Somogyi Néplap, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-19 / 247. szám

SOMOGYI NÉPLAP a KÉSZÜLNEK A ZÁRSZÁMADÁSRA 4 TABI JÁRÁSBAN har 1aminc termelőszövetkezet gazdálkodik. Közülük kilenc ebben az évben alakult. Soroljuk fel az újakat: bábonymegyeri Petőfi, bedegkéri Új Élet, nágocsi Béke, tengődi Kossuth, somi Béke Őre és az elmúlt két hónapban jött létre a somogymeggyesi Búzakalász, a sérsekszöllősi Augusztus 20, a zicsi Új Élet meg a zalai Előre. E fiatal, kicsiny közös gazdaságokban ad legnagyobb gondot a könyvelés. Bábonymegyeren például a tanácstitkár, Zalán pedig a vb-elnök vállalta a tsz írásbeli munkáinak elvégzését. Számos helyen akadozott a rubrikák kitöltése, amíg a járásiak nem tudtak hathatós segítséget adni. Ma már kifogástalanul ellátja teendőit például a bedegkéri Szabó József. A törökkoppányi Rákóczi aktáit Dibusz Edit hozta rendbe. A somogydöröcskei November 7 Tsz fiatal könyvelője, Szőke Lajos, szintén jól érti már a dolgát. Maráz Gábor a miklósi Vörös Csillag, Balogh Péter pedig a tabi Kossuth Termelőszövetkezetben könyvel úgy, hogy azt bárki megnézheti. A járási mezőgazdasági osztály két ezzel foglalkozó dolgozója — Morvai Ibolya és Pál Anna — meg is nézték nemrégiben a felsorolt termelőszövetkezetek irattárát. Ezekben a napokban egyre alaposabban fürkészik egyszer itt, másszor ott, hogy milyen képet is mutat az a szövetkezeti ügyvitel. Szükség van még gondosabb segítő ellenőrzésre manapság, mert végét járja az 1957—58-as gazdasági év. Október 31-i fordulónappal el kell készíteni a zárszámadást. Mennyi a tsz ingó és ingatlan vagyona, mire használta fel a természetbeni és pénzjövedelmet, hogyan játszik a gazdálkodási mérleg — minderre a pontos könyvelés ad csak hiteles választ. Nemrég látott napvilágot a földművelésügyi miniszter rendelkezése a zárszámadásokról. Részletes útmutatást meríthetnek belőle a mezőgazdasági osztály dolgozói, hogy segítséget adhassanak a járás tszkönyvelőinek. A JÖVEDELEM FEL*• HASZNÁLÁSA során elsősorban az állammal szemben fennálló tartozásokat és egyéb kötelezettségeket kell teljesíteni. Gondoskodni kell a közös vagyon további gyarapításáról, s megállapítani fel nem osztható szövetkezeti alap, a folyamatos termelést biztosító alapok és különböző tartalékok nagyságát. A tsz a jövedelem túlnyomó részét végzett munka alapján osztja a ki, kisebb részét pedig földjáradék fizetésére fordítja. A tagok részesedését az 1958. október 31-ig teljesített munkaegységek alapján állapítják meg — ezek a miniszteri rendelkezés főbb irányelvei. Érvényre juttatásukban, az elveknek a gyakorlat aprópénzére váltásában a könyvelőknek jut a legnagyobb szerep. TVEM LESZ FENNAKÁ DÁS — mondják a tabi járás mezőgazdasági osztályán. Már a tsz-könyvelők szeptemberi értekezletén hangsúlyozták: a zárszámadás készítésének egyik fontos előfeltétele az, hogy az ügyvitel naprakész legyen, s minden, de főleg a pénzügyi iratok adjanak világos képet. A tabi Május 1 Tsz-nek még van módja a mulasztás pótlására. Az ugyancsak tabi Új Életben zűrzavart fedezett fel a nemrég megtartott tételes vizsgálat. A Pesten eladott portékáért kapott pénz útját most keresik. Hol volt, mit csinált az ellenőrző bizottság? E választott szervnek nem a bajok megállapításakor kellene felébrednie, hanem meg kellene akadályoznia a közvagyon károsodását. A hónap végéig Szabó Károly, a bankfiók revizora igyekszik elrendezni az Új Élet írásos dolgait. A TABI JÁRÁS szövetkezeti könyvelői is részt vesznek majd a szokásos megyei tanfolyamon. Ezenkívül járási tanfolyamot is szervez a mezőgazdasági osztály. Az elmúlt évek tapasztalatai igazolták, hogy nagyon is hasznos a zárszámadások elkészítésének mikéntjére — a lető legapróbb részletekre leis — megtanítani a könyvelőket. Erre pedig a járási tanfolyam ad módot. Jó, ha tudják a gazdák A szüretnél dől el, milyen bort ihatunk egy évig Elérkezett a szüret ideje. A szüret helyes lebonyolításától, a borszőlő szakszerű feldolgozásától függ, milyen lesz az újbor. A teljes érés előtt soha ne szüreteljünk, sőt, ha kiválóbb minőséget akarunk, várjuk be a túlélés kezdetét is. Kivételt képez, ha csapadékos időjárás miatt a szőlőtermés a szürke- vagy egyéb penészektől rothad. A szőlő érését a hetenkénti próbaszüreteléssel kísérhetjük figyelemmel. A szüretnél ügyeljünk a legnagyob tisztaságra, mert ettől függ az újbor hibátlansága, egészsége, tiszta íze. A leszedett szőlőt zúzás után azonnal porrá tört káliummetabiszuilfáttal (hl-enként egy pasztilla) kezeljük, hogy a káros mikrobák a levegővel érintkező cefrében a sajtolásig se szaporodhassanak el. Sajtolás után — még egészséges szőlő esetén is — a musthoz hl-ként adjunk fél pasztilla borkén tablettát. A kierjedt újborhoz — lágyabb, fehér és vörös borok esetén is — ismét adjunk másfél pasztilla (15 gr) Pannónia borként, keményebb újboroknál pedig egy pasztilla (10 gr) borként, előzetesen porrá törve. A rothadt szőlőt időveszteség nélkül gyorsabban zúzzuk és sajtoljuk. A nyers mustot hűvösebb idő esetén hl-enként három pasztilla, melegebb időben négy pasztilla borkénnel kezeljük. Pannónia Az erős kénadagok megakadályozzák az erjedés megindulását, a must tükörtiszta lesz, amit egy-két nap múlva gyengén kénezett hordóba kell átejteni. A lenyálkázott must beoltása érdekében nagyon helyes, ha erre az időre egészséges erjedt musttal vagy még inkább fajélesztővel készített, erjedésben lévő anyaélesztővel rendelkezünk. Itt kezdődik a csapadékigyűj les a cukorrépa számára Az őszi mélyszántások ideje— október második fele — elérkezett. Cukorrépatermelőknek különösen fontos ez az időszak, mert az idei hitelesen bebizonyította, tavasz hogy az őszi szántás nem hazudik, tavasziba répát vetni vétek. A tavaszi szántás üreges, megjárja a szél, egy-kettőre kiszárad, hiába akarjuk hengerezni, tömöttebbé tenni, nincs meg a természetes ülepedése. Az idén tavaszi szántásba vetett répa — csaknem kivétel nélkül — vagy ki sem kelt, vagy elpusztult a szárazság miatt. Az is helytelen, hogy az ősszel megszántolt földet tavasszal a gyoonosodás elkerülése végett megszántjuk. Tavasszal a földet még a legsekélyebben sem szabad forgatni, tavasszal sem ekének, sem tarcsának nincs helye a répaföldeken. Csak porba nyiteuk ilyenkor megfelelő talajművelő eszközzel, vagy nehezítőkkel ellátott nehéz fogassal, esetleg lókapával. Az őszi mélyszántás előtt szórjunk ki alapműtrágyaként katasztrális holdanként 150 kg szuperfoszfátot és 80 kg kálisót. A tél folyamán minden bizonnyal kapunk annyi csapadékot, hogy a műtrágyák vízben oldódó tápanyagai feloldódnak. A tava : i Vasárnap, 1958 október 19. Kukorica hordás i Kit község fejlődésének bizonyítékaikét LADON a felszabadulás előtt a földbirtokosé volt a szó. A község körüli birtoknak több mint a felével ő rendelkezett. De az Alföldön és Pest környékén is magáénak mondhatott »egypár« holdat. Távozását nem fájlalták a ladiak. Negyvenötben 180 gazda kapott földet a nagybirtokból. És a földesúr távozása után Ladon is új élet kezdődött. Csak néhány kiragadott tény a tizenhárom év eredmiveiből. A magyar- és németladi részen is van villany. (1648 előtt még két falu volt Lad.) 61 új ház épült a felszabadulás óta. Negyvenöt előtt 93-an, ma 196-an járnak iskolába. Három tantermes helyett nyolctantermes iskola van. Egykor három pedagógus, ma pedig tíz nevelő oktatja a ladi gyermekeket. PATOSFÁN is tisztogatott a negyvenötös szól. Itt a változást kifejező legnagyszerűbb dokumentum a Petőfi Sándor nevét viselő új utcasor. Negyvennyolc család költözött új lakásba. A községfejlesztésre befizetett tíz százalékból minden évben épül valami. Természetesen nem könnyű a volt úri világ mocsarait lecsapolni, idő és akarat kell hozzá. A lakosság igyekezetétől is függ, hogy mikorra végeznek ezzel a feladattal. Jelenleg a legfontosabb tennivaló — erre takarítják a pénzt — a Gyöngyös-patak medrének megtisztítása négy kilométer hosszan. Több mint 190 hold rét szénatermését veszélyezteti a szabályozatlan patak. Utána a kultúrház létesítése kerül sorra. Gömbölyödnek a hízók A kaposvári Szabadságzászló Tsz-ben 23 fehér hússertést állítottak be hízóba. December végére elérik a 160 kg átlagsúlyt. A hízott sertésekért 66 ezer forintot vár a tsz. Rójuk a kapolyi SZABADSÁG UTCÁT. Egyetlen teremtett lélek sincs kinn. A sűrű felhők a sötétség vastag takaróját dobták a falura. Az imént csitult el a hirtelen támadt vihart kísérő égzengés. Cipőnk újra meg újra tócsába csobban. De ez még hagyján, mert kemény a gyalogjáró alja. Vége a léptek kopogásának. A lejtős-csúszós-sáros út elveszi az ember egyensúlyát, amit csak drót- és léckerítések megroagása pótol némiképpen. Bánki Mihály pedagógus már a heverőn üldögél. Wéber bácsi, a családfő, kiváltképp pedig a ház asszonya a szobába tessékeli a látogatókat. Össze kell szedni minden érvet, hogy sáros lábbal a konyhában maradhassunk — kisebb fáradsággal hozható rendbe a cementlap, mint a szoba padlója. — Az elvtársak jöttek előttem zseblámpával? — toppan be utánunk egy szikár férfi. Kár, hogy nem találkoztunk a templom környékén. Megkértem volna magukat, intézkedjenek, gyújtassák fel az utcai villanyokat. Néhány napja nem is próbál megvívni az est sötétjével a közvilágítás Kapolyon. — Csak hallanák a villanyosok azt a sok áldást, amit rájuk küldenek a tejhordók. Én hallom a mérgelődést, mert én vagyok a csarnokos — mondja felénk fordulva Bálint János, aki az újságírókkal akarja elfordíttatni a villanykapcsolót. A tanácsházán van az automata, de gyakran elromlik. Az ott lakó vb-titkár sem mer hozzányúlni, mert már néhányszor megrázta. Vajon a nágocsi Kreska János szerelő tud-e a kapolyi sötétségről? — A villanyszámlát mindig elhozza, ha ha baj esik, akkor ... — Nem is vele kellene beszélni, hanem a parancsnokával, Schneider Istvánnal. Igazán lakik. — A tanácsnál van a panaszkönyv. Abba írja az ember, hogy segítségre van szüksége. Napokig vakoskodhat, amire megjavítják a villanyt. Jobb, ha telefonálunk ilyen esetben. Én is ezt tettem a múlt héten. Hiába forgattuk a kapcsolót. A biztosíték jó volt, nem mászhattam az oszlopra fel, ez a szerelő dolga. Mondom, telefonáltam neki. Még azon a napon megcsinálta — mondja a házigazda. — Villanyfénynél akarnak visszamenni az elvtársak? Várjanak tizenegy óráig. Mert van úgy, hogy amikor letakarodik a falu, akkor kigyulladnak az égők az utcán. Holdvilágos éjjeleken is mindig égnek. Sőt néha napközben is működésbe lép az automata. Tréfára fordul a SZÓ. Ha falubeliek összetalálkoznak a sötét utcán, fel kell világosítaniok egymást: ez és ez vagyok. Ha pedig pofont kap az ember, nem tudja, kinek köszönje meg. Előfordul, hogy Ökos Jóska az utca közepére állítja a traktort. A haza vagy a szomszédba igyekvők nekimehetnének a gépnek a sötétben. Talán az ilyen közlekedési balesetektől akarja megóvni a járókelőket a traktoros: ha »nem biztos a dolgában« — mármint abban, hogy reggel elindul a Hofherr —, akkor egész éjjel huppogtatja a motort. Ilyenkor »kottára alszunk« — mondják a környékbeliek. A sötétség dolgának megvitatása után a járda sorsa kerül terítékre. A leghosszabb utca végén, a falu szélén vagyunk. Ez a szakasz mindeddig kimaradt a község járdaépítési tervéből. Pedig mennyi betonlapot hoztak Kapolyra! — Én bárkit elvezetnék néány helyre. Ott megláthatná, hogy istálló, disznóól vagy valamilyen épülettartó oszlop alapja kapta meg a járdalapokat — szól erélyesen egyikük. Várakozással telnek, de nem szállnak el haszontalanul a negyedórák. — Hát a kultúrházzal mi lesz? Egy év óta tető alatt áll, de a munka is áll, pedig milyen jószándékkal mozgatta az ügyet Kurucz elvtárs, a tanácstitkár. Pénz kell hozzá, sok tízezer forint rámegy még arra. A kisközben — amely két párhuzamos utcát köt össze — hasig jár a ló a sárban. Alig fér el egy szekér az úton, mert kétoldalt benőtte a gyepű — ágat ér a kocsi lőcse. — Nem igaz, hogy az érdekelt gazdákra nem lehetne ráparancsolni: fejszét, ásót, kapát, lapátot a kézbe — ezt is a tejátvevő állapítja meg. ELÉNK EZ A BE NEM TERVEZETT BESZÉLGETÉS. Sőt: egyben program is a Szabadság utca végén lakók leendő tanácstagja számára. De csakugyan, ki képviselje majd a község népét az államhatalom helyi szervében? Ez a kérdés november 16-án, a választás napján kap feleletet. Ám azt megelőzi valami: a jelölés. Ezért vannak itt ma nyolcan. Kilencre jár az óra, nem érdemes tovább várni, aki akart, eljött. Bánki Mihály népfront-titkár minden formaságot mellőzve adja elő mondandóját. — A munkában, az állampolgári kötelesség teljesítésében és a közügyek intézésében egyaránt példamutató embert javasoljanak a tanácsba — erre kéri őket. — Maga kit tud ajánlani tanító úr? — kérdi az egyik gazda. — Megmondom. A Szende Laci bácsira gondoltam. — Hát még. Mert egy közül nem lehet választani. — Jelöljenek maguk közül mást, ha az én javaslatomat nem tartják jónak — így a tanító. — Miért nem maradhat a régi képviselőnk, a tanácselnök? — kérdi Bálint János. — Városi elvtársat (ő a vbelnök) másik kerületben jelölték. & d feletti önkéntes vállalkozó megy át Szendéékhez. Egyedül tér vissza. — Lefeküdt az öreg, fájlalja a derekát. — Semmi kifogásunk Szende bácsi ellen, de hát betteges szegény. Meg amúgy is sok dolgot ad a tisztsége: a cukorborsó, a len, s a traktormunka szerződtetéssel foglalkozik a földművesszövetkezetnél — vélekedik egy férfi. — Akkor mondok én valamit — szól a házigazda. — Legyen a János a jelöltünk. A tejátvevő — mert róla van szó — először vonakodik. — Eddig nem voltam bent a tanácsban. A csarnokban nagy az elfoglaltságom. — Jó szübőséged van, tehetséged is van hozzá, fiatal is vagy, meg tudod is, mit kell csinálni az érdekünkben. Fogadd el János. Hajnalban és este a csarnokban leszel, napközben pedig eljársz a tanácshoz — kérleli egy korosabb parasztember... AZ 1909-BEN KAPOLYON SZÜLETETT Bálint János tejipari zót egyhangúlag községi tanolganácstaggá jelölte a 1503 választókerület a Szabadság utca 49-es számú házban, Wéber Imrééknél megtartott gyűlésen. A jelölt, a népfronttitkár, a hitelesítők — köztük Szarvas Ferenc — sorjában aláírják a jegyzőkönyvet. választókerületi bizottság elnöke és titkára — a házigazda és Horváth János —, a két őszhajú földműves ember kezének nem akar engedelmeskedni a töltőtoll. Üggyelbajjal bár, de oda kerülnek a nevekké kapcsolódó betűk a papír kipontozott vonalkáira — a saját elhatározás szentesítéséül. Él és éltető erőt sugároz a mi törvényünk demokratikus szelleme — érződik ez itt, a faluszéli parasztház ceientlapos konyhájában is. Akinek szavazati joga van, az nemcsak választó, de választható is — és nemcsak jelölő, de jelölhető is, a választópolgárok akarata szerint. Kutas József ilegijeu a