Somogyi Hirlap, 1912. október (9. évfolyam, 222-248. szám)

1912-10-01 / 222. szám

Kaposvár, 1912 október 1 KUHvatAat Egy évre 16 korona, fél évre 8 korona, negyedévre 4 kor., blousBiOBI egy hónapra 1 korona 50 fillér. Egyes szám ára 6 fillér. — al­: — Tanítóknak : Egén, évre 12 korona. Megjelenik hétfő kivétel­éval minden nap Kedd IX. évfolyam 222. szám POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: REÉZ PÁL Szerkesztőség és kiadóhivatal: Korona-utca 7. 81a■ Nyilttér, reklámközlemények, vigalmi kimutatások soronként 60 fülét Eljegyzési és esketési értesítések díja ... .5 korona Magyar bilkán-figyeli Kaposvár, szeptember 30. (Bp.) Éppen most jelent meg a Budapesti Hírlap hasábjain egy cikk, mely Serajevóból volt keltezve, de alighanem odahaza Budapesten író­dott. A kuferásokról szól a cikk és elmondja benne az írója, hogy Bosz­nia- és Hercegovinában most már nemcsak a magyar elem hatásköre szűnt meg, de az osztrákoknak is befellegzett, mert a közigazgatástól kezdve minden téren a benszillöttek nyomulnak előre, a közös pénzügy­miniszter, mint Bosznia és Herce­govina főkormányzójának érthetet­len jóvoltából. Első hallásra úgy fest ez a do­log, hogy hiszen rendben van az, hogyha Bosznia és Hercegovina dol­gait bosnyákok és illetőleg hercegó­­cok intézik. Hiszen ők is ismerik a maguk országaik ügyeit, a népet, a szükségleteket, szóval mindent, en­nélfogva ők volnának hivatva az ügyek intézésére is. Ámde csak az első hallásra fest ez így, mert a meztelen valóság az, hogy a bosznia-hercegovinai tarto­mány­gyűlés hetven százaléka analfa­béta, következésképp az ügyek in­tézésére képtelen. Boldog emlékű Kállay Béni az ő hosszas kormányzása alatt kezdte odalenn a helyi személyi kultuszt ápolgatni s utódai fejlesztették ezt a politikát. S íme, ez a politika rosszul vált be, Bosznia­ és Hercego­vinában a tudatlanság az úr. Oda­lent, a magyar balkánon magyar és osztrák ember előtt előjogot élvez a félig vad, műveletlen elem, azon a címen, hogy ő benszülött. A legmesszebb terjedő képesítés­sel bíró magyar és osztrák aspiráns sutba dobhatja a diplomáját, hogyha előáll valamelyik Sztévó, Jécó, vagy Nikola, mert ezek benszülettek. Mikor az annexiót­ az 1908. év őszén Európának tudtára adtuk, ak­kor a magyar országgyűlésben han­gok hallatszottak arról, hogy Bosz­niát Magyarországhoz kell csatolni, mert az ősi Róma is Magyarország­hoz tartozott. Most emlékeztetjük az országgyűlést négy év előtt való aspirációjára, mert a magyar balkán napjainkban nagyon aktuális. Nem a bécsi utcán kell tüntetnie a ma­gyar ellenzéknek, hanem harcba szállnia Boszniáért, mert onnan alul­ról egyre több panaszhang érkezik felénk, odalent elnyomják a magyar­ságot, mely menekülni igyekszik bör­tönéből. A bosnyák-hercegovinai állami szolgálat börtön a magyarságra nézve s ebből a­ börtönből szabadulni akar­nak lent élő véreink. Legfőbb ideje, hogy a magyar or­szággyűlés beleavatkozzék a bosznia­­hercegovinai kormányzatba, mert könnyen megtörténhetik, hogy az a mostanában sokat hangoztatott ijeszt­getés, hogy t. i. Boszniát megint okkupálni kell, be fog következni. Zsákhordók és hivatalnokok írta Simonka György Hogy a kétkezi munkások általában erő­sebbek, tehát kevésbbé boldogtalanok, mint az irodákban fonnyadó, penészedő, szomorú arcú, megsavanyodott lelkű beamterek: ez a legöregebb téma, amiről azonban még min­dig gyakran szokás írni, különösen mi Ma­gyarországunkban, ahol szánalomra méltóbb életük van a beamtereknek, mint bárhol másutt a világon, é­s ahol, csudálatos, mégsem a hivatalnokok lázadoznak szüntelen a sorsuk miatt, hanem a kétkezi munkások. Az itt következő szürke kis jelenet a Tisza partján történik, ebéd után. Két kopottas úr ballag egymással szemközt, a parton, néha megállanak, bámulnak, keresztül a nyugodt folyón, az üres és megrakott hajókon. Az arcukon, szemükben és szájuk körül fanyar­ság, kedélytelenség. Találkoznak és köszön­tik egymást. Szolgája, kolléga ur. — Kávéházba? — Ugyan ! Kávéházba... Én ? Még szi­varra se telik. — Az én esetem . . . Utálatos élet! — Magának könnyű, kollégám. Maga egészséges. De én! Már a csontomra szá­radt a bőr. A gyomrom ... Monta az orvos , mert nem mér Karlsbadba. Még szivarra se telik. .. — Direkt az én esetem ! Hát énrajtam van hús ? Van ? De én karlsbadi kúrát tar­tok, itthon. Igaz, hogy nem tejjel tartom a kúrát, hanem csak köménymagoslevessel. De karlsbádi sóval. Ajánlom kolléga úrnak. — Köszönöm. Nem kell. Tudja miért nem kell ? Mert nem telik rá ! Az én családom­ban csak a feleségemnek jut karlsbádi sóra. Ő azzal táplálkozik. Nekem nem telik. Még ezek itt beszélgetnek, haszványan és némi szivarok vágyában, azalatt lenn, az uszályhajón, élet mozdul. Ingujjas munkások, zsákhordók ébredeznek a delelésből. Egy­másután emelkednek föl, nyújtózkodnak és jó vastag cigarettákat sodornak. Némelyik, a vénebbje pipára gyújt. Olyanok, mint a Meunier bronzemberei. Nehéz, barna izom­tömegek. Szipákolnak, köpködnek és vígan incselkednek egymással. Hiába, én mindig csodálkozom, mikor azt a nagyszerű erőt, azt a páratlan munkabírást látom, amit a csontos, kurtalábú, makra szit­tyák produkálnak itt, a tiszai rakodóban. Lát­tam Páris alatt a szajnai hajókról óriási kö­veket cipelő embereket, a touloni kikötőmun­kásokat is láttam, — de azok, azok mind erőlködnek, nyögnek, szenvednek a terhek alatt... Ezek, itt a Tisza parton dalolászva kapkodják és dobálják a mázsás zsákokat. ... . Ezeket nézi a két beamter is. Leirha­­tatlanul bánatosak. Csöndesen és majdnem sirva mondogatják egymásnak ... — Látja annak az öregnek a karját... Látja ! — Olyan, mint a vas. És a nyaka !... Oszt’ milyen jó kedve van ! Kaposvár, szeptember 30. Péter és Nikita kibékülése. Bel­grádból jelentik: Péter szerb király és Miklós montenegrói király az utóbbi napokban ki­­békü­ltek. A kibékülést az olasz király kívánsá­gára a cetinjei olasz követ készítette elő. A két király már hosszú idő óta ellenséges viszonyban volt egymással, noha Péter király veje volt Nikitának. A két uralkodó viszonya az 1909-iki válságos napokban, amikor nem­csak Szerbia, de Montenegró is nagyon óhajtotta terjeszkedésre fölhasználni a török forradalmat, csak még élesebbé vált. Most azután, amikor se Szerbia, Se Montenegró ! IPRIKZ VARIETE KILMflNY cirkusza holnap kezdi meg ^ I T­ il VI M# Mm előadásait.

Next