos leszerelése még nem jelent áttörést a katonai megállapodás megvalósításának útján. Leszögezte, hogy a politikai tárgyalások csak a csecsen fél reális és sürgős lépései után folytatódhatnak. Az orosz csapatok nem szándékoznak erőt alkalmazni a leszerelés érdekében mindaddig, amíg teljesen ki nem merültek oif .40test : lehetőségek - jelentette ki Anatolij Romanov altábornagy. Riasztó hírek érkeztek azonban a Groznijtól 40 kilométerre délkeletre fekvő Acshaj- Martanból, ahol a fegyverek beszolgáltatása heves tűzpárbajba torkollott. Az orosz légierő csütörtökön egy órán át támadta a Csecsenföld déli részén fekvő Rosnyi-Csu és Gehi-Csu települések közötti területet. Az orosz védelmi minisztérium magas rangú munkatársa az Interfaxnak adott nyilatkoztában megerősítette a hírt. A névtelenül nyilatkozó tisztviselő közölte, hogy a légierő a csecsen harcosok állásait bombázta. Elmondása szernt a légitámadást azért rendelték el, mert a csecsen alakulatok tüzet nyitottak a szövetségi erőkre. Hangsúlyozta, hogy a légierő a polgári lakosság településein kívül eső részt bombázta, s kizárólag a csecsen harcosok állásait vette célba. A csecsen fél képviselői azt állítják,hogy a szövetségi erők a légierő támogatásával* szerdán a Csecsenföld déli és délnyugati részén fekvő településekre tüzérségi tüzet nyitottak. Rendkívül feszült maradt a helyzet Acshoj- Martanban is, ahol a szövetségi erők lezárták a ki- és bevezető utakat. A szövetségi erők aknavetőkkel és gépfegyverekkel lőtték a települést, arra hivatkozva, hogy a csecsen harcosok támadását viszonozzák. Az Acshoj-Martanból kiszökött néhány csecsen népfelkelő az Interfaxnak adott nyilatkozatában közölte, hogy a csecsen alakulatok egyáltalán nem nyilvánították ki készségüket a leszerelésre és nem is áll szándékukban leadni fegyvereiket.Eilfismló a helyzet Kurcsaloj településen is, ahol mintegy 200 harcos utasítja vissza a leszerelés végrehajtását. Orosz részről Pavel Maszlov vezérőrnagy, csecsen oldalról pedig Kazbek Masahov Rcshoj-Martanba utazott, hogy a helyszínen folytasson tárgyalásokat Baha Merzsojevvel, a csecsen harcosok parancsnokával. A település központjában két tábor is tüntet: az egyik a leszerelés megvalósítását, a másik pedig elutasítását követeli. Kovác-nyilatkozat Lezártnak tekinthető a vita Michal Kovác szlovák elnök elégedett a pozsonyi külügyminisztérium diplomáciai jegyzékére adott amerikai válasszal - jelentette csütörtökön a cseh hírügynökség. A jegyzék felszólította az Egyesült Államokat, hogy tisztázza Szlovákiával kapcsolatos álláspontját. Kovác elnök amerikai útja során a Szlovák Rádiónak úgy nyilatkozott: az amerikai kormánytisztviselőket aggodalommal tölti el, hogy a szlovákiai demokratikus fejlődés elmarad a többi közép-európai ország fejlődése mögött. A pozsonyi kormány éles szavakkal bírálta a köztársasági elnököt kijelentéseiért, s ezért került sor a jegyzék megfogalmazására is. Kovác csütörtökön a Szlovák Rádiónak elmondta, hogy az amerikai válasz „tökéletesen összhangban" van az Egyesült Államokban megfogalmazott véleményekkel, főként az Al Gore alelnökkel folytatott tárgyaláson elhangzott megállapításokkal. Vladimír Meciar szlovák miniszterelnök szintén elégedettségének adott hangot az amerikai válasszal kapcsolatban, amely szerinte „rendkívül kedvező a kormány számára". Kovác úgy vélte, hogy a Meciar politikáját ért amerikai bírálat „néhány tekintetben sokkal radikálisabb és egyértelműbb" volt, mint a rádióban elmondott nyilatkozata. Az államfő bírálta a pozsonyi kormányt, mert a rádióban elhangzott kijelentései alapján diplomáciai jegyzéket fogalmazott meg anélkül, hogy megvárta volna az amerikai útjáról szóló hivatalos jelentését.