Romániai Magyar Szó, 2001. február (13. évfolyam, 3670-3697. szám)
2001-02-01 / 3670. szám
2001. február 1. hírek Ú hírek Ú hírek Ú hírek Hibrid nyelv a szerbiai polgároknak? (Belgrád / MTI) A Kasza József vezette VMSZ határozottan tiltakozott amiatt, hogy a szerb alkotmánybíróság az alaptörvénybe ütközőnek találta, hogy három vajdasági önkormányzat évekkel ezelőtt a hagyománnyal összhangban határozta meg a települések magyar neveit. A taláros testület, amelynek tagjait még az előző belgrádi kormányzat idején nevezték ki, a minap alkotmányellenesnek mondta, hogy a szabadkai, zentai és óbecsei önkormányzat alapszabályaik 1993-94-es módosításakor a hagyománnyal összhangban határozta meg e települések magyar nevét. A testület a hivatalos nyelvhasználatról szóló törvényre hivatkozva úgy vélte, hogy ehelyett magyar fonetikai átírással kell alkalmazni a települések szerb nevét (Szabadka esetében eszerint a szerb nyelvű Subotica mintájára Szubotica, Zentánál Senta mintájára Szenta, és Óbecse esetében Becej mintájára Becsej lenne a „helyes” elnevezés). A VMSZ az MTI-hez eljuttatott közleményében felháborodva tiltakozott a döntés miatt, amelyet a magyar nyelven esett erőszaktételnek és egy olyan politika újraélesztésére tett kísérletnek minősített, amely erőpozícióból rendezné, illetve vitatná el a „természetes jogokat”, többek között a szerbiai polgárok szabad, egyenjogú és zavartalan nyelvhasználatának jogát. A közlemény szomorúnak, de nevetségesnek is tartotta, hogy a „szerbiai jogrend legrangosabb testülete a magyar nyelv szellemének, szabályainak és szokásainak megcsúfolásával, valamiféle sehol sem ismert és használt hibridnyelvnek a kitalálásával szeretné megajándékozni a szerbiai polgárokat, (...) abból (...) kiindulva, hogy a magyar nyelv szabad és öntörvényeknek megfelelő használata sérti, veszélyezteti és kérdésessé teszi mások, esetünkben a többségi szerb nép nyelvi, netán másféle jogait is”. A közlemény emlékeztetett rá, hogy Jugoszlávia elfogadta az Európa Tanács kisebbségi keretegyezményének szövegét, amely előírja a hagyományos kisebbségi helységelnevezések hivatalos használatát. Hangsúlyozta azt is, hogy a szerbiai magyar nemzeti közösség továbbra is a magyar nyelvű elnevezéseket alkalmazza majd, illetve reményét fejezte ki, hogy a hasonló próbálkozások „igen gyorsan oda kerülnek, ahová valók a jogi melléfogások lomtárába”. Áldozat nélkül ért véget szerdán Kolumbiában az előző nap este kezdődött repülőgép-eltérítési akció, az összes túsz - a 27 utas és az 5 fős személyzet - sértetlenül kiszabadult, a légikalózt pedig letartóztatták - közölte a védelmi minisztérium szóvivője. Egy fegyveres férfi térítette el a Latena állami légitársaság egy utasszállító repülőgépét San Vicente del Caguanból, a Kolumbia déli részén elterülő, lázadók által ellenőrzött terület legnagyobb városából. A repülőgépnek a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők felügyelete alatti városból elvileg a délnyugati Neiva városába kellett volna szállnia, de az eltérítő a gépet Bogotába irányította Súlyos összecsapások Mitrovicában (Belgrád / MTI) Súlyos összecsapásokba torkolltak az etnikailag megosztott koszovói Kosovska Mitrovicában az elmúlt napokban megszaporodott erőszakos cselekmények: a hét eleji összetűzésekben értesülések szerint legalább öt nemzetközi békefenntartó és tíz albán tüntető megsebesült. Az összecsapásokat az váltotta ki, hogy az előző napokban a város szerb felének azon a részén, ahol néhány albán család lakik, életét vesztette egy albán személy, többen pedig megsebesültek az összetűzésekben. Az albánok emiatt tüntettek a város déli, albán felében. A Beta belgrádi hírügynökség helyszíni jelentése szerint két-háromezerre becsült albán tüntető megkísérelt átkelni az Ibar folyó hídján a szerb városrészbe, ám a francia békefenntartók útjukat állták. A tüntetők rövid időre behatoltak a korábbi hasonló összetűzések miatt a folyó mentén létesített „biztonsági övezetbe”, de a nagy erőkkel felvonuló békefenntartók könnygáz bevetésével visszaszorították a tömeget. A Beta hírügynökség albán és nemzetközi forrásokból szerzett értesülése szerint az összetűzésekben öt békefenntartó katona és legalább tíz albán tüntető megsebesült. A Molotov-koktélokat dobáló albánok a zavargások során a nemzetközi misszió nyolc gépkocsiját gyújtották fel, köztük a békefenntartók két páncélozott járművét is. • A nemzetközi erők képviselői még a zavargások előtt bejelentették, hogy részleges kijárási tilalmat vezetnek be Kosovska Mitrovicában, amelyet a helyzet rendeződéséig nem oldanak fel. A kijárási tilalmat nem a város egész területén, hanem a szerb negyed albánok lakta részében, illetve az albán negyed keleti részén vezetik be este tíz órától reggel hatig. Az átmenetileg az ENSZ igazgatása alá helyezett szerbiai tartomány északi részén fekvő város a koszovói etnikai megosztottság jelképévé vált az elmúlt másfél évben és a jelek szerint az indulatok máig sem csillapodtak. Albánia párbeszédet szorgalmaz (Tirana / MTI) A dél-szerbiai Presevo-völgyben zajló erőszakcselekmények kapcsán Albánia felszólította a szembenálló feleket, hogy politikai párbeszéd útján rendezzék nézeteltéréseiket. A tiranai felhívás egy nappal azután hangzott el, hogy Vojislav Kostunica jugoszláv elnök közölte: „radikálisabb lépésekre” van szükség a feszültségek csökkentésére. Kostunica hozzátette, hogy nem gondol erő alkalmazására. „Az albán kormány megerősíti, hogy a térség öröklött súlyos gondjait csakis politikai párbeszéd útján lehet rendezni. A szélsőséges és provokatív hozzáállás veszélyezteti azt, hogy valós megoldást találjanak a problémára” - áll a tiranai külügyminisztérium közleményében. Albán kormánytisztviselők szerint a közlemény egyaránt szól Belgrádnak, illetve a Presevo, Medvedja és Bujanovac Felszabadítási Hadsereg (UCPMB) elnevezésű koszovói albán szervezetnek, amely több alkalommal támadásokat hajtott végre szerb erők ellen a Presevovölgyben. Az Ibar folyó által egy többségében szerbek lakta északi és egy kizárólag albánok lakta déli negyedre oszlott Kosovska Mitrovicában részleges kijárási tilalmat vezettek be. Az Ibar hídjánál korábban sorozatosak voltak a szerb-albán összecsapások, az újabbak pedig arra utalnak, hogy nem szűntek meg az indulatok a két közösség - legalábbis azok szélsőséges elemei között Nemzetközi értekezlet az intoleranciáról (Stockholm / MTI) - A rasszizmus, az antiszemitizmus és a megkülönböztetés elleni küzdelem a jogi eszközök megerősítésével fokozható - állapította meg zárónyilatkozatában az intoleranciával foglalkozó stockholmi értekezlet 40 országból érkezett 450 küldötte. A kétnapos nemzetközi konferencia kedd este fejeződött be. A résztvevők tízpontos dokumentumban emlékeztettek arra, hogy az emberiség elleni összes bűn, a népirtások - köztük a holokauszt - és az olyan szörnyűségek, mint a rabszolgaság és a faji megkülönbözetés, megmutatják, hova vezet a türelmetlenség, ha nem lépünk fel ellene. Megerősítették, hogy „meg kell szilárdítani a jogi szabályozást, illetve olyan törvényeket kell alkotni, amelyek társadalmainkban útját állják az intoleranciának”. Nemzetközi hálózatot kell létrehozni továbbá a tapasztalatok megosztására, hogy az emberek fogékonnyá váljanak a türelem értékei iránt. A küldöttek kifejezték óhajukat, hogy megszűnjön a rasszizmus, a faji megkülönböztetés, az antiszemitizmus, az iszlámgyűlölet, az idegengyűlölet, a nemi hajlam miatti hátrányos megkülönböztetés, erőszak és gyilkosság. A nemzetközi értekezlet résztvevői felhívták a figyelmet az internetre is - amelyet az újnácik és más, gyűlöletet vagy megkülönböztetést szító csoportok felhasználnak eszméik terjesztésére -, de az internetes szolgáltatókat csak önkéntes magatartási kódex elfogadására szólították fel. A küldöttek megállapították, hogy egyes országokban tanulmányozzák annak törvényes lehetőségét, hogyan ellenőrizzék az intoleranciát tartalmazó üzeneteket az interneten - olvasható a zárónyilatkozatban. Göran Persson svéd kormányfő, a rendezvény házigazdája záróbeszédében figyelmeztetett az újnáci mozgalom veszélyeire. Emlékeztetett egy fekete bőrű fiatal esetére, akit norvég neonácik gyilkoltak meg a közelmúltban Oslóban, s ezzel összefüggésben hangsúlyozta: jóval fenyegetőbb az újnáci mozgalom, mint azt feltételezik. Sürgősen fel kell lépni e fenyegetéssel szemben - idézte a dpa a svéd miniszterelnököt. (Párizs / MTI) Jacques Chirac elnök jóváhagyásával törvényerőre emelkedett az 1915- ös törökországi örmény népirtás elismeréséről hozott nemzetgyűlési törvény, amelyet a francia parlament január 18-án szavazott meg. Az elnök által szentesített új törvényt kedden hirdették ki a hivatalos közlönyben. A párizsi hivatalos állásfoglalás súlyos feszültséget gerjesztett Párizs és Ankara viszonyában, jóllehet az egymondatos törvényszöveg - amely kinyilvánítja, hogy „Franciaország nyilvánosan elismeri az 1915-ös örmény népirtást” - nem utal az Oszmán Birodalom végnapjaiban lezajlott deportálások és öldöklések felelőseire. Örmény adatok szerint 1,2-1,5 millió örmény vesztette életét a kegyetlenkedések során, a törökök szerint 250-500 ezer áldozatról lehet szó, ezek azonban a két fél közötti ellenségeskedésekben, s nem népirtás következtében vesztették életüket. Párizs több alkalommal is leszögezte, hogy a népirtás tényét elismerő jelképes aktus semmilyen módon nem minősíti a modern török államot, amellyel Franciaország továbbra is kiegyensúlyozott kapcsolatokra törekszik. • A párizsi polgármesteri hivatal egyhangú szavazással és arról döntött, hogy emlékművet állít a fővárosban az örmény népirtás áldozatainak emlékére. A 2002-ben felavatandó hatméteres bronzszobor, amelyért nemzeti adakozást hirdetett meg a párizsi polgármesteri hivatal, az 1935-ben Franciaországban meghalt örmény személyiséget, Komitast ábrázolja. Az 1915-ben más százezrekkel együtt deportált örmény pap és zeneszerző túlélte a genocídiumot, de a szörnyűségek következtében elméje elborult. A David Erevantzi szobrász által készítendő alkotás a két világháborúban francia zászló alatt elesett örmények emlékének is adózik. Franciaországban jelenleg mintegy 450 ezer fős örmény kisebbség él. (Ankara / MTI) Ahmet Necdet Sezer török köztársasági elnök elítélte az 1915-ös örményellenes erőszakot népirtásnak minősítő francia törvény elnöki jóváhagyását, és úgy értékelte, hogy ez a lépés elkerülhetetlenül ártani fog a kétoldalú kapcsolatoknak. Az ankarai államfői sajtóiroda által közzétett nyilatkozat szerint ezt az „elfogadhatatlan törvényt kizárólag választási érdekből fogadták el”. Szegényített urán Egy amerikai szakértő vádjai (London / MTI) - Háborús bűncselekmény lenne, ám továbbra is használnának szegényített urákból készült lövedékeket - állítja egy amerikai katonai szakértő, aki az öbölháborúbal már hivatalból tanulmányozta az utóhatásokat. Doug Rokke tartalékos őrnagy a brit parlamentben tartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy ő már 1991-ben figyelmeztette kormányát az ilyen fegyverek használatából fakadó egészségügyi kockázatokra, de szavairól következetesen nem vettek tudomást. Rokke 1990 novemberétől 1991 júniusáig dolgozott az öbölben az amerikai védelmi minisztérium kiértékelő csoportjának vezetőjeként. Egyebek között az ő csoportja foglalkozott a szegényített urákt tartalmazó lövedékek hatásának kitett amerikai személyzet egészségügyi felvilágosításával. „Amit az öbölháború alatt és az azt követő kutatások során tapasztaltunk, ijesztő volt" - mondta. Javaslatait egy 1995-ben készült katonai brosúra tartalmazza, amely a szegényben urán vagy más radioaktív anyag felhasználásával készült eszközökkel kapcsolatban foglalja össze a használati utasításokat. Mint mondta, ezek a javaslatok a Jugoszlávia elleni 1999-es NATO-csapások idején nem jutottak el a térségben tartózkodó katonákhoz és civilekhez. A NATO vezetői következetesen tagadják, hogy a szegényben inán felhasználásával készített lövedékek komoly egészségügyi veszélyt jelentenének, és mindeddig elutasították, hogy felfüggesszék alkalmazásukat. Rokke szerint „abszolút hazugság", hogy nincsenek egészségügyi gondjaik azoknak a katonáknak és civileknek, akik az öbölben és a Balkánon ki voltak téve az ilyen lövedékek utóhatásainak. „Vannak születési rendellenességek és daganatok is” - mondta. „Ha valaki szándékosan radioaktív hulladékot dob le olyan helyen, ahol gyerekek felszedhetik, (...) az bűncselekmény az emberiség ellen, háborús bűntett - jelentette ki Rokke, hevesen visszautasítva Rudolf Scharping német védelmi miniszter véleményét, amely szerint az egész ügyet csak a koszovói beavatkozás ellenzői fújták fel - írja a Reuters. NÉHÁNY SORBAN (Az MTI nyomán) Bernard Kouchner, aki az ENSZ-főtitkár megbízottjaként a koszovói ideiglenes ENSZ közigazgatás első vezetője volt, az Euro-Atlanti Partnerségi Tanács brüsszeli értekezletén hangsúlyozta, hogy a jelentős eredmények ellenére még rengeteg tennivaló van a jugoszláv tartományban a népcsoportok közti megbékélésig és a tartomány lényegi autonómiájának megvalósításáig. Kouchner szerint Koszovóban elsősorban a demokrácia kibontakoztatására kell helyezni most már a hangsúlyt, mert széleskörű autonómia csak úgy lehet, ha a nép részt vállal önmaga igazgatásában. • A krími ügyészség bűnvádi eljárást kezdett a pénteken a Fekete-tengeren elsüllyedt Pumjaty Merkurija ukrán hajó kapitánya ellen, akit akár 15 év elzárással, is sújthatnak. Leonyid Ponomarenko kapitányt őrizetbe vették. Előzetes adatok szerint a balesetet a megengedettnél 7-10 tonnával nagyobb hajóteher, illetve annak nem megfelelő rögzítése okozhatta. A rendkívüli helyzetek minisztériuma szerint a hajó megsértette a tengerhajózási szabályokat, régi gyártmányú és kis teherbírású jármű lévén a délnyugati partok mentén kellett volna hajóznia, de ehelyett a rövidebb utat választva keresztülvágott a tengeren. • A svájci Dacosban véget ért a 31. Világgazdasági Fórum, amelynek résztvevői - köztük minteg 30 államfő, EO miniszter, valamint az üzleti élet és a gazdaság kiemelkedő személyiségei - eredetileg a nemzetközi gazdasági növekedés elősegítését, valamint az Észak és Dél közötti szakadék áthidalását állították a figyelem középpontjába. Mint az AFP írja, a találkozó légkörére rányomta bélyegét a globalizáció elleni tiltakozó mozgalom, valamint a részvevők törekvése arra, hogy válaszoljanak e kihívásra és kifejtsék ezzel kapcsolatos álláspontjukat. • Egyhetes konferencia kezdődött Madridban a 15 Ebi-tagország rendőrségi és igazságügyi szakembereinek részvételével, amelynek célja a terrorizmus, a szervezett bűnözés, a kábítószer-kereskedelem, az ember- kereskedés, a kiskorúak elleni szexuális bűncselekmények és az illegális fegyverkereskedelem elleni harc koordinálása - jelentette az állami televízió. A konferenciát megnyitó Jaime Mayor Oreja spanyol belügyminiszter hangsúlyozta: „a terrorizmus súlyos fenyegetést jelent, s kihat a politikai, társadalmi és erkölcsi elvekre, amelyeken az európai jogállamok alapulnak, valamint az Európai Unió építésére is". Izraeli választási verseny A békemegállapodás megkötése pár hónap kérdése (Kairó / Jeruzsálem / Gáza / MTI ) Jasszer Arafat palesztin vezető hajlandó találkozni Ehud Barak ügyvezető izraeli miniszterelnökkel Egyiptomban annak érdekében, hogy előremozdítsák a békefolyamatot. Ezt Jasszer Abed Rabbo palesztin tájékoztatási miniszter jelentette be Gázában. Barak eközben úgy nyilatkozott, hogy tanulmányozni fog minden olyan külföldi közvetítési javaslatot, amely a február 6-i izraeli kormányfőválasztás előtti csúcstalálkozót sürget. A lemondott miniszterelnök azonban ennél jobban nem kötelezte el magát, azt mondta, nem biztos, hogy a találkozó Arafattal létrejön. Harak ugyanakkor úgy értékelte a békefolyamatot, hogy az egyiptomi Tábában lezajlott egyeztetések után a békemegállapodás megkötése mindössze pár hónap kérdése. • A választási versenyben Barak élesen bírálta jobboldali ellenfele, a 72 éves Ariel Saron „héjapolitikust” azért a meghatározó szerepéért, amelyet egyrészt Libanon 1982-es megszállásában, másrészt a ciszjordániai és Gáza-övezetbeli zsidó telepek létesítésében játszott. Barak baklövéseknek nevezte ezeket a lépéseket, amelyek - mondta - ugyanabból a politikai áramlatból származnak, amelyet Saron képvisel. • Egy palesztin miniszter közben felszólította az izraeli „béketábort”, s ezen belül az izraeli arabokat, hogy a választásokon szavazzanak Barak riválisa, Ariel Saron ellen. „Egyes nemzetközi tisztviselők megkísérlik rávenni Arafatot, hogy találkozzék velünk. Ezt tiszteletben tartjuk. Ha ilyen értelmű javaslat érkezik, akkor mi azt komolyan megfontoljuk, azt azonban nem tudom megmondani, hogy fogunk-e találkozni” - monda Barak újságíróknak nyilatkozva Jeruzsálemben.