Ruszinszkói Magyar Hírlap, 1921. január-június (2. évfolyam, 1-147. szám)
1921-01-22 / 18. szám
2. oldal. RUSZINSZKOI MAGYAR HIfiLAP__________________________1921. január 22. Mit іr Hlinka lapja Ruszinszkóról? — Eredeti fordításunk. — A „Slovák“ cimil lap, amely a Hlinka András [ vezetése alatt levő szlovák néppárt orgánuma „Mi lesz Ruszinszkóval" cím alatt a következőket írja: „Az újságok Ruszinszkóról már mindenféle híreket röpítettek világgá. Beszélik, hogy Ruszinszkót Magyarországhoz fogják visszacsatolni. A lengyel „Rzeczpospouta“ e kérdésről például a következőket írja : A mostani cseh politika nem tudta megnyerni Ruszinszkó lakosságának rokonszenvét, hogy például gróf Bobrinszkynak nagyorosz agitációja sem járt ott semmiféle eredménnyel. Felmerült tehát a kérdés, hogy ez ügyben az antant milyen állást foglal el ennél a tárgynál a lengyel „Rzeczposponta“ című lap a következőket írja: A szövetséges hatalmak látva, az orosz bolsevizmusnak Lengyelország ellen bekövetkezhető újabb támadását, a cseh kormányhoz azzal a kérdéssel fordultak, hogy a lengyel-orosz háború újabb kitörése esetén milyen magatartást fog tanúsítani. A cseh kormány felelete úgy szólt, hogy szigorú semlegességét meg fogja tartani. Amit a Bohémiából kell megtudni. A Bohemia írja: „Az ungvári villanytelep az alaptőkéjét a Podkarpatszka Bank segítségével 700.000 K-ról 1 millió 500 ezer koronára fogja felemelni.“ Szegény deficittel küzdő villanytelep. Hogy siránkozik valahányszor a közönség zsebe ellen egy-egy újabb áramdíj felemelési merényletet követ el. Úgy látszik mégsem lehet olyan rossz üzlet a Villanytelep. Azután az ungvári közönség csak áramfelemelésre jó, de nem egyúttal arra is, hogy ilyen nagy tranzakciót vele közöljenek? Mi van a villanytelepnek a tanács által bejelentett államosításával? Gratz Gusztáv Ruszinszkóról. A magyar külügyminiszter nyilatkozik Ruszinszkó élelmezéséről, Magyarország és Csehszlovákia politikai és gazdasági viszonyáról. — Mit mond a tiszta magyar területek visszacsatolásának kérdéséről. Ungvár, január 21. Havas Kmit az „Ungvári Közlöny“ felelős szerkesztője bécsi tartózkodása alatt meginterjúvolta az akkor még Bécsben időző új magyar külügyminiszter Gratz Gusztávot. Lapjának mai száma hosszabb cikket közöl, melyből az alábbi részletek általános érdeklődést kelthetnek. Arra a hírre vonatkozólag, hogy Nyugatmagyarország és Ruszinszkó kérdése az antanthoz intézett jegyzékben egymás mellé került, a magyar külügyminiszter „nem“-mel felelt. — Ez a hír nem igaz. A Nyugatmagyarországra vonatkozó tárgyalások egészen más alapon mozognak mint eddig és nem is volt mód arra, hogy valamely ilyen junkum szóba kerülhessen. — Lehet-e remélni Ruszinszkónak magyar területről való élelmezését? — A magam részéről azt hiszem, hogy Magyarországnak még megcsonkult alakjában is mindig nagy jelentősége lesz a szomszédos területek élelmezése szempontjából. Sajnos, a háború folyamán kimerült föld ma nem termel anynyit, hogy bármely szomszédállamnak élelmiszerszükségletét egészben vagy akár csakrészben is fedezhessük. Ha azonban egy oly, viszonylag kisebb területről van szó, amilyen a Ruszinszkó, azt hiszem, megvolna a mód a komoly segítség nyújtására is. Csehszlovákia között kapcsolatot létesítvén, az erre vonatkozó tárgyalások során Ruszinszkó élelmezésének kérdését is fel lehet vetni és egészen bizonyos, hogy Magyarország ezt a kérdést komoly jóakarattal fogja kezelni. — Mi igaz azokban a különbözőforrású hírekben, hogy Magyarország fegyveres támadásra készül Csehszlovákia ellen ? — Semmi igaz nincs bennük. Magyarországon egyetlen komoly és felelős tényező sem gondol Csehszlovákiával szemben kalandorpolitikára. Ellenkezőleg, mint már említettem, keresni akarják a békés együttélés megteremtésére irányuló módozatokat. — Van-e arról szó, hogy a mai Ruszinszkó tiszta magyar területei visszakerüljenek Magyarországhoz ? — Ha a csehszlovák kormánynak épp úgy szívén feküdne az új államok közötti békés egyetértés megteremtésének nagy érdeke, mint nekünk, akkor úgy hiszem, neki kellene módot nyújtani arra, hogy a tiszta magyarlakta területek kérdése is barátságos úton megfelelő rendezést találjon. Ha ez nem történnék meg, akkor bíznunk kell az entente azon ígéretében, hogy a határmegállapító bizottságok a békeszerződésben előforduló nemzetiségi igazságtalanságokat ki fogják küszöbölni, mert hisz kétségtelen, hogy Ruszinszkó területén is bizonyos tiszta magyar vidékeknek Csehszlovákiába való csatolása mély nemzetiségi igazságtalanság, amely Magyarországot érte. Azokat a csehszlovák gazdasági érdekeket, amelyek ezeknek a területeknek átcsatolását indokolták, bizonyára más után is meg lehet óvni. Megalakult az ügyvédszövetség Beregszászon. Beregszász, január 20. A „ruszinszkói kormányzóság területén működő ügyvédek szövetségének“ beregszászi csoportja e hó 16-án tartott gyűlésen megalakult. Megválasztotta a tisztikart a következőképen: elnök: dr. Kertész Ede, titkár: dr. Fehér Lajos, választmányi tagok: dr. Kálmán József, dr. Kubovich Géza, dr. Seeberg Béla és pénztáros: dr.Vass Kálmán. A csoport határozatilag kimondta, hogy ezután az ügyvédek sem polgári perekben, sem közigazgatási ügyekben a német nyelvet sem beadvány, sem tárgyalási nyelvként nem használja. Tárgyalta még a csoport az új ügyvédi díjszabás ügyét is. Az igazságügyi előadó ugyanis, addig is, míg az igazságügyminiszter, vagy a törvényhozó az ügyvédi díjakat nem szabályozza, összeállította az ügyvédi díjak táblázatát. A díjak nagyjában a következők: 1. keresetért, kérvényért végrehajtásért, lakásfelmondásért, tárgyalásért, perérték szerint: 800-1000, 75 . Ezen túl minden megkezdett 1000 után még 18 K. Több mint 3 példány után példányonként 5 korona. Bűnügyi feljelentés 50 korona. Bűnügyi tárgyalás 50 korona. Természetesen ez csak átlagosan szól. Különös, nehéz, értékesebb vagy nagyobb előtanulmányt igénylő esetekben a különös körülménynek megflelően magasabb díjazás jár. A helyi csoport része az ügyvédi szövetségnek, melynek székhelye: Ungvár. Tagja minden ügyvéd és ügyvédi tisztviselő, aki tényleges gyakorlatot folytat. A belépés 3 évre kötelező s megszűnik halállal, kilépéssel, vagy kizárással. Kizárható az a tag, aki két évnél további tagi díjjal hátralékban van, vagy aki a szövetség érdekeivel össze nem férő viselkedést tanúsít. A kizárásról 4 tagból és a szövetség elnökéből álló fegyelmi bizottság határoz. * 200-ig 9 К 20-40 „ 14 К 40-60 „ 18 К 60-100 „ 23 К 100 -200 „ 32 К 200-400 „ 41 К 400 600 „ 55 К 600-800 „ 65 ‡ Take Jonescu fel akarta osztani Magyarországot. Budapest, jan. 20. Take Jonescunak Varsóban folytatott tárgyalásairól a következőket jelentették a Neue Freie Pressének. Take Jonescu a lengyel külügyminiszternél a kis antant kiépítésére vonatkozólag egy kész tervvel lépett elő. Take Jonescu indítványozta, hogy Lengyelország hosszabítsa meg az országa határát a kassa-oderbergi vasútig. Budapest semlegesítessék és Magyarország többi részei Románia, Csehország és Jugoszlávia között feloszlassanak, miáltal Lengyelország gazdasági kijáratot kapna a Balkán felé. Az illetékes lengyel tényezők azonban ezt a tervet eleve elutasították. A lengyel lapok nem közöltek erről részletet ket, azonban a terv kiszivárgott és kellemetlen feltűnést keltett. Lengyelország elutasító álláspontja egyrészt a magyar szimpátián, másrészt a Cseh Slovákia elleni antagonizmusban leli magyarázatát. Lengyelország mint eddig, ezután is Magyarországgal való közös határra törekszik. Lengyelország hathatósan fogja támogatni a legközelebb kezdődő határkiigazító bizottságnál előterjesztendő magyar kérelmet, hogy a ruthén megyék autonómiát kapjanak. Lengyelország magatartása a keleti határon lejátszódó eseményektől is függ. A lengyel fővárosnak tavaly nyáron a bolsevikiek által történt veszélyeztetésekor Csehszlovákia nem csak hogy semlegességét mondotta ki, hanem Munát és Smeralt a bolseviki frontra küldte, hogy bolseviki győzelme esetén Prága és Moszkva között közvetítsen és megállapodást létesítsen. * * Az ungvári közkórház napi ápolási díját január hó 1-től az eddigi napi 15 korona helyett, napi 21 koronára emelték. Ez az ápolási díj nagyobb, mint például a Pozsony egyetemi kór-ház ápolási díja.