Somogyi Hirlap, 1910. március (7. évfolyam, 48-73. szám)

1910-03-01 / 48. szám

VII évfolyam. Kaposvár. Kedd, 1910. március 1 FÜGGETLENSÉGI POLITIKAI NAPILAP. K­AH«a«Ail­ingj évre 18 korom, fél évre 8 korom, negredévre blinilMII 4 kor., egy kör» 1 kor. 60 fillér. Ejyei «ám ár* ^ *M. — dl] I — r**llM**k. Egén évr* 12 kérőn*. — Vinton S fillér, legjelenik hidlő kivételével minden nap. Felelős szerkesztő: MIKLÓS GYULA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Korona­ utca 7. szám. Nyilttér, mulatságok, báli kimutatások és magánközlemények soronkint • • • • ■ • • • 80 fillér. Kifegylási és esketési értesítések dija ... a korona. Politikai jegyzetek. A városok, Kortes-jelszavak­tól visszhangzik már a hármas hegy és négy folyam országa. A versengés óriási az új és a régi kormánypártok között. Már ez így van nálunk szép Ma­gyarországon, ahol a politika a megbízhatatlanság mestersége lett. A városok, sajnos, megint abszolút szervezetlenül állanak szemben az eseményekkel. Szétszórt, elaprózott energiákkal nem tudnánk semmire menni. Minden vidéki városnak meg­vannak a maga speciális követelé­sei, amelyeket szívesen tesz magáévá a legtöbb képviselőjelölt, de egye­dül állván a saját és külön pro­grammal a parlamentben, még csak elő sem mer vele hozakodni. Amíg országosan szervezett városi párt nem fog dominálni minden város közéletében, addig ne is számítsunk arra, hogy akár a kormány, akár a parlament nagy súlyt fog helyezni a városokra. *** „Nemzeti munka/4 Az új kormánypárt semmit sem ígér abból, amiért a nemzet küz­dött és küzd. Az önálló bankra rá­fogják, hogy szerencsétlenség, az önálló vámterületre, hogy tönkre tenné az ország mezőgazdaságát, az általános választói jogtól féltik a maguk kiváltságos uralmát, az igazi demokratikus haladás minden intézményét kárhoztatják, — mert azt tartják, hogy a szabadabb szel­lem föltétlenül szükségessé tenné az igazi szabadságot. Le akarják pecsételni az országot egy pontra, ahonnét nem szabad mozdulnia. — Útját állják minden irányban a ha­ladásnak, a fejlődésnek. — Csak egy ponton nagylelkűek, áldozat­készek : a királyi akarat végrehajtá­sában. Erre kell nekik a nemzet, erre kell nekik az ország minden ereje, erőforrása. És ezt nevezik ők nemzeti munkának. És elég merészek arra, hogy elnevezzék magukat a nemzeti munka pártjának. Az „alkotmány.44 Életbe lépett tehát a bosnyák­­ „alkotmány“, a magyar törvényho­zás befolyása, beleegyezése, hozzá­járulása nélkül, teljesen önkényes módon, egyszerű oktajálás alapján. Meg is látszik rajta. Osztrák szó, osztrák szedemű alkotás lesz ez, az alkotmányosságnak valódi paródiája. A tartománygyűlésnek törvénykez­deményezési joga nincs, csak azt tárgyalhatja, amit az országos kor­mány elébe terjeszt, ez pedig csak azt terjesztheti a tartománygyűlés elé, amihez az osztrák és a magyar kormányok előre hozzájárultak. A tartománygyűlés elnökét a császár nevezi ki. Legfőbb joga a tarto­­mánygyűlésnek: adókat szavazni, ellenben az ujoncáldtásba már nincs beleszólása. Egyszóval Boszniában valósággal orgiáit üli az az osztrák törekvés, mely az alkotmányosság látszatát akarja mindenütt fönntar­tani és minden G’ít . így»’08it?v'i, hogy ezzel magának kényelmes kor­mányzást biztosítson és a nép meg­terheléséért magáról az ódiumot elhárítsa. Kossuth a tahi kerülethez. Vajda Elemér jelölése. Ellenjelölt nélkül. Kaposvár, február 28. A tahi kerületben már hetekkel ezelőtt megnyilatkozott a polgárság hangulata és már hetekkel ezelőtt egyértelműen foglalt állást a választópolgárság Mezei Vajda Ele­mér dr tabi ügyvéd mellett, akit az ottani 48 as Kossuth-párt fölkért, hogy fogadja el a kerület képviselőjelöltségét. Vajda Elemér dr a személye iránt meg­nyilvánult közbizalom elől nem tért ki, haj­landónak nyilatkozott a jelölés elfogadására, mire a tabi 48-as párt kérte Kossuth Feren­cet, hogy az országos 48 as függetlenségi Kossuth-párt Vajda Elemért tegye a maga részéről is hivatalos jelöltté. Ez meg is történt és Kossuth az alábbi fölhívást intézte a tabiakhoz: A tabi kerület választó Polgárainak ! Tisztelt Polgártársaim ! Nehéz idők jöttek, a régi rend­szer hívei föltámadtak. E­foglalták az ország kormányát, kiszorították a hatalom várából a nemzeti jogok védelmezőit és most gyorsan szer­vezkedve, a megadást és a megadás árán a békét hirdetik. De mi nem adjuk meg magunkat, mi küzdeni fogunk; nem a mi meggondolatlan túlzásaink idézték elő a gyászos helyzetet, de mert ez a haza jövő­jét támadja meg, mi megvédelmezzük nemzetünket, melynek halálához ve­zetne a lusta megadás. A mi zászlónkat kibontjuk és Vajda Elemér kezébe adjuk. Régi és dicső zászló ez, mely alatt egy kis pártból a nemzet többségévé lett a függetlenségi párt! A mi föladatunk többé nem az alkotás, hanem az elvek helyessé­gének hirdetése, melyeket mindig föntartottunk és csak a megvaló­sítás egymásutánját válogattuk meg, mint parlamenti többség. Azt most is valljuk, hogy elsősorban a válasz­tási reform létrehozása, az önálló bank és önálló vámterület képezik feladatunkat. Ezek után jön a köz­jogi önállóság kivívása. Jöjjön velünk a küzdelem terére, a­ki hazáját szereti, mert föladatunk megvédeni elveinket, a dicső függet­lenségi elveket, nemcsak ellenségeink, hanem azon függetlenségiek ellen is, kik a függetlenségi elveknek ártanak. Éljen Vajda Elemér! Kossuth Ferenc s. k. az országos 48-as független­ségi Kossuth-párt elnöke. A kerületben nagy örömmel és lelkese­déssel fogadták Kossuth Ferenc levelét és szilárdan kitartanak a negyvennyolcas elvek és Vajda Elemér mellett.­­ A hivatali pályázatoknál elsők a ki­szolgált altisztek. A honvédelmi miniszter abból a célból, hogy a katonai altiszteknek a polgári életben való alkalmazása meg­­könnyíttessék, a minisztérium kebelében hi­vatalos közvetítő intézményt szervezett, hogy azon katonai altiszteket, akik a katonai szolgálatot elhagyni szándékoznak, állandóan nyilvántartsa és amennyiben ajánlat érkezik a minisztériumba, ilyen egyének polgári alkalmazására lehető leggyorsabban közben­járjon.

Next