Romániai Magyar Szó, 2004. június (16. évfolyam, 4852-4881. szám)

2004-06-22 / 4873. szám

Piacgazdaság JVb piacgazdaság 2004. JÚNIUS 22., KEDD 3. OLDAL A magyar küszöbön­­ keresztül nyílik a Nyugat Kapuja Romániának­ Több mint hetven külföldi cég - köztük 37 olasz, 20 magyar, 13 szerb, valamint egy-egy osztrák és pakisz­táni - mutatta be termékeit és szolgál­tatásait a WEST GATE­­ a Nyugat Kapuja című régiós vásáron, amelyet június 10-13 között rendeztek meg a temesvári Mecatim (Daewoo) gyár kiállítási csarnokában. A helyi EX­­POTIM és a Magyar Befektetésösz­tönző és Kereskedelemfejlesztési Kht (ITD Hungary) közös rendezvénye keretében nagy érdeklődést kiváltott román-magyar üzletember-találkozót is szerveztek, amelyen részt vett Halász János, a bukaresti Magyar Nagy­­követség kereskedelmi irodájának, az ITDH romániai hálózatának veze­tője. Az sem véletlen, hogy a rekord részvételt hozó negyedik West Gate nemzetközi vásár megrendezésének időpontja nagyjából egybeesett Ma­gyarország EU-csatlakozásának idő­pontjával, hiszen ezzel új fejezet nyí­lik a két ország közötti gazdasági kap­csolatok fejlesztése területén. Magyarország csatlakozása az EU-hoz kedvező pillanatban követke­zett be, mert 2003-ban rekord forgal­munk volt Romániával - nyilatkozta lapunknak Halász János. - Az EU- csatlakozás többnyire előnyösen be­folyásolja a magyar-román kereske­delmi kapcsolatokat, mert az EU és Románia közötti szabályozások lép­tek érvénybe, amelyek többségében ked­vezőbbek, mint a CEFTA-szerződés. Vannak azonban kivételek, olyan tra­dicionális magyar exporttermékek esetében, mint például a liszt és a búza, amelyek esetében nem korri­gálták eléggé az Unió és Románia közötti kereskedelmi megállapodást. A búza esetében például az unióban 3000 tonna a preferenciális kontingens, tehát Románia ezentúl 3000 tonnát enged be vámmentesen. Ha nagyon rossz évünk van, mi 50-60 ezer tonnát exportálunk. Most a tárgyalások ott tartanak, hogy a 3000 tonnán felül 40 ezer tonnára áthozzák a kedvez­ményes CEFTA-vámot, ami 15%, mert egyébként a vám 25-40% lenne. A CEFTA-szerződéshez képes hát­rányos helyzetbe került a magyar liszt, a csirkehús és bizonyos mérté­kig az üdítőitalok exportja is. A többi termékre kedvezőbbek a feltételek, mert vám csak agrártermékekre van.­­ Milyen új lehetőségek nyílnak Románia szemszögéből a magyar uniós csatlakozással? • Az osztrák-magyar határról a román-magyar határra költöznek az interregionális programok. Romá­niának­­ kétmilliárd eurós alapok állnak jó rendelkezésére az előcsatla­kozásra, ezt kell lehívni jó projektek­kel. Sok Romániában is bejegyzett magyar cég otthon már megtanulta, hogyan kell előcsatlakozási pénzt szerezni. Most romániai partnereivel együtt - és ebben az erdélyi és a bánsági magyarság is fontos szerepet játszhat - segít jól kihasználni az előcsatlakozási keretet. Egy nagyon fontos lehetőség: uniós támogatással Románia olyan alapokat hozott létre, amely a kis- és középvállalkozások támogatását teszik lehetővé. Óriási előrelépés van ezen a téren, és hiba az, hogy a vállalkozók ezt a lehetősé­get nem ismerik. Magyar nyelven készítettünk egy tanulmányt erről és a romániai magyar vállalkozók ren­delkezésére bocsátjuk. Ebből meg­tudhatják, hogy mint romániai adó­fizetők, milyen állami pénzeket vehet­nek igénybe. Az unió is egyre több pénzalapot működtet Romániában. Ilyenek a SAPARD, ISPA előcsatlako­zási alapok, a kutatásfejlesztés terü­letén a LEONARDO. Ha egy romániai magyar vállalkozó­­ pályázik SAPARD- pénzre, veheti az Új Kézfogás Alapít­ványnak azt a támogatását, amely az önerő felét biztosítja, a fennmaradó összegre pedig a KKV alapokból kap­hat garanciát és kedvező bankhitele­ket.­­ Magyarország uniós csatlakozá­sa fellendítette a Romániába irányuló bevásárlóturizmust. Milyen hatással lesznek a két ország közötti üzemanyag és az élelmiszerárak közötti különb­ségek a kétoldalú kereskedelmi for­galomra? • Korábban Romániából jártak bevásárolni az emberek Magyaror­szágra, de az sem mindig mutatkozott meg a kereskedelmi forgalomban. A szakértők ezt a jelenséget hiánypszi­chózisnak nevezik, hangulati ténye­zők is vannak benne. Romániában semmi sem lett olcsóbb, mint Magyarország­nak az unióba való belépése előtt és Magyarországon sem lett sokkal drágább az élelmiszer. Vannak ugyan olyan termékek, amelyek az uniós ÁFA-kulcs alkalmazása miatt drágul­tak, de szerintem sokkal inkább pszi­chózisról van szó... Inkább azt hiszem, hogy az uniós belépés villanykörte­­effektussal párosult: az emberek jobban odafigyelnek az országok közötti je­lentős árkülönségekre. Van viszont egy fontos szempont, ahol előrelépés történt Romániában. Márciustól eurokonform módon szabályozzák az AFA (TVA) visszaigénylését külföl­diek számára. Ez a 19%-os árkülönb­ség a magánembereknek biztosan számít. A kereskedőknek nem számít, mert az export-import ÁFA-mentesen bonyo­lódik.­­ Az idei Nyugat Kapuja vásár a rendszerváltás óta a legnagyobb mé­retű, az IDTH által első ízben támo­gatott magyar részvétel a legjelentő­sebb. Miért csak ilyen későn történt meg a magyar vállalkozók áttörése Temesváron? • Ennek több oka van. Elsősor­ban az, hogy a temesvári EXPOTIM kiállításszervező nem tudott ilyen jó helyszínt biztosítani. Emiatt Temes­vár nem volt eléggé vonzó a magyar kiállítók számára. A négy éve indult Nyugat Kapuja kiállítással Temesvár is létrehozott egy olyan regionális vásárt -ez a magyar mellett a jelen­tős olasz, szerb, osztrák jelenlétből is látszik ami a magyar vállalkozók számára is nagyobb vonzerőt jelent. A békéscsabai Körös Trade kiállítás­szervező - amely már tíz évvel ezelőtt megpróbált Temesvárra magyar kiállítókat hozni, de akkor ez csak csekély mértékben sikerült - most 20 céget magába foglaló, reprezentatív magyar pavilont hozott létre. Az ITDH támogatásából az idén fedeztük a magyar kiállítók helydíját és az ehhez kapcsolódó költségeket, de ha ilyen jól fejlődik a West Gate - az időpont sem rossz­­ és ha tovább nő az érdek­lődés, legalább 30 magyar cég je­lentkezik, kiharcoljuk, hogy a legma­gasabb támogatási kategóriába ke­rüljön a temesvári regionális vásár. A rendezvénynek mi, magyarok vagyunk a „küszöbe". A magyar küszöbön ke­resztül nyílik a Nyugat Kapuja Romá­niának! Kérdezett: PATAKI ZOLTÁN Bokros Lajos 130 pontja angolul Bokros Lajos Verseny és szolida­ritás című tanulmányáról rendezett a szerző részvételével vitaestet június első hetének végén a washingtoni Kossuth Házban a Magyar Amerika Alapítvány. Az eseményre az adott al­kalmat, hogy a volt magyar pénzügy­­miniszter 130 pontja megjelent ango­lul a Comparative Economic Studies gazdasági szaklap júniusi számában. Magyarország az európai uniós csatlakozással az átalakulás útjának csak a felénél tart - hangsúlyozta Bokros Lajos világbanki igazgató vitaindí­tójában. Az estén vitapartnerként részt vett Brian R. Pinto, a Világbank egyik vezető közgazdásza és Vito Tanzi, az Inter-American Develop­ment Bank szakértője, a Nemzetközi Valutaalap költségvetési osztályának volt igazgatója. Mindketten rámutat­tak, hogy a tanulmány angol megje­lenését indokolja, hogy annak mon­danivalója számos közép- és kelet­európai országra érvényes. Bokros Lajos elmondta, hogy a po­litikai osztály fél a strukturális refor­mok új hullámának elindításától. A 130 pontját azért írta, hogy felrázza a közvéleményt, mert a dolgok rossz irányba mennek és cselekedni kell, amíg nem késő. Magyarország persze még nincs olyan súlyos helyzetben, mint tíz éve volt, de ahhoz hasonló aggasztó jelek mutatkoznak. A rend­szerváltás utáni kormányok műkö­dését sorra véve gazdaságpolitiká­jukban valamennyinél talált erényt és hibát, jó döntéseket és mulasztáso­kat. A jelenlegi kormánynak felrótta, hogy folytatta azt a rövidlátó politi­kát, amelynek hibájába Orbán Viktor kormánya esett két és fél év költ­ségvetési fegyelem után. Hozzátette, hogy a mostani az első kormány, amely elődeivel ellentétben nem a megbí­zatás második felében, a választások előtt kezdett osztogatásba, hanem azt mindjárt az első két évben tette, és csak az idén fogott neki a kiigazí­tásnak, amelynek eredményességét még korai lenne megjósolni. Szót ej­tett a magyarországi politikai gyűlöl­ködésről, amely akadálya a konszen­zus kialakításának a nagy horderejű kérdésekben, noha a gazdaságpoliti­kában a két nagy párt nézetei nagyon közel állnak egymáshoz, mivel Bok­ros Lajos szerint mindkét párt po­pulista, etatista és nem piacbarát. Egy igen jelentős ország Budapesten akkreditált nagykövetére hivatkozott, aki alig egy hónappal megbízóleve­lének átadása után megdöbbenve ta­pasztalta, hogy nem tudja egy asztal mellé ültetni a rivalizáló pártok po­litikusait. (Tóth László / MTI) Az európaiak négyszer olyan takarékosak, mint az amerikaiak Az európaiak négyszer annyit ta­karítanak meg, mint az Egyesült Államok polgárai: 2002-ben az euro­­övezetben a takarékossági arány a jö­vedelmek 9,6 százaléka volt, az Egye­sült Államokban csupán 2,4 száza­lék. Az Európai Központi Bank (EKB) megtakarítási vizsgálata szerint Ja­pánban a takarékosság mutatója 5,2 százalék. A jelentős különbségeket az EKB egyebek között a háztartások különböző beállítódásával magya­rázza a fogyasztás és megtakarítás arányainak kialakításában, továbbá az eltérő adó-, egészségügyi és nyugdíj­­rendszerekkel. Összességében mind­három nagy gazdasági térségben a háztartások jövedelmekhez viszonyí­tott nettó megtakarítási aránya csök­kent a kilencvenes években. Az EKB vizsgálata a maga nemében az első ilyen jellegű felmérés volt. (MTI/APA/ AP) A V4-országok lakói szerint Az EU elsősorban olcsó munkaerőt lát bennük A csehek, lengyelek, magyarok és szlovákok meg vannak győződve arról, hogy az Európai Unió elsősorban az olcsó munkaerő forrását látja hazájuk­ban - derült ki egy, a négy országban egyidejűleg elvégzett felmérésből. Ezt tette első helyre a lengyelek és a ma­gyarok 55, illetve a csehek 50 szá­zaléka; a szlovákok esetében ez a ténye­ző a második helyre került (46 szá­zalék) a munkaszeretet és a vállalkozó­kedv után (47 százalék). A legritkáb­ban viszont az ipari termékek jó mi­nőségét említették, mint amely adu le­het számukra az unióban (lengyelek és magyarok - 5 százalék, csehek és szlo­vákok - 7 százalék). A lengyelek azt tart­ják, hogy az egyesült Európába olyas­mit visznek magukkal, amit a másik három V4-ország nem tud ajánlani: a hagyományokat, az erkölcsi értékeket és a vallást (33 százalék), ezenkívül még a magas minőségű mezőgazdasági termékeket (30 százalék). A csehek a legtöbbször országuk turisztikai vonz­erejét említették (ez került a második helyre az olcsó munkaerő után­­ 44 százalékkal), emellett úgy gondolják, hogy országuk jó értékesítési piac lesz az EU számára (31 százalék). A magyarok a második helyre tették kultúrájukat és művészetüket (36 szá­zalék). Értékeik között tartják számon a munkaszeretetet és a vállalkozóked­vet (34 százalék), valamint a turisztikai látványosságokat (29 százalék). Emel­lett - a négy ország közül egyedüli­ként - gyakran említették tudományos és műszaki vívmányaikat. A szlovákok ellenben arról vannak meggyőződve, hogy a legjobb, amit országuk ajánl­hat az EU-nak, az az „emberanyaguk”. Nemcsak azért, mert olcsó munkaerőt jelentenek, hanem mindenekelőtt azért, mert munkaszeretőek, vállalkozóked­­vűek, jól képzettek (33 százalék), ta­lálékonyak és kreatívak (30 százalék). Ezentúl Szlovákia legnagyobb adui közé sorolják a turisztikai értékeket (30 százalék). A felmérés áprilisban, az EU-csatlakozás előtt készült, Csehor­szágban a CVVM, Lengyelországban a CBOS, Magyarországon a Tárki, Szlovákiában pedig a Focus közvélemény­kutató intézetek közreműködésével. (Kovács Péter / MTI) Kínában szaporodnak a gazdaság hűlésének jelei Kínában májusban 4,4 százalékkal nőttek a fogyasztói árak tavaly május­hoz képest, hét év óta a leggyorsabban, jóllehet több intézkedést is hoztak az infláció megfékezésére - közölték pe­kingi illetékesek. A fogyasztói árak tizennyolcadik, hónapja emelkednek egyvégtében. Áprilisban a fogyasztói árak 3,8 százalékkal emelkedtek tavaly áprilishoz képest. Az év első három hónapjában rendre 2,8 százalékos volt a tizenkét havi infláció Kínában. Az inf­lációt mindenekelőtt az élelmiszerek lódították meg: a gabonaárak 32,3 szá­zalékkal, a friss gyümölcs, a húské­szítmények és a tojás ára egyaránt 20 százalékkal emelkedett tizenkét hónap alatt. Sok ipari termék ára kissé csök­kent, miközben a lakhatás és a szolgál­tatás drágult. Aggodalomra ad okot, hogy a magas fordulatszámon pörgő gazdaság gyorsabb inflációt ered­ményez, ami pénzügyi gondokat vált­hat ki, és társadalmi feszültséget ger­jeszthet. A központi bank illetékese kö­zölte, hogy több intézkedést fontolgat­nak a túlfűtött gazdaság további hű­tésére, így például a kamatok emelését, ha az infláció eléri az 5 százalékot. Kínában 2003-ban 1,2 százalékos volt a fogyasztói árak emelkedése. A kormány az idei évre 3 százalék alatti inflációt irányzott elő. A kínai gaz­daság az idei év első negyedében 9,7 százalékkal nőtt a tavalyi első negyed­évhez képest. Az első félévben az elemzők 9,8 százalékos GDP-növe­­kedést várnak, nagyobbat a kormány 7 százalékos hivatalos előrejelzésénél. A gazdaságba vetett erős fogyasztói bi­zalmat tükrözi, hogy Kínában a kiske­reskedelmi forgalom májusban 17,8 százalékkal nőtt tavaly májushoz ké­pest és dollárra átszámítva 50,4 milliárd volt. Áprilisban 13,2 százalékkal nőtt a tizenkét havi kiskereskedelmi for­galom. Közben, az idén először május­ban mutatott többletet a kínai külkeres­kedelem: az export tavaly májushoz képest 32,8 százalékkal 44,87 milliárd dollárra, az import 35,4 százalékkal 42,77 milliárd dollárra nőtt, így a többlet 2,1 milliárd dollár volt. Ebben az adatsorban már van jele valamelyes lassulásnak: az import áprilisban még 42,9 százalékkal bővült az egy évvel azelőttihez képest. Az infláció és a lakossági fogyasz­tás még nem jelzi a gazdasági fékezést, de a termelés oldalán már vannak je­lek: június közepi közlés szerint Kína ipari termelése májusban 17,5 száza­lékkal haladta meg a tavaly májusit, ez hét hónapon belül a leglassúbb növe­kedés. Áprilisban 19,1 százalékos, már­ciusban 19,4 százalékos, februárban 23,2 százalékos volt a tizenkét havi nö­vekedés. Különösen lassult a beruhá­zás: az ipari és építőipari beruházások értéke májusban 18,3 százalékkal ha­ladta meg a tavaly májusit, az áprilisi 34,7 százalékos tizenkét havi bővülés után. Ugyancsak csökkent a pénzellá­tás és a hitelforgalom növekedési üte­me, májusban a leglassúbb volt egy éven belül. (MTI/AP) Oroszországban jövőre stagnál/csökken az olajtermelés Oroszország azt tervezi, hogy júniusban átlagosan napi 3,69 millió hordó kőolajat exportál, ez 1,9 százalékos bővülés lenne májushoz képest - jelentette a Prime-TASZSZ hírügynökség múlt pénteken, az energiaügyi minisztériumtól szerzett információk alapján. A mennyiség 15,09 millió tonnának felel meg, és ez 15 százalékkal több lenne a tavaly júniusinál. Ezek az adatok nem tartalmazzák azt a tranzit olajmennyiséget, amelyet a volt szovjet köztársaságok szállítanak Oroszor­szágon át nemzetközi piacra az orosz állami Transznyefty vezetékrendszerén keresztül. Az orosz nyersolajtermelés átlagosan 9,09 millió hordó volt májusban, az áprilisi napi 9,01 millió hordós átlag után - az orosz energiaügyi minisztérium múlt héten nyil­vánosságra került adatait szerint. A májusi termelés újabb rekord a Szovjetunió meg­szűnése óta. Az állami Transznyeft monopó­lium vezetékein exportált nyersolaj, együtt a volt szovjet köztársaságok tranzitszállítá­saival, napi 50 ezer hordóval napi 3,98 millió hordóra nőtt májusban áprilishoz képest, de elmaradt a márciusban elért, napi 4,09 millió hordós rekordtól. Oroszország jövő évi olajtermelése vár­hatóan stagnál, vagy csökken - jelentette ki ugyanakkor egy vezető orosz energiaügyi illetékes. Szergej Oganeszjan, az orosz szö­vetségi energiaügynökség vezetője szerint el­múltak azok az évek, amikor a növekedés 20 százalékos volt. Oroszországban az utóbbi években erőteljesen nőtt az olajtermelés, aminek révén Oroszország a világ második exportőrévé vált Szaúd-Arábia után. A kilencvenes évek végén a termelés bővülése évente kétszámjegyű volt. Májusban Orosz­ország napi olajtermelése meghaladta a 9 millió hordót. Oroszország, kihasználva az energiahordozó magas világpiaci árát, idén tovább kívánja bővíteni kőolajtermelését. Oganeszjan azt mondta, hogy intézete az idei évre 7-8 százalékos termelésnövekedést valószínűsít. Jövőre a termelés azonban sta­bilizálódik, vagy mérsékelten csökken. (MTI/ AP/Dow Jones)

Next