STUD - Statisztikai Tudósító, 1940. február (8. évfolyam, 26-49. szám)
1940-02-01 / 26. szám
Csütörtök, Pr-STOP/I^O, február 1, 9 .oldal, szabb időre történő hitelezésnél, valamint részletüzleteknél a kereskedő kamatköltség és kockázat címén havonta legfeljebb 1 $-ot számíthasson fel. 8/ A rendelet 8 ^-a értelmében a telepes fakereskedő vevőjének árujegyzéket köteles kiállítani, melyben a vevő nevének feltüntetését is megkivárja A telepes fakereskedő számos apró készpénzeladási tételeinél nem képes a vevő nevét megállapítani, ezért, valamint illetékjogi szempontból kívánatos lenne, ha az eladási jegyzéken a név feltüntetése elhagyható lenne. Az Országos Egyesület elnöksége a beadványt már átnyújtotta az Álkormánybiztosságnak, 20 %KKAL EMELTÉK EGYES FAIFARI ÁRUK FORGALMI ALÓVÁLTSÁG ALATJ.EUL SZOLGÁLÓ ÁTLAGÉRTÉKEIT. A Bidapesti Közlöny január 25-iki száma közli a m.kir.pénzügyminiszternek 1940. évi 23.000 számú rendeletét,, amely az 197. évi 171.800 számú rendeletben megállapított bérmunkában előállított, illetve vámkülföldről behozott egyes faipari áruk forgalmi adóváltság alapjául szolgáló átlagértékeket módosítja. Külföldi megrendelő részére végzett bérmunka mentes az adóváltság alól, ha a munkát végző igazolja, hogy az áru a munka elvégzése után külföldre kiszállíttatott. HOGYAN ÉRTÉKELEK ŐE AZ ADÓMÉRLEGBE!! A FELVIDÉKI FAKERESKEDŐK RÉGI ÁRUKÉSZLETE?A visszacsatolt felvidéki kereskedő régi árukészletének felértékelésével kapcsolatban látszólagos nyereségek mutatkoznak.Ismeretes ugyanis, hogy a felvidéki kereskedőknek a visszacsatolás után jelentékeny árukészleteik voltak s ezeket az 1938.évi leltárban még a régi /csehszlovák/ beszerzési áron vették fel. Az idei záróleltárban azonban e régi készleteket már a hazai beszerzési áron kell felértékelni. Ebből a felértékelésből látszólagos nyereség-többlet mutatkoznék s ha ezt az adóalaphoz hozzászámítanák, méltánytalanul sújtaná a felvidéki kereskedőket a látszólagos nyereség után is felszámított adótöbblettel. A pénzügyminisztérium, hogy e méltánytalanságnak elejét vegye, a december 6-án kelt 162.778/193°.sz. körleiratával szabályozta e kérdést. A leirat szó szerint a következőket tartalmazza: "Abból a célból, hogy a Magyar Szent Koronához visszakért területeken az 19З.8 december 31-i leltárban volt áru és anyagkészleteknek eladása esetén jelentkező az a nem valóságos, nyereség, amely ezeknek az áru és anyagkészleteknek a cseh uralom alatti alacsonyabb és az anyaországbeli magasabb beszerzési illetőleg előállítási ára között mutatkozik, az általános kereseti adó alól mentesíttessék, megengedem, hogy kizárólag a Magyar Szent Koronához visszacsatolt és visszatért területeken azok a kereskedők és iparosok, illetőleg általános kereseti adó alá eső vállalatok, akik illetőleg, amelyek jövedelmüket hiteles mérleggel és veszteség-nyereség számlával igazolják, a cseh uralom alatt beszerzett és az 1938. évi zárómérlegben az eredeti beszerzési áron értékelt áru és anyagkészletüket az 1939. évi nyitómérlegbe az 1939. január 1-i anyaországbeli beszerzési, illetőleg előállítási árnak megfelelő értékkel állíthassák be.. .A két értékelés között mutatkozó különbözetettartozik az adózó "értékkülönbözeti tartalék" címén a terhek közé beállítani. Ezt a tartalékot adómentesen kell kezelni és azt azévenként esetleg előálló veszteség fedezésére kell felhasználni. Az 1945. év végén még fennmaradó tartalékot azonban a tőkeszámla javára kell adómentesen elszámolni. A szóban lévő áru és anyagkészletek 1939 . január 1-i Anyaországbeli beszerzési, illetőleg előállítási árát az adózó hitelérdemlően igaz in tartozik". A rendelkezés szerint tehát ebben az esztendőben nem a záróleltárban kell alacsonyabban értékelni az árut a magyar beszerzési árak alatt, hanem új megnyitó leltárt kell készíteni, melyben az áru értékét a hazai árakra átértékelve kell feltüntetni.