STUD - Statisztikai Tudósító, 1940. január (8. évfolyam, 1-25. szám)
1940-01-02 / 1. szám
Kedd, STUD/1940, január £. 3.oldal. • 0 nak nagy értékké való átalakítását, A távoli kontinensek erdőrengetegei ma parlagon feküsznek, mert a fa a szállítást nem bírja el az alacsony ár mellett. Ezek meghatványozódnának értékben,, ha a pótanyaggyártás nem időszerű kénytelenség, hanem ha általános rendszerré válnék. A faszéngáz lepárlás szintén a múlt háború eredménye . Az első motorok esetlenek és alkalmatlanok voltak; ma két és fél kiló fa megfelel egy liter benzinnek. ' " ; - ; • ' A FAKULTUSZ ÚJ KORSZAKA. S a'fa használhatósága még tovább terjed. Hogy a farostot finomítás útján textilanyagok gyártására is fel lehet használni, már Beaumurnek eszébe jutott, a tizennnylcadik század elején. Sok kudarc és újrakezdés után a műselyem már a háború előtti időkben általánossá vált, ma pedig a marost, a "Zellstoff" vívja megharcát az elismerésért és alkalmazásért. Németországban 1933 óta a termelés3 millió kilóról száz millió fölé emelkedett, s a hasonló nehézségekkel küzdő államokban ugyanilyen irányzat került fölül. Olaszoszág devizaszükségből, Japán és Ausztráliával, vívott vámháboru folytán tért erre az útra s részben már el is, hagyták Németországot. Ma a mürast termelés mennyiségileg versenyre lép a gyapottal és a gyapjúval. De minőségben még messze van tőle. A mürastgyártás és felhasználás fejlődésére jellemző, hogy 1929 óta a világtermelés a tiz millió tonnáról a tizenötmilliós magasságig emelkedett. . A német termelés ezzel párhuzamosan haladt s az egésznek mintegy tizenkét százalékát teszi. Ha azonban azt nézzük, mennyit használnak ebből szintetikus textilanyagok előállítására, azt látjuk, hogy a világ ugyanezalatt az idő alatt az 1929 évi mennyiségnek csak háromszorosához, Németország pedig az ötszöröséhez jutott el. De a tudomány nem áll meg. Hilpert professzor kutatásai szerint a mai kihasználás kezdetleges. Jelenleg ugyanis száz egység fából 55 kmüvest készül, a hátramaradót hányadból csak 5 Í° értékesíthető, mint faszesz, vagy takarmányélesztő.. 40 °o ligninnek, vagyis hulladéknak marad hátra. Az új módszer kísérletei két százalék hijján az egész növényt- mert már nemcsak fáról, hanem szalmáról isszó van - ligninmentessé tenni. Azáltal, hogy a fánál sokkal értéktelenebb alapanyagokat is sikerült feldolgozni, megszűnik az az ellenvetés is, hogy az erdőgazdaság rablógazdasággá válhatik, ha a fa hirtelen sokal értékesebb lesz, mint’volt. . . . ': MOGYAFJU: A teljesség okából megemlítjük azokat a kísérleteket is, amelyek gyapjút kívántak laboratóriumban előállítani. Erre is háborús szükség, az Olaszország ellen annak idején alkalmazott "szankciók" vezették rá Feretti tanárt. Hogy a lefölözött tejből tejkövet lehet csinálni, azt régen tudják, ez a galakit Műanyag az, amely részben helyettesíti az értékesebb elefántcsontot, vagy általában a csontot. Hogy továbbá a tejből textilszerű szálakat lehet srazni , azt 1920-ban Todtehhaupt német tudós állapította meg. Kísérletei félbemaradtak, mert akkor még az emberek általában jobban bíztak, a szabadáruforgalomban annak visszatértéhez nagyobb reményeket fűztek, mint a vegytanhoz,így jutott el Ferccetti a Sanitalhoz. 1936 végére a Sina Viscosa e célra épített telepein már napi 50.000 kiló műgyapjút állítottak elő. HARC A MUGUMMIÉRT. A technika fősajátsága az, hogy az ember függőségét rohamosan áttereli a természettől a társadalom felé. Az ősember és állatai minden füves területen megtalálták a maguk élelmét, a mai utód azonban nem tudja napi munkáját a nagyipar termelése, megfelelő erőművek nélkül elképzelni és folytatni. S hogy ezek meglegyenek, ahhoz bizonyos alapanyago kellenek, melyek földrajzi eloszlása egyenetlen. Minden itt érintett problémával kapcsolatban felemlíthetjük ezt a körülményt, de üggyel sem függ ez szorosabban össze, mint a gumival. Az előbbi táblázatot megnézve, azt látjuk, hogy a világ legnagyobb ipari államai ennek teljesen hijjával vannak. Az angol és a holland gyarmatokon kívül nincs gumifelesleg a világon. Az U.S.A. maga harminc millió autercoiljával teljesen rá van utalva más hatalmak termelésére. S amellett a modern technika úgyszólván napról napra kiterjeszti a gumiigényét. Míg a termelők /77 56-ban ,angolok, 230-ban hollandok/ azon