Somogyi Hirlap, 1911. június (8. évfolyam, 124-146. szám)

1911-06-01 / 124. szám

VIII. évfolyam. Kaposvár. Csütörtök, 1911. június 1. 124. szám. Hunflmtesi Egy évre 16 korona, fél évre 8 korona, negyedévre 4 kor., m­uiji, sí egy hónapra 1 korona 50 fillér. Egyes szám ára 4 fillér. n­ul­l — Vasárnap 6 fillér. — Tanítóknak: Egész évre 12 korona. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: MIKLÓS GYULA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Korona-utca 7. szám. Nyílttér, mulatságok, báli kimutatások soronkint ... 60 fillér Magánközlemények soronkint................................................1 korona. Eljegyzési és esketési értesítések dija................................5 korona. A somogyi föld. Derűs arccal nézi most a gazda a földet, látva naponta az áldásos májusi esőt, mely hizlalja a vetést s boldog reményeket kelt a jövő iránt. Elcsépelt mondás, hogy a mi szép hazánk sorsa rendszerint a má­jusi esőtől függ, de amikor tudjuk, hogy mennyire igaz ez a mondás, nem lehet elégszer hangoztatni, hogy lankadatlan szorgalommal kell töre­kedni arra, hogy ne mindig csak a földtől várjuk az anyagi boldogulá­sunkat. Gazdaságunknak annyi sok baja van, hogy azt a szükséghez képest nem lehet rövidesen orvo­solni. Száraz tudomány a statisztika, de aki olvasni tud a sorok közt, az tanulságot meríthet a jövő teendőire nézve. Egyes adatok épp úgy elriaszt­ják a hozzáértő lelket, mint régeb­ben őseinket talpra állította és harcba szólította a körülhordozott véres kard. A magyar királyi statisztikai hi­vatal közlése szerint 1890-től 1900-ig az önálló gazdaságot űző egyének száma hetvenhatezerhatszázötven­­egygyel apadt. Őstermelésből élő országban ez megdöbbentő jelenség. És ezen nem lehet és nem szabad közönyösen napirendre térni. Hiszen hazánkban a birtokelosztás úgy sem kedvező. A latifundiumok túlságos nagy terü­letet foglalnak el az ország termő­földjéből s a közép- és kisbirtoko­sok kezén igen kevés van abból. Mi következik ebből? Az, hogy nálunk igen sok azoknak a száma, akik kizárólag napszámra vannak utalva, ami fajfentartási szempont­ból nem valami előnyös, mert a hazánkban divatos külterjes gazdál­kodás mellett az év nagy részében alig kínálkozik munka s így a nap­számos­ családnak, ha nincs magá­nak is egy kis gazdasága, örökösen a feje fölött lóg a nyomor. Nagyon természetes dolog aztán, hogy az ilyen gazdasági elemek legalkalmasabbak a szocialista rom­boló eszmék befogadására és leg­hívebb alattvalói az amerikai ki­vándorlásnak. Ezen állapot megszüntetésére mező­­gazdasági politikánk természetes és elsőrendű feladata az volna, hogy minél több egészséges kis üzemet te­remtsen. Ha ha a statisztikai hivatal köz­lése szerint tíz év alatt az önálló mezőgazdasági üzemek száma óriási mérvben apadt, akkor hogyan aka­runk mi újakat alakítani? Vannak, akik azzal vigasztalják magukat, hogy az ipart űző európai államokban a mezőgazdaság min­denütt tért vészit lélekszámra a vá­rosi foglalkozások javára. Ámde nálunk a mezőgazdasági üzemek számbeli apadásának nem az ipari átpártolás az oka, mert a mi iparunkat még csak hasonlítani sem lehet a nyugateurópai hatalmas gyár­iparhoz. A külföldön a magasabb és ál­landóbb munkabéripar m­unkabár elő­ször a földdel nem bird napszámos elemeket vonja be a városba s igy az ipari átszivárgás a mezőgazda­­sági napszámoskéz megritkulásában jelentkezik, amelynek pótlására a nagybirtokosok túlzsúfolt vidékről szállítanak munkásokat. Hogy az ipar önálló gazdákat moz­dítson ki helyükből, ahhoz az iparnak nálunk eddig még nem tapasztalt horribilis föllendülése szükséges. Éppen ezért nálunk az őstermelők föltűnő apadása semmiféle okviszony­ban se áll az iparral, hanem annak szemmel látható oka a mezőgazda­­sági elszegényedés. A súlyos köz­terhek, a nagy kamatok, a rossz gazdasági helyzet összeroppantja az önálló termelőt, megperdül a dob az udvaron s a gazda nem várva be a teljes tönkremenetelt, kivándorol. Ez a pusztulási folyamat igazoltá teszi, ha kétségbeesünk hazánk jö­vendője fölött. A kilátások kevés vigaszt nyúj­tanak s egyedüli reményünk abban van, hogy a törvényhozás, még mi­előtt a szakítás visszavonhatatlan lenne, megtalálja azt az alapot, a­melyen a békés munka ideje bekö­vetkezik. És nemcsak a föld, hanem az em­berek jóindulatú szorgalma adja meg az eszközt arra, hogy gazdasági ba­jainkat más irányú egészséges fej­lődés váltsa föl. Lapunk mai száma 10 oldalra terjed. Politikai hírek. Expressz-tudósítások a legújabb politikai eseményekről. — Fővárosi tudósítónktól. — Budapest, május 31.­ ­Mandátumvásár.) A békéscsabai választási harc, mely már eddig is nagy bonyodalmakra szolgáltatott okot s alkalmas volt arra, hogy a város bé­kéjét megzavarja, a mai napon uj irányba terelődött. A polgárság, de különösen Achim tábora sehogy sem tudott megbékülni Kris­­tóffy jelöltetésével, teljesen szakított azzal a gondolattal, hogy Kristóffyt fölléptesse. Az intelligens elemek összefogva a parasztpárt egy nagy részével, Weinckheim József gróf jelöltetésében állapodtak meg, aki munka­párti programmal valószínűleg elfogadja a jelöltséget. Holnap monstre­ küldöttség keresi föl a grófot a kigyósi kastélyában, hogy a mandátumot neki fölajánlja. Nagy hatással lesz valamennyi jelöltre az uj fordulat, a­mellyel a választási harc elveszti intenzivitását. (Stefi indítványoz.) Rakovszky István néppárti képviselő a mi­nap indítványt jegyzett be az összeférhetet­lenségi törvény módosítása tárgyában. Az indítvány, a­melynek megokolását holnapra tűzték ki, az összeférhetetlenségi ügyekben való bíráskodást a közigazgatási bíróság öt­tagú tanácsára akarja ruházni, a­melyhez az összeférhetetlenségi bejelentéseket a képvi­selőház elnöke hivatalból tenné át. Indítvá­nyának egyébként Rakovszky István törvény­javaslatformát adott, a­mely tíz szakaszból és megfelelő indokolásból áll. (Egy város a felekezeti békéért.) Torda város képviselőtestülete a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz feliratot in­­­­tézett, a­melyben abból az alkalomból, hogy­­ az odavaló állami gimnáziumban az igazgató­k vezetésével Mária kongrésió alakult, arra kéri, hogy ne tűrje, hogy akár ott, akár máshol az országban erőre kapjon a felekezeti harc­nak már már föllobbanó tüze. ____­ ­ (Batthyány beszámolója.) Szekszárdról jelentik: A pünkösdi ünnep­i pék alatt Batthyány Tivadar gróf, a függet­lenségi párt alelnöke, megtartja beszámolóját, kerületében, a szekszárdi kerületben.

Next