Sárospataki Református Lapok, 1927 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1927-01-02 / 1. szám
4. oldal. SÁROSPATAKI REFORMÁTUS LAPOK 1. szám, emlékbeszéd, melyet a történetíró objektivitása tesz igazzá, a lélek nemessége, mely minden sorát áthatja, meleggé és vonzóvá“ (közgyűlési határozat), méltan megérdemelte a közgyűlés elismerését és azt a rendelkezést, hogy kinyomatva minden gyülekezetnek megküldessék. Bevezetésül a Baltazar D. püspök rövid megnyitó beszéde, befejezésül R. I. műveinek és a róla szóló irodalomnak jegyzéke olvasható. * Komáromi János: Az idegen leány. Egy magános ember följegyzései. Stadium kiadása, 2071. — Rövid időköz alatt második új kötete jelent meg a mi kedves pataki diákunknak és elbeszélőnknek. E regényével, mely először a Magyarságban látott napviágot, Komáromi új irányba tesz kísérletet, nevezetesen a psychologiai regény terére lép vele. Regényének hősei: a magános ember és az idegen leány, a mai időkben élő és szereplő alakok, akik mind a ketten átestek már egy-egy szerelmi válságon s épen azért — bár szívök csakhamar felgyűl egymás iránt — nem merik magukat a szerelmi érzésnek újra átengedni. A háborús idők mindkettőjük idegzetét elernyesztette, kiölte belőlük az energiát, a tetterőt, így aztán neki-neki induló szerelmi jeleneteik mindig ellanyhulnak, lehűlnek s a végén is csak homályosan sejtjük, hogy talán mégis összekerültek egymással. Ha a két főhős alakja inkább a tanulmányozót elégíti ki, mint az olyan olvasót, aki érdekes és fiiss°n folyó cselekményt szeret a regényben látni,a mellékalakok, kivált Csuhánszky pompásan rajzolt alakja annál több derűt, változatosságot és elevenséget visznek a regénybe. Várjuk a regény folytatását, mely az idegen leány rejtélyes alakjára több fényt fog deríteni. * A magyar tanyakérdés írta dr. G. Nagy László, a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara igazgatója. Kecskemét, 149. 1. — Ma az Alföld lakosságából 1*5 millió lélek lakik külterületen (Halason és Kecskeméten a lakosságnak több mint 50°/0 fe) s e tanyák nagy részén kulturális és közegészségügyi nyomor uralkodik. E nyomorúság megszüntetésére G. Nagy László évek óta erős harcot folytat s e cél szolgálatában áll e mű is, melyben a tanyakérdést minden oldalról megvilágítja és az orvoslásra szolgáló eszközöket felsorolja. Vallási tekintetben is nagy probléma a tanyakérdés, mert a tanyákon lakó ref. gyermekek iskolázása, konfirmálása sok nehézséggel jár s ezért kívánatos, hogy a kormány és társadalom kellő gondot fordítson tanyai utak, tanyai iskolák létesítésére. Mindazok, akiknek működési köre a tanyákra is kiterjed, haszonnal olvashatják e komoly tanulmány, a helyszíni viszonyok alapos ismerete alapján összeállított dolgozatot. — Előfizetési felhívás. Az újév küszöbén tisztelettel kértük olvasóinkat, hogy úgy a hátrálékos, mint a 1 1927. évre szóló előfizetési díjakat minél előbb beküldeni szíveskedjenek (előfizetési díj a 1. évre: 14 pengő.) Ha a hátralékos előfizetési díjakat mind megkapnánk, havonként kétszer is lehetne lapunknak bővebb terjedelemben megjelennie. Saját érdekében kérjük tehát minden olvasónkat a pontos előfizetésre! A szerkesztőség. VEGYES KÖZLEMÉNYEK. Lapunk t. előfizetőinek és olvasóinak boldog újévet kiván a szerkesztőség. — Adomány. Dr. Szoboszlay Gyula sanfranciskói orvos, főiskolánk volt tanítványa s a nyugdíjas tanárok és tanárözvegyek nemeskeblű pártfogója, a karácsony alkalmából 1000 dollárt (71 millió koronát) küldött a Prot. Árvaház igazgatójának kezéhez 4 hadiárva tartásdíjának fedezésére és 5 szükséget szenvedő középosztályú család részére. Egy világi papnak, Hegedűs Lóránt volt pénzügyminiszter, aki évekkel ezelőtt súlyos betegségen és nagy lelki megrázkódtatáson ment keresztül, további munkásságát elsősorban a lelki nyomorúság szenvedőinek, a mai nehéz idők áldozatainak akarja szentelni. Eregből, — mint első világi ember Magyarországon — bibliamagyarázó előadásokat tart, amelyekkel erőt, bizakodást, új hitet akar a hallgatóság lelkébe önteni. Három ilyen nagyjelentőségű előadásáról kell megemlékeznünk. A budapesti presbiteri konferencián tartott előadásában azt a kérdést fejtegette, hogy milyen lelkészeket kiván a ref. egyháznak ? s erre nézve három kritériumot állított fel: angolul tudjon, bibliát olvasson, szociális érzéke legyen! A magyar ref. egyház 300 esztendő óta nagyrészt német orientáció alatt állt s csak kisebb részben fogadott be svájci, holland és skót hatásokat; nekünk ma elsősorban az angol és holland kálvinisták felé kell orientálódnunk! Ami a 3 ik pontot illeti, meg kell találnunk a módját, hogy a munkásság bizalmát megnyerjük, meg az aranykulcsot, mellyel lelkének zárát megnyithatjuk ; minnél előbb meg kell kezdeni a magyar munkásság pásztorálását! — December 9-én Szegeden tartott bibliamagyarázatában a szenvedőket hívta a bibliához; ő pénzügyminiszterből lett író, íróból prédikátor s úgy hiszi, most érte el a legnagyobbat. A bibliát mindenkinek végig kell olvasnia; olyan ez a munka, mintha alaguton mennénk keresztül, nehéz és fáradságos, de drágaköveket találunk útközben, amelyek a legcsodásabb színben ragyognak. Izrael és Juda története Erdély és Magyarország küzdelmeire emlékeztet. Mózes Julius Caesarra és Bismarkra emlékeztető nagyság, hatalmas jellem, rettentő szervező erő, törvényhozó, népvezér, országszerző és orvos egyúttal. A babyloni fogság után lépnek fel a nagy próféták, ugyanolyan egyének, mint Széchenyi, ugyanazzal a bátorsággal, önmagukat tépő lelkiismertfuraldással és lángésszel. Ha a próféták után nem jönne Jézus, nem érthetnék meg a bibliát; a bibliának ez a babyloni fogság után következő második része iszonyú vajúdás azért, hogy jöhessen Jézus. Jézus létét kétségtelenül bizonyítja a Jelenések Könyve, mert ezt csak olyan ember írhatta, aki szörnyű dolgokon esett keresztül, aki Jézus rettentő kínszenvedéseit saját szemeivel látta. Jézus minden idők legnagyobb szónoka; ő nem kereste, hanem magával hozta az igazságot. Egyetlen rádium van a világon, ez Jézus, akinek sugárzása el nem fogy és 2000