Somogyi Néplap, 1973. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-04 / 2. szám
Változások a budapesti közlekedésben A KELET—NYUGATI Metró vonal teljes hosszának megnyitása Budapest felszíni közlekedését is lényegesen megváltoztatta. Villamos és autóbusz járatok szűntek meg, módosították egy sor közlekedési eszköz útvonalát, új járatokat indítottak. A változást, a Metró és a csatlakozó felszíni járatok útvonalát térképek szemléltetik szerte a városban, elsősorban az érdekelt helyeken, a pályaudvarokon, a Metró megállókban. Százezer röplapot, 15 ezer térképpel illusztrált tájékoztatót osztanak szét az utazóközönség között. Dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter a Metró ünnepélyes átadásakor találó hasonlattal illette az új létesítményt, amely olyan forradalmi vátozást hozott Budapest közlekedésében, mint annak idején a Lánchíd felépítése. Lényegében új híd született, de most már a Duna medre alatt. S egy új híd hogyne javítaná, változtatná, a főváros közlekedését. Az Örs vezér tér és Déli pályaudvar közötti tíz kilométeres távolságot a Metró szerelvények 18 és fél perc alatt teszik meg. Naponta fél millió utas kulturált, gyors közlekedését biztosítva. Közvetlen átszállással kapcsolatot nyújt nemcsak a gödöllői, hanem a Szentendrei HÉV-vel is, közvetlen összeköttetést teremt a Jeti és a Déli pályaudvarral. A kelet—nyugati Metró vonal megnyitása Budapest felszíni tömegközlekedésében is nagyarányú változásokat hozott. A módosításokat hosszas, tudományos munka előzte meg, közlekedési, városrendezési szakemberek, társadalmi szervek vitája, vizsgálata alapján. A módosítások az utazás gyorsítását, kulturáltságát célozzák. Az új lakótelepek jobb összeköttetését, s a távlati közlekedési terveket is figyelembe vették. Megszüntettek, illetve módosítottak olyan villamos és autóbusz járatokat, amelyeknek útvonala megegyezett a Metródéval, amelyeknek egyes állomásai most gyorsabban érhetők el a föld alatt, vagy Metró és más járat kombinációjával. December 23-tól új utakon így megszűnt a 4 A, 9 A, 44/A, 57 és 17 A jelzésű villamos, a 19/A, 25 Y, 39 A, 105 és 156 jelzésű autóbuszjáratok. Módosították a 4, 9, 18, 19, 44, 47, 63, 67, 68 jelzésű villamos, az 5, 11, 16, 19, 39, 56, 60, 99, 99 Y, 107-es autóbusz útvonalát. A 4-es villamos a lágymányosi lakótelep és a Moszkva tér között közlekedik. (A Fehérvári úton a 9, 47 és a 18- as villamos pótolja, a 4-es villamost, a Margit híd budai hídfőjénél lévő régi végállomást pedig a hídfő rendezése tette fölöslegessé.) A 9-es járat a budafoki Varga Jenő tértől a Batthyány térig halad, a Móricz Zsigmond körteret és a budai rakpartot érintve. A 18-as Albertfalva kitérőtől a Móricz Zsigmond körtér, Bartók Béla út, Gellért rakpart, Attila út, Krisztina körút, Moszkva tér útvonalon jut el a János kórházig. (A járat megszűnő óbudai szakaszát a 11-es villamos, s a Batthyány térig közlekedő HÉV helyettesíti.) A 19-es villamos december 31-ig haladékot kapott. Az új esztendőben a Kelenföldi pályaudvart köti össze a Batthyány térrel. Így a pályaudvar és a Metró között teremt kapcsolatot, s a dél-budaiaknak lesz gyors járatuk. A 44-es új útvonala a Rákospatak — Csömöri út — Thököly út — Baross tér végállomás lesz. (Megszűnő budai szakaszát a 18-as pótolja.) A 47-es a Marx tértől Budafokig közlekedik a Kiskörúton, a Szabadság-hídon és a Fehérvári úton áthaladva. A 63-as a Nagyvárad tértől indul, az Üllői úton, a Múzeum körúton át a Madách térre érkezik. (Megszűnő budai szakaszán a 18-as villamos helyettesíti.) A 67-es MÁV-telep, Erzsébet királyné útja, Baross tér útvonalon jár. (A Rákóczi úton a továbbiakban a Metró pótolja.) A 63-as ugyancsak december 31-től közlekedik új Baross téri végállomással, s onnan az Örs vezér térig jár. A Batthyány térig közlekednek a szentendrei, békásmegyeri HÉV-járataik. Az alábbiakban részletesen ismertetjük a megváltozott autóbusz útvonalakat. Az 5-ös autóbusz a Március 15 tér és a Pasaréti tér között az Erzsébet hídon, a Krisztina körúton és a Moszkva téren át, az eddiginél rövidebb szakaszon közlekedik. (Megszűnő pesti szakaszán új autóbuszjárat a 74-es pótolja.) A 11-es járat útja viszont hosszabb. A Nagybányai úti végállomástól a Mechwart tér helyett a Mártírok útján és a Csalogány utcán keresztül Batthyány térig közlekedik.a A 16-os Moszkva téri végállomása változatlan, de az Erzsébet-híd helyett a Lánchídon jut át Pestre, az Engels téri új végállomásra. A 19-es útvonala Gvadányi utca — Fogarassi út — Kerepesi út — Dózsa György út. (További pesti szakaszát Metró pótolja, Budán pedig a a 39-es.) Rövidebb a 39-es autóbusz útja, a Dániel útról a Krisztina körúton, az Alkotás utcán át a Goldmark Károly útig közlekedik. (Megszűnt pesti szakaszát a 89-es, 81-es buszok pótolják.) Az 56-os Pesthidegkútról a Moszkva térig szállítja csak az utasokat. (Részben a Metró, részben az 5-ös autóbusz bonyolítja le a forgalmat megszűnő útvonalán.) A 60-as Óbudát köti össze a Batthyány térrel , a Metróhoz csatlakozva. A 99-es és a 99/Y Pesterzsébetről indulva a Kulich Gyula térnél változtatja útvonalát, a Baross utca helyett a Karácsony Sándor utca — Mátyás tér — Népszínház utca felé halad, Körúti végállomásáig. A 107-es (december 31-től) a Bosnyák tértől a Kelenföldi pályaudvarig közlekedik, a Thököly úton, a Rákóczi úton, az Erzsébet hídon és a Bartók Béla úton keresztül. (Zuglóban új járat a 75-ös autóbusz pótolja eddigi szakaszát.) A közlekedés javítására, a Metró-vonallal kapcsolatban több új autóbusz-járat is indul. A 2/Y a Déli pályaudvar — Böszörményi út — Stromfeld Aurél utca — Fodor utca vonalon körforgalomban jár. A 7/A (december 31-től) Baross térről indulva a Rákóczi úton, az Erzsébet hídon és a Bartók Béla úton a Kelenföldi lakótelepig biztosítja a forgalmat. E járat ideje 16 perc, s négy percenként indulnak a buszok mindkét végállomástól A 74-es útvonala a Madách tér — Dohány utca — Landler Jenő utca (visszafelé Dembinsky utca, Wesselényi utca) Ajtósi Dürer sor — Hungária körút — Kacsóh Pongrác út — Csáktornya patak. A 74/A a Csáktornya pataktól azonos a korábbi 25 Y útvonalával. A 75-ös az Öv utca — Szugló utca — Lumumba utca — Egressy út — Népstadion út — Hungária körút — Kerepesi úton — a Dózsa György útig közlekedik. A 09 A útvonala a Baross tértől a Rákóczi úton, az Erzsébet hídon és az Attila úton a Mikó utcáig halad. A 103-as, mint gyorsjárat a Karinthy Frigyes út — Nagytétényi út — Angeli utca között bonyolítja le a forgalmat. A 181-es is gyorsjárat, amely az Üllői úti lakóteleptől a Madách térig közlekedik. * * * A SZAKEMBEREK megállapították, hogy a villamosvonalak változásai naponta 380 ezer utast érintenek. Az utazás gyorsasága vagy költségei szempontjából 36 százalékukat előnyösen, 23 százalékukat kedvezőtlenül érinti, 41 százalékának utazását nem befolyásolja. Az autóbusz-járatok változásai naponta 245 ezer embert érintenek, 43 százalékukat előnyösen, 6 százalékukat hátrányosan, többiek számára nem jelent a sem előnyt, sem hátrányt a változás. K. M. Somogyi Néplap Vizsgáznak a transzformátorok ■ ■ ■ ■ ' 17 , /ü «r Havonta több ezer darab törpe transzformátort mérnek be a VBKM mássági Gyára transzformátor üzemének dolgozói műszereikkel. Kaposvári Villa- Ajándékon Orsóséknak Talán Orsós József és családja ünnepelt a legboldogabban karácsonykor és az azt követő napokban. Orsós József még fiatal ember, tsz-rokkantsági nyugdíjat kap, s hat gyermeke van. Közülük a legidősebb leány alig múlt tízéves, a legkisebb pedig négy. Nagy baj, ha ilyen nagy családnál az apa nem tud keresni, s bizony nemcsak a forintokra, de még a fillérekre is nagy szükségük van ... Rendes náluk a ház környéke, annak belseje. Szegényes ugyan, de tiszta a bútorzat, erről tanúskodik a gondosan bevetett és letakart ágy, asztal. Tiszták az ablakok, a falak, a lakás padozata. Pedig az édesanya is nagyon elfoglalt, hiszen 1970 óta tagként dolgozott a helyi szövetkezetben. Ott volt Mari — mert így hívja mindenki — a csak tsz minden munkájában az asszonyok között, mégpedig nagyon gyakran az élen járóikkal. Nem kellett biztatni, szívesen dolgozott nap nap után mindaddig, míg ő is meg nem betegedett. A betegség ágynak döntötte, kórháziba került, s hetekig ott feküdt. Hiányzott is távolléte az ott dolgozó asszonyoknak, így vetődött föl beszélgetés közben az asszonyoknál: — Ugyan milyen ünnepük lesz Orsóséknak? Lesz-e ennivalójuk az apróságoknak, a beteg embernek és asszonynak? Ekkor azt mondta Papp Istvánná, elnöke:a tsz nőbizottságának — Olyan ünnepük lesz, amilyet mi nyújtunk nekik. S azon nyomban el is határozták, hogy az ünnepekre gondoskodnak a családról. Az elhatározást tett követte. Az ünnepek előtt lisztet, zsírt, cukrot, vajat vásároltak vagy hatvan tojást adtak össsze, kalácsot, többféle süteményt, még tortát is sütöttek. Aztán karácsony szombatján földíszítették csillagszórókkal szaloncukorra, a karácsonyfát, kosarakba rakták az ennivalót, az ajándékokat, s estefelé az öt asszony — Papp Istvánná, Kalmár Jánosné, Kovács Imréné, Kiss Horváth Józseffe és Takács Györgyné — elvitték Orsósékhoz. Nem lehet elmondani, nem lehet leírni azt az örömet, amit az öt asszony tapasztalt. Örömében sírt az Orsós család, s Velük együtt az ajándékot vivő öt asszony is... Amikor papírra vetjük e sorokat, eszünkbe jut; vajon hol volt nagyobb az öröm: s a. ajándékozottaknál vagy az ajándékozóknál. Hisszük, hogy a boldogság érzése töltötte b a sziveket, mindkét részét egyaránt, a szeretet ünnepén. K. J. í 2. ? — Gyere velünk, kisfiam. Ne ífélj csak, majd mi gondodat ? ? viseljük. — No? Eljössz velünk Né?metországba? — kérdezte a # fférje is, Gábor bácsi. Megvonta a vállát. Hiszen # ?nem volna rossz. Volt már úgy az őszön, hogy őt is kiviszi Magda nénje Németországba. De akkor nem lett a dologból semmi, mert a német katonaság őt nem vállalta, csak a nénjét. Pedig nem való volna az egy asszonynak, elcsavarogni egyedül a katonasággal. Ahogy kiment később félredolgát végezni — csak a fal emellé, mert csupa rom volt az állomásépület, s nem tudott eligazodni, a klozet merre van ?— az ember utánament. Meg, ? simogatta az arcát. — Egyszóval elviszünk margónkkal, Péter, Németországba. De ne is haragudj, fiam, azt tudnom kell, nincs-e valamilyen betegséged ... Ki kellett nyújtania a nyelvét, és az ember megnézte,mint az orvosok szokták. Majd kigomboltatta vele a nadrágot. Tudta ő már akkor, hogy nem a betegség miatt. — Jól van, fiam. Jöhetsz velünk, nincs semmi bajod. Gábor bácsinak kellett szólítania ezentúl. Az asszonyt meg Rebus néninek. — Rokon gyerek — mondogatta Gábor bácsi, már a von naton. — Elveszítette a szüleit nagy felfordulásban, azt sem tudja, szegény, élnek-e, halnak-e. Nem hagyhattuk magára... Nagyon rendesek voltak hozzá. Senki nem mondta volna róluk, hogy vadidegenek. Gábor bácsi mindig kiverekedte az ő részét is, ha osztottak valamit a menekülőknek. Még szállást is úgy keresett — nagy volt a tömeg, nehéz volt szálláshoz jutni —, hogy rögtön bejelentette: »Gyerekkel vagyok !« De ezek a barátságtalan népek, ezek nem adtak sem szállást, sem ennivalót, csak vartyogtak valamit a zörgetésre. Pedig Gábor bácsi ért a nyelvükön, és beszélt is velük, azután csak magyarul káromkodott Magyar pénzért ezek nem adtak semmit, cigarettát vagy takarót kértek. Volt éppen takarójuk, jó pár darab, Gábor bácsiéknak, meg cigaretta is egy teli hátizsákkal, de nem akarták a csereholmit elherdálni. Ki tudja, meddig elhúzódik még a háború, időbe tart, míg Hitler kibékül az amerikaiakkal, és megindulnak az orosz ellen. Sok csomagjuk volt. Ki sem igen bontogatták, lehetett ott még egyéb is. Amikor le kellett szállniuk a vonatról, mert nem ment tovább a vonat, Gábor bácsi valahonnan egy nyikorgás babakocsit szerzett. De abba sem fért bele minden, jutott mind a hármuknak cipekedni való. Elég nagy kín volt tegnap a babakocsival meg a csomagokkal a meredek úttalan úton felkecmeregni ide, a faházhoz. De tele volt a falu menekülőkkel, sem szállást nem kaptak már, sem ennivalót. A kövér Rebus néni fújtatott, szuszogott. Minden kőhajításnyira leállt megpihenni. — Éppen bolondok napja van — mondta. — Velünk aztán járatják a bolondját... Ma hajnalban ő arra eszmélt, hogy betakargatja valaki. — Aludj csak, kisfiam. Korán van még, aludjál szépen .. . Később, amikor felébredt, fázott. A tegnap esti takaró helyett — pedig biztos, hogy takaróval feküdt — csak a saját kabátja volt ráterítve. gyárra egyáltalán nem is sonlít,ha^ FEKETE GYULAwmmmmammmmmmmmm ^ A fiú meg a katonák Egy leharapott ujj a spirituszban Tizenöt évvel ezelőtt, 1958. január 5-én halt meg Kittenberger Kálmán Afrika-kutató, zoológiai gyűjtő. A nagy magyar vadász hat alkalommal kereste föl Afrika keleti részének Egyenlítő-vidéki részét, és több mint 10 évet töltött a vadonban. Több tízezer példányból álló, fajokban is gazdag anyagot gyűjtött. E gyűjtemény, mintegy fajfajt tartalmazott, s 300 álaz öt legveszélyesebb — általa lőtt — vadak (oroszlán, elefánt, kafferbivaly, leopárd, orrszarvú) száma is körülbelül kétszázra tehető. Kittenberger a Brassói-havasok szomszédságában, Tarangban tanítóskodott, amikor Bárányos József, a Magyar Nemzeti Múzeum akkori főpreparátora levélben értesítette az afrikai út lehetőségeiről. 1902 karácsonyán — mint a múzeum megbízottja — indult el első afrikai útjára. Afrikába érve beteg lett, és a Mostig vezető úton is a malária gyötörte. A gyógyulás után megkezdte a madarak, s különböző rovarok gyűjtik , és szorgalmasan tanulta a V ger nyelveket. Fél évszázada később a Váci utcában elégett kiszváhili nyelven köszöntött, aki az örömtől csaknem a »fehér rokon« nyakába borult. Kittenbergert, mint vérben: vadászt a nagy, veszélyes vadak elejtése is izgatta. Egyikalommal mocsaras, füves területen, lapulóhelyükről előbb egy nőstény, majd két hím oroszlán bújt elő. Gyors lövésekkel mindhármat leterítette. Az egyik támadó hímet az ismételt lövés a vadásztól alig három méterre állította meg rohanásában. Az eredményt, vadászatról Kittenberger így írt: »...bár egy pillanatra el- Gábor bácsiék sehol. Se a# fogott egy parányi szánalomgyerekkocsi, se a sok csomag. # érzés, mégis büszkén álltam a »Akkor meg én vissza is mer fotografáló masina elé, mert gyek« — határozta el, miután# — hiába! — három oroszba dűl* maríd?1 ^ hW egyeA P ®” alftlt még »Ki tudja, másik Győr volt-e £ lőtt vadászember ...«n«mi«en -Z csakugyan. Lehetséges, nin csen is másik Győr... Elcsal# figyelmeztették ■ tak ezek engem.« f ,,,,,,,, Megtapogatta a tarisznyáját.# e ’ ogy De éppúgy keményre volt? lőjjön, hanem madár és aprtömve: nemigen hiányzott, be# vszlak oveitásöf»« « ónn nem azért nagy vadakat épp e" tömve: nemigen hiányzott be Jj vadak gyűjtésére« lóié semmi. J madarászás köziben érte Észrevette az odakészitett# . ,, , , papírcsomagot a fejénél. Fél?0, an vanaszkaland az oras bevágott ragacsos pékkenyér ? Iónnal, hogy csaknem az él volt benne, meg egy darabka ? tével fizetett. A támadó orofüstöletlen, sózott szalonna Salán az első lövéstől összeese a tegnap esti vacsora marade-i , ha: szójabab konzerv. Azt na-í”e az is,metlesn*l a puska c* gyón nem szerették. J tortokot mondott. Az ágon!*/' »Valameddig megleszek én ! fenevad a vadászra ugrott ezzel - gondolta, csak jó emberek voltak. Azért, az étellalál harcban is. Ha ilyesmire van figyelmük.« »Nagyon messzire nem érhettünk még. Arra tartok majd, mindig csak egyenesen, arra, amerről a civilek jönnek. Hiába, ha egyszer nem tudok a nyelvükön. Még kenyeret sem tudnék kérni.« # tette, ». . . Bár ha tudnék, ezek ak? m akkor sem adnának. Se kenyeret,? 1956-ban a puskaagyát a vadállat száj nyomni, de a vad akkor 1,zének ujját is átharapta, szerencsés harc után azt ujját, amelyet már csak a bí tartott, levágta, s elküldte a spirituszi múzeum se semmit. Gábor bácsinak sem, fában okozott tűzben múzeum állattáadtak„ , rauan OKozott tűzben gyűjte»Oroszországban volna jó] ^nek egy része elpuszott én már tudnék kenyeret tult’ Ma a Természettudomák érni. Daváj kleba, dájminye? női Múzeumban megmentett kleba ... Érdekes, hogy a ma? zsákmányai, valamint gazdag tapasztalatait megörökítő művei őrzik Kittenberger Kál- (Folytatjuk.) #mán emlékét