Magyar Sakkélet, 1958 (8. évfolyam 1-12. szám)
1958. május / 5. szám
74 ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- BARCZA GEDEON. AZ AKTÍV BÁSTYA PROBLÉMÁJA BBBBBBBeBIISIIIIBBBBBBBBBBBSB Mikor történt, hol olvastam, már nem emlékezem reá, maga a történet azonban még mindig élénken él emlékezetemben. Nimzovics nagymester — kinél nagyobb sakkgondolkozó aligha élt — kritizálta egykor elemző társait, valahogy ilyenformán: »Már csak inkább vállalok gyaloghátrányos végjátékot aktív bástyával, mint passzív bástyaállást anyagi egyensúly mellett!« Bizony azóta is milyen sokszor elfelejtkezünk erről a fontos szempontról. Ezt mutatja be a következő néhány példa is, melyek szenvedő hősei között nem csupán mester, hanem még nagymester is akad! Az áttekintés megkönnyítése céljából a fejezeteket az aktív bástyaállás, egy-egy feltételét magában foglaló címmel látjuk el. I. A SZABAD GYALOG MÖGÉ, S NEM ELÉ! Első példánkat mintha csak a nimzovicsi tétel illusztrálására találták volna ki. A gyaloghátrány kárpótlásául sötétnek az aktív bástyaállásból kifolyólag mindene megvan, ami elég a döntetlen kivívásához. (Kivéve a szakszerű kezeléshez szükséges elméleti ismeretet.) Alster—ClarkeWageningen, 1957) Következett: 33. —, Ba2 34. Ba8, Kg5 45. h3, h4 36. a7, Balt 37. Kf2, Ba2f (A sötét király persze nem léphet bástyasakk, majd a 8V miatt!) 38. Ke3, Ba4 39. Kd3 — döntetlenre lehetne adni. A sötét bábok vezetője azonban a nézők elképedésére feladta a játszmát!! (Pedig a sötét bástya nyugodtan tologatható a1-en és a2-n mindaddig, míg a világos király b6-ra ér. Ekkor sakk következhetnék alulról, utána visszatérés az a-vonalra s nyerés nem képzelhető el.) Persze, ha világos bástyája állott volna a szabad gyalog mögött, s a sötét bástya rekedt volna bele a gyalog előtti passzivitásba, sötét valóban teljes joggal feladhatná. Az ilyen fordított elhelyezés előnyeinek kitűnő példáját látjuk a következő végjátékban, amely egyúttal példázza azt is, hogy az aktív bástyaállással kapcsolatos eshetőségek felismerése valóban nem egyszerű. Szabó L.—L. Evans (Hastings, 1949—50) Ha sötét felismerte volna, hogy bástyájának a szabad gyalog mögé helyezése a legsürgősebb feladat, 32. —, Be4! 33. b5, Bb4 34. Bb7, Kg7 35. Ke3, Kf6 36. Kd3, d4!-gyel kikényszeríthette volna a döntetlent. Világos ugyanis nem kergetheti a nyerés délibábját 37. Ke4, Ke6 38. Bb6!, Ke7 39. Kd5??-tel, mert erre 39. —, d3! 40. Kc5, Bd4! 4. Kd4, d2 még sötét számára hozna nyerést. Ehelyett azonban a sötét bábok vezetője sablonos folytatást választott: 32. —, Kg7? 33. b5, Kf6 (még mindig 33. —, Be4! volt a jobb, mert 34. Bd7, Bb4! 35. Bd5, Kf6! után a Ke6 —Kd6 fenyegetés — aktív király adna némi remis esélyt.) 34. Ba2!, Bb8 35. Bb2, Ke5 36. Ke3, d4f 37. Kd3, Kd5 38. b6!, Bb7 (A sötét bástya passzív egyoldalúságba süllyedt, világosét viszont annál sokoldalúbbá képesíti aktív helyzete.) 39. Bb5f, Kc6 40. Bb4, Kc5 41. Bc4f!, Kb5 (4) ), Kb6:ra tanulságosan nyerné meg a gyalogvégjátékot világos 42. Bb4!, Kc6 43. Bb7., Kb7: 44. Kd4., Kc6 45. Ke5, Kd7 46. Kf6, Ke8 47. Kg7!, h5 48. Kf6!, Kf8 49. h4!, Kg8 50. f4, Kf8 51. f5!-tel. 42. Bc7!, Bb6: 43. Bf7:, H5 44. Kd4:, Be6 45. Kd5, Be2 46. h4, Bd2f 47. Ke5, Kc5 48. Kf6, Bf2 f 49. Kg6:, Bg2 50. Bf3, Kd5 51. Kh5:, Ke4 52. Ba3, Kf5 53. g41 — Sötét feladta. II. KÉTFÉLE TÁMADÁS — ELLENFENYEGETÉS A bástyák aktivitásának, illetve passzivitásának problémája persze nem csupán olyan állásokban vetődik fel, amelyekben az egyik félnek szabad gyalogja van. A következő két hadállás jellege más, s ennek megfelelően a bástyák aktivitásának feltételei is módosulnak. Illvickij—Tajmanov (XXII. szovjet bajnokság, Moszkva, 1955) Sötét jobban áll, mert bástyája egyidejűleg támad előre és oldalra. S világos mégis tarthatná a játszmát, ha gyengeségeinek passzív védése helyett gyalogáldozattal aktív pozícióba hozná bástyáját. 35. Bd6f!, f6 36. h4!, gh:f 37. Kh4., Ba2: 38. f4! után a g5 (vagy f5) fenyegetés biztosítaná a döntetlent. Ehelyett következett: 35. Bc2?, f6 36. Bh2? (Az előző fejezet tanulságai alapján az aktív 36. Bc6!, Ba2: 37. h4!, gh:f 38. Kh4., Ba4 39. Kg3, Ba3 40. Bc7!, a5 41. Ba7! a gyaloghátrány ellenére is döntetlen.) 36. —, h5! 37. Bc2 (37. gh:+-ra Kh5, 38. Bc2, f5 39. Bd2, f4f 40. Kg2, Kh4 nyer, 37. h4-re pedig hg: 38. Kg4:, — Kg5,-re f5! — 38. —, f5! 39. Kg3, g4 40. Bf2, Kh5! 4. Bf1, Ba4! 42. fg., Bg4,f 43. Kf3, Kh4:!, stb.) 37. —, h4f 38. Kf2, a6 39. Bb2, Bc3 40. Kg2, a5 41. Bf2, Ba3 42. Kf1, Kf7 43. f4, gf 44. Bf4, Kg6 45. Bf2, Bh3. — Világos feladta. Barcza G.—Lengyel L. (Charusek emlékverseny, Budapest, 1953) Világos gyalogelőnye nem tartható, így nehézségek vannak a nyerés körül: hiába próbálkoznék 43. Ba5-tel, mert Ba8, majd Kc7, és Kb6 után a sötét bástya szabadul a passzivitásból. Ezért megtoldottam a fenti változatot egy közbeiktatással, amelynek célja a 46. lépésnél derül ki: 43. Bg5!, g6 44. Ba5!, Ba8? (Ha sötét felismerte volna a közbeiktatás folytán megváltozott helyzetet, bizonyára inkább vállalta volna 44. —, Bc7: 45. Be6:, Bc2-vel a gyaloghátrányos végjátékot aktív bástyával.) 45. Ba4!, Kc7: 46. Bf4: f5 (Ha előzőleg világos nemkényszerítette volna ki g6-ot, akkor Sötét lép Világos lép Világos lép — Hagyar SAKKÉLET