Ruszinszkói Magyar Hírlap, 1921. január-június (2. évfolyam, 1-147. szám)

1921-06-10 / 131. szám

2. oldal érdekeiről. Ezért szükséges, hogy a ka­marának pontos értesülése legyen a ma­gyarországi helyzetről. Középeurópa fel­­­ vagdosása az etnikai igazságokkal. Mér­­í­­ékadó köröknek a középeurópai helyzettel szemben megnyilatkozott botrányos tudat-­­­lansága után beható tanulmányozásokra­­ lesz szükség. Bainville a „Liberté“-ben tiltakozik, Nyugatmagyarországnak Ausztriához való csatolása ellen. Szerednyének nem lesz vasútja. Elvezetik az antalóczi vonalat Sze­rednye mellől. Szerednye sérelme Szerednye, június 8. Az Ungvár—Munkácsi keskeny nyomtávú vas­úti vonalának rendes vágányú vonattá való átalakítására a prágai kormány már több mint egy éve készül. Szerednye községe türelmetlenül várta a vasút átépítésének munkálatait, mert évtizedes álmának, évtizedek küzdelmei ered­ményének a megvalósulását remélték ennek a hadi vonatnak rendes vasúttá való átalakításától. Ezek a munkálatok megkezdődtek ugyan, a vasút mérnökei megkezdték már az új vonal traszírozásának munkáját. Szerednyét azonban kellemetlen meglepetés érte. A traszirozási mun­kálatokból kitűnik ugyanis, hogy a vasúti kor­mány tervei szerint az Ungvár—Munkács—Be­regszászi vonat nem is fogja érinteni Szerednyét. Mély­ útnát egész egyszerűen elirányítják Dub­­róka felé, úgy hogy a legjobb esetben is Sze­rednye körülbelül hét kilométernyi távolságra kerül a legközelebbi állomástól. Még a legszkeptikusabb szerednyei sem merte feltételezni azt, hogy a munkácsi vonat ne érintse Szerednyét. Ennek az ellenkezője annyira természetellenes, hogy más mint rosszakarat, vagy­ tájékozatlanság nem is lehet az indító oka a tervezett iránynak. Az Ungvár és Munkács közötti vonalon csak egy említésre méltó község van és ez Szerednye. Szerednye közigazgatási járásnak a székhelye. Egyetlen ■ kereskedelmi hely ezen a vidéken. A világhírű szerednyei bor­vidéknek központja. Ha tehát most ezt a vasutat elirányítják onnan, úgy ez azt jelentené, hogy Szerednyét, amely pedig egyenesen predesztinálva van arra, hogy kereskedelmi és kultúrközponttá fejlődjék, újból visszataszítják abba a falusi nívóba, amelyből egy-két évtized óta oly szerencsésen igyekezett kimenekülni. A vonalnak Szerednye felől való elirányítása azonban pénzügyileg is helytelen intézkedés,­­mert ha a vasúti vonal egy kissé meg is rövi­dül, azonban ezt az építési költségek terén más­részről károsan befolyásolja az a körülmény, hogy Szerednye felé vezetne szilárd talajon, míg Dubróka felé mocsaras talajon kell traszírozni a vonalat. Azután hogyan képzelik el, hogy a vasút, amely üzleti tekinteteket is kell, hogy­­figyelembe vegyen, épen a fő ügyfelét követke­zetesen elhanyagolja. Az építési tervek nagy elkeseredést idéztek elő az érdekelt szerednyeiek körében, akik kül­döttségben is jártak tegnap a kormányzónál, hogy azon akciójukat, amely a Szerednye ellenes állapot megszüntetésére irányul, támogassa. Hisszük, hogy oda­fent Szerednye jogos ké­rését teljesíteni fogják és a fejlődés legszebb útján haladó Szerednye visszafejlesztését nem fogják mesterségesen előidézni akkor, amidőn új központokra Ruszinszkóban szükség van. Tepilinikrilllik­liet! RUSZINSZKÓI MAGYAR HÍRLAP 1921. június 10 A Munkások Rokkant- és Nyugdíjegylete szlo­­venszkói és ruszinszkói csoportjának közgyűlése Az ungvári fiókegylet küldöttjének beszámolója. Ungvár, június 9. Már megemlékeztünk róla, hogy a cseh-szl.­­ kormány követeli a Munkások Rokkant- és­­ Nyugdíjegylete szlovenszkói és ruszinszkói cso- і portjának önállósítását és Budapest központtól való elszakadását. Hírt adtunk arról is, hogy az­­ ungvári fiókegylet ez év februárjában tartott­­ közgyűlésén behatóan foglalkozott ez üggyel és gazdasági okokból állást foglalt az elszakadás­­ ellen Az elszakadásra, illetve önállósításra von­­ natkozó és más az egylet létfentartására nézve­­ fontos ügyek megvitatása céljából f. évi május­­ 22-én az egyes fiókegyletek képviselői Pozsony-­­­ban gyűlésre jöttek össze. E gyűlésen 79 fiók­pénztár (egylet) 94 kiküldöttje 15270 tagot kép­viselt. Megjegyzendő, hogy a Munkások Rok­kant- és Nyugdíjegyletének Szlovenszkóban és Ruszinszkóban jelenleg kb. 30.000 tagja van. E gyűlésen az ungvári fiókegyletet Kerej János nyomdász, a fiókegylet pénztárosa képviselte, aki a f. hó 5-én vasárnap d. e. az ungvári ipar­testület Varga­ utcai székházának kis termében tartott gyűlésen a következőkben számolt be a küldöttek 22-iki közgyűléséről. A küldöttek­ közgyűlését május 21-én 8 órakor a Hummel­ utcai Kölnn-féle vendéglőben tartott Ezen az előértekezleten ungvári, hanem a Szlv­előértekezlet előzte meg. kitűnt, hogy nemcsak az venszkóban és Ruszinszkóban levő összes fiók­egyletek hevesen ellenzik a Budapest központ­tól való elszakadást és eltökélt szándékuk kö­römszakadtáig védeni az álláspontjukat. Ameny­­nyiben pedig az úgynevezett demokrata és szo­ciális állam a régi tagok szerzett jogainak figyelembevétele nélkül, vagy azok megrövidí­tésével kényszerítené őket az elszakadásra, a fiókegyleteket feloszlattaknak fogják nyilvání­tani. A küldöttek közgyűlésén az elnöki megnyitó után elsőnek dr­­ágati hatósági zárgondnok szól és az egyesület további zavartalan műkö­dése érdekében az önállósítást és a Budapest központtól való elszakadását ajánlja. Beszédét általános felháborodással fogadták és a zsolnai fiókegylet kiküldöttje felhívja, nyilatkozzék, mi a kormány álláspontja azon esetre, ha a küldöttek közgyűlése esetleg ki nem mondja a Budapest­től való elszakadását. E felhívásra a zárgondnok hivatkozva felelősségének teljes tudatára hatá­sosan indokolva ismételten ajánlja a szlovensz­kói fiókok önállósítását. Ezután dr. Bárdos titkár, a budapesti központ kiküldöttje ismerteti a budapesti központ hely­zetét. Azt tapasztalja, hogy a Munkások Rokkant- és Nyugdíjegyletével úgy a magyar, mint a cseh­szlovák állam, feltűnően mostohán bánik s úgy látja, hogy a csehszlovák állam a minden poli­tikán felül álló, kizárólagosan gazdasági alapon­­ fekvő egylet működése elé szüntelenül akadá­lyokat gördít, amiből arra következtethetni, hogy a Szlovenszkón és Ruszinszkón lévő fiókegyle­teket magyar ügynökségeknek gondolja, hogy pedig feloszlatásuktól sem riadnak vissza, a zár alá helyezésük bizonyítja. .A fiókegyletek kimondhatják az önállósítást és a jelen körülmények között­­ is ajánlja, mindezek ellenére nem szükséges elszakadni a budapesti központtól. A szlovenszkói és a ruszinszkói fiókegyletek egy központi szerv irányítása mellett egységes alapsza­bályok alapján továbbra is együtt­működ-,­hetnek a budapesti központtal. Szükséges ez azért is, mert belátható időn belül a szlovenszkói és a ruszinszkói munkások Ma­gyarországra, sok magyarországi munkás meg Szlovenszkóra vagy Ruszinszkóba fog vándo­rolni. Módot kell találni tehát, hogy aki Magyar­­országon fizeti a díjakat, az minden akadály nélkül itt tovább fizethesse. És megfordítva. A küldöttek közgyűlése, jobban mondva a tizes bizottság, elfogadja és magáévá teszi dr. Bárdos kp. titkár javaslatát. A szlovenszkói és a ruszinszkói fiók­egyletek egy központi szerv irányítása mel­lett önállóan ugyan, de a budapesti köz­ponttal egységes alapszabályok alapján fognak működni. A budapesti központ a­ közel­jövőben kiküldi hivatalnokait, hogy a Szlovenszkón és Ruszin­szkóban lévő fiókegyleteket megszervezzék. Tervbe volt véve az alapszabályok átdolgo­zása, ez alkalommal azonban csupán az egylet elnevezése módosult. Ezentúl Munkások Rokkant- és Segélyegyesülete Szlovenszkó és Podkarpatska Rusz részére innen működik. Az alapszabályok átdolgozása későbben fog megtörténni. Az intézőbizottság, hogy az egylet fennállását lehetőleg biztosítsa, a régi tagok jogait megvédje és a rokkantaknak és árváknak az egylet által biztosított igényeit oltalmazhassa, a tagsági díjaknak 100 százalékkal való felemelését tervezi és a várakozási idő meghosszabbítását indít­ványozza. Ennek ellenére a küldöttek azt javasolták, hogy a tagsági díjakat 50­ százalékkal, a nyugdíjat meg 100 százalékkal emeljék. A különbözeteket viselje az állam. A várakozási idő 12 évnél­­ hosszabb nem lehet. Határozatilg kimondották, hogy minden tagnak joga van ez évi június hó végéig tagsági jogainak megtartása érdekében hátralékait rendezni. Nem vonatkozik ez azonban a hadifogságból még vissza nem tért tagokra. Az ungvári fiókegyesület egyik óhajtása is teljesül: Ungvár orvosi vizsgálati állomást kap. A régi központi vezetőség újból megválasz­­tatott. A központi vezetőségbe Kelet-Szlovenszkó és Ruszinszkó részéről Drab­a szenátor lett ki­­küldve". ( **7.) Hegedűs a magyar jegybankról Budapest, jun 9. Hegedűs Loránd pénzügyminiszter a magyar jegykibocsátó intézetre vonatkozólag kijelentette, hogy az intézet június első hetében, talán június 4-én megkezdi működését. A magyar korona fluktuációjától nem kell túlságosan megijedni- Ez nem magában álló elszigetelt jelenség. A korona állandósulása előbb-utóbb úgyis bekö­vetkezik. Prágai tőzsde. — június 9. — (A Slovenska Banka közlése). Deviza: Amsterdam 2383 50, Berlin 106­—, Zürich 1213-70, Christiania 1053-50, Kopenhága 1233-50, Stockholm 1613-50, Róma 344, Paris 568-50, London 269­­, Newyork 70 50, Brüssel 568-50, Madrid 908-50, Belgrád 201, Bukarest 112-50, Sófia 80 50, Konstantinápoly 51, Bécs 10-675, Varsó 5 10, Zágráb 49,75, Budapest 28-5­8, Newyork kábel 71-25. Bankjegyek: Holland 2379"—, Német 106-— Svájcz 120850, Norvég 104950, Dán 122950 Svéd 1609­ 50, Olasz 341-—, Francia 565-50 Angol 267-—266’—, Amerika 70— 69-— Belga 565-50, Jugoszláv 195-75, Román 110-25 Bulgár 77-—, Bécs 10 675, Lengyel 5­10, Budapesti tőzsde. — Június 9. — Déli tőzsde: Napoleon 810, dollár 243, frank 1950, Márka 366, lira —•—, osztrák 39, rubel 54­­2, lei 390, sokol 352—347-1­2, dinár —.

Next