Somogyi Néplap, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-21 / 247. szám
Gyermek és művészet Két eltérő tapasztalatot őrzök. Rákospalotán "Lila iskolában“ mohón nézték alig tizenévesek Nagy Előd harsány színekben villódzó képeit Ingerszegény környezetben élnek, fa, madár nincs a környéken, így a színek vitaminját számukra egyedül a művészet biztosítja, biztosíthatja. Más irányú felismerés ért Kiskunfélegyházán, ahol Molnár Elek kerámiáit vizsgálgatta vagy húsz tanyai, kunszállási vadóc. Gyönyörködtek, vitatkoztak. Miért van ilyen feje a csikónak, és a bocinak? A természettel egyeztették a műveket. Nyivánvaló, hogyha nem is a városi, de a lakótelepi gyerek esztétikai ingerhátrányban van a fák, állatok között növekvő társával szemben kevesebb élményhez jut. A képzőművészet saját lényege mellett ilyen esetekben hajnalt, tücsökszót folyópartot, dinnyeföldet is helyettesít azoknak, akik ugyan fürdőszobás lakásban élnek, de reggelente nem rigófütty ébreszti őket, szemüket nem füzeá ápolja, akik nélkülözik az évszakok összkomfortját. Nem egyszerű probléma ez, a fejlődésnek egyik alattomos veszélyzónája, s e hiány miatt városi iskolákban kétszeresen fontos a szilaj színekbe öltöző műtárgy jelenléte, hiszen humanizálja a gyerekek hétköznapjait. Lovak, kecskék, lepkék, pipacsok helyett a művészet öntörvényeivel. Ki a hátrányos helyzetű gyerek? Ha ráckevei cigánygyerekek és Skodából kiszálló pesti diákok, rajzait hasonlítom össze, melyeken a tavaszi Dunát ábrázolják, szabad mezőt, megdöbbenek. a Az egyik rajzon füvek nőnek és virágok, a másikon autót mosnak, és a szülők veszekednek a vízhullámok közelében. * Amikor a tényeket felsoroltam, a valóság tiszteletéből tettem. A helyes haladási irány résznegatívumait is módosíthatjuk azonban. A képzőművészeti alkotások városi iskolákban «megtámadják« a gyerek képzeletét, nem engedélyezik a fantázia kényelmét, s örvendetes az, hogy Budapesten egyre több műtárgy válik a gyermek immár állandó környezetévé. Sok jó út gyakorlását érzékeljük. Szabados Árpád grafikusművész és Várnagy Ildikó szobrász évek óta hasznos képzőművészeti alapgyakorlatokat tart a Nemzeti Galériában: érdeklődő gyermekeiknek — a Szépművészeti Múzeumban is egyre több rajzos foglalkozást tartanak az ifjú tárlatlátogatóknak. Helyes elgondolás Molnár Elekné nagykőrösi rajz, tanárnő módszere is; ő rajzi honismeret keretében dolgoztatja fel linómetszetekkel, monotypiákkal a ták, tanítóképzősök gimnazisszűkebb és tágabb környezetét — otthonukat, lakóhelyüket. Somodi László festőművész rajztanár Szentendrén az iskola dekorációját tanítványai munkáiból szerkeszti, kollázsok festmények, díszítik a falakat, tollrajzok Radóczy Mária, mivel batikművész, batikolásra oktatja gyáli, százhalombattai szakköröseit. Nem baj, sőt kívánatos, hogy a tanár saját ambícióit, sajátos képességeit kamatoztassa a diákok között — ők frissek és fogékonyak bármely képzőművészeti út követésére. Rimóczy Rudolf nevelőtanár Foton szobrokat készít tanítványaival is. A gyerek gyorsan igazodik a speciális irányításhoz. Nyilvánvaló az is, hogy ez a rajzi alapképzés a vizuális ábécé elsajátítását jelenti, nem művészképzést, mindenképpen a jövő műbarátait, múzeumlátogatót neveli. Kimagasló a Fóti Gyermekváros példája. Ott évtizedek óta Lőrincz Vitus, Mözsi Szabó István vezetésével olyan színvonalú vizuális nevelés folyik, mely azóta Banga Ferencet adta a magyar grafikának. Az is megfontolandó, hogy miközben a fiatalság rajzi közegben is pallérozódik, bátorsága, konvencióktól mentes eredetisége olykor a festők munkásságára is hat — Anna Margit és Hincz Gyula művészetében érzékelhető a gyermekrajzok tisztasága, képzelőerejének újdonsága. A jövő útja feltétlenül az, hogy minden iskola rendelkezzen sportpályával, könyvtárral, uszodával és az intézmény esztétikai ügyeletét is megszervezve — egy vagy több műtárggyal. Szobor, kép, grafika, mozaik a diák személytelen tanára; szól hozzá, rendezi, indítja közérzetét, gondolatait. Közelítünk az ideális állapot irányába, mert igen sok iskola rendelkezik már adományozott szerkesztett képzőművészeti alkotással. A kérdés az, vajon mozgatja-e fantáziájukat? Egyetlen példát említek. Szigetszentmikilóson, a József Attila telepi iskolában látható Mattioni Eszter hímeskő mozaikja, mely Arany János Toldijának azt a jelenetét ábrázolja, amikor Toldi petrencés rúddal mutatja az utat Budára. A rendszerezett színes forma kellemes harmóniája önkénytelenül is hat minden érkezőre, de hogy a gyerekekre hogyan, azt ők válaszolják meg. Kísért a sematizmus is: legtöbben tartalmi tényezőket neveznek meg, csak kevesen érzékelik a forma egyediségét és finomságait. Valamit mindegyik tanuló észrevesz, de csak együtt közelítik a mű teljességét. Van, aki Toldi roppant erejét, más a színek harmonizálását veszi észre. Többen felületesei olykor tévednek is, Kinizsinek hiszik Toldit, de a lényeg az, hogy a mű ki nem mért szépségéből valamilyen igazságtöredéket birtokolnak azon a szinten, amilyenen élnek. Minél többé gyarapodnak, művet is annál hiánytalanabbul fogják fel. A fiatalság, az általános iskolások alkotó módon értelmezik a mesterműveket, eredeti módon szemlélik a világot, különösen, ha a rajztanár tiszteli a gyermek szabadságát. Nincs is más feladatunk, mint az, hogy összpontosított kulturáltsággal gondozzuk az ifjúság képzőművészeti nevelését; rajzolással, tárlatlátogatással, közös műelemzésekkel, iskolában vendégül látott műtárgyakkal , játékos könnyedségű alkotással, melyet együtt végez tanár, diák. Korlátozás helyett távlatbővítéssel • — értelmes mindig örömmel és önkéntes, erős szabadsággal, energiákkal. Ha így teljesíti egyre inkább az egész társadalom a jövőért felelős hivatását, akkor a képzőművészet is hozzájárul ahhoz, hogy a világ minden gyermekének élete egyre boldogabb legyen.boldog, L. M, Kelemen Lajos Udvar, mentőkocsival (Dr. Makk Anikónak) Mégis bízni, hogy nem rémülten lép ki majd a házból, féloldalra dőlt arcát nem merevíti az aggodalom kalitkája, bent a zavarnak még nyoma sincs, csüggedt tűnődővé nem sivárodik. Megjött, mégis bízni, hogy udvarát a fehér kocsi üresen hagyja el, hisz nem a jajt kiáltó félálom lényei csípnek palája alá, dehogy, a megnyugvás reggele süt be ablakán, s mint talpon maradt reménye, a folytatáshoz talál utat. Sárközy István verses könyve Új adatok Csokonai somogyi patrónusáról Nemrég sikerült megszereznem a nagy múltú Sárközy család úgynevezett »kisasszondi« ága ,legjelesebb tagjának eddig ismeretlen — kézírásos, több száz oldalas — kötetét. Sárközy István (1759—1845) hosszú életpályája mind közéleti, mind irodalmi vonatkozásban kiemelkedő jelentőségű. Az előbbiről sokan írtak már — többféle vonatkozásban. Arról is tudtunk, hogy kora legműveltebb irodalmi csoportjaival tartott kapcsolatot, a költő Sárközyről azonban a tudományos kutatóknak eddig legföljebb csak sejtelme volt. Pedig ő maga is foglalkozott verseléssel Szoros kapcsolatban állt a korának legjelesebb szellemi irányítójával: Kazinczy Ferenccel, valamint sógorával, Horváth Ádámmal, illetve Berzsenyi Dániellel. Mint Somogy másodalispánja, baráti levelezést folytatott minden ismert közéleti és egyházi személyiséggel, aki csak tehetett valamit megyéje érdekeiért. A haladó szellemű, tekintélyes főúrral, Festettek Györggyel való szoros barátságának is nagy szerepe volt, hogy létrejött a csurgói gimnázium, és megrendezték a keszthelyi helikoni ünnepségeket. Sárközy István sokat fáradozott a rendeknél a protestáns vallás és a humanitás ügyében. A belső-somogyi egyházmegye gondnoki tisztét látta el — épp oly gondosan, mint annak előtte édesapja. Politikai munkásságáért minden közéleti körben nagy népszerűségnek örvendett, mivel megtalálta azt a hangot és magatartásformát, amellyel kivívta az emberek bizalmát, megnyerte rokonszemvét. Sárközy kellemes-kedves társalgó, szellemes vitapartner volt, hűséges családfő, és nagy műveltségével szinte vonzotta magához korának irodalmárait Kúriája — mind Kisasszondon, mind Nagybajomban — gyakorta volt színhelye jeles írók találkozójának. Mint Csokonai Vitéz Mihály legnagyobb somogyi patróniusát, Sárközy Istvánt általában úgy tartják számon. Tény, hogy Csokonai gyakran volt vendége a nemeslelkű mecénásnak, akd nemcsak anyagi támogatásával segítette, hanem több ötlettel, témával is. Csokonai somogyi működésére, itt írt verseire e sarkunkban nem térünk ki, hiszen közismert — és nemcsak a tudományos kutatók előtt. A versíró Sárközyt azonban ők nem ismerik. A most előkerült könyv tanúsága szerint a versíró mecénás legtöbb strófája kétvagy négysoros, 12—15-ös szótagszámú sor. Ezeket néhol váltogatja. A mai helyesírási szempontok szigorúságát természetesen nem kérhetjük számon a XVIII— XIX. század költőjétől; csupán ott módosítottam az a eredeti szövegeket, ahol nyomdatechnikai okok miatt a nem lehet kitenni például azokat a hangpótló jeleket, amelyek az eredeti kéziratban találhatók (ezek egyébként a mai olvasó számára zavaróak is volnának), meghagytam viszont a korabeli »helyesírást«. Milyen témákkal foglalkozott ez a «főúri istóriás«, aki beszélt néhány modern idegen nyelvet is? — Nemcsak német költők műfordításaival (ezeket ő maga is kísérletnek szánta), minden életfázisra kiterjedő költői érzékenységgel nagyon sok témát «megénekelt« ő maga is. A verses levelezés barokk divatja jellemzője volt ama kornak, és Sárközy kiemelkedik kortársainak verselgető átlagából... Több mint 330 sorban írt le például egy balatoni hajóutazást 1784-ben (Egy utazásnak Matonymico Satyrica Ugyanebből az le=rajzolása). évből származnak alábbi versei: Horváth Ádámnak felelet: Melyet A ° (anno) 1184. a’ Füredi Savanyu vizen ezen verseimnek el-olvasása után írt, és azokra kívánt szabni. Strasbourger Nótára. Achiles Kápolnája a fő címe (hosszú sorokban is megírt alcímmel) annak a majdnem száz soros versnek, amelyet Szili Joseffhez, Pest megye »Vice Ispány«-jához írt. íme »Horváth Ádám Levele«, amely így következik: «S. É. I. Veres még 40 négysoros strófában folytatja a színes leírást. « Tréfás versben foglalkozott Sárközy a fogfájásával is. A továbbiakban egy 360 soros versben parodizálta anarchiabeli katonaéletet, maaz alábbi címen: El unván már elegendő okait anni, ’s mondani katonai életemnek félbe hagyásának; ’ Sok Curiosuskodók és azon sajnálkodók kedvéért, ezen versekbe kívántam foglalni. Közbeszúrt megjegyzései és a strófák között »feleimnek« hagyott Megható szeretetet ír Egy szép Szobabeli kis Kutya búcsúztatása című versében kedvenc kutyájának pusztulásáról is. A folklorista számára ez a vers izgalmat is keltett népies struktúrájával. Feltűnő részeket találtam ugyanis a különböző »búcsúztatókiban« — ezek kísértetiesem hasonlítanak a magyar népszokások halottbúcsúztatóihoz —, amikoris halott első személyben búcsúzik kedveseitől, környezetétől, rokonaitól. Sárközy minden bizonnyal jól ismerte paraszti környezetének ezeket a szokásait, a népies hangvétel pedig megcsendül más verseiben is. Csupán néhány verseimet idézek még a vaskos kötetből, íme: Farsang Az 1785- volt Farsangi mulatság Baracskán. (E téma különösen érdekes Csokonai Dorottyájával kapcsolatban.) Az igaz sorai között ilyeneket találunk. Kérdés: Kinek s hol kell a’ Katonaságot dicsérni. Kérdés: Miben áll a’ Katona Tiszt állapotya az Asszonyoknál ... Levelező társának ilyen címen válaszol: Egy Anonymusmák rövid replicája. Vattay Miklós Verseire, melyet Tót Siusannanak egy arany órával együtt (vagy mellett) küldött. Ezután az Átkozódás című verse következik, majd ismét egy Levél,Horváth Ádámnak, * Barátságról; Egy házasulandó íffju embernek Történetei Satyrice; Kandó Jóseffnek írt első Levél... Feleségem neve napjára; Péczeli Péternek Gyűjteményébe küldetett Találós mese és rejtett szó; M. I. Urnak irt vigasztaló versek; A’ Bétsi Magyar Kurírnak 15. Febr. 1781 datált Újság Levele 197. oldalon leírt hathatós Orationak (melyt G .Batthyami Aloysius ... az ország Rendi előtt el mondott:) el olvasása által fel buzdulván általam emeltetett. Igali Processus ' Somogy vármegyében, 1791.; Vallás tétele egy igasságra törekedőnek; Toldalék avagy Felelet; Rosti Jantsi emléke, kettőnk által készülve. Sárközy Istvánnak e versgyűjteménye — néhány témával kapcsolatban — elemzőbb összehasonlításokra is szolgálhat majd. Együd Árpád seidet ma mutattam meg a’ Veszprém megyei orsz Vke Ispánjainknak, nevette és egy vivatot mondott reá én pedig ezzel toldom meg a’ te inventiodat. T. Pest Vármegye Ispány Szili Josef Ur a’ Füredi Savanyú Víz mellett a’ Balaton partyára fel állítatott és Balatonra szállotatott hideg ferdéjének tiszteletére...« All már az Achilles deszka kápolnája Szily Urnak lapos fenekű gályája 'És már csak azt várja hogy Juliannája A’khnek szentelték érkezzen hozzája. Azomba’ csillagi Caniculánok melyek az északi nagy Medve farkának szemközbe ellene szegezve valának Délről a’ Bárkára nagy szelet hajtanak. Mely szél mivel szolgált az alsó sarkára Fordította az ajtót hajnal hasadtára Mely eddig az égnek északi pontyára nézet a’ kis Gönczöl szekere rúdjára... Kedves Jó Barátom1 Ugyan hogy ítéljek Ily soká halgatván felőled mit véljek? barátságban veled távolról hogy éljek? akarod hogy én is papirost kéméljek? Nem! — azt el nem éred bennem restségeddel sőt írásra okot adsz késedelmeddel Ne jádtál hát annyit szép feleségeddel (Kit nevemmel köszönts), ha jöjj mencségeddel. A 12 szakaszos verset az alábbi hangulatos sorokkal zárja: mint szíves barátod sóhajtván utánnod, igaz Achatesed Sárközy Istvánod. P:S: Küld ennek Poénod ha kedvét kívánod. Az alábbi emlétőverset Sárközytöl teljes terjedelmében közöljük: Sárközy kézírásos könyvének lapjak Néhány sor * Csokonai halálára írt versből. Egy díszes oldal a verseskönyvből. Mészáros István Kétszer-kettő Mintha nem hullhatnánk mélybe »oha már; — égi madarakként lettünk csoda pár. Vagyok a partod — láthatod — ívó halakkal szeretlek hajód vagyok, & ott álmodok melyében tenn& ednek. Csokonai Vitéz Mihály Ur Monumentumába Sárkürty István Clausoleumába. Sírjatok Poétáik, sírjatok? • ki száradt Hippocren forrása: S amaz Óceánról Írjatok Ujj éneket, mert áradása ! Ma történt elösször — nem csoda — Mert nagy Lélek téré meg oda A’ Lelkek köz Tengerébe, CSOKONAY Vitéz Lelkébe — Musárc törjétek el lantotok Mert vélt, de nints több Apollótok Nem Poéta, ’s igy hozzá közi nenta, meg ztraHya, Sárközi,