Kárpáti Magyar Hírlap, 1944. július-augusztus (25. évfolyam, 78-102. szám)

1944-07-02 / 78. szám

Most három esztendeje indult el a német villámtámadás Keleten (Kassa­) 1941. június hó 22-én indult meg Európa keletén a német villámtámadás az éppen felvonulóban levő vörös had­sereg ellen. A világ szeme és szája elállt, amikor június 22-én reggel a váratlan támadásról értesült. Millió és millió ember kérdezte, mi szükség volt német részről erre a teljesen «érthe­tetlen, hazárd» lépésre? Hiszen rosszra is fordulhat a dolog és az a Szovjet, amely idáig hermetikusan elzárta magát Európa keletén, most, hogy ,ok nélkül“ megtámadták, a megtámadott fenevad bosszú­­szomjával fog rárohanni Euró­pára. Azóta is, főként semleges gondolkozásé és humanista ra­jongásé sötétlelkek szájából hall­juk megismételni azt a képte­lenséget, hogy kár volt ezért az egész szovjetháborúért! Hogy sokkal jobb lett volna kivárni, amíg a bolsevista rendszer a belső nacionalista erők nyomá­sára átalakul polgári rendszerré. Egy alapvető hibában leled­zik ez az okoskodás. Abban nevezetesen, hogy sem Lenin, sem Sztálin rendszere soha nem akart átalakulni, kezes báránnyá szelídülni! Sztálinnak, soha eszé­be sem jutott az, hogy befelé fordítsa tekintetét, a saját nyo­morgó és küzködő népe felé, hogy a 21 millió négyzetkilo­méter nagyságú mammutbiroda­­lom istenadta gazdagságát, nagy­részt még fel sem tárt termé­szeti kincseit a saját száznyolc­van milliós népe tömegnyomo­­rának enyhítésére fordítsa! Hogy az ukrán feketeföld és a termé­keny turkesztáni tropikus zóna kincseit, a Volgalapály bőségét, az északi erdők mill­ó és millió hektárjának fakincsét, az uráli és donmenti bányák milliárd és milliárd tonnányi szenét és vas­ércét mind felmarkolja az építő szocializmus új rendszerével és mindennek segítségével meg­építse a boldog és jólétben ra­gyogó szocialisztikus társadal­mat!.. Ha ezt akarta volna, ebben őt senki a vilá­gon nem akadályozta volna. Az első világháború után a világ vezető hatalmai eléggé el voltak foglalva a saját maguk és Európa összekuszált problé­máival : szinte hagyták, hogy az Európa keletén drótsövény­­nyel elzárkózó Szovjet azt csi­náljon a maga mérhetetlen terü­letén, amit akar! Még abba se szóltak bele, hogy a paraszti­­ellenforradalmak“kiirtása címén kétmillió, vagy ötmillió parasztot és kisgazdát küld-e a másvilágra a­­szocializmus megépítése ér­dekében a Vörös Cár! Abba se szóltak bele, hogy Sztálin meg­tagadta a cári Oroszország többmilliárdos adósságának tör­lesztését. Ellenkezőleg, ha a Szovjet arannyal fizetett, szállí­tották neki a turbinák, traktorok ezreit, teljesen kész autógyára­kat és bányagépeket stb. Nem, a vörös cár, Sztoin soha le nem mondott a bolse­­viki hiszekegyről, amely szól ekként: «Hiszek Marxban, Le­ninben, hiszek a nem­zetközi proletáriátus vi­lágforradalmában, hi­szek abban, hogy Szov­­jetoroszország hivatása, hogy az alapját teremtse meg a világproletáriátus forradalmának s e for­radalom végén meg­alkossa Moszkva szék­hellyel a világ Szovjet­köztársaságainak Unió­ját!» Mivel pedig az alapot Sztálin is és Lenin is a megszervezendő vörös hadseregben látták, ezért vették bele a hadsereg 1919-ik évi alapító levelébe azt, hogy a vörös hadsereg a letétemé­nyese a világproletariátus osztály­harcának! Ehhez az alapelvhez maradt következetes Sztálin, amikor a korlátlan diktatúrát kezébe kerítve, 1926-tól 1941-ig, tehát tizenöt éven át Európa ellen létesített egyetlen óriási fegyver­gyárrá építette át biro­dalmát. Európától az Urasig és tovább Szibériáig terjedt ez a gigantikus fegyvergyár! itt állították elő a repülőgépeknek és tankoknak tízezreit, ágyuknak százezreit, amelyek 1941. június 22-én már Európa felé ásítottak a keleti határon! Ezért a sokszor tízezer tankért és repülőgépért, száz­ezer ágyúért és aknavetőért koplalt tizenöt éven át a Szov­jet birodalom népe, lakott bar­langokban és odúkban, élt árpa­kásán és marharépalevesen. És hogy teljes legyen a tragi­komédia, még el is hitették vele, hogy ő a szocializmus áldásait élvezi és a «munkások paradicso­mában» él! Amit tizenöt év könnye, ve­rítéke, infernális tömegnyomora a hadiiparban kitermelt, azt el­nyelte az elmúlt három év! És most itt áll a becsapott szovjetnép győzelem és szocia­lizmus nélkül! Távolabb a győ­zelemtől, mint valaha és mé­lyebben a nyomorban, mint bármikor is Sztálin alatt! Az emberi történelem egyik leg­nagyobb tragédiája ez. Adja Isten, hogy a Führer szocializ­musa pótolja mihamarább az emberiséget a szovjet népmilliók szörnyű tragédiájáért! (­Fű­­tését és kijelentette, hogy az iparosság ügyeiről) mindenütt­­közvetlenül személyesen kíván meg­győződnie és meghall­gatni minden felmerülő panaszt és kívánságot. E célból hivatalának ajtaja bár­mikor nyitva áll úgy a társulat vezetősége, mint az egyes tagok előtt. A főispán ezután Sütő elnök kalauzolása mellett Bucsincsák László Lövölde-úti kályha- és kerámiagyárának és Demeter Zoltán géplakatos üzemének meg­tekintésére indult. ­Réthy-Haszlinger Ferenc főispán látogatása az Ungvári Vegyes Ipartársulatban F. hó 2- án Ré­thy-Haszlinger Ferenc főispán, titkára kíséreté­ben, látogatást tett az Ungvári Vegyes Ipartársulatban, hogy közvetlen tájékoztatást szerezzen az ungvári iparosság törvényes érdekképviseletének és tagjainak mai h­elyzetéről. Sütő Mihály ipartársulati el­nök meleg szavakkal üdvözölte a főispánt és az iparosságnak a személye iránti szeretetét, hűsé­gét és ragaszkodását tolmácsolta. Megköszönte a megtisztelő láto­gatást és kijelentette, hogy az iparosság mindenkor hálás a kormányzat képviselői részéről megnyilvánuló érdeklődésért, bi­zalomért és támogatásért. Az iparostársadalom a nemzet azon rétege, amely mint a múltban, úgy a jelen élethalál harcában is vállalja a reá háramló kötelessé­gek teljesítését és azokat a nehézségeket s megpróbáltatásokat, amelyeket a háború győzedelmes befejezé­séig el kell viselnie. A főispán érdeklődésére be­számolt ezután a társulat és az egyes ipari szakmák jelenlegi helyzetéről, a honvédségi mun­kálatokat végző közszállítási csoportok tevékenységéről, vala­mint a honvédelmi és közellátási érdekből üzembe helyezendő zsidó ipari vállalatokról s a társulatnak ezen ügyekben el­foglalt álláspontjáról. A főispán megelégedéssel vette tudomásul az elnök jelen­ — (Tegnap megkezdődött) az új, féléves közellátási jegyek kiosztása az eddigi körzetbeosz­tás alapján júl. 8 ig. Lásd a fali­plakátokat. Aki az új jegyfüzetért megy, vigye magával a II. negyed­évi közellátási jegyfüzetet és a vásárlási könyvet. Ungvári Kereskedelmi Bank Rt. Mív Híva- _ LA» U N G V A R .elésébe!. Széchenyi- tár 1. sz. fl Pesti Magyar Kereskedelmi Benk le­ányintézete. Betéteket a legjobban gyümülcsöztet. Kölcsönöket a leg­átlngosabban folyósit. Foglalkozik ban­kü­zlet minden ágával m-m-L v telefon ! 21.00 és 21-01. Táviratcím: Commerz Uncvír

Next