Romániai Magyar Szó, 2002. szeptember (14. évfolyam, 4231-4261. szám)
2002-09-01 / 4231-4232. szám
honi valóság - hírek 2002. aug. 31 - szept. 1. ZSELYKIEK, HA TALÁLKOZNAK Mint keddi lapszámunkban jeleztük, Zselyk anyagi és szellemi örökségének megőrzéséért szervezte meg a Pro Zselyk Egyesület és a Zselyki Művelődési Egyesület augusztus 24-25-én a falutalálkozót, melyre az alig több mint száz lelket számláló faluba több százan eljöttek a szélrózsa minden irányából. Bár a valamikor 700 lelket is számláló faluban a legutóbbi népszámláláskor ténylegesen 113 lelket írtak össze, tágabb értelemben ide lehet számítani a Besztercén és környékén élő zselykieket, akik tagjai maradtak szülőfalujuk evangélikus egyházának, és nagy részük rendszeresen kijár gazdálkodni a 24 km-re lévő településre. Így, amikor Zselyk aktív közösségi életéről beszélünk, akkor közel 300 lélekkel számolhatunk. Evangélikus lelkészük, Barcsa István felváltva tart istentiszteletet, illetve gyermek- és ifjúsági foglalkozásokat Zselyken és a megyeközpontban, utóbbi esetben a szász evangélikus egyház imatermében. Szombaton csak a templomban közel félezren voltak. Igét hirdetett Köncze-Geréb Árpád nagybányai esperes. A gyerekek megkoszorúzták a két világháborúban elesettek emléktábláit. A zselykiek örömére megtisztelte ünnepségüket Mikola János egykori zselyki lelkipásztor (1908-1948) kilencven éves Margit lánya, kit a család több tagja is elkísért. Megható volt az egykori Schemmel Viktor lelkipásztor (1950- 1967) Jolán lányának a jelenléte, ki most lépte át először a papilak küszöbét, mert annak idején, amikor édesapja itt szolgált, a kollektív gazdaság székelt itt, kitiltva a lelkészt. Eljött a nyolcvanas éveit taposó Molnár János ny. marosvásárhelyi evangélikus lelkész, aki az 1948-1950 közötti nehéz években szolgálta a zselykieket. Az istentiszteletet követően a templomdombon népviseletbe öltözött lányok és menyecskék „lapos” és „formabeli" kaláccsal, teával és kávéval kínálták az összegyűlteket, akik a 123 éves zselyki fúvószenekar (turnerek) ugyanekkor szervezett fúvóstalálkozójára eljött meghívottak térzenéjét hallgathatták. A szabadtéri műsor után Zselyk múltjáról és jelenéről hangzottak el előadások és beszámolók. Ezzel párhuzamosan a fúvósok tanácskozása zajlott. A falutalálkozóra egybegyűlteket Borsos K. László tanító a helyben hagyományos „Igen tisztelt vendégkoszorú!” megszólítási formával üdvözölte. A falu 700 éves történetének jelentős momentumait felelevenítő beszédét azzal indította, hogy „íme, a család összegyűlt”. Wass György ny. tanító, akinek falumonográfiája 1994-ben jelent meg a debreceni Néprajzi Látóhatár Kiskönyvtára sorozatban, Zselyk történetét foglalta össze, kihangsúlyozva, hogy nehéz pillanataiban ez a közösség mindig összefogott és talpra állt. Barcsa István lelkipásztor az egyházközséget mutatta be, az 1930-ban alakult és még mindig működő nőegyletet Szabados Ilona elnök, az 1879-ben alakult - jelenleg több mint húsz taggal működő - fúvószenekart Balázs Csaba elnök. Gazdakör is van, de ez gyakorlatilag nem működik. Ezelőtt száz évvel is volt, de akkor nemcsak a szándék szintjén. Például 1939-ben a Zselyki Gazdakör a budapesti kiállításon tenyészmént vásárolt, olvashatjuk az Erdélyi Gazda 1939. május 1-i számában megjelent, fotókkal illusztrált cikkben. Az akkori gazdakör pecsétnyomóját még mindig őrzi a falu. Egykor Építő Egyesület is működött Zselyken, mely az 1830-as években alakult azzal a céllal, hogy kemény, tűzbiztos anyagból évente öt ház felépítését segítsék elő. A cserepet, téglát helyben készítették, nagyon jó minőségben. Még a második világháború után is épültek ily módon új házak. Nem ártana, ha felélesztenék az Építő Egyesületet a lakóházak és melléképületek renoválása érdekben. Egyrészt. Másrészt pedig azért, hogy tudatosítsák építészeti értékeiket, és megőrizzék hagyományos, jellegzetes építési stílusukat, akár felújításról, akár melléképületekről vagy hétvégi házakról legyen szó. Az utóbbi időből van már jónéhány rossz példa arra, hogy miként lehet stílustalan, idegenszerű építményekkel megbontani az egységes faluképet. Szakmai dokumentációs anyag is létezik a faluban Zselyk hagyományos építkezéséről, melyet az Ybl Miklós Építészeti Főiskola diákjai készítettek az 1990-es évek elején. Gazdasági vonalon volt még fogyasztási- és értékesítő szövetkezet (1912-ben alakult), takarék- és segélyzőegylet (1897), állatbiztosítási társulás, fiókintézete a szebeni szász Hitelbanknak, majd a Hangya és Raiffeisen bankoknak. Művelődési téren is élénk tevékenység folyt. A fúvószenekar mellett a Zselykiek Művelődési Egylete 1884 óta létezett, a Zselyki EMKE Daloskör 1895-ben alakult. A művelődési házban (egykori ev. ref. felekezeti iskola) berendezett, Bezsnei Tibor kultúrház-irányító által felügyelt néprajzi kiállításon megtekinthető volt egy 1900-ban készült - Borsos K. Lászlóék tulajdonában lévő - meghívó is, melynek tanúsága szerint a zselyki és a tacsi EMKE daloskörök június hó 10-én „Zselyken, az Ereszvény nevű erdőben fenntartási költségek javára dalversennyel s szavalatokkal összekötött bátyus tánczmulatságot" rendeztek. A műsorismertető után azt is közlik, hogy „szekerek elhelyezéséről és sör-italról gondosodva lesz”. Nem akármilyen meghívó ez: a Besztercei Botschar könyvnyomdában készült. Mostanság ezt nemigen engedheti meg magának egy falusi művelődési egyesület. Zászlójuk is volt, de nyoma vesztett, akárcsak az egykori Józsa Péter kántortanító kézzel írt falumonográfiájának, mely a II. világháborúig megvolt és közkézen forgott. A találkozón felszólítás hangzott el, hogy „akinél van, az adja elő!". Az 1992-ben jogi személyként megalakult Zselyki Művelődési Egyesület tevékenységéről, illetve az egyesület keretében működő Józsa Márton Könyvtárról és a hagyományőrző csoportról Vajda Ilona elnök beszélt. Az egész falura kiterjedő mezőgazdasági társulást ennek elnöke, Kerekes János mutatta be, előrebocsátva, hogy nem a forma, hanem a tartalom a lényeg. A 2000-ben jogi személyként, falufejlesztési céllal megalakult Pro Zselyk Egyesületet Borsos M. László alelnök ismertette. Bocskainé Kupás Tünde tanítónő rendezésében délután szórakoztató műsort mutattak be a faluban vakációzó gyerekek, a helybeliek és az elszármazottak. Az est bállal zárult, ahol voltak pincemesterek és kalácsot, bort kínáló asszonyok. Az itókát minden bálozó maga hozta, de érkezésükkor leadták a közösbe. Az sem mellékes ebben a kocsmákban és bárokban bővelkedő világunkban, hogy Zselyken nincs se kocsma, se bár. A vasárnapi istentiszteletet követően felavatták a templomdombon lévő - 1940 őszén 26 nap alatt felépített - zászlótartó emlékműre elhelyezett márványtáblát, melynek felirata: Zselyk / Volt Van Lesz / 1332-2002-?. A frissen renovált emlékművön az ünnepség ideje alatt ott lengett a magyar, a román zászló és közöttük az Európai Unióé. A szervezők nevében Bocskai Zoltán kutatómérnök üdvözölte az ünneplő zselykieket és vendégeiket. Beszédet mondott Porcsalmi Bálint, az RMDSZ országos szervezetétől, Szilágyi János -az RMDSZ megyei szervezetének elnöke, Szántó Árpád - a megyei tanács alelnöke, Brus Octavian - Sajónagyfalu község polgármestere, Mikola László Kolozsvárról, Barcsa István lelkipásztor és mások. Szilágyi János többek között azt az üzenetet fogalmazta meg a zselykieknek, hogy ne hagyják a templomot, és ne hagyják a földeket. A kétnapos rendezvény kerekasztalbeszélgetéssel zárult, melyen a falu jövője volt a téma. A konkrét, egy éven belül megvalósítandó tervek között szerepel egy program kidolgozása a rászorulók szociális gondozására; faluház - és ezen belül számítógéppel, internettel felszerelt információs központ - működtetése; Zselyki Hírlap néven negyedévenként megjelenő újság és weblap indítása. Ez utóbbi szerkesztése és egy többfunkciójú adatbank építése folyamatban van. GUTHER M. ILONA A felelős szerkesztő nem illetékes A Népszabadság keddi számában megjelent cikke nem kevesebbet, mint azt állította, hogy a Krónika erdélyi magyar közéleti napilapot az Orbán kormány távozása előtt nem éppen csekély összegekkel, forintban 60 millióval, dollárban pedig 30 ezerrel támogatta meg. Már csak ez a két összeg is jóval több, mint az egész romániai magyar sajtónak nyújtott segítség. És mindez azután derült ki, hogy a lap felelős szerkesztője, Bakk Miklós az Academia Catavencunak arról nyilatkozott, hogy a Krónikát marginalizálják, az RMDSZ pedig arrogánsan, paternalista módon viszonyul a sajtóhoz. Ezzel a véleményével különben csatlakozott az Erdélyi Napló főszerkesztőjének azon vádjához, hogy a szövetség nem osztja le átláthatóan a sajtó támogatására rendelkezésére álló összegeket, a kevésbé barátságos lapokat pedig egyáltalán nem segíti. Mindezek után magától adódott a kérdés: hogyan is van ez és mi az igaz. Érdeklődésünkre Bakk Miklós leszögezte, hogy nem illetékes ebben a kérdésben nyilatkozni. Annyit tud csak mondani, ami a július 31. lapszámban megjelent a Krónikában. Melyből kiderül, hogy mi volt ennek a pályázatnak a célja és a lényege. A támogatások teljes összegét egyébként nem ismeri. Azzal a kiadó gazdálkodik, tehát kérdezzük meg Csendes Károly vezérigazgatót. Bakk Miklós a Népszabadságban megjelent cikkel kapcsolatban egy dolgot mindenképpen cáfol, nevezetesen azt, ami a cikkben úgy jelent meg, hogy a Krónika „folyamatosan a FIDESZ-nek kampányol.” . Úgy véli, hogy azok, akik rendszeresen olvassák a lapot, könnyen meggyőződhettek arról, hogy a Krónika hűen tükrözte a magyarországi választásokat. CSOMAFÁY FERENC Irgalmas Panni Nem verik le egymást a nyugdíjasok a Panniért. Pedig milyen jó érzékkel fölcsigázták a gyártók a köz, s főleg a szóban forgók érdeklődését. A piacot előkészítő tájékoztatásból megtudtuk, hogy a húsz udvarhelyi üzletből legalább ötben árulják a Pannit, és a boltok a nyugdíjasokkal sűrűn teletűzdelt terepen vannak. Kérdés, hol nincs annyi nyugdíjas, meg munkanélküli, szociálisan rászorult, hogy csak ezért ne lehessen megnyitni egy, két, sőt öt üzletet... A Pannit árulják még Székelykeresztúron, Homoródszentmártonban, Zetelakán, Parajdon. E bevallott (ha úgy tetszik: kimondott) jótékonykodás előzményeként a polgármesteri hivatalok átadták a pékségnek az így vagy úgy segélyre szorulók lajstromát. Ők a kellő bizonyító iratokkal fölszerelkezve vásárolhatnak a Panni névre keresztelt félkilós félbarna cipóból. S ha még marad, délután kettőtől bárki más is megveheti, minden szempont és igazolvány bemutatása nélkül. A Panni tehát egy jókora fantázianév, amivel egy szimpatikus Harmopankenyeret illetnek. A névadás mindamellett köznapibb, mint ahogy egy pezsgőfélére vagy egy forradalmi hajóra rámondták az Aurórát. A segítség pedig olyan egyharmad-féle. Ha egy fél kiló ötezer, akkor a kiló tíz, márpedig a Panni előtt ez olyan tizenötezer körül volt... S ha arra gondolok, hogy Bukarestben több tucat boltot állítanak az irgalmasság, de még inkább a szegények szolgálatába. Magyarázat-e, hogy nálunk csak a kenyér szűkös, egyebütt más is? OLÁH ISTVÁN Névnap : Erika , Bella . Egyéb névnapok: Aida , SZOMBAT Albertina, Aidán, Arisztid , Hanga, Izabella, Paulina, Rajmund, Rajmunda, Ramóna. A szép Bella név jelentése is szép, olasz-spanyol eredetű. Emellett több női utónév önállósult becézője is, mint például Arabella, Izabella, Szibilla, Erzsébet. Az Erika a germán Erich, Erik férfinév nőiesített párja, jelentése: nagyra becsült. Téves az az elképzelés, mely a görög eredetű erika (csarab) növényfaj nevével azonosítja, bár ez az alacsony, lila virágú félcserje tagadhatatlanul hatott a név népszerűségére. Katolikus naptár: Arisztid tudós, Bella és Erika napja. Református naptár: Erika napja. Evangélikus naptár: Erika napja. Unitárius naptár: Erika, Paulina napja. Görögkatolikus naptár: Az Istenszülő övének elhelyezése. Zsidó naptár: Elül hónap 23. Egyed napja \ r \ CADViAD Névnap: Egyed, Egon. Egyéb névnapok: Áron, Artur, V / \ 0 / \ . IV Í N / \ r Farkas, Gedeon, Gedó, Ignác, Izabella, Józsa, Noémi, Veréna, Verita, Tamara, Zádor. Egyed a görögből latinosított Agidius rövidült formája, régi magyar olvasattal. Jelentése: pajzshordozó. Egon a germán Eckehard, Egbert, Egmont, Egwin ószász és közép-német becézőjéből önállósult német név átvétele. Egyed a tizennégy segítőszent egyike, főleg a bűnösök szószólójaként, a szoptatós anyák védőszentjeként és néhol a jószág patrónusaként tisztelték. Egyed napján kezdték a karácsony felé levágandó disznók hízóra fogását, nem hajtották ki őket többé a legelőre. Megkezdődött a szőlőőrzés ideje. Katolikus naptár: Évközi 22. vasárnap. Szent Egyed napja. Református naptár: Tanévnyitó vasárnap. Egyed napja Evangélikus naptár: Szentháromság ünnepe utáni 14. vasárnap. Egyed napja Unitárius naptár: Egyed napja. Görögkatolikus naptár: Szentlélek eljövetele utáni 15. vasárnap. Indiktion kezdete. (Egyházi újév.) Simon atya napja. Zsidó naptár: Elül hónap 24. Szlichot. Jó vicc! A főnök a sok jelentkező közül kiválasztja a legcsinosabbat, s fölveszi titkárnőnek. Azt mondja neki: - A fizetése egyelőre egy szoknya....De majd gyorsan fölemelem. (Corvin Nagy Rejtvénykönyv , 2001, tél) Zselyki falunapok, 2002 • Fotó: Silai Sándor / Beszterce Több mint 27 ezren igényeltek igazolványt (Csíkszereda / daczó) • Január 21 óta több mint huszonhétezren igényeltek magyarigazolványt a Csíki Területi Státus-Info irodától. Bár az elmúlt hónapokban csökkent az érdeklődők száma , jelenleg is naponta mintegy harmincan jönnek , így igénylésüket benyújtsák - tájékoztatott Elekes Márta irodavezető . Az iroda munkatársai az elmúlt időszakban is hetente több alkalommal is vidékre látogattak , ahol a kérelmezők helyben kaptak felvilágosítást az ügyintézés menetéről. A magyarigazolvánnyal ellentétben oktatói kártyát eddig 14 -en , pedagógusigazolványt is csupán 180-an igényeltek és összesen csak 1500-an kérelmezték a diákigazolványt. Az irodavezető szerint a csekély érdeklődés azzal magyarázható , hogy az utóbbi iratok csak április óta igényelhetők , sokan kivárják az új tanév kezdetét és csak ezután adják be a kérelmeket. Az iroda nyilvántartása szerint leginkább Csíkpálfalva lakossága kérelmezte az igazolványt, a lakosság 95 százaléka . Számszerűen azonban a legtöbb kérelmező , 1200 Gyimes felső lokról volt. Az irodavezetőtől azt is megtudtuk , hogy 4000 -5000 között van azok száma , akik az oktatási támogatáshoz szükséges űrlapokat elvitték az irodából. Az RMSZ értesülései szerint a csíki kérelmezőkhöz eddigi harminc esetben érkezett valamilyen ok miatt nemleges válasz a magyarigazolványra . Kossuth Lajosra emlékezve (Bukarest / RMSZ) • 2002. szeptember 2-án, hétfő délután 18 órakor a bukaresti Petőfi Házban emlékezik meg a főváros magyarsága a kétszáz évvel ezelőtt született Kossuth Lajos forradalmárról. A nagy hazafit Barabás T. János , a Magyar Köztársaság Nagykövetségének sajtó - és kultúrattaséja méltatja . Belépés díjtalan . Mégis lesz helyük a tanügyben (Marosvásárhely / bögözi) • A tanügyminiszter minden fogadkozása ellenére a Maros Megyei Tanfelügyelőség úgy döntött, hogy az üresen maradt tanügyi állások betöltésére megvizsgálja azon tanerők kéréseit is, akik a versenyvizsgán nem érték el az ötös átmenő jegyet, sőt olyanok kérését is figyelembe veszik , akik nem is jelentkeztek a versenyvizsgára . Amennyiben kérésük pozitív elbírálásban részesül, ezekkel a személyekkel egyéves szerződést köt a tanfelügyelőség . Fotókiállítás a Partiumi Magyar Napokon (Szatmárnémeti / dancs artur) • Lapunkban már sok szó esett a Partiumi Napok rendezvénysorozatról, hiszen a programsorozat szervezői médiatámogatóként is jelölték meg a Romániai Magyar Szót a Duna Televízión és a Szatmári Friss Újságon kívül. Most inkább az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE ), illetve a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés (MIK ) által szervezett fényképkiállításokra hívnám fel a figyelmet. Ezúttal nemcsak a természetjárás idején született alkotások kerülnek bemutatásra ritka, védett növényekkel, érintetetlen tájakkal, hanem nemzetünk történelmi emlékei, épületek , városrészek is. Az EKE kiállítása mindig nagy érdeklődőtábort vonz , ezúttal a Székesegyház szomszédságában kereshetik fel a kiállítást. Ugyanott, kollégánk , Schupfer Arnold fotói is bemutatásra kerülnek . A Városi Művelődési Házban májusban kiállított Schupfer -fotókat most a Partiumi Magyar Napok látogatói is megtekinthetik a főtéri szabadtéri kiállításon .