Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1932
munkáját. Косгип Jakab tanár úrnak szíves fáradozását is e helyen köszöni az intézet. Magának a kirándulásnak a lefolyását a következőkben foglaljuk össze. Június 2-án reggel indultunk el Sátoraljaújhely nagyállomásról. Szerencsen—Nyíregyházán át Debrecenbe reggel 9-kor érkeztünk, hol Koczun Jakab tanár úr fogadott. Azonnal megkezdtük sétánkat. Megnéztük a piaristák imponáló reálgimnáziumát. Végigmentünk a Ferenc-József-úton. Megtekintettük a történelmi nevezetességű ref. Nagytemplomot, melyben 1849. április 14-én a magyar parlament ülésén Kossuth indítványára kimondták a nemzet függetlenségét és a Habsburgház detronizációját. Hosszabb időt fordítottunk a Déri-múzeum megtekintésére, ahol szakszerű magyarázatban láttuk a régészeti, néprajzi, történelmi, kultúrtörténelmi gyűjteményeket és a nagyértékű képtárat, melynek büszkesége „a legnagyobb magyar festőművész, a világhírű Munkácsy Mihály vászna, az Ecce Homo eredetije“. Néma csendben, szent áhítatban szemléltük a Passió e megrázó jelenetét ábrázoló felbecsülhetetlen értékű festményt. Június 2-án délben megszakítva Debrecen megismerését kimentünk a Nagyhortobágy és a Hortobágyi Halastavak tanulmányozására. Délután 2 órakor kötöttünk ki a Hortobágy középpontjában, a Nagycsárdában, ahol Petőfi Sándor is egykor megfordult. A Nagycsárda magyar stílusú éttermeiben pompás hortobágyi gulyás várta a fiúkat és kísérőit, amely annyira ízlett, hogy egyesek 3-szor, 4-szer merítették tele tányérjukat belőle. Ebéd után a puszta látványosságaiból a „cifra gulyát“, a híres 194 éves, hoszszú hortobágyi kőhidat, a ménest, a gyönyörű tenyészméneket és a Halastavakat tekintettük meg. Éppen jókor jöttünk. Halászat volt. A fiúk alig győztek betelni a halászat nézésével, főleg a csodás eredményben való gyönyörködéssel. Késő este tértünk vissza Debrecenbe. Itt a Máv. éttermeiben elsőrangú bő vacsorában részesültek a fiúk, majd a Máv. főnöksége jóvoltából a Máv. altisztképző egyik hálószobájában álomra hajtottuk fejünket. Azaz csak hajtottuk volna, de sokéig nem jött álom a bohókás tanulóseregre, mert a tömegalvással egybekötött évődés és a vonatok érkezése, indulása sokáig foglalkoztatta a társaságot és korán keltette fel az alvókat. Csakhamar útra készen a csapat. Rövid reggeli ima végzésére betértünk a piarista, ill. plébánia templomba. Majd reggeliztünk. És most folytattuk a tegnap délben megszakított debreceni körsétánkat. Június 3-án megnézzük a Csokonai színházat, Csokonai Mihály és a Magyar fájdalom szobrát. Kiérünk a szép villanegyedbe. Itt vagyunk a Nagyerdőben. Előttünk az itt épült egye-