Somogyi Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-22 / 274. szám

W­IL­Á G PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! Somogyi Néplap A MAGYAR DOLGOZÓK XII évfolyam, 274. szám. 37 éves a Magyar Kommunista Párt Okuljunk a gamási Haladás TSZ példájából Értékes győzelmet szerzett a Kinizsi PÁRTJA SOMOGY MEGY­EI B­IZOTTSÁGÁNAK LAPJA AHA 50 FILLÉR Kedd, 1955. november 22. » 105 családdal, 150 taggal, 519 hold földdel gyarapodtak tsz-eink a múlt héten Megyénkben újabb lendületet vett a közös gazdálkodásra való áttérés. A múlt héten újabb 105 dolgozó parasztcsalád lépett­­ be te­rmelőszei­vet­kező telinkbe, 150 taggal és 519 hold földdel. A megelőző hét 83 belépő családjával szemben ez azt jelenti, hogy egyrészt tsz-eank közelgő sikeres zárszámadásai, a nyugodt, biztos és boldo­gabb élet egyre több dolgozó parasztot vonz az új útra. Az ered­mények nagy részben köszönhetők a jól dolgozó pártszervezeteknek és népnevelőknek is. • Régi tsz-tagjaink szívesen fogadják az új belépőket. Valamen­­­nyien tudják, hogy erőben gyarapodva még nagyobb eredményeket érhetnek el a jövőben. A csurgói járásban 45 család, 46 taggal és 313 hold földdel kez­dett új életet. A kaposvári járásban 27 családdal, 47 taggal és 103 hold földdel, a barcsi járásban 15 családdal, 29 taggal és 79 hold földdel, a tahi járásban 8 családdal, 13 taggal és 12 hold földdel, a fonyódi járásban 6 családdal, 11 taggal és 6 hold föld­del, a marcali járásban 3 családdal, 4 taggal és 5 hold földdel erősödtek szövetkezeteink.­­ Közeledve a gazdasági év befejezéséhez,­­ term­előszövetkeze­te­ink jó eredményeire támaszkodva pártszervezeteink és népnevelőink még nagyobb lendülettel folytassák a tsz-ek számbeli és anyagi megerő­sítését, hogy a jövőben az új élet mozgalmának még nagyobb ered­ményeiről számolhassunk be. Darány község határában még nagy területet kell bevetni kenyérgabonával Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok­ pl. alig 20 százalékra tel­jesítették vetési tervüket. A terme­lőszövetkezetek is elmaradtak a ve­téssel. Az Árpád TSZ vetésterületé­nek 60, a Petőfi TSZ pedig 52 szá­zalékán tette földbe a magot. De nem jobb a helyzet a Győzelem TSZ-ben sem. A tsz a számára elő­írt 172 hold helyett mindössze 92 holdon vetette el a kenyérgabonát. Kusz István elvtárs, a tsz elnöke nem akarja elismerni a járási ta­nács által­­ kiadott­­ tervet,­­mind mondta: »majd papíron teljesítve lesz a terv­. -Igen ám, de aligha ér­tenek egyet ezzel a tagok! Mit arat­nak jövőre, és miből akarnak a munkaegységre osztani, ha most nem vetnek, erre nem gondolnak? Mit szólnak ehhez a járási tanács és mit a helyi­­ gépállomás felelős ve­zetői? Miért nem adnak hathatós se­gítséget a tsz-mek? Nem érzik ma­gukat felelősnek a lemaradásért? Pedig ,be kell, látniuk, nagy felelős­ség terheli őket. Furcsa eset, hogy a gépállomás vezetői nem akadtak meg azon, hogy a hozzájuk nem messze lévő tsz-ek elmaradtak a ve­téssel. Nem voltak jobbára az adott­ságok a szomszédos Istvánokban sem, ott mégis sokkal jobban állnak. Az istvánokt Április 4 TSZ, a Sza­badság TSZ már végeztek a vetés­sel, a Petőfi TSZ-nek is csak pár hold vetnivalója van hátra. Sürgősen véget kell vettni a ha­nyagságnak. Nagy feladat vár­ a gép­állomásra és járási tanácsra. A tsz vezetőségének és tagságának min­dent meg kell tennie, hogy az al­kalmas idő minden percét kihasz­nálva, halogatás nélkül földbe ke­rüljön a kenyérgabona magja. m­iért halad lassan a begyűjtés a csurgói járásban? A csurgói járás a megyei­­ begyűj­tési versenyben az utolsók között, a hatodik helyen áll. Igaz, van a já­rásiban jónéhány jól teljesítő köz»­ség, mint pl. Szenta, ahol a dolgozó parasztok 78 százaléka eleget tett ku­­koricabeadási kötelezettségének, de van olyan község is, mint Somogy­­csicsó, ahol még 50 százalékra sem teljesítették a begyűjtési tervet. A­­ hibák fő oka az, hogy a begyűjtési hivatal munkája nem eléggé szerve­zett, a begyűjtési megbízottak nem tartják be a törvényességet. A hát­ralékosok kimutatásait nem vezetik, vagy rosszul vezetik. A burgonya és napraforgó, valamint a kukorica be­adásának határideje lejárt, a törvény által előírt 10 százalékkal azonban kevés helyen emelték fel a hátralé­kosok beadási kötelezettségét. Por­ Kog községiben ugyan felemelték a hátralékosok kukoricabeadási köte­lezettségét, de a begyűjtési megbí­zott nem követeli meg, hogy a hátra­lékosok az előírt 10 százalékos bün­tetést is beadják. Általános tap­asztalat a csurgói já­rásban, hogy a hátralékosok elszá­moltatása nagyon lassan halad. Hely­telen, hogy az elszámoltatás nem ter­jed ki valamennyi hátralékos cikkre. Pedig az elszámoltatásinál nemcsak a kukorica-hátralékot kell figyelembe venni, hanem kötelezni kell a gaz­dát, hogy rendezze tojás-,­­baromfi-, hízottsertés-, vágómarha- és egyéb beadási hátralékát is. A csurgói já­rásban gyengén halad a baromfi be­gyűjtése is.­ ­OV­­ns­L­o­a> Z S­o 3 a X­X Beadásban legjobb községek: Baromfi: Szenta 78,8 96 107,6 Porrogszentpál 88,7 85 80 Porrog 93,9 78,2 60 Iharos 70,4 83,7 52,1 Csurgó 68,8 75,7 65,7 Hátul kullogok: Somogyudvarhely 94,2 51,8 48,8 Inke 77,6 62,7 49,4 Csurgónagymarton 78,5 64,2 . 40 Porro­sztkirály 59,1 55 60 Pogányszt péter 51,6 70 36,8 MINDNYÁJUNK ÉRDEKE A PONTOS ADÓFIZETÉS Lassan az 1955-ös év utolsó negye­dének vége felé közeledünk. A má­sodik ötéves­­ terv sikeres beindítása, termelőszövetkezeteink és egyénileg dolgozó parasztágunk érdeke, hogy a közeljövőben 100 százalékig rendez­zük államunk iránti kötelezettsé­­geink­et. Az adófizetésben élenjár a csurgói és nagyatádi járás, amiért dicséret illeti itteni dolgozóinkat. Lemaradt az adófizetésben a marcali, siófoki és kaposvári járás, ahol az illetéke­seknek sürgősen meg kell javítani munkájukat. Járásaink sorrendje a legutóbbi értékelés szerint: Járás: Százalék: Pü. o. v.: 1.csurgói 67,1 Szolga András 2.nagyatádi 62,4 Fodor Gyula 3.fonyódi 58,4 Lantos János 4.barcsi 58,1 Vincze Géza 5.tabi 54,8 Vörös Lajos 6.marcali 48,1 Harmath Mihály 7.siófoki 45,9 Horváth József 8. kaposvári 44,5 Szentes József . ---­'sypQgMiv?-' -ö. » *> A­ taggyűlés és a beszámoló 1. Az alap­szervezet vezetőségének­­ beszámolója, valamint a vezetőség és a küldöttek megválasztása a párt­értekezletre az alapszervezet taggyű­lésén történik. 2. A taggyűlést munkaidőn kívül kell megtartani. A több műszakban dolgozó üzemek, műhelyek pártszer­vezetének taggyűlését — ha erre le­hetőség van — a műszakok közös szabadnapján tartsák meg Ha erre nincs lehetőség, a taggyűlést két részletben kell megtartani és a sza­vazás eredményét összesíteni kell. 3. A beszámoló-vezetőségválasztó taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a pártszervezetben nyilvántar­tott párttagoknak legalább kéthar­mada jelen van. Amennyiben a be­­számoló-vezetőségválasztó taggyűlé­sen a párttagok kétharmada nem je­lenik meg úgy a taggyűlést meg kell ismételni. 4. Szavazati joguk van: A párt­­szervezetben nyilvántartott és érvé­nyes párttagsági könyvvel rendelke­ző párttagoknak, akik 3 hónapnál hosszabb idő óta nincsenek elmarad­va a tagsági járulék fizetésével. 5. Tanácskozási joguk van: a) A pártszervezetben nyilvántartott és érvényes tagjelöltigazolvánnyal ren­delkező tagjelölteknek, akik 3 hó­napnál hosszabb idő óta nincsenek elmaradva a tagsági járulék fizeté­sével. b) A felsőbb pártszervek­­ meg­bízólevéllel ellátott képviselőknek. 6. Az alapszervezet vezetőségébe a vezetőség tagjának, s a felsőbb­­ pártértekezletre küldöttnek választ­hatók: a) Az alapszervezet nyilván­­tartásában szereplő párttagok; b) A területi alapszervezet vezetőségi tag­jának olyan párttagok is megvá­laszthatók, kik bár valamely üzemi, hivatali vagy intézményi pártszerve­zethez tartoznak, de az illető alap­szervezet területén laknak, és Párt­­értekezletre küldöttnek választhatók azok a párttagok is, akik nem az il­lető pártszervezetben vannak nyil­vántartva. 7. A­­ beszámoló és vezetőségválasz­­tó taggyűlésnek két napirendi p­ont­­ja legyen: a) A pártszervezet veze­tőségének beszámolója a­­ végzett munkáról, és a további feladatokról; a beszámoló feletti vita, a határozati javaslat megvitatása, s a határozati javaslat elfogadása. b) A pártvezető­ség és a küldöttek megválasztása a felsőbb pártértekezletre. 8. Az alapszervezet vezetőségének beszámolóját a vezetőség előzetesen tárgyalja meg. Ha valamelyik veze­tőségi tagnak a vezetőségi ülésen ki­fejtett állásp­ontját a vezetőség el­utasítja, de véleményét továbbra is fenntartja, azt a taggyűlésen kifejt­heti. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata­ it az alapszervezeti pártvezetőségek és a pártbizottságok, valamint a revíziós bizottságok­­ beszámolási kötelezettségéről, a pártvezetőségek, a pártszervek és a revíziós bizottságok újjáválasztásáról 1956. január 1 és április 23 között . A Központi Vezetőség köte­lezi az újalapszervezetek vezetőségeit, a köz­szemi párt­vezetőségeket és a pénzbi­­zózottságokat, az üzemi, a hivatali, az intézményi, a kerületi, a járási, városi, a megyei, a budapesti párt­­b­ézettságok­at, továbbá a budapesti­­l kerületi, a városi, a járási, a megyei,­­ a budapesti revíziós bizottságokat,­­­hogy a Szervezeti Szabályzat elöírá­­­sainak megfelelően számoljanak be elvégzett munkájukról a párt­taggyű­t­­ ­­­ lések, illetve pártértekezletek előtt. Január 1-től február 20-ig az alap­szervezetek megválasztják az alap­­szervezetek vezetőségeit, az üzemi, községi, hivatali, intézményi pártbi­zottságokat; március 10—április 5-e között a városi, a kerületi, a járási pártbizottságokat és revíziós bizottsá­gokat; április 5—április 23 között a budapesti, a megyei pártbizottságo­kat és a revíziós bizottságokat, javaslatot az alapszervezet vezetősé­gébe jelöltekre. Minden jelenlévő párttag, illetve tagjelölt javasolhat jelöltet vagy jelölteket. c) A párttagok több jelöltet is ja­vasolhatnak, mint ahány vezetőségi tagot, illetve küldöttet kell választa­ni. 7. A jelöltek névsorának össze­állítása A jelölés lezárása után az elnök felolvassa a jelölőbizottság, illetve a párttagság javaslatát, hogy minden párttag jól megjegyezhesse a jelölte­ket a nyílt szavazás útján szavazó­lapra való felvétel céljából. Ezután az elnök a javasolt jelölteket vitára bocsátja. A vita során az egyes je­lölésekhez a párttagok és tagjelöl­tek korlátlan számban szólhatnak hozzá; megindokolhatják, miért tart­ják alkalmasnak az illető jelöltet, vagy javasolhatják a taggyűlésnek az elnök által vitára bocsátott jelölt je­lölésének elutasítását. A jelöltek a­­ párttagok, illetve tagjelöltek kíván­­­ságára tartoznak a­­ taggyűlésen élet­rajzukat röviden ismertetni, a fel­tett kérdésekre válaszolni. A java­solt jelölt indokolt távollétében az a párttag köteles a jelölt életrajzát is­mertetni, aki javasolta jelölését. Az elnök köteles minden egyes javasolt jelöltet vitára és szavazásra bocsátani és a­­ taggyűlés álta­i szó­többséggel elfogadott minden egyes jelöltet a szavazólapra felvenni. Egy-egy jelölt feletti vita lezárása után a taggyűlés nyílt szavazás út­ján szótöbbséggel dönt arról, hogy a jelöltet felveszi-e a szavazólapra vagy sem. A szavazólapján a jelöl­tek sorrendjét a következőképp­en kell megállapítani: A szavazólapra először a jelölőbi­zottság álltal beterjesztett és a tag­ság többsége által jóváhagyott jelöl­teket kell felvenni. Ezt követőleg kell a párttagság ál­tal pártólag javasolt jelölteket a ka­­p­ott szavazatok sorrendjében a sza­vazólapra felvenni. Azokban a 30 párt­tagon aluli párt­­­alapi szervezetekben, ahol­ nem vá­lasztanak jelölőbizottságot, a kapott szavazatok arányában kell a jelöltek sorrendjét megállapítani. 8. A vezetőségi tagok jelölésével és a jelölésük feletti vitával párhuza­mosan és azonos módon kell javasla­tot tenni a felsőbb pártszerv párt­értekezletén részvevő, szavazati jog­gal és tanácskozási joggal bíró kül­döttek jelölésére­­ is. A küldöttek je­lölése feletti vita lezárása után az elnök intézkedik, hogy a taggyűlés által szótöbbséggel elfogadott párt­vezetőségi tagnak jelölt elvtársakat és a pártértekezletre küldöttnek je­lölteket egymástól különválasztva, de egy névsorba foglalják és a tag­gyűlésen szavazati joggal bírók szá­mának megfelelő mennyiségben névsort sokszorosítsák. A sokszorosí­­­tett névsoron (szavazólapján) fel kell tüntetni, hogy a taggyűlés hány ve­zetőségi tagot és a pártértekezletre hány küldöttet választhat. A névso­rok elkészítésének és sokszorosításá­nak idejére az elnök a­­ taggyűlést felfüggeszti és szünetet rendel el. 9. A szavazás módja A szavazólapok elkészítése után a­­ taggyűlés folytatja munkájá­t. A sza­vazatszedő bizottság tagjai kiosztják a jelöltek sokszorosított névsorát (a szavazólapot) a szavazati joggal bíró párttagoknak, s az elnök ismerteti a­­ tagsággal a szavazás módját. A szavazás „úgy történik, hogy min­­­den szavazati joggal bíró párttag a szavazólapom annyi jelölt nevét hagy­ja meg, ahány vezetőségi­­ tagot, il­letve küldöttet választhat a taggyá­(Folytatás a következő oldalon.) Az alapszervezetekben a beszá­­j választása a következőképpen tör­­fmölő és a pártvezetőségek újjá­ j­ténjék. B) A jelölés és a választás az alapszervezet taggyűlésén 1. A taggyűlés nyílt szavazással megválasztja: a) A taggyűlés elnökét és 3—25 tagú elnökségét (azokban a pártszer­vezetekben, ahol a tagok és tagjelöl­tek száma összesen tizen alul van, csak elnököt) a tanácskozás vezeté­sére; b) Jegyzőt a jegyzőkönyv vezeté­sére; c) 3—7 tagú jelölőbizottságot a ve­zetőségbe választandó tagok és a fel­sőbb pá­rtértekezlet küldötteinek je­lölésére (azokban a pártszervezetek­ben, ahol a tagok és tagjelöltek szá­ma összesen harmincon alul van, r nem kell jelölőbizottságot választani.) d) 3—5 tagú szavazatszedő bizott­ságot. Az elnökre, az elnökség tagjaira, a jegyzőre, a jelölőbizottság és a sza­vazatszedő bizottság tagjaira a párt­tagság tegyen javaslatot 2. A taggyűlés titkosan megvá­lasztja: a) Az alapszervezet vezetőségét. b) A szavazati joggal és tanácsko­zási joggal bíró küldötteket a felsőbb párt­értekezletre. A taggyűlés megválasztja a párt­szervezet vezetőségét — az egyes ve­zetőségi tagok funkciójáról azonban a megválasztott új vezetőség dönt. 3. A jelölés és a választás csak a beszámoló feletti vita és a határozati javaslat elfogadása után történhet meg. 4. A jelölés előtt a taggyűlés elnö­ke­­ bejelenti, hogy a felsőbb párt­­szerv jóváhagyása alapján a vezető­ségbe hány tagot és a felsőbb párt­­értekezl­etre hány küldöttet válasz­tanak. * 5. A pártszervezet lelépő vezetősé­ge jelölt­ névsort nem terjeszthet be. 6. A jelölés módja a) Azokban az alapszervezetekben, ahol együttesen 30-nál több a tagok és a tagjelöltek száma, a jelölőbi­zottság a taggyűlés tanácskozása alatt összeállítja a vezetőségi tagok­nak és a küldötteknek javasoltak hévsorát s azt megvitatja. A beszá­moló feletti vita lezárása és a ha­tározati javaslat elfogadása után a jelölőbizottság elnöke ismerteti a je­löltek névsorát, majd átadja ezt taggyűlés elnökének. A jelölőbizott­ a­ság javaslatától függetlenül joga va­n minden jelenlévő párttagnak, il­letve tagjelöltnek jelöltet vagy je­­lölteket javasolni. E jogiakra az el­nök köteles figyelmeztetni a pártta­gokat és tagjelölteket. b) Azokban az alap­szervezetekben, ahol az összes párttagok és tagjelöl­tek száma együttesen nem haladja meg a 30-at, a beszámoló feletti vita és a határozati javaslat elfogadása után a taggyűlés elnöke ismerteti a taggyűléssel a jelölés módját és fel­kéri a párttagokat, hogy tegyenek

Next