Somogyi Hirlap, 1911. június (8. évfolyam, 124-146. szám)
1911-06-01 / 124. szám
VIII. évfolyam. Kaposvár. Csütörtök, 1911. június 1. 124. szám. Hunflmtesi Egy évre 16 korona, fél évre 8 korona, negyedévre 4 kor., muiji, sí egy hónapra 1 korona 50 fillér. Egyes szám ára 4 fillér. null — Vasárnap 6 fillér. — Tanítóknak: Egész évre 12 korona. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: MIKLÓS GYULA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Korona-utca 7. szám. Nyílttér, mulatságok, báli kimutatások soronkint ... 60 fillér Magánközlemények soronkint................................................1 korona. Eljegyzési és esketési értesítések dija................................5 korona. A somogyi föld. Derűs arccal nézi most a gazda a földet, látva naponta az áldásos májusi esőt, mely hizlalja a vetést s boldog reményeket kelt a jövő iránt. Elcsépelt mondás, hogy a mi szép hazánk sorsa rendszerint a májusi esőtől függ, de amikor tudjuk, hogy mennyire igaz ez a mondás, nem lehet elégszer hangoztatni, hogy lankadatlan szorgalommal kell törekedni arra, hogy ne mindig csak a földtől várjuk az anyagi boldogulásunkat. Gazdaságunknak annyi sok baja van, hogy azt a szükséghez képest nem lehet rövidesen orvosolni. Száraz tudomány a statisztika, de aki olvasni tud a sorok közt, az tanulságot meríthet a jövő teendőire nézve. Egyes adatok épp úgy elriasztják a hozzáértő lelket, mint régebben őseinket talpra állította és harcba szólította a körülhordozott véres kard. A magyar királyi statisztikai hivatal közlése szerint 1890-től 1900-ig az önálló gazdaságot űző egyének száma hetvenhatezerhatszázötvenegygyel apadt. Őstermelésből élő országban ez megdöbbentő jelenség. És ezen nem lehet és nem szabad közönyösen napirendre térni. Hiszen hazánkban a birtokelosztás úgy sem kedvező. A latifundiumok túlságos nagy területet foglalnak el az ország termőföldjéből s a közép- és kisbirtokosok kezén igen kevés van abból. Mi következik ebből? Az, hogy nálunk igen sok azoknak a száma, akik kizárólag napszámra vannak utalva, ami fajfentartási szempontból nem valami előnyös, mert a hazánkban divatos külterjes gazdálkodás mellett az év nagy részében alig kínálkozik munka s így a napszámos családnak, ha nincs magának is egy kis gazdasága, örökösen a feje fölött lóg a nyomor. Nagyon természetes dolog aztán, hogy az ilyen gazdasági elemek legalkalmasabbak a szocialista romboló eszmék befogadására és leghívebb alattvalói az amerikai kivándorlásnak. Ezen állapot megszüntetésére mezőgazdasági politikánk természetes és elsőrendű feladata az volna, hogy minél több egészséges kis üzemet teremtsen. Ha ha a statisztikai hivatal közlése szerint tíz év alatt az önálló mezőgazdasági üzemek száma óriási mérvben apadt, akkor hogyan akarunk mi újakat alakítani? Vannak, akik azzal vigasztalják magukat, hogy az ipart űző európai államokban a mezőgazdaság mindenütt tért vészit lélekszámra a városi foglalkozások javára. Ámde nálunk a mezőgazdasági üzemek számbeli apadásának nem az ipari átpártolás az oka, mert a mi iparunkat még csak hasonlítani sem lehet a nyugateurópai hatalmas gyáriparhoz. A külföldön a magasabb és állandóbb munkabéripar munkabár először a földdel nem bird napszámos elemeket vonja be a városba s igy az ipari átszivárgás a mezőgazdasági napszámoskéz megritkulásában jelentkezik, amelynek pótlására a nagybirtokosok túlzsúfolt vidékről szállítanak munkásokat. Hogy az ipar önálló gazdákat mozdítson ki helyükből, ahhoz az iparnak nálunk eddig még nem tapasztalt horribilis föllendülése szükséges. Éppen ezért nálunk az őstermelők föltűnő apadása semmiféle okviszonyban se áll az iparral, hanem annak szemmel látható oka a mezőgazdasági elszegényedés. A súlyos közterhek, a nagy kamatok, a rossz gazdasági helyzet összeroppantja az önálló termelőt, megperdül a dob az udvaron s a gazda nem várva be a teljes tönkremenetelt, kivándorol. Ez a pusztulási folyamat igazoltá teszi, ha kétségbeesünk hazánk jövendője fölött. A kilátások kevés vigaszt nyújtanak s egyedüli reményünk abban van, hogy a törvényhozás, még mielőtt a szakítás visszavonhatatlan lenne, megtalálja azt az alapot, amelyen a békés munka ideje bekövetkezik. És nemcsak a föld, hanem az emberek jóindulatú szorgalma adja meg az eszközt arra, hogy gazdasági bajainkat más irányú egészséges fejlődés váltsa föl. Lapunk mai száma 10 oldalra terjed. Politikai hírek. Expressz-tudósítások a legújabb politikai eseményekről. — Fővárosi tudósítónktól. — Budapest, május 31. Mandátumvásár.) A békéscsabai választási harc, mely már eddig is nagy bonyodalmakra szolgáltatott okot s alkalmas volt arra, hogy a város békéjét megzavarja, a mai napon uj irányba terelődött. A polgárság, de különösen Achim tábora sehogy sem tudott megbékülni Kristóffy jelöltetésével, teljesen szakított azzal a gondolattal, hogy Kristóffyt fölléptesse. Az intelligens elemek összefogva a parasztpárt egy nagy részével, Weinckheim József gróf jelöltetésében állapodtak meg, aki munkapárti programmal valószínűleg elfogadja a jelöltséget. Holnap monstre küldöttség keresi föl a grófot a kigyósi kastélyában, hogy a mandátumot neki fölajánlja. Nagy hatással lesz valamennyi jelöltre az uj fordulat, amellyel a választási harc elveszti intenzivitását. (Stefi indítványoz.) Rakovszky István néppárti képviselő a minap indítványt jegyzett be az összeférhetetlenségi törvény módosítása tárgyában. Az indítvány, amelynek megokolását holnapra tűzték ki, az összeférhetetlenségi ügyekben való bíráskodást a közigazgatási bíróság öttagú tanácsára akarja ruházni, amelyhez az összeférhetetlenségi bejelentéseket a képviselőház elnöke hivatalból tenné át. Indítványának egyébként Rakovszky István törvényjavaslatformát adott, amely tíz szakaszból és megfelelő indokolásból áll. (Egy város a felekezeti békéért.) Torda város képviselőtestülete a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz feliratot intézett, amelyben abból az alkalomból, hogy az odavaló állami gimnáziumban az igazgatók vezetésével Mária kongrésió alakult, arra kéri, hogy ne tűrje, hogy akár ott, akár máshol az országban erőre kapjon a felekezeti harcnak már már föllobbanó tüze. ____ (Batthyány beszámolója.) Szekszárdról jelentik: A pünkösdi ünnepi pék alatt Batthyány Tivadar gróf, a függetlenségi párt alelnöke, megtartja beszámolóját, kerületében, a szekszárdi kerületben.