STUD - Statisztikai Tudósító, 1940. február (8. évfolyam, 26-49. szám)

1940-02-01 / 26. szám

Csütörtök, Pr­-STOP/I^O, február 1, 9 .oldal, szabb időre történő hitelezésnél, valamint részletüzleteknél a kereskedő kamatköltség és kockázat címén havonta legfeljebb 1 $-ot számíthasson fel. 8/ A rendelet 8 ^-a értelmében a telepes fakereskedő vevőjének árujegyzé­ket köteles kiállítani, melyben a vevő nevének feltüntetését is megkivárja A tel­epes fakereskedő számos apró készpénzeladási tételeinél nem képes a vevő nevét megállapítani, ezért, valamint illetékjogi szempont­ból kívánatos lenne, ha­ az eladási jegyzéken a név feltüntetése elhagyha­tó lenne. Az Országos Egyes­ület elnöksége a beadványt már átnyújtotta­­ az Álkormánybiztosságnak, 20 %KKAL EMELTÉK EGYES FAIFARI ÁRUK FORGALMI ALÓVÁLTSÁG ALATJ.EUL SZOLGÁLÓ ÁTLAGÉRTÉKEIT. A B­idapesti Közlöny január 25-iki­ száma közli a m.kir.pénzügyminiszternek 1940. évi 23.000 számú rendeletét,, amely az 1­97. évi 171.800 számú rendeletben megállapított bérmunkában előállított, il­letve vámkülföldről behozott egyes faipari áruk forgalmi adóváltság alap­jául szolgáló átlagértékeket módosítja. Külföldi megrendelő részére végzett bérmunka mentes az adóvált­­ság alól, ha a munkát végző igazolja, hogy az áru a munka elvégzése után külföldre kiszállíttatott. HOGYAN ÉRTÉKELEK ŐE AZ ADÓMÉRLEGBE!! A FELVIDÉKI FAKERESKEDŐK RÉGI ÁRUKÉSZLETE?­­A visszacsatolt felvidéki kereskedő régi árukészleté­nek felértékelésével kapcsolatban látszólagos nyereségek mutatkoznak.Is­meretes ugyanis, hogy a felvidéki kereskedőknek a visszacsatolás után je­lentékeny árukészleteik voltak s ezeket az 1938.évi leltárban még a régi /csehszlovák/ beszerzési áron vették fel. Az idei záróleltárban azonban e régi készleteket már a hazai beszerzési áron kell felértékelni. Ebből a felértékelésből látszólagos nyereség-többlet mutatkoznék s ha ezt az adóalaphoz hozzászámítanák, méltánytalanul sújtaná a felvidéki kereske­dőket a látszólagos nyereség után is felszámított adótöbblettel. A pénzügyminisztérium, hogy e méltánytalanságnak elejét vegye, a december 6-án kelt 162.778/193°.sz. körleiratával szabályozta e kérdést. A leirat szó szerint a következőket­ tartalmazza: "Abból a célból, hogy a Magyar Szent Koronához visszakért terü­leteken az 19З.8 december 31-i leltárban volt áru és anyagkészleteknek el­adása esetén jelentkező az a nem valóságos, nyereség, amely ezeknek az áru és anyagkészleteknek a cseh uralom alatti alacsonyabb és az anyaországbeli magasabb beszerzési illetőleg előállítási ára között mutatkozik, az álta­lános kereseti adó alól mentesítt­ess­ék, megengedem, hogy kizárólag a Ma­gyar Szent Koronához visszacsatolt és visszatért területeken azok a keres­kedők és iparosok, illetőleg általános kereseti adó alá eső­ vállalatok, akik illetőleg, amelyek jövedelmüket hiteles mérleggel és veszteség-nyere­ség számlával igazolják, a cseh uralom alatt beszerzett és az 1938. évi zárómérlegben az eredeti beszerzési áron értékelt áru és anyagkészletüket az 1939. évi nyitómérlegbe az 1939. január 1-i anyaországbeli beszerzési, illetőleg előállítási árnak megfelelő értékkel állíthassák be.. .A két értékelés között mutatkozó különbözetet­­tartozik az adó­zó "értékkülönbözeti tartalék" címén a terhek közé beállítani. Ezt a tarta­lékot adómentesen kell kezelni és azt az­­évenként esetleg előálló veszte­­ség fedezésére kell felhasználni. Az 1945. év végén még fennmaradó tarta­lékot azonban a tőkeszámla javára kell adómentesen elszámolni. A szóban lévő áru és anyagkészletek 1939 . január 1-i Anyaorszá­g­­beli beszerzési, illetőleg előállítási árát az adózó hitelérdemlően iga­z­ in tartozik". A rendelkezés szerint tehát ebben az esztendőben nem a zárólel­tárban kell alacsonyabban értékelni az árut a magyar beszerzési árak alatt, hanem új megnyitó­ leltárt kell készíteni, melyben az áru értékét a hazai árakra átértékelve kell feltüntetni.

Next