A Budapesti Orvostudományi Egyetem Évkönyve, 1966-1967

Tartalomjegyzék

2. Új adatok a biológiai molekulák és kristályok szerkezetéről. A. K. Vaimtein akadémikus (Moszkva). 3. A gerincvelői neutonhálózat funkcionális struktúrája. Dr. Szentágothai János egyetemi tanár (Anatómiai Intézet). november 10-én (péntek) du. 4 óra 1. A gyógyszergyártás és a tudományos technikai forradalom. Dr Pandula Egon egyetemi tanár (Gyógyszerészeti Intézet). 2. A gyógyszerkészítmények előállításában jelentkező problémák és azok tudo­mányos megoldásai. Dr. I. Moravjev egyetemi tanár (Pjatvigorszk). 3. A marxista-leninista emberfelfogás és a medicina. Mész László egyetemi docens (Marxizmus Leninizmus Tanszék). AZ EGYETEM FEJLŐDÉSE A FELSZABADULÁS ÓTA Dr. Zoltán Imre rektor ünnepi beszéde, elhangzott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójára rendezett tudományos ülésszakon. Tisztelt Ünnepi Ülés! Az emberiség ma történelmének legnagyobb fordulópontjára emlékezik. 50 évvel ezelőtt volt az a 10 nap, amely megrengette a világot, hogy megszület­­hessék egy másik, szebb és jobb világ. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme nyomán megvalósult az emberiség jobbik felének évezredes álma; a mai Szovjetunió területén, a földkerekség egyhatodán kialakult a kizsákmá­nyolás nélküli társadalom, az első ilyen az ember modern történelmében. Ki­alakult, fejlődött, erősödött, nem törődve a pusztulásról szóló ezernyi jóslattal s fölényesen verve vissza az elpusztításra törő imperialista háborús kísérleteket. A diadalmas 50 esztendő távlatából visszatekintve is hihetetlennek tűnik, hogy a forradalomtól született Szovjetunió állami létének még 20. évébe sem lépett, amikor a Nagy Honvédő Háború megvívására kényszerült, és hogy ebből a hallatlan erőpróbából is győztesen került ki. A történelem eddig ismert legerő­sebb, legjobban felszerelt, hadisikereitől megrészegült, legyőzhetetlenségébe vetett hitétől tébolyult hadigépezet, a német fasiszta hadsereg véres fejjel me­nekült a Szovjetunió területéről. A megsemmisítő vereség, amelyet végül saját országában szenvedett el, méltó válasz volt az arcátlan kísérletre, amely a világ első szocialista államának elpusztítását célozta. A Szovjetunió történelemformáló győzelme a második világháborúban azonban nem csak saját népeinek teremtette meg a viszonylag békés fejlődés feltételeit. A népek sorát szabadította meg elnyomóitól, köztük a mi népünket is. És még ezzel sem elégedett meg, hanem felemelkedésükhöz már a háború befejezését közvetlenül követő időkben baráti segítséget nyújtott — sokszor erejét komolyan próbára tevő mértékben — azoknak a népeknek is, amelyek uralkodó osztályai egészen a háborúba való beavatkozásig a megbocsáthatatlan bűnök sorozatát követték el ellene — köztük a mi népünknek is. Tisztelt Ünnepi Ülés, egyetemünk fejlődéséről szeretnék képet adni a fel­­szabadulás óta és mindeddig mégis a Szovjetunió történelméből idéztem. Nem véletlenül. Hiszen nem akármi az az alkalom, ami ide szólított az emelvényre.

Next