Somogyi Hirlap, 1910. július (7. évfolyam, 146-171. szám)
1910-07-01 / 146. szám
A Somogyi Hírlap egyes példányszámait július hó 1-től úgy az elárusító helyeken, mint a rikkancsok 6 fillérért árusítják. Politikai szilánkok. Már megint nyakig vagyunk a politikával. A magyar ember átkos természete sehogysem tud megváltozni. A tipikus, régi magyar politizálás átragadt az új Magyarország fiaira. Akkor is politikával foglalkozik, amidőn a politika nincs is napirenden és akkor is, amidőn megvannak az arra hivatott faktorok, akik az ország sorsát a maguk felelősségteljes állásában elvégzik. A műveit nyugati államok kultúremberei példával szolgálhatnának nekünk arra, hogy a politika legkevesebb időt rabol el a polgárok idejéből. Ha elkövetkezik az ideje, amidőn a polgárok legszebb állampolgári jogaikat gyakorolják, a meggyőzés, az agitáció szellemi fegyverével dolgozik. Nálunk akkor is folyik a szenvedélyes agitáció, lázítás, amidőn az országnak megvannak a hivatalos szervei, akik az állam sorsát intézni, vezetni és irányítani hivatottak. * A túlzott mértékben való politizálás ijesztő mérveket ölt nálunk úgy a közéletben, mint a sajtóban. Különösen a vidéki városokban és vármegyékben látjuk ennek kétségbeejtő hátrányait. Tessék csak körültekinteni Somogyban. A politizálás bacillusa jobban terjed minden ragályos betegségnél. Mellette elhomályosulnak a helyi érdekek, elhanyagolják a provinciális közigazgatás ellenőrzését, mellőzik azokat a fontos közigazgatási intézmények ápolását, amelyek a polgároknak igazi jólétét, anyagi és szellemi fejlődését biztosítják. Innen van, hogy nálunk ép úgy, mint az ország legtöbb vidéki városaiban, községeiben a politikai szakértők egész tömege, köztekintély mellett űzik a demagógiát és híresztelésekkel, hangulatkeltéssel irritálják a közvéleményt és hamis útra terelik a polgárok meggyőződését. * Rá kell terelni a polgárok figyelmét azokra a jogokra s kötelezettségekre, amelyek őket szűkebb hazájukhoz fűzik. Föl kell kelteni az érdeklődést a városi intézmények fejlesztése iránt, a helyes és színvonalon álló közigazgatás iránt és oda kell hatnunk, hogy a mindent lenyűgző politizálást a legszűkebb térre szorítsuk. Kaposvár, Péntek, 1910. július 1 atAliatta. Egy évre ifi korona, fél évre 8 korona, negyedévre ■UnieieSl 4 kor., egy hóra 1 kor. 50 fillér. Egysz a n ém ára 6 (III. — ülj ! — Taniiéknak: Egéti évra 12 karon». — Vasúton S fitar. megjelenik hó 116 kivételével minden nap. Felelős szerkesztő: MIKLÓS GYULA. Egyes szám ára 6 fillér. VII. évfolyam. 146. szám. FÜGGETLENSÉGI POLITIKAI NAPILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Koronabates 7. szám. Nyilttér, mulatságok, báli kimutatások soronkint ... 60 fillér. Magánközlemények soronkint............................................... korona. Eljegyzési és esketési értesítések díja...............................5 korona, államosítják a vidéki rendőrséget ! A belügyminisztériumban rég sürgetett nagy kérdés megoldására készülődnek. Az imént elhangzott királyi szózat nagyszabású belügyi reformokat helyezett kilátásba. Mint a Somogyi Hírlap kitűnő forrásból értesül, a trónbeszédben érintett reformok egyike: a vidéki rendőrség államosítása. A vidéki rendőrségek mizériáit országszerte ismerik. A városokat erősen sújtják azok a terhek, amiket állami funkciók végzésére hivatott tisztviselőknek kell fizetniük, aminek a rendőri tisztviselők is. Ily helyzetben nem igen válogathatják meg azt az anyagot, amiből a rendőrtisztikart rekrutálják. A kvalifikáció kérdésénél sem rigorózusak". rent,azat.viselő " lesz, akinek jó protekciója, széles melle, acélos ökle van, anélkül, hogy fogalma lenne a rendőr igaz hivatásáról, vagy sokszor a helyesírásról is. Elképzelhető, hogy az ilyen tisztviselőkarnak egyes városokban milyen a tekintélye és megbízhatósága. Elképzelhető, hogy ilyen fórumok előtt minő ellenőrzésben részesülnek az emberek legfontosabb erkölcsi és anyagi javai. Az utóbbi időkben már javult némileg ez a helyet, különösen a nagyobb városokban. A tisztviselői kar mind képzettebb, rátermettebb, erkölcsileg kifogástalanabb elemekből sorakozott, de azért a vidéki rendőrség teljes erkölcsi konszolidációját csak az államosítás hozhatja meg. Az állami rendőr fegyelmezettebb, másrészről nem függ a kis helyi potentátoktól és így minden melléktekintet nélkül intézkedhetik. Az állami státusban már a rendőrirnoktól megkövetelik azt a kvalifikációt, amit a törvényhatósági szabályrendeletek még a főkapitánytól sem kívánnak s így jogi abszurdumok kevésbé kerülhetnek ki az államrendőrség büróiból. Mindazokat az előnyös változásokat, amik az ország rendészeti ügyei körül várhatók a vidéki rendőrség államosítása esetén, már régen mérlegelték a belügyminisztériumban. És mert elég súlyosaknak találták, gróf Andrássy Gyula belügyminiszter hozzá is látott a nagyszabású reform megalkotásához. A félig kész munkálatot a volt kormány örökségképen hagyta a mostanira, amely be is fejezte. Legközelebb a reform-tervezetet közre is bocsátják. A tervezet szerint külön rendőrminisztériumot, vagy országos rendőrfőnöki állást kreálnak, melyre már ki is szemelték Boda Dezsőt, a székesfővárosi államrendőrség főkapitányát. Egyébként az ország rendőrkerületekre fog oszlani s mindegyik kerület élén lesz egy vezető. A vidéki rendőrségek használható tisztviselőit átveszi az állam, egyébként a kvalifikácionális törvényt fogják érvényesíteni. A törvény végleges megalkotása előtt a tervezetet megküldik az egyes vidéki rendőrkapitányságoknak s a rendőrtisztviselők országos szövetségének. A vidéki rendőrség államosítása korszakos változást fog előidézni. Az ország közbiztonsága javulni fog, a rendőri jogszolgáltatás elfogulatlanabb lesz. A kinevezett tisztviselő jobban megfelelhet a hivatásának, mint a megválasztott, aki sohasem biztos abban, hogy a legközelebbi tisztújításon ki áll rajta boszúl egy-egy ítéletéért. Az állami rendőrtisztviselő tehát mindig felülemelkedhetik helyi kicsinyes szempontokon és tisztán a törvény és szigorú igazság szellemében dolgozhatik. Kitűnő példája ennek a fővárosi államrendőrség, amely igazán hivatásának magaslatán áll. A rendőri intézmény általános javulása mellett még nevezetes anyagi előnyök is jelentkeznek a vidéki városokra nézve az államosítás által. Kaposvár városa adminisztrácionális költségeinek java részét a rendőrség igényli. És e költségek folyton gyarapodnak, a város fejlődik, amivel természetesen a policiális teendők is szaporodnak. A törvényhatósági bizottság előtt minduntalan megfordult Varga Lajos úr