Somogyi Néplap, 1971. október (27. évfolyam, 230-256. szám)
1971-10-14 / 241. szám
Péter János felszólalássa (Folytatás az 1. oldalról.) vagy tervezett részletmegállapodások ezt a történelmi célt szolgálják. Senki nem tekint ezekre a célokra valamilyen naív várakozással. Ebben az összefüggésben utalok a Szovjetunió javaslatára az öt nukleáris hatalom összejövetelével és a leszerelési világkonferenciával kapcsolatban. Ezek a javaslatok önmagukban is segítenek napirenden tartani a fegyverkezési verseny megszüntetésének, az általános és teljes leszerelés sónak gondolatát.megvalósítáA szovjet—amerikai viszony javulása mellett az általános nemzetközi viszonyok kedvező változása keretében az európai viszonyok új eseményei gyakoroltak lényeges hatást a nemzetközi légkörre és így a mostani közgyűlésre is. Az európai viszonyok ilyen nagyarányú változásában lényeges szerepe van a Német Demokratikus Köztársaság nagymértékű fejlődésének. Van keletnémet csoda is. Ez segítette elő a mostani nyugatnémet kormány minden korábbinál realisztikusabb politikáját Ez vezetett el a Szovjetunió valamint Lengyelország és a Német Szövetségi Köztársaság szerződéséhez, valamint a Nyugat-Berlinre vonatkozó négyhatalmi megállapodáshoz. Az európai biztonság konferencia előkészítésében szükséges újabb előrehaladáshoz azt tartják előfeltételnek, hogy előzetesen mind a három dokumentum ratifikálása, illetve hatályba lépése történjék meg. A magyar kormány többféle formában kifejtette — a Varsói Szerződés többi tagállamaival együtt —, hogy a nemzetközi életben nem helyes a lényegükben bármennyire egybe tartozó kérdések egyikének a megoldását sem a másik megoldásának az előfeltételévé tenni. Az európai biztonság ügye összefügg az egész világ békéjével. Éppen így a közgyűlés elé terjesztett szovjet javaslatnak az általános békére és biztonságra vonatkozó eszméje összefügg az európai biztonsággal is. A magyar delegáció kész együttműködni a javaslattal összefüggő nemzetközi munkák tervének kidolgozásában. Nemcsak olyan kérdésekben mutatkozik javulás, amelyekben gyakorlati előrehaladás tasztalható, hanem olyanokban is, amelyekben a gyakorlati megoldás felé vagy nagyon kevés, vagy egyáltalán semmilyen lépést nem tudtunk tenni. Ilyen kérdések: 1. A vietnami agresszió. A háború még mindig folyik. Időnként új lendületre kap, sőt újabban a korábbinál szélesebb területre is kiterjed. A vietnami nép megbecsülése azonban, ideértve igazának elismerését, soha nem volt általánosabb. 2. A koreai kérdés. Javulás itt is van. Olyanok, akik korábban szerették ezt a kérdést hidegháborús célokra használni, ezen a közgyűlésen visszahúzódtak. 3. A Közel-Kelet. A gyakorlati megoldás megközelítésének hiánya ellenére javulás itt is van. Az arab népek ügyének igazságát a világ népei ma jobban értik, mint 1967-ben. A Biztonsági Tanács 242. számú határozatának az érvényesítésében — figyelembe véve minden érdekelt eddig kifejtett véleményét — a következő képzelhető el: Olyan átmeneti megoldást valósítani meg a Szuezi-csatorna megnyitása érdekében, amely magában foglalja Izrael készségének kifejezését arra, hogy csapatait az elfoglalt területekről kivonja. Amint az Egyiptomi Arab Köztársaság elnöke javasolta, hogy a Szuezi-csatorna keleti oldalán átmenetien az izraeli megszállók helyett ENSZ vagy más békefenntartó erők vegyék át az adminisztrációt, ugyanígy minden más terület adminisztrálását ugyanilyen erők vegyék át az összes kérdések megtárgyalásának befejezéséig. A nemzetközi viszonyok javulásának számos jelét tapasztaljuk tehát ezen a közgyűlésen. Azt is tudjuk azonban, hogy számos politikai tényező törekszik a javulás folyamatának megállítására és visszafordítására. Mivel azonban ennek a közgyűlésnek az általános vitája a jó reménység jegyében folyik, most ezek a visszahúzó törekvéseknek a részletezésébe nem szeretnék belebocsátkozni. A Magyar Népköztársaság külpolitikáját a alapelvek vezérelik:következő 1. Amint az ország belső életében a nép alapvető javát kívánjuk szolgálni, úgy külpolitikában minél kedvezőbb életfeltételeket kívánunk biztosítani a nép élete számára. 2. Mivel népünk és minden nép jövője alapvetően összefügg a termonukleáris háború elhárításának lehetőségével, ezért mi részt veszünk minden nagy nemzetközi együttműködésben, amely a termonukleáris háború veszélyének elhárítására irányul. 3. A helyi konfliktusok is nagy háborúkhoz vezethetnek, ezért támogatunk minden lépést, amely az agresszió felszámolására irányul. 4. A Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa alapelveinek megfelelően a nagy együttműködésekért nemzetközi dolgozunk. Készek vagyunk részt venni minden tárgyalásban — így az európai biztonsági rendszer kidolgozásában —, amely feleslegessé teheti a katonai szövetségi rendszereket. Amíg azonban a NATO képviselői nem hajlandók erre, erősítjük védelmi katonai szervezetünket. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa olyan intézmény, amely nem zárkózik el más országoktól. Mi az integráció mellett, de a diszkrimináció ellen vagyunk. 5. Szoros kapcsolatokat keresünk a szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval. Keressük a többi szocialista országgal is kapcsolataink mélyítését. Szélesíteni akarjuk kapcsolatainkat a Kínai Népköztársasággal és minden más szocialista országgal, ide értve Albániát is. 6. Nagy törekvésünk, hogy Ázsia, Afrika, Latin-Amerika országaival, bővüljenek kapcsolataink. 7. A békés egymás mellett élés elvei alapján fokozzuk kapcsolatainkat a nyugat-európai és amerikai országokkal. Számos kérdést, amely a magyar—amerikai kapcsolatokat terhelte, sikerült rendezni az utóbbi időben. Ennek következtében kapcsolataink fejlődésében új lehetőségeket lehet feltárni. A két német állam viszonyának javulása új lehetőségeket tár fel a magyar—nyugatnémet kapcsolatok előtt is. Befejezésül Péter János U Thant érdemeit méltatta. SÁTORVÁROS PERSEPOLISBAN Megérkeztek az első küldöttek az iráni ünnepségekre Nem vettünk tervbe semmiféle politikai találkozót a persepolisi ünnepségekre érkező és különböző nemzeteket képviselő vezetők között, de rendelkezésére állunk mindazoknak, akik igényt tartanak ilyen jellegű találkozók megszervezésére — jelentette ki Reza Pahlavi iráni sah, a császárság megalapításának 2500. évfordulója alkalmából megrendezett ünnepség-sorozat második napján, szerdán, a persepolisi Dárius palota festői romjai között megtartott sajtóértekezletén. Az egyhetes színpompás ünnepség-sorozatra 37 ország államfőjét, illetve kormányfőjét várják, akiket a Shiráztól 60 kilométerre délre elterülő ősi Persepolisban felállított hatalmas eseményekről más sátortáborban látnak vendégül. Iránba érkezett Nyikoláj Podgornij, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöke, akit Reza Pahlavi fogadott Iránban megelégedéssel értesültek arról, hogy a Magyar Népköztársaságban méltóképpen emlékeznek meg az iráni állam fennállásának 2500. évfordulójáról. Az iráni sajtó, a rádió és a televízió az ország lakosságát tájékoztatta a Magyar Népköztársaság Tudományos Akadémiája által rendezett emlékülésről, a mai Irán művészetét bemutató kiállításról, és az Iránról megjelent magyar nyelvű könyvek teljes katalógusának kiadásáról, valamint az évfordulóval kapcsolatos 2 'somogyi néplap ] Csütörtök, 197L október IL az izraeli kormány is elutasítja Rogers javaslatát Az izraeli kormány kedden egyhangúlag úgy döntött, hogy támogatja Golda Meir miniszterelnök »elmarasztaló álláspontját« Rogers amerikai külügyminiszter által előterjesztett hatnapos közel-keleti rendezési javaslatról. A kormány ülésének befejeztével kiadott közlemény szerint a miniszterek határozottan helytelenítették Rogersnek azt a javaslatát, hogy az izraeli csapatoknak a Szuezi-csatorna mellől történő visszavonulását követően egyiptomi alakulatok keljenek át a csatornán. A kabinet határozatairól azonnal tájékoztatták az ENSZ székhelyén tartózkodó Abba Eban izraeli külügyminisztert is, aki csütörtökön tanácskozik majd Rogers-szel. (MTI) Nixon moszkvai látogatásának visszhangja Az a bejelentés, hogy Nixon amerikai elnök jövő év májusában, pekingi látogatását követően a Szovjetunióba látogat, természetesen nagy érdeklődést váltott ki világszerte. Hivatalos és nem hivatalos körökben egyaránt úgy értékelik, mint a nemzetközi feszültség enyhítésének újabb lehetőségét. WASHINGTON Köves Tibor, az MTI tudósítója jelenti: »■ Nixon Moszkvába megy« — ezzel az első oldalas szalagcímmel jelentek meg kedden este a washingtoni délutáni lapok késői adásai. A CBS az NBC és az ABC országos tv-hálózatok esti híradóikban részletes filmriportban számoltak be a Fehér Ház rendkívüli sajtóértekezletéről, amelyen Nixon elnök személyesen jelentette be az 1972. május második felére tervezett moszkvai látogatását. Első kommentárjaikban az amerikai hírmagyarázók egyöntetűen kiemelték, hogy a második világháborús antifasiszta koalíció jaltai találkozója óta, amelyen az USA-t Franklin D. Roosvelt elnök képviselte, ez lesz az első eset, hogy amerikai elnök látogat el a Szovjetunióba. Az amerikai fővárosban egyébként nem annyira hosszabb idő óta »a levegőben a lógó« szovjet—amerikai csúcstalálkozó híre, mint inkább az elnöki látogatás jó előre történt bejelentésének időzítése keltett mgelepetést. Nixon elnök nyomatékosan hangsúlyozta ugyan, hogy pekingi és az azt követő moszkvai látogatása »nem kozmetikai célzatú«, vagyis hogy nem kortes-megfontolásokból kíván »megszépített arculatot ölteni«, mindazonáltal amerikai hírmagyarázók Nixon elnök 1972-es elnökválasztási stratégiáját látják kikristályosodni a keddi bejelentéshez fűzött elnöki megjegyzésekből. Ford Rowan, a washingtoni Wtop tv-állomás fehérházi tudósítója szerint az elnöki sajtóértekezlet megjegyzéseiből kirajzolódik a választási menetrend: bejelentés novemberben újabb a Dél-Vietnamban állomásozó amerikai csapatok további kivonásáról, azután látogatás Pekingben, majd a vietnami háborúban való amerikai »kombattáns részvétel befejezésének« bejelentése és végül a moszkvai látogatás. •► Mindez alkalmas lehet arra — fűzte hozzá a tudósító — hogy Richard Nixon a »békecsináló elnök« szerepében jelenítse meg az amerikai közvélemény előtt az elnökválasztások évében. Nixon elnök sajtóértekezleti megjegyzéseiből amerikai megfigyelők arra következtetnek, hogy a szovjet—amerikai csúcstalálkozó napirendjén a legnagyobb hangsúllyal a stratégiai fegyverkorlátozás problémaköre, az európai kölcsönös haderőcsökkentés, illetve az európai biztonsági értekezlet témája, valamint a közelkeleti helyzet kerül majd szőnyegre. Feltételezik, hogy a vietnami háború kérdése is »szóba kerülhet«. Ez utóbbira egyébként Nixon elnök csak nagyon óvatos formában utalt, mintegy azt a benyomást keltve, hogy addigra »esetleg véget ér az amerikai részvétel a háborúban.« TOKIG A japán kormány megelégedéssel nyugtázta a bejelentést. A külügyminisztérium szóvivője közölte, hogy a japán kormányt már előre tájékoztatták Nixon utazásáról. ROMA Az olasz kormány és az olasz közvélemény kedvező lehetőségnek ítéli a nagyhatalmak közötti magasszintű eszmecseréket a nemzetközi feszültség enyhítése szempontjából, — hangsúlyozza az olasz külügyminisztérium nyilatkozata. Luigi Longo az Olasz EP főtitkára a Nixon látogatással kapcsolatban rámutatott a nemzetközi munkásmozgalom egységének jelentőségére is. BRÜSSZEL A Ti5 TO szóvivője szerint Joseph Luns, a NATO új főtitkára megelégedéssel nyugtázta a Nixon-látogatás hírét, hozzátéve »megnyugtatónak« tartja, hogy az Egyesült Államok megígérte, minden vonatkozásban konzultálni NATO többi tagállamával.fog a (MTI) Nixon bejelenti moszkvai látogatását. Befejeződtek a szovjet—egyiptomi megbeszélések Közös közlemény a tárgyalásról Moszkvában tegnap befejeződtek a megbeszélések Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, Alekszej Koszigin miniszterelnök és Anvar Szadat, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke között, aki hivatalos látogatáson tartózkodik Moszkvában. A hivatalos közlés szerint a megbeszélések, amelyeket szívélyesség, a barátság és az a összes megvitatott kérdéseket illetően teljes, kölcsönös megértés jellemzett, eredményesek voltak. Szadat elnöknek a Szovjetunióban tett látogatásáról közös közleményt adtak ki. A tárgyalások során a szovjet fél leszögezte, hogy a jövőben is sokoldalú segítséget nyújt Egyiptomnak és a többi arab országnak, és a jövőben is hatékonyan támogatja az imperialista izraeli agresszióval vívott igazságos harcukat. A felek — figyelembe véve az izraeli agressziós politika következtében kialakult rendkívül veszélyes közel-keleti helyzetet — véleménycserét folytattak azokról a további közös lépésekről, amelyek célja az izraeli agresszió következményeinek felszámolása, a térség biztonságának, igazságos békéjének megteremtése. Egyebek között megállapodtak azokban az intézkedésekben, amelyek Egyiptom katonai erejének további erősítését célozzák. A közlemény hangsúlyozza, hogy a tárgyalások során a felek azonos véleményt fejeztek ki a jelenlegi feszült közel-keleti helyzet megítélését illetően. Mindkét fél ismételten leszögezte, hogy a térségben uralkodó feszült helyzet oka Izrael területrabló politikája, amely az Amerikai Egyesült Államok teljes támogatását élvezi. Az Egyiptomi Arab Köztársaság szilárd álláspontja az imperializmus és a cionizmus provokációival szemben az az elhatározása, hogy eléri az izraeli csapatok kivonását az 1967. június 5-e után elfoglalt összes területekről, gátat vet az arab nemzet törvényes jogai és érdekei ellen irányuló tervek megvalósításának. felek hangot adtak annak a mély meggyőződésüknek, hogy a Közel-Kelet igazságos és tartós békéje csakis a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozatainak maradéktalan teljesítése alapján valósítható meg, valamennyi izraeli egység kivonásával, térség valamennyi országa, így a a Palesztinai arab nép törvényes jogainak és érdekeinek tiszteletben tartásával, összhangban azzal az alapelvvel, mely törvénytelennek minősíti a háborús területszerzést. A felek szilárd meggyőződése, hogy az arab államok és népek erőfeszítéseinek egyesítése, lehetőségeik mozgósítása az agresszív imperialista erők és ügynökeik ellen vívott harcban rendkívüli jelentőségű az imperializmus és a cionizmus ellen, nemzeti és társadalmi közös felszabadulásukért vívott harcuk megerősítése szempontjából. A tárgyalások során Anvar Szadat egyiptomi elnök igen nagyra értékelte azt a támogatást, amelyet az arab népek és államok a Szovjetuniótól és a többi szocialista országtól kapnak. A kommunistaellenesség és a szovjetellenesség terjesztésére irányuló egyetlen célja a próbálkozások forradalmi arab harcosok sorainak megbontása. Ezek a próbálkozások azt is szeretnék elérni, hogy kárt okozzanak az arab népek és igazi szövetségeseik, a szocialista országok közössége között meglevő együttműködés és szolidaritás ügyének. Ezért a felek határozottan elítélik a kommunistaellenességet és a szovjetellenességet, mert az a népek nemzeti érdekeinek okoz kárt, és csakis nemzetközi érdekeit szolgálja.imperializmus A Szovjetunió vezetői kifejezték reményüket, hogy az Arab Köztársaságok Szövetsége valóra váltja az arab népek törekvéseit, az egész arab világ valamennyi valóban haladó erejének központi támaszává válik és hozzájárul az antiimperialista harcban összeforrott arab népek sorainak tömörítéséhez. A felek hangsúlyozták az összeurópai biztonsági értekezlet, valamint az ENSZ békefenntartási szerepének fontosságát. A felek nagy jelentőséget tulajdonítanak az európai béke szempontjából a Nyugat- Berlin kérdésében létrejött négyhatalmi megállapodásnak és úgy vélik, hogy a Szovjetunió és az NSZK, illetve a Lengyel Népköztársaság és az NSZK között megkötött szerződések mielőbbi ratifikálása hozzájárulna az európai kontinensen uralkodó politikai helyzet megjavításához, ami megfelelne a világbéke érdekeinek. A Szovjetunió és az Egyiptomi Arab Köztársaság követeli az Egyesült Államok és szövetségesei fegyveres erőinek kivonását egész Indokína területéről. Teljességgel támogatják a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormánya által előterjesztett hétpontos javaslatot, amelyet a térség politikai rendezése reális alapjának tekintenek. Teljes támogatásukról biztosítják továbbá a KNDK kormányának nyolcpontos, az ország békés egyesítését célzó javaslatát, valamint a gyarmati rendszer és a neokolonializmus teljes, végleges és feltétel nélküli felszámolását. A két fél szilárd meggyőződése, hogy azok a tárgyalások és beszélgetések, amelyekre Anvar Szadat elnök Moszkvában tett látogatása idején került sor, új szakaszt nyitottak a Szovjetunió és az BAK, az SZKP és az ASZU közötti baráti kapcsolatok elmélyítésének és kibővítésének útján. Leonyid Brezsnyev, Nyikolaj Podgornij és Alekszej Koszigin elfogadta Anvar Szadat egyiptomi látogatásra szóló meghívását. (MTI)