Romániai Magyar Szó, 2004. június (16. évfolyam, 4852-4881. szám)
2004-06-22 / 4873. szám
Piacgazdaság JVb piacgazdaság 2004. JÚNIUS 22., KEDD 3. OLDAL A magyar küszöbön keresztül nyílik a Nyugat Kapuja Romániának Több mint hetven külföldi cég - köztük 37 olasz, 20 magyar, 13 szerb, valamint egy-egy osztrák és pakisztáni - mutatta be termékeit és szolgáltatásait a WEST GATE a Nyugat Kapuja című régiós vásáron, amelyet június 10-13 között rendeztek meg a temesvári Mecatim (Daewoo) gyár kiállítási csarnokában. A helyi EXPOTIM és a Magyar Befektetésösztönző és Kereskedelemfejlesztési Kht (ITD Hungary) közös rendezvénye keretében nagy érdeklődést kiváltott román-magyar üzletember-találkozót is szerveztek, amelyen részt vett Halász János, a bukaresti Magyar Nagykövetség kereskedelmi irodájának, az ITDH romániai hálózatának vezetője. Az sem véletlen, hogy a rekord részvételt hozó negyedik West Gate nemzetközi vásár megrendezésének időpontja nagyjából egybeesett Magyarország EU-csatlakozásának időpontjával, hiszen ezzel új fejezet nyílik a két ország közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztése területén. Magyarország csatlakozása az EU-hoz kedvező pillanatban következett be, mert 2003-ban rekord forgalmunk volt Romániával - nyilatkozta lapunknak Halász János. - Az EU- csatlakozás többnyire előnyösen befolyásolja a magyar-román kereskedelmi kapcsolatokat, mert az EU és Románia közötti szabályozások léptek érvénybe, amelyek többségében kedvezőbbek, mint a CEFTA-szerződés. Vannak azonban kivételek, olyan tradicionális magyar exporttermékek esetében, mint például a liszt és a búza, amelyek esetében nem korrigálták eléggé az Unió és Románia közötti kereskedelmi megállapodást. A búza esetében például az unióban 3000 tonna a preferenciális kontingens, tehát Románia ezentúl 3000 tonnát enged be vámmentesen. Ha nagyon rossz évünk van, mi 50-60 ezer tonnát exportálunk. Most a tárgyalások ott tartanak, hogy a 3000 tonnán felül 40 ezer tonnára áthozzák a kedvezményes CEFTA-vámot, ami 15%, mert egyébként a vám 25-40% lenne. A CEFTA-szerződéshez képes hátrányos helyzetbe került a magyar liszt, a csirkehús és bizonyos mértékig az üdítőitalok exportja is. A többi termékre kedvezőbbek a feltételek, mert vám csak agrártermékekre van. Milyen új lehetőségek nyílnak Románia szemszögéből a magyar uniós csatlakozással? • Az osztrák-magyar határról a román-magyar határra költöznek az interregionális programok. Romániának kétmilliárd eurós alapok állnak jó rendelkezésére az előcsatlakozásra, ezt kell lehívni jó projektekkel. Sok Romániában is bejegyzett magyar cég otthon már megtanulta, hogyan kell előcsatlakozási pénzt szerezni. Most romániai partnereivel együtt - és ebben az erdélyi és a bánsági magyarság is fontos szerepet játszhat - segít jól kihasználni az előcsatlakozási keretet. Egy nagyon fontos lehetőség: uniós támogatással Románia olyan alapokat hozott létre, amely a kis- és középvállalkozások támogatását teszik lehetővé. Óriási előrelépés van ezen a téren, és hiba az, hogy a vállalkozók ezt a lehetőséget nem ismerik. Magyar nyelven készítettünk egy tanulmányt erről és a romániai magyar vállalkozók rendelkezésére bocsátjuk. Ebből megtudhatják, hogy mint romániai adófizetők, milyen állami pénzeket vehetnek igénybe. Az unió is egyre több pénzalapot működtet Romániában. Ilyenek a SAPARD, ISPA előcsatlakozási alapok, a kutatásfejlesztés területén a LEONARDO. Ha egy romániai magyar vállalkozó pályázik SAPARD- pénzre, veheti az Új Kézfogás Alapítványnak azt a támogatását, amely az önerő felét biztosítja, a fennmaradó összegre pedig a KKV alapokból kaphat garanciát és kedvező bankhiteleket. Magyarország uniós csatlakozása fellendítette a Romániába irányuló bevásárlóturizmust. Milyen hatással lesznek a két ország közötti üzemanyag és az élelmiszerárak közötti különbségek a kétoldalú kereskedelmi forgalomra? • Korábban Romániából jártak bevásárolni az emberek Magyarországra, de az sem mindig mutatkozott meg a kereskedelmi forgalomban. A szakértők ezt a jelenséget hiánypszichózisnak nevezik, hangulati tényezők is vannak benne. Romániában semmi sem lett olcsóbb, mint Magyarországnak az unióba való belépése előtt és Magyarországon sem lett sokkal drágább az élelmiszer. Vannak ugyan olyan termékek, amelyek az uniós ÁFA-kulcs alkalmazása miatt drágultak, de szerintem sokkal inkább pszichózisról van szó... Inkább azt hiszem, hogy az uniós belépés villanykörteeffektussal párosult: az emberek jobban odafigyelnek az országok közötti jelentős árkülönségekre. Van viszont egy fontos szempont, ahol előrelépés történt Romániában. Márciustól eurokonform módon szabályozzák az AFA (TVA) visszaigénylését külföldiek számára. Ez a 19%-os árkülönbség a magánembereknek biztosan számít. A kereskedőknek nem számít, mert az export-import ÁFA-mentesen bonyolódik. Az idei Nyugat Kapuja vásár a rendszerváltás óta a legnagyobb méretű, az IDTH által első ízben támogatott magyar részvétel a legjelentősebb. Miért csak ilyen későn történt meg a magyar vállalkozók áttörése Temesváron? • Ennek több oka van. Elsősorban az, hogy a temesvári EXPOTIM kiállításszervező nem tudott ilyen jó helyszínt biztosítani. Emiatt Temesvár nem volt eléggé vonzó a magyar kiállítók számára. A négy éve indult Nyugat Kapuja kiállítással Temesvár is létrehozott egy olyan regionális vásárt -ez a magyar mellett a jelentős olasz, szerb, osztrák jelenlétből is látszik ami a magyar vállalkozók számára is nagyobb vonzerőt jelent. A békéscsabai Körös Trade kiállításszervező - amely már tíz évvel ezelőtt megpróbált Temesvárra magyar kiállítókat hozni, de akkor ez csak csekély mértékben sikerült - most 20 céget magába foglaló, reprezentatív magyar pavilont hozott létre. Az ITDH támogatásából az idén fedeztük a magyar kiállítók helydíját és az ehhez kapcsolódó költségeket, de ha ilyen jól fejlődik a West Gate - az időpont sem rossz és ha tovább nő az érdeklődés, legalább 30 magyar cég jelentkezik, kiharcoljuk, hogy a legmagasabb támogatási kategóriába kerüljön a temesvári regionális vásár. A rendezvénynek mi, magyarok vagyunk a „küszöbe". A magyar küszöbön keresztül nyílik a Nyugat Kapuja Romániának! Kérdezett: PATAKI ZOLTÁN Bokros Lajos 130 pontja angolul Bokros Lajos Verseny és szolidaritás című tanulmányáról rendezett a szerző részvételével vitaestet június első hetének végén a washingtoni Kossuth Házban a Magyar Amerika Alapítvány. Az eseményre az adott alkalmat, hogy a volt magyar pénzügyminiszter 130 pontja megjelent angolul a Comparative Economic Studies gazdasági szaklap júniusi számában. Magyarország az európai uniós csatlakozással az átalakulás útjának csak a felénél tart - hangsúlyozta Bokros Lajos világbanki igazgató vitaindítójában. Az estén vitapartnerként részt vett Brian R. Pinto, a Világbank egyik vezető közgazdásza és Vito Tanzi, az Inter-American Development Bank szakértője, a Nemzetközi Valutaalap költségvetési osztályának volt igazgatója. Mindketten rámutattak, hogy a tanulmány angol megjelenését indokolja, hogy annak mondanivalója számos közép- és keleteurópai országra érvényes. Bokros Lajos elmondta, hogy a politikai osztály fél a strukturális reformok új hullámának elindításától. A 130 pontját azért írta, hogy felrázza a közvéleményt, mert a dolgok rossz irányba mennek és cselekedni kell, amíg nem késő. Magyarország persze még nincs olyan súlyos helyzetben, mint tíz éve volt, de ahhoz hasonló aggasztó jelek mutatkoznak. A rendszerváltás utáni kormányok működését sorra véve gazdaságpolitikájukban valamennyinél talált erényt és hibát, jó döntéseket és mulasztásokat. A jelenlegi kormánynak felrótta, hogy folytatta azt a rövidlátó politikát, amelynek hibájába Orbán Viktor kormánya esett két és fél év költségvetési fegyelem után. Hozzátette, hogy a mostani az első kormány, amely elődeivel ellentétben nem a megbízatás második felében, a választások előtt kezdett osztogatásba, hanem azt mindjárt az első két évben tette, és csak az idén fogott neki a kiigazításnak, amelynek eredményességét még korai lenne megjósolni. Szót ejtett a magyarországi politikai gyűlölködésről, amely akadálya a konszenzus kialakításának a nagy horderejű kérdésekben, noha a gazdaságpolitikában a két nagy párt nézetei nagyon közel állnak egymáshoz, mivel Bokros Lajos szerint mindkét párt populista, etatista és nem piacbarát. Egy igen jelentős ország Budapesten akkreditált nagykövetére hivatkozott, aki alig egy hónappal megbízólevelének átadása után megdöbbenve tapasztalta, hogy nem tudja egy asztal mellé ültetni a rivalizáló pártok politikusait. (Tóth László / MTI) Az európaiak négyszer olyan takarékosak, mint az amerikaiak Az európaiak négyszer annyit takarítanak meg, mint az Egyesült Államok polgárai: 2002-ben az euroövezetben a takarékossági arány a jövedelmek 9,6 százaléka volt, az Egyesült Államokban csupán 2,4 százalék. Az Európai Központi Bank (EKB) megtakarítási vizsgálata szerint Japánban a takarékosság mutatója 5,2 százalék. A jelentős különbségeket az EKB egyebek között a háztartások különböző beállítódásával magyarázza a fogyasztás és megtakarítás arányainak kialakításában, továbbá az eltérő adó-, egészségügyi és nyugdíjrendszerekkel. Összességében mindhárom nagy gazdasági térségben a háztartások jövedelmekhez viszonyított nettó megtakarítási aránya csökkent a kilencvenes években. Az EKB vizsgálata a maga nemében az első ilyen jellegű felmérés volt. (MTI/APA/ AP) A V4-országok lakói szerint Az EU elsősorban olcsó munkaerőt lát bennük A csehek, lengyelek, magyarok és szlovákok meg vannak győződve arról, hogy az Európai Unió elsősorban az olcsó munkaerő forrását látja hazájukban - derült ki egy, a négy országban egyidejűleg elvégzett felmérésből. Ezt tette első helyre a lengyelek és a magyarok 55, illetve a csehek 50 százaléka; a szlovákok esetében ez a tényező a második helyre került (46 százalék) a munkaszeretet és a vállalkozókedv után (47 százalék). A legritkábban viszont az ipari termékek jó minőségét említették, mint amely adu lehet számukra az unióban (lengyelek és magyarok - 5 százalék, csehek és szlovákok - 7 százalék). A lengyelek azt tartják, hogy az egyesült Európába olyasmit visznek magukkal, amit a másik három V4-ország nem tud ajánlani: a hagyományokat, az erkölcsi értékeket és a vallást (33 százalék), ezenkívül még a magas minőségű mezőgazdasági termékeket (30 százalék). A csehek a legtöbbször országuk turisztikai vonzerejét említették (ez került a második helyre az olcsó munkaerő után 44 százalékkal), emellett úgy gondolják, hogy országuk jó értékesítési piac lesz az EU számára (31 százalék). A magyarok a második helyre tették kultúrájukat és művészetüket (36 százalék). Értékeik között tartják számon a munkaszeretetet és a vállalkozókedvet (34 százalék), valamint a turisztikai látványosságokat (29 százalék). Emellett - a négy ország közül egyedüliként - gyakran említették tudományos és műszaki vívmányaikat. A szlovákok ellenben arról vannak meggyőződve, hogy a legjobb, amit országuk ajánlhat az EU-nak, az az „emberanyaguk”. Nemcsak azért, mert olcsó munkaerőt jelentenek, hanem mindenekelőtt azért, mert munkaszeretőek, vállalkozókedvűek, jól képzettek (33 százalék), találékonyak és kreatívak (30 százalék). Ezentúl Szlovákia legnagyobb adui közé sorolják a turisztikai értékeket (30 százalék). A felmérés áprilisban, az EU-csatlakozás előtt készült, Csehországban a CVVM, Lengyelországban a CBOS, Magyarországon a Tárki, Szlovákiában pedig a Focus közvéleménykutató intézetek közreműködésével. (Kovács Péter / MTI) Kínában szaporodnak a gazdaság hűlésének jelei Kínában májusban 4,4 százalékkal nőttek a fogyasztói árak tavaly májushoz képest, hét év óta a leggyorsabban, jóllehet több intézkedést is hoztak az infláció megfékezésére - közölték pekingi illetékesek. A fogyasztói árak tizennyolcadik, hónapja emelkednek egyvégtében. Áprilisban a fogyasztói árak 3,8 százalékkal emelkedtek tavaly áprilishoz képest. Az év első három hónapjában rendre 2,8 százalékos volt a tizenkét havi infláció Kínában. Az inflációt mindenekelőtt az élelmiszerek lódították meg: a gabonaárak 32,3 százalékkal, a friss gyümölcs, a húskészítmények és a tojás ára egyaránt 20 százalékkal emelkedett tizenkét hónap alatt. Sok ipari termék ára kissé csökkent, miközben a lakhatás és a szolgáltatás drágult. Aggodalomra ad okot, hogy a magas fordulatszámon pörgő gazdaság gyorsabb inflációt eredményez, ami pénzügyi gondokat válthat ki, és társadalmi feszültséget gerjeszthet. A központi bank illetékese közölte, hogy több intézkedést fontolgatnak a túlfűtött gazdaság további hűtésére, így például a kamatok emelését, ha az infláció eléri az 5 százalékot. Kínában 2003-ban 1,2 százalékos volt a fogyasztói árak emelkedése. A kormány az idei évre 3 százalék alatti inflációt irányzott elő. A kínai gazdaság az idei év első negyedében 9,7 százalékkal nőtt a tavalyi első negyedévhez képest. Az első félévben az elemzők 9,8 százalékos GDP-növekedést várnak, nagyobbat a kormány 7 százalékos hivatalos előrejelzésénél. A gazdaságba vetett erős fogyasztói bizalmat tükrözi, hogy Kínában a kiskereskedelmi forgalom májusban 17,8 százalékkal nőtt tavaly májushoz képest és dollárra átszámítva 50,4 milliárd volt. Áprilisban 13,2 százalékkal nőtt a tizenkét havi kiskereskedelmi forgalom. Közben, az idén először májusban mutatott többletet a kínai külkereskedelem: az export tavaly májushoz képest 32,8 százalékkal 44,87 milliárd dollárra, az import 35,4 százalékkal 42,77 milliárd dollárra nőtt, így a többlet 2,1 milliárd dollár volt. Ebben az adatsorban már van jele valamelyes lassulásnak: az import áprilisban még 42,9 százalékkal bővült az egy évvel azelőttihez képest. Az infláció és a lakossági fogyasztás még nem jelzi a gazdasági fékezést, de a termelés oldalán már vannak jelek: június közepi közlés szerint Kína ipari termelése májusban 17,5 százalékkal haladta meg a tavaly májusit, ez hét hónapon belül a leglassúbb növekedés. Áprilisban 19,1 százalékos, márciusban 19,4 százalékos, februárban 23,2 százalékos volt a tizenkét havi növekedés. Különösen lassult a beruházás: az ipari és építőipari beruházások értéke májusban 18,3 százalékkal haladta meg a tavaly májusit, az áprilisi 34,7 százalékos tizenkét havi bővülés után. Ugyancsak csökkent a pénzellátás és a hitelforgalom növekedési üteme, májusban a leglassúbb volt egy éven belül. (MTI/AP) Oroszországban jövőre stagnál/csökken az olajtermelés Oroszország azt tervezi, hogy júniusban átlagosan napi 3,69 millió hordó kőolajat exportál, ez 1,9 százalékos bővülés lenne májushoz képest - jelentette a Prime-TASZSZ hírügynökség múlt pénteken, az energiaügyi minisztériumtól szerzett információk alapján. A mennyiség 15,09 millió tonnának felel meg, és ez 15 százalékkal több lenne a tavaly júniusinál. Ezek az adatok nem tartalmazzák azt a tranzit olajmennyiséget, amelyet a volt szovjet köztársaságok szállítanak Oroszországon át nemzetközi piacra az orosz állami Transznyefty vezetékrendszerén keresztül. Az orosz nyersolajtermelés átlagosan 9,09 millió hordó volt májusban, az áprilisi napi 9,01 millió hordós átlag után - az orosz energiaügyi minisztérium múlt héten nyilvánosságra került adatait szerint. A májusi termelés újabb rekord a Szovjetunió megszűnése óta. Az állami Transznyeft monopólium vezetékein exportált nyersolaj, együtt a volt szovjet köztársaságok tranzitszállításaival, napi 50 ezer hordóval napi 3,98 millió hordóra nőtt májusban áprilishoz képest, de elmaradt a márciusban elért, napi 4,09 millió hordós rekordtól. Oroszország jövő évi olajtermelése várhatóan stagnál, vagy csökken - jelentette ki ugyanakkor egy vezető orosz energiaügyi illetékes. Szergej Oganeszjan, az orosz szövetségi energiaügynökség vezetője szerint elmúltak azok az évek, amikor a növekedés 20 százalékos volt. Oroszországban az utóbbi években erőteljesen nőtt az olajtermelés, aminek révén Oroszország a világ második exportőrévé vált Szaúd-Arábia után. A kilencvenes évek végén a termelés bővülése évente kétszámjegyű volt. Májusban Oroszország napi olajtermelése meghaladta a 9 millió hordót. Oroszország, kihasználva az energiahordozó magas világpiaci árát, idén tovább kívánja bővíteni kőolajtermelését. Oganeszjan azt mondta, hogy intézete az idei évre 7-8 százalékos termelésnövekedést valószínűsít. Jövőre a termelés azonban stabilizálódik, vagy mérsékelten csökken. (MTI/ AP/Dow Jones)