Somogyi Hírlap, 2001. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)
2001-08-22 / 195. szám
6. OLDAL A GONDOS GAZDÁK A polgármester: Kovács Ernő. Az alpolgármester: Kadarkuti Józsefné. A képviselő-testület tagjai: Zsigárdi Péter, Bérczesné Tóth Andrea, Bíró Endre, Kovács József, Kovács Adorján és Puska Ferenc. A jegyző: Tóbiás Ernőné. Az általános iskola igazgatója: Zsigárdi Péter. nes.A háziorvos: dr. Szarka ÁgA plébános: Puska Ferenc. ■ Gölle A falu mai helyén és környékén több, korábban elpusztult település nyomai utalnak arra, hogy Gölle első írásos említése, azaz 1550 előtt is lakott volt ez a vidék. A középkorban a Dersfy család birtokolta, majd a Magyar Kegyes Tanítórend tulajdonába került a falu és környéke. 1908-tól Itt alakították ki a mernyei uradalom harmadik alközpontját. A XIX. században nagyobb területet birtokolt itt az Esterházy és a Pallavicini család is. Több puszta is volt Gölle környékén, a legnagyobbak közé tartozott a török hódoltság előtt még faluként jegyzett Mersapuszta. Gölle első pecsétje 1771-ből való, a második 1782-ből, a harmadik 1834- ből maradt ránk. Mindháromnak a rajzolatán ott az ekevas és a gabonaszál. A községet a XVIII. század első felében mintegy félezren lakták. Akkor már volt népiskolája is - ezt a katolikus egyházközség alapította 1710-ben. Göllét 1910-ben azonban már a fogyatkozó népességű települések között említik. Mára megállapodott a lakosság száma, Jelenleg 1300-an élnek a községben. Ötletek a vidám nők klubjában Megpezsdült az élet a faluban. Tóthné Flórea Veronika és Oláh Lászlóné gondolt egyet, összehívta az érdeklődő hölgyeket, s megalakult a nők klubja. Éppen tizenhárman voltak az első összejövetelen. A göllei vidám asszonyok és lányok azonban nem babonásak, s igazuk lett: azóta csak gyarapodott a számuk. Kitalálták, hogy olyan nyitott közösséget hoznak létre, amely minden érdeklődőt szeretettel vár, így a női tornától a tojásfestésig megannyi rendezvény színesíti hétköznapjaikat. Családi délutánjaikon már egyre nagyobb számban vesznek részt a gyerekek és a férfiak is. Rendszeresen szerveznek bálokat, s azoknak a bevételét - kiegészítve az önkormányzat támogatásával - újabb közösségi találkozók szervezésére fordítják. A kikapcsolódást segítő rendezvények mellett a település szépítésében is részt vesznek, rendszeresen segítik a templomkert virágosítását. Most a szüreti felvonulás előkészítése foglalkoztatja őket; ezt minden korábbinál látványosabbra tervezik. ■ AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: HORVÁTH NIKOLETT ÉS TAKÁCS ZOLTÁN FOTÓ: KOVÁCS TIBOR AL MANACH 06 1 Egyre közelebb a megyeszékhelyhez Kevés a gyerek és sok a munkanélküli, röviden így lehetne összefoglalni a nagy múltú település jelenét. Kovács Ernő polgármester szerint a gazdaság felvirágoztatásával talán a kevésbé képzettek is el tudnak majd helyezkedni. Az igazi fellendülést azonban, mint mondta, csak a gölle- zimány-kaposvári út megépítése hozná. A termőföld adottságait kiaknázó göllei gazdálkodók összefogása előbb-utóbb nélkülözhetetlen lesz a termelésben és az értékesítésben is - ezt jól tudja Kovács Ernő polgármester. Csakhogy addig még rengeteg feladatot kell megoldani az önkormányzatnak. Igyekeztünk, hogy minél szélesebb területen megteremtsük az infrastruktúra alapjait; ennek bizonysága például az Inámpusztán megépült, egészséges ivóvizet biztosító rendszer. Támogattuk az önerős telefonfejlesztéseket, és kiépítettük a faluban a csillagpontos kábeltévé-hálózatot is. Alapvető fontosságú volt az utóbbi években az útfejlesztés; 3000 négyzetméternyi belterületi utat borítottunk új fedőréteggel, s mintegy 2600 négyzetméternyi járdát építettünk. - Milyen állapotban vannak a község közintézményei? - A körjegyzőséghez tartozó falvakkal közösen felújítottuk az általános iskola életveszélyessé vált tetőszerkezetét, szabványosítottuk az elektromos rendszert, és jelentős összegeket fordítottunk az ajtók, ablakok cseréjére. Emellett felújítottuk a művelődési házat, a könyvtárt, a házasságkötő termet, és bővítettük a Fekete István-múzeumot is. Még az idén szeretnénk elvégezni az egészségügyi központ tetőzetének és az esőcsatornáknak a teljes felújítását is. - Mi okoz gondot a településen? - A kevés és egyre hátrányosabb helyzetű gyermekek problémája igen sok nehézséget okoz a következő években. Már most látszik, hogy a fölcseperedő fiatalok alacsony iskolai végzettségéből a munkanélküliség növekedése következik. Ez párosul a közbiztonság romlásával is, hacsak nem javulnak a rendőrség lehetőségei. Próbáljuk közhasznú munkába is bevonni a képtetlen munkaerőt, s az ifjúságot és a többgyermekes családokat is támogatjuk. - Milyen lehet Gölle az évtized végén? - Megpróbálunk egyre közelebb kerülni a megyeszékhelyhez. Ezt képletesen az életszínvonal emelésére is lehet érteni, de fontos volna a gölle-zimány-kaposvári út megépítése is; ez 15 kilométerre rövidítené a Gölle és a megyeközpont közötti távolságot. Emellett kiépül a szennyvízhálózat, és palackos gáz helyett földgázzal fűthetnek majd az itt élők. Az új munkahelyek létesítéséhez meg kell oldani az ivóvíz vastalanítását, a járdák felújítását és a szolgálati lakások állagmegóvását. Nélkülözhetetlen lesz a helybeli gazdálkodók fokozottabb összefogása a termelésben és értékesítésben is. Mindez megfelelő alapokat ad Gölle polgárainak a nyugodt, dolgos hétköznapokhoz és a családias, pihentető felüdülést nyújtó ünnepekhez_______________■ Kovács Ernő polgármester Múzeum a falu szívében Gölle jeles szülöttét, Fekete István írót minden korosztály ismeri és szereti. Tüskevár című regényét a kisiskolások is olvassák; örömmel nézzük a tévében A koppányi aga testamentumát, s az egyik legkedvesebb magyar rajzfilm a Vuk, már az óvodásokat is elbűvöli. A neves író tízéves koráig Göllében élt. Gazdag hagyatékát a szülőháza - 1971-től emlékmúzeum - őrzi. Egy terem fogadta az érdeklődőket tavaly augusztus 20-ig, akkor újabb szobát is berendeztek az író személyes tárgyaival - tudtuk meg Deres Károlynétól, a múzeum gondnokától. E tárgyak nagy részét az író fia és a Fekete István-hagyományok ápolásában meghatározó szerepet betöltő Bodó Imre bocsátotta a múzeum rendelkezésére, lakásból kialakított emlékházra. A Fekete István-emlékekkel berendezett két szobán kívül itt kaptak helyet a falu másik híres szülöttének, Rácz Vali sanzonénekesnőnek a pályáját felidéző személyes tárgyak is. Legtöbben nyaranta látogatják a múzeumot, szinte naponta fogadnak vendégeket. Mivel a 18 millió példányban kiadott Fekete István-regényekből 1,5-2 millió külföldre is eljutott, határainkon túlról is sokan jönnnek. Az újonnan átadott teremben igazi ritkaságok láthatók, az elejtett állatok: mókus, kitömött madarak és szarvasagancsok. Itt van Fekete István ágya és egy karosszék is, amiben a nagy író pihenni szokott, míg kigondolta s továbbszőtte világhíressé lett állatszereplőinek színes történetét.______________ ■ A gölleiek büszkék a régi tanítóiDeres Károlyné: Fekete István szenvedélyes vadász volt, itt vannak ezek az emlékek is Gömbcsavarok a műhelyben Ha egy agrárvállalkozónak gépalkatrészre van szüksége, nem kell érte messzire menni. Márton Csaba és Márton Péter családi vállalkozása éppen ezeknek a gyártására szakosodott. Apjuk 30 éve nyitotta meg esztergályosműhelyét, s két éve vette át a két fiú. Márton Péter esztergályosnak tanult, Márton Csaba pedig eredetileg géplakatos, de gépésztechnikusként még hatékonyabban segíti a vállalkozást. Elárulták: néha alig akad munka, máskor pedig annyi a megrendelés, hogy alig győzik teljesíteni. Ha szaporodnak a feladatok, alkalmazottakat is foglalkoztatnak; előfordult, hogy öten is dolgoztak a kezük alá. Az utóbbi időben nincs okuk panaszra, hiszen apjuk referenciamunkája nyomán az egész ország területéről szép számban kapnak megrendelést a gömbcsavarok gyártásától a darugém elkészítéséig. Most egy fővárosi garázsipari cégnek dolgoznak, de idejük egy részét lekötik az otthoni teendők: nemrég mindkettőjük családja egy-egy újszülöttel gyarapodott._______■ Családi gazdaság fiatalokkal Nagy hagyománya van itt az állattartásnak és a növénytermesztésnek. A két mezőgazdasági szövetkezet dolgozóin kívül számos gazda is a földből él. Ami ritkább: néhány fiatal agrárvállalkozó is dolgozik Göllében. Közéjük tartozik a huszonéves ifj. Vétek József, aki szüleitől örökölte az állatok szeretetét és a gazdaságot. Apja 18 évig volt a termelőszövetkezet elnöke, s a családi gazdaságban évente 50-60 sertést hizlaltak. Most öt anyadisznót tartanak és a szaporulatát, de szeretnék megduplázni ezt az állományt. Ifj. Vétek József azonban másfajta állatokat is nevel, látható sikerrel. Magyar agarait nemzetközi versenyeken is jegyzik. Mindez elsősorban a jelenleg francia tulajdonban levő Fürkésznek köszönhető, aki Európa-bajnoki címei után az idén a világbajnokit is kiérdemelte a portói vb-n. A növénytermesztést választotta megélhetési forrásául a húszéves Kutyik Mátyás is. Apjával közösen gazdálkodik 35 hektáron. Öt éve még csak tíz hektár földet műveltek, de jövőre már hatvanhektáros birtokkal számolnak. Elmondták: kukorica, búza és árpa termesztésére rendezkedtek be, hosszú távra. A termény értékesítésére néha leszerződnek, máskor azonban inkább kockáztatnak, hátha jobb áron tudják eladni. Kutyik Mátyás igazán komolyan veszi a gazdálkodást, hiszen agrárpályán szeretne tovább tanulni, s a gépparkot továbbfejlesztve néhány év múlva egy legalább százhektáros gazdaságot akar irányítani. ■ Kutyik Mátyás a család legújabb munkaeszközével, a nemrég vásárolt traktorral 2001. Augusztus 22., Szerda Sok öröm táncban, zenében A göllei iskola tanulói élenjárnak a sportban, s nincs gond a ritmusérzékükkel sem. Zsigárdi Péter igazgató elmondta: mindez annak köszönhető, hogy öt éve megszervezték az iskola tánckarát. Nagy sikere volt, s azóta rendszeresen szerepel a környező falvak ünnepségein is. A tanulók kisiskolásként kezdik a tánctanulást, és van szakköre a modern táncnak is. Előadásaik rendkívül változatosak, műsoraikba még balettelemeket is beépítenek. A szülők mellett az önkormányzat is segíti őket egy-egy fellépés után különjutalommal, s ebből futja fellépőruhákra. Kiemelkedően szerepelnek az atlétáik is már évek óta, s a focistáknak és a kézilabdázóknak sincs okuk panaszra. A legújabb siker azonban kétségkívül a múlt tanévben kezdett zeneoktatásra beiratkozott diákoké, akik gitározni és zongorázni tanulnak a kétszáz tanulónak második otthonát adó iskolában. ■ Az anekdotázó plébános A göllei plébános most is olyan lendületes, mint húszéves korában. Igaz, a test néha rakoncátlankodik, de Puska Ferenc még mindig erősebbnek bizonyult a betegségeknél. Másfél éve egy komolyabb traumát is át kellett élnie, de a jókedve soha nem hagyta el, így most újra elemében van. Ezt értik a falu lakói is, hiszen pezseg körülötte az élet. Hat faluba jár misézni, s ellátja a hívek lelki gondozását, és közben a fiataloktól sem tagadja meg színes anekdotáit. Emellett kertészkedik, és kiválóan főz, hiszen a cserkészeknél tanult konyhai tudományt nem lehet elfelejteni. Édesanyja nemrég eltörte a kezét, így ismét módja van arra, hogy felhasználja a régi recepteket. Megtudtuk: negyvenhét éve végzi lelkészi szolgálatát, de szabadságon még nem volt sosem. Arra viszont nagyon büszke, hogy eddig tizenegy kispap szolgált a keze alatt. Biztos benne, hogy ez a szám tovább nő, hiszen hittanórái nagyon népszerűek, és az óvodások még az utcán is megállítják egy-egy bibliai történetért. ■ Nagy terveket sző a varroda Februárban indult Gölle legújabb vállalkozása, s ezzel újjáéledt egy hagyomány. A falu asszonyai valaha messze földön híresek voltak varrótudományukról, s erre alapozta vállalkozásának sikerét Vancsics Péterné és Szécsi Tibor. Eredetileg német társsal vágtak volna neki a varroda indításának, de az utolsó pillanatban magukra maradtak, így sem rettentek meg a feladattól; az önkormányzat segítségével és mintegy nyolcmillió forintos beruházással belevágtak. Húsz varrógépet és két kötőgépet vettek, s abban bíztak: munkaerőben Göllében nem lesz hiány. Ebben tévedtek, hiszen egyelőre csak tíz munkatárs dolgozik az üzemben, holott akár negyvenet is tudnának foglalkoztatni. Abban bíznak, hogy a munkaügyi központtal kialakult kiváló kapcsolatuk folytán hamarosan meglesz a kívánt létszám, s akkor két műszakban foglalkoztatják alkalmazottaikat. Szécsi Tibor elmondta: bőven van megrendelésük, hiszen Hollandiába felsőruházatot gyártanak, Németországba pedig gyerekdzsekiket és munkásruhákat. ■ AZ OLDAL ÖSSZEÁLLÍTÁSÁT TÁMOGATTA AZ IGAL ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ, A BÉKE TERMELŐSZÖVETKEZET, A KORONA FALUSZÖVETKEZET ÉS A GÖLLEI ÖNKORMÁNYZAT