Somogyi Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-22 / 274. szám
WILÁ G PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! Somogyi Néplap A MAGYAR DOLGOZÓK XII évfolyam, 274. szám. 37 éves a Magyar Kommunista Párt Okuljunk a gamási Haladás TSZ példájából Értékes győzelmet szerzett a Kinizsi PÁRTJA SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA AHA 50 FILLÉR Kedd, 1955. november 22. » 105 családdal, 150 taggal, 519 hold földdel gyarapodtak tsz-eink a múlt héten Megyénkben újabb lendületet vett a közös gazdálkodásra való áttérés. A múlt héten újabb 105 dolgozó parasztcsalád lépett be termelőszeivetkező telinkbe, 150 taggal és 519 hold földdel. A megelőző hét 83 belépő családjával szemben ez azt jelenti, hogy egyrészt tsz-eank közelgő sikeres zárszámadásai, a nyugodt, biztos és boldogabb élet egyre több dolgozó parasztot vonz az új útra. Az eredmények nagy részben köszönhetők a jól dolgozó pártszervezeteknek és népnevelőknek is. • Régi tsz-tagjaink szívesen fogadják az új belépőket. Valamennyien tudják, hogy erőben gyarapodva még nagyobb eredményeket érhetnek el a jövőben. A csurgói járásban 45 család, 46 taggal és 313 hold földdel kezdett új életet. A kaposvári járásban 27 családdal, 47 taggal és 103 hold földdel, a barcsi járásban 15 családdal, 29 taggal és 79 hold földdel, a tahi járásban 8 családdal, 13 taggal és 12 hold földdel, a fonyódi járásban 6 családdal, 11 taggal és 6 hold földdel, a marcali járásban 3 családdal, 4 taggal és 5 hold földdel erősödtek szövetkezeteink. Közeledve a gazdasági év befejezéséhez, termelőszövetkezeteink jó eredményeire támaszkodva pártszervezeteink és népnevelőink még nagyobb lendülettel folytassák a tsz-ek számbeli és anyagi megerősítését, hogy a jövőben az új élet mozgalmának még nagyobb eredményeiről számolhassunk be. Darány község határában még nagy területet kell bevetni kenyérgabonával Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok pl. alig 20 százalékra teljesítették vetési tervüket. A termelőszövetkezetek is elmaradtak a vetéssel. Az Árpád TSZ vetésterületének 60, a Petőfi TSZ pedig 52 százalékán tette földbe a magot. De nem jobb a helyzet a Győzelem TSZ-ben sem. A tsz a számára előírt 172 hold helyett mindössze 92 holdon vetette el a kenyérgabonát. Kusz István elvtárs, a tsz elnöke nem akarja elismerni a járási tanács által kiadott tervet,mind mondta: »majd papíron teljesítve lesz a terv. -Igen ám, de aligha értenek egyet ezzel a tagok! Mit aratnak jövőre, és miből akarnak a munkaegységre osztani, ha most nem vetnek, erre nem gondolnak? Mit szólnak ehhez a járási tanács és mit a helyi gépállomás felelős vezetői? Miért nem adnak hathatós segítséget a tsz-mek? Nem érzik magukat felelősnek a lemaradásért? Pedig ,be kell, látniuk, nagy felelősség terheli őket. Furcsa eset, hogy a gépállomás vezetői nem akadtak meg azon, hogy a hozzájuk nem messze lévő tsz-ek elmaradtak a vetéssel. Nem voltak jobbára az adottságok a szomszédos Istvánokban sem, ott mégis sokkal jobban állnak. Az istvánokt Április 4 TSZ, a Szabadság TSZ már végeztek a vetéssel, a Petőfi TSZ-nek is csak pár hold vetnivalója van hátra. Sürgősen véget kell vettni a hanyagságnak. Nagy feladat vár a gépállomásra és járási tanácsra. A tsz vezetőségének és tagságának mindent meg kell tennie, hogy az alkalmas idő minden percét kihasználva, halogatás nélkül földbe kerüljön a kenyérgabona magja. miért halad lassan a begyűjtés a csurgói járásban? A csurgói járás a megyei begyűjtési versenyben az utolsók között, a hatodik helyen áll. Igaz, van a járásiban jónéhány jól teljesítő köz»ség, mint pl. Szenta, ahol a dolgozó parasztok 78 százaléka eleget tett kukoricabeadási kötelezettségének, de van olyan község is, mint Somogycsicsó, ahol még 50 százalékra sem teljesítették a begyűjtési tervet. A hibák fő oka az, hogy a begyűjtési hivatal munkája nem eléggé szervezett, a begyűjtési megbízottak nem tartják be a törvényességet. A hátralékosok kimutatásait nem vezetik, vagy rosszul vezetik. A burgonya és napraforgó, valamint a kukorica beadásának határideje lejárt, a törvény által előírt 10 százalékkal azonban kevés helyen emelték fel a hátralékosok beadási kötelezettségét. Por Kog községiben ugyan felemelték a hátralékosok kukoricabeadási kötelezettségét, de a begyűjtési megbízott nem követeli meg, hogy a hátralékosok az előírt 10 százalékos büntetést is beadják. Általános tapasztalat a csurgói járásban, hogy a hátralékosok elszámoltatása nagyon lassan halad. Helytelen, hogy az elszámoltatás nem terjed ki valamennyi hátralékos cikkre. Pedig az elszámoltatásinál nemcsak a kukorica-hátralékot kell figyelembe venni, hanem kötelezni kell a gazdát, hogy rendezze tojás-,baromfi-, hízottsertés-, vágómarha- és egyéb beadási hátralékát is. A csurgói járásban gyengén halad a baromfi begyűjtése is. OVnsLoa> Z So 3 a XX Beadásban legjobb községek: Baromfi: Szenta 78,8 96 107,6 Porrogszentpál 88,7 85 80 Porrog 93,9 78,2 60 Iharos 70,4 83,7 52,1 Csurgó 68,8 75,7 65,7 Hátul kullogok: Somogyudvarhely 94,2 51,8 48,8 Inke 77,6 62,7 49,4 Csurgónagymarton 78,5 64,2 . 40 Porrosztkirály 59,1 55 60 Pogányszt péter 51,6 70 36,8 MINDNYÁJUNK ÉRDEKE A PONTOS ADÓFIZETÉS Lassan az 1955-ös év utolsó negyedének vége felé közeledünk. A második ötéves terv sikeres beindítása, termelőszövetkezeteink és egyénileg dolgozó parasztágunk érdeke, hogy a közeljövőben 100 százalékig rendezzük államunk iránti kötelezettségeinket. Az adófizetésben élenjár a csurgói és nagyatádi járás, amiért dicséret illeti itteni dolgozóinkat. Lemaradt az adófizetésben a marcali, siófoki és kaposvári járás, ahol az illetékeseknek sürgősen meg kell javítani munkájukat. Járásaink sorrendje a legutóbbi értékelés szerint: Járás: Százalék: Pü. o. v.: 1.csurgói 67,1 Szolga András 2.nagyatádi 62,4 Fodor Gyula 3.fonyódi 58,4 Lantos János 4.barcsi 58,1 Vincze Géza 5.tabi 54,8 Vörös Lajos 6.marcali 48,1 Harmath Mihály 7.siófoki 45,9 Horváth József 8. kaposvári 44,5 Szentes József . ---'sypQgMiv?-' -ö. » *> A taggyűlés és a beszámoló 1. Az alapszervezet vezetőségének beszámolója, valamint a vezetőség és a küldöttek megválasztása a pártértekezletre az alapszervezet taggyűlésén történik. 2. A taggyűlést munkaidőn kívül kell megtartani. A több műszakban dolgozó üzemek, műhelyek pártszervezetének taggyűlését — ha erre lehetőség van — a műszakok közös szabadnapján tartsák meg Ha erre nincs lehetőség, a taggyűlést két részletben kell megtartani és a szavazás eredményét összesíteni kell. 3. A beszámoló-vezetőségválasztó taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a pártszervezetben nyilvántartott párttagoknak legalább kétharmada jelen van. Amennyiben a beszámoló-vezetőségválasztó taggyűlésen a párttagok kétharmada nem jelenik meg úgy a taggyűlést meg kell ismételni. 4. Szavazati joguk van: A pártszervezetben nyilvántartott és érvényes párttagsági könyvvel rendelkező párttagoknak, akik 3 hónapnál hosszabb idő óta nincsenek elmaradva a tagsági járulék fizetésével. 5. Tanácskozási joguk van: a) A pártszervezetben nyilvántartott és érvényes tagjelöltigazolvánnyal rendelkező tagjelölteknek, akik 3 hónapnál hosszabb idő óta nincsenek elmaradva a tagsági járulék fizetésével. b) A felsőbb pártszervek megbízólevéllel ellátott képviselőknek. 6. Az alapszervezet vezetőségébe a vezetőség tagjának, s a felsőbb pártértekezletre küldöttnek választhatók: a) Az alapszervezet nyilvántartásában szereplő párttagok; b) A területi alapszervezet vezetőségi tagjának olyan párttagok is megválaszthatók, kik bár valamely üzemi, hivatali vagy intézményi pártszervezethez tartoznak, de az illető alapszervezet területén laknak, és Pártértekezletre küldöttnek választhatók azok a párttagok is, akik nem az illető pártszervezetben vannak nyilvántartva. 7. A beszámoló és vezetőségválasztó taggyűlésnek két napirendi pontja legyen: a) A pártszervezet vezetőségének beszámolója a végzett munkáról, és a további feladatokról; a beszámoló feletti vita, a határozati javaslat megvitatása, s a határozati javaslat elfogadása. b) A pártvezetőség és a küldöttek megválasztása a felsőbb pártértekezletre. 8. Az alapszervezet vezetőségének beszámolóját a vezetőség előzetesen tárgyalja meg. Ha valamelyik vezetőségi tagnak a vezetőségi ülésen kifejtett álláspontját a vezetőség elutasítja, de véleményét továbbra is fenntartja, azt a taggyűlésen kifejtheti. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata it az alapszervezeti pártvezetőségek és a pártbizottságok, valamint a revíziós bizottságok beszámolási kötelezettségéről, a pártvezetőségek, a pártszervek és a revíziós bizottságok újjáválasztásáról 1956. január 1 és április 23 között . A Központi Vezetőség kötelezi az újalapszervezetek vezetőségeit, a közszemi pártvezetőségeket és a pénzbizózottságokat, az üzemi, a hivatali, az intézményi, a kerületi, a járási, városi, a megyei, a budapesti pártbézettságokat, továbbá a budapestil kerületi, a városi, a járási, a megyei, a budapesti revíziós bizottságokat,hogy a Szervezeti Szabályzat elöírásainak megfelelően számoljanak be elvégzett munkájukról a párttaggyűt lések, illetve pártértekezletek előtt. Január 1-től február 20-ig az alapszervezetek megválasztják az alapszervezetek vezetőségeit, az üzemi, községi, hivatali, intézményi pártbizottságokat; március 10—április 5-e között a városi, a kerületi, a járási pártbizottságokat és revíziós bizottságokat; április 5—április 23 között a budapesti, a megyei pártbizottságokat és a revíziós bizottságokat, javaslatot az alapszervezet vezetőségébe jelöltekre. Minden jelenlévő párttag, illetve tagjelölt javasolhat jelöltet vagy jelölteket. c) A párttagok több jelöltet is javasolhatnak, mint ahány vezetőségi tagot, illetve küldöttet kell választani. 7. A jelöltek névsorának összeállítása A jelölés lezárása után az elnök felolvassa a jelölőbizottság, illetve a párttagság javaslatát, hogy minden párttag jól megjegyezhesse a jelölteket a nyílt szavazás útján szavazólapra való felvétel céljából. Ezután az elnök a javasolt jelölteket vitára bocsátja. A vita során az egyes jelölésekhez a párttagok és tagjelöltek korlátlan számban szólhatnak hozzá; megindokolhatják, miért tartják alkalmasnak az illető jelöltet, vagy javasolhatják a taggyűlésnek az elnök által vitára bocsátott jelölt jelölésének elutasítását. A jelöltek a párttagok, illetve tagjelöltek kívánságára tartoznak a taggyűlésen életrajzukat röviden ismertetni, a feltett kérdésekre válaszolni. A javasolt jelölt indokolt távollétében az a párttag köteles a jelölt életrajzát ismertetni, aki javasolta jelölését. Az elnök köteles minden egyes javasolt jelöltet vitára és szavazásra bocsátani és a taggyűlés áltai szótöbbséggel elfogadott minden egyes jelöltet a szavazólapra felvenni. Egy-egy jelölt feletti vita lezárása után a taggyűlés nyílt szavazás útján szótöbbséggel dönt arról, hogy a jelöltet felveszi-e a szavazólapra vagy sem. A szavazólapján a jelöltek sorrendjét a következőképpen kell megállapítani: A szavazólapra először a jelölőbizottság álltal beterjesztett és a tagság többsége által jóváhagyott jelölteket kell felvenni. Ezt követőleg kell a párttagság által pártólag javasolt jelölteket a kapott szavazatok sorrendjében a szavazólapra felvenni. Azokban a 30 párttagon aluli pártalapi szervezetekben, ahol nem választanak jelölőbizottságot, a kapott szavazatok arányában kell a jelöltek sorrendjét megállapítani. 8. A vezetőségi tagok jelölésével és a jelölésük feletti vitával párhuzamosan és azonos módon kell javaslatot tenni a felsőbb pártszerv pártértekezletén részvevő, szavazati joggal és tanácskozási joggal bíró küldöttek jelölésére is. A küldöttek jelölése feletti vita lezárása után az elnök intézkedik, hogy a taggyűlés által szótöbbséggel elfogadott pártvezetőségi tagnak jelölt elvtársakat és a pártértekezletre küldöttnek jelölteket egymástól különválasztva, de egy névsorba foglalják és a taggyűlésen szavazati joggal bírók számának megfelelő mennyiségben névsort sokszorosítsák. A sokszorosített névsoron (szavazólapján) fel kell tüntetni, hogy a taggyűlés hány vezetőségi tagot és a pártértekezletre hány küldöttet választhat. A névsorok elkészítésének és sokszorosításának idejére az elnök a taggyűlést felfüggeszti és szünetet rendel el. 9. A szavazás módja A szavazólapok elkészítése után a taggyűlés folytatja munkáját. A szavazatszedő bizottság tagjai kiosztják a jelöltek sokszorosított névsorát (a szavazólapot) a szavazati joggal bíró párttagoknak, s az elnök ismerteti a tagsággal a szavazás módját. A szavazás „úgy történik, hogy minden szavazati joggal bíró párttag a szavazólapom annyi jelölt nevét hagyja meg, ahány vezetőségi tagot, illetve küldöttet választhat a taggyá(Folytatás a következő oldalon.) Az alapszervezetekben a beszáj választása a következőképpen törfmölő és a pártvezetőségek újjá jténjék. B) A jelölés és a választás az alapszervezet taggyűlésén 1. A taggyűlés nyílt szavazással megválasztja: a) A taggyűlés elnökét és 3—25 tagú elnökségét (azokban a pártszervezetekben, ahol a tagok és tagjelöltek száma összesen tizen alul van, csak elnököt) a tanácskozás vezetésére; b) Jegyzőt a jegyzőkönyv vezetésére; c) 3—7 tagú jelölőbizottságot a vezetőségbe választandó tagok és a felsőbb pártértekezlet küldötteinek jelölésére (azokban a pártszervezetekben, ahol a tagok és tagjelöltek száma összesen harmincon alul van, r nem kell jelölőbizottságot választani.) d) 3—5 tagú szavazatszedő bizottságot. Az elnökre, az elnökség tagjaira, a jegyzőre, a jelölőbizottság és a szavazatszedő bizottság tagjaira a párttagság tegyen javaslatot 2. A taggyűlés titkosan megválasztja: a) Az alapszervezet vezetőségét. b) A szavazati joggal és tanácskozási joggal bíró küldötteket a felsőbb pártértekezletre. A taggyűlés megválasztja a pártszervezet vezetőségét — az egyes vezetőségi tagok funkciójáról azonban a megválasztott új vezetőség dönt. 3. A jelölés és a választás csak a beszámoló feletti vita és a határozati javaslat elfogadása után történhet meg. 4. A jelölés előtt a taggyűlés elnöke bejelenti, hogy a felsőbb pártszerv jóváhagyása alapján a vezetőségbe hány tagot és a felsőbb pártértekezletre hány küldöttet választanak. * 5. A pártszervezet lelépő vezetősége jelölt névsort nem terjeszthet be. 6. A jelölés módja a) Azokban az alapszervezetekben, ahol együttesen 30-nál több a tagok és a tagjelöltek száma, a jelölőbizottság a taggyűlés tanácskozása alatt összeállítja a vezetőségi tagoknak és a küldötteknek javasoltak hévsorát s azt megvitatja. A beszámoló feletti vita lezárása és a határozati javaslat elfogadása után a jelölőbizottság elnöke ismerteti a jelöltek névsorát, majd átadja ezt taggyűlés elnökének. A jelölőbizott aság javaslatától függetlenül joga van minden jelenlévő párttagnak, illetve tagjelöltnek jelöltet vagy jelölteket javasolni. E jogiakra az elnök köteles figyelmeztetni a párttagokat és tagjelölteket. b) Azokban az alapszervezetekben, ahol az összes párttagok és tagjelöltek száma együttesen nem haladja meg a 30-at, a beszámoló feletti vita és a határozati javaslat elfogadása után a taggyűlés elnöke ismerteti a taggyűléssel a jelölés módját és felkéri a párttagokat, hogy tegyenek