Sakkélet, 1985 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1985-07-20 / 7. szám
SAKKTÖRTÉNELEM Újabb adatok a Pesti Sakk-körről Beigazolódott a sejtés A Pesti Sakk-kör tényleges megalakulásának időpontja több évtizede vita tárgya. Azt tudjuk, hogy már a szabadságharc előtt igen színvonalas sakkélet volt Pesten, de azt néhányan kétségbe vonták, hogy ennek a magja egy formálisan megalakult, jogi értelemben is létező sakk-kör lett volna. A témakör átfogó ismertetése a Magyar Sakktörténet I. kötetében található, ahol a 62—65. oldalakon megismerhetők az addig feltárt tények és a kialakult álláspontok. Egy tény: a témakör kutatói nem bukkantak megbízhatónak ítélt írásos tárgyi bizonyítékokra, így logikai megfontolások, a szájhagyomány, valamint jóval későbbi, így nem feltétlen meggyőző sajtóközlemények értékelése alapján foglaltak állást a vitában. A kor külföldi sakklapjainak tanulmányozása eldöntötte a kérdést: a Pesti Sakk-kör valóban fennállott az említett időszakban, ahogyan többek között dr. Vajda Árpád is helyesen következtetett erre — és a Sakktörténet ezt feltételező álláspontja is igazolódott. Sajnos, az alábbiakban idézett sakkfolyóiratok évfolyamai Magyarországon nem találhatók. Ez volt az oka, hogy ezeket eddig a kérdés egyetlen kutatója sem tanulmányozta át. Tekintsük át a bizonyító adatokat időrendi sorrendben: 1. Le Palame.de, 1842. 264. o. A francia sakklap a megadott helyen a Pest — Párizs sakklevelezési mérkőzés kezdetén írt második pesti levelet közli. Az első pesti levél a kihívást tartalmazta, ez pedig a párizsiak válaszára felel , és kezdi el a játszmákat. A pestiek levelét tizenegyen írták alá, azzal, hogy az ott szereplő aláírások közül bármelyik kettő érvényessé teszi az elküldött lépést. Az aláírók között az első helyeken a híres trió szerepel, Grimm Vince neve után ott olvasható az „elnök” szó is. A levélben ugyan nem szerepel a Pesti Sakk-kör elnevezés — de a párizsiak sem az akkor már világhírű sakkkörük nevében játszanak —, ám Grimm csak ennek az elnökeként lehet itt megadva, mert ha a levelezési játszmák vitelére összejött alkalmi csoportosulás elnöke volna, ennek közlése csak akkor lenne indokolt, ha ezzel bizonyos jogok vagy kötelességek járnának együtt. Itt pedig erről nincs szó. Egyébként a továbiakban is többszörösen bebizonyítást nyer, hogy a Pesti Sakk-kör első elnöke Grimm volt: az itt említett adat azért fontos, mert azt mutatja, hogy 1842-ben már működött a Pesti Sakk-kör, s ekkor az elnöke még Grimm volt. Az aláírók közt szerepel egyébként az a Mayer József is, akinek a neve szintén felbukkan a Pesti Sakk-kör történetében, de eddig csak egyetlen forrásból ismertük, így az ő személye is megerősítést nyert. 2. Schachzeitung, 1846. 22. o. A német sakklap a következőket írja: „Grimm úr, a Pesti Sakk-kör korábbi elnöke rövid idővel ezelőtt Bécsben a Bilguer-féle sakkjáték kézikönyv kiadójával 5 játszmát játszott, amelyeket az utóbbi nyert meg. Mi itt mindenekelőtt a két legérdekesebbet adjuk ezen játszmák közül.” Az ellenfél van der Lasa, a kor kiemelkedő sakkozóinak egyike. Az említett játszmák közül egyet Galgóczy is hoz a Győri tornakönyvben, sőt erről az összecsapásról is tud, de játszmaszámot nem közöl, sem a Pesti Sakk-körre vonatkozó kitételt nem említi. Az idézett hírből kiderül, hogy 1846-ban a Pesti Sakk-kör létezett, és már nem Grimm volt az elnöke. 3. Schachzeitung, 1846. 40. o. Egy cikk, amelyik a bécsi sakkozásról szól, a pesti sakkéletre is kitér. Szén, Grimm és Löwenthal neve mellett megemlíti, hogy ők voltak a pestiek vezetői a párizsiak ellen nyert játszmákban. Arról is hírt ad, hogy a Berlini Sakktársaság is levelezési játszmaváltásra gondolt, de a klub Pesten egészen felbomlott, így ez nem időszerű. Ez utóbbi hír nem meglepő: a három éven át tartó levelezés nagy összetartó erő volt, de időnként terhessé vált kötelesség is lehetett. A győzelem után vélhetőleg „lazított” a kör tagsága. Ez a cikk is bizonyítja a sakk-kör létét. A szerző szép stílusra törekedve különböző kifejezéseket használ ugyan, de a Pesther Gesellschaft és a Klub in Pesth kifejezés csak egy ténylegesen meglevő sakk-körre utalhat. A cikk írója, az akkor huzamosan Bécsben tartózkodó van der Lasa pedig megbízható információkkal rendelkezett. 4. Schachzeitung, 1850. 186. o. A lapban az alábbi — egyébként rövidesen megcáfolt — halálhír jelent meg Grimm Vincéről: „Grimm úr, a most feloszlatott Pesti Sakk-kör korábbi elnöke, Szén és Löwenthal urak után Magyarország legerősebb játékosa, meghalt.” Nemcsak a Pesti Sakk-körről kapunk itt újabb megerősítést, hanem arról is, hogy Grimm ennek korábban elnöke volt. Sőt, a megszüntetés tényét is rögzíti a hír. Ugyanakkor az is kiderül, hogy nem az 1846-ban említett csökkenő érdeklődés okozta a sakk-kör megszűnését, hanem a szabadságharc után oszlatták fel. 5. La Régence, 1850. 92. o. „Grimm úr, a Pesti Sakk-kör elnöke, és Magyarország egyik legerősebb játékosa Szén és Löwenthal urak mögött, meghalt.” A francia sakklap megismétli a fent említett tévhírt: ez láthatólag befutotta Európát. A halálhírben tévedhettek — nem tévedhettek viszont a Pesti Sakk-kör létére és Grimm személyére vonatkozóan, hiszen évekig levelezésben voltak Pesttel. 6. Schachzeitung, 1851. 64. o. „Napi hírek. — Éppen most kaptuk a hírt Grimm Gusztáv úrnak, a híres sakkhős fivérének elhunytáról. Az elszenderült sakkjátékosként természetesen lényegesen bátyja mögött állott, de a sakkvilágnak mégsem kell kevésbé bensőségesen meggyászolni az ő korai halálát, mert egyedül neki állott volna módjában napvilágra hozni Grimm Vince nagyszámú kéziratát, amelyek közt található a Párizs elleni két levelező játszma kimerítően elemezve. Most ezek a papírok a női rokonság kezén, haszontalan háztartási limlomként biztosan megsemmisítésre kerülnek, ha ugyan ez már meg nem történt.” A hír nem éppen hízelgő a női rokonokat illetően — de a következményekre vonatkozóan igaz. A két levelezési játszma eredeti feljegyzései sohasem bukkannak fel — és alighanem itt kallódott el a Pesti Sakk-kör számos dokumentuma is. 7. Schach-Jahrbuch für 1892/93 és 1899/1900. A Johann Berger által kiadott évkönyv a kor sakklexikona volt. Ez a mű mindkét kiadásában 1839-re teszi a Pesti Sakk-kör alapítását. Emellett Grimm Vince nevénél külön is megjegyzi, hogy az alapítók egyike. A könyv alapos, igen megbízható munka. Ráadásul a második kiadás előszavában Berger külön is megemlíti, hogy az első kiadás adatait ellenőrizte, ha kellett, kijavította. Ha nem változtatott az adaton, az azt jelentette, hogy a pesti sakkozók nem jeleztek hibát , pedig akkor még sok olyan sakkozó élt, aki még ismerte a szabadságharc előtti sakkozók egyik ötmásikát, tehát első kézből származó információkkal rendelkeztek. A Pesti Sakk-kör szabadságharc előtti létezését a fenti adatok bőségesen bizonyítják, emellett néhány további érdekes információt is adnak, így például a korábban is nyilvántartott 1839-es alapítás is igazoltnak látszik, ami 1989-re, a 150 éves évfordulóra egy méltó emlékverseny szervezését veti fel. Bottlik Iván SAKKÉLET # 215